Egyébként egy kötetlen sörözésben benne lennék! Itthon nincs kivel igyak, egyedül meg nem fogok. Szégyenszemre múltkor lejárt szavatosságú sört dobtam ki a hűtőből! :D
Így jár, aki minden nap vezet, és felesége van, meg két gyereke! :D
Egyébként meg tudod mennyibe kerülne +20m kábel?!? Úgy nem lehet versenyezni a többiek árával. Lehet, hogy 40m-t egyben a legtöbb gyártó nem is tudna megfelelő minőségben legyártani! :D
Persze, eljössz a következő topik találkozóra és elmondom hogyan szakszerű.
Már szervezi "pasass" fórumtárs. Szerintem bejönnek a nemszeretem idők és nyélbe is üti a talit. Ha sürgős a dolog eljössz hozzám és egy sör mellett elbeszélgetünk és elmagyarázom, de lehet még valami szakirodalmat is keresek hozzá ábrákkal.
Ha nem haragszol nem fogok fórumba regényt írni főleg nem teljesen laikusokat szakszavak és speciális munkafolyamatok megértésére oktatni. Ha egyik változat sem jó akkor a google segít.
valami ilyesmire vártam a kérdésem feltevésekor... (mármint, ha veszek egy egyszerű kézifúrógépet, a kábel majdnem eléri a másfél métert... az első, hogy az ember szétszedi az egészet, és tiszteséges hosszra szerelve rakja össze)
a dolog ott indul hogy a professzionális (ipari) szivattyúkat 1 méter kábellel adják. Erre annyit toldatsz amennyit akarsz vagy kell és nem kevés pénzért valóban vízhatlan kivitelben meg is csinálják neked. A normál barkács vagy háztartási szivattyúknál semmi másról nincs szó csak arról hogy minél több kábelt rak annál drágább, tehát hogy minél nagyobb legyen a profit annál rövidebb kábelt rak te meg oldd meg ahogy akarod. Ez a többnyire 20 méter kábel pedig a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad kategória. Azért mielőtt toldogatja az ember a kábelt nem árt figyelni arra hogy mennyi a vízbemerítési mélysége a szivattyúnak mert ha a kábelhossz ezt meghaladja 1 -el több ok nekik hogy gariban ne foglalkozzonak ha elromlik a szivattyú. Amúgy is szeretik azt mondani hogy "koszos vízben volt" így lehet menni a sóhivatalba.
köszönöm ... különös tekintettel a szigetelőszallagra vonatkozókat...:))
egyébként nem a ide oda ersztgetéssel volt gondom, hanem egy adott mélyégben levő szivattyú amit feltételezek, hogy arra találtak ki, hogy onnan még működjön (akármilyen nyomás) a gyárilag szerelt kábele sokkal rövidebb mint a megadott mélység - Ergo, ha tetszik ha nem, toldani kell. Még ha 2 méterrel is, de kell. Ezen kivül, meg egy csőben elhelyezett akármilyen vízbiztos szigetelésnél is biztosabb, egy nem összekötött kábel.
Egyébként kutam sincs, se fúrva, se anélkül... szóval csak pusztán a net-en feltalálható információ - számomra faramucinak tartott - értékeinek a magyarázatára lettem volna kíváncsi...
Minek kéne lerakni 40m-re, ha a 20m-es kábel nem ér ki a vízből?!?
40m-es munkamélység akkor lehet fontos, ha az üzemi vízszint nagyon mélyen van (pl. 35m). Ilyenkor a nyugvó vízszint is 30 körül van. Ha a szivattyút leengeded 37m-re, akkor azért a csatlakozó nem fog vízzel érintkezni. A legtöbb 'olcsó' szivattyú meg ha lerakod 40m-re, akkor a felszínen már nem nagyon fog értelmes nyomást produkálni.
Ez csak úgy érdekességnek, de máshonnét megközelítve: van olyan szabványú dugalj, ami víztől védett! ;)
Üdv… az az érzésem nem egészen itt kéne kérdezősködnöm, de valahogy nem egészen értem a következőket.
Merülő szivattyúkat nézegettem a net-en és feltűnt, hogy a szivattyú munka mélysége eléri a 40 métert… a gyárilag szerelt elektromos vezeték (220v-os hálózati üzem) 20 méter.
Izé… ezt most csak úgy, röpke egyszerűen, szikszalag, madzag hozzá, be a vízbe, azt lesz ami lesz alapon kell használni – avagy elsőre szét kell építeni a szivattyút és megfelelő vízmentes tömítésekkel, megfelelő vizes körülmények között használható kábellel kell ellátni?
