Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Húúú ezt még nem hallottam( igaz sok mást sem) Megpróbálom, de nekem galamjaim vannak és bizti jól lön olyankor amikor még pépes kajával kell etetni mert a szülők otthagyták. Van egy öreg kidobott (leselejtezett) kávédarálóm és avval megpróbálom majd ledarálni. Ha beválik írok a tapasztalataimról. Persze azért annak idő kell. Szárítás, darálás, etetés aztán meglátjuk. Gondolom sokat nem lehet, mert a fehérje többlet nem tesz jót a fiataloknak sem. Üdv: István
Tudtad, hogy ilyenkor nagy mennyiségben könnyen lehet gyűjteni?
Én például jól emlékszem, hogy Nagykanizsán, még suttyó gyerek koromban kora reggel gyűjtöttem a szomszéd nénivel a tyúkjainak. Kimentünk a kertbe, s a harmatos fűben megkerestük a fát, amelyet éjjel elleptek. A néni megrázta a fácskát és kapkodtuk fel a földről a még félig dermedt bogarakat - volt nagy "buli" a baromfiudvarban...
Aztán később olvastam valahol, hogy a kényesebb díszpintyeknek, meg a seregélyféléknek a németek rovarport is hintenek a lágyeleségre.
Hát magam is próbáltam, s nagyon is bevált.
Persze a csuda tud drága pénzen ilyesmit venni, viszont most a rajzás tálcán kínálja a lehetőséget, hogy tudjunk kedvezni a madarainknak.
A szárítás egy kiselejtezett serpenyőben nem ördöngösség, akinek meg van padlása, na, annak a szárítás még egyszerűbb!
A kiszárított anyagból aztán port csinálni? Na ehhez már végképpen nem kellek én!
(Azért azt elárulom, hogy a bolhapiacon vettem egy jóféle mozsarat erre a célra.)
No, és akkor lássuk mi van a cserebogárról a lexikonban:
cserebogárfélék (Melolonthidae): 3-7 fényesen csillogó csáplemez, erős ásólábak és jól látható légzőnyílások jellemzik a potroh hasi lemezeinek kitines oldalszegélyén ennek a bogárcsaládnak a fajait.
A többségük növényevő. A pajorok v. csimaszok a gyökerek, a kifejlett bogarak pedig a lombozat rágásával okoznak kárt.
Legismertebb közülük a 23-30 mm nagyságú, barnásvöröses színű, de a finom bordák közötti szőrzet miatt szürkésnek látszó MÁJUSI (v. közönséges) cserebogár (Melolontha melolontha - fotó: Stanislav Krejcik), amely oldalán három, fehér színű, háromszög alakú folt látható.
A pajor leginkább a szamóca, a saláta gyökerét és a burgonya gumóját fogyasztja, de mindenevő. Hazánkban 2-3 év alatt fejlődik ki és a kifejlett bogarak április-május folyamán tömegesen lepik el, legszívesebben a tölgy lombját.
Hajnalban, amikor még az éjszakai hidegtől dermedtek, a fák ágainak erőteljes rázogatásával, a fa alá terített ponyváról könnyen és rengeteget lehet gyűjteni.
A 30-35 mm nagyságú fekete vagy vörösbarna szárnyán fehér márványszínű rajzolattal díszített KALLÓ (v. csapó) cserebogár (Polyphylla fullo - foto Stanislav Krejcik) a lombos fákon kívül a feketefenyő lombját is károsítja. A májusi cserebogárhoz hasonlóan lehet gyűjteni ezt is, meg a közönséges SÁRGA cserebogarat (Amphimallon solstitialis) is. Forrás: http://www.insektenbox.de/kaefer2.htm és http://www.tagem.gov.tr/
Utóbbi 16-20 mm nagyságú. 8 csápíze van. A lárvája 2 év alatt fejlődik ki, az imágó nem táplálkozik.
A cserebogár élve nagy élmény a nagyobb díszmadaraknak és a baromfiudvar lakóinak. Szárítva is nagy érték, 34 % fehérjét és 8,7 % zsírt tartalmaz vagyis takarmányozás szempontjából egyenértékű a hússal és a jó minőségű halliszttel.
Forrázással (10-15 perc) célszerű a begyűjtött anyagot elpusztítani, ezt követően szellős helyen (pl. szúnyoghálóra kiterítve) kell megszárítanunk.
A csontszáraz bogarakat mozsárban törjük porrá! A por rendkívül értékes adalékanyag a lágyeleséghez.
