Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Kedves Szobornok. Egyszerűen nem hiszem el, hogy ez a magyar szó, hogy Föld, mint a farkába harapó kinyó mindég mekkora energiákat, szócséplést eredményez vita gyanánt. Már azt hittem, hogy Tudós Virtus urunk jó cikkeivel foglalkoznak majd itt, de nem! Visszatért a Föld!:-))))))
Látom, kedves Robur, "nem hatott meg a TESz" megjelölése/minősülése.
Hogy jobban végigondold a teóriát, kapsz egy Czu-Fo-t is a ter-tér-terra gondolatodhoz:
TER, elvont gyöke, 1) terem (ige), teremt, termék, termel, termés, termény, termékeny, termeszt, természet, termet származékoknak. Mindezek életszerves, átv. ért. ásványi testek növésére is vonatkoznak. Ez alapfogalom szerént rokon azon ser gyökkel, melyből növést, növényeket, kinőtt szálakat jelentő serdűl, serény, serte, sereng, vastaghangon sar, sarj, sarju, sarjadozik eredtek. 2) Szélesb ért. azon r gyökhangu szók nemzetségébe tartozik, melyek kisebb nagyobb szélesedésre vonatkoznak, s ekkor azonos, vagy legalább rokonítható ,tér főnévvel. l. TÉR, (1). TÉR, (1), (te-er v. té-r) fn. tt. tér-t v. teret, tb. ~ěk v. terek, harm. szr. ter-e. 1) Kisebb nagyobb széledésü, szétnyulásu, körözetü, öblözetü, s bizonyos határok közé szorult, vagy olyannak képzelt hely, mennyiben fölötte vagy benne valami elfér, állhat, ülhet, fekhetik, elnyúlhatik stb. Ilyen általán minden sikság, út, utcza, piacz, udvar, terem, szoba fölepét, talapzatát képező helyiség. Tágas, szük, széles, hosszu, keskeny, kerek, kis, nagy, négyszögü tér. Nyilt, zárt, kerített tér. Különösen bizonyos czélra, müködésre szolgáló ilyetén hely. Vásártér, raktér, harcztér, csatatér, vártér, sétatér, pályatér, küzdtér, gyűléstér, hadgyakorlati tér. Innen átv. ért. életviszony, életpálya, melyen valaki cselekvőleg mintegy kiterjeszkedve működik. Tért nyitni, engedni valakinek tehetsége, ügyessége kitüntetésére. Új munkálkodási térre lépni. Ezen téren mit sem tehetni. 2) Mint melléknév jelent tágast, sikot, egyenest. Tér föld, tér mező, tér völgy. Azon szók osztályába tartozik, melyek némely viszonyragok és képzők előtt gyakran elvetik az é-ket: tér-t v. ter-et, tér-ek v. ter-ek, ter-e; ter-em (főnév), ter-eb, ter-eb-ély, ter-ít, ter-ül, ter-eg-et, ter-j, ter-j-ed, ter-j-eszt, ter-p-ed, ter-p-eszt, ter-p-esz-ked-ik, terep-ély, ter-ep-es. Néha állandóan hosszúnak marad, pl. téres, térség származékokban. Rokon mély hangon: tár. Minthogy a tér általán valamely helynek kisebb nagyobb szélesedésére, szétnyulására vonatkozik: alapfogalomra nézve gyökeleme azon te v. té, vastaghangon ta, v. tá, to, változattal sze v. sza, melyből bizonyos középponttól kiinduló széledést, távolodást jelentő származékok képződnek, mint téved, tévelyeg, tébolyog, tép, tát, tág, tár, táv, távol, szanaszét, széled, szérü, szór. Ide sorozható a gyér, melynek egyes gyűrészei között rések, üres helyek tátonganak, vagyis melynek részei egymástól némi távolságban terjednek el. T. i. az eredeti t hang átváltozott lágy gy-re, mint tűr gyűr, türemlik gyüremlik, türkőzik gyürkőzik; tömöszöl gyömöszöl; tűkör gyűkör; tüszű gyüszű. Mennyiben ezen szót ékezet nélkül röviden is ejtjük, azon egy szótagu származékok közé tartozik, melyekben a gyök véghangzója nem szokott