Nem tartom valószínűnek, már csak azért sem, mert az egyházi anyakönyveket csak a népnyelv (és a családkutatók) nevezik születési és házassági anyakönyveknek, valójában azok keresztelési, esketési és halálozási anyakönyvek, amelyek a szentségek kiadását tartalmazzák, és azokkal együtt az események dátumait.
Az egyházi feloldozás (és szertartás) nélküli temetések általában nincsenek az egyházi halálozási anyakönyvekben.
Az I. (és majd a II.) világháború frontokon, hadikórházakban vagy hadifogságban elhunyt áldozatok egy részének halálozási adata bekerült az állami anyakönyvekbe, gondolom azoké, akik szerepeltek valamilyen hivatalosnak tekintett veszteséglistában.
I. világháború - az egyik ükapám maradt ott. A Kriegsarchivban is szeretném kerestetni, de egyelőre a születési dátumát sem tudom. Mindenesetre köszönöm az infót!
Melyik háborúban? Az egyházit nem tudom - már ha vezették még ezeket akkortájt, ugyanis sokhelyütt berekesztették az egyházi anyakönyveket és nem folytatták 1895. szep. 30 után - az állami anyakönyvekbe az első világháborúban elesett, eltűnt katonák sokszor akár évtizedekkel később vannak csak bejegyezve, de nem minden esetben szerepel a halálesetük (én sem találtam meg dédapámat Pécelen).
Amennyiben regisztrálsz az oldalon, onlány is kikérheted az anyakönyvi másolatok szükséges köteteit, és így nem kell kétszer elmenned a Teve utcába egy adat miatt.
Én a Szmulai, Okenka, Hornyák és Stefankó családokat keresem. A legtöbb adatom a Szmulaiakról van eddig. Ha tud valamit ezekről a családokról, nagyon örülnék, ha megosztaná velem :)
Ha valaki életében először jár ott, akkor nem muszáj előre kikérni a filmeket, hanem lehet akkor és ott helyben kérni (sőt még meg is tudja nézetni hogy ki van-e adva, megspórolva ezzel a felesleges köröket), mivel az újoncok számára felhozzák napközben is a raktárból. Második alkalommal már nincsen ez a lehetőség.
Aki netán a sárszentmihályi reformátusokat kutatná, annak rossz hírem van: az eredetileg 1739-től vezetett anyakönyvek állítólag egy tűzvész során elégtek.
(a valódi neveddel írd alá! arra a névre fogják a filmeket kikészíteni)
Az emilt követő második napon odamész a reggeli nyitásra, a kötelező ruhatár és csomagmegőrző igénybevételét (bejárat mellet jobbra) követően felmész a kutatóterembe (első emelet, jobbra) és pultnál beíratkozol (ingyenes, éves látogatói jegyet kapsz).
Ezt követően kéred a korábban igényelt filmeket és ha szerencséd van, megkapod, és ha mégnagyobb szerencséd van, lesz szabad mikrofilm olvasó.
Amennyiben biztosra akarsz menni:
az emilt követő napon (10.00 h után) telefonász, és megkérdezed, hogy vannek-e kikészítve filmek a nevedre.
A rutinosak először mikrofilm olvasót csekkolnak (dossziéval, kardigánnal, kinek mije van erre a célra) majd a pultnál bemondják a gép számát és megkapják a gép kartonját, cserébe a belépőjükért.
Amennyiben nem jutsz egy nap alatt a film, vagy filmek végére, kérhetsz egy fiókot (év végén esetleg nincsen) amibe elspejzolhatod a filmeket a következő alkalomra.
Ha nem kapsz meg egy kért filmet, annak két oka lehet: vagy helyben kutatónál van (költ rajta a fiókjában), vagy acta, ami azt jelenti, hogy elküldték vidékre, valamelyik megyei levéltárba.
A budapesti egyházi anyakönyvek másolat-filmjei állandóan a kutatóteremben vannak, azokat nem szükséges előre kérni, viszont a nap végén nem is lehet megtartani (befiokolni).
Megyei levéltárakban "le kell kérni" a filmeket Budapestről, értesítenek, ha megérkezik.
A 3631-es tekercset néztem, de a felénél abba hagytam, pont ezért mert nem találtam az évszámokat és nem néztem végig, de akkor legközelebb végig nézem. És akkor folytatódik a 3632-es tekercsen? Az pedig nincs is feltüntetve a katalógusban:(
Valaki tudja esetleg biztosan, hogy Rimaszombat rk. és ref. anyakönyvei mikortól vannak vezetve? Mert több forrás szerint is az rk. és a ref. is 1771-től. Ugyanakkor birtokomban van egy 1932-ben kiállított anyakönyvi kivonat, ami egy 1767-es születési bejegyzést tartalmaz. Csak nem semmisültek meg az anyakönyvek a II. VH alatt?
Velem is előfordult már, hogy nem az volt a dobozban, ami rá volt írva. S mint kiderült, az egy olyan film volt, amit még soha senki nem kért ki, tehát "gyárilag" rontották el.
A 3631- es filmen jobbára Iszkáz település van, csak a film végén kezdődnek a jásdi keresztelések 1828- tól, majd folytatódnak a 3632 sz. filmen.
Egyszer előfordult velünk, hogy a dobozban nem az a film volt, mint ami kívűl a dobozra volt írva. Az is igaz, hogy ez kb. 300 db kikért film során egyszer esett meg.
Azt szeretném megkérdezni, hogy az egyik rokonom, Amerikából küldött jásdi anyakönyveket, amit még a mormonok fényképeztek. Ezekben az anyakönyvekben megtaláltam bizonyos felmenőimet, de ma a MOL-ban megnéztem a jásdi anyakönyveket és egyetlen egy felmenőmet sem találtam meg azokon az évszámokon, amik meg voltak, de még csak a családhoz tartozó vezeték neveket sem, ez miért lehet ?
ÁLLAMI (KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI) TISZTSÉGVISELÕK A 17. SZÁZADI
MAGYARORSZÁGON
Adattár, összeállította
FALLENBÜCHL ZOLTÁN
Zsarnoczay Martinus (Sarnoczay, aliter Szmrecsanyi)
MK(Magyar pozsonyi Kamara) szolgálatában, a király lovait
viszi Bécsbe, jutalmat kap 1623 V. 16
MK gyakornoka, besztercebányai Harmincados ellenõrré kinevezve 1625
besztercebányai harmincados 1626 VIII. 13–1656 hosszú szolgálata miatt 600 frt
jutalmat kap, állására fiát, Martinust elõjegyzik 1656 VI. 2
meghalt Besztercebányán 60 éves korban 1656 XII. 14 †
nejétõl Ochs von Sonnau MariaMagdalenától 7 gyermeke Született
Az anyakönyvekben őseim keresztszüleiként szerepel Szmrecsányi és Cernus,ebben a formában.Valószínűsítem hogy házastársak voltak,bár nem 100%. Az viszont biztos hogy élt a faluban Cernus nevű,mert keresztszülőért nem mentek volna másik faluba:)
Mai kutakodásaim szerint a Král család (Greul, Greil) írásmóddal Gesztesről származott át Somlóra 1768-ban. Ekkor egy Greil fiú feleségül vett egy Frombars (Drompasch, Drombasch, Trompasch, Franzpach, Tronspach néven is előfordul) lányt, míg egy Frombars fiú egy Greil fiút.
Szeretném megkérdezni, hogy ilyen névváltozatokkal találkoztál-e, vagy van-e rá anyagod, esetleg további ötleted? Gesztesre van-e német irodalom, történet?
Engem Szárral kapcsolatban a Ketz és a Schweininger családok érdekelnének - sajnos még nem volt időm belekukkantani az anyakönyvekbe. Ha neked megvan ez a telepes lista esetleg megnéznéd nekem, hogy szerepelnek-e benne ezek a nevek? Köszönöm!
Krall (néha Krail) János 1808-ban házasodott Söréden, akkor írták be szerencsémre a származási helyét (Semle), 1849-ben hunyt el ugyanott 67 évesen, vagyis olyan 1782 körül születhetett, ami azért bő fél évszázaddal a betelepítés után történt, szóval 1733/37-1782 között bőven érkezhettek Krall-ok máshonnan - viszont ha megtalálom az anyakönyvet (én is Környére tippelek), és kiderül az édesanya neve, akkor megint írnék Szentivány, hátha az anyai család már rajta lesz a telepítési listán. Köszönöm Tiborpapának is a javaslatát, én is Környét céloztam elsőre be, mert az van elég közel korai anyakönyvekkel, csak gondoltam, hátha van valakinek győri egyházmegyei sematizmusa kéznél:)
A családfám kutatásában eddig csak az anyakönyveket használtam, így eljutottam az 1700as évekig. Mivel több helyen írják, hogy érdemes megnézni az úrbéri táblákat, az egyházi tizedre vonatkozó dolgokat és az adott terület földerúrának levéltárát, így segítségeteket szeretném kérni, mivel ezeket még nem kutattam.
Fő kutatásom iránya Piliscsaba és Vaszar. Piliscsabáról tudom, hogy a krarissza rend tulajdonában volt, majd a Vallásalapéban, aztán 1808jól József Nádor uradalmához tartozott.
hogy induljak el? tulajdonképpen, a klarissza rend iratai között milyen anyagot keressek és hol?
Vértessomlót a török után az Esterházyak telepítették be, több más faluval együtt 1733-37 között(Szár, Agostyán, Alsó- és Felsőgalla, Vértestolna és részlegesen Dunaszentmiklós) . Ezt a betelepítési listát(a származási helyeket is feltüntették!), ami a MOL Esterházy anyagában található, Fatuska János és Kaptay György publikálta. Nekem azért érdekes mert innen is verbuváltak (Pilisszentiván, Pilisvörösvár) több családot, akik elmentek leginkább Szárra, többen egy idő után vissza is jöttek. A lényeg, hogy ebben a listában , nem szerepel a KRALL név, sajnos(mindegyik falunál megnéztem). Az viszont biztos, hogy az 1730-as évek végétől kellett hogy legyen valahol anyakönyv. Akkor még mint SEMLE szerepel.
Sajnálom, mert pl Szár több összeírása is megtalálható a Székesfehérvári Levéltár honlapján.
Kaptam egy választ eredeti, régi anyakönyvek kutatására.
Nem tudom, hogy volt e már ilyen jellegű tapasztalata a fórumon valakinek, ha volt és megosztotta elnézést.
Számomra tanulságos, de mindenki értékelje, ahogy akarja.
2009. november 13-án (pénteken) közel három hónap után választ kaptam a Dr. Márfi Gyula Érsek Úr (Veszprémi Főegyházmegye) részére megküldött levelemre a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltártól. Varga Tibor László levéltáros tájékoztatott, hogy a helyi plébániákon található anyakönyvek és az iratanyagok a plébánia tulajdonát képezik, és ezen kutatás engedélyezése a plébános jogkörébe tartozik. Az iratok magániratnak számítanak és a tulajdonos minden indok nélkül megtagadhatja a kutatást. A levéltárba az általam kért anyagok közül egy sem volt található, vagyis a helyi plébániákon találhatóak az anyakönyvek. (A magánirat és az ezzel kapcsolatos fogalmakat az 1995. évi LXVI. törvény határozza meg)
Sajnos még júliusban a zalaszántói illetve sümegcsehi plébános és segédplébános tévesen úgy tájékoztatott, hogy az adott megyéspüspök engedélye szükséges az anyakönyvek kutatásához. Az anyakönyvekről úgy tájékoztattak, hogy Veszprémbe lettek beszállítva.
Konklúzió: Az anyakönyvek kutatása és másolása a helyi plébános jóindulatán múlik, múlhat !!!(Különben megjegyzem én már nyáron kaptam ebből izelítőt:( Valamint a jelen esetben az anyakönyvek pedig a helyi plébániákon találhatóak és nem Veszprémben.
Nem értem miért kellett félre vezetni, szerintem úgy lett volna korekt, ha azt mondják a szemembe, hogy nem engedélyezik a kutatást, amelyet akkor sem értettem volna, de el kellet volna fogadnom.
Tereske és környéke, valamint a Csernyus családdal kapcsolatosan információkat találhat . A Csernyus család levezetve .... További kutatáshoz nagy segítséget jelent.
Nagy Iván: Magyarország családi czimerekkel és nemzékrendi táblákkal című könyvekben.
Üdv. mindenkinek. A fórumba most kapcsolódtam be. Őseim kutatásában, eljutottam 1800-s évek elejéig. Egyenlőre nem tudom tovább követni őket,mert egyszerre települtek a Szabolcs megyei Levelek községbe 1820 - 1830 körül a családból többen, vagy az egész család. Kérésem a következő: Tud - e valaki Csernyánszkiakról görög kat. vallásúak, és 1800 -as évek elején más településen? Előre is köszönöm a szívességet!
Az lehetséges, hogy használták a Csernus családnév Cernus változatát de gyakoribb volt a Csernyus családnév. Te tudsz Szmrecsányi és Csernus család közötti házassági kapcsolatot? Vajon éltek Tereske és környékén Csernusok, mert én nem tudok róla...
Köszönöm, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltár oldalán találtam is egy 1706-os ljstromot Esze Tamás ezredéről. Hátha valakit még érdekel, itt a link, PDF-ben letölthető.
Azt nem tudod,hogy a Csernus nevet írták-e az anyakönyvekben Cernusnak az 1800-as évek elején?És hogy házasodott- vki a Csernusok közül a tereskei Szmrecsányiakkal(tereskei nemes család szintén nógrád megyében)?
a gedcomot ismerem. régebben megcsináltam valamivel és meg is van, aztán más is megcsinálta a családban és nem tudunk vele mit kezdeni ...
gondom, h nehéz összekapcsolni, illetve azt gondolnám folyamatosan kell tudni dolgozni közösen egy közös családfán. ezért keresek megoldást, ami magyarul is megy. Jó magam nem vagyok kutató, csak gondoltam rakjuk össze amit lehet.
Gondoltam elkezdem a szülőfalum családfájának elkészítését is, aztán bevonom a többieket, de eszközt keresek.
Annak előre bocsájtásával, hogy magam nem szeretnék valós, azonos időben, sok emberrel közösen egyazon nagy családfán dolgozni, a kérdésed második mondatára a válasz: gedcom formátum.
ha egy csomó emberrel szeretnétek közösen (nyilván más is be akarta már vonni a családját) egy nagy családfát készíteni azonos időben, akkor mit használnátok?
valami webes felületet vagy egy szoftvert ami okosan dolgozik a webre és illeszthetőek a külön emberek által készített és karbantartott részek?
Kuruc katonai lajstromokat keresek, 1703-04 környékéről. A gróf Károlyi-család levéltárában található katonai összeíráson kívül (én csak erről tudok, a levéltárban mikrofilmen) létezik-e még ilyen valahol?
Új vagyok itt, és mint minden újoncnak kérdésem lenne: Amerikába kivándorolt ősömet segítségél megleltem a hajónapló alapján, de további infot ennyit sikerült összeszednem: Hadhazy Imre Hungary 1885 házasságot kötőt 40 évesen Detroit-ban Wayne megye Michigan államban 1925-11-16-án. Elvette Kovács Kish Máriát anyja neve Lévai Mária 54 évesen ment feleségül, aki 1871-ben született. Sajnos hogy ezt melyik oldalon találtam azt nem mentettem el így most már ezeket sem találom meg. Találtam olyan angol nyelvű oldalt amik az 1930-as Amerikai népszámlálási adatokat tették közzé de ott nem boldogultam. Nos a "menyasszonyt" tekintve nem valószínű, hogy túl sok gyerekkel áldotta meg a huncut dédapámat:-)) de mi van ha elírták a dátumot és nem 54 éve csak 24 évesen ment férjhez... Így hát most kereshettem a Másik kivándorló "rokont" de az lenne a legjobb ha sikerülne a halotti anyakönyvi kivonatokat megtalálni az nagyon sok kérdésre válasz lenne. A gond megint csak a nyelv ismeret hiánya. Aki tud angolul kérem valami infót csepegtessen.
Lehet, hogy a htp (magában állva) hadtestparancsnokságot (is) jelent, de ilyen megjelenésben: 101. htp. zlj. valószínűbbnek tartom a hadtáp megfejtést, bár azokat meg inkább század méretűvé szervezték.
Amennyiben "csak névrokonok" akkor nincsen mit bogozgatni.
Amennyiben viszont azonos családnevű rokonok (különböző fokozatú unokatestvérek, nagybácsik, nagynénik és hasonlók) akkor meg lehet keresni a legrégebbi közös őst. Ebből lesz a családfa.
Ilyen például a Pázmándi Tóth családfa amelyhez sokkal több "élő" ágat is kapcsolhatnánk, amennyiben szélesebb körben ismernénk a leszármazottakat.
Nagy szerencsédre a Morvaországi Brünni Levéltár már az interneten teszi elérhetővé anyagát. A munka jelenleg is folyik, így nincs minden település anyakönyve még digitalizálva, de Dalečín (németül: Daletschin) már megtalálható a honlapjukon. Ahhoz, hogy meg is tudd nézni csak egy regisztrációra van szükség. link A cseh nyelv ismerete vagy egy fordító program használta jól jöhet.
No, erre az actapublica-ra gondoltam én is, csak totál elfelejtettem a nevét, mindig a levéltár oldaláról indítottam az egyik hivatkozással. Amúgy az adatbázis teljes, jelenleg csak azok a könyvek kutathatóak online, melyek mellett a listánban egy nagyító ikonja szerepel. Nem tudod a dátumot hogy meddigre ígérték a teljes anyag elkészültét? Valahol volt róla szó, de már nem emlékszem rá.
Én is eljutottam az 1600-as évekig! Bár az anyakönyvezés 1725-ben kezdődött a faluban, van a levéltárban egy 1637-es összeírás a jobbágyokról, valamint az 1696-os és az 1715-ös is rendelkezésre áll, így tudtam tovább vezetni a családfámat.
Érdemes körülnézni, mindig éri az embert meglepetés.
amennyiben helyesen határoztad meg Dalečín-t, (okres Žďár nad Sázavou), akkor a területileg illetékes levéltárad szintén Žďár nad Sázavou-ban van (Státný okresný archív Žďár nad Sázavou)
A honlapjuk szerint - http://home.tiscali.cz/sokazr/ - van egy fióklevéltár (pobočka) is Velké Meziříči-ben, illetve az egész Brünnhöz tartozik. Így nem szudétanémet, hanem morva.
Brünn elkezdte feltolni az internetre az anyakönyvek digitalizált példányait - www.actapublica.cz. Az oldal regisztrációhoz kötött, de (egyelőre legalábbis) ingyenes. Az oldal fordításához használd a Google Translate-et, sima ügy.
Már csak azért is, mert Dalečín anyakönyvei rajta vannak, és nem csak simán a településlistában, hanem már lehet lapozgatni is őket (ellentétben még sok másik településsel). Tehát otthonról, szépen kényelmesen megkeresheted őseidet.
Ja, egyéb már elérhető és általam ismert, digitális anyakönyveket szolgáltató cseh levéltárak linkjeit összegyűjtöttem a weboldalam linkgyűjteményében.
Nem tudom az előbb miért az egyik allapot linkeltem, a főoldal ez:
http://www.nacr.cz/eindex.htm
De amúgy mindenhol ott vannak az elérhetőségek a lap alján.
A te esetedben nem tudom melyik intézmény lesz illetékes, az én esetemben annyi volt biztos, hogy a levéltár honlapján lehetett regisztrálni és az adatbázisban elméletileg megtekinthetőek hogy mely településről melyik időszakból vannak anyakönyvek (jó esetben 17. századig visszamenőleg). Azt hiszem egyes könyveknek már fenn van a scannelt változata online és 10 éven belül tervezik az összeset feltölteni (mégegyszer hangsúlyozom, az itt leírtak a brnoi Moravsky Zemsky Archivra érvényesek, máshol nem tudom van-e ilyen lehetőség.)
Köszönöm a gyors válaszokat. Sajnos ezeket a lehetőségeket már végigpróbáltam, de mivel ingatlanvisszaigénylésről van szó ( nem Mo ), a lakhelye szerinti önkormányzat „ nem talál ” bejegyzést a halálról. Különben okt. 4-én még élt, mert írt egy lapot az édesanyjának, amit egy sebesülttel küldött haza. Hogy milyen hangulat uralkodott Tordán, megosztom veletek a levél egy részletét. „ Sötéten látom a jövőt, ezért egy választásom van, győzni, vagy hősi halált halni.” A lap végén ceruzával, nagyon halványan még odaírta „ a fogság elkerülhetetlen.” Az utolsó csatában zászlósként elsőnek ugrott ki a lövészárokból és rögtön el is találták, nem akart fogságba esni, igy mesélték a bajtársai.
Ha a mormonoknál nincs: akkor nem feltétlenül Prága, úgy tudom CS.o-ban is vannak területileg illetékes levéltárak mint Magyarországon. Nekem Prossnitzból kellett adat, a Moravsky Zemsky Archivnak írtam Brno-ba csehül, kérésre utánanéztek az adatoknak, terítés ellenében (előre történő banki átutalás) megküldték azokat. Nem tudom pontosan hogyan számolják a munkadíjat - van erről egy táblázatuk - , úgy emlékszem hogy a keresésre munkaóránként x koronát számolnak, meg talán azt is külön jegyzik hogy ezen belül hány adatot ki kikeresniük. Én nyáron kaptam tőlük egy házassági adatot (1812), két-két ősöm születésének és összes testvéreinek születési adatait, valamint a házasult felmenőim születését is megpróbálták kikeresni (1776 körül), de az adott településen nem találták. Ezenfelül még egy már ismert házasságot (1838) és két születést (1815, 1817) leellenőriztek és pontosan kijegyzeteltek. Mindez kb. 35-40 Eurómba fájt.
A csehországi levéltáraknak szánt levelet célszerű angolul megírni, majd google translate-tel cseh-re lefordítani /magyarról lefordítva szerintem nagyobb a hibalehetőség/, ugyanis kb. 10 esetből 1-ben kapsz választ ha kapásból angolul írsz. Én a biztonság kedvéért a cseh után az angol szöveget is elküldtem egyazon mailben.
dézsma (a latin decima szótól) a. m. tized. Az urbéri tartozások azon részét jelentette, amelyet a jobbágy földesurának terményeinek tizedrésze fejében adott. (L. Urbér).
callurl("http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/026/pc002663.html");StartAdv();
Ipolyság evangélikus anyakönyvei Terényhez tartoztak:
TERÉNY, TERANY, ( Banská_Bystrica )
Kerület: Zvolen Ag. evangélikus lelkészi hivatal Egyházkerület: Terany; Dudince és Merovce (ma a következő helységhez tartozik:Dudince); Levice körzetében: Chorvatice és Tupá (ma a következő helységhez tartozik:Tupá), Šahy Anyakönyvek: születési: 1783-1913 házassági: 1784-1929 halotti: 1782-1929 http://csaladfakutato.uw.hu/kfelvid2.php?id=lev&lev=teh&teh=T&teht=TER%C9NY
és a Besztercebényai Állami Levéltárhoz tartozik, ők tudják merre van.
kedves sorstársak Lassan a kutatásaimban elértem az 1600-a éveket. Itt már az anyakönyvek nem segítenek. Elkezdtem , Abaúj vármegye dézsma jegyzékekeit kutatni.az 1670-80 .évekjből. Sajnos Latinul íródtak így az évszámokon a Településeken, neveken kívül nem sokat értettem belőle. Kérdéseim: A Dézsmát (Tizedet ) Csak a jobbágyoktól szedték, vagy a nemesektől is? Úgy tudom ez természetbeni juttatás volt az egyháznak, Technikailag hogyan működött ez az egész. Egyes nevek előtt RS ( talán Px)betűket írtak. Minek a rövidítése lehet. Azt hiszem másokat is érdekelhet erről egy rövid eligazítás. Előre is köszönöm az útba igazítást
Sziasztok! Csehországi anyakönyvekhez hogy lehet hozzájutni? Próbáltam itt a topikon keresgélni, hogy volt-e már erről szó valahol. Azt láttam, hogy kajra és idrisi volt érintett a témában, és annyit olvastam tőlük, hogy a mormonoktól lehet kérni a Szudéta vidéket. Én nem tudom pontosan, hogy az általam keresett település a Szudéta-vidékhez tartozik-e (nem ismerem a Szudéta-vidék pontos határait), de gondolom, nem, mert eléggé az ország közepén van. Wikipedia szerint Okres Žďár nad Sázavou. (A település Daletschin)
Ez azt jelenti, hogy csak személyesen, Prágában lehet kutatni? (Olyan 1850 körüli adat kellene.) Tud esetleg valaki pontosabbat, hogy hol és hogy? Levélben nem küldenek másolatot? (Tényleg: a MOL fordított esetben küld vajon?)