Némileg hashajtó hatású, ezért Dr. Pásztor Lajos azt ajánlja, hogy például egy fácánnak ne adjunk naponta 2-4 cserebogár tömegénél több rovarport.
A rovarport is veszélyeztethetik a →készletatkák. Védelmet nyújthat ellenük , ha időnként 50 fok Celsiusra melegítjük az anyagot.
Ha valaki fészekből kiesett fióka megmentését vállalja fel, annak is jó szolgálatot tehet egy kis rovarpor tartalék!
A nálam levő javított példányban van már egy új szócikk:
MEPISZ: ezen a néven mutatkozik be a www.metaprint.hu honlapon az a salgótarjáni (3100 Salgótarján, Felső-idegér út 21. Tel/fax:+3632/314-440 Mobil: +3630/523-88-67 metaprint@freemail.hu) szervezet, mely a szűkszavú bemutatkozója szerint madárrehabilitációs központ, s a régió madarainak megmentése érdekében munkálkodik.
A felkínált menüt végigtekintve valóságos madárpark sejlik fel, ahol számos
FÁCÁN-,
TRAGOPÁN-,
FOGOLY- és
RÉCEFAJ érzi magát jól, s szaporodik.
Pontos leltárt csinálni hosszú volna, s a tetejében néhány szép papagájuk is van!
Az állományt ért ragadozótámadások kártételének megelőzése érdekében élve fogó csapdát fejlesztettek ki, melyet a MEPISZ-nek honlapján helyet biztosító Kft. forgalmaz.
A MEPISZ kulcsembere, Faragó András a lexikonhoz is bocsátott rendelkezésünkre néhány felvételt, melyekért ez úton is kifejezem köszönetemet.
Fotó: Faragó András
Hoppá! Ezt majdnem elfelejtettem jelezni: na, azért ha összeszámolnánk, volna úgy 30-50 nem "családi" minőségű kép, amit te készítettél és engedted betenni a lexikonba!
Nagyon aranyos vagy, de egyedül semmiképpen, a sulajos (iskola) pedig még működik. Sőt, most jönnek az igazi strapák: felmérő, ilyen doga, olyan doga stb...
Ha nem is túl jók a képek, de pl. egy olyan kvízben jól lehetne használni, mint "mi látható a képen?" ;)
Ha végzek az önmegvalósítással, akkor remélem marad arra időm, hogy fotózhassak, pecázzak, lovagoljak, vagyis mindarra, amit a jelenlegi "rohanó" mellett nem tudok elkövetni.
Nagyon sépek a képeid, nyugtatóak és látod a lényeget.igaz nem közeli, de mint írtad "gyenge" a géped, ha tetszik a természet fotózás elöbb- utóbb lesz jobb géped és addig is sok szép természet fotót készítsél. Mindenki így kezdte..Sok sikert hozzá.: István
A Fauna diavetítéses előadás minden csodája ellenére még mindig Cserna Zolinak hívnak, a Bucephala albeola tudományos névvel illetett amerikai bukórécefaj magyar neve pedig fehérfejű kerceréce.
Cserba Zolinak a Hatvani Gyuritól kapott Fauna diasorozatot elküldeni,
Bélával tisztázni, hogy mi van a megosztott mappával,
és a fórumon válaszolni egy felvetésre,
mert abból csak baj származhat.
Származott is:
az albeola angolul Bufflehead, mepisztől tudjuk, hogy németül is "bikafejű", az albeola pedig (a latin alba után valami fehéret jelez) vagyis lehetne akár fehérfejű is, csakhogy, bár van a fején fehér (a fej hátsó része és a tarkó)...
Csakhogy a Brehmben ezt olvashatjuk:
" A kerce réce – jeges réce, bodrogi kacsa, bujár kacsa, bikafejű réce, deres réce, bukós réce, – Magyarország egyik leggyakoribb téli récéje, amely októberben, de főleg novemberben érkezik, télen át benépesíti nyilt vizeinket és március folyamán, – amikor egyéb vonulóink érkeznek – csapatosan vonul vissza főleg északkelet felé. Budapesten télen át a Dunán leginkább ez a réce látható. Javarészében az Alföld álló és folyó vizein, különösen annak keleti felében, kisebb számban a Dunántúlon látható, de a hegyvidéki vizeken is néha nagyobb számban mutatkozik. Könnyen fölismerhető vaskos, búbos fekete fejéről s a csőrtövén levő jókora tojásalakú fehér foltjáról, amelyről az olaszok „quatriocchi”-nak azaz „négyszeműnek” nevezik. Röpülése közben rendkívül magas, villamoscsengő szavára emlékeztető hangot ad sebes szárnycsapása."
