Tegnap én is oltotam át egy öreg bácsinál almát a korona 6-7 ágból ált kettőt gyors ki is vágtam közepéből ami olyan 6cm átméröjü volt. Az egyiknél érdekes mondón próba szerencsére meg néztem hogy adja e a héját és szerencsém volt szinte csúszót le a háncs na ez alá be is toltam négy kis csúcsrügyes jonatán veszőt.De a másik ág sajnos makacs volt csak kartotékolással bírtam megcsinálni,érdekes 1 ugyanazon fa és a keringés nem egyenletes igaz még nagyon az elején vannak a fák lehet hogy egy pár nap múlva mindegyik ága egyformán adta volna a héját.
Hát még valamikor te raktad fel azt a linket amibe szó volt az alma magog fagyasztoba tételérörgondolom a fagyhatás miat és a csirázást elösegitése miat
Én meg azt terveztem poénból ültetek egymás mellé szorosan egy meggyet egy mandulát meg egy birset amiknek a törzsét összekötve növesztem hogy egynek tűnjön. Ezekre oltok almát, körtét,(zöldet sárgát pirosat),naspolyát, őszibarackot, nektarint, szilvát, kajszit, cseresznyét, és persze hagyok egy-egy hajtást a birsből, mandulából, meggyből.Ha ez mind összejön, elmegyek a hívatalba és felveszem a Jürgen Rauh Gábor nevet. :-)))
Ebben nagy igazságod vagyon. Nekem így ment tönkre egy olyan őszim, amin 4 féle sárgahúsú fajta termett, július elejétől - augusztus végéig....szerintem az sem tett jót neki, hogy egyik fele már leérett, amikor a másik oldala még épphogycsak színesedett...
Nekem olyan terveim vannak/voltak, hogy alma, körte, birs, naspolya egy fán a másik pedig kajszi, őszi, mandula, nektarin, szilva, ringló.......lehet, hogy egyik sem húzná sokáig, de egyszer-kétszer elcsípni amikor ennyiféle gyümölcs érik majdnem egyszerre...!!!
Nálunk a kert végében nagy esők ill. hóolvadás után szokott állni a víz. Évente kb. 10 alkalommal. Változó, hogy egy ilyen meddig tart, általában néhány nap, rosszabb esetben 1-2 hét. Az ide ültetett mirabolán és mirabolánra oltott szilva fák ezt kitűnően bírják szerencsére. De jó lenne valami mást is ültetni. Csak a változatosság kedvéért.
Ja és ami bírja még a vizet, az a kerti zsázsa (lepidium sativum). Ezt az se zavarja, ha hetekig ellepi a víz:)
Semmi nem bírja a tartósan, hosszú ideig belvizes részeket, akarom mondani semilyen gyümölcsfa... Átmeneti vízborítások még jótékonyak is lehetnek, ezt a szilvafélék jól bírják, gondoljunk csak a Tisza árterén valaha gondozott gyümölcsösökre, párját ritkították. Azonban ha állandóan a gyökérzónát nyaldossa alul a belvíz ki fog dögleni kíméletlenül, a gyökerek befulladnak.. Ha most olyan konkrét helyre vonatkozik a kérdésed, ahol néhány évtizedenként van tartós belvíz (a hatvanas évelre emlékezetető a mostani belvízi helyzet), akkor nagyon jó esélyeid is lehetnek. Amióta méréseket végeznek (több mint 100 éve) soha nem volt ennyi csapadék mint a tavalyi évben, az ország nagy részére értendően.
Ok,köszi! Én is holnap adom fel, reggel megyek a Tescóba és ott van posta. Nemes vérszilva ágat tudok küldeni, de már kirügyezett. Ha így is kell, akkor elküldöm.
Én is úgy jártam ma a Japánbirs tövek kiszedésével, mint te a szederrel. Nem volt könnyű. Nem tudom mások hogyan szedik ki, de én alig bírtam és így is bennmaradt a gyökér fele.
Engem érdekel a vérszilva, ha van még oltani való hajtása:)
Ma voltma kinn a birtokon, gondoltam szétszedem a tüskenélküli szeder tövemet neked. Hát majdnem beletört az ásó, akkora gyökértömbje volt, mint egy bukósisak. A szomszéd meg pont nyírbálta a ővét, meg egypárat dugványozott, úgyhogy szedtem egy köteg dugványnak való vesszőt. Kicsit hajt, de ez bírja így is. Egyszer elülteted, utánna átkozni fogod a napot mikor megkaptad:) De nagyon bőtermő, finom fajta! Egy gyökeres málnatövet tudtam szedni, meg egy dugványnak való vesszőt. Holnap elsőbségivel feladom, jól bebugyolálom, hogy ne száradjon ki, és ha a posta is úgy akarja holnapután dugdoshatod is.
A levegőt alkotó gázok és a víz molekulája nem egyforma, a víz sokkal nagyobb. Az hogy valami szellőzik, az nem azt jelenti, hogy párologtat is, mert a vízpára az vízmolekula! Így működik a lágy kontaktlencse is. Ha nem szellőzne, akkor a szem egy óra múlva már levegőért kiáltozva vörösen égne. Tehát a fa sebkezelő szellőzhet úgy, hogy a folyadékot nem engedi át, azaz nem szárad ki.