Egyébként a Szudéta-vidékről meddig vannak az adatok mikrofilmen? Melyik évig?
Nagy nehezen megnéztem az eredeti adatbázist, a pontos név Sinka István. (ezt az olvtársaknak írom, mert Te úgyis tudod :), aki 30 évesen a feleségével együtt ment akkor éppen ki 1914. március 26-án (11. sor), amúgy a Sinka last name keresésre ez a 40. találat. Az otthon maradt legközelebbi rokona Sinka János, a Nyírencsencs után pedig "Szat." szerepel, utalva Szatmár vármegyére.
Az alatta lévő sorban a felesége Sinka Mária (25 éves) háztartásbeliről van szó, és az van, amit grandpaa is, a honosítás, patrialisation okirat száma. 1918-ban, ők tehát nem is akartak vuisszajönni (szemben sok más társukkal). A feleségnél a 11. oszlopban jelölt a "i. l."-t továbbra sem tudom, feltételezem az i=item, de mivel férjes s az vele jött, ezért jogi értelemben nem hagyott otthon legközelebbi rokont (míg férje igen, vszeg az apját), s erre utalhat.
Az egyes oszlopok információtartalmáról egy kis segédletet mellékelek:
Végül kedves Kolibri, ne vedd fedésnek, de ez nem egy szemérmes műfaj, ha azt kérdezik a segítő szándékű olvtársak, hogy add meg a pontos helyét, akkor érdemes, mert anélkül, vagy nem, vagy csak nehezen tudnak segíteni.
Igen, az Ellis Islandból adatbázisból, azonbelül pedig a táblázat utolsó oszlopa (The name and complete adress of nearest relative or friend in country whence allen came). Bemásoltam újra, de most viszont az egész sort, mert arra se tudtam még rájönni, mit jelenthetnek azok a számok a 2. sor elején. Remélem mostmár olvashatóbb.
Nagyobban megvan, csak az már túl nagy (3.7 MB) és nem tudom beszúrni, lekicsinyítve meg hát ekkora lett. Ha rákattintasz nagyobb egy kicsivel, úgy talán ki lehet venni.
Mihez kell? Ahhoz, hogy tudd tényleg meghalt-e, akkor halt-e meg (az ún. halottvizsgálati bizonyítvány nélkül nem anyakönyvezik halálát) mi volt a halál oka? mely csapatnál szolgált? meg ilyenek, vagy tudsz róla mindent, azt is, hol van eltemetve, csak dokumentáláshoz, családi archívumba kellene?
Azért kérdezem, mert ha ebből akarsz családfakutatáshoz szükséges adatot, ill. múltban való visszalépéshez támpontot, akkor az téves is lehet. (Értem, Tordára nem tudsz átmenni kutatni)
Ő már a polgári anyakönyvezés bevezetése után született, nincs ott a születésiben bejegyezve a halál helye, időpontja (akkor már szokták)? Ahogy skoumi írja, ahogy most az akkor is 'hivatalból történt'. Persze a lakhelye szerinti önkormányzat kapta meg az értesítést, ha nem az volt egyben a születése helye, akkor nem tudni lépett-e abban az időben az önkormányzat, hogy továbbítsa (áttegye az ügyet) a születése szerint illetékes önk. -hoz.
Egyébként az 1944. október 7-e a Tordai csata utolsó napja. Élek a gyanúperrel, hogy nem biztos, hogy akkor, aznap esett el, lehet, hogy a csata lezártával a veszteségek felmérésekor találták meg a holttestét a csapata működési zónájában.
Szeretném a segítségeteket kérni abban, hogy mit jelenthet a képen látható feliratban a "father i. l." Várom a javaslatokat. Segítségeteket előre is köszönöm.
Tipp: amelyik településen lakott, elvileg annak az anyakönyvi hivatalnak is meg kellett volna küldeni, vagy a családtagoknak, akik megkapták, bejelenteni az illetékes anyakönyvi hivatalban e dokumentum alapján.
Ha ennek ott nyoma van, akkor onnan. Ha nincs, akkor lehet, hogy a kapott hivatalos értesítő alapján az illetékes anyakönyvi hivatal kiállítja a halotti anyakönyvet.
Csavar akkor van benne még, ha a lakhely a mai Mo. határain kívül esik...
de a fenti csak tipp, nem vagyok jogász, ill. ilyen esetem sem volt még.
Sziasztok!
Új levelezőként arra szeretnélek kérni, hogy adjatok tanácsot egy számomra fontos ügyben.
Egyik nagybátyám halotti bizonyítványára lenne szükségem, de csak egy hivatalos értesítésem van a Magyar Vöröskereszt Kutato es Tudósító irodájától 1947-ből, amelyben hivatalosan ( iktatószám, dátum, aláírás, pecsét ) értesítik a családot, hogy naybátyám 1944 október 7-én Tordánál hősi halált halt. A levél 1948 májusában érkezett meg.
Hol lehetne érdeklődni a halotti bizonyítványa felől.
Kérem segítsetek, ha tudtok!
Köszönöm
robagg
"A másik kérdésem, olyanokhoz, akik nézegették már a szolnoki Római Katolikus házassági könyveket. A van benne egy jó 7 éves intervallum, ahol a házasság kötő feleknél, csak a férfi nevet vagy csak a női nevet írták be. Ez miért van? Vagy csak én néztem el valamit?"
Nem lehet hogy egészen egyszerűen két oldalon vannak a bejegyzések? :)
Technikai kérdés: a mikrofilmolvasók milyen fénnyel működnek? ugye nincs benne UV-fény veszély? (bocs lehet, hogy technikailag teljesen őrült kérdés, de lássuk ezt be bölcsészi végzettségemnek, friss szemműtét miatt érdeklődöm)
"halotti anyakönyvben a halálozás kora nem egyezik meg a házassági anyakönyvben feljegyzett korral. Ilyenkor, hogy lehet megtudni, hogy akkor melyik a valós születési dátum?"
Meg kell keresni a keresztelési (születési) anyakönyvben a pontos adatot!
Olyan kérdésem lenne most, hogy a halotti anyakönyvben a halálozás kora nem egyezik meg a házassági anyakönyvben feljegyzett korral. Ilyenkor, hogy lehet megtudni, hogy akkor melyik a valós születési dátum?
A másik kérdésem, olyanokhoz, akik nézegették már a szolnoki Római Katolikus házassági könyveket. A van benne egy jó 7 éves intervallum, ahol a házasság kötő feleknél, csak a férfi nevet vagy csak a női nevet írták be. Ez miért van? Vagy csak én néztem el valamit?
Lehetséges, hogy van. Próbálkozz a Tihany téren, hátha több szerencséd lesz, mint nekem volt. Talán megéri a nyakukra járni, persze leghamarabb pár hónap múlva, mert náluk nagyon lassan nő a fű. Ha sürgös, inkább a területileg illetékes Levéltárat tudom javasolni.(Sajnos azt így kapásból nem tudom, hogy Szabadka vagy Újvidék.)
Bocsáss meg, lehet, hogy korodnál fogva téged nem irritál az egyik szófordulatod: ti. az, hogy "be kell szolgáltatni" de ez sokunkban nagyon nagyon szomorú rossz emlékeket ébreszt, egy olyan korszakét, amely ha tovább tart, nem lehetne családfakutatás. Tudománytalan, retrográd, reakciós dolognak tartották, s akadályozták ahol tudták. Az anyakönyveket egyébként nem kellett "beszolgáltatni", megtették azt Romániában, Jugoszláviában, aholis a kutatás sokkal kevesebb eredménnyel kecsegtet e miatt. "Félúton" vesztek el az anyakönyvek, s ma már pótolhatatlanok. A papság félelme pedig jórészt jogos volt, a 60-as éveket írták akkor!
Nem feladatuk hogy megnézzék, mikor szabadulnak fel a filmek (mivel ez dupla munka lenne számukra), nekik csak azt kell jelölni a kérőlapon, hogy nem áll rendelkezésre. Ezért kell erre külön rákérdezni.
A javaslatodra nem adtam fel a keresést és GYŐZTEM(tünk)!!!
Úgy volt, ahogy mondtad. Az anyakönyvek szép csöndben ott lapultak a megyei levéltár valamelyik eldugott polcán. Helyesebben a "másod-eredeti" könyvek. Hát sajnos reggel 9-től este 6-ig nem tudtam minden betűt kiolvasni belőlük, de fényképeztem. Aztán itthon majd bogarászok. Valamiért tényleg nem készült a szentistváni anyakönyvekről mikrofilm (talán féltek odaadni, vagy nem hallottak róla, hogy be kell szolgáltatni?!), de így sokkal izgalmasabb volt ezeket az eredeti több, mint 180 éves papírokat olvasgatni, kézbe fogni. Még az sem szomorított el, hogy csak a kötelező időszaktól, azaz 1828-tól vannak meg. Nagyon szépen köszönöm a segítséget,bíztatást még egyszer mindenkinek!
Aham, köszi... Akkor lehet, hogy a hölgynek épp nem volt "szabad kapacitása", hogy megnézze, szabadok lesznek-e a filmek. Na mindegy, előbb-utóbb csak kiderül.
Kikérés előtt célszerű esetleg odatelefonálni a kutatóteremnek, hogy a számítógépes nyilvántartásban meg tudják nézni hogy a kért film(ek) ki van(nak)-e adva kutatónak (nem vidékre, hanem ott helyben) és azt is hogy mikor jár le a kölcsönzési idejük, ami max. 30 nap, és egyszer lehet hosszabbítani. Vagyis két hónap után minden filmnek mindenképpen vissza kell kerülnie a raktárba.
Fontos: ha vidékre van kiadva (= "aktás") akkor azt a számítógéprendszer valamiért NEM jelzi, így azt hiheti az ember, hogy az a film szabad és esetleg potyára megy ki a semmiért.
Egyébként jó ha mindenki tudja: a Budapesten kutatóknak abból a szempontból mázlijuk van, hogy a MOL-ban asszem az 1950 előtti Budapest területéről mind vannak szabadpolcos másodpéldányok, ami helyben azonnal kérhető, csak az őrjegyre kell felírni a nevedet és viheted. Úgy emlékszem ezt még aznap vissza is kell szolgáltatni.
Nehezen fog ez menni. Jópár év után most voltam másodszor a levéltárban anyakönyveket keresni. A levéltáras hölgy egész meghökkent, hogy én már kikerestem az interneten, hogy melyik filmek is kellenének nekem - pedig nem egy a múlt század elejéről ottragadt jelenség volt, hanem egy egész fiatal (és nem mellesleg igen csinos :)) hölgy. Én meg azon hökkentem meg, hogy elmondása szerint nem tudja megmondani, hogy a kikért filmek valóban szabadok-e, vagy esetleg legközelebb megint feleslegesen töltenék el egy újabb fél napot. Pedig ez azért nem egy túl bonyolult és nehezen számítógépesíthető készletgazdálkodási probléma...
Talán csak annyit helyesbítenék ezen, hogy a "mormon" filmezés nem a levéltári másolatokról készült, (hiszen akkor csak kb. 1826-28-tól lenne mikrofilmen) hanem az eredetiekről. Más kérdés, hogy bizalmatlanság okán egyes lelkészek legtöbbnyire a legrégebbi anyakönyveket nem adták oda a fotozást végzőknek. (Akik egyébként magyarok voltak, - ez némelyik munkán meg is látszik, mert elfelejtettek élességet állítani) Saját személyes tapasztalatom a mormonokkal kapcsolatban, hogy nekem 2 éve ősszel előjegyeztek egy külföldi filmet, azóta egy kukk nem sok annyi választ sem kaptam tőlük. Csak nagyon ráérős kutatóknak valók. Azt már csak hallomásból tudom, hogy újabban már pénzt is kérnek a külföldről hozatott filmekért.
A mormonokkal - úgy emlékszem - nem levéltár, hanem a Magyar Állam szerződött, s nagyjából a '60-as évek elején voltak a fényképezések az egyes megyei levéltárban őrzött másodpéldányokról. A MOL Filmtárában van az anyag www.mol.gov.hu alatt olvashatsz róla tájékoztatót. Az egyes megyei levéltárakba akkor lehet levéltár-közi lekéréssel lekéretni és ott mikrofilmolvasón tanulmányozni, ha van jó (értsd: működőképes) filmolvasója az aott megyeinek. Olyan jó 8 cm átmérőjű és vagy 5 cm magas hengert képzelj el mikrofilmnek (azaz nem kicsi, korrekt film), be kell fűzni az olvasóteremben lévő filmolvasóba kutatási időban, s az kivetíti eléd a nagyított képet, amit vígan tudsz olvasni (sőt, papírt rátenni, és azt 'átírni' ha pl. a közelmúltben felmerült kézírás-olvasási probléma merülne fel.). Egyszerre 5-öt lehet kikérni és az (asszem 30 napig áll a rendelkezésedre az olvasóteremben).
A mormonoknak is van saját irodájuk Bp-en (ott még nem jártam, de ha balra beírod a keresőbe 'mormon' már olvashatod is, mit mondtak róla az olvtársak- és kutatótársak :) (asszem nem csak magyarországiak vannak, hanem 'magyarlakta' településekről is, de nem akarlak így keresetlenül felcsigázni, hátha rosszul emlékszem)
Sikerült beszélnem a pápai református (www.papacollege.hu) levéltárral. A falunak ebben a z időszakban (1880) saját anyakönyvezési joga volt, nem kell keresni semelyik másik településen az infokat. DE állítják, hogy a Megyei Levéltárban KELL lenni az eredeti a.könyveknek. (vagy az eredetiről készült másolatnak.) Állítólag nem mindegyikről kért a levéltár a mormonoktól mikrofilm másolatot, ezért azt ne is keressem. Most visszamegyek ismét a levéltárba.... Hú, de nagyon szeretném , ha így lenne.
Nincsenek begépelve az anyakönyvekben szereplő személyek nevei és adatai. Jó is lenne, ha így lenne, mivel a több hónapos kutatások így egy-két nap alatt elvégezhetőek lennének :) Egyébként valamit rebesgettek arról hogy majd idővel digitalizálni fogják az állományt, de hogy milyen formában - fényképfelvétel vagy begépelés, bár valószínűbbnek tűnik az előbbi -, azt nem tudom.
Köszönöm a segítséget! Remélem előrébb jutok dédnagyapám halálának körülményeihez.
A Hegedűs Andrásféle tanulmány sajnos csak 7-8 oldalas, de azért köszönöm még1szer.
A Katonai Nyílvántartási jegyzék pontos adatainak az elérése nekem meg magas mint kacsának az eperfa. Köszönöm ezt a tippet is meg a Széchenyi Könyvtárét is.
Nem tudjátok véletlenül, hogy a mikrofilmek online adatbázisán belül nem-e lehet esetleg névre rákeresni, mert örökkévalóságnak tűnik megtalálni a több ezer oldal és név között azt amit én éppen keresek ?
Én úgy tudom, hogy a VIII. kerület anyakönyveit 1898.01.01.előtt a IX. kerület vezette és nem a VII. Szóval érdemes lenne még megnézni a IX. kerület anyakönyveiben is. Akár neten keresztül is kutatható:
Hasonló cipöben járok én is. Nagybátyám 1895-1898 között született. Nagyapám Bátaapátiba való, ott 1895-ig nem találtam az egyházi anyakönyvekben a születési idöpontját. 1895-1899 között budapestreköltöztek a Mexikói út 11-ben laktak. Akkor ez a VIII. kerülethez tartozott a születési anyakönyvet a VII. kerület vezette. Ezeket a helyeket kutattam végig.A K.U.K II/Brücknerkompagnieben szolgált.1918 októberében tünt el.1915-ben hivták be katonának Bécsben volt.Minden kutatási tippet szívesen fogadok.
A Széchenyi könyvtárban megtalálod a korabeli szinte hetente kiadott veszteség listát mikrofilmen. Sajnos az 1918 októberi összeomlásban eltüntek nem szerepelnek benne.
Ellisisland nagyon hasznos, akinek "kitántorgott " valakije az Újvilágba. Megtaláltam nagyapám beutazását, innen pedig már csak türelem kérdése a dolog, az amerikai családtagok szinte mind megvannak.
Bár csak a Felvidéki rész is ilyen könnye menne. Több lehetőségem is van, utazom Nyitrára, vag a Mormon egyház mikrofilmjei, vagy a MOL. Most kicsit szünetelek, levelzgetek az USA-beli rokonokkal.
A vajai könyvek esetében is jeleztem a filmezés hiányát, de nekem azt mondta az illető, hogy szerinte nem foglalkoznak már ezeknek az utólagos lefilmezésével, legalábbis ilyen projektről nem tud. Fel kellene hívni a plébánost hogy tud-e valami fejleményt ezügyben. Ha nem lesz semmi előrelépés, akkor maradnak a lelkes kutatók, akik néhányan összeállnak és összedobják a pénzt a restaurálásra és később maguk lefilmezik önszorgalomból, az egyházkerület engedélyével. Az 1810 körüli részt már nem néztem, 1813 január-februárja még biztosan jó állapotúnak tűnt, de az 1813 febr.-1815 jan. közötti részt így is csak nagyon lassan, óvatosan mertük lapozni.....
Én már több, mint másfél éve jeleztem ezt az állapotot a MOL felé (Hermina fel is jegyezte és ígéretet tett az információ megfelelő helyre juttatására. De ezek szerint fél évvel ezelőttig nem történt változás :( Nekem konkrétan egy 1810 körüli születés kéne a továbblépéshez... Kihez kellene fordulni, hogy ami menthető még az meg is legyen mentve?
Lehet hogy én is érintve vagyok a Felsővízivárosi könyvekben (még nem tudom, kérdés, hogy az tartalmazzák-e a keresett adatot?) Márciusban voltam a plébánián ezügyben, csomagolópapírba vannak csomagolva. Az 1806-1820 közötti születéseket tartalmazó kötetet magam is láttam. A baj az, hogy sok oldalon szinte teljesen megfakult az írás (nem tudom hogy infralámpa fényénél esetleg kiolvasható-e), mivel a mikrofilmezés idején is már ilyen állapotban voltak, valószínűleg valamelyik korábbi árvíz során ázhattak el. Mivel pótolhatatlan adatokat tartalmaznak, nem értem miért nem restaurálták még őket. Az egykori irattárosnak telefonon említettem még fél éve, hogy sürgősen meg kellene őket menteni, de nem tudom hogy azóta történt-e valami előrelépés. Az általam megtekintett kötet egy része (1813-14-es éveknél) egészen jó állapotú, de érezni lehet hogy az évek során mintha még mindig száradt volna ki rendesen. Emlékeim szerint a vége felé meg szinte kinyitni sem lehet, mert mintha össze lennének kicsit ragadva a lapok és félő hogy esetleg apró darabokra hullanak. Mindenesetre, amíg profi restaurátor által fel nem lesz újítva, vagy legalább a menthető részek meg nem lesznek mentve, bolygatásukat nem ajánlom, mivel könnyen meglehet hogy visszafordíthatatlan adatvesztéssel járhat.
Még szerencse (legalábbis nekem), hogy ezek közül csak Buda-Felsővízivárosban vagyok érdekelt. A penészes, mállott lapok restaurálhatók, olvasható tehetők? Amikor a helyi plébánossal beszéltem, akkor azt mondta, hogy műanyag zsákokban őrzik őket... ez nem túl jó megoldás... inkább szakemberre kéne bízni a tárolást, felújítást.
1816-tól vannak mikrofilmek(a másolatokról) de néhány év hiányzik. Az 1717 előtti adatok meg a pilisvörösvári eltűnt anyakönyvekben lennének. Még jó hogy azok is megvannak mikrofilmen.
Nem mese.... A II. vh. esztelen dúlásai elől mindenki úgy próbálta menteni az értékeket, ahogy tudta. Több példát is tudok megbízható forrásból.
Utolsó utáni lehetőségként még mindig ott van a bolhapiac vagy a régiségkereskedők. Két általam megkérdezett antikvárius/kereskedő is mondta hogy került hozzá régebben egyszer (?) anyakönyv, azt is említették hogy nagyon ritka az ilyen eset (hogy mi lett velük, azt elfelejtettem megkérdezni, egyik állítólag valamely kis erdélyi településé volt)
Ez volt a legutolsó ötletem nekem is. Megpróbálni a családon belül bármiféle dokumenthez hozzájutni. Már 'kértem időpontot' általam nem ismert rokonoktól...csak remélni tudom, hogy előrébb jutunk a tőlük kapott információkkal. "Elásott anyaköny"- mint egy mese...
Idézek két levelet, amelyeket a hadtörténeti levéltár írt kutatói kérdésekre: 1.
"Sajnálattal értesítjük, hogy az 1850 és 1900 között született legénységi állományú katonák személyi adatgyűjtőit hadkötelezettségi koruk lejártával kiselejtítették. Az I. világháború idejéből csak a kitüntetési javaslatok maradtak fenn. Kérésére átnéztük az I. világháborúban kitüntetett katonáknak a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött névjegyzékét, de abban Bencsó Mihály (1884 Békéscsaba) és Benke János (1888 Cibakháza) nevét nem találtuk. Az Osztrák - Magyar Monarchia első világháborús veszteségi nyilvántartásait, köztük az elesettek és meghaltak jegyzékeit a bécsi Kriegsarchivban őrzik. Így Bencsó Mihály esetében kérését ottani kirendeltségünkhöz továbbítottuk. Cím: A-1030 Wien Nottendorfer Gasse 2. A választ közvetlenül tőlük fogjamegkapni."
(Megjött a válasz: nem találták az elesett ősömet ott Bécsben a veszteségi kartonokban, még megpróbálják alakulat szerint keresni az alakulat (csak K.U.K. alakulat van meg ott) halotti anyakönyveiben.)
2.
"A M. Kir. Honvédség katonai nyilvántartásai a II. világháború alatt megsemmisültek. Az 1947-től felvett új nyilvántatásokba már csak az akkor hadköteles férfiak kerültek be. A legénységi állomány személyi adatgyűjtőit azután, hogy elérték a hadkötelesor végét jó részt kiselejtezték. Az 1900 után született tisztekről a Hadtörténelmi Levélltár Irattári részlege őriz személyi anyagot. (Cím: Hadtörténelmi Levéltár és Irattár1027 Budapest Feketesas u. 4.)"
Adony róm. kath.: házasság 1758-1776 - kitépve, születés 1766-1776 - kitépve Apagy ref.: első két lapból nagyobb darab letépve Bia: 1811 előttiek megsemmisültek tűzvészben (osztrák dragonyosok felgyújtották a faalut) Tállya: 1810-ben leégett a parókia (ezért nincs meg Kossuth születési bejegyzése sem), ezt megelőzően így nincs adat Galgagyörk ev.: penészes, elrohadt az első kb. tucat oldal, 1886 és 1889 között az eredeti hiányos. Buda, Felsővíziváros róm. kath.: 5 vagy 6 kötet rongálódott árvíz során, ebből asszem egy házassági, a többi születési (részletes lista erről a MOL-ban). Ezek megvannak, csak penészesek, néhol már mállanak szét, részben megfakultak Pilisvörösvár 1693-1811: mikrofilmezték, később azonban nyomaveszett az eredetinek
Hiányos adatok:
Pécel ref.: 1731-1739 1741-1749 között nincsenek feljegyzések Sátoraljaújhely ref.: 1747-1749, 1752-1759 között nincsenek feljegyzések
MOL-ban nincs mikrofilmen:
Nyírvaja ref. 1714-el kezdődő, meglehetősen salátaszerű első kötet nem lett lefilmezve Réde valamelyik kötete szintén nem lett lefilmezve Gyömrő ref. ha jól emlékszem 1879 után nem lettek lefilmezve a halálozások Ócsa ref. 1794 és 1834 (?) között nem lett lefilmezve, az eredetivel nem tudom mi van Pánd ref. 1834 és 1838 közötti házasságokat nem emlékszem hogy láttam volna Sárszentmihály ref.: kb. 1750-től eredetiek hollétéről nincs információ Ostoros róm. kath. (eredetiekről nincs infóm) Ócsa róm. kath. (eredetiekről nincs infóm)
Az eredeti példányokat filmezték, de ezt már említettem. 1827/8 előtti, már meglévő adatokról visszamenőleg viszont nem készült másolat (és ez sajnos elég nagy probléma)
Ja, a másik meg hogy volt olyan lelkész, aki a pusztulástól megmentendő, sebtiben elásta az anyakönyveket. aztán az is lehet hogy a háborúban lelőtték az illetőt, rajta kívül meg más nem tudta a rejtekhelyet, így talán még ma is ott nyugszanak valahol a földben - ez persze csak feltételezés, de sohsem lehet tudni.