megnyujtatni, midőn képzőűl egyszerü mássalhangzót vesznek fel, milyenek a ta to, tě, vě, lě, vi, hi, i, ě, ma, fe, le, be, sza, sze gyökökből származottak, ú. m. tal tol, tasz tosz; těsz, věsz, lěsz; hisz, visz, ěsz(ik), isz(ik), mast, fen, fel, len, ben, bel, szab, szeg, szel. Egyezik vele a persa tír (planities. Vullers). Egyébiránt rokoníthatók vele a török: dere (völgy, innen Bujukdere = nagyvölgy, helynév), derja (tenger), török-persa dirasz (hosszú); sőt a szanszkrit dhará s latin terra is. (:tehát rokonítható-mint sok egyéb, de nem abból származó:)
TÉR, (2), önh. m. tért. 1) Bizonyos helyiség elég neki, vagyis testének teriméje nem nagyobb az elfoglalt vagy elfoglalandó helynél; máskép: fér. Szobámban több bútor el nem tér. Kis kocsidban csak ketten térünk el. Ezen hordóba három akónyi folyadék tér. Szük likon nehéz betérni. Ez értelemben egy a tér főnévvel, s oly viszonyban áll vele, mint a nyom (premit) és nyom (vestigium), zár (claudit) és zár (sera, clausura), les (insidiatur) és les (insidiae), nyit (aperit) és nyit (apertura). Vagyis azon szók osztályába tartozik, melyek ugyanegy alakban nevek és igék. 2) Bizonyos ponttól valamely irányban és iránypont felé lehajlik, eltávozik, s ennélfogva távolító vagy valahova beható, közelítő vagy fölható viszonyragu neveket vonz. Jobb utra, más ösvényre térni. Kitérni az utból. Alátérni a völgybe. Betérni a csárdába. Megtérni a katonaságból. A bünös ember megtér, midőn az erény utjára vissza fordul. Más vallásra térni. Magába tér, elszórt figyelmét ön belsejére fordítja. Magához tér, ájult, öntudatlan, kábult állapotból öntudatosra megy vissza. Térj meg útcza, kutyaszorító, melyen által menni nem lehet, s vissza kell belőle fordúlni. Származékai az ékezetet megtartják: térés, térűl, térít, téreget, térd, térdepel, térdel; kivétetik: terel. Egyébiránt alapfogalomban egyezik a tér főnévvel, és a helyfoglalásra vonatkozó tér igével, de azon különbséggel, hogy ez különösen bizonyos középpontot környező helyszéledésre, amaz pedig valamely pontból bizonyos irányban kiinduló távozásra, félrehajlásra mutat. Ezen eszmejáratnál fogva valószinűnek látszik, hogy az elhajlást jelentő tér öszvehúzott ige, s eredetileg te-v-er, vastaghangon ta-v-ar, a te ta (té to) gyöktől, mely tekintetben hasonló képzésüek: a csa gyökből csavar, öszvehúzva csór, csúr, csűr; a za gyökből zavar, öszvehúzva zúr, zűr; a sza gyöktől szavar, szór; mennyiben t. i. az elsorolt gyökök oly származékok gyökhangjai, melyek félre irányzó mozgásra vonatkoznak, s nem egyebek, mint ugyanazon alapgyökhang változatai. V. ö. CSA, SZA, SZE, gyökszók.
Még annyit hogy a ter-tér gyökű szavaink 480 címet foglalnak el ebben a műben. Persze sok irreleváns most, de "szép munka lett volna a terra-tól".
Az IE-i nyelvek közül jelen van az európaiaknál, de hiányzik az óind, az óiráni, az örmény, a hettita, az ógörög, a latin, a kelta megfelelés. Azaz a szó nem lehet indoeurópai. Egy ilyen alapvető fogalomnak kellene, hogy legyen IE-i alapszava.
(Hasonló a 'terra', ami viszont emezeknél hiányzik, és csak a latinban, és a keltában van meg. Ennek ellenére indoeurópaivá van nyilvánítva eme TÉRséget-földet-TERületet jelentő szó.)
"...a magyar "fold" szo, a nemet "feld" vilagos kolcsonzese..."
