Van egy olyan szabály, hogy 5.4m fesztáv felett statikai terv is kellene az építési engedélyhez. Adott egy egyszintes, fafödémes átlag családi ház terve, ahol szinte mindenhol 5m alatt a fesztáv, de egy kis kiugró részen 2m szélességben 5.7m. Mennyire kell szerintetek ezt a szabályt ilyen apró eltérésnél komolyan venni?
Nem találtam más a témához illő topikot , hát felteszem ide !!
Egy kis aktualítás !!
A budapesti volt bérházak, ma már majd minden társasház régen amikor még ismerték a szabályokat 2, azaz kettő lépcsőházzal épültek. Legalább is az én érdekeltségi körömben és ismertségemben( kb.10 -12 ház, ez így van kialakítva )
Átalában van a főlépcsőház - jó széles lépcsővel és díszes kialakítással. Aztán a hátsó, az un. cselédlépcső, vagy hátsó/mellék lépcső ház.
A rosszmájuak, a nem gondolkodók még azt is átallották mondani ez azért volt, hogy szegény cselédek ezen járjanak.
Le degradálták ezeket a lépcsőházakat.
Pedig nem ezért épültek.
Hanem a biztonság miatt.
És most a konkrét eset : egy főúti kb. 70 lakásos, körfolyósós 4 emeletes zárt téglány alaku házban vagy 15 éve az udvart befedték - müa. közelebbről ezzel a plexi/polikarbonát anyaggal. Így a hátsó lépcsőházból a kijutás csak a pincén keresztül lett lehetséges.
Ki is írták nagy betükkel, hogy vészkijárat.
Ez müködött kb. az elmúlt májusig. Ekkor a gondnok lezárta nagy vasráccsak a lejáratot, mondván " cselédek már nincsenek " Többször szóltunk neki. Mindig elkente a választ, csak mosolygott hogy mit akadékoskodunk.
Na de most elemeztük a helyzetett : lehet tűz, lehet gázrobbanás stb. Leszakadhat a körfolyósó - nincs menekülő útvonal.
Mit lehet tenni ??
Nagyon egyszerű - kell szólni a tűzóltóságnak, a jegyzőnek és a rendőrségnek.
Majd nem lesz annyira nagy mellénye a gondnoknak.
Vagy várjunk a hétvégi eseményekhez hasónlóra ??
Vélemények ??
ja hogy miért ide atervezéshez tettem ,
Mert ezek a lépcsőházak tágasak, nem olyan nyomoroncak mint a mostani modern házakban - még a hátsó is szélesebb !!
ez jó :) és ha ezt lehetne kikövetkeztetni belőle akkor a jogszabály logikus és értelmezhető lenne.
összvissz két bibi van benne:
1. nyelvileg nem helyes
2. tudtommal az országban nincs olyan hivatalos szerv ami ezt az értelmet adta volna neki eddig, vagy akár csak érintette volna eme értelmezés lehetőségét
és még az is lehet, hogy ez az értelmezés volt a jogalkotó szándéka, csak "elgépelték".
én csak a jogszabály szövegét próbálom értelmezni, a szerint meg épület :D
de ha ez nem épület, mert nem 6 oldalról zárt, akkor miért számítana egy lábon álló tető vagy egy 3 oldalról fallal határolt garázs épületnek? vagy akár teljesen zárt, de meghagyott termett talajú (füves) garázs?
A másik ahol megfogható a szomszéd a zöldfelület. Ha az építmények lefedik a terepfelületet, akkor csökkentik a zöldfelületet is. Nem lehet még az engedély nélkül építhető létesítményekkel együtt sem kevesebb a zöldfelület az előírt minimumnál.
jelen helyzetben igaz, feltéve ha nem oldalhatáros az építés, mert akkor elvben lehet.
de ha már épület:
Építési Törvény:
"10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából."
hogy lehet értelmezni a részben körülzárás fogalmát? vagy körülzár valamit teljesen vagy részben határolja. ha én a kerítésem előtt (szél vagy napárnyékolás céljábol) szoktam üldögélni, akkor a kerítés épület? sőt, tovább megyek: a kerítés a telek körül (és a telekkel együtt) épület? hisz jellemzően emberi tartózkodás céljából részben teret zár körül.
36. § (1) Szomszédos telkeken a meglévő épületektől a megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb:
a) sem a (2) és (3) bekezdés szerinti telepítési távolságnál,
b) sem a (4) bekezdés szerinti tűztávolságnál.
1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez
23. Építési hely (telek beépíthető része): az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k).
45. Kerti építmény: az építési telken belül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás céljára szolgáló műtárgy [pl. hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő].
Mivel az említett építmény emberi tartózkodásra szólgáló "épület", nem lehet az oldalkertben. Ugyan nincs meghatározva az épület fogalma a jogszabályban, de a közighivatalnál szerintem nem fogják kerti építménynek titulálni az épületet.
Köszönöm a válaszokat. Megerősítettél abban, amit én is gondoltam. A szomszédnak ez már a sokadik ilyen húzása sajnos, lassan tele van építve az egész kert ilyenekkel.
