Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Nagyon aranyos vagy, de egyedül semmiképpen, a sulajos (iskola) pedig még működik. Sőt, most jönnek az igazi strapák: felmérő, ilyen doga, olyan doga stb...
Ha nem is túl jók a képek, de pl. egy olyan kvízben jól lehetne használni, mint "mi látható a képen?" ;)
Ha végzek az önmegvalósítással, akkor remélem marad arra időm, hogy fotózhassak, pecázzak, lovagoljak, vagyis mindarra, amit a jelenlegi "rohanó" mellett nem tudok elkövetni.
Nagyon sépek a képeid, nyugtatóak és látod a lényeget.igaz nem közeli, de mint írtad "gyenge" a géped, ha tetszik a természet fotózás elöbb- utóbb lesz jobb géped és addig is sok szép természet fotót készítsél. Mindenki így kezdte..Sok sikert hozzá.: István
A Fauna diavetítéses előadás minden csodája ellenére még mindig Cserna Zolinak hívnak, a Bucephala albeola tudományos névvel illetett amerikai bukórécefaj magyar neve pedig fehérfejű kerceréce.
Cserba Zolinak a Hatvani Gyuritól kapott Fauna diasorozatot elküldeni,
Bélával tisztázni, hogy mi van a megosztott mappával,
és a fórumon válaszolni egy felvetésre,
mert abból csak baj származhat.
Származott is:
az albeola angolul Bufflehead, mepisztől tudjuk, hogy németül is "bikafejű", az albeola pedig (a latin alba után valami fehéret jelez) vagyis lehetne akár fehérfejű is, csakhogy, bár van a fején fehér (a fej hátsó része és a tarkó)...
Csakhogy a Brehmben ezt olvashatjuk:
" A kerce réce – jeges réce, bodrogi kacsa, bujár kacsa, bikafejű réce, deres réce, bukós réce, – Magyarország egyik leggyakoribb téli récéje, amely októberben, de főleg novemberben érkezik, télen át benépesíti nyilt vizeinket és március folyamán, – amikor egyéb vonulóink érkeznek – csapatosan vonul vissza főleg északkelet felé. Budapesten télen át a Dunán leginkább ez a réce látható. Javarészében az Alföld álló és folyó vizein, különösen annak keleti felében, kisebb számban a Dunántúlon látható, de a hegyvidéki vizeken is néha nagyobb számban mutatkozik. Könnyen fölismerhető vaskos, búbos fekete fejéről s a csőrtövén levő jókora tojásalakú fehér foltjáról, amelyről az olaszok „quatriocchi”-nak azaz „négyszeműnek” nevezik. Röpülése közben rendkívül magas, villamoscsengő szavára emlékeztető hangot ad sebes szárnycsapása."
Vagyis bikafejű réce nem lehet a kerce is, meg az albeola is, merthogy a kerce B. clangula.
Namármost akkor én már teljesen bele vagyok keveredve - jányos zavaromban inkább ide behívom azt a képet, amely a nálatok fehérfejű, a lexikonban bivalynyakú récénél van
No nem a németek miatt, hanem a primatus elvének megfelelően.
Tudniillik Brehm apó könyvének magyar fordításában vagyis az első magyar szakirodalomban így szerepel és az elsőbbség jogán annak az elnevezésnek van elsőbbsége, jogosultsága.
Én hibáztam.
hogy történt, nem tudom - bocsánatot kérek.
És természetesen javítok. Már borítékban van a neked szánt cd. A napokban feladom. Ha lelsz még benne hibát, okvetlenül jelezd!
Igen, eszembe jutott, hogy a télen Biharugrán, a halastavakon láttam még kercéket.
A nagy-nagy tavak között mentünk, kicsit olyan volt, mintha a hatalmas hófelhő alá mennénk be, ami a hegyekről jött visszafele, szállingózott is a hó a feketeségből, a nap pedig már majdnem teljesen leálldozott... Egyszer csak kinéztem, amerre a legfeketébb volt az ég és vagy 70 kerce "úszott be" a nagy feketeség alá a havazásban... Egyből fék, kiszálltam, volt egy hatása...
Az újabban (értsd 1990-es évek után) kiadott Európa madarait bemutató terepi madarász könyvekben benne van ez a faj is, mint betelepült faj, angliai és német elterjedéssel egyaránt. Jól bírja a klímát.