1895-1906 nem volt olyan régen. Ha biztosra vehető, hogy sem eredeti, sem másodpéldány nincs, akkor még mindig ott van néhány lehetőség
- ha a megsemmisülés ideje előtt az adott személyek születési/halálozási/házassági bejegyzéséről anyakönyvi kivonat készült (gyakran a származásigazolások idején). - talán éppen családi fotók hátuljára írták fel a születési dátumot vagy más információkat - esetleg a családi levelezést érdemes átnézni, hátha valamelyik fél említést tesz ezen adatokról
A kérdés mindössze az, hogy kinél lapulhatnak eme dokumentumok, ha egyáltalán léteznek....?
(Sárszentmihályon is hasonló volt a helyzet: ref. anyakönyvek (kb. 1750-1895) eredeti példányáról nem tud senki semmit, másodpéldány van csak a Fejér Megyei Levéltárban 1817-től, 1827-től mondható teljesnek.)
Dédnagyapám Adorján István (1884- ?) a nagykanizsai császári és királyi 48. gyalogezredből tünt el. 1923-ban holtnak nyílvánították.
A Zala Megyei Levéltár és a Zalaszántói Körjegyzőség mindezt megerősítette.
Adorján István első világháborús sorsával kapcsolatban sajnálattal közölte a bécsi Kriegsarchiv, hogy a több milliós, ennek ellenére igen hiányos és gyakran pontatlanul felvett veszteségi kartonsorozataiban sajnos nem sikerült dédapám nyomára bukkanniuk.
Kérdésem:- Hogyan és honnan lehet megtudnom dédnagyapám harcászati illetve elhalálozási körülményeit? Van- e valamilyen adatbázis erről ?
- Valamint az I. Világháborús nagykanizsai k.u.k. gyalogezredről annak történetéről, esetleges veszteségeiről készült-e valamilyenrészletes irodalmi mű vagy lexikális adat ???
Jó lenne egy lista a megsemmisült vagy nagyon károsodott anyakönyvekről is, mert az ilyen esetek nagyon sok időt elvesznek az embertől. Bár legalább van egy kis nyomozgatás. :)
Hát ez az! Mivel volt olyan időszak, mikor a falu Papkeszihez tartozott átnéztem azt is. Semmi. Olyan is volt, mikor Litérhez, átnéztem, semmi. Ha már úgyis levéltárban voltam, a kérdéses időszakot átnéztem a veszprémiben is. Sajnos itt sem találtam a keresett neveket. Most várom a pápai ref. levéltár válaszát.
Ha nincs a mormonoknál sem, akkor a levéltárban sincs királyszentkirályi református.
Ami változatok lehetnek:
1.Nem oda anyakönyveztek (ez mondjuk számomra azért problémás, mert ha át is kellett alakítani a templomot, attól az egy jelentős méretű egyházközség lehetett, és ha folymatosan nem is, de közel 60 évet állott fent, az 1906-os matricula megnyitása előtt.)
2.Oda anyakönyveztek, de a másodpéldányt nem adták le (vagy nem is készült), az eredeti pedig megsemmisült.
A 1827. évi országgyúlés rendelte el a kétpéldányos anyakönyvezést. 1827. évi XXIII.tc. (ez egyébként az MTA allapításának országgyűlése ! a Széchényi felajánlásosé)
Ugyanakkor 1848-ig csak a katólikusok számítottak 'igazán' vallásnak, s csak az 1848. évi XX. tc. óta azonos jogállásúak az egyes felekezetek. Ebből elképzelhető az is, hogy nem különösebben foglalkoztak a leadással (a leadatás oka az 1827. évi tv-ből jól kijön)
Ennek a verziónak az mond ellent, hogy akkor az 1908-as nyitású miért nem semmisült meg? Nem együtt őrizték (legalábbis egy épületben, annak egy helyiségében)
(azt kéne megkérdezni a levéltárban, hogy az 1908-osból sincs másolat náluk?, persze azt nem adják oda betekintésre, de van-e?)
A végkifejletről azért tájékoztassál itt minket, hogy tanuljunk az esetből.
A kulcsszó az 1880 (ezért mondom mindig, hogy minden részlet fontos lehet, és plusz köröktől kíméljhük meg egymást, ha bőbeszédűbb az ember)
A református templomot 1874-ban "részben átalakították" (okát nem tudom, feltételezek vagy egy népességnövekedést, vagy egy tűzesetet, ha előtte vagy '30 évvel épült eleve). Ez nagyon 1880 körül van.
Ezzel viszont felmerül egy harmadik lehetőség: alapesetben az 'átalkakítás' alatt nem volt lelkész (elvezényelték), ez időben máshová jártak a hívek. (lásd Besenyszög elhíresült esetét, amely pusztákból, majorokból 'állt egybe', s amelyet a környéken legalább 3 másik egyházközség könyveibe anyakönyveztek, attól függően, hogy melyik templom volt a közelebb (mind másik falué), melyikbe jártak a hívek.
Ellenben az is lehet, hogy az egyházközség átköltözött addig egy másikba, ahol folytatták az anyakönyvezést, folyamatosan.
Azaz, a 3. eset az, hogy meglesz ugyan az anyakönyv, de 1874-187? között nem jegyeztek be semmit, hanem azt a környékben kell 'összeszedegetni'.
Legközelebbi települések: - Vilonya 1,36 km - Sóly 2,45 km - Litér 3 km - Balatonfűzfő 3 km - Papkeszi 4,21 km - Hajmáskér 4,51 km - Öskü 6,34 km
A MOL "okoskönyve" (Kálniczky) Királyszentistvánról csak mint rk. fília tesz említést. A helyi reformátusokról nem ír semmit. Ami meglehetősen furcsa... A mormonok adatbázisában sem szerepel, tehát ha volt is anyakönyv ott, akkor az 1960-as években már biztos nem volt meg (vagy csak nem filmezték le) Ugyanakkor a Dvorzsák-féle (1877) helységnévtár szerint a reformátusoknak helyben volt anyaegyháza. Szentistván Veszprém megyei települések Ettől függetlnelül szerintem érdemes volna belepillantani Vilonya, Sóly és Litér ref. anyakönyveibe is. Hátha szerencséd lesz.
ÉN lennék a legboldogabb,ha így lenne. Én mindent elhiszek, nekem azt mondták a levéltárban: nincs. Annak, hogy mind a 2 megsemmisüljön, valóban kicsi az esélye. Akkor nem adom fel, még próbálkozom! Első feladatom kideríteni, hogy a kérdéses időszakban (1880 körül) hova is tartozott. köszönöm.
1828 óta kell elhelyezni a vármegyei levéltárakban a másolati példányt. Ezek nem későbbi másolatok, hanem egyidőben (ugyanabban az évben) készült kézzel vezettet 'korhű' példányok (ezekről készültek a mormonok filmfelvételei is)
Olyan nincs Veszprémben?
Akkor nincs/nem lehet pl. ha attól, hogy önálló temploma volt, nem volt önálló egyházközség. Az előző hsz-ben említett, most összetartozó településeket nézted? Várpalota (valamikor odatartozott)?
(ahhoz, hogy mindkettő megsemmisüljön, a faluban is, meg a veszprémi levéltár épületében, kettős veszteség kell. Ez csökkenti az 'adatvesztés' esélyét, ezért is határozott úgy 1828-ban az országgyűlés)
Utánanéztek a levéltárosok, azt állítják , hogy a falunak abban az időben saját anyakönyv-vezetési joga volt. De könyv nincs sehol, így másolatuk sincs. Információim szerint a templom 1939-ben épült. A lelkész csak annyit említett, hogy tudomása szerint a háború alatt vesztek el könyvek. Köszönöm az ötletet, erre nem gondoltam (ezért is kérdeztem itt :o))), megkeresem őket.
Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat, véleményeket. Amikor azt a bejegyzést írtam, még minden 'kereknek tűnt'.
De azóta elakadtam, és itt kérnék újabb tanácsot a nálam sokkal tapasztaltabbaktól:
-A kutatásaimat (apai ágon) kezdtem az állami anyakönyvekkel.Amíg azok tartottak,nem is volt gond, azaz 1895-től átnéztem mindet. Szerencsémre pont ebben az intervallumban (1895-1906 ) a halottiban több bejegyzést is találtam. Szerettem volna a születési adataikat és és az oldalágakat is felkutatni. - Sajnos sem a megyei levéltárban, sem a MOL-ban nincs meg a kérdéses anyakönyv ( ill. mikrofilm). Gondoltunk arra is, hogy talán összevonták más kisebb településsel, ezért átnéztem a környező falvakét is. Semmi. - Kézenfekvő volt, hogy elmegyek a kutatott faluba és felkeresem a református lelkészt. Sikerült is vele egyeztetnem, nagyon készséges volt és utánanézett a könyveknek,de sajnos nincsenek már meg. (a legkorábbi nála 1910-től indul) A kérdéses falu Veszprém vármegyében, Szentistván (most Királyszentistván)
Most fogalmam sincs merre tovább? Van tovább vagy ennek a kutatásnak itt van vége?
Részletek Machalek Pál százados Békéscsabán, 1928- ban megjelent könyvéből.
(a 9. és 10. fotón azoknak a településeknek a felsorolása található, amelyek az ezred hadkiegészítő körlete voltak és amelyek legénységi áldozatai a könyvben szerepelnek.)
Szerintem ezt mindenki maga dönti el, hogy ő meddig kíváncsi az őseire, rokonaira. Nyilván a távoli rokon is rokon és az is érdekes lehet hogy melyik homo sapiens volt az ősapánk (az egy külön plusz lenne, ha még fényképpel is rendelkeznénk róla :-)) és tudnánk hogy élte életét; vagy akár XY Nobel-díjas tudós és WZ sorozatgyilkos ágai hány évszázaddal előtt válhattak szét, de ennek ugye a feljegyzések hiánya és a kutatás túlontúl időigényes mivolta szab határt.
Attól is függhet a dolog hogy mondjuk az ükszülők-szépszülőkön túli felmenőket ki mennyire érzi közel magához, vagy az illető számára ezek a személyek jelentenek-e többet puszta neveknél. Utóbbiban közrejátszhat az is, hogy kb. 200 évvel ezelőttről általában csupán a születést, halálozást, házasságot, esetleg foglalkozást és a lakhelyet tudjuk meg róla, mást csak kevés kivétellel. Családi fényképpel vagy ősök által írt dokumentumokkal, feljegyzésekkel sem sokan rendelkeznek az 1870-es, 1880-as éveket megelőző időszakból.
Nem tudom már melyik weboldalon találtam meg pl. George Bush családfáját kb. 15.-16. századig visszavezetve, saccperkábé a 20. generációs felmenőkig. Több (tíz?)ezer őse fel volt tüntetve, ameddig a források engedték, még azt is kiszámoltak hogy hány százalékban angol, hány százalékban német, holland, stb. Ha megtalálom, belinkelem. Nem rajz volt, hanem egy számozott lista.
De ha jobban belegondolunk, az egész ország is tele lehet tizen-huszonsokadik unokatestvérek tíz/százezreivel :-)
Pár száz év múlva már könnyebb dolguk lesz az embereknek e tekintetben a manapság már meglehetősen precízen vezetett feljegyzések miatt, ha "csupán" 5-600 évre visszamenőleg akarják majd visszavezetni a családfájukat. Bizonyára ők már teljesen másképp tekintenek majd erre az egészre, de ha eljutnak odáig, a 18.-19. század hanyagabb lelkészeit ők is átkozni fogják......
Erre azt mondanám, hogy kinek mi fontos. Van, aki csak az apai ágat (a családnevét) szeretné visszavezetni. Másrészről az anyai ág(ak)on lévők ugyanolyan mértékben rokonaink. Én egyébként annak idején egy csomó, a családnevemet hordozó személyt kiírtam az anyakönyvekből (nem igazán tervszerűen), és ezért ha valakinek megtalálom a helyét, azt felveszem a családfára, legyen bármennyire oldalági. Hogy az egyszer megtalált adat ne vesszen el..
Egy kis segítséget szeretnék kérni egy elvi kérdésben. Van-e a családfakutatásnak határa, meddig 'érdekel' bennünket ki kinek a rokona? Természetesen nem célom a honfoglalásig visszavezetni, de pl. az oldalágakat meddig vizsgáljuk? Ameddig adatokat tudunk találni, vagy van erre egy logikai határ? Akarom-e én tudni, hogy az egész falu hogyan rokona egymásnak, vagy inkább csak az egyik másik (pl. apai ág ) fontos? Lassan már végzek a fórum visszaolvasásával, egyik bejegyzésben jegyezte meg valaki: 'ez nem fácánvadászat'...
Köszönöm a válaszodat. A házassági anyakönyvet még nem néztem meg,mert nem jutottam el odáig még sajnos, de akkor amint megvan és úgy sem boldogulok jelentkezni fogok :)
Saját tapasztalatok alapján én +/- 5 évvel próbálkoznék minimum. Volt egy olyan személyes példám, hogyha jól emlékszem 1860-as évekbeli házasságnál 7 évnyi korkülönbséget jegyeztek fel a menyasszony és a vőlegény között - az életkort 26 ill. 33 évnek adták meg - holott a valóságban csak 2 és fél év volt közöttük. Nos, ezek után bármi lehetséges..... :-)
A betűrendes rendezés nem egyedi eset, Alcsútdobozon is így vezette a lelkész az 1760-as/'70-es évektől kb. 1818-ig.
Apropó, ha már itt tartunk, bizonyára mindenki sok tapasztalatot szerzett kutatásai során - lenne valakinek kedve segíteni kibővíteni a wikipédiás családfakutatás cikket? Renegeteg információ hiányzik még, szakirodalom alapján is lehetne bővíteni a tapasztalatok megírásán felül.
Abban az esetben tud bármelyikönk ötletet adni, ha vannak kapaszkodók.
Eddig annyit tudunk, mi, fórumolvasók, hogy 85 évesen meghalt, erről van bejegyzés egy adott település/egyházkerület halottijában, de ebből visszaszámolva nem találod a születési bejegyzését.
Sok kapaszkodó lehet.
Ezért kérdések (lehetnek):
- Megvan-e a házasságija, az hol volt? ugyanott-e, mint ahol a halotti bejegyzés?
- Abban a férj/vőlegény ugyanoda valósi volt-e, mint ahol a házasság helyszíne volt (a leány faluja)?
- Egy férje volt-e, azaz aki az utolsó férje volt, az első volt-e? (ezért fontos az ezzel a férfival kötött házasság időpontja)
- Elhalálozásakor élt-e a férje (úgy jelölték, hogy valaki férje, vagy azt írták, hogy özvegy), ha élt a férj, annak a későbbi halotti bejegyzése ugyanott van-e?
- élt-e rokonság a faluban? az ő rokonsága, vagy a férjéé? Gyerekek ott éltek-e? (85 év sok idő)
- stb. (írjál ide bátran amit erről a személyről tudsz, s akkor majd lesznek kérdések, több is)
Azt kell elsősorban kideríteni, hogy életét ott élte-e le ahol meghalt, ha nem, akkor az irány kiválasztásához elsősorban a saját (testvéri, gyermeki, más oldalági, de nem férji) rokononi kapcsolatai feltérképezése szükséges.
Vannak persze anyagok szép számmal Szlovákiából is. Ezek úgy tudom állománycsere útján kerültek 'át'. De alapállásban 'nem elvárható' a MOL adatbázisból ezeket feltárni. Ezért is van, hogy C jelzettel is (nem csak A jelzettel) vannak anyakönyvek a MOL-ban, de az nem az anyakönyvi adatbázisban, hanem néhány külföldi egyházmegye anyagában.
Ezért utalt tiborpapa 'egyből' a mormonokra (és nem foglalkozott a MOL-lal).
Kétellyel élek kedves grandpaa, szerintem ez a nagymihályi járású (kassai kerület), történelmi értelemben közép-zempléni Bés is lehet. Egy kérdést megér. (vedd igénybe a 'telefonos segítséget' :)
És ilyen esetben, van valami esély, hogy megtaláljam? Többször néztem már végig az anyakönyvekbe és kiírtam minden lehetséges változatát a Pélyinek, mert mind egy családból származik, de az anyakönyvvezetők megalkották a különböző ágakat :)
először a latinhoz. Debrecen református anyakönyveiben az 1700-as évek második felében születési bejegyzéseknél én is találkoztam valami hasonlóval. Én a megjegyzést Ajud ades nek olvastam Én sem jöttem rá mit jelenthet pedig szótárban is próbáltam Én a hasamra ütve arra tippeltem hogy a halva született, vagy születés után rögtön meghalt gyerekekre vonatkozik
Egy másik érdekességgel is találkoztam. Szendrő katolikus anyakönyvében a Molban , a bejegyzések nem dátum szerint követik egymást, hanem évente a nevek abc sorrendje szerint A plébános nagyon ráérhetett hogy ilyen másolatot készített az eredetiről. Kutatni viszont ha a vezeték név ismert nagyon gyorsan lehet.
Van egy általános kérdésem . Nagyváradi lakhelyű kutatót ismer e valaki? Szeretnék segítséget kérni tőle ottani kutatáshoz.
További kellemes és eredményes kutakodáast kivánok mindenkinek
Köszönöm a tippeket, így már világosabb pár dolog.
Azt szeretném megkérdezni még, hogy a halotti anyakönyvben ott egy név, hogy meghalt pl: 85 évesen, ezt kivonom az adott évből kijön egy évszám + - 1 év ugye a hónapok miatt, de az adott 3 évben nem találom azt a nevet. Ez miért van ? Vagy én nem látom, vagy nem az adott városban lett anyakönyvezve?
Vályi András (1796) "BESE. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Verebélytöl más fél mértföldnyire, az Esztergomi Érsekségben, termésbéli tulajdonságai ollyanok, mint Bellegnek, első Osztálybéli."
Fényes Elek (1851): "Besse, magyar-tót falu, Bars vgyében, 340 kath., 181 ref. lak. Kat. paroch., és ref. filial. templomok. Legelője, földje igen jó; bora, fája, gyümölcse elég. F. u. gr. Hunyady, sat. Ut. p. Verebély."
A tippem ez alapján Verebély.
Ezt is olvasom:
"1600 és 1800 között a Tajnay, Mór, Demeter, Lüley, Zavadszky, Kusztos, Pompos, Kálnay, Ágh, Szunyogh, Póka, Bercsényi, Hunyadi, Kelecsényi, Csányi, Varga és Dilles családok voltak birtokosok a faluban."
A Felvidéki Pompos család történtét bogozgatom, de elakadtam. Hol lehetne megtalálni, hogy egy kisebb település anyakönyvét melyik szomszédos (?)településen vezethették? Konkrétan Bese a falu neve, Bars megyében.
Ha filmtárban, akkor könnyebb dolgunk lehet, ha a kivetített képre teszel egy papírt, arra átírod, mint régen az alulról világított zsír- vagy selyempapírral gyerekkorodban tettél ilyeneket, majd lefotózod telefonnal, és ide berakod (én csináltam ilyen levetítés átírást, épp a későbbi értelmezhetőség érdekében)
amit Djurika mond a "seprium"-ra, hogy talán hét, abban lehet annyi, hogy - mivel a hét=septem - ha a t-t nem emeli meg, haname kis, kvázi nyomtatott szerű, mint némely nyomdai betűtipus, akkor 'olvasható' akként is.
Ezta az online latin-magyar szótárat tudom még ajánlani, próbálkozásokhoz:
A kitartásnak és a szerencsének meglett a gyümölcse.
Megtaláltam a hosszú ideje keresett Sabjanics Mári üknagyanyám adatait a Kisgörbői (Zala megye) anyakönyvben a Magyar Orszáos Levéltár Lángliliom utcai levéltárában. Több adatot a Zala Megyei Levéltár munkatársa is megerősített pont ezen a napon. Köszönet neki is. :)
Sabjanics Mária
Született.: Vindornyaszőlős 36., 1863. január 9.- (a síremléken nem volt adat)
Édesapja.: Sabjanics József
Édesanyja .: Süslecz Therézia (Trézsi)
Elhalálozott.: Zalaszántó, 1932. május 21., 68 éves korában. A síremléken "ÉLT 58 évet" "MEGH: 1932 " felirat található.
Házasságának helye, ideje.: Vindornyaszőlős-Kisgörbő, 1887. november 6.
Házastársa neve: Sári(y) József.
Köszönet a tippekért és a segítségért!
Jó és szerencsés kutatást és kitartást mindenkinek!
Egy kis latinba szeretném kérni a segítségeteket imént.
Azt mit jelenthet, ha a halotti anyakönyvben a kornál, az átt, hogy "9 fag", "8and", "1 hab" és "1 seprium" ? A születési anyakönyvben pedig az mit jelent, ha a születés napja helyett az van írva, hogy "eadem"?
Nem biztos, hogy jól vannak leírva, úgy írtam, ahogy olvasni tudtam.
Nagyon hálás lennék, ha valaki meg tudná mondani, hogy a "karácsony" családnév honnan származik. Már régóta érdekel, de eddig semmit nem találtam róla:(
Budapest Főváros Levéltára • Lakcímjegyzék 1. Csomortányi Károly Budapest lakcímjegyzéke, 1900 17403.
Bécsi Levéltári Delegáció • Bécsi segédletek 2. Minister Kolowrat Akten
História est… (Írások Kovács Béla köszöntésére) (Eger, 2002) 3. KOZMA György: Lövés júniusban. Szederkényi Nándor ifjúsága és politikai párbaja • 289 (294. oldal) ... tanulmányok során általuk felvett Bartakovics-, Csomortányi-, Kovács- és Rajner- féle alapítványoktól ... Adatok Szolnok megye történetéből I. kötet. (Szolnok, 1980) 4. 114. oldal ... a tanulók könyveinek ára a Csomortányi- féle alapítvány kamataiból került ki. ... Adatok Szolnok megye történetéből II. kötet. (Szolnok, 1989) 5. 198. oldal ... török- tatár pusztítások miatt. 34 Csomortányi alesperes 1712. évi jelentésében azt ... 6. 295. oldal ... ben faluközössége és egyháza nincs. Csomortányi esperes szerint a bői harang ... 7. 304. oldal ... től vezetik. 141 1710- ben Csomortányi esperes azt jelenti, hogy „... túl ... 8. 423. oldal ... korát, mert 1712- ben a Csomortányi- féle leírásban Gyenda kőből emelt, ... 9. 747. oldal ... defterében Mezőbala néven pusztaként szerepel. Csomortányi, a kerületi esperes 1711- 12- ... Zounuk 8. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 1993) 10. TANULMÁNYOK • Zádor Béla: Jászkun nemzetőrség 1848-ban / 59. o. (70. oldal) ... Eduárd lett. A zászlóaljparancsnokok segédtisztjei: Csomortányi Lajos, Nodl Imre főhadnagyok, Medgyesy ... 11. ADATTÁR • NÉV- ÉS HELYNÉVMUTATÓ (Czégény Istvánné) / 403. o. (405. oldal) ... Péter 255 Csizmadia András 119 Csomortányi I^ ajos 70 Csongrád 102 ... Zounuk 14. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 1999) 12. TANULMÁNYOK • Babucs Zoltán: Jászkun csapattestek 1848/49-ben / 121. o. (139. oldal) ... Lehel- huszárok 2. osztályába sorolták, Csomortányi Lajos őrnagy alá). 1849. október ... 13. ADATTÁR • NÉV- ÉS HELYNÉVMUTATÓ (Czégény Istvánné) / 412. o. (415. oldal) ... Cserőköz 270 Csetki György 276 Csomortányi Lajos 139 Csongrád 90,301 Csongrád ... Zounuk 17. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 2002) 14. ADATTÁR • Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok 1701-1800 / 221. o. (254. oldal) ... certas literas Certificatorias] a tisztelendő Csomortányi Imre apát úrnak, az egri ... ... édes testvérei kebeléből [ Germani], nemzetes Csomortányi István úrnak; a tisztelendő Czakó ... 15. ADATTÁR • NÉV- ÉS HELYNÉVMUTATÓ (Czégény Istvánné) / 372. o. (375. oldal) ... CsisztóMór 324 Csóka István 27 Csomortányi Imre 254 Csomortányi István 254 ... Zounuk 19. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 2004) 16. ADATTÁR • Cseh Géza: Kyau lovagrendi landkomtur 1714. évi jelentése a Jászkunságról / 263. o. (270. oldal) ... igazán derék plébánosa van, akit Csomortányi Andrásnak hívnak. Két lóvontatású szárazmalma ... 17. ADATTÁR • NÉV- ÉS HELYNÉVMUTATÓ (Czégény Istvánné) / 359. o. (362. oldal) ... Klára 225,226 Csirke Péter 225 Csomortányi András 270 Csongrád 15, 119
Csomortanyi Karoly 1900-ban, Lakhely: IX. Pava u. 8, foglalkozasara nezve könyvkötö s. (s= seged ?) /
Kerdesem a következö lenne: ki lehetett a Karoly apja ?
