Köszönöm a válaszokat. Megerősítettél abban, amit én is gondoltam. A szomszédnak ez már a sokadik ilyen húzása sajnos, lassan tele van építve az egész kert ilyenekkel.
De. a közszolgálati rádióban volt egy műsor. A pince/szuterén lakásokról volt szó.
A lényeg : még mindig vannak ilyenek. Adják veszik őket.
Inkább érdekességként: az szegény riporter ha már belefog ilyen témába, legalább a pince ill. a szuterén fogalmát tisztázhatná magában.
Majdnem a riport végén derült ki (nem tőle) hanem az egyik ingatlanos mondta : jó 130 éve - a XIX sz. 80 -as éveiben volt egy rendelet ezek visszaszorítására. Akkor hangzott el először : szuterén az aminek minimum a fele nem a földben van. Szegény riporter hablatyolt a vizesedésről, belmagasságról stb.
A sok esetből : ugyi egy VIII. ker-i szuterén, aminek az ablaka egy koszos, zajos utcára néz, nem azonos egy belbudai szuterénnel, ami ablaka a kertre, rádaásul a déli oldalra néz.
Tehát : pince az aminek a 2/3 a földben vagy még több van,
szuterén az aminek a 2/3 vagy még több a föld felett van.
a 253/1997. korm. rendelet (OTÉK) 1. sz. mellékletében benne van a kerti építmény fogalma:
"45. Kerti építmény: az építési telken belül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás céljára szolgáló műtárgy [pl. hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő]."
ugyan nem taxatíve a felsorolás (ott van a "pl." kifejezés), de az általános és II. fokon illetve peres eljárásban annak tekintik. illetve csak azt tekintik kerti építménynek, ami a felsoroltakkal paralel és más építménykategóriába egyébként nem sorolható. pl. ha egy kerti tető oldalát teljesen lezárják, akkor az alkalmas zárt tárolónak és így nem tekintik kerti építménynek, hiába nyilatkozza a tulajdonos, hogy ő pihenésre használja.
három dolgot tehetsz:
1. bejelentést teszel építésfelügyelethez, hogy a szomszédodban engedély nélkül építettek
2. közérdekű bejelentést teszel a helyi építéshatóságon ugyan ezért - gondolom ezen vagy túl - és ha itt nem korrekt a válasz, akkor a közigazgatási hivatalhoz fordulsz panaszért a helyi építéshatóság válaszálval kapcsolatban
3. birtoksértés miatt panaszt teszel a jegyzőnél és ha ez nem vezet eredményre akkor pert indítasz. (ezt nem javaslom, mert hosszadalmas és költséges)
gyakorlatban azt javaslom, hogy írd meg a jegyzőnek a panaszodat és írd bele a levélbe, hogy amennyiben kérésednek megfelelő döntést nem akar/tud hozni, akkor a beadványodat továbbítsa a közigazgatási hivatalba illetve írd bele, hogy te meg ekkor bejelentéssel élsz az építésfelügyelethez.
Kertvárosi lakóövezetben lakunk. A szomszédunk épített a telekhatárra egy kb. 7,5 m hosszú, 6,5 méter és 5,5 m magas építményt. Tömör tégla, sátortető, cserép, kémény amiből füst is jön, tehát fűtés is van benne.
Felhívtam az építésügyi hatóságot, majd levelezést is folytattam velük az ügyben. A válasz az, hogy mivel ez a ÖTM rendelet 1.sz melléklet szerinti pihenést szolgáló kerti építmény, semmiféle engedély és bejelentés nem szükséges az építésére.
Nekem ez hihetetlennel tűnik. Az ÖTM rendelet ebben a pontban többek között hintát, mászókát, csúszdát említ. Nem hiszem el, hogy ez az építmény is ebbe a kategóriába tartozik. Ha igen akkor a jogalkotó elég felszínes volt. Ezek alapján mindenre ráfogom, hogy kerti pihenés célját szolgálja és építek, ahogy jólesik.
Van valakinek tapasztalata ilyen ügyben? Esetleg ismertek más jogszabályt ami a kerti pihenőhelyek építésével kapcsolatban tartalmaz szabályokat?
tudtommal ebben a formában nem lehetséges a hátsókert csökkentése.
