Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Majd a Cserhát után bevettük a Mátrát is. A páromnál Gallyatetőn már nem voltam túl népszerű, de szerencsére fogtuk egymás kezét így elmaradt a síléc nélküli lecsúszás a kilátó alatti pályáról;) Igaz nem ő csúszott meg egy kővön, hanem én;)És, ha már ott voltunk, még felszívtuk magunkat, hogy megnézzük ezt a követ:
Amúgy, annyira megtetszett a táj, hogy még szándékomban áll idén párszor megnézni.
A fejtetőn egy a mi királykánkéhoz hasonló sárga folt díszíti, de ez csak akkor mutatkozik, ha a madár izgatott.
Nem véletlenül nevezik tirannusnak, hiszen nálánál nagyobb madarakkal is bátran szembeszáll, a fészke közelében nem tűri még a hatalmas pulykakeselyűt sem. Fotó: http://www.kingsnake.com/westindian/
barázdabillegető(Motacilla alba - Bachsteize - Pied Wagtail) v. leányka- v. lipinkamadár: a madarak osztálya énekes (Oscides) rendjének billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó, fehér-fekete-szürke rajzolatú, hasznos rovarirtó madár. (Fotó Annette Cutts - http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm )
Rendkívül hosszú farkát le s fel billegteti. A nálunk is mindenütt előforduló barázdabillegető a kontinentális változat.
A hát és a farcsík kékes árnyalatú világosszürke. A sapka (fejtető), a torok és a mell - mintha gallért viselne - fénylő fekete.
A homlok, az arc, a nyakoldal és a has fehér.
A tojó nem egyértelműen megkülönböztethető, de rajta a sötét rajzolat inkább szürkés.
Költöző madarunk március 6-a tájt érkezik, és előfordulnak itt telelelő példányok is. 16,5-17,5 cm (Kelemennél 168-173 mm) nagyságú, a súlya 20-23 g.
A feketés szárny 81-96 mm-es. A karcsú, nyúlánk testhez képest is hosszú, szintén feketés farok 85-93 mm-es. De utóbbin a két szélső toll fehér, a szárnytollak pedig fehérrel szegettek.
A feketés csüd 23-26 mm hosszú. A finom, csipkeszerű csőr 13-15 mm-es, a színe fekete. Az írisz egészen sötét barna.
A tojó április-május folyamán egyedül kelti ki (12-14 nap alatt) 4-6 barnatarka, szürkésfehér tojását. Kirepülés a 2. hét végén várható.
Az első fészekaljat nem ritkán még kettő követi.
Költésével kapcsolatban figyelemre méltó adatokat gyűjtöttek a →fészekkártya módszerrel angol madárbarátok
Eszerint (1186 fészek adatait alapján)
- a fészekalj átlagosan 4,85 tojásból áll;
- a tojások 63,8 százaléka kelt ki;
- a kikelt fiókák 82,6 százaléka repült ki.
Ily módon a szaporulat fészekaljanként 2,55 fióka volt.
Régen, amikor a barázdabillegető még nem élvezett védelmet, díszmadárként tartották. Fogságban friss hangyatojással, álcákkal és rovarokkal, később már lágyeleséggel is nevelt.
Számtalan alfaja van, s természetesnek kell vennünk, hogy ezek önállósága mindig is fog vitákat kavarni. Robillernél a következő alfajokról olvashatunk (zárójelben az elterjedési centrum):
Motacilla
- a. alboides (Kelet-Tibet),
- a. baicalensis: szibériai barázdabillegető (Délkelet-Szibéria), majdnem olyan világos, mint a törzsalak nyugalmi ruhában;
- a. dukhuensis (az Ural vidéke - a törzsalaknál sokkal világosabb, kevesebb feketével - fotó: Askar Isabekov - http://www.birds.kz/index.html ),
- a. forwoodi (Jemen partvidéke),
- a. leucopsis: kínai barázdabillegető (az Amur vidékétől Koreáig),
- a. lugens: usszuri barázdabillegető (Kamcsatkától Japánig), a kantár itt jól kivehetően folytatódik a szem mögött.