Tiborpapa jovoltabol tudunk egy Csomortanyi Karolyrol es felesegeröl Wimerl Lujzarol akinek 1910-ben hazasodik az 1887-ben szuletett Csomortanyi Janos fia ugyancsak 1887-ben szuletett Mojzes Juliannaval.
Thalatta szerint Besenyszögön (Szentivany) szuletett 1811-ben Csomortanyi Karoly aki 1857 utan Budapestre költözött az ottani rokonaihoz.
Van e kapcsolat a besenyszögi Karoly(sz.1811) es a budapesti Karoly ( Karolyok)(sz.1860 /1880) között ?
Letezik e a neten egy "szuper-link" ahol a IX. kereleti Csomortanyi Karolyrol többet megtudnek ?
Ugyanis kutakodásaim során rábukkantam a pápai fehérek templom kriptájára, ahol ha minden igaz egy ősöm van eltemetve.
Azt szeretném kérni az illetőtől mivel én nem tudok elutazni, hogy nézze meg a születési évszámot a síron, a halálozás 1778. Csak csendben jegyzem meg, hogy ha tudna egy fényképet készíteni az egyszerűen fantasztikus lenne.
Amennyiben lenne erre jelentkező kérem magánban küldjön levelet, ott tisztázni tudjuk a részleteket is.
Én is találkoztam olyannal, hogy a felmenőimnél a házasságkötésüknél megadott
éveik számából meghatározott születési évszám és a valós születési évszám között 3 év eltérés volt.
Talán a házasulandó személyek felfokozott hangulata is közre játszott ebben?
Szerencsétlenségemre még volt egy azonos nevü is, így kicsit hosszadalmasabb volt a valós személy kiválasztása. De talán ez az egyik szépsége a családtörténeti kutatásnak számomra.
Mostanság még az erőszakos névmagyarosítással találkozom sokat, visszautalva a
Sabjanics vezeték névre. Végig követve több Sabjanics nevet, több esetben már az
anyakönyvben lehúzzák vagy áthuzzák a vezeték név végét, kiegészítik egy ékezettel a megmaradt névcsonk utolsó magánhangzóját és így marad az "új" már magyarabb(?) Sabján név. A gyermekek már így viszik tovább a nevüket helytelenül. Lehet, hogy itt van az a bizonyos kutyus elásva az én rokonomnál is.
Gondolom más is találkozott ilyen jelenséggel.
És..... (Sabjanicsok tudomásom szerint a Sümegcsehin élő lakosok elmondása szerint Lendváról származnak)
Én igen, mivel minden más (szülők neve, házastárs neve, lakhely, stb.) stimmelt, ráadásul nem is született ugyanolyan nevű ember az adott településen abban az időszakban, így tényleg arra tudok következtetni hogy csupán az életkort írták el több személynél is ezzel a 2-3 évvel - tapasztalataim szerint ez Adonyban gyakran előfordult.
Volt ilyesmi nálam is: nem nagyon mertem egyenlőségjelet tenni "két" személy közé, mert a házassági anyakönyvi bejegyzésből visszaszámolható dátum és a születési bejegyzés dátuma között volt vagy 3 év.
A Zala megyei levéltár őrzi az állami anyakönyvek másolatait. Kukkants be személyesen, nekem a levéltárakkal kapcsolatban pozitív emlékeim vannak.
Lehetséges, hogy Sabjanics Mária nem Zalaszántón hunyt el (pl. a zalaegerszegi kórházban) és akkor Zalaegerszegen anyakönyvezték a halálozását. Ami a házasságkötését illeti, bizony az aprómunka: körkörösen (ahogyan a macska kerülgeti a forró kását) érdemes megvallatni a környező települések anyakönyveit, úgy szekérrel egynapi járóföldön (20-30 km) belül.
Ugyanabban a cipőben járunk, először én is ezt gondoltam, hogy nem végzett alapos munkát aki a bejegyzést kutatta, de amikor már sokadszorra tapasztaltam, hogy az x helyen y évben elhunyt illető nem szerepelt az adott anyakönyvekben, valószínűbbnek tartom, hogy máshol anyakönyvezhették, esetleg elmulasztották bejegyezni a halálesetet/születést. Utóbbival kapcsolatban kíváncsi lennék mások tapasztalataira is. (Egyébként pl. december végén elhunyt személyeknél lehet hogy a rákövetkező év első napjaiban anyakönyvezték)
Nem ritka ugyan a 14-15 éves életkor házasságnál, de jómagam kapásból legalább négy db konkrét példát tudok arra, amikor valami oknál fogva két-három évvel fiatalabb vagy éppen ugyanennyivel idősebb életkort tüntettek fel a síron vagy a halotti bejegyzésben, tehát lehet szimpla elírás is - vagy talán nem tudta a bejelentő a pontos életkort és/vagy nem volt lehetőség a születés visszakeresésére amikor a halálozást anyakönyvezték - ezeket is érdemes számításba venni.
A Zalaszántói halotti anyakönyvben nem találtam, pontosabban azt mondta kérdésemre a helyi önkormányzat tiszviselője hogy nem talált az 1932-es évben Sabjanics Mária nevezetü elhunytat.
Lehet, hogy nem kellő alapossággal néztek utánna ??
Már azon gondolkozom, hogy irásbeli kérelemmel fordulok a körjegyzőhöz, arra köteles válaszolni.
Tudomásom szerint az anyakönyvi kivonat kiadása irásbeli kérelem alapján kiadható hozzátartozó részére, de illetékköteles. Az illeték mértéke 2000,-Ft.
(De, hogyan határozzák meg ki a hozzátartozó ???)
És..... Az első gyermekük 1888-ban született, csak ezen év környékén lehetett a házasságkötésük.
Segítséged köszönöm
Meg kellene nézni a Zalaszántói halálozásokat az adott évben, ott mindeképpen szerepelnie kell a szülők nevének. Ritka eset hogy azt írják be hogy "[néhai] szüleinek neve ismeretlen". Tekintve hogy 1932 az év, születési dátum és hely nem lesz feltüntetve az anyakönyvben, mivel ilyen precízen csak 1953-tól keződően vezették a halálozásokat. A házassági bejegyzés kulcsfontosságú. Ha 1895. szept. 30 után kötötték, akkor fel lesz tüntetve a pontos születési dátum és hely. 1895. szep 30-ig csak az években megadott életkor és származási hely szerepel, hacsak nem volt olyan precíz a lelkész hogy a pontos dátumot írta oda helyette (néha előfordult).
Sajnos, mint írtam a könyv kölcsön volt. Már nincs nálam. Igazán a Hogyákat nézegettem benne. Ha jól emlékszem legtöbb adat a 1700-2000 között íródott. Az 1500-1600-as években a Nőket nem sokra értékelték. Nem is nagyon jegyezték, ezért nehéz utánajárni.
Megnéztem Hatvani István a debreceni Kollégium nagytekintélyű professzorának munkásságát. Nagyszerű pedagógus lehetett.
Családtörténeti kutatás során jutottam el ehez a topichoz.
A felmenőim között élt egy Sabjanics Mária nevezetü, aki tudomásom szerint Zalaszántón élt férjével Sári Józseffel. Sabjanics Mária üknagyanyám valószínű,hogy 1873-1874 körül született, de az biztos, hogy 1932-ben halálozott el Zalaszántón. Gyermekei: Sári Terézia(1888), Ilona és József (1893). Üknagyszüleim sírja a mai napig Zalaszántón található.
Azt sajnos eddig nem tudtam kideríteni sem a környező helységek levéltári anyagából sem máshonnan, hogy hol és pontosan mikor született, mikor volt a házasságuk pontos időpontja és, hogyan hívták és kik voltak a szüleik. Itt ezen a ponton megakadtam! (Pont amikor a kezem ügyébe került egy feltehetően őt és dédnagyanyámat ábrázoló kép).
Kérem, mindenki segítségét abban, hogy hogyan és milyen módszerrel léphetnék tovább. Várom még azok segítségét is akik, Sabjanics nevezetüeket találtak Zala megyében.
Várom mindenki segítő válaszát.Előre is köszönettel
ebben a családban eddig csak meglepetésekkel találkoztam, amit tényeket és a család elbeszéléseit illetik. Nagyon szépen köszönöm a segítséget. Ami biztos, hogy anyai nagyanyám (Gasparecz Júlianna ) innen származik, de a férje berhidai (állítólag, de még az anyakönyvekben nem találtam meg) és itt is éltek. Sárkeszin és a környékén élt a többi testvére is. A pontos szül.dátum 1918, ettől még lehettek az ősök 200 évvel korábban jóval északabbra.Egyszer megpróbálok ennek utánajárni a fehérvári levéltárban.
A Gasparecz nem egyedi név. A Gáspár személynévhez kapcsolódó (nyugat-)szlovák kicsinyítőképző. Lényegében apanévképző, az első e névvel rögzült családnevű egyén megnevezése az adott családban. ( összecseng azzal, hogy a radixindex is északra mutat 1891-ben)
Már az 1715-ös összeírás (www.arcanum.hu/mol) is 9 településen jelez Gasparecz nevű adózókat (4 Nyitra, 4 Trencsén és 1 Túrócz vm-i)
Ez az "1900 évek eleje" időben is "túl" van" (megelőzi)?
Mi utall arra, hogy Veszprém megyéből fejér megyébe 'nyúlik át'. Ott a konkrétum a lényeges, s abban van a megoldás.
Véletlenül valaki nem botlott bele Gasparec(z)ekbe, Fejér megye, Sárkeszi, 1900 évek eleje ?? Nemrég kezdtem el kutatni az ősöket, de ők a 'felségterületemen' (Veszprém megye) túl éltek. Előre is nagyon szépen köszönöm.
Köszönöm az információt feltétlen utánna nézek a könyvnek. De ha ez neked megvan, mint ahogy írod, akkor megnézhetnéd nekem az alábbiakat: -Hatvani György 1645 Szőlőske. -Hatvany János neje Bernátfalvi Bernáth Judit 1628 Miglész. -Hatvani György neje Pasa, vagy Pósa Zsófia 1599 Kisrozvágyon birtokos.
Ami meg Hatvani Professzor ismeretét illeti könnyen pótolható. A Neten számtalan link foglalkozik vele. Szerintem nagypályás játékos volt.
Sajnos Hatvany professzort nem ismerem, de nemrég egy Kisrozvágyon született ismerősömtől kaptam kölcsön egy 450 oldalas könyvet (2009), ami a Bodrogközi Kisrozvágy és környéke történetéről szól. Rengeteg név és adat van benne.
A gyűjteményt Hogya Viktor nyugdíjas Ricsei iskolaigazgató gyűjtötte. Elérhetőségét biztos meg lehet tudni a Kisrozvágyi, vagy a Ricsei Község Önkormányzatától (Ők is támogatták a megjelenést).
Jelenleg Hatvany István debreceni professzor családjáról, rokonairól gyűjtök adatokat. A szálak Nagyváradra vezetnek. Szeretném felvenni a kapcsolatot egy Nagyváradi személlyel aki a levéltárban Református anyakönyvekben 1800-tól számomra adatokat keresne. MOL-os kutatással viszontsegíthetek.
Egy másik ág Kárpátaljára Eszenybe vezet. Beregszászi segítséget is keresek. Kisrozvágy, Szőlőske
A profeszor testvérei közül többen Losoncon éltek. losonci kapcsolatot is keresek.
névetimológia megfejtés ügyében a Nevek, családnevek magyarul topikot ajánlom persze azért pár szóval írd le, hogy merre éltek e néven élő eleid jó száz évvel ezelőtt.
Amúgy pedig ne csak az apai neved vonalára koncentrálj, az 'csak' a dédszülők szintjén is 'csak' 1/8-részt jelent a 'vérvonaladból'. Hát még ha figyelembe vezsed azt a 8-10 emberöltőt, ami az apai neved rögzülése óta eltelt (1/2^n; ahol n a generációk száma)
Az ököritói anyakönyvekben az 1700-as évek utolsó harmadában és az 1800-as évek első felében a Szabó nevű nemesi család általában B. Szabóként került bejegyzésre, volt amikor Balla Szabóként írták az anyakönyvben. Az ököritói anyakönyvekben - tudomásom szerint - más nemesi Szabó család nem volt, ezért a B. betűnek megkülönböztetésként ebben a tekintetben nem lehetett jelentősége.
Érdeklődnék, hogy van -e információtok arról, hogy a Szabó család a Balla nevet - feltehetően megkülönböztetésként - miként vehette fel, hogyan kaphatta.
Segítségeteket kérném továbbá abban, hogy a z 1700-as évek közepén végzett nemesi összeírásokban szereplő latin kifejezések mit jelentenek, továbbá a nemesek nevei mellé beírt számok mit takarnak.
Nálunk szerepelt még a praktikum is.. Nagymamám öccse mire megszületett, addig két tesója is meghalt. A dédi meg gondolt egyet, és mivel az ükök sírkövén már szerepelt egy "és gyermekük Tamás" című sor is, gondolta, hogy akkor keresztapámat (az öccsöt) így nevezi el, részletkérdés, hogy nem az ükszülők gyereke, hanem az övé, ha meghal, legalább a vésést nem kell újra kifizetni.. Jó taktika volt, nem halt meg gyerekként, tavaly nyáron temettük.
Úgy látom, hogy ezen a fórumon még nem publikálta senki azt a hírt, amit a Családtörténeti Levelezőlistán (Radix) olvastam.
A mormonok publikáltak egy nagyon érdekes magyar forrást: Budapest Civil Registration (Budapesti állami anyakönyvek) 1895-1972 LINK
Ez egy ún. pilot site, azaz csak böngészhető, de nem kereshető. Egy-két érdekesség: az egy lakcímhez tartozó sok elhunyt általában a kórházak helyét jelzi. Ezen kívül az egyik anyakönyvben nagyon sok második világháborús elhunyt utólagos halotti bejegyzése szerepel. Néhány kerületnél pedig több, az 1956-os forradalomban elhunyt személy neve szerepel, általában utólagos bejegyzéssel (pl. okt. végén halt meg és nov. végén jegyezték be.) Jó böngészést!
Épp ma bogarásztam át újabb kivonatokat és bele is futottam egy újabb hasonló esetbe.Erzsébet szül 1762 és Erzsébet 1784 , de sajnos mindkettő gyerekként meghalt. Az édesanyjuk volt Erzsébet, talán ezért.... Még egyszer köszönöm, így már nyugodtabban alszom:o))
A "néprajzi" magyarázata a dolognak kettős: amennyiben egy csecsemő vagy korán elhunyt kisgyermek keresztnevét ismételték, vagy azért tették, mert így szinte eltörölték az elhalálozás rossz emlékeit, vagy azért, mert "kötelezően adandó" (valamely őshöz, nagyszülőhöz, nagybácsihoz, keresztszülőhöz kötődő) keresztnév volt.
Szeretném megkérdezni a hozzáértőktől, hogy létezhetett olyan, hogy egy gyermeket a születés után jó pár évvel kereszteltek meg?
Egy anyakönyvben találtam bejegyzést születésről 1775. aug-ról és ugyan ezekkel a nevekkel egy másik bejegyzést a keresztelésről, (a névazonosság miatt úgy tűnik ugyanarról a gyermekről) de 1782 májusról. Létezhetett ilyen?
Előfordulhat, nálam is volt ilyen nem egyszer, hogy az adott ős az egyik bejegyzésben más keresztnévvel szerepelt. Az ilyenekre két ésszerűnek tűnő verziót tudok elképzelni: 1. rosszul emlékezett a lelkész amikor a közlés után utólag, emlékezetből bevezette a könyvbe, vagy 2. becenevet diktáltak be neki, pl. Léna és így lett Helénából Magdaléna, stb. Ezekre viszont nem találtam logikus magyarázatot: Karolina -> Eulália, Gábor -> János. Olyan is akadt, hogy a vezetéknevet írta el valamelyik nagyeszű irodakukac, pl. May -> Nagy, Pollák -> Bolland, néha elképesztő baromságokat tudnak kreálni figyelmetlenségük következtében..... (Valószínűleg így alakultak ki az egyes családnevek alakváltozatai is, valamint ezáltal "magyarosodtak" az idegen nevek: hallás után leírta a lelkész a műveltségének - vagy jobb híján a kiejtésnek - megfelelően. Erre épp ma láttam példát: Uitz - Ujcz)
A segítségeteket szeretném kérni szépszülőkkel kapcsolatban, mert belegabalyodtam.
Ükapa születési anyakönyvéből: Frank Antal született 1833-ban, szülei: Frank Antal és Schneider Theresia,
Szépszülők állítólagos, 1830-as házassági anyakönyvét MOL-ban megkeresve Frank Antal és Schneiderin Catharina név szerepel ugyanazon a helyen, ahol az ükapa született. Elfogadható-e, hogy Catharina és Theresia ugyanaz a nő volt? Nem találtam más házassági anyakönyvet, csak ezt.
Ugyanígy van a másik szépmamával is, Kovács Erzsébetként halt meg, de a házasságiban a MOL-ban ismét Cathar Kovacs volt beírva és ezt sem tudom, hogy ő-e.
A segítségeteket szeretném kérni szépszülőkkel kapcsolatban, mert belegabalyodtam.
Ükapa születési anyakönyvéből: Frank Antal született 1833-ban, szülei: Frank Antal és Schneider Theresia,
Szépszülők állítólagos, 1830-as házassági anyakönyvét MOL-ban megkeresve Frank Antal és Schneiderin Catharina név szerepel ugyanazon a helyen, ahol az ükapa született. Elfogadható-e, hogy Catharina és Theresia ugyanaz a nő volt? Nem találtam más házassági anyakönyvet, csak ezt.
Ugyanígy van a másik szépmamával is, Kovács Erzsébetként halt meg, de a házasságiban a MOL-ban ismét Cathar Kovacs volt beírva és ezt sem tudom, hogy ő-e.
A Bakó családról a következőt találtam a Borovszkyban:
"Gömör vármegyéből származik, a honnan János 1755 előtt költözött Karancs vidékére. Mint újonnan letelepült, nemességét igazolta és az 1755. évi összeírásba felvették.
Czímer: kékben, zöld alapon, három keresztbe fektetett nyilat markoló arany-oroszlán, Sisakdísz:paizsbeli oroszlán."
Karancskeszinél ez a részlet található:
"...1826-ban földesura Horváth Antal és Bakó Gábor"
Sajnos több hivatkozást nem találtam, remélem segítettem vele.
A berceli és a gávai Bakó családdal kapcsolatban kérném a segítségeteket.
Egy 1712-es nemesi összeírás szerint a berceli Bakó családnak I Lipót császár adományozta a nemesi levelet 1688-ban.
Abban kérném a segítségeteket, hogy van -e olyan szakirodalom, amelyben a fenti nemesi levélről bővebb információt is megtudhatnék. Továbbá ezidáig még nem sikerült megfejtenem, hogy a berceli és a gávai Bakó család közös ősöktől származik -e.
"... már sok helyen próbálkoztam és azt mondták, hogy ilyen család nem is létezett Komjátiban, sőt a környékén sem"
Szia!
Ez a Komjáti mennyire biztos? A "róla annyit tudunk" megfogalmazásodat légy szíves fejtsd ki.
A felsoroltad 5 generáció az vagy 150 év, akkoriban laktak egy helyen, amit a családi hagyomány mára ekként hagyományozott. Mi az amit konkrétan tudsz? ifj. Urbán János után az a 4 generáció merre lakott? Ki volt az utolsó, akiről biztosan tudod, hogy hol lakott.
(Egyrészt van Komját nevű település másfele, másrészt az, hogy ma mit mondanak a Komjátiban élők, s hogy ma élnek e Urbán névvel arra, az több/két irányt is kijelöl. Magyarul még minden nyitott, de ha azt akarod, hogy 'ötleteljünk', akkor terítsd ki a lapjaidat.)
... ja, van még a subinquilinus, a házatlan (de az benne van a linkben), csak azért írom ki, hogy e kétféle kifejezést mindig külön megnevezésként találod az anyakönyvekben, valamikor az 1830-as évekig - ha nem tévedek - amikor áttértek a magyar nyelvű anyakönyvvezésre a magyar nyelvű közigazgatás fokozatos kiépülésével párhuzamosan, (több országgyűlésen kellett ezért 'küzdeni'), aztán zsellér, majd 1848 után többnyire béres (vagy éppen iparos).
... az inquilinus akar lenni. Házas zsellér, olyan, akinek nincs jobbágytelke (ez nem földterületet jelent magában, hanem olyan, úrbéri szerződéssel használt gazdasági egységet, ami lehet akár megművelendő föld, szántó, gyümölcsös. Ez a fizetendő adó alapja, s nem az, hogy mennyi jövedelme volt belőle). A házas zsellérnek van ugyan ún. belső telke, magyarul házhelye, de azon csak lakik, nem gazdálkodik, ahhoz kevés. Ezért többnyire eljár más, telkes jobbágyhoz besegíteni, vagy másból él. Az is lehet, hogy háziiparral foglalkozik, bár azt vszeg kiírnák külön, úgy, ahogy az opilio-t.
Az opilio így juhász (balra a keresőben ha beütöd ad fel olyan hozzászólást, ahol néhány ilyen kifejezést olvtársunk összegyűjtött, és közreadott)
A Joarmis = Johannes vagy Johannis, csak rondán lett írva.
Az lenne most a kérdésem, hogy ha valamit így írtak latinul a halotti anyakönyvbe, akkor az mit jelent ? (a latin szavakat úgy írtam le, ahogy eltudtam olvasni, valószínű műs szót takar, de ha valaki felismeri az eredeti szót kérem jelezze)
Pélyi Barba "ukor" Verebély József "opilio Pélyi Anna "vifia" (ez lehet filius?) Andreas Pap ingirilius
és ha egy halalozásnál az van kiírva, hogy 7 menifium az annyit tesz, hogy 7 évet élt?
Érdemes esetleg annak is utánanézni, hogy volt-e tűz az adott évben (a MOL-ban szereplő anyakönyvek kezdőéve) a településen vagy a parókián / templomban, mivel több helyen (Tállya, Bia) tűz következtében megsemmisültek az anyakönyvek, és emiatt nincs adat a MOL-ban sem.
Sajnos még nem. Nem volt lehetőségem. De azt tudom, hogy kutyabőr nemesi címerünk is volt, amit ifj. Urbán János a falu kidobolójaként sikeresen szétdobolt. Valamint eredeti anyakönyvi kivonatunk is volt, amit nagyanyám rejtett el és mind a mai napig nem találjuk. Ez ifj. Urbán Jánosé volt. Keresztapjaként egy Zilinyt neveznek meg, de nem tudom a keresztnevét. Viszont azt megtaláltam, hogy mikor születetett ifj. Urbán János: 1881. április 18-án.
A mellékelt képemen lévő névre senkinek nincs ötlete? Másik kérdésem, ha egy születési anyakönyvbe az apa nevét egyszer Albertus(Albert) nek másik szülött gyereknél pedig Adalbertus(Béla) ként jegyezték fel, akkor honnan lehet tudni, hogy melyik volt a valódi neve? Vagy ez már örök rejtély marad? Másik kérdésem, hogy sok név Joarmisnak van jegyezve latinul. Ennek mi lehet a magyar megfelelője? Ha van valakinek ötlete ezekre a kérdésekre kérem ossze meg velem.
A kérdésedre a biztos válasz a MOL Lángliliom utcai kutatótermében, az "okos könyvek"- ben található, ahol kikeresheted, hogy egy-egy település mely másik település filiája volt, míg nem lett önálló. Fülpösdaróc közelében Nagyecseden 1700- tól, Tunyogmatolcson 1732-től, Fehérgyarmaton 1740- től van református anyakönyv.
A Nagyecsed A 2091 sz. filmen vegyes anyakönyv van, 1700-1806- ig.
A Magyar Országos Levéltár adatbázisa szerint a Szatmár megyei Fülpösdarócon 1826-tól állnak a kutatók rendelkezésére anyakönyvi adatok.
Abban kérném a segítségeteket, hogy Fülpösdarócon az 1700-as években születetteket másik településen anyakönyvezhették -e, Fülpösdaróc melyik református egyházközséghez tartozott ebben az időben.
...... "Róla annyit tudunk, hogy valamikor az 1800-as években pénzt adományozott Komjátinak."
.....ha pénzt adományozott akkor azt gondolom, hogy ennek az egyháznál a "papi feljegyzések"-ben vagy jelentésekben van valami nyoma. Voltál már az illetékes parókián ?