Vagyis bikafejű réce nem lehet a kerce is, meg az albeola is, merthogy a kerce B. clangula.
Namármost akkor én már teljesen bele vagyok keveredve - jányos zavaromban inkább ide behívom azt a képet, amely a nálatok fehérfejű, a lexikonban bivalynyakú récénél van
No nem a németek miatt, hanem a primatus elvének megfelelően.
Tudniillik Brehm apó könyvének magyar fordításában vagyis az első magyar szakirodalomban így szerepel és az elsőbbség jogán annak az elnevezésnek van elsőbbsége, jogosultsága.
Én hibáztam.
hogy történt, nem tudom - bocsánatot kérek.
És természetesen javítok. Már borítékban van a neked szánt cd. A napokban feladom. Ha lelsz még benne hibát, okvetlenül jelezd!
Igen, eszembe jutott, hogy a télen Biharugrán, a halastavakon láttam még kercéket.
A nagy-nagy tavak között mentünk, kicsit olyan volt, mintha a hatalmas hófelhő alá mennénk be, ami a hegyekről jött visszafele, szállingózott is a hó a feketeségből, a nap pedig már majdnem teljesen leálldozott... Egyszer csak kinéztem, amerre a legfeketébb volt az ég és vagy 70 kerce "úszott be" a nagy feketeség alá a havazásban... Egyből fék, kiszálltam, volt egy hatása...
Az újabban (értsd 1990-es évek után) kiadott Európa madarait bemutató terepi madarász könyvekben benne van ez a faj is, mint betelepült faj, angliai és német elterjedéssel egyaránt. Jól bírja a klímát.
Bocsánat, hogy beleugatok magasröptű diskurálásotokba, de tévedésedet szeretném kijavítani, korrigálni, minden nagyképűség nélkül, sziggorújan a segíteni szándékozás által vezérelve.
Nos arról vagyon itten szó, hogy a Bucephala clangula valamint a Bucephala islandica iggenis két különálló faj, és nem csupán a csőrtő fehér foltjának az alakja az, ami alapján a két fajt el lehet egymástól különíteni. Való igaz, ez talán első látásra a legszembetűnőbb különbség, de figyeljük csak a fejformákat, mert míg az a kerceréce esetében háromszöglet formát mutat, addíg az izlandi kerceréce buksija nagyobbnak hat és hátul jobban elnyújtottabb. Nem is beszélve a színükről, a kercekobak ugyanis erőteljesen zöldes felé hajaz, az izlandi ellenben lilás-kékes színben pompázik.
Persze mindezen színezetbeli eltérést csak természetes, ráeső fényben lehet korrekt módon elbírálni.
Röptükben a vállfedőtollak színezete adhat biztos támpontot a faji hovatartozást illetően, mert az izlandi estében ezek apró, négyszögletes világító ablakokként jelennek meg, ellenben a kerce vállfedőtollai folyamatos fehér csíkként mutatkoznak.
Remélem, tudtam segíteni, hiszen ezen magasztos cél vezérelt, miközben a klaviatúrát kalapáltam eltökélt szorgalommal.
az a salgótarjáni (3100 Salgótarján, Felső-idegér út 21. Tel/fax:+3632/314-440 Mobil: +3630/523-88-67 metaprint@freemail.hu) szervezet, mely a szűkszavú bemutatkozója szerint madárrehabilitációs központ, s a régió madarainak megmentése érdekében munkálkodik.
A felkínált menüt végigtekintve valóságos madárpark sejlik fel, ahol számos
FÁCÁN-,
TRAGOPÁN-,
FOGOLY- és
RÉCEFAJ érzi magát jól, s szaporodik.
Pontos leltárt csinálni hosszú volna, s a tetejében néhány szép papagájuk is van!
Az állományt ért ragadozótámadások kártételének megelőzése érdekében élve fogó csapdát fejlesztettek ki, melyet a MEPISZ-nek honlapján helyet biztosító Kft. forgalmaz.
A MEPISZ kulcsembere, Faragó András a lexikonhoz is bocsátott rendelkezésünkre néhány felvételt, melyekért ez úton is kifejezem köszönetemet.
Fotó: Faragó András
Fotó: Benyovszky Gábor
Zámoly 2007. Cserna Zoltán terepmadarásszal - fotó Filotás Balázs
nálam 0,1 bivalynyakú (B. albeola)
1,0 B. albeola