Inkább törni szoktak ezek a rugók, holnap még izmozok vele egy kicsit, csinálok képeket is, hátha észreveszel valamit, egyébként köszönöm a segítséget! :)
Igen, igen, ezeket ellenőriztem. Nem mai darab egyébként, ezért gyanakszom a rugókra.
Elég sok forgópontja van ezeknek a fékeknek, most kaptak egy alapos tisztítást, kenést, ezért szedtem ki őket. pont ugyanúgy raktam össze mindkét felet és akkor szembesültem a problémával. Egyébként gyanus, hogy valamit én rontottam el, mert előtte azért működött, igaz elég egyenlőtlen volt mindig is, úgy értem az egyik csavart mindig be kellett tekerni, a másikat meg teljesen meglazítani, úgy működött rendesen.
Kipróbáltam, ez esetben a pipás oldal sokkal erősebb, be lehet állítani a fékpofák helyzetét szépen, viszont nem lehet a ballanszot beállítani, egyik oldalt vagy 3mm-t eláll másik oldalon hozzáér.
Nocsak, hogy beindult a bringatárskeresés. Nincs rá külön topic? Bár a fórum nem annyira alkalmas, jobb lenne valami területi kereső. Pár éve regisztráltam BAM bringapajtijába, de ott nem dobott senkit a gép. :) Itt meg szerintem nem lehet privát üzeneteket küldeni, úgyhogy nehézkes az egyeztetés.
Nemrég ezen bringások fecnijét pillantottam meg a dunai üvegtigrisek közelében.
Kezdjük az elejéről: mi történik akkor, ha mindkét rugó a középső lyukban van, és mindkét állítócsavart kiveszed, tehát semmit nem feszítenek? Próbáld ki, és meséld el az eredményt.
Shimano BR-M570-es féket használok, hozzá tartozó fékkarral, a fékkonzolnál 3 luk van, ahova a rugóvéget tenni lehet, nem igazán van olyan kombináció, aminél mindkét fékpofát jó helyzetbe tudnám állítani, és a ballansz is jó lenne. Ha mindkettőt a középsőbe dugom, akkor nagyon lusta lesz az egyik, hiába tekerem az állítócsavart az egyiken teljesen be, a másiknál teljesen ki. Az eddigi legjobb megoldás az, hogy a nempipás részt szélső lukba tettem, viszont így nem tudom párhuzamosra állítani azt a fékpofát, maga a féktest annyira nem párhuzamos, mi lehet a baj? kiöregedett a rugó és már nem lehet beállítani rendesen?
Ez alapvetően marhaság, itt a topikban is laknak jelentős számban 50 felettiek is, sőt több. Edzőtársat pedig akkor találsz könnyebben, ha megpróbálkozol teljesítménytúrákkal, ott sokan szoktak lenni, egy idő után meg lehet találni a hasonló tempót menőket.
Budai oldalon a dunaparti bringaúton, M0 és a Római part között a leggyakoribb útvonal. Nem mindig végig... :-)))))
Amúgy még szoktam átmenni a soroksári Dunához is (SzSzentmiklós), vagy Törökbálint-Budaőrs-Diósd-Érd környékén is vannak "köreim". Ha mazochistább vagyok, akkor belváros. :-D
Teljesen egyetértek Veled. A mozgás szeretete valóban nem kor kérdése ( lenne ), ha az emberek szeretnének mozogni. Szomorú tapasztalatom szerint azonban az én korosztályom már jobban szeret szalonnát majszolgatva sorozatot nézni ( tisztelet a kivételnek ). Voltam már olyan szervezett túrán, ahol egy 69 éves férfi tekert előttem hegynek felfelé olyan iramban ahogy én lefelé jöttem. Na ott megemeltem nem létező süvegem! :-)
A családom kellő képen "fertőzött" . A férjemmel szoktunk tekerni hétvégenként 50 - 100 km-t. De van amikor dolgozik és azokon a napokon egyedül is neki indulok, de azért jobb lenne ha találnék egy másik elvetemült bringást aki velem tartana. Volt már egy srác aki betársult mellém, nem is volt vele semmi gondom, de az "uram " nem volt boldog az ötlettől ezért búcsúztunk. Közöttünk maradjon én sem lennék az, ha egy másik nővel tekerészne! :D Szóval nem egyszerű, de kitartó vagyok! :-)
Én hosszú kihagyás után most tavasszal, 39 évesen kezdtem neki rendszeresen bringázni. Ha csak lehet azzal járok munkába. Az napi 30 km. És piszok jólesik a munka előtti-utáni sport. (Ülőmunka) :)
Egyébként szerintem a bringázás, de bármilyen sport vagy egyéb tevékenység is leginkább hozzáállás (és idő) kérdése, mint életkoré, ha bírja a szervezet a terhelést. Télen elcsodálkoztam én is, hogy mennyi idősebb csaj járt az edzőterembe, erre azért nem számítottam.
