Ugyanaz, mint a kalcium-poliszulfid (mészkénlé), csak a bárium-sót elő lehetett állítani szilárd változatban is... viszont a vízoldható bárium-sók elég mérgezőek - szemben a kalcium-sókkal - ezért vonták ki a forgalomból.
Ez már egy régen kivont lemosó permetszer. A baj az volt vele hogy nagyon nehezen oldódott a vízben, egyébként nagyon hatásos szer volt töbek között a lisztharmatra és a rovarkártevőkre. Nem emlékszem rá hogy vegetációs időben lehetett e használni. Valahol van egy régi zöld könyvem ha megtalálom majd írok.
Előző szezonban engem is megtréfált a hajtáshervasztó. Kiültettem május 2. án egy konténeres vajkörtét. 5 nappal később mindkét "vezér"hajtást megszurkálta a gonosz. A szurkálás alatt néhány centivel levágtam a hajtásokat, és két hét múlva már újból hajtott. Viszont akkor már nem hagytam csak egy hajtást (csak 1 nemzedéke van a hervasztónak). Az utolsó kép készítésének ideje Júni 8. Szerintem nem kell tőből levágni a hajtásokat, idén semmi nyomát nem láttam a gonosznak.
Ez azért érdekelt, mert ha a pásztorbotos pete a spirál magassági középtáján van, akkor talán nem kellene a görbe hajtásokat tőből levágnom (van olyan ág, amelyiken öt idei hajtás van, mind pásztorbotos). Elég lenne a spirál alatt néhány centivel. Úgy tűnik, hogy ekkor még magához térne a csonkolt idei hajtás. Korábbi években tőből vágtam ki, de talán későn(?).
Tényleg: a kikelő hernyó tovább megy-e a talppontnál lefelé, avagy marad az új hajtásban (ha nem vágtam le)? Az biztosnak tűnik, hogy ha vágunk, akkor minél előbb:-) (De hol vágjunk?)
Az egész csendes eső 10 perc volt, egyöntetűen nedvesek a levelek, de a levélfonákok nem kaptak esőt. Amistar, merpan, keserűsó, volldünger, vaskelát, Mospilan volt a kutyulék összetevője.
Végre volt egy kis időm, megpermeteztem 80 tuját, meg a gyümölcsfákat. Lombtrágya is volt benne, de pontosan, mikor befejeztem, jött egy csendes eső. Ha újrapermetezem eső után, van esély, hogy az esetlegesen levélen maradt (eső esetleg nem teljesen mosta le) lombtrágyára ha mégegy adagot fújok, akkor megégnek a levelek?
Jó, hogy ezt megmutattad, mert akkor végre van olyan forrás, ahol publikusak legalább az általános,
gyakori károsítók, plusz egyéb dolgokról, időszerű teendőkről is szó esik (mondjuk az utóbbi
dolgokról egy-két egyéb oldalon is szó esik, az igaz).
Én is szoktam ezt olvasni, csak más irányból közelítem meg. :-)
Szoktam mutogatni egy oldalt (itt talán még nem), mint nagyszerű segítséget pl. az almamoly rajzásával kapcsolatban, de úgy látom, hogy egy-két hete sajnos 'nem elérhető'.
Azért is szerettem, mert az egyik állomás itt van a szomszédban (igaz, eléggé az almamolyra
van kihegyezve, a Zsigó György-féle oldalon viszont szerencsére több is).
Azóta keresek egy olyant, amit mutattál (akkor még nem volt 'táblázat', ez csak
a mostani felhívás része).
Ma reggel permeteztem, és a Topenden láttam valami lepkeféle jószágot (odaragadt a szárnya a
levélhez a létől, nem tudott elrepülni, csak átvergődött a levél másik oldalára). Meg akartam nézni
közelebbről, viszonylag sikerült is, ám addig bénáztam, amíg végül leesett valahová, de már hiába
kerestem, nem találtam. Meg akartam nektek mutatni, de így sajnos nem tudom.
99 %-osan meg vagyok róla győződve, hogy szilvamolyokat láttam
(mert hogy kiderült: ketten voltak, párosodtak éppen...).
Jó írás! egyébként meggy monilia ellen 3szor is fújtam, 2chorus és egy topas. Mégis ma reggelre látom, hogy lóg pár ágvég, hát eléggé elszomorodtam, mert nem értem, virágzásban száraz idő volt és 8 naponként fújtam, akkor miért van most ez? az elmúlt hét esői miatt vagy miért?
Hajtáshervasztó tojása. Megértem megtalálni. Tehát berakja a hajtás közepébe, elzárva a tápanyag útját és ezért hervad a hajtás.
