Ki akarom cserélni a padláson futó többfajta - toldott gerinc - vezetékeket egységesen.
Arra gondoltam, hogy padlásra belépő 5 eres MTK pontjától direktben odaállok 1-1 3x1,5 MTK-val az összes lemenő pont mellé egy falon kívüli kötődobozba (ahogy kb most is van).
Van értelme esetleg 1-2 helyre 4 eres kábelt vinni?
A szobákban 1-2 kötődoboz jellemzően kiszolgálja a világítást és a kapcsoló alatti aljzatot.
Ha mondjuk ide 2 fázis viszek le, akkor más körön lehetne az érintett konnektor és világítás.
Alapból keveset tartózkodunk az emeleten, nagy értelmét nem látom, de hátha van más szempont is.
A lámpák ledesek, a mosógép megy elég sokat, esetleg ezt lehetne 2,5-sel vezetékezni, de a mostanival sincs problémája indulás óta.
A klímák is MTK vezetékezést kaptak (10-12 m hosszú / db), és a kábelek direktben odajönnek a belépő ponthoz.
Másik kérdésem, hogyan lehet szépen összekötni 8-10 db MTK vezetéket?
Egy 10 x 20 cm (?) dobozra gondoltam + oldható wagokra.
Az összekötésre van esetleg jobb módszer?
Ha nem muszáj, akkor ide már nem tennék le egy elosztó táblát.
Másik megoldás lehet, hogy ha új kábelek lesznek, akkor megpróbálok velük visszamenni az emeletre és bekötni azokat a jelenlegi 3db kismegszakítós táblához és a táblán összehozni az összekötéseket.
(esetleg a fürit meg a két klímát 1-1 külön körre tenni)
A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el.
Az ügyvezető alá van vetve
- a jogszabályoknak
-a létesítő okiratnak
és - a társaság legfőbb szerve határozatainak
----
A vezető tisztségviselőt a többszemélyes társaság tagja nem utasíthatja közvetlenül. A vezető tisztségviselő hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el.
Egyszemélyes gazdasági társaságnál azonban az egyedüli tag (mivel ő maga legfőbb szerv is egyúttal) az ügyvezetésnek utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani.
- EGY tagú társaság esetén közvetlenül utasíthatja a tag (mivel egyedól dönt a társaság ügyeiről). - TÖBB tagú társaság esetén a taggyűlés útján utasítanak a tagok (mivel közösen döntenek a társaság ügyeiről).
"Enyém a cég >> TAGJA vagyok a TÁRSASÁGNAK. Ami TAG-ként feljogosít a társaság TELSESKÖRŰ írányításására,"
A tagoknak nincs közvetlen irányítási joguk. A társaságot az ügyvezető igazgatja egyedül, a tagok csak kinevezhetik (vagy leválthatják) az ügyvezetőt a közgyűléseken. Az ügyvezető viszont nem mindig tag, lehet akár egy egyszerű alkalmazott is (ezt írtad te is), mégis ő parancsol egyedül a cégben.
A laikusok többsége nem tudja, hogy egy KFT-t lehet úgy is "bedönteni", hogy közben nem sértesz meg egyetlen törvényt sem. Egy cég tönkremenetelének oka lehet jóhiszemű is: hibás vezetői döntések, gazdasági környezet megváltozása, behajthatatlan kinnlevőségek, stb. stb.
"a polgármester nagy nyilvánosság előtt közölte, hogy a magánszemély tulajdonosnak tetemes adóhátraléka van"
Ezzel a nyilvánosságra hozatallal valószínűleg több jogszabályt is megsértett. Adótitok, jó hírnév megsértése, stb.
"adóssága a cégnek van, nem a magánszemélynek."
Valóban lehetséges, hogy magánszemélyként nincs egy fillér adóssága sem, miközben a cége úszik az adósságban. Különösen akkor, ha a cégnek jogilag nem is ő a tulajdonosa, hanem pl egy hajléktalan ;)
"Jön a szakember. Azt mondták, lehet hogy egy FI relé csere megoldja."
Ha esetleg azt javasolná, hogy a 30 milliamperes FI relédet lecseréli egy 100 milliamperesre, akkor zavard el, mert NEM szakember jött, hanem egy marha. 100-ast csak ipari környezetben, vagy akkor szabad alkalmazni, ha a 100-as mögött van 30-as is vagy még érzékenyebb.
