Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Szerintem meg az RWL34-gyel fogtad meg a lényeget!
A top-über acélokra úgy látom, minden iparosember és néhány felhasználó is fel fog hördülni. De a mai átlagostól épp ennyivel jobb már igencsak kívánatos anyagfelhasználás lehetne. És ott lesz a baj, ha sokan ezt sem tartanák jó iránynak.
(Pedig Szalontaiék porkohászati damasz'pengét alkalmaznak rozsdamentesként, RWL34-es vadászkések tucatjait készítik, Berényi Sanyi is dolgozik az utóbbiból, minimális felárral, stb. Nem hiszem, hogy ezektől is el kellene zárkózni.)
én csak annyit tudok, hogy Tóth Pálnál egy Vanadis 10 vadászkés olyan 35-40e-ből kijön, még ha egyedi formáról van is szó. pedig ahhoz tutira nincs "szaggatója" :)
ennyi anyagból kijön kb 4-5db bicska pengéje. persze egy kisebb penge nem feltétlenül olcsóbb mint egy nagyobb, lásd a cipőket. de ha nem egy darabot kell csinálnom és megvan a kivágáshoz a technikám, akkor már nem látom akadályát egy felső kategóriás bicska megszületésének.
Bár nem nekem írtál,de csak annyit tennék hozzá,remélem Feri nem haragszik meg.
A vanadium tartalmú acélokat igen nehéz megmunkálni,főleg ha még Cobalt is van benne és esetleg Wolfram is,na itt van a kutya elásva!
Egyébként a CPM S30V-ben is 4% Vanádium van,az Elmaxban 3% a Vanadis 10ben pedig 9,6% de 10-nek mondják,tehát ez már mumus a maga nemében,ennek az acélnak a megmunkálásához már illenek a gyémánt szerszámok,de polírozni is csak gyémánt pasztával lehet,mert az általánosan használatos polírpasztáktól csak bemattúl, ebből adódóan az elkészített bicska fogyasztói ára is egyenes arányosan növekszik a monoacélkhoz képest!
Sanyi,ez nem lehetséges,tudva a Porkohászati acélok metallurgiai tulajdonságait,ilyen műveleteket nem lehet Porkohászati acélokkal végezni,mert utána eldobandó hulladék lesz belőle,mit mondjak drága egy játék lenne!
Porkohászati acélba,nem lehet bele préselni semmit sem,mert körbefutó mikco repedések keletkeznek az anyag szerkezetében,és hőkezeléskor szabályszerűen szétrobban a hűtés pillanatában! Bumm!
Értem. Nekem nincs ilyen szuperacél pengéjű késem. Sandvik, meg szénacél van. A konyhakéseim acélját nem is tudom. Ezekkel tök jól elvagyok. Egyszer majd szeretnék egy kis fixet valami nagyon komoly anyagból, de nem azért, mert szükségem van rá. Hegyes Sándor Fecske nevű modellje nagyon tetszik.
azért ne vonj le messzemenő következtetéseket elejtett megjegyzésekből. az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy rengeteg "jó" acél létezik, amik megmunkálása nem igényel extra gépparkot vagy technológiát. csak megjegyzem, hogy Feri is készített nem is egy bicskát ATS-34-ből, amit nevezhetünk 154CM-nek, vagy RWL-34-nek is. abban azért egyetérthetünk, hogy lényegesen csábítóbb az ínyenceknek, mint a KO13...
több ízben is leírtam és nem győzöm hangsúlyozni, hogy az S30V csak a minőségbeli különbséget volt hivatott hangsúlyozni. írhattam volna SGPS anyagot is...
Hopp, ez azért meglepett, azt hittem, hogy a 100-as némi költőiséget tartalmazott. Ezek szerint nem. Márpedig, ha ezek a száraz tények, amiről a hozzá nem értőknek (majdnem laikust írtam, de az valaki más :D) fogalmuk sincs, akkor bizony lehet, hogy mégis inkább azt kell mondani, hogy ilyen anyagokból nem dolgozunk, mert valóban nem lehet mindenkinek minden alkalommal részletekbe menően kezelni a felháborodását, amikor megtudják egy ilyen pengéjű bicska árát.
Miért jut eszembe Márkus örök érvényű jelenete? És itt most a vevőknek tessék magukon önkritikusan röhögni, véletlenül se vegye egyetlen készítő se szó szerint:
Pusztán érdeklődésből kérdezem, mert fogalmam sincs az ilyen munkafolyamatok időigényéről:
Egy normál acélba mennyi ideig tart elkészíteni a körömvájatot?
