Nekem eddig egy locsolóm volt, piros tojást kapott és puszit. :) Fiúk, látogassátok meg a hölgy ismerősöket, mert a nőtársadalom nevében mondom: napokig készültünk a tojásokkal! (Ugye csajok?)
Egyébként zavarban vagyok, mert szegény Freddy79 a végén el fog tűnni a fórumról (ne tedd, nagyon szimpatikus vagy!), de ezt muszáj leírnom:
Szóval: azon gondolkodtam, ha bejönne a terved, kedves RTH, akkor te állod a lakodalmat. Én marcipántortát szeretnék, és minden vázába fehér tulipánt kell rakni! (Liliom is oké.)
Az én vérem 0-ás, többet nem tudok.
A Neoplant továbbra is király, de az a hihetetlen, hogy pont a kézfejemen hat leglassabban, pedig az az a testrészem, amit ugye mindenki lát. De nem érdekel! Tudom, hogy tünetmentes leszek, egyszerűen tudom!
Szeretném megtudni hogy közületek hányan vannak, vércsoport szerint A RH Negatívosok, mert állítólag többnyire ezeken az embereken jön ki.Én ismerek egy pár embert aki pszoris és mind A RH Negatív.Sőt én születésem után pár percre be
Én is örülök, hogy velem egykorúakkal is beszélgethetek itt, úgy gondolom, hogy mi tudjuk leginkább megérteni és átérezni egymás helyzetét. így az is lehet, hogy több segítséget tudunk egymásnak nyújtani azáltal, ha megosztjuk a pszoriból eredő lelki problémáinkat és elmondjuk tapasztalatainkat az eddigi kencékkel kapcsolatban.
Itt jegyzem meg, hogy a lentebb említett trió: Daivonex, Diprosalic, Rubisan kenőcs 1-2-1 arányban alkalmazva úgy tűnik, hogy nekem használ. A felkaromon és a vállamon lévő plakkok gyakorlatilag teljesen eltűntek, csak a helyük látszik halványan, továbbá a hátamon lévők is nagy mértékben halványodtak és van, amelyik már ezek közül is eltűnt, úgyhogy most happy vagyok.
Különben úgy gondolom nagyon sokat segített hogy elmondhattam amit lentebb elmondtam...
Nnna... nekem a szoknya legalább nem okoz problémát :) Igaz ez lesz az első olyan nyaram, amikor valahogy meg kell oldanom a rövidnadrág-problémát. (hobbi szinten focizom, elég hülyén venné ki magát, ha nyáron 25-30 fokban hosszú szárú nadrágban rohangálnék, meg egyébként is :) A lábaimon lévő plakkok ellenállóbbank tűnnek, de már ezeken is látszik, hogy halványodnak.
Ha sikerül is elérnem a tünetmentességet, akkor sem ragadtathatom el magam, el kell fogadnom azt a tényt, hogy bármikor előjöhetnek a tünetek ismét, de ez nem könnyű. Most tapasztalom meg azt, hogy ha egy kicsit is jobb a helyzet, az ember máris szabadabbnak és gondtalanabbnak érezheti magát. Nekem már ennyi is elég volt ahhoz, hogy jobb legyen a közérzetem. Ez is valami.
Örülök, ha a leírtakkal tudok segíteni Neked és a többieknek.
Na tessék kérem! Te lány vagy, Freddy fiú. Tessék szépen megismerkedni... és megszünnek a lelki problémák:-))). (De komolyan: két azonos korú, ellentétes nemű, egymásnak priviben is jól elmondhatjátok, így könnyebb lesz.)
Én is '79-es vagyok. (Jó, hogy van itt rajtam kivül fiatalabb pszoris, legalábbis nem láttam fenn huszonéveseket.)
Üdv. itt! Én is még újnak számítok, kb. 1 hónapja látogatom a fórumot. Olvasva az első bejegyzésedet azt mondom, nem csak neked hasznos, ha leírod a pszori okozta lelki problémáidat, hanem nekünk is (nekem mindenképp). Képzeld, én néha arra folyamodom, hogy alapozóval kenem be a kézfejemet, hogy ne látszódjanak a piros foltok. :) És én is mindig zavarban vagyok, ha pl. be kell mutatkoznom, és kezet kell fognom. Nőként pedig nagyon nehéz, hogy szeretnék szoknyában járni, de harisnya nélkül nem nagyon megy... Szóval, vannak ilyenek. Sajnos, de ha megtanul vele együttélni az ember, akkor jobb lehet.
Örülök, hogy rátok találtam -eddig nem leltem hasonló fórumra ezügyben. 27 éves vagyok, kb 10 éve vannak pöttyök a fejbőrömön( valamint a körmöm is elég randán néz ki). Igaz, szerencsésnek számítom magam, mert a testem egyéb területein még nem észleltem a tüneteket.
Ezért fordulok hozzátok-ugyanis nem szeretnék rosszabb helyzetbe kerülni. Ami igazán aggaszt, az az étrend. Az akkori doki néni azt mondta, kerüljem a diót, banánt, tojást, de ennél többet sajna nem tudtam meg senkitől ezzel kapcsolatban. A háziorvosom is amatőrnek bizonyult -kitért a válaszadás elől.
Kérem, aki tud valami okosat tanácsolni, írjon! Van e egyáltalán haszna bármilyen diétának -bár az előző hozzászólásokat olvasva nem sok reményt fűzök ehhez a "gyógymódhoz" sem!?
MInden jót kívánok, és mindenkinek áldott, békés ünnepet!
Nekem a terhességem alatt teljesen elmúlt és ezt már másoktól is hallottam, úgyhogy remélhetőleg semmivel se kell majd kenned magad!