Kérlek segítsetek, ha tudtok. Az én nevem Horváth Ádám Máté, édesanyámat Dóka Andreának, míg édesapámat Horváth Mihálynak hívták. Anyai nagyszüleim: Dóka József és Magócs Margit, anyai nagyanyám szüleit Magócs Istvánnak és Urbán Margit. Urbán Margit apját Urbán Jánosnak és anyját Tariszka Erzsébetnek hívták. Urbán János apját is Urbán Jánosnak hívták, aki egy vadászat során megismerkedett Deli Klárával Gödöllő mellett. Róla annyit tudunk, hogy valamikor az 1800-as években pénzt adományozott Komjátinak. Miután feleségül vette a nőt, a család kitagadta vagyonából. Ők eredetileg is Komjátiban laktak. Azóta az Urbán család azon ága valószínűleg kihalt.
Nem tudom, hogy elég-e az információ, de már sok helyen próbálkoztam és azt mondták, hogy ilyen család nem is létezett Komjátiban, sőt a környékén sem.
...én azt gondolom "holt" azaz halott gyermeket takar, bár lehet név ? Nagyon sok féleképpen írták be az anyakönyvbe a halva született gyermeket...., az is igaz, hogy általában melléírták a gyermek nemét is.
A 6655-ben említett Mormonoknál érdemes talán először próbálkozni, hátha van filmjük a keresett területről; végső esetben pedig mindig ott az adott ország levéltára:
Slovenský národný archív - http://www.civil.gov.sk/SNARCHIV/
Sok mindent megtudni, ha elolvasod. (filmlista is van)
Nagyon rendes hely. Ha szerencsés vagy sok segítséget találsz, mert az bizony elkél.
A nem egyháztagok egy hónapban egyszer mehetnek.(kevés a mikrofilmolvasójuk)
A rendesebbje csak a 1895 utáni, és a mostani határokon kívüli filmeket kéri. (mivel ezeket csak utazással lehet elérni) Az 1895 előtti anyakönyvek mind megvannak a MOL-ban (a honlapjukon a filmlista is meg van), és ott elég sok mikrofilmolvasó is van.
Megtudtam nézni a képet, ezek után magam részéről mind a két lehetőséget eltudom fogadni.
Az eddigi csekély tapasztalatom alapján amit anyakönyvek kutatásában végeztem megállapítottam, hogy a bejegyzések, az írás tartalma, külalakja nagyban fügött az anyakönyvet vezető paptól.
Próbálok ennek a családnak további tagjait is megkereseni, a jövő héten tervezek menni és azután jelentkezem, hogy mit találtam és mi lehetett az á. h.!
"az 1870-es éveket is kerestem aztán kiderült, hogy 1850-1884 között semmi sincs meg mikrofilmen"
A területileg illetékes levéltárban érdemes lenne megkérdezni, hogy a fenti időszakból vannak-e másodpéldányok. Ha jól tudom, 1827-től tették kötelezővé az anyakönyvek két példányban történő vezetését. Számos anyakönyv eredetije nem kerül[hetet]t mikrofilmezésre, mert eltűnt, megsemmisült, vagy esetleg lappang, így sok esetben márcsak - az egyébként gyakran hiányos - másodpéldányok őrzik az adatokat.
Vannak információim egy régi családi könyvből amit Szűcs János és Csicsó Sára unokája (az 1827-ben született János fia András) kezdett írni, a 1890-s években.
Melléklek egy képet a könyvből a témával kapcsolatban.
Már egy kicsit én is bele kavarodtam.
Tervezem ismét hogy felkeresem a levéltárat (mikrofilmek) Lángliliom utca!
Te mit javasolsz menjek inkább Nagykörösre, ott filmen vagy könyvben lehet kutatni?
Az evangélikus anyakönyv (mikrofilmen) nagyon szegényes, más vonatkozásban kutattam, gyakorlatilag semmit nem találtam, ráadásul én az 1870-es éveket is kerestem aztán kiderült, hogy 1850-1884 között semmi sincs meg mikrofilmen.
A református anyakönyvekben sok minden megtalálható, de a századfordulóról (18-19. sz.) azért nem tudok többet mert nem volt a film a levéltárban. Pont ez hiányzott a Ceglédi tíz tekercsből. Majd ha visszakerül megnézem. Ezek a filmek jól kutathatók.
Célom, hogy az 1715-ös ceglédi összeírásban szereplő Szűcsöt azonosítsam, valamint van egy Bivalyi is ebben akivel keresem a kapcsolatot. Ez már kevésbé gyakori név.
Van még egy érdekesség is a képen látható Bivalyi Gergely azt találtam, hogy Ő is és a testvére András is Varga lányt Zsuzsanna és Júlianna vette el. Tehát két fiú testvér elvett két lány testvért. Így van példa az általad írt példára a családomban is.
Az a helyzet, hogy még csak tanulom a levéltári kutatást, nem könnyű. Kétszer voltam eddig, először csak gyönyörködtem a régi írásban és egy-egy ősömről talált bejegyzésben. Második alkalommal már sokkal tudatosabb voltam. Úgy gondolom, hogy a következő alkalommal már célirányosabb leszek.
"Szűcs János (ifj) születési adatai nincsenek meg csak feltehető, hogy 1784 és 91 között született."
Ha jól értelmezem az apa 1766-os születéséhez 18 évet adva állítottad a kezdő időpontot, s a feleség születési időpontját a záró időpontnak, feltételezve, hogy idősebb volt arájánál.
Ezzel szemben a megadtad web oldalon fix 1810-1869 életszakasz szerepel. Az elhalálozás 1869-es événél nincs pontos dátum - a feleségnél van - ebből gondolom, hogy nem halotti anyakönyvből származik, hanem akkor sírkőről? Van tehát 1810-1869-es sírkő Szűcs Jánossal? Azon még Fekete Szűcs áll, vagy addigra elkopott? (fia 'már' csak Szűcs). Honnan 'vannak' az 1810 és 1869 időpontok?
A Fekete Szűcs kételemű vezetéknév megléte maga is azt mutatja, hogy sok Szűcs élt akkoriban Cegléden, vagy ott, ahol a kételemű családnév kialakult (más környező mezővárosokra, tkp. az egész Alföldre jellemző ez a kételemű vezetéknév, legalábbis gyakori.) Ez önmagában nagyon érdekes szituáció, amikor az első kopik el. Családomban Szentesen hasonló párhuzam, Dudás Szabó család. (már vagy itt, vagy a családnevesben említettem a sok Szabó megkülönböztetésére hány másik családnév társult, asszem 'olyan' 10 körül). Náluk, amellett, hogy végig ma is él a Dudás Szabó kételemű 'együttállás', az egyes generációknál volt, hogy tapasztaltam, hogy leánygyermek született és férjhez ment Dudás Szabóként, meghalni már Dudás Juliként halt meg (a férje volt a fogódzkodó a beazonosításhoz). Ott tehát végbement egy hasonló 'lekopás', de az első név maradt meg, amellett az eredeti Dudás Szabó ma is él. S lánynál kopott le - nem családnevet továbbvivő férfinél -, akinek csak a hétköznapi (nem hivatalos) szinten élt a lányneve, az eredeti. Cegléden élnek ma Fekete Szűcsök? (Hagyd, majd meg nézem az online telefonkönyvben, mert azt is akarom látni, hogy hol vannak még?)
Szóval én itt 'támadnék', ennél a legénynél, mert nála sok minden ki kéne még nyomozni. Az út nagykőrösre vezet, a pest megyei levéltár ottani osztályához, http://www.pestmegyeileveltar.adatpark.hu/cim/no.html de a fondjegyzék frissítés alatt.
Továbbra is alapfeltevésem, két Szűcs János, két Csicsó Sára. Utóbbiak akár rokonok is lehetnek.(szerintem mindannyiunk praxisában van hasonló eset, azonos keresztnévvel egy családból származó egyének). A Csicsóra írod gyenge az evangélikus 'feldolgozottság'. 1790-1849 vegyes anyakönyv. A reformátusok 1723-1799-ig tartó vegyes anyakönyvét nézted, egyáltalán ők akkoriban Ceglédiek? (vannak más személyek Csicsó névvel az anyakönyvekben?). Erre is rámennék.
Szóval ha lesz fondjegyzék Nagykőrösön, akkor katonaállítási lajstromok, adóügyi iratok, meg vagyoni összeírások, de ha ceglédi vagy sztem érdemes átnézni egy nap szabi terhére.
"Viszont találtam egy olyan bejegyzést is, hogy 1870-ben István nevű fia, megnősült"
Szűcs István, apja ugyanúgy Szűcs János, anyja 'Mégmindignemtudommilyen' Sára? s a gyerek házasságkötéséről szóló bejegyzést láttad a házassági anyakönyvben 1870-ből? Vagy valahova beírva? S az 1827-es születésű fiút hogy hívták?
Van a későbbiekben, hogy egymásnál a két gyerek keresztszülő, vagy tanu, vagy közösen azok egy másik rokonnál?
Szűcs János (ifj) fia János vette feleségűl Csicsó András lányát Sárát Cegléden
1824.02.03.-án
Az adatok megtalálhatók a Szucs Web site-on a myheritage oldalon.
Az a gondom, hogy a levéltárban az adatoknál a nevek egyeztek:
Tehát az 1870-es Szűcs Istvánnál a szülőknek néhai Szűcs János és néhai Csicsó Sára volt írva.
Csicsó Sára 1863-ban halt meg 72 évesen ez is egyértelműen meg van.
Szűcs János (idős) apja is meg van aki 1832-ben halt meg az is bizonyosan jó, mert a családi iratok alapján Szűcs János (idős) egyik neve Fekete volt (Feketeszűcs János), a levéltári adatoknál találtam egy olyan bejegyzést is, "az van neve is Fekete" a halott neve mellett. Szűcs János (ifj) születési adatai nincsenek meg csak feltehető, hogy 1784 és 91 között született.
Remélem a link beszúrása sikerült.
üdv
SZL (Aki László és nem Réka, de ez mindegy a Re(é)ka az más)
A nevezett bejegyzést a református anyakönyvek között találtam, mert a férj református volt. Sajnos az evangélikus anyakönyvek adataiban semmit nem találtam, elég szegényes a rögzített adatok mennyisége ebből az időből.
Ezzel az ősömmel elég sok egyéb bajom is van.
Tényleg 1791-ben született, ezt a halottianyakönyvi bejegyzésből tudom.
A házasság az biztosan 1824-ben volt mert az is megvan abból idéztem előszőr..
Született egy fia 1827-ben a sírja ma is megvan tehát ez is jó (1848-as katona volt).
Viszont találtam egy olyan bejegyzést is, hogy 1870-ben István nevű fia, megnősült 24 évesen. Tehát az szerint 1846-ban (55 évesen) még szűlt.
Az 1870-es bejegyzésnél ott a szülők neve.
Azt hiszem még többször el kell mennem a levéltárba, hogy tisztázzam a helyzetet.
Az egyértelműség kedvéért mellékelem az álatalam előszőr kérdezett bejegyzés képét.
A reformáció két ága, a német és a svájci ága nem párhuzamosan épült ki Magyarországon, nem egyidőben hozta létre sem egyházkerületeit, sem egyházügyi igazgatását (mégha a hitélet egy egy közösségben ezek kiépüléséig folyamatos is volt. De nem is volt folyamatos mindenhol).
Ez a link A magyarországi evangélikus egyház története jól mutatja az a bizonytalan helyzetet ami a XVIII. században még jellemezte az evangélikusak egyházszervezetét. Az anyakönyv pedig nem más, mint egyházügyi nyilvántartás.
A másik, írta SzLreka, hogy nevezett őse 33-évesen ment férjhez. Attól, hogy azt írják, hogy kinek a lánya, nem biztos, hogy hajadon (vagy oda van írva, csak nem írtad ide?) Az 1824-es házassági bejegyzés egy 33 évesnél 1791-es születést feltételez. Pláne, ha nem első gyermek, az apa, az András bővel születhetett 1760 körül, amikor még minden olyan változó volt, meg esetleges.
E két ok miatt - de általában is - javaslom, ha nincs valami helyben az evangélikusak anyakönyvében (pláne ha az a vegyes anyakönyvek 'időszaka'), akkor nézzünk szét a reformátusokéban.
Az anyakönyvekben a vallást rövidítették így: á.h. = ágostai hitvallású !!!
Az árván hagyott semmiképpen sem lehetett. Ott a szülő nevénél szoktak egy + jelet írni, ha már nem él a szülő!
A másik 33 évesen is férjhez mehetett! Nincs ebben semmi , csak megszoktuk az 1800-as években, hogy már tizen évesen mentek férjhez, vagy nősültek meg!
a legbiztosabb az, hogy megnézed a halálozási anyakönyveket is, aki meghalt, mielőtt házasodott volna, az kiesett a körből.
Másik lehetőség, a házassági anyakönyv - melyik kit vett el, és ez kapcsolódik-e a családfádban ismert adatokhoz. Arra is figyelj, hogy lehet, többször házasodott, ez előfordult akkoriban elég gyakran...
Megjártam a Szolnoki levéltárat és találtam elég sok adatot. Az lenne a kérdésem, vagy inkább tanácsot szeretnék kérni, hogy ükapám születési dátumát nem tudtam, de abból a korból, ahol feltehetőleg ő is született 3 név van, ami akár ő is lehet 3 különböző dátummal. Hogy tudnám meg hogy a három közül, melyik ő? Mert sajnos így az apját sem tudom.
Akár "árván hagyott" is lehet... de lehet "ágostai hitvallású" is. Ha katolikus vagy református anyakönyvben van ez a bizonyos beírás, akkor utóbbi sem kizárt.
Én is a családfámat kutatom, sok nyomozás után (Levéltár, Radix) beleütköztem egy megfejtendő kérdésbe, melynek megoldásához egy rövidítés ismerete szükséges.
A Házassági anyakönyv adatai szerint az alábbi bejegyzést találtam:
X János fia János vette (mármint feleségűl)
Y András á. h. Lányát Sárát
Mit jelenthet az á. h. ?
Gyakorlott kutatók biztos találkozhattak ilyennel már!!
Én arra gyanakszom, hogy árván hagyott, de nem vagyok biztos benne.
Illetve még annyi, hogy ez a Sára 33 évesen ment férjhez, ami ebben az időben 1824 nem volt gyakori, sokkal korábban házasodtak.
Még érdemes megnézni a szolnoki levéltár honlapját is: http://www.szolarchiv.hu/jnsz_megyei_leveltar.htm Továbbá lehet egy kicsit előre tájékozódni az iratok adatbázisában: http://www.szolarchiv.hu/adatbazis.htm Én néhány éve jártam ott 2-3 alkalommal, és jelentősen kedvesebbek, segítőkészebbek voltak velem (aki majdnem-analfabéta a levéltári kutatásokban), mint Bp-en a MOL-ban.
Nem tudom, nem emlékszem már. Viszont theow jelen van e topikon esetleg ő tud többet, vagy próbáltad már a www.radixindex.com -on, ott a kutatók aktívabbak (az egy élő ismeretcsere konkrétumokról, ez itt csak olyan beszélgetés)
Most jutottam el a családfakutatásomban arra a pontba, hogy kihagyhatatlan a levéltári munka. Szolnoki levéltárba visz az utam és az után érdeklődnék, hogy miként zajlik egy ilyen látogatás egy levéltárba? Megköszönném, ha valaki leírná nekem, hogy hogyan induljak neki.
Másik dolog pedig, hogy aki tud valamit "Irsai"-akről, "Szecskó" król és "Izsol" okról Jász-nagykun Szolnok megyéből kérem ossze meg velem az adatait.
Az én keresett, kutatott neveim: Kerekszegi, Keresztszegi, és Csengő. A XIX.sz elején, közepén jelentek meg Kolozsváron, aztán el is tüntek Már mint a Kerekszegik (a Csengők valószínű szép csendben kihaltak, néha néha találok kis morzsákat róluk).
Akinek tudomása van a fenti nevű élő személyekről és pláne tudomása van arról, hogy kapcsolódik -esetleg ősei folytán Kolozsvárhoz- , kérem jelezze!
...és bármilyen segítséget elfogadok! István altwien1@pannongsm.hu
Kedves Péter! Nekem kellene, mert van aradi Lukácsovits-om., de nem tudom mikor jutok el! Valószínű, hogy valamikor nyáron István altwien1@pannongsm.hu
Mivel az Orosz-féle adatbázis (Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai) a két vármegye szétválása, valamint az 1880-as évek közigazgatási reformjai után (azaz már Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalapítása és Heves vármegye önállósága idején) készült, az a félmondat Orosznál, hogy "A megyében kihirdetve nem volt" (mármint eme egyesült vármegyében) ellentmond Szluhának. Ugyhogy Orosz nem visz előbbre.
Korábban Geelong/melbourne olvtársunk jóvoltából (6337 hsz; 6339 hsz)
volt it szó a nemesmiliticsi közbirtokosságról, (a nemesmiliticsi keresőszóra jön elő, 4429 hsz) arról, hogy 1803-ban közbirtokos adományt kaptak (birtokot). Ennek alapján úgy gondolom, hogy azok a családok, akik beköltöztek Nemesmiliticsre, majd a napóleoni háborúk idején közbirtokosi adományt kaptak, armalisták (armális nemesek voltak/lehettek, akik nemességüket nem donatio, azaz birtokadomány útján, hanem pl. a nagybócsai Sárközykről szóló blogbejegyzésben részletezett módon (birtok nélküli nemesítő levéllel) nyerhették.
A Sárközy párhuzamot, mint tipikus esetet komolyan gondolom (ők is hadi helyzet - mégha nem is azonos okú - változásával 'mentek le' gazdálkodni az Alföldre /1660-ban/, valamint az armalista nemességszerzés esetleges hasonló kondícióit, vagy azt, hogy olyan telken ültek, amely birtokosa halálával a rajta élő jobbágy jogállású katonák többnyire hasonló nemeslevelekkel 'megnemesültek')
Végül:
1. A 4457 hsz-ben hozzászólt Militics nicknevű olvtársunkat is az általa említett helytörténeti mű kapcsán érdemes volna megkeresned.
2. Meg hát főleg azt megnézni, hogy Borovszky Szabolcs vármegyéje, vagy bármi történeti anyag mit ír Szabolcs vármegye 'vitézi dolgairól' a XVII. század közepéről.(szerintem ez a legfontosabb 'csapásirány')
"Kún-Szabó. Szabolcsmegyéből származott Gyöngyöspatára, innen pedig Gergely Lőrinczibe ment lakni. Az 1754. évben szerepelt fia Ferencz diákkorában önkényesen felvette a Lőrinczy nevet. A megyében kihirdetve nem volt. (1754. év 119. sz. 259. jkl.)"
Akkor mondanám a kérdésemet, ill. mondanám a már meglévő adataimat, forrásaimat:
"1. Szluha Márton - Bács - Bodrog Vármegye nemes családjai:
Kún-Szabó: Szabolcs vármegyei eredetű család, melyből Gergely a XVII. sz. végén Heves vármegyébe költözik és ott Ferenc fia 1754-ben szerepel a nemesi összeírásban. Nemesmilitics betelepítésekor megyénkbe költözik egy ága, melyből Ferenc, József, János és György Szabolcs vármegye bizonyítványa alapján 1773-ban kihirdetik nemességüket megyénkben. Mihály és István 1798-ban nemesi bizonyítványt nyernek megyénktől. 1841. évi megyei összeíráskor Bajsán Pál (iater mondja: ő a feleségem őse, idáig eljutottunk családfakutatással), Mihály, Imre özvegye Mária és fia János, Nemesmiliticsen pedig József és fia Pál, István és fia József és Mihály szerepelnek."
A fenti könyv említ még négy forrást: Dudás 95, Bács m 587, Kemepelen VI. 298, Orosz 165.
Akiknek a fentiekből van valami be tudná nekem ide írni-linkelni?
A kérdésem az lenne, hogy hogyan tudnám én ezen adatok alapján megtudni, hogy ki és mikor volt a családból a nemességszerző? Illetve ezzel együtt milyen adatokhoz juthatok még. Egyszóval: segítsetek! :)
Sajnos minden levéltár igazgató kakas a saját szemétdombján vagy annak érzi magát.(A szemétdomb néha szó szerint értendő) Ez ellen csak azt tehetjük meg, hogy minden lehetséges fórumon szót emelünk ellene (így például levéltári nyílt napokon vagy az előbbi hozzászólások egyikében említett MOL-os "dzsemborin". Persze várhatóan az érintettek ott sem jelennek meg, de talán eljut hozzájuk. Nem ártana ha ők is tudnák, hogy ők a kutatókért vannak és a mi adónkból kapják a fizetésüket.
Érdekes, gyakorlatilag mindegyik másik levéltárban kutathatóak a hatvan évnél korábban kötött házasságok.... Legalábbis Fejér megyében, Pest megyében biztosan.
Nem akarok okoskodni, de van egy kis probléma a lottószámokkal.
.....a személyes adatok védelme miatt a halálozástól, a házasságkötéstől, és a születéstől eltelt "ennyi" év után bárki szabadon kutathatja az adatokat.....
A 30, meg a 90 jó. A gond a 60-al van. Bizonyos NAGYEMBEREK ÁLLÁSFOGLALÁSA szerint ez a szám nem állandó. A Fővárosi Levéltár mostani vezére szerint most épp 75 év.
Eleinte igen bosszantott, de már beletörődtem. (véletlenül én is Soroksárt meg Kispestet kerestem). Azóta sem hallottam érdemleges változást.
Bővebben, ha érdekel olvashatod itt lentebb a 6079-es, meg talán a 6139-es írásomat erről.
Hát bocsánat az igazításért. Mi a véleményed?
Aztán hátha valaki tud még valamit amit én még nem.
A gesztelyi és a hernádkaki Bata (Batta, Battha) nemesi családdal kapcsolatban kérném a segítségeteket.
A rokonságomba Bata Borbála tartozott, aki 1801-ben született Gesztelyen. Apja Bata József, anyja Gyulai Julianna volt.
Érdeklődnék, hogy ezen nemesi család mikor kapta a nemesi levelet, és hogy milyen előnévvel (esetleg vattai) rendelkeztek. A családdal kapcsolatos családfa is nagyon érdekelne.
Ha a listában nem szerepelnek a katolikusok, akkor - mint a topiktársak már említették - valószínűsíthető hogy egy közeli falu fíliája volt, de rosszabb esetben az sem kizárt hogy az eredeti anyakönyvek elvesztek, megsemmisültek. A területileg illetékes (jelen esetben Pest Megyei) levéltárban meg kell lennie a róm. kath. anyakönyvek másodpéldányainak, kb. 1827-től kezdődően, 1895. szept. 30-ig. Előfordulhat azonban hogy némelyik év hiányzik, vagy nem másolták le maradéktalanul a bejegyzéseket.
Ezek nem a jövő heti lottószámok: a személyes adatok védelme miatt a halálozástól, a házasságkötéstől és a születéstől eltelt "ennyi" év után bárki szabadon kutathatja az adatokat.
Tudomásom szerint a fővárosi kerületek (és a Nagy-Budapesthez 1950- ben újabb kerületként csatolt települések) állami anyakönyveinek másolatai a Fővárosi levéltárban kutathatók.
Purceld Ferenc 1902. évi születésének állami anyakönyvekben való kutatása semmiféle akadályba nem ütközik, bizonyos, hogy a soroksári anyakönyv (vagy annak másolata, amennyiben megvan) tartalmazza PF szüleinek nevét is.
Azt is valószínűnek tartom, hogy a soroksári rk plébánia 1902 évi keresztelések anyakönyvében is megtalálható az adat, vagy a plébánián, vagy a területileg illetékes egyházi levéltárban. Ez utóbbi akár telefonon is megtudakolható.
Újabb kéréssel fordulok Önhöz, egy másik, engem izgató kérdésben.
Szeretném kideríteni rokonságomat Puskás Ferenccel, aki mint köztudomású Purczeldnek született. Ők Józsefvárosból költöztek Kispestre. Persze a család alapvetően soroksári sváb família, de több Purczeld költözött Ferenc-és Józsefvárosba. Mindannyian egy "törzsből" származnak. Az én ükanyám is Purczeld, a Ferencvárosban lakott, de persze Soroksáron született.
Azt tudom, hogy idősebb Purczeld Ferenc, Puskás Öcsi édesapja 1902-ben született. Persze ez 1895-ös bűvös határ utáni adat, ezért nem a mikrofilmen kutakodnék, de nem vagyok közvetlen rokon, nem tudom hozzáférhetnék- e az adatokhoz? Nekem mindössze Puskás Öcsi nagyszüleinek a neve kellene, mert ha azt tudom, már össze tudnám kötni a Purczeld adatokkal (megvan József-és Ferencváros németjeinek családkönyve).