És egy S30V megmunkálása tényleg százszor annyi időt vesz igénybe? Mert ez esetben tényleg el tudom képzelni, hogy nincs olyan "elhivatott" rajongó, aki meg akarná ezt az extra időráfordítást fizetni.
Az eszközberuházás azért más kérdés, mert azt akkor kell meglépni, ha látható az ésszerű megtérülése, vagy ha az ember hobbiból csinál valamit.
Gondolom nem én vagyok az egyetlen, akinek bizonyos feladatokra sokkal jobb minőségű, nagyobb tudású és jó eséllyel drágább eszközei vannak, mint amit a valós igényei, szükségletei indokolnak, csupán azért, mert érdekli a téma, vagy mert az adott dolog a hobbija. Én bizony hajlamos vagyok "túlcifrázni" a dolgokat, ahol nem az a lényeg, hogy a befektetés mielőbb megtérüljön, hanem, hogy örömet okozzon az adott dolog használata.
Nem a szerszámnak lesz baja a préseléstől, hanem az SV30-nak.
A melegítéssel szintén ez a helyzet. Ha melegítgeted össze-vissza, mi lesz azzal az anyaggal?
Én tudok egy elfogadható módszert a körömhelyre, aminek szintén százszoros az időigénye a normál acélba való préseléshez képest. (Az eszközigényről meg ne is beszéljünk.)
mi számít kisebb munkának? korábban hajtogattuk a Tigáz számlalevél mellékletét, ami havi 1.200db A/4 hajtogatását jelentette és mellette voltak a többi kisebb munkák is.
Kézzel készített kézműves bicska/kés mindenféleképp drágább lesz, mint a sorozatgyártott gépi. Akinek csak kell egy nyúzható, olcsó bicska, az vesz kínait. Akinek az okoz örömet, (még ha soha ki nem használja is), hogy a bicskája pengéje az éppen aktuális csúcsacélból készült, az vesz márkás sorozatgyártottat drágán.
Kézi megmunkálással egyik szegmensben sem lehet aratni, mert mindenképp drágább lesz, mint már említettem, akkor meg miért ilyet vennének a vásárlók.
A kézzel készült bicskák pont azt a célközönséget célozzák, akik nem a fenti szempontok szerint döntenek, hanem olyan kést keresnek, aminek lelke van, ami szól hozzájuk, illetve lehetőség van arra is, hogy egyedi elképzeléseik megvalósuljanak.
Ebbe viszont simán beleférne az is, hogy a vevő csúcsacélból kéri a pengét, ha tudomásul veszi, hogy drágább lesz, mint a gyári bicska. Nyilván van az az ár, amiért megéri bicskát készíteni, ezt szemrebbenés nélkül el kell kérni. Mindig lesznek olyan elvetemült rajongók, mint mi, akik kifizetik.
rajtam kívül csak egy fix ember van, meg néhány mozgó ha bejön valami nagyobb megrendelés. kézi kötést ritkán vállalok, inkább irkafüzetek, brossúrák, nyomtatványok teszik ki a munkáink zömét.
ahogy már többször írtam, ne csak a valós felhasználásra koncentrálj. ha megéri súlyos 10ezrekkel többet kiadni egy összetett damaszt penge miatt, plusz még néhány ezret egy berakásért, meg további ezreseket egy vésetért, holott ezeknek mindnek csak esztétikai értékeik vannak, akkor érje már meg a tudat, hogy egy igazán különleges acél ficereg a bicskádban :D
az S30V csak példaként lett felhozva. létezik még rengeteg hasonlóan jó acél. egy akkora munkadarabnál mint egy bicskapenge, nem jelentene óriási különbséget. csak egyszeri nagyobb beruházást igényelne, mert ezeket nem lehet dekára megvenni. itt jönne képbe az összetartás a kisiparosok között, mert akár vehetnének nagyobb mennyiséget közösen is. egy példa: kint ausztriában a kisnyomdák össze tudtak fogni az ügyfelek megtartásának érdekében és árakat egyeztettek, hogy megelőzzék a fillérek miatti vándorlást. a minőség az más kérdés. ha valaki jobbat ad ugyanannyiért, akkor természetes a váltás.