- - lugubris: /Brehmnél/kormos barázdabillegető,
- a. ocularis (Északkelet-Szibéria - Kínában telel),
- a. persica (Irán),
- a. personata: ázsiai barázdabillegető (Közép-Szibéria), a törzsalaknál sötétebb;
- - vidua: egyiptomi fehérállú barázdabillegető (másutt önálló faj),
- - yarrelli: Yarrelli barázdabillegetője, az angol alfaj (Dél felé egészen Marokkóig) tollazata sötétebb. Nyáron az ottani hímek háta fekete.
Az ún. peremalfajokból ma már az önálló faj rangjára emeltetett a palaszínű, az özvegy és a szemcsíkos v. kormos barázdabillegető.
E faj viselkedése szintén érdekes, mert szüntelenül mozog, fel-felrebben, fejét biccentgeti, a farkát billegteti. Kicsinyeit féltve hangosan csivitelve, röpdösve vonja magára a varjak v. más ragadozók figyelmét.
Hangja éles és tiszta: csiz-itt-csiz-itt. Az éneke kellemes csicsergés.
Különösen kedveli a vizek környékét. Épületek réseiben, farakásokban is fészkel.
Apró rovarokkal, legyekkel, álcákkal táplálkozik. Gyakran fordul elő, hogy a földön futkosva követi a legelő jószágot, s az általuk felriasztott rovarokból falatozik. Ilyenkor is billegteti a hosszú farkát.
A szakirodalom említi a hegyi billegetővel való kereszteződését.
kotlás v. kotyogás: a madaraknak a tojásrakást követő, az agyalapi mirigy által termelt prolaktin hatására bekövetkező, fajonként változó időtartamú (11 naptól 3 hónapig terjed) jellegzetes viselkedése. A kotlás a tojásoknak a test melegével való kiköltésére irányul.
Néhány kivételtől eltekintve a madarak a testük melegével, a fészekben költik ki a tojásaikat, vagyis megkotlanak.
Vannak madarak amelyeknél
a hím és a tojó egyaránt megkotlik;
csak a tojó kotlik, de a hím eteti őt;
a hím magára hagyja a tojót;
a költés a hím dolga;
a költést másokra bízzák;
a költésbe besegít a párnak egy v. két hozzájuk csapódó hím, ill. a klán tagjai költőközösséget hoznak létre;
költőhalom segítségével biztosítják a költési hőmérsékletet (→gémlile).
A kotlás során valamelyest megemelkedik a madarak testhőmérséklete, s a tökéletesebb hőleadás érdekében a hasi ún. →kotlófolt körül megritkítják a tollazatukat.
A díszpintyeknél a tojó és a hím egyaránt kotlik, s ennek ideje általában 2 hét. Nappal egymást váltják a tojásokon, éjjel mindkettő melengeti a fészekaljat.
Galamboknál is mindkét szülő részt vesz a költésben, s a testük melegével a tojásokat 39-40 fokra melegítik. A hím rendszerint naponta 9-15 óra között, a tojó a nap többi részében üli meg a tojásokat.
Az első tojásból a kicsi általában a 18. napon kel ki, a második fiókát rejtő tojást a pár 17 napig melengeti.
A kotlás galamboknál a költés 8-15. napján a legintenzívebb. Ez a magyarázata annak, hogy a 15. nap előtt a fészekbe tett fiókát semmiképpen nem fogadja el a tojó. A 15. napon alá tett fiókát már rendszerint elfogadja és neveli.
A kotlás jól öröklődő tulajdonság, de napjainkban, a keltetőgépek időszakában a baromfitenyésztésben a tojásrakás szünetelése miatt "üldözik".
Előfordul, hogy a kotlani készülő tyúk elül, de a 2. napon abbamarad a kotlás, ilyenkor beszélünk →kotlási lázról.
A baromfitenyésztésben a kotlás elfojtásának ajánlott módszere:
meg kell akadályozni a fészken ülést;
tegyük a kotlani akaró tyúkot olyan ketrecbe, amelynek az alja is hálós!;
csökkentsük a tojó kukoricaadagját, növeljük a takarmány fehérjearányát!;
adjunk a kotló tyúknak naponta 1 tabletta kalmopyrint!;
gondoskodjunk arról, hogy a kotlós előtt a nap minden szakában legyen tiszta ivóvíz!
