Most fórumozok először életemben, de mindent ki kell próbálni egyszer.
Rólam csak annyit, hogy 56 éves leszek, 9 éves koromban oltottam először cseresznyefát, 2 év múlva ettem a terméséből. A szőlő már régóta érdekel, elolvastam már sok-sok könyvet a szőlőről. Azt hiszem mi Magyarországon úgy vagyunk, mint a mormoló csiga: "de jó, hogy lassan megyek, miért? Mert rossz irányba megyek!"
Most télen el kellene gondolkodni azon, hogy mit is üzent Kozma Pál az 1961-ben megírt " A Csemegeszőlő" és Kriszten György 1975-ben megírt "Szőlőlugas" című szakkönyeiben?
"A szőlő eredetileg erdei fákra kúszó, vad növény volt. ...Ezt a tulajdonságát termesztett növényként is megtartotta. A szőlőtőke ezért akkor terem a legtöbbet, és akkor lesz a leghosszabb életű, ha minél szabadabban engedjük növekedni......"
Nem idézem tovább, javaslom, olvassátok el alaposan. Én kipróbáltam. Egy tő piros delawári szőlőtőt a "Rote Kaiser" piroslevelű őszibarackfára futtattam fel, "csak" 92 fürtöt hagytam rajta. 18 cukorfok fölött szüreteltem, a sok eső ellenére nem rohadt, azért szedtem le, mert a seregélyek már elkezdték a dézsmálását. A mustja nagyon finom, aromás lett, nem érte meg a bor formáját, mert elfogyott. Egyszer sem permeteltem, pedig iszonyú időjárás volt tavaly.
A fentebb kiragadott könyvekben rajzok, fényképek vannak a szőlő fára, terasztetőre futtatásáról. Én elmentem Bánokszentgyörgyre, a fő utcában a ház déli oldalán az ereszmagasságában van felfuttatva 2 oldalról a szőlő, az egyik fehér delawári, ezt tudom. Az összes munka: tavasszal metszés, hajtásválogatás 2-3-szor, késő ősszel szüret, persze létráról! A termés 200 kg fölött.
Szepetneken a "lejtő legaljában", kakonyai részen 1 tő fehér delawári szőlő rendszeresen 100 kg körüli termést ad. Permetszert, de még permetező embert sem látott!!!
Apropó, nézzétek meg az interneten Japánban a csemegeszőlő termés 25%-a piros delawári, fénykép is van róla, az én fajtám is ugyanilyen.
Jégverésre pl nem fizetnek mindenki oldja meg biztosítással. A belvíz az más tészta, de attól még nem mennek a falnak. Az igaz, hogy meghírdetik a vis maior kifizetéseket, de nagyon szabályozott keretek közt műxik a kiszámítás és kifizetés. Szóval a parasztnak akkor megy igazán jól ha jó a termés és jól el is tudja adni. A baj a kereskedelemmel van. Ott csapodik le a haszon, a parasztja vállalja a kockázatot a kereskedő meg kaszál.
Belegondoltál abba hogy átlagos időben mondjuk 2008 évben ~25 Ft/kg volt 1kg búza amiből ugye 1kg kenyeret lehet sütni. Aztán mégis valahogy 200 főlé kúszott a kenyér ára. Tavaly gyenge termés volt és 40-45 Ft lett a búza ára (kenyér ára 250) de a termés kb 40-50% volt kevesebb a 2008 év termésénél. De a rossz időjárásra vagy fuzáriumra nem fizetnek!
A műganyé és növszer forgalmazók egyszerűen oda tolják az árakat ahová a jövedelmezőség kivánja. ha megy a szekér akkor magasak az árak ha nem akkor alacsonyak. Ebben egyetérthetünk.
Ugye! :-)
Viccet félretéve, ez sajnos valószínüleg így van. A mezőgazdasági termelők csak egy részét alkotják a gazdaság egészének. Az ő terméskiesésüket én sem hiszem, hogy pótolná a várható áremelkedés, esetleg egyesekét. A termelőkre ráépült kereskedők, kereskedelmi láncok viszont egészen más eset. Ők profitálhatnak mindebből, ha ügyesek. Meg a növényvédelmi szerek árusítói, etc. Persze ehhez sok minden kell, ami mondjuk egy pancsgyár kapcsolatrendszerében inkább megvan, mint egy "őstermelőében". A fejlettebb kereskedelmi kultúrával, esetleg tőzsdével operáló országoknál ez inkább működik. A tőzsdéhez viszont szabályozott, állandó minőség kell, ami spec. a bornál nem nagyon működik, bár a pancsgyárak itt tudhatnak valamit. De ne felejtsük el, hogy pl. a gabona is mezőgazdasági termék.
