Az általad leírtakban nem kételkedem, de próbáld meg mondjuk kadarkával is. Meglepő lenne, ha hasonlókról tudnál beszámolni.
A hozzászólásokban egyébként mind hasonló, egyes szőlészek szerint, csak félvad szőlőnek minősülő fajtákról esik szó, melyek közül néhány talán még a napalmtámadást is túlélné. (Na jó ez humornak lehet, hogy gyönge.)
Az lenne. Hát nekem úgy tűnik valami atka féle, de ami biztos, hogy él és mozog, :) meg persze, az hogy a hordón mászkál.
Mivel eddig nem kaptam választ ezért máshogy kérdezek:
Mik azok a "szerek" amikkel szabad egy boroshordót kívülről kezelni? A cél a fetőtlenítés, diópácot egyenlőre nem akarok használni, mert szép a hordó, no meg lehet, hogy valami erősebb cuccra van szükség.
Kb. 1 éve olvasom már a különböző kertészeti fórumokat, most mozis55 direkttermős hozzászólása kapcsán szeretném megkérdezni, hogy ismeri-e valaki a "Nyárfalevelű"-nek nevezett direkttermőt, és ha igen mi ennek a hivatalos neve?
Ez fekete (sötétkék) héjú, zöld húsú nagyon illatos fajta, nagyjából szeptember végén érik (legalábbis Monostorpályiban, homokon, ahol idős édesanyámmal műveljük), mustja és bora is megtartja jellegzetes erős (számomra kellemes) illatát.
Én sokat kerestem már a neten is, hogy mi a valódi neve, ezek eredményeképpen talán a concorde esélyes, de egyáltalán nem biztos.
A többi - othello, izabella, delaware, york-madeira (édesanyám jorsmadérnak nevezte, így találtam rá), feri - fajtákról lehet találni leírást, de erről eddig nem sikerült.
Tavasszal egy borkóstolós bemutatón a borászt is megkérdeztem róla, de nem ismerte.
A delaware-ről írtakat igazolni tudom én is, tavaly 2009-ben 22 fokos volt a mustja, bár idén ártott neki a peronoszpóra.
Mondjuk a bakator az pont nem direkttermő. Az a probléma a direkttermőkkel, hogy ízükben nagyon hasonlóak, az európai fajták sokkal többfélék, sokkal összetettebbek. A fajtanemesítés ma is egyik jellemző iránya a rezisztencianemesítés, ami esetében a labruszka vagy más faj ellenállóságát igyekeznek továbbörökíteni és a európai "nemes" ízét megőrizni. Van már néhány interspecifikus fajta, ami viszonylag sikeresen ötvözi e kettőt. Enni én is szeretem a jobb direkttermőket, inni már sokkal kevesebbet, ettől még megvan a maguk helye.
A szlovén Jeruzsálemben a Brenholc étterem egész kerthelyiségét izabella árnyékolja, már 100 méterről érezni lehetett a szagát a levegőben, az nekem is maradandó emlék.
A szomszédomban egy nagyon öreg sárvári körtefára futtattak fel feketeszőlőt, szörpszőlőnek kapták. Olyan Izabella szőlő eperízéhez hasonló az íze és nagyon festő, "még a poharat is megfogja". 2008-ban szaporítottam róla, már 2010-ben 2 20 l-es vödörrel lett a két tőn, drótra kötöztem, kb 4 m-re futott el, 18 cukorfok felett, permetezés nélkül.
Szerintem az igazi szakembereknek igaza van. Még a Szeremley is a bakatorokkal próbálkozik! Nem furcsa?
Mi lesz a permetszergyártókkal, nem tudják majd a rengeteg mérget megvetetni-megetetni?
Kipróbáltam, a metszés után Vegesollal nagyon lemosattam. A felesleges hajtásokat a nyáron eltávolítottam, levegőssé tettem. Az alatta kapírgáló tyukok miatt nem tudtam permetelni. De így lett jó.
1980-ban Zalaszentjakabon lakodalomban ittunk tiszta piros delawári csemegebort, az örömapa saját termése volt. 22 cukorfokkal szüretelte októberben, a darazsakat csapdába csalta felkötözött flakonokba töltött olcsó sörrel. Úgy kezelte, mint a vörösbort, 8 napig a rágós-rózsaszínes hélyán tartotta, kevergette, majd kipéselte.