Vannak, akik durva bánásmóddal, a kotlós hideg vízbe dugásával, hajigálásával próbálják a kotlást megszüntetni - ez állatkínzás.
Az extenzív tartásban népszerű pulykatojók hátránya, hogy már néhány tojás után megkotlanak. Ez ellen csak úgy léphetünk fel eredményesen, ha fehérjében gazdag pulyka-tojótáppal serkentjük a tojástermelést.
Segíteni szokott még a fészek bezárása a tojó előtt v. a szellős helyre rakott egyedi kotlásleszoktatónak nevezett ketrec alkalmazása.
(→díszes pipra; →jasszána; →korai spontán aktivitás; →futómadár; →kémény sarlósfecske)
kotlási élősködés: →fészekparazitizmus.
kotlási hajlam: vele született késztetés a tojások kiköltésére. Akkor mutatkozik meg ivarérett madaraknál, amikor a szaporodási ciklusban az udvarlás, párválasztás, párzás, fészeképítés után kialakul a fajra jellemző fészekalj.
Persze vannak kivételek, mint pl. a selyem díszbaromfi, amely különösen alkalmas más fajok tojásainak keltetésére és dajkamadárnak is.
Az intenzív fajtáknál és a fogságban tartott madaraknál rendszerint csökken a kotlási hajlam.
Az igazán jól tojó tyúk nem kotlik meg évente többször is, hiszen a kotlás idején a tojástermelés szünetel.
A baromfitenyésztésben ezért terjedt el a →kotlós alkalmazása, majd a tojások keltetőgépben való kiköltése. (→kotlás)
kotlási idő: vannak fajok, melyeknél a tojások kikeltetése az első, második tojás lerakását követi, mások csak akkor kezdik el a költést, amikor a fészekalj összes tojása együtt van.
tojások megülésétől a kelésig tartó időszakot nevezzük kotlási időnek, mely tartama fajspecifikus, díszpintyeknél általában két hét.
Ebben a két hétben a tojó testhőmérséklete valamelyest megemelkedik. Több faj tojói az úgynevezett kotlófolt körül megritkítják a saját tollazatukat, hogy testük közvetlenül érintkezhessen, a tojásokkal. A hím nem minden fajnál helyettesíti a tojások melengetésében elgémberedett, inni, enni rövid időre a tojásokról leszálló tojót.
Más fajoknál a hím is részt vesz a tojások kikeltetésében.
Ha a kotlási időszakban gyakran elijesztjük a tojásról a madarat (akár a hímet, akár a tojót), akkor az az embriók kihűlése miatt végzetes is lehet a →fészekaljra nézve.
A kotlási időszakot és a kotlási hőmérsékletet figyelembe véve adhatjuk dajkaságba v. tehetjük keltetőbe a tojásokat. Utóbbira természetesen csak akkor szabad gondolni, ha a tojások →fészekhagyók származékai, és jó, ha a fajra jellemző fészek-páratartalmat is ismerjük.
Kóros jelenségnek tartjuk, ha a tojó nem kotlik meg egyáltalán v. a kellő ideig.
Ennek lehet oka pszichés (pl.: a kotló madár nem érzi magát biztonságban, valami v. mi magunk elijesztjük a fészekről), lehet anyagcsere-jellegű (pl.: a túlzott állati fehérje adagolás miatt kialakuló hiperszexualitás), netán örökletes probléma v. csak az, hogy korán fogtuk tenyésztésbe a madarat. (→kelési idő)
kotlási láz (bar.): amikor a kotló elül a tojásokon, majd a 2-3. napon abbamarad a kotlás, akkor nem beszélhetünk valódi kotlásról, csak ún. kotlási lázról, hiszen a baromfiféléknél a jó kotlóst le sem lehet zavarni a fészekről.
A jelenség sajnos elő-előfordul, s olyankor kellemetlen percek várnak a gazdára.
