Sziasztok. Még nem írtam ide, de lenne egy kérdésem!
Keszthelyen szeretném megnézni a vasútmodell kiállítást, de nem találok pontos infót arról, hogy télen (januárban) nyitva van-e? Tudnátok segíteni? Jól jönne egy link, vagy telefonszám ahol lehet érdeklődni!
Az ötleted abszolút helyén való, az építés kezdete óta gyűjtöm az anyagot a falakon, kivetítőkön történő dokumentáláshoz, annyi kiegészítéssel, hogy magáról a Déli vasútról, mint történelemről is szeretnék minnél több információt megosztani a kedves látogatókkal. Rajta vagyok az ügyön, a vezetés támogatja is az ötletet, reményeim szerint a következő nyári szezonra már ebbe az irányba is el tudunk indulni.
Addig is újabb részletek, friss infók kerültek fel a weblapomra (örülnék, ha a hivatalos weblapunk is valami hasonló módon frissülne.... ez is egy újabb harc lesz...)
Egyébként a kiállitás része lehetne egy ilyen technkiai bemutató pl a falon ábrák-képek, hogy mi a különbség az analóg és a digitális vezérlés között, aztán egy terepasztal készülésének fázisai, az asztal alatt megbúvó elektronikákról is lehetne kép meg ismertető. Szóval olyan dolgok amik egy vasutmodellezőnek evidens azokat egy kicsit ki lehetne így teregetni, hogy a kevésbé hozzáértők is lássák, megértsék, mi hogy van.
Most bukkantam rá erre a topicra, gondoltam irkálok ide egy kicsit.
A nyáron volt szerencsém megtekinteni a kastély kiállitásait, köztük a vasutmodell kiállitást is.Kb egy évvel azelött bukkantam rá a honlapra véletlenül és elhatároztam, ha úgy adódik akkor megtekintem.
Szeretnék gratulálni mindenkinek akinek a keze munkája benne van, nagyon frankó az egész. Nagyon ötletes, hogy a terepasztaloknak külön témájuk van. Nagyon szép a zalai táj és a téli asztal is. De nekem a kedvencem az a terepasztal ami szinte a falra épült és az osztrák viaduktokat jeleniti meg. (Élőben is volt szerencsém látni) Egy ideig morfondiroztam, hol fordulhat meg a vonat, aztán a kijáratnál a kis kukucskálón látni lehetett a spirális pályát. Csodás.
Tetszettek a részletek is, az ünnepi diszbe öltözött terecske, a trafipaxos rendőrautó, meg minden.
Én még gyermekkoromban vasutmodelleztem (H0-majd TT), igy van némi elképzelésem mi meló lehetett ezeket a dolgokat megalkotni és müködésre birni. A kiállitás hangadója is tetszett, a diesell mozdony aminek élethü hangokat ad. Gondoltam, hogy ez valami hangmodulátoros téma (kamion modelleknél már hallottam ilyet), utánnaolvastam és akkor találkoztam a digitális vezérléssel, hát igen a modern technika.
Egyébként a kiállitás része lehetne egy ilyen technkiai bemutató pl a falon ábrák-képek, hogy mi a különbség az analóg és a digitális vezérlés között, aztán egy terepasztal készülésének fázisai, az asztal alatt megbúvó elektronikákról is lehetne kép meg ismertető. Szóval olyan dolgok amik egy vasutmodellezőnek evidens azokat egy kicsit ki lehetne így teregetni, hogy a kevésbé hozzáértők is lássák, megértsék, mi hogy van. (Nekem pl egy nagy kedvencem volt az a rész a hol a számitógép állt, forrasztópáka, alkatrészek stb igazi kis műhely)
Napi ingázásaim során ismerős kalauz hölgybe futottam be az egyik debreceni gyorsvonaton a napokban. Még a nyáron találkoztunk egyszer, megismert. Előzőleg pont arról beszélgettünk egy utazáson, hogy mit lehet csinálni Keszthelyen nyaralva, ha rossz az idő. Mondtam, hogy például meg lehet nézni a múzeumot. Jelentem a kalauz hölgy leellenőrizte, hogy igazat mondott-e az utas. Megnézték az egész múzeumot, ebből neki csak a vasútmodell tetszett:-))) Nem is gondolta, hogy hazánkban van ilyen egyáltalán.
