Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
eszembe jutott egy olyan kérdés, hogy esetleg mérted e már a tűztér samott fedele fölött közvetlenül a füst hőjét Mielőtt a csőregisztert elérné hány fokos mikor van utánégetés? Ez a méretezéshez nagy segítség lenne. 😃
Ez egy kicsit olcsóbb mint az első fecske. (nem emlékszem a márkára, de tudom, hogy van egy youtube-es videó amin van hasonló kettőségésű kazán a nappaliban)
Szerintem nem teljesen kiszámítható, mi történik egy ilyen csővel + a benne lévő vassal. Azzal egyetértek, elég ha hidegen forgatható, de minimális játékkal, hogy jól tisztítson! Melegen meg ne vetemedjen meg a feszültségtől, mert akkor legközelebb már nem forog el hidegen sem.:D
Egy installáció, bár olaj fűtésű kazán hőcserélőjéről van szó:
Egy házi/barkács gyártási mód és az eredmény:
2-es anyag kellhet hozzá. 3-as még jobb lenne, de kétlem, hogy azt meg lehet így tekerni kézzel.
Hát igen. Majd ha megépítem beüzemelem kiderül mit tud. Addig azért még eltöltök pár téli estét tervezgetéssel és olvasással aztán majd lesz valami. Úgyis minden évben mióta önálló életet kezdtünk asszonypajtással (3ik tél) mindig alakítok valami a fűtésen. Most jött el a kandalló átépítés ideje pedig Ő már azt hitte minden csodás. 😃 lesz is dirr durr ha nem lesz tökéletes 😃 De hiába az erdő és az ingyen fa ha a hatékonyság Sehol. Mindig is foglalkoztatott egy hatékonyabb megoldás beszerzése de végül úgy döntöttem hogy építek. 😃 A fémek általában tágulnak a hőre így a cső belső átmérője nagyobb lesz melegen de a spirál is tágul csakhogy ott más az alak az anyagvastagság és esetleg az anyagminőség is ezért ha hidegen passzentos és kotorja a koszt melegen lehet, hogy lötyög esetleg megfeszül. Szerintem a jó megoldás ha hidegen lehet vele takarítani és fűtés közben nem piszkálni. Tudsz erről a perdítőröl valami képet mutatni? Legyártani bármit le lehet csak az ára kérdés megéri e?😃
Igen. A vékony, oldalfalra feszülő spirálok elsősorban a tisztítás miatt vannak. Mivel nincs közepe, ezért a tágulásos-feszüléses esetekben nincs gond sem.
Amit házilag többen csináltak, az egy cső belső átmérő szélességű lapos anyagból csavart perdítő. Ez inkább a füst megtekerésére való, de ha fel-le meg tudnánk mozgatni vagy tengely irányban forgatni ÉS szélességében a csőhöz szorosan simulna, akkor le tudná a pernyét, kormot, port is túrni. Azonban itt is vannak komplikációk. Ha átmérő széles az alapanyag, a csavarás közben lehet valszeg összébb fog menni, lötyögni fog. Ha túl passzosra gyártjuk, beszorulhat vagy vetemedhet. Ahogy melegszik a rendszer a vas jelentős hőtágulása miatt megint csak lehetnek meglepetések. A cső szűkül vagy tágul belül? A csavart laposvas? Azt még el tudnám fogadni, hogy a melegedéses tágulás miatt csak hidegen vagy csak melegen mozgatható, csak ne deformálódjon. Öszvér megoldás lehet a legjobb: laza perdítő lapos anyagból, a szélein valami sűrű drótkefe szerű sörtékkel. Na, ezt gyártsd le!:DDD
Értem a dilemmádat. A helyzet az, hogy sok minden csak a megvalósítás során derül ki. El kell kezdeni! Nekem első körben jó ötletnek tűnt a 6/4-es csőregiszter a tűztérben, de ma már nem csinálnám újra. Nem terveztem füstcsöves tartályt sem, csak láttam a füstgyűjtő kúpon meg a 2mm-es vas füstcsövön az elszíneződést, amit a túl meleg füst okozott, ezért egészítettem ki a rendszert.