Ezeket megelőzendő ajánlatos néhány napot várni az ültetéssel, amikor is kiderül: lázról v. valódi megkotlásról van-e szó.
A tojás elhagyását próbaültetéssel is meg lehet előzni. Ilyenkor nem keltetésre szánt tojáson ültetik meg a tyúkot, s ha a második napon is nyugodtan üli azokat, akkor a próbatojásokat valódira cserélik.
kotlásleszoktató-ketrec: alul rácsozott alkalmatosság, melyet főként a kotlani készülő, főként pulykatojók megfékezésére használnak.
Szellős helyre teszik, s fehérjében gazdag takarmánnyal, folyamatos vízellátással próbálják elérni a kotlás leállását a nagyobb tojáshozam elérése érdekében.
A szerkezet lényegi eleme az alsó rács, amely a pulyka számára kényelmetlen, s nehezíti a leülését.
kotlik: költéshez készülődik, a költés feladatát végzi.
kotlófolt: költés idején a tojóknak teljesen lemesztelenedik a hasalji rész egy kis területe. A hámszövet itt szivacsossá válik és vérellátása felgyorsul.
(Persze ez alól is van kivétel, pl. a →szula fajoknál nem alakul ki kotlófolt, s a →PINGVINFÉLÉK valamennyi fajánál is egészen más a helyezet.)
Ezt nevezzük kotlófoltnak, ami élettani rendeltetésű: a test hőmérséklete így, ezen a területen közvetlenül le tudja adni a költéshez szükséges hőmérsékletet a tojásoknak.
A következő vedléskor a kotlófolt eltűnik, azt is beborítják a téli hőszigetelést biztosító tollak.
kotlós (bar.): a tyúkok között az az egyed, amelynél a kotlási hajlam és a belső hormonális változások hatására, rendszerint a fajra jellemző fészekalj kialakulása után leáll a tojástermelés, kialakul a →kotlófolt, s megkotlik.
Régen, amikor még nem voltak korszerű keltetőgépek és keltetési tapasztalatok, a mesterséges felnevelés feltételei sem voltak adottak, nagy értékként különös becsben tartották a jó kotlóst, amely →dajkamadárként is komoly szolgálatokat tett.
A teste melegével (39-40 fok C) gondoskodott a már kikelt kismadarakról, tanítgatta, óvta őket, kapart nekik.
Nem kellett bajlódni a relatív páratartalommal, az ól hőmérsékletével.
Aki vissza akar állni a régi gyakorlathoz v. erre kényszerül, az tartson néhány öreg és lehetőleg parlagi fajtájú tyúkot.
Lábrühes v. más élősködővel fertőzött tyúkot ne használjunk!
A belső parazitáktól is lehetőleg legyen mentes.
Azt tudom, hogy noha a veréb is közismerten magevő, a kicsinyei táplálásakor igényli a rovareleséget (tudományosan az állati fehérjét). Amikor tenyésztettem a háziverebet, ezt úgy oldottam meg, hogy beszereltem egy kis izzót a volierbe, a lámpa egész éjjel világított, a fényére özönlöttek a rovarok, s a veréb mama és papa ott fogdosta el őket a kicsik etetéséhez. Ez így egy valóságos ÖNETETŐT ALKOTOTT.
És hogy ilyenkor a gyűjtés nem ördöngösség, arra bizonyság, hogy a kislányom egy fél óra alatt íme, mennyit gyűjtött:
A kis tavunk halai is nagy örömüket lelték a csemegében.
Húúú ezt még nem hallottam( igaz sok mást sem) Megpróbálom, de nekem galamjaim vannak és bizti jól lön olyankor amikor még pépes kajával kell etetni mert a szülők otthagyták. Van egy öreg kidobott (leselejtezett) kávédarálóm és avval megpróbálom majd ledarálni. Ha beválik írok a tapasztalataimról. Persze azért annak idő kell. Szárítás, darálás, etetés aztán meglátjuk. Gondolom sokat nem lehet, mert a fehérje többlet nem tesz jót a fiataloknak sem. Üdv: István
Tudtad, hogy ilyenkor nagy mennyiségben könnyen lehet gyűjteni?
