Vagy minimum közjegyző előtt írjátok alá, hogy ne sima magánokirat legyen, igaz, ez néhány tízezer forintba kerül - de feltételezem az adott tulajdonrész ennek a sokszorosát éri. Cserébe viszont ha gond van, az alapján ezerszer könyebb lesz megszerezni a tulajdonrészt, közjegyzői okirattal nem kell hosszú évekig pereskedned, ha nem akarja betartani.
Igen, már 2014 júniusában. Azota ha bármit kérdezünk, a maca tényállás tisztázására hivatkozik, amire nem vonatkozik a 21 napos válaszadási időm se.
Mivel pékségről van szó, csak decemberben indított épitéshatósági vizsgálatot, ezenkivűl se ÁNTSZ, sem semmilyen más vizsgálatról nem tudunk, illetve azt válaszolja, nem közölheti velünk, milyen más tényt tisztáznak.
Azért a 7 hónap igencsak sok egy ilyen zavaró lakhatási és nyugalmat sértő esetnél!
Tenyállás tisztázára. Erre a fogalomra mennyi határidőt szabnak a jogszabályok?
Röviden arról van szó, hogy egy kerületi önkormányzat vizsgálja egy társasházban működő albán pékség üzemelését,mely pékség szabálytalan módon, a lakókat zavarva büdösíti tele a házat már hajnaltól kezdve a késő esti zárásig.
A hivatal üdvöskéje 7 honapja húzza az időt tényállás tisztázással,aminek részleteit nem hajlando elárulni, de sem ÁNTSZ, sem Épiteshatósági vizsgálatot nem indított ezügyben.
Mit tehetünk?
Nem beszélve arról, hogy különösen érdekesnek tartjuk az albán pékségekkel szembeni elfogultságot, mintha szent tehenek lennenek, több fórumon olvastam, hogy mennyire megkeseritik a lakók életét és a hatóságok elnézőek velük. Vajon mi az oka?
kölcsönszerződést kötött egy családtagom és egy kívülálló, amelyben a családtagom kamatmentes kölcsönt adott ingatlanvásárlásra a kívülállónak. A vételárat kívülálló a kölcsönből fizette. Ez az ingatlan a kívülálló és az én tulajdonomban van 1/2 - 1/2 arányban.
Köthet -e a kölcsönadó családtagom és a kölcsönvevő kívülálló olyan szerződés-módosítást, hogy ha határidőre nem teljesíti a tartozását, akkor kötelezettséget vállal a kívülálló a tulajdonában lévő hányadnak egy meghatározott áron történő eladására felém? Persze ezek mellet a kölcsönadó családtagom elismeri a tartozás kiegyenlítését.
Te sem úszod meg ügyvéd nélkül... de ezt bármelyik simán meg fogja válaszolni. Nem úgy, mint a belga ügyet, amihez nemzetközi ügyekben jártas jogértőre van szükség, feltehetőleg. Nem minden dologhoz van ráadásul űrlap, a speciális eseteket külön meg kell fogalmazni.
Végrehajtási lapot kellene beadnom, nem csak pénz behajtásra, hanem tulajdonjog visszaállítással kapcsolatban is!
Itt van a két látszólag teljesen egyértelmű nyomtatvány, amiből azt gondolnám, hogy az 501-es kellene, de a 4-es pontot kivéve nem látok különbséget, de ez sem arra vonatkozik, hogy mi legyen a meghatározott cselekmény!? Hová kellene azt írni, hogy milyen meghatározott cselekményt szeretnék végrehajtatni?
Tegyük fel, egy barátom a főnökétől átvesz 500eFt-ot, hogy elmenjen átvenni X terméket Y cég alkalmazottjától. Átveszi, elviszi a főnökének abban a hiszemben, hogy számla majd megy postán
később kiderül, hogy az árut az alkalmazott kilopta a cégtől, és a főnöke vett számlán fedezte a készletre kerülést
ebben az esetben a barátom is büntethető, vagy csak a főnök és a lopós?