Ha ma csinálnám, egyből inverz égésűt építenék és csak füstcsöves tartályt. Könnyen takarítható csőfelülettel.:D
Ezek azért elég ütős technikák. 😃 mindkettő nagyon ötletes. Igazából 1 menetemelkedést kell csak mozdítani ez megoldható kézzel is minden begyujtásnál. Ez a rugalmas spirál jó dolog bár így hogy nincs közepe lehet inkább elhuzza a füstöt az oldalfaltól. Erős huzatnál biztosan jó de azért okoz némi ellenállást is. Na ezen még megéri töprengeni. 😃 Az építendő kályhámra visszatérve nézegettem, hogy max 300kg tömeget tudnék rábeszélni hőtárolásra ami nem sok. Föleg egy több tonnás kályha mellet amit amúgy sem építenék de azért ha már van némi tömeg azt ki akarom használni. Ennek azért elég lenne ha mondjuk 3-4 órán át kap 300 fokos füstöt. Ha Neked a 2.5nm aktív felület leveszi 200ra a füstöt akkor sztem 1.6nm az hagyna benne 300 fokot. De mi van akkor ha ez a több órás 300 fok úgy feltüzeli azt a marék téglát, hogy nem lehet a közelébe menni. De jó lenne mindenhez érteni.😃
Ha tiszta, igen. Igen van ott még 18m 6/4" cső is:D Abból kb. 1,1m2 direktben és 1,6m2 samottal/tűzálló betonnal letakarva. Az is melegszik, csak nem olyan intenzíven, viszont nem koszolódik végre és amíg van a samottban hő, az is meleg.
Drótkorong nem jó. Én azzal tisztítok most, rugalmas fúrószáron, de nem egyszerű még így sem. Nem nagyon koszos egyébként. Ilyesmi: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=137522895&t=9147701 A második kép. Az első akkor volt, amikor még nem volt samottozva, nem volt utánégető és kátrányosodott a cső. A drótkorongot meg kellett vágni, mert nem forgott el a csőben a kátránytól:(((
Ha a nagy emelkedésű lemez/gömbvas anyag menet megtekerve az egész csövet tisztítaná, akkor már csak a tekerést kellene megoldani. Mellesleg egy ilyen perdítő-tisztító a füstgáz csőfalhoz tereléséhez is kitűnő lenne, ezáltal a hőcsere tovább javulna. Két gond van csak. Legyártani+tekerni kézzel vagy motorosan, de szétszedés nélkül... Esetleg valami rugalmas spirál? Várom az ötleteidet!:DDD
Nahát. Az csak 1,28nm felület. Az Ennyire meghűti? Neked van ott még csőköteg is amin előbb halad át a füst nem? Annak mennyi a felülete? Samott alagútra gondoltam. Azért gondoltam erre a megoldásra mert így a nappaliban a tégla által tárolt hő temperálna mikor nem ég a tűz. Viszont ha mindkét oldalra vizet teszek akkor nem tudom a tégla tömeget fűteni. Arra is gondoltam, hogy ketté választom előbb csak a vizet fűtöm majd csak a samott járatokat a tégla mögött viszont nem tudom, hogy a pár nm 1-1,5 mennyi hőt venne fel és akkor több száz fok szálna el a kéményen. Esetleg utánégető kamra mint írtad és abból csak 1 irányba kimenő füst körbe a tűztéren ahogy gondoltam elég hatékony lehetne. Max kisebbre veszem a hőcserélőt. Automata szabályozáson agyaltam de még nem biztos. A tisztítás is mehetne valami automata módon motorral meghajtott nagy emelkedésű meneten valami drotkorong csak kérdés ez mennyire bírná a sok sok fokot? Mennyire rakódna erre is szutyok és bírná e tekerni hónapok múltán is? Csupa izgalom. Szeretem az ilyet. 😃
Ez egy ötlet volt, nem tudjuk hol lehet kapni, lehet-e egyáltalán. Azt is el tudom képzelni, hogy megveszed a méretre vágott üvegkerámiát és egy ablakos céggel felgőzölteted. Nem tudjuk mennyire lesz strapabíró és hatékony. Esetleg két réteg ük. kellene és mindkettőre tenni a belső felületükre?
Ha ez működne már csak az ár kérdés. Ha nem, vagy drága, akkor tovább kell keresnünk mivel lehet az ablakon leadott hőt visszafogni a látvány megtartása mellett... Vízbetét?:DDD
Ahogy gondolod. A helyszűke miatt gondoltam, így lehetne a hátrányból előnyt csinálni, meg én nem hagynék ki egy ilyen ragyogó alkalmat.:D Biztos, hogy hatékonyabb. A tűz feletti után égetés soha nem lesz olyan tökéletes. Esetleg tömegkályhával, utánégető kamrával.
A pillangót asszem értem. Az áthúzás balról jobbra a tűztér alatt hogyan lesz? Samott cső? Samott alagút?
Ha monitorozod a füstöt, a pillangóval be lehet állítani, hogy elég meleg maradjon akkor is, ha éppen fűtöd a vizet. Egy része ide, másik oda...