Bocsánat, hogy beleugatok magasröptű diskurálásotokba, de tévedésedet szeretném kijavítani, korrigálni, minden nagyképűség nélkül, sziggorújan a segíteni szándékozás által vezérelve.
Nos arról vagyon itten szó, hogy a Bucephala clangula valamint a Bucephala islandica iggenis két különálló faj, és nem csupán a csőrtő fehér foltjának az alakja az, ami alapján a két fajt el lehet egymástól különíteni. Való igaz, ez talán első látásra a legszembetűnőbb különbség, de figyeljük csak a fejformákat, mert míg az a kerceréce esetében háromszöglet formát mutat, addíg az izlandi kerceréce buksija nagyobbnak hat és hátul jobban elnyújtottabb. Nem is beszélve a színükről, a kercekobak ugyanis erőteljesen zöldes felé hajaz, az izlandi ellenben lilás-kékes színben pompázik.
Persze mindezen színezetbeli eltérést csak természetes, ráeső fényben lehet korrekt módon elbírálni.
Röptükben a vállfedőtollak színezete adhat biztos támpontot a faji hovatartozást illetően, mert az izlandi estében ezek apró, négyszögletes világító ablakokként jelennek meg, ellenben a kerce vállfedőtollai folyamatos fehér csíkként mutatkoznak.
Remélem, tudtam segíteni, hiszen ezen magasztos cél vezérelt, miközben a klaviatúrát kalapáltam eltökélt szorgalommal.
Merthogy Surrey, Kent és Sussex megyék erdeibe, ahol fészkelésre alkalmas odvas fák vannak, betelepítették a fajt és ma már mintegy ezres populáció él. Mi több! Észak felé terjeszkedik!!!
Bucephala (más rendszerezők szerint Glaucionetta): a récefélék alcsaládjának egyik nemzetsége (családneme) 3 fajjal, a sárgaszemű récék.
albeola: →bivalynyakú réce (Bufflehead),
clangula: →kerceréce (Schellente - Common Goldeneye),
islandica: →izlandi réce (Barrow's Goldeneye).
Következésképpen nem alfajokról hanem fajokról van szó. Egyébként nem olyan bonyolult a dolog.
Itt van például az én nevem:
Lengyel Tibor
Ebből a Lengyel a családom többi tagjánál is előfordul, vagyis az a családnevünk, ami az állatrendszerekben a családnem neve (a lexikonban esetenként a növényrendszertanból kölcsönvett nemzetségnévnek nevezve - most nem térnék ki a magyarázatra).
Ez esetben a három faj közös neve a Bucephala.
a bivalynyakú réce "keresztneve": albeola
a kerceréce "keresztneve" vagyis a fajnév: B. clangula
HA BÁRMELY NÉV 3 TAGÚ VOLNA, AKKOR AZ AZT JELENTENÉ, HOGY A CSALÁDNEM AZON TAGJÁNAK VAN VAGY VANNAK ALFAJAI.
Ebből a szócikkből nem derül kide az egyiknek valóban van alfaja, az pedig a nyillal jelölt kerceréce szóra kattintás után derül ki.
Tudniillik Béla barátom jóvoltából a nyíllal jelöt szavak hivatkozások, tehát az olvasó egy szempillantás alatt eljuthat a szóhoz, ha rákattint. A nyilak elárulják, hogy az itt tárgyalt sárgaszemű récék mindegyik fajáról van leírás a lexikonban.
No, nézzük csak!
kerceréce (Bucephala clangula - Common Goldeneye) v. csengő-, jeges-, bujár-, buksi-, deres-, bikafejű, lármás réce, nevezik bugárkacsának és kercebúvárnak is: nálunk főként a vonulások idején mutatja magát ez a 45 cm nagyságú réceféle. De télire is maradnak, leginkább a Balatonon szórványos csapatok. Egyes példányok, gyakran a bukó récékhez társulnak. Máskülönben fenn északon, a tengerparton v. tavaknál faodvakban v. üregekben költ. Fotó: Annette Cutts - http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm
A hangja kellemes csengettyűszóhoz hasonló, de a gácsér ritkán szól. Inkább hallani a szárnycsapásait, amelyek szintén csilingelésnek vélhetünk.