Én például jól emlékszem, hogy Nagykanizsán, még suttyó gyerek koromban kora reggel gyűjtöttem a szomszéd nénivel a tyúkjainak. Kimentünk a kertbe, s a harmatos fűben megkerestük a fát, amelyet éjjel elleptek. A néni megrázta a fácskát és kapkodtuk fel a földről a még félig dermedt bogarakat - volt nagy "buli" a baromfiudvarban...
Aztán később olvastam valahol, hogy a kényesebb díszpintyeknek, meg a seregélyféléknek a németek rovarport is hintenek a lágyeleségre.
Hát magam is próbáltam, s nagyon is bevált.
Persze a csuda tud drága pénzen ilyesmit venni, viszont most a rajzás tálcán kínálja a lehetőséget, hogy tudjunk kedvezni a madarainknak.
A szárítás egy kiselejtezett serpenyőben nem ördöngösség, akinek meg van padlása, na, annak a szárítás még egyszerűbb!
A kiszárított anyagból aztán port csinálni? Na ehhez már végképpen nem kellek én!
(Azért azt elárulom, hogy a bolhapiacon vettem egy jóféle mozsarat erre a célra.)
No, és akkor lássuk mi van a cserebogárról a lexikonban:
cserebogárfélék (Melolonthidae): 3-7 fényesen csillogó csáplemez, erős ásólábak és jól látható légzőnyílások jellemzik a potroh hasi lemezeinek kitines oldalszegélyén ennek a bogárcsaládnak a fajait.
A többségük növényevő. A pajorok v. csimaszok a gyökerek, a kifejlett bogarak pedig a lombozat rágásával okoznak kárt.
Legismertebb közülük a 23-30 mm nagyságú, barnásvöröses színű, de a finom bordák közötti szőrzet miatt szürkésnek látszó MÁJUSI (v. közönséges) cserebogár (Melolontha melolontha - fotó: Stanislav Krejcik), amely oldalán három, fehér színű, háromszög alakú folt látható.
A pajor leginkább a szamóca, a saláta gyökerét és a burgonya gumóját fogyasztja, de mindenevő. Hazánkban 2-3 év alatt fejlődik ki és a kifejlett bogarak április-május folyamán tömegesen lepik el, legszívesebben a tölgy lombját.
Hajnalban, amikor még az éjszakai hidegtől dermedtek, a fák ágainak erőteljes rázogatásával, a fa alá terített ponyváról könnyen és rengeteget lehet gyűjteni.
A 30-35 mm nagyságú fekete vagy vörösbarna szárnyán fehér márványszínű rajzolattal díszített KALLÓ (v. csapó) cserebogár (Polyphylla fullo - foto Stanislav Krejcik) a lombos fákon kívül a feketefenyő lombját is károsítja. A májusi cserebogárhoz hasonlóan lehet gyűjteni ezt is, meg a közönséges SÁRGA cserebogarat (Amphimallon solstitialis) is. Forrás: http://www.insektenbox.de/kaefer2.htm és http://www.tagem.gov.tr/
Utóbbi 16-20 mm nagyságú. 8 csápíze van. A lárvája 2 év alatt fejlődik ki, az imágó nem táplálkozik.
A cserebogár élve nagy élmény a nagyobb díszmadaraknak és a baromfiudvar lakóinak. Szárítva is nagy érték, 34 % fehérjét és 8,7 % zsírt tartalmaz vagyis takarmányozás szempontjából egyenértékű a hússal és a jó minőségű halliszttel.
Forrázással (10-15 perc) célszerű a begyűjtött anyagot elpusztítani, ezt követően szellős helyen (pl. szúnyoghálóra kiterítve) kell megszárítanunk.
A csontszáraz bogarakat mozsárban törjük porrá! A por rendkívül értékes adalékanyag a lágyeleséghez.
Némileg hashajtó hatású, ezért Dr. Pásztor Lajos azt ajánlja, hogy például egy fácánnak ne adjunk naponta 2-4 cserebogár tömegénél több rovarport.