Köszi a hozzászólásokat, és tanácsokat. Ma megnéztem az oltványokat és sikerült egy éles késsel a rügyek területéről eltávolítani a gélt. A gél szépen megszáradt és könnyen lejött. Alatta viszont szépen megduzzadtak a rügyek, talán egy kicsivel jobban is, mint egy másik alanyon, amit véletlenül nem kezeltem a géllel. Vékony rétegben vittem fel a gélt és a kajszi egyik rügye át is fúrta magát, a másik nem, ezért azt kiszabadítottam.
A mai oltásoknál már odafigyeltem, és a szemzést is mindenképpen bevállalom a nyáron, szereztem is ma jó pár keserű mandula hajtást és találtam még magokat is, úgyhogy az őszibarack útjába már semmi sem állhat:-)
Ma kihasználtam a jó időt és végig oltottam az egész kertet. Mivel még volt elegendő oltóvesszőm kiszaladtam az erdőbe és beoltottam egy-két vadszilvát és vadkörtét is. :-)
Azután nekiálltam szőlőoltványokat csinálni.
Most azon gondolkodom, hogy mit lehetne még oltani?
Ez így van olyan lesz az állaga mint a beszáradt festék, amit nem zárnak le rendesen nagyon erös gumis anyag lesz lehetetlen hogy egy rügy is át dúrja magát rajta!!
Igen, valóban ez van ráírva. Nem világos számomra hogy érti ezt a gyártó.
Ha szellőzne akkor kiszáradna alatta a seb és utat találnának befelé a gombák, baktériumok.
Dió sebre kentem hétvégén és előbb keményedett ki mint a dió nedve elindult volna. Másnapra egy szép kis "vízbomba" lett belőle, nagyon szépen zárta a vizet.
Ha a Fagél "megköt" sötétszürke gumiszerű teljesen légzáró bevonatot képez.
Nekem még nem hajtott át rajta rügy, szépen begyógyult a szemzés alatta, a rügy pedig megszűnt létezni. Ha csak részlegesen takarja le, akkor van rá matematikai esély, de jobb lekaparni a nemkívánt területről. Ha csak egész vékonyan, filmszerűen kened fel, akkor lehet hogy átszakítja a rügy, de olyankor a duzzadó vessző, ág is eltépheti, tehát nyitott sebed marad. Ennek ellenére jelenleg a legjobb sebkezelő anyag (szerintem).
A parafin puha, könnyen reped még kis nyomásra is, azon áthajtanak a rügyek. Persze vékony rétegben mártva vagy kenve. 1-1,5 mm-es réteget a szőlő simán áttör. Vízbe mártva egyből megszilárdul, ezért haladós vele a munka és olcsó!
Én meg pont ezért (is) szeretem az ilyen "beszélgetéseket", mert nem közismert módszereket is tanulhat az ember.
A kombi fa szinte mindenki fantáziáját megmozgatja.
Én a következőket ajánlom (saját tapasztalat) megfontolásra a vállalkozó kedvűeknek:
egy időben érő, közel azonos fejlődési erélyű és közel azonos kényességű fajtákat oltsanak egybe, vagy legyen nagyon sok idejük pátyolgatni a fát!
Van egy starking+golden+talán idared+starking spur és egy Éva+Nyári fontos+nemtudomdefinomkésőnérik+starking kombi fám. Az elsővel elvagyok, de a másikat már feladtam, eleve egy magastörzsű öreg fát oltogattam át, most akkora, mint egy kisebb diófa. A starking már ki is pusztult belőle, nem is bánom. Az Éva néha túltermi magát, törnek az ágak, ez a metszés. Permetezés nincs, mert ugye "ottmárérikmosthogyan".
Ja, pont azért írtam le ezeket tegnap éjjel, mert háztáji körülmények között olyan dolognak is lehet jelentősége, amiről a szakkönyvek nem írnak, vagy nem ÚGY írnak...
Egyszer úgy 10 éve beszélgettem a haverom anyukájával, mert vittem neki pár általam nemesített őszibarackcsemetét ajándékba, hogy miféle fái vannak a kertben. Az egyiknél ezt mondja: "Ezt az őszibarackot meg én oltottam." "-Mármint szemezte, nem?" kérdezek vissza. "Nem, februárban hasítékoltam." "Na, ilyet sem olvastam még szakkönyvben, hogy őszibarackot hasítékoltással koratavasszal...." mondom hangosan. "Úgy látszik ez a fa sem olvasta!"- kommentálja nevetve. Hát én is felröhögtem! :o))) Valahogy így van ez.... ;o)
10 éve tervezem, hogy fabrikálok egy olyan fát, amiben 4-5-6 féle gyümölcs terem egyidejüleg, de mindig elmarad, pedig vannak -elméletileg- kivitelezhető "képletek".