Azért maradtam a németnél, mert abban tudok segítséget kérni. Most viszont jobban aggaszt az a megfogalmazás, hogy:
az I. mellékletben meghatározott egységesített "A" keresetlevél és az azt alátámasztó iratok közvetlen benyújtása a területileg illetékes elsőfokú bíróság hivatalához, ÉS az "A" keresetlevél és az azt alátámasztó iratok elküldése ajánlott levélben a területileg illetékes elsőfokú bírósághoz.
@bamako61: "ugyanolyan tevékenységet folytat az új cég, mint ahova hívatlanul bejelentkeztek és már egy évek óta működő ugyanolyan cég van" - na ez a momentum teszi nagyon gyanússá az egésszet. Ha ez egy társasház az még lazíthat valamit a dolgon, de ha X cég működik csak egy adott helyen, és a nyakukba (címükre) bejelentkezik valami más, hasonló profilú cég, az a cég tutira valami illegális dolgot készül művelni - és feltehetőleg a ti kontótokra. Egy nem hiteles tulajdoni lap-másolatot érdemes beszerezni (az ezer Ft-ért is lehetséges) és bevinni NAV-hoz, pecsétes papírt kérve tőlük arról, hogy ti a problémát írásban jeleztétek. Az egész arra hasonlít, mintha valaki a nevedre nyitott volna egy email-fiókot és azt akarná a tiédhez hasonló levelezésre használni - csak ez rosszabb.
Kis értékű követelések EU-s eljárását szeretném elindítani egy belga cég ellen, és ez ügyben szeretném a véleményeteket kérni. A sztori röviden: Több mint egy éve küldtem vissza garanciális kivizsgálásra egy terméket, és azóta sem történt érdemben semmi. Az emailekre nem, vagy csak sokadik ismételt elküldésre, hetek múlva reagálnak, a kért kivizsgálást nem végezték el, sem a terméket sem a pénzem nem küldték vissza. Számítógépes kiegészítő, kb 170 euró értékben, cég névre vásárolva.
Számla megvan, postai feladóvevény megvan, illetve rendelkezésre áll a komplett levelezés angol nyelven. Elsőként az európai fogyasztóvédelemhez fordultam, ők továbbították a panaszom a belga társszervhez, de nekik sem válaszolt a cég. Ezután felkerestem a terméket forgalmazó amerikai céget, hogy koppintsanak a fejükre, nekik sem reagáltak.
Tudom, hogy belga bírósághoz kell benyújtanom, német nyelven... macerás lesz, de nem tudok más megoldást. :( Szerintem a sztori egyértelműen az én javamra kell eldőljön, de azért aggódom... ha valakinek van észrevétele, tanácsa, ötlete, csinált már ilyet, annak szívesen venném véleményét!
Nem stimmel a földhivatal helyrajzi száma és a házszám amit a polgármesteri hivatal ad ki.
Én az nem értem hogy addig amíg ezt nem tisztázzák, hogyan lehet kiadni cégbírósági engedélyt.
Már kint van a cégtábla, hiszen "hivatalosan" van cégbírósági engedélyük.
Nem a településen laknak, sőt nincsenek is oda lakhely szerint bejelentkezve, nem is ott akarnak dolgozni, csak székhelynek kell. Nem félek a konkurenciától, nem gyártok összeesküvés elméletet, de ez nekem nem kerek.
Amúgy a címemre érkezett leveleket visszaküldöm mert nálunk nincsenek, a NAV-nál, és a cégbíróságnál jelentettem, de ez a cirkusz idegesség nem hiányzik. Sajnos tudjuk, van az a pénz amiért korpásodik az ember haja. És itt valaki hibázott, illetve volt az a pénz amiért hibázott.
Laikusként tudok hozzászólni: ha kiderülne, hogy az ingatlanomba be lett jegyezve egy másik cég székhelye a hozzájárulásom nélkül (most mindegy, hogy különböző földhivatali vagy másmilyen elírások miatt) azt jelezném hivatalos helyeken (cégbíróság, NAV stb.) És minél elöbb, mert nem jó, ha esetleg a NAV majd nálam keresi az új céget.
Másrészt, ha annak a cégnek érkező hivatalos leveleket címzett ismeretlen jelöléssel visszaviszi a postás, ők is elég nagy bajba kerülnek, mert ha jól tudom, pár ilyen NAV-os megkeresés nem ér célba, törlik az adószámukat, mert esetleg úgy veszik, hogy fantom cégről van szó.