Köszönöm a segítséget! Pedagógusként csak nyáron van lehetőségem a Lángliliom utcába menni, s mivel ezzel a problémával szeretnék keezdeni, így e-mail-ban már ki tudom kérni előre Alsónémedi filmjeit.
Egyébként amennyiben módod van ellátogatni a Lángliliom utcába, az okoskönyvek elárulják (ki vannak rakva a pult baloldali végére) hogy Ócsa volt- e valamelyik környező rk plébánia filiája?
1234: már létezett, Jászó filiáj. Későbbi monostorjegyzékek szerint Váradelőhegy filiája, saját filiái →Körösmonostora és →Gédermonostora. 1454: elöljáróját apátnak nevezték. 1516: a nagykáptalan, amikor kijelölte a 21 m. prépság paternitását és felügyeletét, nem említette. 1541 k. a tör. pusztította. - A 13. sz. első felében épült, keletelt, 3 hajós tp. jeles románkori műemlék. Plébtp. is volt. A tp-ot 1560: a ref-ok vették birtokba, jelenleg is ők használják. 2. plébánia a váci egyhm. örkényi esp. ker-ében. 1921- ben alapították. Mai Szentháromság-tp-át 1774: építették. Org-ját (1/7 m/r, op. 340.) 1901: az →Angster gyár építette. Harangjait 1858: 57,3 cm átm. Schaudt András, 1921: 77,1 cm átm. Szlezák László, (é.n.) 39,5 cm átm. ismeretlen mester öntötte. Anyakönyvei 1916-tól. -
Esetleg próbálkozz Alsónémedi filmjeivel (A 5042, 5043, 5044) a környéken itt van a legrégebbről (1720) anyakönyv.
Segítene nekem valaki abban, hogy megtudjam, a Pest megyei Ócsa római katolikus híveit hol keresztelték 1895 előtt. Kerestem a Levéltár anyakönyvi számkeresőjében, de csak a reformátusok szerepelnek. Pedig biztosan voltak katolikusok is, de lehet, hogy máshol volt a plébánia (egyébként váci egyházmegye).
Én már olyan korban vagyok, hogy ez a tíz év (nekem konkrétan csak 5) nem is látszik rajtam. Meg a gyerek még felnéz rám, majd várjunk még ötöt, tizet! :)
Te viszont közben legényből ember lettél (s maholnap "apuka":)
De beszéljünk másokról is [most többen magukba révednek, s átgondolják az itt töltött éveket]. Öregít ez a családfakutatásosdi, ha mással nem, az elmúlás állandó 'jelenlétével', no meg persze fiatalit is (mert élvezzük, mindig, "újságos ízével a vágynak" ezt a sok időutazást)
Javasolom, hogy Kocs Jánossal (Sepsiszentgyörgy) az Erdélyi Genealógiai Társaság vezetőjével vedd fel a kapcsolatot emailben (kocs@rdsbv.ro). Nagyon segítőkész, nekem az emailemre az elküldést követően kb. 20 perc múlva válaszolt. Amennyiben van tagtársuk Marosvásárhelyen, akkor biztosan tud segíteni. Egyébként én a Szatmár Megyei Állami Levéltár munkatársával beszéltem magyar nyelven, az első benyomásaim a levéltárral kapcsolatban nagyon pozitívak voltak. Telefonon nem adnak ki konkrét, személyes adatot tartalmazó anyakönyvi és egyéb információt, arra azonban telefonon is válaszoltak, hogy megtalálható -e az általam keresett anyakönyv a levéltárban, továbbá ígéretet tettek arra, hogy írásbeli megkeresésemre választ fognak adni.
Amennyiben Kocs János nem tud segíteni, úgy javasolom, hogy hívd fel az alábbi számok egyikét, vagy küldj emailt a Levéltárnak.
Maros Megyei Állami Levéltár titkársági telefonszáma: 00-40- 265-202372; Igazgató elérhetősége: 00-40-265-202371; email.: djanmures@gmail.com
A romániai kutatásban még én is gyerekcipőben járok, azonban remélem valamelyest tudtam segíteni.
Kedves Kollégák! Járt-e valaki a közelmúltban a Marosvásárhelyi Állami Levéltárban? Meg lehet-e ott élni a román nyelv ismerete nélkül? Netán tud-e valaki ottani magyar levéltári dolgozóról? Segitségeteket előre is köszönöm.
Ugocsa vármegye, Turcz községből származik és 1700 körül származott át Szatmár vármegyébe is, a hol Udvari, Borhid és Apa községekben volt birtokos. István és neje Turonk Katalin, továbbá fia Jakab és ennek neje Tamás Mária, 1689-ben kaptak czímeres nemeslevelet Lipót királytól, mely Ugocsa vármegyében hirdettetett ki. Tagjai közül a czímerszerző, turczi gör. kath. esperes. – György, 1848–49-ben nemzetőr, később főszolgabíró, majd törvényszéki bíró. – Ferencz, 1848–49-ben huszárkapitány. – Gyula és fia Árpád, jelenleg (1908) udvari birtokosok.
Czímer: Kékben, zöld alapon álló és passió-kereszttel megrakott aranykehely. Sisakdísz: fészkében ülő és kisdedeit a saját vérével tápláló pelikán. Takarók: kék-ezüst, kék-arany.
Kakszentmárton, kisközség az előbbinek tőszomszédságában. Van benne 72 ház 598 lakossal ezek közül 554 magyar, 44 oláh és 283 gör. kath., 262 ref. 39 róm. kath. Határa 1103 k. hold. Az előbbi községgel együtt ugyancsak a megygyesi uradalom része volt és annak sorsában osztozkodott. Később, a XVIII. században a Gáspár, Péterffy, Ozoróczy Ottlik és Rácz családoké volt. Most legnagyobb birtokosa Péterffy Imre, kinek itt derék urilaka is van, a melyet Péterffy Albert építtetett a XIX. század elején. A ref. egyház temploma 1885-ben épült. Határához tartoznak a Keresztszeghy, turczi Pap, Stern és Téglási tanyák. Utolsó postája, távírója és vasuti állomása Szatmár-Németi.
Udvari, (Szatmárudvari), kisközség a Szamos mellett, 279 házzal, 1881 lakossal, a kik közül 805 magyar, 1060 oláh és 1270 g. kath., 331 ref., 119 r. kath., 162 izr. vallású. Határa 4889 k. hold. Nevét 1463-ban Odvary, 1481-ben Wdwary alakban írják. A szinéri uradalomhoz tartozott s annak a sorsában osztozva 1500-ig a Moróczoké, aztán a Báthoryaké, a XVII. században a Bethleneké és Rákóczyaké volt. A XVIII. században a gróf Teleki, báró Wesselényi, Iklódy, Kastal, Malatinszky, Gáspár, Lónyay, Becsky, Darvay, Matay, Nagy, Katra, Dombrády, Putnoky és Szigeti családok birtoka volt; a mult század elején ezeken kívül az Egei, óvári Szeőke, vállaji Sipos, mezőmadarasi Madarassy, (beölsei?) Buday, szilágysomlyói Szilágyi, turczi Pap, (borosjenői?) Szabó és tagyosi Rácz családok tünnek fel. Most Domahidy Sándornak s Szeőke Barnának és Sándornak van itt nagyobb birtokuk és derék úrilakuk. Hajdan nagyobb község volt; a XVII. században fogyott meg a református magyarság s ekkor oláhok özönlöttek be. 1907-ben majdnem az egész falu a tűz martaléka lett. A ref. templom a XVII., a g. katholikusoké a XIX században, épült. A határban vannak a ivacskói Böszörményi, domahidi Domahidy, Jakab, berenczei és járdánházi Kovács, kölcsei Kölcsey, mezőmadarasi Madarassy, turczi Papp I., II. óvári Szeőke tanyák, az Udvari erdőrész. A Gombás erdő egy része hozzá tartozott s 1549-ben hozzá is itélték. A Kankóvár határrészen ásták el a református harangot az üldözés idejében s maig sem találták meg. Van a községben vasúti és távíró-állomás és posta.
Érdeklődnék, hogy rendelkezel -e információval a Szatmárudvariban és Kakszentmátonban birtokos Papp családról. Információm szerint turczi előnévvel rendelkeznek.
pl. az én ágam egyik oldalágán szerepel (börvelyi) Katona Mihályné Ary Marcella, négy gyermekük volt 1813. Zsuzsanna 1815. Sára 1818. József 1819. Sára
Szatmárököritón (ma Ököritófülpös) volt egy Ari József (szatmárököritói születésű volt a feleségével együtt), felesége Ács Borbála, leányuk Zsófia (született Szatmárököritó, 1851. július 24.)
Rendelkezel -e információval olyan nemes Ari családokról, amelyek nem a dányádi Ari (1581. Rudolf) családtól eredeztetik a nemességüket.
Segítségedet kérném abban is, hogy jártál -e már a nyíregyházi levéltárban, ha igen találkoztál -e már olyan nemesi összeírással Szatmár vármegyéből, amelyen az adott településen lakó nemes neve mellé beírásra került, hogy a nemesi levelet mely uralkodó és mikor adományozta részére.
A mai napon a MOL-ban történt anyakönyvi kutatásom során a kótaji görög katolikus anyakönyvben az alábbi bejegyzéssel találkoztam: vallás: Egyesült óhitü A felmenőim házassági bejegyzésénél szerepelt a fenti bejegyzés. A házassági bejegyzést követően a gyermekeik születésénél már a gk. rövidítés szerepelt. Sem a kótaji görög és római katolikus anykönyvekben nem találtam meg a felmenőim születési bejegyzését.
Érdeklődnék továbbá, hogy Szatmárnémetiben lévő Szatmár Megyei levéltárral kapcsolatban a kutatási feltételekről rendelkezel -e információkkal (magyar nyelven boldogul -e a kutató, email-re válaszolnak -e)
Az 1905-ös születésű nagypapád állami születési anyakönyve Gyulán van a levéltárben. Abban benne van a szülők neve, kora, (azt hiszem a születési helye is). Ez alapján a dédapa születési événél az egyházközségének anyakönyvben meg tudod nézni az ös zsület, és így tovább fel tudod 'göngyölíteni' a származást.
A kutatás lehetséges helye a logisztikát is meghatározza. Ha Gyula közelében élsz, akkor ott, ha Pesten, vagy más Levéltárral rendelkező nagyvárosban (többnyire megyeszékhely), vagy azok környékén, akkor vagy Bp-en a Magyar Országos Levéltár (www.mol.gov.hu ) Filmtárában, vagy a vidéki levéltárba lekérve, a mikrofilm alapján ugyanúgy mindent ki tudsz deríteni.
(olyan, hogy, valaki beírja, hogy épp egyeznek az általad keresett személyek az ő adatbázisával, kis esélyű, azzal, ha magad próbálsz utánajárni, előbb lesz eredmény. Ill. biztosan lesz.)
Keresem apai felmenőimet. A kutakodásban addig jutottam, hogy apai nagyszüleim Szentes Károly (1905-1989) felesége Endrész Katalin (1920-1950) Gyulán éltek. A nagyapám apja is Szentes Károly volt, de sem születési, sem halálozási időt nem tudok, álítólag Heilinger volt az eredetineve, de nevet változtatott valamikor talán a 1920-as évek tályán Szentes-re. Felesége Hrabovszky Teréz, az ő adatait sem tudom, csak annyit, hogy az anyját Galló Máriának hívták. Endrész ágon a nagymamám szülei Endrész József és Licskai Mária. Licskai Mária szülei Licskai Ferenc és Fridrich Anna.
Ha valakinek van bármilyen információja, azt megköszönöm.
Tatárfalva (Szamostatárfalva), kisközség, 57 házzal és 364 magyar lakossal, kik főként ref. vallásuak. Határa 790 k. hold. Nevét már 1458-ban mai alakjában írják. Ősi birtokosa és a XIV. században egyedüli ura a Tatár család volt. 1406-ban Eőry Ambrus és Bálint is kapnak benne részt Tatárfalvi Tatár Ambrus és fia, János mellett. Még ebben a században a Pátyodi, Csomafalvi, Kispiricsei, Csathó és Mikolay család lesz az ura és a Tatár család megszünik szerepelni. A Zsarolyániak 1505-ben, a Szőlősiek 1519-ben és Vatay Gáspár 1571-ben szerzik meg. 1640-ben Göde Judit és Torday János kapnak benne részt és 1754-ben Csomaközy Zsigmond, Krisztina és Zsuzsánna. A század végén urai az ilosvai Ilosvay, marosdécsei Décsey, csebi Pogány, nagykereki Menszáros és a giczei Diószeghy családok. A XIX. század közepéig még a szentmiklósi és óvári Pongrácz, a tyukodi Gyene és a lázári Nagy család. Most nagyobb birtokosa nincsen. A községben református templom van, a mely Rómer Flóris szerint a XIV. századból való. Henszlmann azt mondja róla, hogy; „nevezetes azért, mert Magyarországon az egyetlen ismert példány, a melyben kétszínű tégla felváltott rakásával a külső falakban színes rakás idéztetett elő. A tégla vörös és fekete. A polichrom hatás főlép az ablakívekben tünik fel.” A község utolsó postája és távírója Csenger, vasúti állomása Jánk.
Lázári, magyar kisközség a szatmári járásban, 187 házzal és 1305 lakossal, a kik között 445 gör. kath., 436 ref., 386 róm. kath., 38 izr. vallású. Határa 3364 k. hold. 1332-ben már Lazar, Lazaar-nak írják a nevét. Az Árpádkor elején már szereplő község, a tatárjáráskor elpusztult és Lázár nevű ura telepítette újra; a XIV. század elején már egyháza volt s ura a Lázári család, a melynek egyik tagjától Jánostól Németi városa 1341-ben el akarta pörölni két ekényi földjét. Ez oklevélben az ugocsai út, az Ér vize és Kuczer falu vannak említve határjelekként. E család után a rokon Csarnavoday család örökölte, de mellette 1449-ben Szepessy Péter és István kapnak részt; 1459-ben a Csaholyiak is szerepelnek, kik zálogba.adják részüket a Parlagiaknak; 1432-ben Nádasdi Ongor János és Drágfi Miklós kapják a helység felét; 1493-ban beiktatják itt a Szepessi családot is. Ugyanebben az évben Csarnavoday Egyed a maga részét Matucsinay Miklósnak 400 arany forintért elzálogosítja. Benne a Csarnavoday család kihalt s leányaival Thárkányi László, Derencsényi Péter, Árthándi Tamás és Vetéssy Márton kapták meg a birtokot. 1526-ban a Derencsényiek nótáztatván, Anarcsy Péter kapta meg e birtokot, de 1553-ban Derencsényi István veje, magyarbényei Radák György is birtokosa. Rajtuk kívül Lázári ura volt 1527-ben Szatmárnémeti városa, a melynek János király adományozta; 1593-ban Felsőpulyai Bük Farkas, 1602-ben Göncruszkai Kornis Gáspár és fiai, kik az egész birtokot megkapták. 1640 körül a Debreczeni, Matolcsy, Dengelegi családok és a jezsuiták s ebben az évben kapnak részt benne Torday János és Anarcsy Györgyné. 1651-ben Csalay László, s a nagykállói Kállay lányok, 1652-ben vásárosnaményi és nagylónyai Lónyay Zsigmond, 1687-ben nagykárolyi báró Károlyi László. 1696-ban a szatmári várhoz tartozott. A XVIII. században az vásárosnaményi Eötvös, lázári Nagy, királydaróczi Daróczy, szerdahelyi Szerdahelyi és a tasnádszántói Becsky családok. 1800-tól 1850-ig, az Eötvös család kihaltával, lázári Nagy Károly, lázári Nagy Elek, lázári Nagy Pál, lázári Nagy András, és királydaróczi Daróczy Zsigmond voltak az urai. Most (1908-ban) Nagy Bélának s Lengyel Endrének és Alajosnak van itt nagyobb birtokuk és egy-egy derék lakóházuk. Nagy Béla régi kúriájában több régibb és újabb, nagybecsű eredeti festmény látható. A határhoz tartoznak a Daróczy, Horváth, Ifju, Kanizsai, Lengyel, Luby, Nagy és Téglaszin tanyák. A ref. egyház temploma a XIX. század elején, a róm. katholikusoké 1840-ben épült. Körjegyzőség, vasúti állomás, posta és távíró helyben van.
Borovszky Samu: Szatmár vármegye és Szatmárnémeti. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, 1908 (Cd változat Arcanum adatbázis Kft. Budapest, 2002).
Köszönöm szépen a a segítséged és az értékes információkat. A Borovszky féle Szatmár vármegyei adatbázist majd megtekintem. Talán a Szatmár vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek is segítenek, mivel a birtokadományozást is ki kellett hirdetni a vármegyében. Kérdezném tőled, hogy rendelkezel -e információval arról, hogy Torday János birtokadománya bejegyzésre került -e a Királyi Könyvekbe. Esetleg tudsz -e segíteni abban, hogy Lázári és Szamostatárfalván ekkor ki volt olyan nagyobb földesúr, akinek a családi levéltára megtalálható az országos levéltárban.
Torday Maros-Torda vármegyéből származik. Nagybányán 1792-ben már mint nemes Torday család szerepel. Tagjai közül István, 1851-ben Nagybánya város rendőrfőkapitánya. Őt korbácsoltatta meg Hurbán császári ezredes, mert a lengyel menekültek szökését elősegítette. – Gábor († 1906), honvédfőhadnagy, majd debreczeni ügyvéd. – Imre, jelenleg Nagybánya város tanácsnoka és helyettes polgármestere. Okleveles ügyvéd, 26 év óta előkelő egyházmegyei tiszteket visel.
1908-ban Nagybánya város tanácsosa Torday Imre.
1640-ben adományt nyert Szamostatárfalvára Torday János és Göde Judit. 1640-ben adományt nyert Lázári (Románia, Szatmár megye) községre Torday János, Anarcsy Györgyné, a jezsuiták, a Debreczeni, a Matolcsy és a Dengelegi család.
Borovszky: Szatmár vármegye és Szatmárnémeti. Magyarország vármegyéi és városai sorozat. Bp, 1908. Cd változat Bp, 2002. Arcanum adatbázis Kft.
az Ary családnév az én rokonságomban is előfordult.
A Szatmárököritón lakó nemes Tordai családdal kapcsolatban kérném a segítségeteket.
Az anyakönyvi kutatásaim alapján a családom anyakönyvekben szereplő legutolsó tagja Tordai Ádám. Ő 1799-ben halt meg 46 évesen, ezért 1753-ban születhetett. Felesége Balla Szabó Klára volt. (házasságot 1788-ban kötöttek) Tordai Ádám fia László volt, aki 1793-ban született 1860-as években halt meg. Felesége ifj Ari János leánya Zsuzsanna volt. Házasságot 1818-ban kötöttek. Esküvői tanúja Tordai Sámuel volt. (találtam az anyakönyvben egy Tordai Sámuelt, aki 1854-ben halt meg 80 évesen. Más bejegyzés Tordai Sámuelről az ököritói anyakönyvben nem szerepel) Tordai László fia Tordai Imre volt, aki 1830-ban született és 1892-ben halt meg. Felesége Bihari Sára volt. Gyermekük Tordai Miklós volt, aki 1863-ban született. Felesége Csigai Lajos leánya Csigai Rozália volt. Nekik született fiúgyermekeik Tordai Sándor(1896) és Lajos.
Visszatérve az anyakönyvi kutatásaimra, az 1700-as években az ököritói anyakönyvben a felmenőimen kívül szerepel még Tordai Miklós, aki 1792-ben halt meg. Sajnos az életkora nincs beírva. A feleségének azonban igen, Tordai Miklósné 1788-ban halt meg 47 évesen, ezért 1741-ben születhetett. Ezen időszakban szerepel még Tordai Gábor is, aki 1838-ban halt meg 67 évesen, ezért 1771-ben születhetett. Találtam még egy Tordai Mózesről szóló bejegyzést, aki 1817-ben halt meg 60 évesen, ezért 1757 körül születhetett. A bibliai eredetű névválasztás alapján feltételezem, hogy Tordai Ádám és Mózes testvérek voltak. (Tordai Ádám gyermekeinek is bibliai eredetű neveket adott: Éva, Mária). Feltételezhető, hogy Tordai László tanúja Tordai Sámuel is a rokonságba tartozott. Sajnos Tordai Mózesről és Sámuelről semmilyen adat nincs a halotti bejegyésükön kívül az anyakönyvben. Arról, hogy Tordai Miklós és Gábor köthető e- Tordai Ádámhoz információval nem rendelkezem. Az 1754-55 -ös nemesi összeírásban Szatmár vármegyében Tordai nevű nemest nem írtak össze. Bereg megyében Torday Sámuel, Máramaros vármegyében Torday Pál és András került összeírásra. (Állítólag ezen Tordayak a somogyomi ághoz köthetők) Gorzó Szatmár vármegyei nemesi családok című könyvében Tordairól mindösszesen annyi szerepel, hogy Tordai Sámuel nemesi igazolása. (Szabolcs megyei levéltárban nem találtam ilyen nemsi igazolást)
A fentiek alapján kérem szíves segítségeteket abban, hogy a szatmárököritói Tordai család a Tordai családok mely nemesi ágához köthető. Amennyiben tudtok információt a többi nemesi családról (Balla Szabó, Ari, Bihari, mátészalkai Csigai) úgy úgy szívesen venném, ha megosztanátok velem ezeket is. l
amatőr és kezdő családfakutatóként lenne egy kérdésem: nincs meg valakinek a Barna-Sümeghy: Nemes családok Csanád vármegyében című könyv? A makói levéltár ajánlotta, mikor nemes Simon György után érdeklődtem (annyit tudok róla, hogy makói lakos, lánya 1839-ben született, felesége Magyari Viktória). A levéltár javaslata a Simon/Simony család keresése a könyvben, bár ismeretük szerint abban az időben Kiszomboron is élt nemes Simon család.
Vezseny Tiszavezsenyként szerepel, Szandaszőlős akár katólikus, akár református, a szolnokiban szerepel (nem önálló egyházközség) http://www.natarch.hu/fondx/aker.html
Ha jól tudom, akkor a Szolnoki megyei levéltárban találod a szolnok megyei települések állami anyakönyveinek másolatait; az állami anyakönyvek másolatait általában a megyei levéltárakban őrzik.
Kedves Kutatótársak! Pár évvel ezelőtt regisztráltam ide és mindig kaptam segítséget, amit ezúton is megköszönök! Mostanában az 1873-as Helységnévtárat nézegetem online (http://konyvtar.ksh.hu/helysegnevtar/1873/). Az előszóból idéznék: "...jelmagyarázó táblázat lőn alkalmazva a kötet hátsó lapján, mely használatkor kihajtván, bármily jel kérdéses értelmét azonnal világossá teszi." Sajnos nem találom ezt a jelmagyarázatot. Kérem a segítségeteket! A legnagyobb oldalszám amit elfogad: 1002. A 12. oldalon megtaláltam "II Betűrendes rész" címmel egy felsorolást, ami röviden ismerteti, hogy mik vannak felsorolva az egyes helységeknél. Szeretném látni és használni a fent idézett Jelmagyarázatot! Segítsetek!
Az ősvesztéssel kapcsolatban azonban: hsz-odból úgy tűnik, hogy ősvesztés azt jelenti, hogy egy bizonyos ős szüleit nem találod meg, mert nem tudod hol keresd. De a fenti fogalom nem ezt jelenti, hanem azt, hogy ha folytatjuk a 2-4-8-16-32-64-128-256-512...stb. sort akkor minél messzebbre megyünk annál nagyobb szám jönne ki, ami pár ezer évvel ezelőtti sok milliárd ember létezését feltételezné, ami természetesen nem lehet igaz. Ez egy paradoxon; ennek feloldására van az ősvesztés fogalma, ami azt jelenti, hogy közelebbi rokonság áll fenn az emberek között, mint gondolnánk. az 512 ősből már nem 512 lesz, hanem kevesebb, mert kiderül, hogy az 512 ősből több megegyezik!
Ez a lényege az ősvesztés fogalmának.
üdv,
iater.
köszi az emailt is, de nekem a myheritage nagyon megfelel :)
Nem annyira tudományos, mint inkább magam is így hallottam, olvastam és adom tovább.
Amennyiben "helybenülő" felmenők ősfája után kutatsz, szerencsés esetben eljutsz a 16-ig, de a hiánytalan 32 az már ritkaság.
Tibormama egyik (Pázmándról a XVIII. század eleje óta ki sem mozduló" ősrokon család ősfája eddig így alakult:
2, 4, 8, 16, 32, 42 (64), 46 (128), és 46 (a 256 helyett).