Amúgy a számtalan hibalehetőség között valóban létezik olyan is, aminek egy más típusú (kapcsolóüzemű tápegységekhez való) FI relé a megoldása. Tehát a relé milliampere ugyanannyi, csak okosabb a belseje.
A kicsinyke-vagyontalan kft jóval nagyobb kockázat az ügyfélnek egy komolyabb biznisz esetén. Mint a bt. kkt. pjt. egyéni vállalkozó, őstermeló, stb. formátum, ahol NEM korlátolt a felelősség.
Mert - kft esetén a tag magán vagyona alapban nem érhető el!!! a hitelező által - a többi esetben viszont ELÉRHETŐ elég könnyen
A tag(ok) sok milliós családi háza és a többi magánvagyona is tehát - a kft esetén alapban védett a hitelezőktől - a többi esetben viszont alapban elérhető a hitelező által
Megj: Nincs érdemi különbség az - elegendően ÉS nagy NEM más javára már lekötött vagyonnal bíró vállalkozás esetén illetve - vagyonatlan-szegény tag(ok)/vállalkozó esetén
Nem csak... akadnak esetek amikor támadhatók a tagok is. Lásd az imént.
----
Ugyanakkor fontos látni, hogy TÁRSASÁG (>> cég) esetén két nagyon külön dolog van. Ami sokak fejében összemosódik-keveredik és úgy már nehezen átlátható.
1. Enyém a cég >> TAGJA vagyok a TÁRSASÁGNAK. Ami TAG-ként feljogosít a társaság TELSESKÖRŰ írányításására, beleértve akár a megszüntetésést is. A tag/tagok ezt a jogot a TAGGYŰLÉS keretében gyakorolják.
2. Vezetem a céget >> ÜGYVEZETŐJE vagyok a TÁRSASÁGNAK. Ehhez nem kell tagnak lenni sem!!! ügyvezető lehet külső ember is (alkalmazott, megbízott is). De lehet a bármely tag ügyvezető IS egyúttal, ami kis cégnél szokás is. Az ügyvezető(k) a tagok döntései által szabott keretek között intézi(k) a társaság működtetésének ügyeit. Esetenként akár a tag(ok) direkt utasítása alapján...
---------- Ezen két kategória alapján lehet eldönteni a felelősségi kérdéseket is. - ügyvezető hatáskör? - tagi hatáskör ? alapon vizsgálva dolgot. ----------------
Azaz egy magánszemély több féle módon kerülhet kapcsolatba egy társasággal. ...és érdemes ezen eseteket külön-külön szemlélni. - lehet a tagja - lehet az ügyvezetője - lehet az alkalmazottja, megbízottja - lehet az ügyfele/hitelezője
Megj: az alkalmazott, megbízott, ügyfél, hitelelző esetén is vannak felelősségi kérdések is.
Fontos a különbség tétel a szerepek között, ha valaki egyszerre TÖBB módon is kapcsolatba kerül(t) a társasággal.
A Ptk. és egyéb jogszabályok kivételt tesznek a főszabály alól, és megteremtik a lehetőségét annak, hogy bizonyos esetekben a társaság tartozásaiért annak tagjai álljanak helyt.
Helytállási kötelezettség terheli a társaság tagját a következő esetekben.
ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn
ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a ki nem elégített követelésekért a hitelező keresete alapján a minősített többséggel rendelkezett tag köteles helytállni, feltéve, hogy a jogutód nélküli megszűnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor
ha a tag a tagsági jogviszonyával összefüggésben szándékosan okoz kárt szintén magánvagyonával felel, egyetemlegesen a jogi személlyel
amennyiben a társasági szerződés egy többszemélyes társaság esetében úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamely tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a fennmaradó pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg és a pénzbeli vagyoni hozzájárulását ezen tag nem teljesíti, ugyanakkor fontos, hogy helytállási kötelezettsége csak a nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegének erejéig áll fent
amennyiben pótbefizetés előírására került sor és a pótbefizetést a tag vagy késedelmesen teljesítette, vagy elmulasztotta teljesíteni
az elismert vállalatcsoport uralkodó tagja felel, amennyiben a vállalatcsoport egyik ellenőrzött tagja felszámolási eljárás alá kerül, és az uralkodó tag nem képes bizonyítani, hogy az ellenőrzött tag fizetésképtelensége nem a vállalatcsoport egységes üzletpolitikája következtében állt be
---
A tartósan hátrányos üzletpolitika
Az fenti esetkörökön túl több törvényhely is előírja a tagok felelősségét a társaság tartozásaiért, így például a társasággal szemben indított felszámolási eljárás során ha a vagyon nem nyújt elegendő fedezetet az adós valamennyi kötelezettsége tekintetében.