De. a közszolgálati rádióban volt egy műsor. A pince/szuterén lakásokról volt szó.
A lényeg : még mindig vannak ilyenek. Adják veszik őket.
Inkább érdekességként: az szegény riporter ha már belefog ilyen témába, legalább a pince ill. a szuterén fogalmát tisztázhatná magában.
Majdnem a riport végén derült ki (nem tőle) hanem az egyik ingatlanos mondta : jó 130 éve - a XIX sz. 80 -as éveiben volt egy rendelet ezek visszaszorítására. Akkor hangzott el először : szuterén az aminek minimum a fele nem a földben van. Szegény riporter hablatyolt a vizesedésről, belmagasságról stb.
A sok esetből : ugyi egy VIII. ker-i szuterén, aminek az ablaka egy koszos, zajos utcára néz, nem azonos egy belbudai szuterénnel, ami ablaka a kertre, rádaásul a déli oldalra néz.
Tehát : pince az aminek a 2/3 a földben vagy még több van,
szuterén az aminek a 2/3 vagy még több a föld felett van.
a 253/1997. korm. rendelet (OTÉK) 1. sz. mellékletében benne van a kerti építmény fogalma:
"45. Kerti építmény: az építési telken belül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás céljára szolgáló műtárgy [pl. hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő]."
ugyan nem taxatíve a felsorolás (ott van a "pl." kifejezés), de az általános és II. fokon illetve peres eljárásban annak tekintik. illetve csak azt tekintik kerti építménynek, ami a felsoroltakkal paralel és más építménykategóriába egyébként nem sorolható. pl. ha egy kerti tető oldalát teljesen lezárják, akkor az alkalmas zárt tárolónak és így nem tekintik kerti építménynek, hiába nyilatkozza a tulajdonos, hogy ő pihenésre használja.
három dolgot tehetsz:
1. bejelentést teszel építésfelügyelethez, hogy a szomszédodban engedély nélkül építettek
2. közérdekű bejelentést teszel a helyi építéshatóságon ugyan ezért - gondolom ezen vagy túl - és ha itt nem korrekt a válasz, akkor a közigazgatási hivatalhoz fordulsz panaszért a helyi építéshatóság válaszálval kapcsolatban
3. birtoksértés miatt panaszt teszel a jegyzőnél és ha ez nem vezet eredményre akkor pert indítasz. (ezt nem javaslom, mert hosszadalmas és költséges)
gyakorlatban azt javaslom, hogy írd meg a jegyzőnek a panaszodat és írd bele a levélbe, hogy amennyiben kérésednek megfelelő döntést nem akar/tud hozni, akkor a beadványodat továbbítsa a közigazgatási hivatalba illetve írd bele, hogy te meg ekkor bejelentéssel élsz az építésfelügyelethez.
Kertvárosi lakóövezetben lakunk. A szomszédunk épített a telekhatárra egy kb. 7,5 m hosszú, 6,5 méter és 5,5 m magas építményt. Tömör tégla, sátortető, cserép, kémény amiből füst is jön, tehát fűtés is van benne.
Felhívtam az építésügyi hatóságot, majd levelezést is folytattam velük az ügyben. A válasz az, hogy mivel ez a ÖTM rendelet 1.sz melléklet szerinti pihenést szolgáló kerti építmény, semmiféle engedély és bejelentés nem szükséges az építésére.
Nekem ez hihetetlennel tűnik. Az ÖTM rendelet ebben a pontban többek között hintát, mászókát, csúszdát említ. Nem hiszem el, hogy ez az építmény is ebbe a kategóriába tartozik. Ha igen akkor a jogalkotó elég felszínes volt. Ezek alapján mindenre ráfogom, hogy kerti pihenés célját szolgálja és építek, ahogy jólesik.
Van valakinek tapasztalata ilyen ügyben? Esetleg ismertek más jogszabályt ami a kerti pihenőhelyek építésével kapcsolatban tartalmaz szabályokat?
tudtommal ebben a formában nem lehetséges a hátsókert csökkentése.
úgy lehetne, hogy a hész-be belefoglalják, hogy a hátsókert 5 m, de ezt nem fogja senki megtenni, ha csak nincs egyébként is változás alatt a hészetek.
a megengedhető eltérésekről az oték 111.§ bővebb infót ad.
ha esetleg mégis megadnák, küldjed el légyszi az indoklását, nagyon hasznos lenne :)
Hello, Érdeklódnék, hogy van e bárkinek tapasztalata hátsókert méretének csökkentésére indíott kérvénnyel, beadvánnyal?
Nálunk 6m a hátsőkert. Ez nem probléma, csak tele van fákkal (őshonos, parcellázás előtti fák) a telek, amiből egyet sem szeretnénk kivágni, mert ez adja a hangulatát és a környék jellegét. A ház viszont így éppen csak elfér a fák és a hátsókert között, de félek hogy az építkezés során a gyökereik sérülhetnek. Szóval ha csak 1m-t is engednének a 6-ból hátrafelé, már sokkal jobb helyzetben.
Szerintetek van erre esély? Az építménymagasság 5m hátul, szóval ha 1m-t kapnánkakkor egyenlő lenne a hátsókerttel.
