Bocs, de ez baromság. A jövedelmezőség a rendelkezésre álló eszközök hasznosulási mutatója, más szavakkal az eszközökön elért eredmény.
Ha valakinek a termelési költségei évente közel állandóak, de egyik évben a fele termése van, akkor kétszer akkora áron kell értékesítenie ahoz, hogy a jövedelmezősége szinten maradjon.
A választ a szőlő fenológiai fázisait ismertető egyetemi tanulmány adja meg.
A szőlő kb. október közepétől március közepéig nyugalmi állapotban van, de (és ez a lényeg) ezen belül a mélynyugalmi állapot január közepével véget ér és kezdődik a kényszernyugalmi állapot.
A mélynyugalmi állapotban a szőlő akár mínusz 15 C fok vagy annál néhány fokkal nagyobb fagyot is elvisel napokig károsodás nélkül. Természetesen a fajtától függően ez az érték akár 5 C fokkal is eltérhet mindkét irányba.
A kényszernyugalmi állapotban a fagytűrő képesség azonban jelentősen, kb. a felére csökken.
Tehát feltételezve ugyanazt a hideget nem mindegy, hogy decemberben, vagy februárban éri a szőlőt.
(Ezt egyébként már legalább kétszer leírtam korábban, elnézést azoktól, akik már esetleg unják.)
Olyan problémával szembesültem, hogy a pincében az egyik hordón kis fehér "atkák" jelentek meg (max méretük kb 1 mm). A hordót rendszeresen letörlöm, nem penészes. A "lények" eddig csak azon a hordón jelentkeztek amelyiket nem kezeltem diópáccal.
Véleményetek szerint mik ezek a háziállatok és hogyan lehetne megszabadulni tőlük?
Inkább annak van nagyobb szerepe az elfagyásban, hogy adott szőlőfajta ténylegesen mennyire fagyérzékeny, továbbá mennyire volt hideg, valamint az milyen hosszú ideig tartott, illetve párosult-e a hideg valamilyen extra körülménnyel (pl. januári tavaszt követő februári tél).
Lehet, hogy buta kérdésre kérek segítséget. A szölő rügyeinek téli elfagyásában van szerepe annak, hogy decemberben vagy februárban kapta a hideget a vessző?
Prohászka amikor arról írt, hogy drága tüzelő a szőlővenyige, akkor nem ilyen energiaárak voltak, mint ma.
Az is igaz, amit Rambo ír, hogy használ a talajnak az összemulcsázott vessző, csak hogy az akkor járható út, ha géppel be lehet forgatni, mert kézi kultivátorral bedolgozni, ugyancsak kínos mutatvány.
Mivel 2m-es sortávú a szőlőm abba nagy géppel nem igen lehet bemenni, csak a zöld nyesedéket dolgozom a talajba, avval a rotációs kapa is elbír.
A szőlőmmel több terülten nem vagyok elégedett, ezek egyike az a pazarlás, amit a metszés után kihordott és eltüzelt szeprente jelent. A levágott vesszők visszajuttatása több szempontból is jót tesz a talajnak: egyrészt pótolja annak kálium tartalmát, másrészt életteret ad a[...] Bővebben!Tovább »
Én 1100 kordon + pár száz hagyományos művelésű szőlő venyigéjét + a szomszédokét aprítom fel, de ehhez egy nagyüzemből kiselejtezett szecskázógépet használok.
4kW-os 3f-u motor hajtja.
A fás szárú karokat nem engedem az adagoló láncra, csak a vesszőket.
Most is ezt tüzelem a vegyes kazánban, ami a gázra segít rá.
engedjétek meg, hogy szeretettel meghívjak mindenkit az immár hatodik alkalommal sorra kerülő Újévi Borászati Tanfolyamra. Vendégünk lesz Tamasek Zoltán, fűri növényvédelmi mérnök, aki a környezetkímélő növényvédelemről tart előadást, az erjedésről, erjedési hibákról beszél majd dr. Kerényi Zoltán, a kecskeméti Szőlészeti-Borászati Kutatóintézet kutatója, Egerből pedig Kaló Imre érkezik hozzánk, aki természetesen nagyszerű borait is magával hozza. A helyszín változatlanul a garamkövesdi Kultúrház, az időpont 2011. január 22., szombat, 10.00 kezdettel. A részletes program: http://boregylet.signalsoft.sk/index.php/regio/egyeb-esemenyek/23-vi-ujevi-boraszati-tanfolyam-2011
Tanácsot/tapasztalatot szeretnék kérni/hallani venyige aprításával kapcsolatban: milyen kategóriájú géppel érdemes neki állni egy kiskertben (kb. 1000 tőkéről van szó).
