Felelős müszaki vezetőt keresek siofok vagy környékéröl. Egy kissebb háziko szerű épűlet épitést kellene felügyelni. Külterülten. Ez majdnem saját kezű kivitelezés lenne. Csak ugye hivatalosan felügyelni kell, hogy jo is legyen , meg át is vegyék a végén.
Első lépésként meg kell tudni, hogy a helyi építési szabályzat engedi-e egyáltalán az önálló melléképületet. Ha igen, akkor két lehetőséged van:
1. megépíted a tárolót bejelentési dokumentációval és majd bővíted épengessel.
2. egyben kérsz rá építési engedélyt ütemezett építéssel. első ütem tároló, második ütem nyaraló.
Ha nem engedi hész önálló melléképület építését akkor egyben kérsz rá épenget és ami elkészül most az elkészűl, ami nem az majd később.
Az építési engedély 5 évig érvényes, ha két éven belül elkezdődik az építés (bejelented, hogy elkezdted), ellenkező esetben két év után hatályát veszti. Ha ütemezett építési engedélyt kérsz, akkor a két év a második ütemre az első ütem használatba vételétől kezdődik, de max az eredeti öt évig érvényes. Az építési engedély lejárta előtt kérhető az egy évvel való meghosszabítása.
Na, ez jobban hangzik. Tehát terveztetek egy "kacsalábon forgó sufnit" :), megcsinálom egy már használható részét, rá ideiglenes engedély, aztán, ha lesz rászánható pénzem, befejezem.
Elvileg, mielott hasznalni kezded, kene ra haszn. veteli (az epitkezes befejezesekent KELL kerni). Lakohaznal ennek egyeb surgeto okai vannak (illetekmentesseg a telekre, hitel utolso reszlet stb.), de ha ilyen surgetesed nincs, akkor elvileg raersz. Sot, kerhetsz a feligkesz reszre ideiglenest, ha ugy gondolod hogy nem akarsz lyukat hagyni a joakaroidnak... mert hasznalni csak azutan lehetne. Mondjuk egy sufninal mondjak meg, hogy melyik a tervezett tipusu hasznalat, es melyik a folyo epitkezessel osszefuggo hasznalat...
Inkabb az a szivas, ha kozben valtozik a szabalyzat, es nem ott, vagy nem oda epithetsz az uj szerint, mint ahova eredetileg akartal volna boviteni. Ezert jobb az engedelyt az egeszre kerni (ha nem kell haszn.vetelit szerezned mindenkepp a feligkeszre, de ez nem lakohaz).
Még arra gondoltam, esetleg kérek engedélyt egy részére, aztán később bővítésre. Ebben lehet-e valami buktató? Ha a végleges építmény nem haladja meg a beépíthetőséget, megtagadhatják-e a bővítést?
na, most vagyok meglőve. Egy telket kinéztem, tervem az volt, hogy először egy tároló/kamra jellegű kis sufnit építek rá, utána egy nyaralófélét. Most kiderült, hogy csak egy épületet engedélyeznek a telekre. Mennyire járható út az, hogy a két épületet egynek tervezem, megépítem a tárolót, és jóval később a hozzá kapcsolódó főépületet? Mekkora időkülönbség lehet a kettő között, azaz, ha beadok egy építési tervet, mennyi ideig tűrik el, hogy a véglegesből előbb csak egy kicsi sufninyi készül el belőle?
a tetőlécnek nem a keresztmetszeti méretét hanem a fesztávját kell méretezni, vagyis h milyen tengelytávval teszik a szaruzatot.
a méretezés szükségessége nem csak a lécnél hanem nagyon sok mindennél csak elvi. általában - alap esetben - nem méretezik kisépület szintjén az alapot, a falat, a gerendás födémet, a tetőt, a lépcsőt. vagyis gyakorlatilag semmit, mert annyira sztenderd méretek, hogy felesleges - bár kéne -. akkor ezek sem tartószerkezetek?
Tudtommal csak kétféle szelvény létezik. A hagyományos a 2,5 x 5 cm -es és az erősebb a 3x 5 cm-es. A kiosztást meg eleve adja a cserép méret .