Ehhez némi szerencse és az a gondos egyházi anyakönyvezés kellett, ahol a házassági bejegyzések többsége tartalamazta a házasulók származásának helyét.
Elég egyetlen ismeretlen, távolabbi helyről hozott menyasszony és annak az ágnak vége.
Azért a "családfa" készítését sem lehet befejezni, inkább csak abba lehet hagyni, a leszármazottak nagy száma és teljeskörű felderíthetetlensége miatt.
Elég ehhez néhány olyan nemzedék a XVIII-XIX. századból, ahol a házasodott fiúgyermekek száma egynél több volt és kapaszkodhatsz! :)
Jó példa erre Tibormama apai Miszlai családfája, ahol a XVIII. század végén három fiútestvér alapított szerteágazó dinasztiákat. Jószerével mi csak az Orosházi és Pusztaföldvári evangélikus anyakönyvek adatait dolgoztuk fel, s akkor hol és hányan vannak még a más vallású anyakönyvekben, a környező vagy távolabbi településekre kiházasodott, az el- és kivándorolt Miszlaik!
Az ősvesztés egy igen érdekes fogalom. Az általam említett 2x-ezéseket generációnként nem lehet a végtelenségig folytatni: ez teljesen logikus, bár mégis nehéz felfogni racionálisan. Hallhatnék még erről? Többször említi az MNO cikk Pandula Attilát is. Neki van könyve, esetleg elektronikus formában elérhető-e?
viszont látod mostanában meg én nem voltam sajnos errefelé... sok az ügyelet :( meg sok a kutatnivaló is :) mióta használom a myheritage-et, meg mióta pihentettem kicsit a Berényi-ágat rájöttem valami nagyon fontosra: a családfát felállítani csakis úgy érdemes és úgy a legteljesebb és úgy a... hogy is mondjam: tudományos-genetikai(!) alapon legteljesebb, ha minden generációt TELJESEN felkutat az ember. Ez alatt azt értem, hogy egy bázis személynek van eggyel fentebbi generációban 2 őse, a következő generációban (még mindig a bázis személyt véve alapul) 4 ős, majd 8, 16, 32, 64, 128... a végtelenségig (?) :) jó nem?
ha csak egy vonalra, esetemben az apai ágra, s mindig csak a férfi vonalra koncenrálunk: kevés az eredmény - sok a csalódás... Genetikailag ugyanannyi információ szerepel kromoszómáimban egy bizonyos generációt figyelembevéve pl. felfelé a 4. generációból minden egyes ősömtől abban a "sorban": ez egész konkrétan a 16 ükszülőtől származó genetikai információt, géneket (alléleket) jelenti. Én esetemben pl. Berényi ősöket figyelembe véve ez ebben a fenti generációban csak 1/16-od genetikai állomány. Más kérdés, hogy a történelem folyamán a nemesi rang csakis apáról-fiúra szállhatott.
summa-summarum: nem érdemes ragaszkodni egyetlen vonalhoz sem a fentiek miatt. Úgy hogy elindultam a saját családommal is visszafelé az időben minden egyes őst felkutatva!!! így teljes és így szép majd a munka :) feleségwm családját már a kezdetektől így kutattam, meg is lett az eredménye!
idrisi!
hozzád konkrétan az lenne a kérésem, hogy nemes Kunszabóék címerét készítsd el nekünk. Te voltál az ugye, aki említette, hogy foglalkozik ilyennel? A címer pontos leírása megvan nekem.
Róluk érdekel minden. Majd 2-3 nap múlva adok pár forrást is.
Amit leírtál, abból egy ötlet: a segély vonalán elindulva. Azt az önkormányzat adja, annak szociális igazgatása. Csak kérelmezésre, bár nem tudom pontosan milyen segély, egyszeri temetési, vagy rendszeres szociális. Mindenképp kell annak nyoma lennie (hacsak 1956-ban meg nem semmisült az - akkor már - tanácsi közigazgatásban). Kutatási célterület: az özvegy lakhelye szerinti önkormányzat (polgármesteri hivatal) iratai a megyei levéltárban. Minden megyeinek van fent a neten fondjegyzéke.
Kedves kutatók! Köszi, hogy így rámozdultatok a témára. A gyászjelentéseket már korábban átnéztem, nagyon fontos dolgokat találtam ott. Akit keresek annak a családjából is találtam néhányat, csak pont őt nem. Az biztos, hogy 1947 ápr.28-án még élt - megvan a szavazócédulája névre szólóan, dec 1-én pedig a felesége megkapott valamiféle segélyt, mint özvegy. Tehát a két időpont között hunyt el. A lakhelyén nem tartózkodott, pesten élt egy testvérénél akinél nem volt gondolom bejelentve. Itt árult Kis Újságot,/Kisgazdapárt akkori lapja/. Feleségétől külön élt, vszinű a testvér intézte a temetést, de ő sincs már, utódjai nincsenek. Távoli rokon nagynénik elbeszéléséből lehet következtetni a Bp-re, mert ide jöttek ügyet intézni.
Maradnak a kórházak vonal, és a jó szerencse. Köszi mindenkinek. pistur
És biztosan honnan lehet tudni a halál idejét, és hogy Bp-n volt ? Szóbeszéd , írás vagy...? Mert lehet talán a történetből is következtetni valamire, mielőtt végig keresnéd az összes bp- i anyakönyvet.
Pozsony 1849,római katolikus születésű dédanyám anyakönyvét keresem.A MOL-ban ebből az időből nincs film,mormon honapon se találtam.A pozsonyi levéltárba nem tudok elmenni.Mit javasoltok?Előre is köszönöm.
A kórházak honlapjain általában szerepel az alapításuk éve, a címük.
A címük alapján nagyjából behatárolható a "területi illtékességük", kivéve a mai szóhasználattal az úgynevezett sürgősségi ellátásokat, baleseti ügyeleteket, un. felvételes kórházakat.
Ilyen valószínűleg már 1947-ben is volt, ezért ha valaki baleset követketében hunyt el, vagy mentő szállította valamilyen rosszullét miatt kórházba, akkor az bármelyik budapesti kórház lehetett. :(
Itt megtalálod (többek között) az 1947. évi Budapest és Nagy-Budapest térképeket:
Igen azzal kezdtem. De Krisztián tippje jó lehet, csak ki kell deríteni az akkori korházakat, ill. hogy mi történt, hol anyakönyvezték az akkor ott elhunytakat. Köszi az ötletet, de ha van egyéb is szivesen veszem. Üdv pistur
Van valakinek használható tippje, hogy hol keressek ha csak a halál idejét ismerem kb. 1947.04-11 hó között halt meg vszinű Bp-en, lakcime nem itt volt, születési helyén nincs beírva az elhalálozás ideje(????). Szeretném megkeresni a halál pontos idejét és a temetés helyét. Várom az ötleteket.
Az előző hozzászólásomat offline írtam meg, ezért abban még nem közvetlenül a válaszodra reflektáltam.
> Ősapa végrendeletét szlovákul íratta meg, holott megírathatta volna magyarul is (miként Lipták András utódai a hagyaték felosztását.)
Az Alt, Fuhl, Salinger stb. szinte tipikus magyarországi szlovák vezetékneveknek számítanak, mert a Pilis hg.-beli [*] szlovák telepek jelentős német csoportokat olvasztottak be. Nem elképzelhetetlen, hogy magyar asszimilálódik szlovákká.
[* Ez a fránya Pilis helynév: mi pilisinek a Pilis hegységbeli szlovákokat hívjuk: ez jönne most is a klaviatúrámra: és nem is tudom hogyan nevezzem a Pilis településen lakozókat…]
> Meggyőződésem, hogy a Kuruc is felvett név volt, s nevet váltani azért váltottak Csabán, mert ott is volt Kuruc nevű család
Egyáltalán semmi alapom azt gondolni, amit leírok, de erősen felötlött bennem, ezért mégiscsak közzé teszem. Thököly, a „szlovák király” evangélikus volt, mint a délre települő szlovákok egy jelentős része: többek közt a Pilis településre költözők is. Thököly a kuruc seregek élén az evangélikus vallást is erősítette, így adódna, hogy a Kuruc ragadványnév evangélikust (és talán emellett felföldit is) jelentsen. (Ha ugyan nem tényleges kurucot.)
De ez éppen Pilis településen nem distinktív, mivel ott mindenki evangélikus lehetett (és felföldi). Ha tehát ez felvett név [de melyik jobbágyi vezetéknév nem az ebben a korban?], akkor is valószínűbb, hogy Pilis előttről származik.
> Selczét illetően: szerintem ez nem nem a besztercebányai környéki település, hanem a Poltár környéki kisebb, Telep volt 1715-ben a neve. Arról a környékről sokan jöttek: az összes Csicselj pl. Haan Lajos szerint 4 fiú testvér a családjával.
A szlovák Wikipedia azt írja, hogy ezt a Selcét felégette a török és csak 6 ház maradt meg. Nem tudom, mennyire telepíthet egy elnéptelenedett település egy másikat. Amúgy a szlovák Wikipedia tanúsága szerint Selce van még a korponai járásban is, ennek mai magyar neve Szelenc, de 1891 előtt még Szelcze, ill. Szelcz. Ugyanígy a korponai járásban van Zsibritó, ahová az említetted Žibritovský vezetéknév utal: ez figyelemre méltó párhuzam lehet.
Kiss Lajos szerint egyébként a Poltár környéki település neve 1715-ben nem Telep volt, hanem Szelce (Szelcze). A Telep nevet 1907-ben állapították meg hatósági úton a településnév-rendezés keretében (mintegy tükörfordításként)
(Amúgy a szlk. nyelvjárási selce ’major, (kisebb) telep’ – eredetileg ’falvacska’ – jelentésű közszó, így még számtalan volt település neve lehetett. Egyébként a m. Szőce, Szőc alak is ugyaninnen jő.)
> [LvT] Ugyanakkor arra gondolok, hogy nem beházasodással keletkezett-e ez a név: feleség, sógor családneve vált megkülönböztető névvé?
Ezt olvasom: „A nógrádi nagycsaládi szervezetek mai tanújelei a családi ragadványnevek is. Sámsonházán a több azonos nevű nagycsalád tagjainak ragadványneve a család eredete – a férj nevéhez a feleség vezetéknevének csatolása, a családfő jellemző tulajdonsága, foglalkozása a gúnyneve (pl. Koškár – Bőrös, Kohút – Kakas) – alapján keletkezett.” (Gyivicsán Anna, Krupa András: A magyarországi szlovákok. Változó Világ 16. Útmutató Kiadó, é. n. p. 23.)
Vagyis komolyan veendőnek tartom azt a lehetőséget, hogy a Labos / Lábas ragadványnév eredetileg nőági vezetéknév volt.
> [LvT] Ebből meg az következik, hogy a valószínűség nem szól amellett, hogy onnan jött. Sőt, felvetném, hogy egyáltalán szlovák volt-e ez a család ilyen vezetéknévvel?
Pilis 1722–23-ban települt újra, ez már a második hullám (uo. p. 5–7.). A második hullámban már nemcsak közvetlenül a mai Szlovákia területéről költözhettek be, hanem az első (szervezetlen) hullám köztes állomásairól (a történelmi Felföld déli szegélyéről), többek közt Pilisszántóról, Piliscsévről, Oroszlányból, Súrból, Bánkról, Vanyarcról, Acsáról, Csővárról, a zempléni Óhutáról. Lehet, hogy ennek során kapott magyaros Kuruc nevet a később szervezetten Pilisre átköltöző.
A Magyar Nagylexikon szerint Pilist Beleznay János telepítette újra. A szervezett telepítés gyakran formális szerződéskötéssel járt együtt (pl. Aszódon 1716-ban, uo. p. 6.), amely a földesúr és a telepes kötelezettségeit és jogait rögzítette. Lehet, hogy a pilisi betelepítés esetén is készültek ilyenek, és lehet, hogy ezek megtalálhatók ott, ahová a Beleznay család levéltára került. Ha Kuruc Pál fia György 1941-ben született Pilisen, akkor az apa még lehetett eredeti telepes, így esetleg vele is ilyen szerződés köttetett…
Kedves LvT! Meggyőződésem, hogy a Kuruc is felvett név volt, s nevet váltani azért váltottak Csabán, mert ott is volt Kuruc nevű család (miként Labanc is). Ősapa végrendeletét szlovákul íratta meg, holott megírathatta volna magyarul is (miként Lipták András utódai a hagyaték felosztását.) És gyermekei a végrendelet végrehajtásának záradékát is szlovákul íratták meg. ( A családomban a 20.század elején mindenki tudott szlovákul, én csak értek kicsit és megértetem magam a nagymamától örökölt konyhanyelven, de nem tudok szlovákul.) Selczét illetően: szerintem ez nem nem a besztercebányai környéki település, hanem a Poltár környéki kisebb, Telep volt 1715-ben a neve. Arról a környékről sokan jöttek: az összes Csicselj pl. Haan Lajos szerint 4 fiú testvér a családjával. Innen a gondolat. Köszönöm válaszodat szokás szerint. P.S. Még utána nézek Haan Lajos klasszikus helytörténetének, nem reprint formában, mert abból pont a neveknél hiányzik 10 oldal a megőrzött kéziratból, remélem az eredeti kiadás teljes...
> 3 nagy Pilissky család volt a 18.században: a ragadványnév nélküliek Zibritowskyak voltak, Pleskó ragadvány név viselői Pilisen még Szelcsányiak voltak s az én őseim a Kurucok. S oda próbálnék kilyukadni, hogy vajjon az én őseim is Selczéből jöttek-e avagy sem, miként a másik család?
Nehéz kérdés. A 3 család közül Pilisen 2 a korábbi forrástelepülés után lett elnevezve. Kivéve a Kurucokat. Vajon mit jelenthet ez? Csabán láthattuk, hogy 3 család is kaphat ugyanolyan származási neve, tehát a pilisi Kuruc nem feltétlenül azt jelenti, hogy ez egy olyan szelcsei család (vagy éppen zsibritói – mert ez ugyanúgy felötölhet –), akit már nem lehet elnevezni a származási helye után, mivel az a név már „foglalt”.
A szlovák telefonkönyvben nem ritka név a Kuruc, de az én nyelvérzékem ezt magyar névnek sorolja be. Nem gondolom, hogy nagyon valószínű lenne, hogy ilyen ragadványnevet kap a Felföldről Pilisre áttelepülvén valaki szlovák környezetben.
Elviekben hozhatta is magával, de a mail Szelcsén (szlk. Selce) a telefonkönyv szerint nem élnek ilyen vezetéknevűek. Besztercebányán is csak hárman. Hacsak mind el nem költöztek, nem valószínű, hogy gyakori név lehetet az arra. Vagyis talán mégsem onnan hozta.
Ebből meg az következik, hogy a valószínűség nem szól amellett, hogy onnan jött. Sőt, felvetném, hogy egyáltalán szlovák volt-e ez a család ilyen vezetéknévvel?
> Az ő neve mellé még társult úgy 30 év múltán a Mokran, Mrkan név
Kedves LvT! Köszönöm, hogy vetted a fáradtságot és utánam jöttél, ha szabad így mondanom. Talán ez lehet a magyarázat, azonban korántsem tudom bizonyítani (t.i. testi tulajdonságot kifejező név). Beházasodásról nem tudok ill. azt nem tudom, hogy Ilona ősanyám vezetékneve lehetett-e Labos/Lábas, mert az ismeretlen. Pál és Ilona élő gyermekeinek Györgynek (honnan az én őseim jönnek - női ágon s az ő nevüket viseljük) felesége a másik topikban kérdezett Lipták (Kosel'ka) András leánya volt. (Az ő neve mellé még társult úgy 30 év múltán a Mokran, Mrkan név). Az ő gyermekeik viselték a Labos megkülönböztetőt. Mártonnak nem voltak élő gyermekeik ismereteim szerint. ( 3 nagy Pilissky család volt a 18.században: a ragadványnév nélküliek Zibritowskyak voltak, Pleskó ragadvány név viselői Pilisen még Szelcsányiak voltak s az én őseim a Kurucok. S oda próbálnék kilyukadni, hogy vajjon az én őseim is Selczéből jöttek-e avagy sem, miként a másik család?). Köszönöm válaszodat itt is.
A családneves topikon nem voltam tudatában a szlovák nyelvi környezetnek, így a Labos / Lábas névnek magyar etimológiát adtam. Most viszont arra gondolok, hogyha egy családot előbb szlovákul neveznek el Pilišskýnek, akkor mennyire valószínű, hogy ezután ugyanott magyar megkülönböztető ragadványnevet kap. (Ha már lábaskészítő, akkor miért nem Hrnčiar ~ Hrncsjár?)
Szlovákul a Laboš személynévből lehetne kiindulni, amely később kontaminálódhatott a magyar lábos / lábas köznévvel. Igaz a szlovák Labošnak is van problémája: ez régi szláv személynév, tehát ezt viselnie kellett volna valakinek. Azonban, egyrészt ahogy olvasom, mindenütt magyar és keresztyén személynevek fordulnak elő; másrészt ez régi személynév, tehát búvópatakként való felbukkanása nem annyira várható.
Ugyanakkor szlovákul a laba ’mancs, (állati) láb’, lapať ’fog(dos)’, ebből –oš kicsinyítő/személynév-képzővel lehet Laboš (< Lapoš) nevet elképzelni. Igaz az előbbi gyakorlatilag ugyanaz a motiváció, mint a magyarban is feltételezhető lábos ’nagylábú’.
Ugyanakkor arra gondolok, hogy nem beházasodással keletkezett-e ez a név: feleség, sógor családneve vált megkülönböztető névvé?
A nevek írásában különösebb törvényszerűséget nem találtam, hiszen ez a ragadványnév kb. 50 éven keresztül (1805-1850 kb.) előfordult. Nem lelkész függő, azt hiszem, hiszen bemondásra ment (inkább hallás függő). A kicsi gyermekek halálakor általában a tanító temetett...az 1830-as évektől követhetően. Ezen az úton nem jutottam sehova, sajnos.
Bocs hogy firtatom, de az ilyenekből sokat tanul az ember (hátha más is:)
A Labos/Lábas kéthét különbséggel való anyakönyvi előfordulásaikor a lelkész (bejegyzést tevő) ugyanaz a személy volt? Azt vizsgáltad-e egy tíz éves vagy egy szolgálati idő szakaszában, hogy egy személy következetesen írta-e, vagy előfordult gyakorlatában mindkét alak? ( vagy csak egy lelkész/egyházfi volt?)
Tudom, hogy hol volt a váltás: 1741-ben György ősapám még Pilisen született, mint Kuruc Pál és N.Ilona fia, a következő gyermek 1744-ben született már Békéscsabán, mint Pilissky Pál és N. Ilona leánya, utána 1749-ben született még egy fiú, s ezen a nyomon lehetett azonosítani a családot. Illetve a házasságok alkalmával: 1755-ben már Csabán ment férjhez Erzsébet leányuk, 1764-ben nősült György. Pont e két név alapján találtam rájuk Pilisen, hiszen nem volt több olyan házaspár és testvér Pilisen, akik e nevekkel születtek. Csak ők. A váltás, mint oly sok esetben az új helyre költözéskor volt. (Labost Pilisen nem találtam, igaz dikális se igen van onnan, információim szerint talán 1 maradt fenn 1741-ből. Azt nem kutattam, az a Mester utcában kutatható, a MOL nagyon messze van nekem.) Békéscsabán 1728-ban nyílt az anyakönyv, van néhány házassági töredék lap 1722-től, ott a többi rokon is megtalálható.
.... azt lenne jó tudni, hogy az adott ág békési beköltözésének idejében már Labos/Lábas volt, vagy 'még' Kuruc? Mikori az anyakönyv megnyitása, s mikori az első békési felbukkanása az adott beköltöző ősnek akár összeírásban, akár anyakönyvben, bármilyen kontektusban (akár tanú)? Tudod-e hol volt a névváltás?
Labos, de volt, hogy 2 hét különbséggel (születés-halál) mindkettő előfordult. Már gondoltam természeti névre is, de LvT-nek nem ugrott ilyen be, akkor tuti nem. Igazából 3 nagy család is volt a Pilissky vezetéknévvel, ezzel különböztették meg az én őseimet, tehát jelentett valamit. (Mondjuk 4 évbe telt mire rájöttem.)
P.S. Különös tekintettel arra, hogy vannak kurátor ősök, egyházfiak, akik sokat tettek az egyházközségért, s úgy láttam kevesen vannak, akik a 18.századra visszamenően ezt tudják. Azt hiszen örültek nekem.
Szia! Elég sokat voltam a megyei Levéltárban (mégha sokat is kellett utazni, de sokkal kényelmesebb a kutatás, s a filmeket sem kellett a MOL-ból lekérni, van másolatuk), s a dikális összeírásokat ott eredetiben lehet jól nézni, mert filmen 2 kockára tudták felvenni a nyilvántartást, úgy nehezen követhető. Ők mondták, hogy ha adnék az anyagból megköszönnék, hiszen egészen a török utáni betelepítésig visszajutottam, sőt vannak ágak, ahol az elágazáson túl is. (Kevés családi anyaguk van, még összeállításban is.) És az evangélikus levéltár (ahol igen-igen sok segítséget kaptam) rákérdezésemre azt válaszolta, hogy szoktak kérni a makacsabb kutatóktól az anyagukból, hiszen ez egyben az egyházközség története is. Esetemben. Teljes fákat voltam kénytelen készíteni a 18.századra és a 19.század első 3.-ra. Szóval, így marad utánam is valami...
Kedves milyennincs, ha idejössz a Családneves topikból:
Labos/Lábas család: megnéztem általában 10 évenként (ha találtam) dikajegyzékeket. Nekik nem volt túl sok a "rovásukon" 1760-ban 2 fejőstehén, két ló, 3 kapás szőlő, kalászosokat termeltek. Nem találtam nyomot arra, hogy jelentős lábasjószág lett volna, ez a birtok a szegényesebbek közé tartozott.
1786-ban elsőszülött fia nevén volt a birtok : szőlő, kenderföld, szántó, külsőkert, belsőkert, udvar...nem utal semmi arra, hogy kézművesek lettek volna. A 19. század közepéitől az anyakönyv tartalmazta a fogl. is. Ott "fm", "gazda" volt a jelölés.
Arra gondolok, hogy valami testi tulajdonság lehet csak mögötte, méghozzá György ősapa után.
Kedves milyennincs! Valóban nem látogatom, csak ritkán a netet, kedves topiktársunk figyelmeztetett rá, hogy keresnek. Ad Mezőkovácsháza: sajnos semmit sem tudok, mert családjaim a pár kilométerre lévő Kovácsházára csak vásározni jártak, semmi más kapcsolat nem volt, házasság sem.
Egyúttal szeretném Neked és a topiktársaknak megköszönni azt a segítséget, amellyel kezdeti bukdácsolásomban segítettek, nélkülük nem érhettem volna el, hogy mostmár a szorgos írással foglaltoskodjam, mert azzal tartozom 2 levéltárnak. 11-13 generációt sikerült a családomban megtalálnom, néhányat a 18.sz. eleji útelágazást megelőző időkben is. Természetesen ezt abbahagyni nem lehet, csak egy ponton választóvonalt kell húznom, hogy legyen lehetőségem megírni. Nagyon sok meglepetés ért, sok-sok örömet jelentett és igen lényeges, hogy rengeteget tanultam, főként a 18-századba szerettem bele. Könnyekig meghatódtam, mikor névadó ősapám 1779-ben kelt végrendeletét a levéltárban kezembe foghattam. (Jobbágy végrendelet) Köszönöm mindenkinek a segítséget, s különösen Neked (s majd LvT-nek is írok, mert kérdésem is lenne).
Úgy látom én voltam figyelmetlen a MOL-ban. Nyilván a katalógusukban az oldal alján kezdődött és a következő oldal tetején folytatódott a Tiszacsege, és én csak az egyik lapon lévőt kértem ki. Kösz a segítséget
Van e valakinek információja arról, hogy Tiszacsege ref. anyakönyveinek mikrofilmje miért nem tartalmazza az 1795-1880 közötti időszakot? Érdekes Módon 1750-1795, és 1880-1895 megvan. Azt tudom, hogy jelenleg nincs Tiszacsegén lelkész.
Ez igen fontos volna számomra mivel Hatvani István professzor rokonait is kutatom, és egy forrás szerint Tiszacsegén éltek rokonai. A meglévő időszakban találtam is Hatvanikat a faluban. szeretnék továb lépni.
A lentebb látható kép ezek szerint a mai középiskolát ábrázolja, eredeti állapotában? igen, a Sármezey Endre vasútmérnök volt, a nevéhez köthető többek között a Kunágota, X. dűlő és a Mezőkovácsháza, Sármezey nagymajor közötti vasútvonal építése is.