Majd meglátjuk.
Az agrárszektorban annyira nagy biznisz a rossz termés, hogy minden gazda a kezét dörzsöli ha jégverés van és buzgón morzsolja a rózsafűzért, hogy jöjjön valami kórság. Annyira úgy van ahogy mondod, hogy több falu rongyá szedte magát amikor semmi termés nem volt. Csak úgy dőlt a lóvé. Szívlapáttal kellett minden parasztnak kazalba hányni a tízezres bündliket egy egy komolyabb árvíz vagy belvíz után.
Jelen esetben az "orbitális" ami számomra értelmezhetetlen. A többi gazdasági törvényszerűség. Pechetek, hogy Vargáék vonatkozó növekedési mutatójára legalább egy évet várni kell, úgyhogy csak akkor derül ki, ki is írt hülyeséget...
Bocs, de ez baromság. A jövedelmezőség a rendelkezésre álló eszközök hasznosulási mutatója, más szavakkal az eszközökön elért eredmény.
Ha valakinek a termelési költségei évente közel állandóak, de egyik évben a fele termése van, akkor kétszer akkora áron kell értékesítenie ahoz, hogy a jövedelmezősége szinten maradjon.
A választ a szőlő fenológiai fázisait ismertető egyetemi tanulmány adja meg.
A szőlő kb. október közepétől március közepéig nyugalmi állapotban van, de (és ez a lényeg) ezen belül a mélynyugalmi állapot január közepével véget ér és kezdődik a kényszernyugalmi állapot.
A mélynyugalmi állapotban a szőlő akár mínusz 15 C fok vagy annál néhány fokkal nagyobb fagyot is elvisel napokig károsodás nélkül. Természetesen a fajtától függően ez az érték akár 5 C fokkal is eltérhet mindkét irányba.
A kényszernyugalmi állapotban a fagytűrő képesség azonban jelentősen, kb. a felére csökken.
Tehát feltételezve ugyanazt a hideget nem mindegy, hogy decemberben, vagy februárban éri a szőlőt.
(Ezt egyébként már legalább kétszer leírtam korábban, elnézést azoktól, akik már esetleg unják.)
Olyan problémával szembesültem, hogy a pincében az egyik hordón kis fehér "atkák" jelentek meg (max méretük kb 1 mm). A hordót rendszeresen letörlöm, nem penészes. A "lények" eddig csak azon a hordón jelentkeztek amelyiket nem kezeltem diópáccal.
Véleményetek szerint mik ezek a háziállatok és hogyan lehetne megszabadulni tőlük?
Inkább annak van nagyobb szerepe az elfagyásban, hogy adott szőlőfajta ténylegesen mennyire fagyérzékeny, továbbá mennyire volt hideg, valamint az milyen hosszú ideig tartott, illetve párosult-e a hideg valamilyen extra körülménnyel (pl. januári tavaszt követő februári tél).
Lehet, hogy buta kérdésre kérek segítséget. A szölő rügyeinek téli elfagyásában van szerepe annak, hogy decemberben vagy februárban kapta a hideget a vessző?
Prohászka amikor arról írt, hogy drága tüzelő a szőlővenyige, akkor nem ilyen energiaárak voltak, mint ma.
Az is igaz, amit Rambo ír, hogy használ a talajnak az összemulcsázott vessző, csak hogy az akkor járható út, ha géppel be lehet forgatni, mert kézi kultivátorral bedolgozni, ugyancsak kínos mutatvány.
Mivel 2m-es sortávú a szőlőm abba nagy géppel nem igen lehet bemenni, csak a zöld nyesedéket dolgozom a talajba, avval a rotációs kapa is elbír.
A szőlőmmel több terülten nem vagyok elégedett, ezek egyike az a pazarlás, amit a metszés után kihordott és eltüzelt szeprente jelent. A levágott vesszők visszajuttatása több szempontból is jót tesz a talajnak: egyrészt pótolja annak kálium tartalmát, másrészt életteret ad a[...] Bővebben!Tovább »
Én 1100 kordon + pár száz hagyományos művelésű szőlő venyigéjét + a szomszédokét aprítom fel, de ehhez egy nagyüzemből kiselejtezett szecskázógépet használok.
4kW-os 3f-u motor hajtja.
A fás szárú karokat nem engedem az adagoló láncra, csak a vesszőket.
Most is ezt tüzelem a vegyes kazánban, ami a gázra segít rá.