Békáson hétvégenként több, nem húszéves pasit látok ám tekerni kifelé a Pilis vagy Szentendre irányába, szóval szerintem ne add fel a reményt. Vagy fertőzd meg a környezetedet a bringázással. Vagy keress fiatalabbakat, nekem pl. jobban megy esténként a hazatekerés, ha egy fiatalabb, izmos fickót kell üldöznöm :-)
De jó ilyet olvasni, hogy harminc felett is bringázol. :-) Kb. 1 éve keresek túra (edző) társat a negyvenes korosztályból. Sajna ez idáig sikertelenül. Már az is eszembe jutott, hogy én vagyok az utolsó példány és a végén kihalok mint a dinoszauruszok? :D További nagyon jó tekerést kívánok Neked!
Két kollégám lent hagyja a bringát a hegy aljában, én nem merem, ezért inkább feltekerek. Az első két alkalommal toltam, de rájöttem, hogy az még fárasztóbb, mint a tekerés, ezért felmókuskerekezek vidáman :-)
Egy héten legalább négy napot biztosan két keréken jövök, kivétel a jegescsúszós időszak, meg amikor a hidegtől beteg a homlokom vagy az arcüregem. Öt éve két hétig 16 km volt a penzum, aztán költöztünk, és azóta min. 32. Most egy hónapig 37, ma lesz az 42 is.
A kezdetek óta a társammal megtekertük párszor részben és egészben is a Balatont, a Fertő-tavat, Tisza-tavat, én a Velencei-tavat többször, továbbá együtt kisebb hegyeket-dombokat, meg a Duna-mentét a forrástól Passauig.
Lekopogom, de komoly balesetem nem volt, viszont többet sajnos láttam, egy a társammal esett meg, és ez nekem is rosszul esett. Önhibából borultam háromszor, azóta letettem az spd-t. Most már két bringát használok felváltva, mindkettőt szeretem, és már a szervizesek is ismernek. Eddig egy visszapillantót törtem le, bal kézzel, három mozdulattal, ami hetekig komoly lelki válságot okozott.
Eleinte nagyon zavart, ha felém irányult bármiféle agresszió az autósok részéről, volt ilyen, és ez jobban megviselt mint a fizikai teljesítmény. Tavaly októberben komolyabb attrocitás is ért, de erről még nem tudok beszélni.
Péntekre olykor fejben jobban elfáradok, mint izommal (ha túl friss vagyok, akkor az otthoni emelkedőn nem váltok le, hogy legyen már valami sportértéke is...).
Az első hónapokban fogytam pár kilót, de utána rájöttem, hogy ehetek nyugodtan (valójában nagyon éhes voltam mindig a bringa után), és most már nem fogyok, ezért a téli leálláskor muszáj valamit sportolnom.
Bár anyukám az elején óvott, hogy "a mi korunkban" (harminc felett, ugyebár) már nem kellene ilyen napi kalandokba bocsátkozni, megárt ez a sok sport, de én mindent egybe véve, egy percig sem bántam meg. Remélem, még sokáig így fogom érezni :-)