A német Feld szó a magyar föld világos kölcsönzése. ------------ A felületet jelenti, amin járunk. Pl. a "föld alá bújik" kifejezés világosan megmagyarázza a lényeget. Ahogy Czuczor és Fogarassy oly szépen megfogalmazták: "Alvilágunk tekéjének szilárd fölszine, felső része." ----------- Finn pelto - föld, mező, szántóföld
Az IE nyelveknek nincs erre közös szava. Egyébként is másodjelentésű, mint 'mező'.
"Holott a kínai írásban és az asztrológusok jelrendszerében is egyértelműen Föld jelentése van e jelnek,..."
Senki sem vitatta ezt, hanem az ertelmezesedet, amely szerint' az "Edenbol kifolyo negy folyo"-t lenne szimbolizalni.
A korbe irt kereszt, leginkabb a negy vilagtajat jelenti, nem folyokat es semmi edeni kapcsolata nincs.
Meg azt is, hogy a rovas "f" betuje a Fold jelevel egyezik, holott, a magyar "fold" szo, a nemet "feld" vilagos kolcsonzese, mert a magyarral rokonithato nyelvekben, finn vagy torok, a "fold" szava sehol se kezdodik "f"-el es egeszen mas szerkezetet mutat.
A körbe zárt kereszt alakú "f" (Föld) szójelet így próbálta magyarázni s ez nagyon tudománytalan és tiszteletlen volt:
***
"Van kerek csonak.
Eppenhogy Mezopotamiaban es ugy hivjak, hogy "quffa", a sumerek "ma gurgur"-nak hivtak ( a csonak ami gurul :-)
Ebben ul a tiszteletes ur egy nagy X-el es azt hiszi, hogy a Foldon gurul."
***
Holott a kínai írásban és az asztrológusok jelrendszerében is egyértelműen Föld jelentése van e jelnek, s a világ más pontjain is mandalaként, azaz felülnézeti világmodellként alkalmazzák.
A kérdésre, hogy miért éppen ez a jelforma jelöli a Földet, az Ószövetség és általában a négy szent folyóhoz, a Teremtéshez kötődő ősvallási eredetű hagyomány ad magyarázatot.
Nem tiszteletlenül kellene megközelítenie a tudományos kérdéseket egy magára valamit is adó felnőtt embernek.
Ha mégis ezt teszi, akkor abból levonjuk a levonható következtetéseket a szellemi képességeit illetően.
Olvasom a cikket, majd ennél a résznél: "katt" a címre, hát mit tesz Isten, kiírja, hogy "A kiszolgáló nem található"
Múzeumba került a székely betűs magyar szöveget hordozó hun fibula
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=74738 ------------------------- Olyan ez, mint ahogy hiába vagyok regisztrálva a "Tudós virtus" c. izében, az istennek sem enged be valaki.... De hát oda se neki! Vannak ilyenek... (Mellesleg: semmit nem írtam még oda, úgyhogy érthetetlen a dolog számomra.)
Abban igazad van, hogy az ilyen hsz-ok - meglàtàsom szerint Soknevûnek szokàsa, hogy az àltala lenézett és "zagyva topikok"-nak nevezett témàkba 1-2 hsz. erejéig megjelenik és lehuz mindenkit - valoban rovatrombolòak.
Bocsànat, ha egy kalap alà vettelek a rovatrombolòkkal. Csak az a hsz.-od jutott eszembe (8974.) melyben Robur-ral szemben Te sem valami finoman fejezted ki magad. Lehet, hogy rossz napod volt? :-)
Látszólag mindkét oldalon feszültség mutatkozik, azonban én nem használok olyan alpári stílust, mint ők; ráadásul a dolognak van folyamata és eltérő az álláspontunk is.
A folyamat azt jelenti, hogy én egy harmadik fél kérdésére válaszoltam segítőkészen s ebbe kötött bele kéretlenül valaki.
Az álláspontunk szintén figyelemre méltóan eltérő. Én monomániásan csak a tudománnyal foglalkoznék, a rovatromboló meg csak és kizárólag kötekedni tud. Bevallottan nem is szakít időt a tudományra. ha arra kerül a szó, lelép. Szerintem ez érdemi különbség - ezért okom van arra kérni téged, hogy ne hasonlíts hozzájuk.