A 8 x 1m x 2,5" elég jól hűti a füstöt. Nekem csak 12 x 0,5 x 2,5" van, de 200 oC fölé csak akkor megy, ha elengedem a primert. Gyakorlatilag begyújtás után zárni szoktam. Az ablaköblítő és az utánégető levegő pont elég, hogy 150-180 között legyen a füst. 2-3 hét után viszont már nem tudom visszafogni. A fenyő finom pernyéje befedi a vasat és megszalad. Ekkor ki kell takarítani. Takarítás után legalább 40-50 fokot esik a kilépő füsthő (ugyanolyan levegő/füstpillangó beállításnál, azonos fatöltetnél). Elég durva, de érthető. Automatizálni kellene a tisztítást. Van, aki minden begyújtás előtt áttolja a kefét a csöveken... Ez kazánnál és kazánházban oké, de nappaliban ennél az épített kályhánál nem megy. Csak 15 perc, de nem csinálom meg sűrűn mert kicsit szenvedős meg koszos.:DDD
Lehet külön is szabályozni, sőt az általában jobb. Az inverz égésre gondoltam, hogy ott viszont elég a közös szabályozó. Így egyszerűbb a vezérlés, könnyebben automatizálható. Elég az arányt jól beállítani, aztán már lehet a tüzet jól kontrollálni.
Közben olvasgattam itt is és máshol is. Nekem jobban tetszik a tűztér feletti utánégetés mint a parázson áthúzott bár utobbi valószínűleg hatékonyabb. A megoldást úgy képzelem bár lehet nem működőképes hogy begyújtáskor Hátul lenne egy pillangó rögtön a kéménybe majd a tűz felett utánégetek és innen felül balra fordítom a füstöt lefelé át a vizes hőcserélőn onnan át a másik oldalra ahol felmenne és felfűtené a kb 1-1,5nm téglafelületet és ott ki a kéménybe. Ehhez csak azt lenne jó tudni, hogy a vizes hőcserélő amiben 8db 1m hosszú 68mm belsejű cső fut 1,6nm felülettel hagy e annyit a füstben hogy a téglát is átmelegítse még és a kéménynél is meglegyen a hőfok. A levegőt Hátul vezetném be a tűztérbe mert ott a kémény miatt van 10cm helyen szabadon. A folyton égést úgy gondoltam, hogy mikor a vizes rendszer és esetleg a tégla felmelegedett akkor elzárnám azt az utat és a begyujtásnál használt azonnal a kéménybe rész lenne nyitva hogy ne hűtse semmi a parázsló fa füstjét. A folytonégő készülékek levegőjét hogy szabályozzák ahhoz hogy órákig tartsa a parazsat? Mi van nyitva és mennyire? A 80/20 arányt gondolom a beömlő keresztmetszetre érted. Ez oké de begyujtáskor csak a primer nyitott majd ha már rendesen ég akkor primer zárva nullára és az utánégető levegő meg nyitva teljesen? Vagy tűzelés közben a primernek valamennyire mindig nyitva kell lennie?
A dolog nem ilyen egyszerű. Ha nagyon lassan ég, akkor jó eséllyel tökéletlenül és ami benne marad, ki fog csapódni. Ha lassan ég, kicsi lehet a füst gravitációs hajtóereje,sokat bolyong, nem talál ki a kéményből, túlhűl stb.
Az lenne a tökéletes, ha egy kafa fordítós tűzteret megtömve fával, jól adagolni tudnánk a precízen beállított primer/szekunder arányú levegőt. A szakértők szerint ez 80/20% körül van. Ha megnyomod, gyorsan fogy a fa, de melegszik a víz, ha visszaveszed, éppen csak ég és nem termel jelentős hőt. Attól tartok egy bizonyos szint alá ez nem zárható a huzat miatt ill. az égés önfenntartó jellegének megőrzése miatt (parázstartás), de ez talán nem akkora gond. Ez lehet automatikus szabályozás is, a puffer hőfok alapján pl. Ha a visszatérő a pufferből 60+ fok, akkor már nem kell erőltetni a fűtést... Persze keverőt akkor is tennék a rendszerbe, meg keringetőt, jelzőket stb. A Walltherm előremenőre szabályozva mechanikusan nyitja/zárja a levegő csappantyút, ha jól figyeltem meg a YT videón.