úgy lehetne, hogy a hész-be belefoglalják, hogy a hátsókert 5 m, de ezt nem fogja senki megtenni, ha csak nincs egyébként is változás alatt a hészetek.
a megengedhető eltérésekről az oték 111.§ bővebb infót ad.
ha esetleg mégis megadnák, küldjed el légyszi az indoklását, nagyon hasznos lenne :)
Hello, Érdeklódnék, hogy van e bárkinek tapasztalata hátsókert méretének csökkentésére indíott kérvénnyel, beadvánnyal?
Nálunk 6m a hátsőkert. Ez nem probléma, csak tele van fákkal (őshonos, parcellázás előtti fák) a telek, amiből egyet sem szeretnénk kivágni, mert ez adja a hangulatát és a környék jellegét. A ház viszont így éppen csak elfér a fák és a hátsókert között, de félek hogy az építkezés során a gyökereik sérülhetnek. Szóval ha csak 1m-t is engednének a 6-ból hátrafelé, már sokkal jobb helyzetben.
Szerintetek van erre esély? Az építménymagasság 5m hátul, szóval ha 1m-t kapnánkakkor egyenlő lenne a hátsókerttel.
Felelős müszaki vezetőt keresek siofok vagy környékéröl. Egy kissebb háziko szerű épűlet épitést kellene felügyelni. Külterülten. Ez majdnem saját kezű kivitelezés lenne. Csak ugye hivatalosan felügyelni kell, hogy jo is legyen , meg át is vegyék a végén.
Első lépésként meg kell tudni, hogy a helyi építési szabályzat engedi-e egyáltalán az önálló melléképületet. Ha igen, akkor két lehetőséged van:
1. megépíted a tárolót bejelentési dokumentációval és majd bővíted épengessel.
2. egyben kérsz rá építési engedélyt ütemezett építéssel. első ütem tároló, második ütem nyaraló.
Ha nem engedi hész önálló melléképület építését akkor egyben kérsz rá épenget és ami elkészül most az elkészűl, ami nem az majd később.
Az építési engedély 5 évig érvényes, ha két éven belül elkezdődik az építés (bejelented, hogy elkezdted), ellenkező esetben két év után hatályát veszti. Ha ütemezett építési engedélyt kérsz, akkor a két év a második ütemre az első ütem használatba vételétől kezdődik, de max az eredeti öt évig érvényes. Az építési engedély lejárta előtt kérhető az egy évvel való meghosszabítása.
Na, ez jobban hangzik. Tehát terveztetek egy "kacsalábon forgó sufnit" :), megcsinálom egy már használható részét, rá ideiglenes engedély, aztán, ha lesz rászánható pénzem, befejezem.
Elvileg, mielott hasznalni kezded, kene ra haszn. veteli (az epitkezes befejezesekent KELL kerni). Lakohaznal ennek egyeb surgeto okai vannak (illetekmentesseg a telekre, hitel utolso reszlet stb.), de ha ilyen surgetesed nincs, akkor elvileg raersz. Sot, kerhetsz a feligkesz reszre ideiglenest, ha ugy gondolod hogy nem akarsz lyukat hagyni a joakaroidnak... mert hasznalni csak azutan lehetne. Mondjuk egy sufninal mondjak meg, hogy melyik a tervezett tipusu hasznalat, es melyik a folyo epitkezessel osszefuggo hasznalat...
Inkabb az a szivas, ha kozben valtozik a szabalyzat, es nem ott, vagy nem oda epithetsz az uj szerint, mint ahova eredetileg akartal volna boviteni. Ezert jobb az engedelyt az egeszre kerni (ha nem kell haszn.vetelit szerezned mindenkepp a feligkeszre, de ez nem lakohaz).
Még arra gondoltam, esetleg kérek engedélyt egy részére, aztán később bővítésre. Ebben lehet-e valami buktató? Ha a végleges építmény nem haladja meg a beépíthetőséget, megtagadhatják-e a bővítést?
na, most vagyok meglőve. Egy telket kinéztem, tervem az volt, hogy először egy tároló/kamra jellegű kis sufnit építek rá, utána egy nyaralófélét. Most kiderült, hogy csak egy épületet engedélyeznek a telekre. Mennyire járható út az, hogy a két épületet egynek tervezem, megépítem a tárolót, és jóval később a hozzá kapcsolódó főépületet? Mekkora időkülönbség lehet a kettő között, azaz, ha beadok egy építési tervet, mennyi ideig tűrik el, hogy a véglegesből előbb csak egy kicsi sufninyi készül el belőle?
a tetőlécnek nem a keresztmetszeti méretét hanem a fesztávját kell méretezni, vagyis h milyen tengelytávval teszik a szaruzatot.
a méretezés szükségessége nem csak a lécnél hanem nagyon sok mindennél csak elvi. általában - alap esetben - nem méretezik kisépület szintjén az alapot, a falat, a gerendás födémet, a tetőt, a lépcsőt. vagyis gyakorlatilag semmit, mert annyira sztenderd méretek, hogy felesleges - bár kéne -. akkor ezek sem tartószerkezetek?