Nem kötözködöm, csak rohadtul nem értem, ezt az „értékesítési formáját” a merülő szivattyúknak…
Kicsit várok még vele, a 8-12eFt + ÁFA árat kicsit sokallom, főleg ha 25m alá kell menni, most nincs rá fölös 300eFt-om. Évente kb 15-20eFt a plusz kiadás amit ellocsolok, át kell gondolni mennyit ér meg nekem egy fúrott kút.
Na akkor részletezzük egy kicsit. 130-140 mm-es fúróval fúrsz 20-25 métert, mindenképp agyagban kell megállnod, beleteszel 110 mm-es csőböl amennyi kell, én picit bele szoktam ütni ezt a csövet a lenti agyagba, majd kívülról körbe öntöm cementtejjel, ami kb tejföl állagú, kis marosi is mehet bele, ez a palást cementálás. Majd ebbe fúrok 100-as fúróval tovább kb. 35-ig, ott megcsinálom a kutat pl. 50-es csővel és ezt az 50-es csövet felengedem padlószintig. Ha nem padlóig, akkor legalább 1-2 métert érjen be a 110-be, ilyenkor a sódert a 110 aljáig öntöm, és összecementezem a 2 csövet, az előbbi módszerrel, majd utúlag húzom ki a padlószintig tartó 50 csőből a 18-23 méternyi részt.
Az egycsövesnél, amikor lekavicsoltam, ha a tisztító kompreszorozás mutat vizet, már öntöm is a kavics tetetjére a cementet, az a víz alatt is megköt. Ha a kavics lement mi tartaná fent a cementet? A cement is tudja a fizikát... :-) A felső rétegek még fel vannak kenve, nem mozognak. Ha pedig a felső rétegek erősek, sűrítem az iszapot, vagy a másik módszert választom.
az egyik az gépi öblítéses fúrás az a 12ezres a másik pedig a szárazfúrás az a 8ezres:) a két ajánlatnak pedig az az oka, hogy elösszőr megvolt határozva a helyszín és ott a gépi fúrást kell/lehet alkalmazni. A második pedig a kellő körültekintést mellőzve rá vágtam, hogy 8ezer (száraz fúrás) mert a reptérközeli helyeken ez az alkalmazott technika :)
Beszélgessünk :) van egy térképem és egy utca meghatározásával már pontosabb adatokat lehet tudni. Nem elég csak annyi, hogy vecsés vagy, hogy reptérkörnyéke :)9 és én sem nagyon próbáltam pontosítani. Főleg este. Nna mindegy. Vecsésen a legtöbb helyen kavicsos, máshol meg agyagos, homokos. Gyál szintén, Lőrinc szintén vegyes és a dunához közeledve szinte csak kavics mindenhol.
feltellik a kutad amikor nincs vbízelvétel és a talajszerkezet meglazul ekkor. A laza szerkezetü talajból beáramlik a kútba az oldott/hígitott agyag a szivattyú indulásakor, de ezzel egyidőben egymásnak feszül a sok szemcse és el áll a szemcse áramlás. Ismétlődik, ismétlődik és elfogy :) türelem. Ez a helyzet az esetek 99%-ban.
A rétegkizárásról 2 módszer van, mint Vizeslaci is írta.
Az egyik esetben ha pl. 30 méteres kútról beszélünk, akkor először vastagabb csővel lefúrunk 20-25 méterig, azt körbe cementezzük. Majd ebbe fúrunk kisebb átmérővel és abból alakítjuk ki a kutat. Ha az alföldön szokásos méreteket veszzük figyelembe, akkor a felső rakat 110 mm, az alsó 50 vagy 63. Itt 2x annyi cső kell, vagy az alsó rakatot be kell engedni a felsőbe és azt is körbecementezni, ebbe még nem fér csőbúvár, vagy csak kis teljesítményű, 40-50l-es.
A másik módszer az egycsöves alföldi, amikor beszűrözzük az réteget, a réteg fölé úgyis kerül szűrőkavics, annak a tetejére pedig cementtejet öntünk és ebből alakítunk egy dugót, ami megakadályozza a felső vizek lejutását.
Az első módszer a jobb szakmailag, a második az olcsóbb.
Mindkettőt alkalmazzuk, többnyire a megrendelő választása az olcsóbb módszerre esik, de van példa a másikra is.
Mindkét módszerrel lehet jó rétegzárást kialakítani véleményem szerint.
Ha aktuális lesz a dolog, szívesen bemutatom vmelyiket a gyakorlatban is Nálad. :-)