Perssze mindent ki lehet számolni, de felesleges, mint ahogy azt a széket is amin ülök - igaz valamikor méretezték, mivel vagy 12800 -at gyártottak belőle.
nekem ez nem absztrakt megfogalmazás, vagy ha az, akkor xar. ilyen és hasonló - nem műszaki hanem inkább jogi szempontból/tudásismerettel megfogalmazott - részei miatt szidott a mai építésjog.
miért? mert a lenti megfogalmazás alapján a fafödém és a tetőlécezés egy kategória.
mindkettő erőhatások átadására szolgál
egyik sem vesz részt az erőtani vázban - vagy mindkettő részt vesz az erőtani vázban (ez ami "izlés" kérdése)
mindkettőt méretezni kell, hogy ne törjön
ráadásul egy sima állószék és gerincszelemen nélküli nyeregtetőnél manapság nem építenek be viharlécet, hanem nemes egyszerűséggel a sima tetőléc látja be ennek funkcióját. akkor ha a tetőléc szolgáltatja a tető gerinc irányú merevítését, akkor az része vagy nem része a statikai váznak?
véleményem szerint teljesen ki kellene venni az épenges kategóriából a tartószerkezetes részt. engedély köteles legyen a megjelenés, telepítés, magasság, funkció, nyílászárók. azok a paraméterek, amik látszanak vagy a szomszédos ingatlanra hatással lehetnek. az összes többire egy sima bejelentés - dokumentáció csatolása nélkül - elég lenne, azzal a kitétellel, hogy
1. ellenőriztetni kell, hogy a változás/építés tartószerkezeti dokumentációt igényel/nem igényel
2. ha igényel akkor ezt mint kiviteli dokumentáció el kell készíttetni.
ezután simán ellenőrizni kell, hogy ezt betartják vagy sem.
tartószerkezet - absztrak megfogalmazása ugyan nincs - minden olyan szerkezet ami terhet vesz fel és ad át másik szerkezetnek. alap, fal, oszlop, áthidalás, födém, tetőszerkezet. általában azt vesszük annak, amit méretezni kell (vannak amiket bizonyos esetelben ugyan ténylegesen nem számolunk, pl. a fal. de attól még méretezendő a szerkezet, legfeljebb azt a gyár megcsinálta vagy a tapasztalat alapján felesleges. pl. tetőléc) ahhoz, hogy ne törjön-, boruljon el.
a tartószerkezeti rendszer a tartószerkezetek egésze összes elemével és kapcsolataival, pl. a tető egy vázas faszerkezeti rendszer, van talapzata (szelemen) vázelemei (szaruzat) teherelosztó elemei (derék és gerincszelemen) merevítése (fogópár) illetve vegyes funkciójú (lécezés - teherelosztó és merevítő).
az elem megváltoztatása aszem egyértelmű, mert ha egy szarufát meg kell változtatni (méretét növelni, arrébrakni) akkor azzal az elem megváltozik. (egy elemet 3 dolog határoz meg: anyaga, mérete, elhelyezkedése)
a rendszer megváltoztatása meg az, hogy ha a meglévő elemek ugyan nem változnak meg, de változik a teherátadás módja, mennyisége. pl. ha egy állószék nélküli tetőbe egy állószéket építenek. vagyis elem nem változik, de az egész szerkezetben a teherátadás igen.
vagy:
E-gerendás födémnél: ha béléstestet üt ki (gerendát vesz ki) valaki akkor a tartószerkezet elemét változtatja meg. ha egy alsó feltámasztást épít a födém alá, akkor a tartószerkezet rendszerét változtatja meg (kéttámaszú tartóból csinál háromtámaszú tartót)
Ez honnan van? Mert én nagyon úgy tudtam, h plö homlokzatra új helyre ablakot tenni már engedély köteles, vmint agy helység funkcióján történt változtatás (plö padlás > lakószoba) is az.
Engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek:
Meglévő építmény bármely okból történő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, tetőtér-beépítése, ha a felsorolt építési tevékenység során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, nem kell átalakítani, nem kell elbontani, nem kell megerősíteni.
De mit jelent laikus nyelven, hogy változik a tartószerkezeti rendszer vagy a tartószerkezeti elemek?
Köszönöm az információt. Itt nekem csak az tűnik ellentmondásnak, hogy amikor az Önkormányzat építési osztályán megmutatták a régi engedélyeket ('80-as évek elején készültek), a papírokon konkrétan fel volt tüntetve, hogy az engedélyt megadják, azzal a meghagyással, hogy a tetőtér nem beépíthető. Lehet, hogy korábban másképpen volt ez szabályozva?
A tetőtér beépítése abban az értelemben szerkezeti átalakítással is járt, hogy a tető síkjából kiugró tetőtéri ablakok vannak beépítve.