Tudtommal csak kétféle szelvény létezik. A hagyományos a 2,5 x 5 cm -es és az erősebb a 3x 5 cm-es. A kiosztást meg eleve adja a cserép méret .
Perssze mindent ki lehet számolni, de felesleges, mint ahogy azt a széket is amin ülök - igaz valamikor méretezték, mivel vagy 12800 -at gyártottak belőle.
nekem ez nem absztrakt megfogalmazás, vagy ha az, akkor xar. ilyen és hasonló - nem műszaki hanem inkább jogi szempontból/tudásismerettel megfogalmazott - részei miatt szidott a mai építésjog.
miért? mert a lenti megfogalmazás alapján a fafödém és a tetőlécezés egy kategória.
mindkettő erőhatások átadására szolgál
egyik sem vesz részt az erőtani vázban - vagy mindkettő részt vesz az erőtani vázban (ez ami "izlés" kérdése)
mindkettőt méretezni kell, hogy ne törjön
ráadásul egy sima állószék és gerincszelemen nélküli nyeregtetőnél manapság nem építenek be viharlécet, hanem nemes egyszerűséggel a sima tetőléc látja be ennek funkcióját. akkor ha a tetőléc szolgáltatja a tető gerinc irányú merevítését, akkor az része vagy nem része a statikai váznak?
véleményem szerint teljesen ki kellene venni az épenges kategóriából a tartószerkezetes részt. engedély köteles legyen a megjelenés, telepítés, magasság, funkció, nyílászárók. azok a paraméterek, amik látszanak vagy a szomszédos ingatlanra hatással lehetnek. az összes többire egy sima bejelentés - dokumentáció csatolása nélkül - elég lenne, azzal a kitétellel, hogy
1. ellenőriztetni kell, hogy a változás/építés tartószerkezeti dokumentációt igényel/nem igényel
2. ha igényel akkor ezt mint kiviteli dokumentáció el kell készíttetni.
ezután simán ellenőrizni kell, hogy ezt betartják vagy sem.
tartószerkezet - absztrak megfogalmazása ugyan nincs - minden olyan szerkezet ami terhet vesz fel és ad át másik szerkezetnek. alap, fal, oszlop, áthidalás, födém, tetőszerkezet. általában azt vesszük annak, amit méretezni kell (vannak amiket bizonyos esetelben ugyan ténylegesen nem számolunk, pl. a fal. de attól még méretezendő a szerkezet, legfeljebb azt a gyár megcsinálta vagy a tapasztalat alapján felesleges. pl. tetőléc) ahhoz, hogy ne törjön-, boruljon el.
a tartószerkezeti rendszer a tartószerkezetek egésze összes elemével és kapcsolataival, pl. a tető egy vázas faszerkezeti rendszer, van talapzata (szelemen) vázelemei (szaruzat) teherelosztó elemei (derék és gerincszelemen) merevítése (fogópár) illetve vegyes funkciójú (lécezés - teherelosztó és merevítő).
az elem megváltoztatása aszem egyértelmű, mert ha egy szarufát meg kell változtatni (méretét növelni, arrébrakni) akkor azzal az elem megváltozik. (egy elemet 3 dolog határoz meg: anyaga, mérete, elhelyezkedése)
a rendszer megváltoztatása meg az, hogy ha a meglévő elemek ugyan nem változnak meg, de változik a teherátadás módja, mennyisége. pl. ha egy állószék nélküli tetőbe egy állószéket építenek. vagyis elem nem változik, de az egész szerkezetben a teherátadás igen.
vagy:
E-gerendás födémnél: ha béléstestet üt ki (gerendát vesz ki) valaki akkor a tartószerkezet elemét változtatja meg. ha egy alsó feltámasztást épít a födém alá, akkor a tartószerkezet rendszerét változtatja meg (kéttámaszú tartóból csinál háromtámaszú tartót)