óóó, hogy a fenébe ne lenne meg ! egyik ismerősöm ott tanított . HUNYADI JÁNOS KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, Mezőkovácsháza Sármezey Endre út 63.
Sajnos nem tudok most többet, de igyekszem felvenni az illetővel a kapcsolatot, hátha több mindent tud a gimi történetéről. Egyébiránt Sármezey Endre neves mérnök volt.
Kövér - Sármezey - Nagel - Simonyi családok örökölték egymás után, majd az 1950-es években állami iskolai tanulóotthon lett. Arról nem találtam infót, hogy még megvan e.
hát a családoknál csak tippeltem, mert ők rendelkeztek nagyobb birtokkal Mezőkovácsházán, a Nagel valószinüleg nem volt nemesi család, csak előkelő polgárcsalád.
A Csehszlovák reprivazitáció annyira tisztességes, volt, hogy ahol lehetett azt a szántót ill erdőt adták vissza ami a családé volt a kolhozosítást megelőzően, a külföldön élő tulajdonosoknak is!
Az utolsó mondatod, a címerleírás az első háromból melyik családra vonatkozik?
Más (a többieknek, akik eddig nem ismerték): A 'rétháti+Kövér' keresőszavakra találtam ezt a remek oldalt (adatbázist) http://pepi.hupont.hu/1/kezdolap
A Nagel családnak a Felvidéken voltak nagy birtokai amit a privatizáció keretében vissza is kaptak. Lonto és/vagy Ipolyszakállos biztosan fészke volt a családnak.
Az, hogy nem jött válasz, azt jelenti, hogy azok, akik ismerősek 'arrafelé', mostanában nem látogatják a topikot. (Konkrétan mézontófű nevű nicktársunkra gondolok.)
Javaslom keresd meg mézontófűt direktben (ill. látom nem publikus az e-mailje, akkor azt kérem olvtársaink közül, akinek megven az ő címe, írjon legyen szíves neki, hogy nézzen ide erre a témára).
Ill azt. hogy itt a topikok közt keress egy Békés megyei regionális topikot, esetleg mezőkovácsházit, mert sanszos, hogy ma is létező épület, hátha/biztos felismerik.
Amit én nyomolvasóként ki tudok olvasni, az annyi, hogy valószínűleg nem 'holmi' kúriáról van szó, hanem ismert épülete a településnek, ha akkor, amikor a képeslap készült képeslapon szerepeltetik. Ezt ugyanis nem az épület tulajdonosa 'adta ki, nyomtatta, stb.', hanem a Magyar (királyi)Posta. Így feltételezem, hogy középület, így lehet ma is áll. Nézegetve a Profila web oldalát (www.profila.hu) századfordulós képeslapok különböző aukcióit, azt látom, hogy más településeknél a városok akkori meghatározó épületei, utcarészletei szerepelnek a képeslapokon.
Viszont akkor az is felmerül, hogy akkor nem családi címer. Sajnos Borovszkyban nincs Békés vm-e kötet
Így kérdésed, a "képen lévő kúria timpanonjában látható címer azonosítása" és a családfakutatás kapcsolatát jobban megvilágítanád, akkor esetleg - a mi eszközeinkkel - tovább tudunk lépni. Üdvözlettel: milyennincs
Amennyiben ez a hódmezővásárhelyi anyakönyvből való akkor nem valószínű, hogy jó volt szó megfejtés valamint a tippem és nem Mercséről van szó. A legvalószínűbb, hogy a Hódmezővásárhelyi plébániához tartozó településről/pusztáról van szó, esetleg a környékről egy másik település, bár nehéz megállapítani mi is lehet az a szó a gyenge felvétel és kézírás módja miatt (esetleg felrakhatna az egész képet, nem csak kivágást, hátha úgy könnyebben beazonosítható lennének a betűk az oldalon máshol előfordulókkal összevetve). Érdemes lenne átnézni az anyakönyvben, hogy nem fordul-e elő ez szó vagy egy hasonló szó máshol és az alapján beazonosítani, hogy mit takarhat. Nem tartom valószínűnek, hogy református lett volna. De persze előfordulhat, hogy áttért a katolikus hitre.
Köszönöm a gondolatokat, bár nehezen elfogadható számomra. Hódmezővásárhelyi katolikus anyakönyvről van szó, így (mivel Mercsén csak katolikusak éltek) , éppen elfogadható. De..... Hogy a túróba került onnan ide? A szüleiről egy szó sincs - se előtte, se utána. Itt élt viszont már néhány éve Vásárhelyen az én református családom. Gondoltam a lány a mienk, és a m..... kifejezést jómagam meghalt apának "szerettem volna" fordíttatni. Ugyanis az öreg Elek 1759-ben tényleg halott volt már két éve.
Bár nem írtad, hogy melyik település anyakönyvéről van szó és a felvétel minősége se a legjobb, de a legvalószínűbbnek ezt tartom: … Helena virgine mertzesiensi Elek … Azaz magyarul: ... mercsei (lakos/származású) Elek Ilona hajadon … vagy másképp: ... Elek Ilona hajadon Mercséről … Mercse=Sajómercse (Borsod megye)
Tehát az apjáról semmit nem írnak. Ha ez a bejegyzés nem abból az anyaegyház anyakönyvéből való, amelyikhez Sajómercse is tartozik, akkor érdemes lenne az előbb említett anyaegyházat is megnézni. Talán abban több van, már ha van benne egyáltalán valami.
idrisi vagy nagyon el van havazva, vagy olyan helyen van, ahol nincs hozzáférése a nethez (van még ilyen? :) ), de privátban sem elérhető egy jó ideje... S.
Van e valakinek Lengyelországi levéltári kutatási tapasztalata. Örülnék, ha megosztaná velem, úgy néz ki, hogy ott kell kutakodnom. Biecz és környéke a terület ahol érintett vagyok, de az ország bármelyik részéról a tapasztalatokat megköszönném. Üdv. pistur
Ööö, lehet, hogy butaság nem biztos, hogy direkt elírási hiba. A nyelvünk fejlődött és ennek eredménye is lehet egy névváltozás. Én számos ilyennel találkoztam. Persze legalább 1-2 évszázadnyi időnek szerintem el kellett telnie. Elég ha csak az ómagyaros formákról áttérnek egy ejthetőbb, más formájú írásmódra. Fontos lehet még ahogy változott a település nemzetiségi térképe az is döntő lehetett az írásmódban pl tótokat telepítettek be magyar anyanyelvű faluba... stb...stb..
- Egyházasdengeleg. -semmi közöm hozzá, de jó szemléltetőpélda :
Egyházasdengeleg neve ilyen alakjában csak 1905-től !! hivatalos. Azelőtt majd ezer esztendőn át Dengeleg volt a neve. Az elnevezés alapszava a dinga, denga, dinka szó, amely szláv eredetű és egy piros szőlőfajtát jelöl. Az első elnevezést a patak kaphatta, méghozzá a honfoglaló magyaroktól, s jelentése: patak, amelynek partján denga nevű szőlősök vannak. Ejtése, hangalakja: Dengelegy. A patakról kaphatta nevét a település, s azt megőrizte egy évezreden keresztül. a régi, ómagyaros írásmód Dwengeleg volt.
egyszóval etimológia kőkeményen, amihez nem értek .. :(
Az 1828-as vagyon ősszeirásban Zemplén megyében szerepel egy Sztakcsin és egy Sztakcsin- Rosztoka nevü helyiség, MOL jelzése B224 es film, FHLC jelzése 623192. Hátha segít valamit. Üdv pistur
Hello. hasznos lehet neked is de talán másoknak is segít a lenti linken található kereső. Határon túli régi magyar falvak mai elhelyezkedését, elnevezését- hova csatolták,stb... segíti.
http://sebok2.adatbank.transindex.ro/index.php?action=betu&betu=&kezd=540&kat=UA jó kutakodást üdv pistur
(Borovszky)
ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE NEMZETISÉGEINEK TÉRKÉPE.
Eltótosodott községek.
A ma is túlnyomóan magyar vármegye még magyarabb volt a XVII. században. A két évszázadon át folyó háboruskodás azonban nagyon megritkította a népet. Ezenkivül sok református is elvándorolt, midőn I. Lipót kormánya alatt üldözni kezdték őket. Az üres telkekre Sárosból és más vidékekről tótokat telepitettek a földbirtokosok, különösen a Kassa körül fekvő falvakba, melyek lassankint úgyszólván teljesen eltótosodtak, és csak a legutóbbi pár év óta kezdenek ismét magyarosodni. Ez eltótosodott községek nevei élénken tanuskodnak magyar eredetük mellett; a számos magyar családnév pedig a mult században a központi kormány által jó szemmel nézett, az 1849-et követő abszolút kormányzat által pedig nyiltan támogatott eltótosodás bizonysága. Bárcza, Benyék, Bernátfalva, Buzafalva, Csontosfalva, a két Tőkés, Gecse, Haraszti, Három-Bölzse, Kassa-Béla (a régi Szentvérképe), Kassa-Ujfalu, Királynépe, Kis-Ida, Lengyelfalva, Lőrinczke, Széplak stb. régi magyar községek lakói ma nagyrészt tótok. Köztük nagy számmal találjuk a következő magyar eredetü családneveket: Makó, Varga, Halász, Peres, Lengyel, Lőrinczi (Benyéken), Köteles, Beli, Buczkó (Bocsárdon), Takács, Pásztor, Kormos, Rácz, Tóth, Varga (Bölzsén), Bakaj, Bernát, Gaál, Kovács, Szabó (Bukóczon), Buzoga, Horváth, Lángos, Lovász (Buzafalván), Csigás, Estók, Fábián, Juhász, Kondás, Majoros, Lovász, Nagy, Takács, Varga (Gecsén), Jobbágy, Juhász, Kékes, Kovács, Kurta, Majoros, Tóth, Zöldi (Gönyűn), Szarka, Barna, Kovács, Óriás, Nevelős, Miklós, Balogh Búza, Liptai (Hilyón), Ferencz, Tormási, Lőrincz, Farkas, Lukács, Béres (Kassa-Bélán), Pápai, Lengyel, Gazdag, Radácsi, Orosz, Nagy, Rimai, Bálint, Balázs, Hadnagy, Csontos, Pásztor, Béres (Kassa-Ujfalun), Tóth, Bodnár (Királynépén), Kajáthi, Majoros, Varga, Szepesi (Koksó-Baksán), Boldizsár, Dankó, Bácskai, Lábas (Miszlókán), Tóth, Takács, Bodnár, Orkuti, Csuti, Lovassi, Szenderi, Radácsi, Hegedüs, Orosz, Lukács (Alsó-Olcsváron), Takács, Fazekas, Kövér, Bodnár, Dargai, Gergely, Közép (Ráson), Bálint, Nehaj, Beli, Keresztesi, Majoros, Tóth, Ordas, Forgács, Rozgonyi, Andrási, Ádám, Lengyel, Ferencz, Régi (Rozgonyban), Forrai, Eperjesi, Lengyel, Nagy, Bodnár, Katona, Fogmeg, Béres, Búza, Szabó, Varga, Halász (Tihanyban). Az alig néhány százalék kivételével tiszta tót Ujfalu, Rozgony, Olcsvár, Rás, Tihany községek uralkodó magyar nevei szomoru emlékei az erőszakkal vagy közömbösséggel előmozditott elmagyartalanításnak. E régi magyar községek megmagyarosítása tehát nem lesz egyéb, mint a történeti állapot visszaállítása, és a kassavidéki eltótosodott lakosok, a kik mindinkább tudatára jutnak magyar voltuknak, nem is állanak ellen a magyarositó törekvésnek. E községek megmagyarosítása tehát, ha a magyar nyelv terjesztése az egyházak részéről is kellő támogatásra talál, csak rövid idő kérdése.
Magyarok.
A magyarság zöme Abauj-Torna vármegyében csak néhány kicsi és egyre fogyó népszigettől megszakított egybefüggő tömegben lakik. Legmagyarabb része a gönczi járás, vagyis a Hegyalja, a Gönczi-patak és a Szerencs-patak völgye a Hernád balpartjáig; azután a régi Torna vármegye, a mai tornai járás, tehát a Torna és a Közép-Bódva völgye. A gönczi járásban csak elvétve találunk idegen elemet, 1–2%-ot. Egyetlen községben, Regéczkén van 9% tót; Abauj-Szántón német és tót együtt 2%, Vizsolyban és Göncz-Ruszkán 2% tót, Kéren 1% tót, Szent István-Baksán 4% német. Más községekben 1%-ot sem tesz az idegen ajkuak száma. Ez mind elenyésző töredék. Tornában négy községben találunk elszigetelve nagyobb számu tótot; Horvátiban 11%-ot, Barakonyban 12%-ot, Perecsén 36%-ot, Kányban meg éppen túlsulyban találjuk a tótságot, a mennyiben 254 lakos közül 170, tehát 2/3 rész a tót. Minthogy azonban minden felől magyarok veszik őket körül, a beolvadásnak nem sokáig állhatnak ellen. Elvétve apróbb idegen kolóniákra még akadunk, igy Tornán 4% németre és 1% tótra, Jánokon 6%, Szinben 1% tótra; ez azonban már számba is alig vehető kisebbség. Ellenben a legtöbb tiszta magyar község Tornában van. Tizenöt községben egyetlen más anyanyelvü lakos sem találkozott a magyaron kívül. Ezek: Áj, Almás, Becskeháza, Bódva-Lenke, Dobódél, Kápolna, Péder, Perkupa, Szádelő, Szászfa, Szőllős-Ardó, Teresztenye, Torna-Ujfalu, Udvarnok, Zsarnó.
Sásvár f. a Tisza által rég elhordott, hajdanában erős vár lehetett, a most már kukoriczatermő füzeseken, mellyet erős alkotásaért Sasvárnak neveztek, mit jelenleg az oroszajku nép Sásvárra cserélt s használja jelenleg is csekély falujokra.*)
Van valami hasonló, de nem Zemplén megyében (Gyalay):
Szászavinc (Szászapataka)
Torda-Aranyos vm. torockói j. 520618–XV., 5520 kh, 1273 r. /Geamana, Sasavinta, Szászavincz, Szászavincza, Válya Vintzi, Válye Vinczi, VINTA. / */1876 előtt Szász + Vincza- mindkettő Nagylupsa része. 1912-ben átm. a Torda-topánfalvai keskenyvágányú vasút építésének tartamára - az aranyosbányai szb.-i kirend.-ben./
vagy
Szászcsór
Szeben vm. szászsebesi j. 460315–XVI., 2414 kh, 1437 r. /SASCIORI + PLESI, Szászcsor, Szász-Csóra, Szesztsor; + Czerk-tp. + Plesi-tp./ Pm.Tb. */1744-ig az addig egységes ERD-i Fehér vm.-ben, majd a Magyarok Földjéhez /Terra Hungarorum/ tartozott Alsó-Fehér vm.-ben; az 1876:XXXIII.tc. /1.§.14.bek. e.pontja/ az ei. szervezett Szeben vm.-be kebelezte./
Sásvár, orosz falu, Bereg-Ugocsa vgyében, a Tisza partján, 536 g. kath. lak., s anyatemplommal. Róna határa szép buzát, s Tisza szigetje sok tengerit terem, rétje kevés. Hajdan ezen szigetben vár volt, melly sásas posványoktól vétetvén körül, Sásvárnak neveztetett. F. u. Megyery, Komjáthy, Bornemisza, Bodó, b. Berényi, Hagara, Butykay, Bessenyei, Bónis örökösök.
Utóbbi ! Sásvár/Sassin vagy Sasvár* Ugocsa vm *: mindhárom írott módon előfordult
1873-ban 132 h, 698 lakos 1882-ben 139 h, 734 l 1888-ban 139 h, 734 l 1892-ben 147 h., 794 l 1895-ben 794 l 1898-ban 147 h., 794 l 1900-ban 147 h., 794 l 1902-ben 164 h, 902 l 1907-ben 164 h, 902 l
vagy volt Ugocsa vm-ben is ilyen nevű település Sascin = Sasvár 164 házzal és 902 lakossal Nagyszőlőshöz tartozott, ott volt a járásbíróság , Fancsikán a postája
ui. Mátyásföldön utcanév > Sasvár utca az Ikarus közelében
Megtudná e valaki mondani (latinosok előnyben) mit jelent a keresztelési anyakönyvekben az alábbi kifejezés: Ajús ac (d)es
Ezeket a szavakat az 1700-as években látom több alkalommal beírva. Persze lehet hogy nem pontosan írom mert nehéz kisilabizálni a betűket. Néhány lelkész írása akkor is olyan volt mint a macskakaparás.
Örömmel közlöm a Nagyenyedi Ref. Kollégium, és a MÁV levéltár segítségével, sikerült kiderítenem a nagyapám Dr Hatvany Sándor adatait, és a Gyászjelentést is megszereztem. Ez ügyben karácsony táján volt bejelentkezésem.
Most Hatvani István debreceni professzor élete és leszármazottjai kezdenek érdekelni. Keresek valami jó és részletes életrajzot róla. Ami a neten elérhető ismerem.
kiegészítés a másodikhoz (lama módon nem nagyítottam a felugró ablakon:
Csepeley Jánoshoz: cantor Hegyesiensis
az első:
D[omi]nus Josephus, filius def.[uncti] Joannes Cziráki et Maria Drasnyáki civilis/civilio, Portæ(?) magister. Maria Eva filia D.[omini] Pauli Kunszabó et def.[uncti] Rosalia Kudula(?) nobilis.
a lakás gondolom egyértelmű, vőlegény Hegyes 268. sz., menyasszony Bajsa 324. sz.
a latin ragok valszeg nem minden esetben helyesek, illetve, mivel nem lehet minden ide kapcsolódó topicot visszaolvasni a válasz ablakban, Kudula lehet, hogy nem Kudula.
Örömmel közlöm, megvannak Kunszabóék Bajsán és nemesek. Köszönöm mindenkinek az építő-segítő hsz-okat ebben a témában.
Joannes Cziráki és Maria Draznyáki "civilis","posta magister" fia ... Josephus feleségül veszi D. Paulis Kunszabó és def. Rosalia Sendula "nobilis" leányát Maria Eva-t 1855 január 23-án. Előbbi 23 éves - hegyesi, utóbbi 18 éves - bajsai. A tanúk: ... D. ... Vojnits nobilis ... de bajsa és D. Joannes Csepeley cantor ...
Ahol 3 pontot láttok azt nem tudom elolvasni. Nemsokára bescannelem és akkor várom a segítségeteket :)
Köszönöm a válaszodat. Igen sejtettem, hogy kevés információ, de sajnos, nem találtam semmilyen okmányt, amiből többet megtudhatnék. Tudnál némi információt mondani arról, hogy hogyan lehet a levéltárakban kutakodni? azt tudom, hogy mik jók ha megvannak, csak azt nem, hogy bemegyek és kutakodok vagy ehez bekell jelentkezni stb.
"Anyai ágon eljutottam az ükanyámig, de itt megállt a kutatás. Azt szeretném kérni, hogy aki tud bármit arról, hogy Tiszavárkonyban élő Szoó és Szalai-akkal mi történt, írja le. Szalai Pál az ükapám, a Szoó Mária pedig az ükanyám,Szalai János pedig a szépapám."
attól tartok ez így kevés információ... talán theow volt aki innen a fórumról járatos Pélyen :) arra kérnénk konkrétan vázold a problémát, évszámokkal-mindennel, hogy a továbblépésedben segítsünk: név, hely, idő. S hogy miért akadtál el?
"...aki bármit tud a Pélyi névről, azon kívül, hogy Pély községből származik ossza meg velem."
van itt az indexen egy "Nevek, családnevek magyarul" fórum, ott javaslom érdeklődni, de attól tartok, hogy "ragadványnév" és hogy azért mert Pélyről elszármazott emberről van szó, s mely név a jobbágycsaládok névadási időszakában keletkezett, szerintem sajnálatosan semmi más infot nem fogsz kapni :( ha csak nem magáról a "Pély" szó eredetéről érdeklődsz, de attól meg majd óvva intenek, hogy a Pély, mint helységnév, illetve családod, mint személynév közötti kapcsolatról a fentieken kívül bármi következtetést vonj le.
további sok-sok erőt és kitartást a kutatásokhoz, iater.
Pélyi Péter vagyok és nem rég kezdtem el családom fájának kutatását, ehhez szeretnék segítséget kérni ezen a fórumon. Anyai ágon eljutottam az ükanyámig, de itt megállt a kutatás. Azt szeretném kérni, hogy aki tud bármit arról, hogy Tiszavárkonyban élő Szoó és Szalai-akkal mi történt, írja le. Szalai Pál az ükapám, a Szoó Mária pedig az ükanyám,Szalai János pedig a szépapám. A másik kérésem pedig, hogy aki bármit tud a Pélyi névről, azon kívül, hogy Pély községből származik ossza meg velem. Nagyapám Pélyi János volt apai ágon, de sajnos születésem előtt meghalt, neki az apjai is Pélyi János volt, de oda semmilyen évszámot nem tudok kapcsolni sajnos, így itt sem tudom folytatni a kutatást.
A Kunszabó család Nemesmilitics alapitó tagjai voltak. Szerintem a nemesmiliticsi és a bajsai anyakönyv elég ahhoz, hogy meg legyen a válasz..... Kunszabók még élnek Nemesmiliticsen, de Bajsán azt nem tudom. Lehetséges, az is hogy az illető hölgy Bajsán született, szülei pedig Nemesmiliticsen.
köszönöm :) nekem egyelőre az lenne a fontos, hogy melyik anyakönyveket kérjem ki... nemes Kunszabóék Bajsán és Nemesmiliticsen voltak ugye? Elméletileg akkor ez a két település elég lesz nekem ugye? A feleségem nagypapája által írt adatok szerint Bajsán született az illető hölgy, bár kérdőjelesen an írva... és természetese ezt szeretném alátámasztani konkrét anyakönyvi kutatással.
A Magyarország vármegyéi és városai sorozat készítése 1896-ban kezdődött és (21 vármegye és három kisebb földrajzi egység elkészülte után) 1914-ben, az első vilgáháború kitörése miatt szakadt meg.
most már csak egy kérdésem maradt. "Miklós jelenleg bajsai lakos." a jelenleg itt pontosan mit takar?... kérdésem úgy is feltehetném(?): Borovszky mikor gyűjtötte az adatokat?
üdv: iater.
p.s.: kár, hogy Kunszabókról nincs adatod; engem konkrétan Ő érdekel: Kunszabó Mária (1836).
Kunszabó. K. Ferencz, János és György, Szabolcs vármegye bizonyítványa alapján, 1773-ban hírdettette ki nemességét Bács-Bodrog vármegyében. A család Nemesmiliticsen volt birtokos. 1798-ban Mihály és István nemesi bizonyságlevelet kaptak a vármegyétől. E család tagjait az 1826. évi vármegyei összeírásban a nemesmiliticsi közbirtokosok között találjuk felsorolva. Miklós jelenleg bajsai lakos. Czímer: kékben, hármas zöld halmon, görbe kardot tartó, arany oroszlán. Sisakdísz: kinövő pajzs alak. Takarók: mindkétfelől kék-arany.
Kempelennél, a VI. kötetben:
Kun–Szabó Hevesmegyében élt család. (Orosz 165. – Dudás 95.)
Fényes Elek (1851):
Nemes-Militics, magyar-bunyevácz falu, Bács vármegyében, saját postahivatallal és váltással, Zombor és Bajmak közt. Lakja 3500 lak., kik többnyire r. katholikusok, paroch. templommal. Róna és termékeny határa 15,274 hold 1200 négyszögölével, s ez mind majorsági birtok, mellyből 575 hold szőlő, 64 mocsár, 138 utak. Birják e következő nemes családok: Allaga, Alföldy, Baghi, Bajcsy, Bavassevics, Berkó, Burza, Csernus, Czintula, Dózsa, Hajnal, Horváth, Ivánsics, Ivankovics, Kajty, Kanyó, Klinoczky, Knézy, Kocsis, Körmöndi, Kunszabó, Laczkó, Litvay, Mándics, Markovics, Mátyus, Molnár, Nagy, Odry, Páll, Piukovics, Radics, Szórád, Tar, Vidakovics, Vujevics.
A nemesmiliticsi Csernus családról van valamennyi adatom, Kunszabó nincsen a rokonságban.
Szia ! Én azt olvasom, hogy 1807-ben és a Szepességből. Esetleg a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyével vedd fel a kapcsolatot. Ha telepítés, és egy tömbből érkeztek, egyszerre, akkor gyakran az anyakönyv megnyitásakor írnak arról, hogy ez miféle közösség, aki most áttelepült.
Kép