Az elévülési idő elteltének bizonyítása könnyűnek tűnik, köszönöm.
a tetőtér beépítése - ha tartószerkezet megváltoztatásával nem jár - nem engedély köteles így kötelezést sem írhatnak ki rá és birságot sem szabhatnak ki. a 37/2007 ötm r. úgy fogalmaz, hogy a rendelet kihirdetése után megindult eljárásra vonatkozik és nem úgy, hogy a rendelet kihirdetése után végzett építési tevékenységre.
persze ha szerkezeti átalakítás is volt, akkor az lehet tárgya fennmaradási engedélynek de ezt csak ténylegesen a konkrét helyzet ismeretében lehet megmondani.
a 10 éves elévülési idő simán nyilatkoztatásos alapon bizonyítandó. tehát ha most valaki azt nyilatkozza, hogy pl. 1998. év októberében már a jelen állapot volt - lehet az a régi tulaj, szomszéd vagy akárki - és ez ellen nem szól semmi - pl. hogy a használatba vételi 1999. ben született - akkor az építéshatóságnak el kell fogadnia.
ha egyébként nem szükséges felesleges most bármit is csinálni.
Ha 2000-ben vásároltátok a nyaralót és még meg van a kapcsolat az eredeti eladóval, kell tőle egy nyilatkozat, hogy Ő a tetőteret 1999-ben építette be és 2000-ben már használta. Ebben az esetben a Polgármesteri Hivatal már kötelezést nem írhat elő. Elviekben a fennmaradási engedélyt akkor is be kell adni (tartószerkezeti szakvélemény+tervek+30 000Ft illeték+tul. lap+térképmásolat), csak kötelezést és bírságot nem állapíthat meg a Polgármesteri Hivatal.
Ha az építési engedély kiadása és az építkezés megkezdése esetleg 2000-ben volt, akkor csöndbe kell lenni 1 évet és utána lehet fennmaradási engedélyt beadni.
A következő problémával kapcsolatban kérnék segítséget: 2000-ben vásároltunk egy nyaralót, amiről tavaly megtudtuk, hogy a tetőtere engedély nélkül lett beépítve. A dolog úgy derült ki, hogy a szomszéd nyaralónak új tulajdonosa lett és elintézte az átminősítést lakóingatlanná. Gondoltam, ez milyen jó ötlet, úgyhogy bementem az önkormányzathoz, ahol előkeresték a nyaraló építésének eredeti engedélyeit, és ott szembesültem azzal, hogy a tetőtér beépítése kifejezetten meg volt tiltva. Nyilván az én hibám, hogy akkor nem kértem építési, illetve használatbavételi engedélyt a tulajdonostól, de ez már így történt.
Az első kérdésem az, hogy mivel idén letelik az a 10 év, amelyet követően tudomásom szerint kaphatok fennmaradási engedélyt, kérjek-e, és milyen esélyem van arra, hogy megkapom, illetve ha megkapom, ennek milyen költségei vannak? Kell-e valamilyen bírságot fizetnem ennyi idő után? A másik kérdésem az, hogy mivel egy-két év múlva tervezünk egy nagyobb léptékű felújítást/átalakítást (akár lakóingatlanná történő átminősítéssel), jobb-e, ha most nem csinálok semmit, és majd az átalakítást megelőzően nyújtok be részletes tervet, amely már a tetőtér beépítést is tartalmazza? Itt felmerül a kérdés, hogy vajon ennek a tervnek a jóváhagyása során kijönnek-e előzetes helyszíni szemlére (és így kiderül, hogy a tetőtér be van építve, ami miatt mégis megbírságolhatnak)?
igen, nehéz az emberekkel - hisz emberek - de ez inkább figyelmetlenség. mert nem figyeled meg őket és a körülményeiket eléggé. ez egyáltalán nem bántásnak íródik, én is így voltam vele. bár engem mindig is érdekeltek az összefüggések és az emberi oldal, tehát nekem könnyebb volt. ingatlan, építés, építésszabályozás sok jog és sok műszaki kérdés, de sajnos a legfontosabb marad el, az ember és ő vislkedése, gondolatai, emóciói.
ebben az esetben is egyértelmű, hogy ii. ker-i dr nő nem akarta eladni házát, csak árulta. mert még nem ért meg benne a döntés, tehát ha nem ezen, akkor a szerződés tartalmán bukott volna meg, vagymegfájdul a foga pont a szerződés kötés reggelén.
másik háznál - gondolom pénz motivációja miatt - el akarta adni, tehát akár mit csinálj, csak fizess és vidd :)