Ebben az esetben a hitelező kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy az egyedüli tag – annak tartósan hátrányos üzletpolitikája miatt fennálló helytállási kötelezettségére tekintettel – a hitelező olyan nyilvántartásba vett követelését fizesse meg, amely kielégítésére a felszámolási eljárásban nincs fedezet. A tartósan hátrányos üzletpolitikának minősül a bírói gyakorlat szerint például, ha:
a társaság és a tag között a társaságra nézve súlyosan hátrányos kölcsönszerződés jön létre;
a tag által felvett hitelhez a társaság biztosított fedezetet jelzálog vagy kezesség útján;
ha a tag üzleti célja, gazdálkodása ténylegesen nem az adós célszerű működését szolgálja, az kizárólag egy másik társaság nyereségorientált működését segíti elő oly módon, hogy a bevétel e harmadik cégtől ez utóbbi társasághoz folyt be, de a tevékenységet elvégző adós vele szemben a számláját nem állította ki, így a köztartozásait nem volt miből kiegyenlítenie.
----
A korábbi tag felelőssége
A fizetésképtelenségi eljárások körében szintén felmerülhet akár a volt tag felelőssége is a társasági tartozásokért abban az esetben, ha felszámolás alá került gazdasági társaság tartozásai meghaladják a jegyzett tőke 50%-át.
A társaság hitelezői keresetet indíthatnak, amelynek következtében az illetékes bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért.
Fontos, hogy ebben az esetben az érintett volt tag a felelősség alóli mentesülés érdekében bizonyíthatja, hogy az átruházás időpontjában az adós társaság még fizetőképes volt, és a fenyegető fizetésképtelenség vagy a fizetésképtelenség csak ezt követően következett be, illetve az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt, vagy már fizetésképtelen volt, de a tag az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el.
A bírói gyakorlat a fenti rendelkezés kapcsán rögzítette, hogy a tag fizetésképtelen helyzetben lévő társasági üzletrészét átruházhatja, felelőssége azonban csak akkor áll meg, ha rosszhiszemű volt, vagyis, ha például ezzel hitelezői érdeket sértett, csökkentette a kielégítési alapot, vagy elzárta a hitelezőket az igényérvényesítés lehetőségétől.
Mi történik, ha a törzstőke még nem került megfizetésre, de a cég már végelszámolás vagy felszámolás alá került?
A társaság tagjának vagyoni felelősségét érintheti még az az eset, amikor a társasággal szemben végelszámolási eljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatására kerül sor, és a törzstőke nem került teljes egészében befizetésre.
Ekkor a végelszámoló, valamint a felszámoló jogosult a még nem teljesített befizetésekre vonatkozó kötelezettséget azonnal esedékessé tenni, és annak teljesítését a tagoktól megkövetelni, ha arra a társaság tartozásainak kiegyenlítése érdekében szükség van.
Összességében rögzíthetjük, hogy azok a cégtulajdonosok, akik korlátolt felelősségű társaság tagjai, vagy alapítói fellélegezhetnek, ugyanis elsődlegesen a társaság tartozásainak fedezete a társaság saját vagyona.
A tagok helytállási kötelezettsége csupán másodlagos, a törvényben meghatározott azon esetekre korlátozódik. Amikor a tagok valamilyen törvényi kötelezettségüket nem teljesítették, vagy visszaéltek a korlátolt felelősséggel.
Az esetek zömében hatásos fegyver, ha van pénz csak nem akar fizetni a címzett.
és
Nem kell hozzá ügyvéd... sem!
A hitelező maga indíhatja az ügyet a közjegyzőnél. Kitölti az adatlapot befizeti a közjegyzői díjat és indul a buli. (persze a díjat is hozzácsapja a kért összeghez)
A címzett innentől 3 dolgoz tehet.