A tojó hangja kissé rekedtes.
A gácsér üstökös feje csillogó zöld. A hát, a farok fekete. A szeme, ahogy azt a rokoni kör alapján elvárjuk: sárga!
A szárny, a nyak és a has, ill. a váll fehér. Utóbbi feketével szegett tollakkal ékes.
A fekete csőr rövid, mögötte fehér arcfolt mutatkozik. A láb narancsos.
A hím a nyár végén a tojóhoz válik hasonlóvá, de a feje ilyenkor is fekete marad.
A tojó felül barnásszürkével pettyezett. A feje csokoládébarna. A szárnyat itt is díszíti a fajra jellemző, négyzet alakú fehér folt.
A fiatalok barnák, nyakörv nélkül. A vízről, a többi bukóval ellentétben könnyedén emelkedik fel a levegőbe.
Legszívesebben tág odvakban költ, s olykor előfordul, hogy a kicsiknek a fészek 15 m-es magasságából kell levetni magukat, hogy anyjukat követhessék a vízhez. A csehek mesterséges odvakkal szoktatták a tavaikhoz.
Nem ritka, hogy a gácsérja →kis bukóval áll össze, s a tojások termékenyek.
É-Amerikában alfaji rangra emelkedett az ottani populáció:
Bucephala clangula
americana
És az úgynevezett tudományos név írásának is vannak szabályai:
a családnem neve (Bucephala) mindig nagybetűs
az utána következő jelölések (clangula americana) mindig kisbetűsek!
A lexikon nagy hozadéka, hogy akit a fajleírásokon kívül ilyesmi is érdekel, az ...
Nos, remélem, az is haszonnal forgathatja a MADÁRBARÁT-LEXIKONT.
Békéscsabán, a szomszéd városban, van kerce is és izlandi kerce is, élőben talán nem is láttam még csak ott, meg Monoron egyszer pár éve... Le vagyok maradva!:)
Azt kifelejtettem, hogy az az "oldal" annyira kezdő, hogy az csak egy képgaléria, de jelenleg másra nincs is szükségem, legtöbben úgyis csak belekukkantanak, hiába lenne fent 500 kép, csak nagyon kevesen néznék meg.
Nálam a cél nem szentesít semmit, azok egytől egyig a SAJÁT gépemmel, kezemmel készült képek...
Amiket pár napon belül fogok feltölteni, azok hasonlóképpen...
A bajkál szép, most nálam is dürrögnek a gácsérok, remélem idén is jól fognak működni.
Az egyik kedvenc kacsám, gyerekkorom óta csodáltam, így nem nyughattam, míg nem tarthattam belőlük, nagyon szépek, örülök, hogy Ön is megjelenítette itt!
Fotó: Benyovszky Gábor
Zámoly 2007. Cserna Zoltán terepmadarásszal - fotó Filotás Balázs
nálam 0,1 bivalynyakú (B. albeola)
1,0 B. albeola
Annette Cutts: angliai örvös papagáj (Psittacula krameri)
A gácsér üstökös feje csillogó zöld. A hát, a farok fekete. A szeme, ahogy azt a rokoni kör alapján elvárjuk: sárga!
A szárny, a nyak és a has, ill. a váll fehér. Utóbbi feketével szegett tollakkal ékes.
A fekete csőr rövid, mögötte fehér arcfolt mutatkozik. A láb narancsos.
A hím a nyár végén a tojóhoz válik hasonlóvá, de a feje ilyenkor is fekete marad.
A tojó felül barnásszürkével pettyezett. A feje csokoládébarna. A szárnyat itt is díszíti a fajra jellemző, négyzet alakú fehér folt.
A fiatalok barnák, nyakörv nélkül. A vízről, a többi bukóval ellentétben könnyedén emelkedik fel a levegőbe.
Legszívesebben tág odvakban költ, s olykor előfordul, hogy a kicsiknek a fészek 15 m-es magasságából kell levetni magukat, hogy anyjukat követhessék a vízhez. A csehek mesterséges odvakkal szoktatták a tavaikhoz.
Nem ritka, hogy a gácsérja →kis bukóval áll össze, s a tojások termékenyek.
É-Amerikában alfaji rangra emelkedett az ottani populáció:
Bucephala clangula