Én is felfedezni vélek egy ilyen kb. összefüggést, de ezt még senki nem igazolta vagy nem láttam.:D Inkább ökölszabály ez és max teljesítmény. Ha 80%-ot adnánk egy szuper készüléknek, akkor a kb. 4,2kWh/kg fa betáp mellett a 10kW leadásához/felvételéhez óránként kb. 3kg száraz fát kell a tűznek elfogyasztania. Ez még nem tűnik lehetetlennek, de sajnos a teljesítmény maximum és a hatásfok maximum ritkán járnak kéz a kézben.
Rajz jó lenne, mert lehet, hogy értem, de lehet mégsem teljesen.:D
A vizes/csak samottos út szétválasztása jó ötlet, felfűtésre is, de rajz hiányában nem értem hol lenne a pillangó. Elvileg úgy kellene, hogy egyszerre zárja a vizes utat és nyitja az elkerülőt, de ha a vizesen megy át, akkor az oldalágakon nem szivárog el sok hő... Az általam régebben rajzolt belül nagy, samottos cső, a hengerben a paláston sok kicsi pont ezt tudja, mert a füst nem igazán akar a sok kis lyukon a széleken menni, ha mehet a nagyon és középen. A középre tett pillangó részleges zárásával meg lehet tartani a minimum kéménybe lépő hőfokot, ha a kémény erre érzékeny ill. a gravitációs huzat miatt szükséges.
A folytonégő meg elparázslik dologhoz. Ha folytonégőt akarsz, nagyon kell tudni a levegőt szabályozni és több helyen beküldeni. Pusztán zárni a füst pillangót vagy lefojtani a bemenetet nem lesz jó.
A füstirányokkal variálás engem is foglalkoztat, de nem is annyira az ellenáram miatt (ez is előny lehet persze), hanem inkább a parázson áthúzott lángok miatt. Így tud a teljesítmény elég dinamikusan változni (levegő szabályzás) amellett, hogy a hatásfok szinte nem változik és alapban elég magas. Nyilván függ a hőcserélő felülettől, de lehet akár 90% körül is, ami elég szép. Nem sok ilyen készülék van a piacon még. Milliós kazánok elsősorban és néhány milliós kályha. Pl. a Walltherm vagy a Wittus Xeoos Twinfire készülékekre néznék rá a helyedben. Volt itt is szó róluk, olvass vissza. Van a topikon, aki épített kályhát ezekkel az elvekkel, nagyon jó lett, szintén olvass vissza. Lehet erre mennék inkább. Egy fontos ok, ami az eddigi problémákat részben okozta, hogy felfelé nincs elég helyed. Ha viszont a haszontalan fatárolót beáldoznád és ott lenne a kályha égető tere, egyből lenne elég út felfelé a hőcserének (hátul?, oldalt?, U alakban?, ilyet is terveztem már:D itt és itt)! Az alap kimenet meg marad a kályha tetején, vizes hőcsere nélkül.
Köszi. Ez nem is vészes. Bár az asszon lehet nem örülne ha flexxelném a betonköpenyt a nappaliban. 😃 ha lefelé fordítom a füstöt akkor a hőcserélő ellenáramban lesz és a kéménybekötés magassága is elég valamint felfűtés után folytonégő lehet a tűztér mert rögtön a kémény felé távozik a füst így nem hűti túl a víztér a parázs füstjét és nem kátrányosodik. Lehet ez lesz a végleges megoldás. Még azon agyaltam, hogy a tégla ugye 12cm meg teszek mellé még Ennyi samottot az át bír melegedni? Vagy inkább ott is járassam meg a füstöt 2 vékonyabb samott között? Mondjuk 2cm a tégla mellé és 5 a tűztér meg a füstjárat közé. Majd kreálok vmi rajzot az elképzelésemről.
Nem tudom, hogy valahogyan lehet-e rá új nyílást gyártani. A 34 gázt úgy gondoltam, hogy primer zárva tercier utánéget és a kéményt zárom, hogy lassabban égjen, ha a kilépő füst nem hűl le túlságosan akkor Elvileg nincs kátrány. Vagy tévedek?