Ebből nem az következik, hogy valamilyen hormon betegségünk van? Most jut eszembe, hogy lehet, hogy azóta nincs az egész testem tele amióta fogamzásgátlót szedek. Terhesség alatt melyik hormonszint növekszik meg?
Ha elolvastad amiket írtunk, láthatod, hogy mi sem tudjuk elmúlasztani magunkról. Ideig-óráig igen, aztán kezdődik minden előlről. Szteroid helyett csak a fényterápia hatásos, legalábbis úgy tűnik. Mikor terhes voltam, rajtam nem volt sömör, el is felejtettem, hogy nekem ilyen bajom van. Évekkel később szóródott szét. Mindegy, hogy melyik bőrgyogyihoz mész, senki nem tudja meggyógyítani. Kipróbáltad a Michaelt? Az nem szteroid, sok embernek használ. (mondjuk nekem pont nem) Sokan azt írták, hogy két hónap után használ, elég tartós az eredmény. Ne keseredj el, ez a legfontosabb. Ha lelkileg padlón vagy, rondább lesz.
Hát sajnos az Itch-stopper eddig bírta. Mármint engem eddig bírt. Sorra jönnek vissza a pöttyök, már nem tudom elmúlasztani vele.:((( 3napja kenegetem a Neoplanttal, eddig nem látok semmi változást. Lehet, hogy jöhet újra a jól bevált kis szteroid?:((( Nem vagyok túl boldog.
Múltkor írtam a Neoplanttól (bármelyik bioboltban, gyógyszertárban vagy a Herbária üzleteiben kapható), és még most is csak ajánlani tudom. 5 napja használom, és már látszik a gyógyulás: a pici pszorik lassanként, de eltűnnek, a nagyobb foltjaim pedig egyre kisebbek.
A másik dolog, amiért írok: ha valaki vásárolna Itch Stoppert, én eladnám az enyémet. Egy darabig használt, aztán megúntam, mert nincs naponta 2 órám arra, hogy vasalgassam vele a bőrömet. És a napocska is süt, ami nekem inkább használ.
Köszönöm az infókat a testsúly oksági viszonylatát illetően. Azt hiszem, hogy nekem is lelki oka van, ugyanis amíg volt helyem az életben, nem is szenvedtem a pszoritól.
Most úgy érzem, teljesen gyökértelen vagyok, nem tartozom sehová sem. Nincs családom, nincsenek barátaim, csak jó ismerőseim és párom sincs. Nekem biztosan az segítene, ha végre megtalálnám a helyem, de addig is folytatom a Norbi-féle update-olást.
Hosszú idő óta a testmozgás az, amiben valódi örömöm lelem, persze emellett más érdeklődésem is van: többek között egyetemre járok és ott paradicsomi életem van. Lelkileg is rendbe tettem az életem, így megvan a számomra sokat jelentő hármasság: a test-szellem-lélek harmóniája. Előbb-utóbb pedig barátaim is biztosan lesznek.
Van még egy dolog, amit a testsúly (vérzsírszint) mellett vizsgálok magamon, ez pedig: életvitelem rendszeressége. Én nem tudom, hogy veletek hogy van ez, de én szinte sohasem éltem rendszeres életet, egyedül gyermekkoromban, akkor is csak azért, mert iskolába kellett járni minden hétköznap és a hétvégék is mindig ugyanúgy zajlottak. Szóval, ezt is próbálom most tesztelni magamon: minthogy fél hétig egyetemre, fél hétig dolgozni járok, ez nem lesz könnyű, de ezen belül legalább az étkezéseket és a testmozgást igyekszem rendszeresíteni.
Mindenkinek további gyógyulást kívánok és jelentkezem, ha lesz valami csekély haszna az életmódváltásomnak a pikkelysömörre.
Mostanában ahogy láttam egyre több új ember kapcsolódott hozzátok, én is így teszem. Nekem 18 évesen jött ki a pszori, a hajtövemnél, egy kis pöttyel. Ennek 10 éve...Persze előszőr nem is vettem róla tudomást, aztán egyik pötyi jött a másik után. (A sok kicsi pötyi kategóriájához tartozom, a szép latin nevét nem tudom:) Kb az első tünet jelentkezése után 1 évvel mentem el a bőrgyogyihoz, ő azonnal megmondta mi a téma. Ezután ugyanaz zajlott le bennem, mint Freddy-ben.
"Először ameddig tudtam kinyomoztam, hogy a rokonságban volt-e valakinek ilyen betegsége...A dédszüleimig tudtam visszamenni, de senkit nem találtam, akit ez érintett volna, ugyanakkor tudom, hogy akár több generációt is átugorhat. Hát ez marha jó - gondoltam - pont nekem kellett ezt a szart megörökölnöm."
Persze nagyon megviselt, évekig, ha valaki észrevette, alig bírtam ki, hogy miközben mondom mi ez rajtam, ne bőgjem el magam. Persze mindig azt gondoltam, ha valaki rám néz, csak ezt látja... Aztán persze nem. Észrevehetik, megkérdezhetik, de ettől nem fognak utálni. Azóta is szereztem egy csomó jó barátot, egy csomó kedves kollégát és: egy férjecskét, aki elfogadta ezt az első pillanattól, és elfogadja ma is, kengeti a hátamat stb...
Az egyetlen mostani gondom - ami miatt rátok találtam -, hogy babát szeretnénk, eddig pedig szteroidos kencékkel kentem magam (dermovate, diprosalic). Abba akarom hagyni, de akkor mi lesz helyette? Mit használhatok egyátalán? Egy bőrgyogyihoz mindenképp el kellene menne, de itt Pesten senkit nem ismerek. Ha tudtok valait ajánlani (akár priviben, nehogy gond legyen), azt megköszönném.