1. Fizet >> ügy lezárva
2. Nem fizet, de nem is csinál semmit, csak kukázza a dolgot... Ekkor a 15. napon JOGERŐS lesz és automatice VÉGREHAJTHATÓVÁ válik a kért összeg. Lehet ráküldeni a végrehajtót, nem kell pereskedni.
3. Nem fizet ÉS 15 napon belül ELLENTMOND a közjegyzőnél. Ekkor két módon tud eljárni a hitelező - beletörődik és hagyja veszni a követelt összeget (benne a közjgyzői díjjal) - perként folytatja tovább és az ítélet alapján tudja behajtani az egyre nüvekvő követelését
-----
Nyilván egy messziről láthatóan vagyontalan és üres kasszájú kft (és rt) ellen nem sok értelme van fellépni. Kivéve, ha az működik tovább vagy akar tovább működni és van esélye, hogy lesz még pénze-vagyona ...
---
A magánszemély, egyéni vállalkozó, őstermelő, bt/ kkt/pjt felelős tagja esetén viszont érdemes lehet az éppen üres kassza esetén is eljtuni a végrehajtásig!
Mert a végrehajtás az élete végéig... sakkban tartja, ha a hitelező úgy akarja.
Amire minden rendes ügyvéd legyint, hogy sok pénzért elküldheti, de értelme nem lesz. Mondjuk még azt sem tudjuk, hogy valóban kényszertörlés lesz-e vagy valami cég bedöntés, mert ugye erről ninc sinfó. Mire lesz, arra meg késő. Meg általában nem a cég dolgozik, hanem az ember, még akkor is ha külön jogi formula, valamit úgyis feketézik tovább vagy másik cég nevében, ha csak el nem tiltják.
Mivel a kft-vel van bajod alapban CSAK kft felel feléd. De csak az aktuális vagyona erejéig!!!!
Ezért balgaság egy - a minimum előírás szerinti 3 milliós törsztőkéjű és - a mérlege szerint összességében is kicsi vagyonú kft-vel sok milliós üzeletet kötni! Mert vélhetően nem lesz aki helytáll... gond esetén.
Mivel kft esetén a tagot alapban nem szólíthatod fel a kft helyetti fizetésre!!!!
Ha a kft nem tud fizetni... akkor így jártál. Mert sok pénzt bíztál egy icipici kasszájú kft-re.
-----
A kft tag (pl. a magánszemély) CSAK azért felel, hogy befizesse a kft.-be amit ígért a társasági szerződésben.
HA MÁR befizette akkor nem támdhatod meg a tagot a kft miatt. HA MÉG fizette be, akkor követelheted, hogy fizesse be azért, hogy a kft abból (is) tudjon neked fizetni.
A tagot még egy esetben lehet megtámadni, mint kivételes eset. Akkor, ha a kft törvénytelenül járt el... és ezért nem tud fizetni (kilopták belől vagyont). Mivel a tag felel a kft törvényes múködésért is.
Megj: TÖRVÉNYES úton viszont ki szabad üríteni a kft-t...
Nem kéne hülységet beszélni... van az most is, sőt azaz az alapértelmezés
kft = Korlátolt Felelőssségű Társaság!!!! A kötelezettségeiért CSAK a társasági vagyonnal felel. Kivétel, ha perképésen bizonyítható törvénysértés történt.
A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul Amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatására terjed ki.
A társaság kötelezettségeiért a törvényben meghatározott kivétellel a tag nem felel.
A társaság fogalma egy kicsit félrevezető: azt a látszatot kelti, mintha a gazdasági társaság felelőssége a hitelezők felé korlátozott lenne. Természetesen ez nem felel meg a valóságnak. A kft. a többi gazdasági társasághoz hasonlóan a hitelezők irányában teljes vagyonával felel.
A korlátozott felelősség a társaság tagjai tekintetében sem helytálló. A kft. fogalmából egyértelműen megállapítható, hogy a tag csak a törzsbetétjének a szolgáltatásra és a társasági szerződésben külön vállalt egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésére köteles. A hitelezők irányában fennálló tagi felelősségről – alapesetben – nem beszélhetünk.