A rovarport is veszélyeztethetik a →készletatkák. Védelmet nyújthat ellenük , ha időnként 50 fok Celsiusra melegítjük az anyagot.
Ha valaki fészekből kiesett fióka megmentését vállalja fel, annak is jó szolgálatot tehet egy kis rovarpor tartalék!
A nálam levő javított példányban van már egy új szócikk:
MEPISZ: ezen a néven mutatkozik be a www.metaprint.hu honlapon az a salgótarjáni (3100 Salgótarján, Felső-idegér út 21. Tel/fax:+3632/314-440 Mobil: +3630/523-88-67 metaprint@freemail.hu) szervezet, mely a szűkszavú bemutatkozója szerint madárrehabilitációs központ, s a régió madarainak megmentése érdekében munkálkodik.
A felkínált menüt végigtekintve valóságos madárpark sejlik fel, ahol számos
FÁCÁN-,
TRAGOPÁN-,
FOGOLY- és
RÉCEFAJ érzi magát jól, s szaporodik.
Pontos leltárt csinálni hosszú volna, s a tetejében néhány szép papagájuk is van!
Az állományt ért ragadozótámadások kártételének megelőzése érdekében élve fogó csapdát fejlesztettek ki, melyet a MEPISZ-nek honlapján helyet biztosító Kft. forgalmaz.
A MEPISZ kulcsembere, Faragó András a lexikonhoz is bocsátott rendelkezésünkre néhány felvételt, melyekért ez úton is kifejezem köszönetemet.
Fotó: Faragó András
Hoppá! Ezt majdnem elfelejtettem jelezni: na, azért ha összeszámolnánk, volna úgy 30-50 nem "családi" minőségű kép, amit te készítettél és engedted betenni a lexikonba!
Nagyon aranyos vagy, de egyedül semmiképpen, a sulajos (iskola) pedig még működik. Sőt, most jönnek az igazi strapák: felmérő, ilyen doga, olyan doga stb...
Ha nem is túl jók a képek, de pl. egy olyan kvízben jól lehetne használni, mint "mi látható a képen?" ;)
Ha végzek az önmegvalósítással, akkor remélem marad arra időm, hogy fotózhassak, pecázzak, lovagoljak, vagyis mindarra, amit a jelenlegi "rohanó" mellett nem tudok elkövetni.
Nagyon sépek a képeid, nyugtatóak és látod a lényeget.igaz nem közeli, de mint írtad "gyenge" a géped, ha tetszik a természet fotózás elöbb- utóbb lesz jobb géped és addig is sok szép természet fotót készítsél. Mindenki így kezdte..Sok sikert hozzá.: István
A Fauna diavetítéses előadás minden csodája ellenére még mindig Cserna Zolinak hívnak, a Bucephala albeola tudományos névvel illetett amerikai bukórécefaj magyar neve pedig fehérfejű kerceréce.
Cserba Zolinak a Hatvani Gyuritól kapott Fauna diasorozatot elküldeni,
Bélával tisztázni, hogy mi van a megosztott mappával,
és a fórumon válaszolni egy felvetésre,
mert abból csak baj származhat.
Származott is:
az albeola angolul Bufflehead, mepisztől tudjuk, hogy németül is "bikafejű", az albeola pedig (a latin alba után valami fehéret jelez) vagyis lehetne akár fehérfejű is, csakhogy, bár van a fején fehér (a fej hátsó része és a tarkó)...
Csakhogy a Brehmben ezt olvashatjuk:
" A kerce réce – jeges réce, bodrogi kacsa, bujár kacsa, bikafejű réce, deres réce, bukós réce, – Magyarország egyik leggyakoribb téli récéje, amely októberben, de főleg novemberben érkezik, télen át benépesíti nyilt vizeinket és március folyamán, – amikor egyéb vonulóink érkeznek – csapatosan vonul vissza főleg északkelet felé. Budapesten télen át a Dunán leginkább ez a réce látható. Javarészében az Alföld álló és folyó vizein, különösen annak keleti felében, kisebb számban a Dunántúlon látható, de a hegyvidéki vizeken is néha nagyobb számban mutatkozik. Könnyen fölismerhető vaskos, búbos fekete fejéről s a csőrtövén levő jókora tojásalakú fehér foltjáról, amelyről az olaszok „quatriocchi”-nak azaz „négyszeműnek” nevezik. Röpülése közben rendkívül magas, villamoscsengő szavára emlékeztető hangot ad sebes szárnycsapása."