Olyan hatása volt, mint a whiskeynek, néhány korty után viszketett a fülem, akadozott a nyelvem.
1981-ben nyáron 23 napot voltunk 4-en legények az Adrián, Otello vörösbort vittünk, még most is érzem a számban az ízét. Na azt sem fürdették permetszerben!
Ennivaló szőlőnek az Izabella az "eperízével", szerintem sok-sok csemegeszőlőt lever. Képzeljétek a piacon ősszel nagyon keresett volt az otello és az Izabella szőlő, 400 Ft-ért el lehetett adni, a fehér delewárit is!
Idősebb Plinius szerint meg nyárfára futtatva díszlik leginkább a szőlő. Ma is termelnek szőlőt hasonlóképpen, a Nápolyhoz közeli Aversa környékén hagyományosan így készül az asprinio szőlőfajtából bor. Kép: http://www.vinoinrete.it/sommelier/_fotodelmese_dx200212.htm
A delavári szerencsés választás lehet. Ahogyan te is írod a példáidban, a labruszkák és a fajhibridek általában jó növekedési eréllyel bírnak, igénytelenebbek. Tudomásom szerint Mo. legnagyobb szőlőtékéjt valahol az Alföldön találták meg, egy tőke bacóval futtattak körbe egy méretesebb házat, amit már túl is nőtt. Ha megvan a Kriszten-féle "Szőlőlugas", emlékeim szerint az elejefelé bemutatja a világ legnagyobb/legidősebb tőkéit, ezek java az USÁ-ban van, labruszka szőlőkből, számomra nehezen hihető adatokkal (ezervalahány m2 alapterületen mittudoménhány tonnányi terméssel).
A permetszer elhagyása se utolsó szempont, szóval hajrá!
Középkori festményeken is ez a művelésforma jelenik meg, biztos volt azért oka az áttérésnek. Egyébként engem is érdekel a dolog, már régen gondolkodom rajta, hogy a Vértes egyik száraz lejtőjén sajmeggyre, vadkörtére, berkenyére felfuttatott szőlőt kéne nevelni. Sajnos, ez nálam csak álom...
Columella, aki a római korban írt könyvet a gazdálkodásról, említi, hogy a szőlőt szilfára (vagy olajfára) is lehet futtatni, úgy termelni. Ez akkoriban általános volt, a mai "multikultúrás gazdálkodás" korabeli megfelelője. A sorok között pedig gabonát termesztettek. A szilfa levelével ökröket takarmányoztak.
Igenis megállja a helyét ez a művelés, bár szerintem inkább csemegeszőlő esetén. Delaware fajtával nincs semmilyen tapasztalatom. Annyit megjegyeznék, hogy akkoriban más szőlőfajták voltak.
Most fórumozok először életemben, de mindent ki kell próbálni egyszer.
Rólam csak annyit, hogy 56 éves leszek, 9 éves koromban oltottam először cseresznyefát, 2 év múlva ettem a terméséből. A szőlő már régóta érdekel, elolvastam már sok-sok könyvet a szőlőről. Azt hiszem mi Magyarországon úgy vagyunk, mint a mormoló csiga: "de jó, hogy lassan megyek, miért? Mert rossz irányba megyek!"
Most télen el kellene gondolkodni azon, hogy mit is üzent Kozma Pál az 1961-ben megírt " A Csemegeszőlő" és Kriszten György 1975-ben megírt "Szőlőlugas" című szakkönyeiben?
"A szőlő eredetileg erdei fákra kúszó, vad növény volt. ...Ezt a tulajdonságát termesztett növényként is megtartotta. A szőlőtőke ezért akkor terem a legtöbbet, és akkor lesz a leghosszabb életű, ha minél szabadabban engedjük növekedni......"
Nem idézem tovább, javaslom, olvassátok el alaposan. Én kipróbáltam. Egy tő piros delawári szőlőtőt a "Rote Kaiser" piroslevelű őszibarackfára futtattam fel, "csak" 92 fürtöt hagytam rajta. 18 cukorfok fölött szüreteltem, a sok eső ellenére nem rohadt, azért szedtem le, mert a seregélyek már elkezdték a dézsmálását. A mustja nagyon finom, aromás lett, nem érte meg a bor formáját, mert elfogyott. Egyszer sem permeteltem, pedig iszonyú időjárás volt tavaly.