Hàt nem ilyen "ujramegjelenést" vàrtam tôled, kedves Segédnick/Afrikaans! Semmit nem vàltoztàl, igaz én sem: ugyanaz a naiv lélek vagyok, aki azt hiszi, hogy az emberek vàltozhatnak. :( Öszintén sajnàlom, hogy azt a (te àllitàsod szerinti) kevés idôdet arra hasznàltad màr megint, hogy valakibe "belecsipj". Mindkettôtök (màs-màs területen levô) tudàsa elôtt meghajlok, de csak azt tudom neked is mondani, amire Tiszteletes urnak is felhivtam a minap a figyelmét: a fellengzôs, lenézô stilusu forumozo ugy jàr, hogy egyszer talàlkozik egy nàlànàl is agresszivebb nickkel és ugyanazt kapja visza, amit ô màsoknak adott. Jol emlékszem még arra, amikor a te véleményedet (vele téged) is lehülyézte egy olvtàrs...:(
"közel negyven évet fordítottam erre a területre, ezért - talán mondanom sem kell - alapvetően különböző kategóriába tartozunk. Nekem nem okoz gondot bárkit, azonnal - természetesen tudós érvekkel ... - lemosni az asztalról ... A legjobb módszertant én dolgoztam ki, a szakkönyveket pedig én írom az utóbbi években"
Az itteni ízelítőkből következtetve csak annyit mondhatok: az ős-ten verje meg, de jól sikerültek...
A legjobb módszertant én dolgoztam ki, a szakkönyveket pedig én írom az utóbbi években.
Az akadémikus áltudomány képviselői pedig sorra beismerték, hogy nem tudják, honnan ered a székely írás.
S azért nem tudják, mert betűírásnak tekintették a székely írást s annak megfelelően próbálták rokonítani. A szóírások rokonításának azonban eltérő módszertana van.
Te most is csak blöfföltél, mert fogalmad sincs a hazai írástudomány történéseiről s azt hitted, hogy a más tudományágak esetében használt szlogen itt is bejön.
De tévedtél.
Mert negyven év munkáját nem lehetsz képes megérteni sem, nem hogy megcáfolni, öt perc alatt.
Egy tudományos párbeszédnek nem lehet célja az "ízekre szedés" (ami keményre sikerül és kizárással jár), csak a tudományos igényű cáfolat (ami nagyjából azt jelenti, hogy a jelenségekre egy jobb magyarázatot kell adni). Azaz a szimpla lehülyézésem nem magyarázza meg pl. az indián-székely jelpárhuzamok létét. Mindaddig, amíg nem tudsz jobb magyarázatot adni erre és a hasonló, általam feltárt jelenségekre, addig tudományos értelemben nem mondtál semmit.
Te döntöd el (a hozzászólásaid értékével), hogy mire értékeled magadat.
Mivel nem érsz rá, nincs is miről beszélnünk.
Én közel negyven évet fordítottam erre a területre, ezért - talán mondanom sem kell - alapvetően különböző kategóriába tartozunk. Nekem nem okoz gondot bárkit, azonnal - természetesen tudós érvekkel és nem mocskolódással - lemosni az asztalról. Te pedig az időhiányra vagy kénytelen hivatkozni, mert idő kellene az értelmesnek vélt cáfolathoz.
"a meglévő alátámasztást te nem tudod mergcáfolni szimpla jelzőosztogatással"
Ne haragudj, erre most nincs időm. Régebben volt, hogy kedvem tartotta ízekre szedni egy-egy állításodat, de annak a nagy részét is kitörölték, vagy mert élesebb hangnembe torkollott, vagy csak úgy. Tehát ismétlem: nem pazarlok erre időt s energiát. Vannak arra érdemes őstörténeti témák, sajnos azokkal kapcsolatban sem jut mostanában időm írni. Neked lenne érdemes inkább egy kis módszertant tanulnod, meg fellapoznod néhány igazi szakkönyvet.
Örülök, hogy figyelemmel kíséred az eseményeket és értékeled is a leírtakat! Vannak rovatrombolók, akik talán azért kötekednek - egyesek szerint ezért kapják a fizetésüket - hogy Te erre hivatkozva kizárhass. Ez persze csak rosszindulatú szóbeszéd lehet, bár a rovatrombolókat nem kívánom védeni.
Örvendenék azonban, ha megemlítenéd, hogy az én mondataimban mely szavakat nem tartod méltónak a rovathoz, hogy a jövőben azokat is kerüljem! A másik fél esetében nincsenek ilyen nehézségeim, ott nem szükséges fáradnod.