Vagyis bikafejű réce nem lehet a kerce is, meg az albeola is, merthogy a kerce B. clangula.
Namármost akkor én már teljesen bele vagyok keveredve - jányos zavaromban inkább ide behívom azt a képet, amely a nálatok fehérfejű, a lexikonban bivalynyakú récénél van
No nem a németek miatt, hanem a primatus elvének megfelelően.
Tudniillik Brehm apó könyvének magyar fordításában vagyis az első magyar szakirodalomban így szerepel és az elsőbbség jogán annak az elnevezésnek van elsőbbsége, jogosultsága.
Én hibáztam.
hogy történt, nem tudom - bocsánatot kérek.
És természetesen javítok. Már borítékban van a neked szánt cd. A napokban feladom. Ha lelsz még benne hibát, okvetlenül jelezd!
Igen, eszembe jutott, hogy a télen Biharugrán, a halastavakon láttam még kercéket.
A nagy-nagy tavak között mentünk, kicsit olyan volt, mintha a hatalmas hófelhő alá mennénk be, ami a hegyekről jött visszafele, szállingózott is a hó a feketeségből, a nap pedig már majdnem teljesen leálldozott... Egyszer csak kinéztem, amerre a legfeketébb volt az ég és vagy 70 kerce "úszott be" a nagy feketeség alá a havazásban... Egyből fék, kiszálltam, volt egy hatása...
(Fotó Annette Cutts - http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm ) 
otó: Askar Isabekov - 
Régen, amikor még nem voltak korszerű keltetőgépek és keltetési tapasztalatok, a mesterséges felnevelés feltételei sem voltak adottak, nagy értékként különös becsben tartották a jó kotlóst, amely →dajkamadárként is komoly szolgálatokat tett.
A teste melegével (39-40 fok C) gondoskodott a már kikelt kismadarakról, tanítgatta, óvta őket, kapart nekik.
Nem kellett bajlódni a relatív páratartalommal, az ól hőmérsékletével.
Aki vissza akar állni a régi gyakorlathoz v. erre kényszerül, az tartson néhány öreg és lehetőleg parlagi fajtájú tyúkot.
Lábrühes v. más élősködővel fertőzött tyúkot ne használjunk!
A belső parazitáktól is lehetőleg legyen mentes.
A kis tavunk halai is nagy örömüket lelték a csemegében.
az a salgótarjáni (3100 Salgótarján, Felső-idegér út 21. Tel/fax:+3632/314-440 Mobil: +3630/523-88-67 metaprint@freemail.hu) szervezet, mely a szűkszavú bemutatkozója szerint madárrehabilitációs központ, s a régió madarainak megmentése érdekében munkálkodik.
A felkínált menüt végigtekintve valóságos madárpark sejlik fel, ahol számos
FÁCÁN-,
TRAGOPÁN-,
FOGOLY- és
RÉCEFAJ érzi magát jól, s szaporodik.
Pontos leltárt csinálni hosszú volna, s a tetejében néhány szép papagájuk is van!
Az állományt ért ragadozótámadások kártételének megelőzése érdekében élve fogó csapdát fejlesztettek ki, melyet a MEPISZ-nek honlapján helyet biztosító Kft. forgalmaz.
A MEPISZ kulcsembere, Faragó András a lexikonhoz is bocsátott rendelkezésünkre néhány felvételt, melyekért ez úton is kifejezem köszönetemet.
Fotó: Faragó András
Fotó: Benyovszky Gábor
Zámoly 2007. Cserna Zoltán terepmadarásszal - fotó Filotás Balázs
nálam 0,1 bivalynyakú (B. albeola)
1,0 B. albeola