Esetleg tudna valaki felvilágosítani egy cégalapításról. Pontosabban arról, hogy a cégbíróság, helyrajzi számot kér, székhelyre?, telephelyre?, de mi van, ha
ezt bérlik. Kötöttek szerződést a tulajjal, viszont a szerződésben lévő (bérlemény) ház száma és a helyrajzi szám nem egyezik papíron a földhivatalnál.
Viszont logikusan nem helyrajzi számra mennek a levelek. Így talán jó helyrajzi számmal, de másnak a házszáma alá bejelentkeztek a cégbíróságon, és már "működnek" is hitelesen, engedéllyel. Viszont akihez bejelentkeztek (rossz házszámra) nem tud a történtekről, csak annyit hogy az ő házában hivatalosan bejelentkezett egy cég. Ez a valóságban 8 ház eltérést jelent. Arról már nem is szólva, hogy ugyanolyan tevékenységet folytat az új cég, mint ahova hívatlanul bejelentkeztek és már egy évek óta működő ugyanolyan cég van. Mit tehet a tulaj a saját védelmében a "kapott" cég ellen?
Biztos hallottad már azt a kifejezést, hogy jogerő.
Ha a hatóság/bíróság hoz egy határozatot, akkor ahhoz, hogy az a határozat végrehajtható (=teljesíthető) legyen, jogerősnek kell lennie.
Ha valaki fellebbez egy határozat ellen, akkor az a határozat nem jogerős.
Ezzel párhuzamosan a fellebbezésnek nagyon sok esetben halasztó hatálya van a végrehajtásra.
Hogy miért? Azért, hogy ne az történjen, hogy meghozzák a határozatot, végrehajtják;
majd fellebbeznek, és vissza kell csinálni.
Viszont: ha a fellebbezés során helybenhagyják a határozatot, akkor a határozat az eredeti meghozásának dátumával lesz jogerős.
Sajnos, a járadékok esetében ez zsebbe vágó kérdés, sajnálatos, hogy nem tájékoztattak arról, hogy a pénzt kedvezőtlen döntés esetén vissza kell fizetni.
Jó napot kívánok mindenkinek!rokkantsági nyugdíjas kérdésem lenne.Kérem segítsenek.Rokkantsági nyugdíjas voltam.Felül vizsgálatnál megszüntették és rehabilitálhatóvá változtatták.Én fellebbeztem.A rokkantsági nyugdíjamat tovább folyósították.Én bementem a nyugdíj folyósítóhoz és jeleztem feléjük hogy miért folyósítják tovább a nyugdíj járadékomat ha én rehabilitációs lettem?Azt a választ kaptam hogy a fellebbezésnek halasztó hatálya van és a nyugdíjat addig folyósítják amíg a másodfokon nem hoznak határozatot.A határozat ugyan az lett mint az első fokon De azt senki nem mondta hogy a nyugdíj járadékot amit az első fok után felveszek azt kamatostól kell vissza fizetnem,Én ezt nem értem hogy van ez?Kérem aki tud segíteni vagy elmagyarázni józan paraszt ésszel hogy én is meg értsem.Tehát ha halasztó hatálya volt akkor én nem a másod fokig voltam rokkant nyugdíjas?
Ha nem akarsz feltetlenul birosagra menni, akkor azert tema lehet, en esetleg eladnam ez alatt az ar alatt is a tobbsegi tulajnak is, nyilvan nem sokkal. Marpedig azert, mert harmadik szemelynek egeszen biztos, hogy joval aron alul tudnad csak eladni, hiszen egy egeszen kicsi kisebbsegi tulajdonresz kevesse forgalomkepes. Vagyis a tobbsegi tulaj helyeben a papirban szereplo ar folott nagyon nem vennem meg, mert a birosag feltehetoleg tenyleg ekorul hatorozna meg, cserebe egy csomo ido es perkoltseg megsporolhato. Szoval azert lehet itt alkudozni - en azt tennem a tobbsegi tulaj helyeben...