A fentebb kiragadott könyvekben rajzok, fényképek vannak a szőlő fára, terasztetőre futtatásáról. Én elmentem Bánokszentgyörgyre, a fő utcában a ház déli oldalán az ereszmagasságában van felfuttatva 2 oldalról a szőlő, az egyik fehér delawári, ezt tudom. Az összes munka: tavasszal metszés, hajtásválogatás 2-3-szor, késő ősszel szüret, persze létráról! A termés 200 kg fölött.
Szepetneken a "lejtő legaljában", kakonyai részen 1 tő fehér delawári szőlő rendszeresen 100 kg körüli termést ad. Permetszert, de még permetező embert sem látott!!!
Apropó, nézzétek meg az interneten Japánban a csemegeszőlő termés 25%-a piros delawári, fénykép is van róla, az én fajtám is ugyanilyen.
Jégverésre pl nem fizetnek mindenki oldja meg biztosítással. A belvíz az más tészta, de attól még nem mennek a falnak. Az igaz, hogy meghírdetik a vis maior kifizetéseket, de nagyon szabályozott keretek közt műxik a kiszámítás és kifizetés. Szóval a parasztnak akkor megy igazán jól ha jó a termés és jól el is tudja adni. A baj a kereskedelemmel van. Ott csapodik le a haszon, a parasztja vállalja a kockázatot a kereskedő meg kaszál.
Belegondoltál abba hogy átlagos időben mondjuk 2008 évben ~25 Ft/kg volt 1kg búza amiből ugye 1kg kenyeret lehet sütni. Aztán mégis valahogy 200 főlé kúszott a kenyér ára. Tavaly gyenge termés volt és 40-45 Ft lett a búza ára (kenyér ára 250) de a termés kb 40-50% volt kevesebb a 2008 év termésénél. De a rossz időjárásra vagy fuzáriumra nem fizetnek!
A műganyé és növszer forgalmazók egyszerűen oda tolják az árakat ahová a jövedelmezőség kivánja. ha megy a szekér akkor magasak az árak ha nem akkor alacsonyak. Ebben egyetérthetünk.
Ugye! :-)
Viccet félretéve, ez sajnos valószínüleg így van. A mezőgazdasági termelők csak egy részét alkotják a gazdaság egészének. Az ő terméskiesésüket én sem hiszem, hogy pótolná a várható áremelkedés, esetleg egyesekét. A termelőkre ráépült kereskedők, kereskedelmi láncok viszont egészen más eset. Ők profitálhatnak mindebből, ha ügyesek. Meg a növényvédelmi szerek árusítói, etc. Persze ehhez sok minden kell, ami mondjuk egy pancsgyár kapcsolatrendszerében inkább megvan, mint egy "őstermelőében". A fejlettebb kereskedelmi kultúrával, esetleg tőzsdével operáló országoknál ez inkább működik. A tőzsdéhez viszont szabályozott, állandó minőség kell, ami spec. a bornál nem nagyon működik, bár a pancsgyárak itt tudhatnak valamit. De ne felejtsük el, hogy pl. a gabona is mezőgazdasági termék.
Majd meglátjuk.
Az agrárszektorban annyira nagy biznisz a rossz termés, hogy minden gazda a kezét dörzsöli ha jégverés van és buzgón morzsolja a rózsafűzért, hogy jöjjön valami kórság. Annyira úgy van ahogy mondod, hogy több falu rongyá szedte magát amikor semmi termés nem volt. Csak úgy dőlt a lóvé. Szívlapáttal kellett minden parasztnak kazalba hányni a tízezres bündliket egy egy komolyabb árvíz vagy belvíz után.
Jelen esetben az "orbitális" ami számomra értelmezhetetlen. A többi gazdasági törvényszerűség. Pechetek, hogy Vargáék vonatkozó növekedési mutatójára legalább egy évet várni kell, úgyhogy csak akkor derül ki, ki is írt hülyeséget...
Bocs, de ez baromság. A jövedelmezőség a rendelkezésre álló eszközök hasznosulási mutatója, más szavakkal az eszközökön elért eredmény.
Ha valakinek a termelési költségei évente közel állandóak, de egyik évben a fele termése van, akkor kétszer akkora áron kell értékesítenie ahoz, hogy a jövedelmezősége szinten maradjon.