Fleischmannék megfejelték a régi ősi cuccaikat egy NEM651-es aljzattal, " 'oszt jó van az" alapon. Sajnos ezzel napi üzemben is gond lehet egy házi asztalon is...
OFF Ha már nyelvészkedünk, központ angolul centre, de ma már inkább center, így magyarosabb, elterjedtebb és kimondhatóbb a centírozás műszó. Ami ráadásul nem is feltétlenül központosítás, mert a gumit is centírozzák, de nem központosítják, hanem kiegyensúlyozzák. ON
Ezeknél a mozdonyoknál csak az áramszedést kell feltuningolni, vagy plusz lemezeket betenni (motorvonatoknál), vagy összedrótozni a húzott kocsikkal és azokat is belemezelni. Hajtás szintjén még nem volt semmi probléma se motorral, se csapágyakkal. Tisztítás, és kb. évente szénkefe csere + motor tisztítás. Kardánnal eddig 2 mozdonynál volt, a szokásos műanyag fej elforgott motor fémtengelyén, ezt viszont egy csepp pillanatragasztóval orvosolni lehetett.
Amúgy ha egy "korrekt" (jó súlyeloszlású, centírozott lendkerekes, kardános) mozdonyt tekintünk, mik a tapasztalatok? Mik a leggyengébb pontjai az ilyen mozdonyoknak? Motor (kommutátor, kefék), motorcsapágy, kardáncsuklók, fogaskerekek, fogaskerekek csapágyazása, futókerekek csapágyazása?
Szoktatok-e bármiféle módosításokat eszközölni a "kereskedelmi" modelleken bevetés előtt, hogy növeljétek a várható élettartamot (csapágycsere, kardáncsere, stb.)?
Mindazonáltal köszönöm martisznak a féloldalas-féltudományos definíciót, de a "tapadási tömeg" sokkal rövidebb, magyarul van, és felülrá létező kifejezés is :)
Na nem sértésként mondtam, a hülyén elhelyezett ballaszt miatti alacsony tapadási tömeg problémája számomra is ismert, és valóban rendkívül bosszantó tud lenni. Kb. arra jó, hogy a mozdony nehezebben siklik ki (egyrészt a nagyobb tömege miatt, másrész azért, mert nem megy:)
Olyan fémalkatrész (kasztni, alváz, vagy beépített plusz súly), ami a mozdonyt a sín felé nyomja, optimálisan a két hajtott forgóváz között, ezáltal a gép normál tapadó- és vonóerőt tud kifejteni. Az általam sokat kritizált gépekben ez vagy nincs, vagy tök fölöslegesen van (Pl Fleischmann BR218), ahol 2 tengely hajtott csak az egyik forgóvázon, míg a súly a mozdony közepén, a szabadon futó forgóváz felé eltolva van berögzítve. A hajtott vázon rajta ül a 3 pólusú gagyi rundmotor, melynek külsején egy 6-os NEM dekóder csatlakozó van, amiből a folyamatos rázkódástól vagy kiesik a dekóder vagy leszakadnak a vezetékek. Ennyire elb@szni valamit, ha akarna se tudna senki manapság... Ugyanez a helyzet az összes régi TRIX monohajtásos mozdonnyal, amibe ráadásul hangdekódert raktak, de a hangja alig hallatszik a motor sivító hangjától. Hetente kell szétszedni őket, kenni, pucolni, szemben az új generációs, szintén TRIX 1012-el szemben, ami szinte a tökéletesség mintaképe lehetne, 2,5 év iszonyú igénybevétel mellett szinte nulla szervízigénye volt. Ugyanaz a cég terméke ez is az is, csak 20-25 év különbség van a tervezések között.
Továbbra is nagy köszönet a lehetőségért, mint látjátok, inkább tereprendezés, mint épületek készítése a fő csapásirány, ami ugyebár helyhez kötött, ettől függetlenül, mint eddig is, evidenciában tartom a lehetőséget. Sokat segítettél az eddigi munkáddal is, ahogy a képeken is látszik, az átalakított Csörgőid jól szolgálnak.
Apropó, nincs ötletetek karos jelzőkre az állomásokra? Ez még hiányzik róluk.