Igen a teljesítmény a felületből adódik. Ugytudom ebből szokták megsaccolni. A jelenleginél már gondoltam Én is átalakításokra de a mélysége csak 30 cm ebből jön le a samott ez még ok a szélesség kiadja de a magasság ott jelenleg tűztér aljától 42cmre már hőcserélő van amiben ha nagyon tüzelek bugyigás van az előremenő meg csak 70-80 mert a többi részen nem kap akkora hőt na ha még ez alá reszek valamit akkor alacsony lesz. Az Én elképzelésem az, hogy csinálok samottból egy tűzteret ami fölé teszek egy vizes hőcserélőt pillangóval. A tűztér tetején 2 oldalán csinálok nyílásokat ami egy-egy járatba csatlakoznak a hőcserélő mellet 2 oldalon fel samottból, hogy a vizet ne fűtse. Amint a vizet felfűtöttem és a puffer meleg pillangót átváltom és a kandallót leszabályozom mint egy folytonégő kályhát és az nekem elparázslik ameddig hazaérek a melóból. Akkor ha kell megrakom és ráfűtök a pufferre. Így szinte mindig lenne parázs és meleg a lakásban. Már csak azt kellene tudnom, hogy mekkora tűztér és mekkora vizes hőcserélő kell ahhoz, hogy a puffer felfűtéséhez szükséges 1rakat (kb25kg) fát egyszerre berakom és azt szabályozva gázosítva elégessem. Ehhez tudsz valami méretezési módszert.? Gondolkodtam még azon is, hogy a tűzteret elhúzom balra és mellé teszek be egy hőcserélőt amiben fentről lebukik a füst majd alul hátra kanyarodik és a tűztér mögött fel a kéménybe de sztem ez bonyolultabb és a huzat jobban befolyásolja.
Talán nem ütvefúrva menne a dolog. Vagy kibontani a falat akkora területen, hogy flexelni lehessen?
A 3/4 gázt hogyan éred el? Ha a levegőt veszed el vagy a füstöt zárod, könnyen kátránygyártás lehet belőle. Ha eleve kisebb adagokat sűrűbben teszel rá, az jó lehet, csak kell hozzá egy főállású fűtő.:D
Aha, de mi az összefüggés? 1m2 ad 10kW teljesítményt vagy hogy?
Ahogy gondolod. Én csak az oldalait bélelném körben egy kb. 3cm vastag, élére állított sorral. Bedőlés ellen 1-2 fület kéne csak óvatosan ráhegeszteni a lemezre. Ezzel hátul 3cm, oldalt 6cm lehet a veszteséged. Mennyi most a tűztér mérete belül?
Szerintem az itt a gond, hogy fel akarod bővíteni a tűzteret, de hőcserélő felület meg nem lesz elég. Járathatod fél gázon, fél töltettel, de akkor minek a nagy tűztér?
Igen elemcsere csak teljes bontással. Nem tudom megfúrni mennyire érdemes. És ha mondjuk a hőcserélő kisebb mint amit a tűz bírna és csak fél háromnegyed gázon megy az mennyit ront az égésen és hatásfokon?
Hát a hőcserélő azon felületéből adódik a teljesítmény ami érintkezik a füstel. Gondoltam hogy a cső jobb megoldás. Igen a fa 2 éves akác száraz helyen tárolva. Levegőt kap bőven. Mióta van vtc beépítve nem kátrányos de az égés messze nem tökéletes. A tűztér mérete kicsi így ha azt még kibélelem 2-3 db fa fér be egyszerre. Inkább építek. Az jobban tetszik mint ezt a vasat fúrni faragni. :)
Nem olyan rossz ez! A füstcsonk tényleg alacsonyan van. Gondolom elemet cserélni csak a teljes kémény bontásával lehet. Megfúrni óvatosan?
A saját tapasztalatom ez: primer csak a begyújtáshoz kell. Esetleg ha fel akarod pörgetni a leégést bármikor. Általában sok a teljesítmény és gyorsan leég, ha nyitva van. Szekunder nekem az ablaköblítő, mindig nyitva van, különben lekoszolja az ablakot, amit utálok. Lényegében ez az égési levegő. Tercier: a tűztér tetején, mielőtt a gázok meglépnek van egy lyukacsos dobozka, abba megy az előmelegített levegő, mindig nyitva, ha nagy lánggal ég a tűz. Ez az utánégető. Tettem be fotókat, videót régebben, elég szépen éget, ha nagy a tűz.
A kéményt én nem piszkálom. Van pillangóm, de csak vész esetén és üzemen kívül zárom. A bemeneti nyílások szabályozása és a hőcserélő felülete le kell tudja vinni a hőfokot magában is. Amikor kikormolom a hőcserélő csöveit, 30-40-50 fokot esik a kilépő hőfok.
Igen, ha nagyobb a hőcserélő felülete, akkor lehet hajtani végig.
Még mindig nem értem, hogy az általad vázolt vasszörny miért fog 10-11kW teljesítményt leadni. Apropó a zárszelvényt gyorsan felejtsd el, mint füstjárat. Nem lehet kitakarítani! Tegyél vascsövet. 2,5" egy megfelelő méret, kb. 7cm belső átmérővel. Végigtolcs rajta egy kefét és már tiszta is. Ha nem kátrányolsz, akkor akár üvegmosó kefével is takarítható.:DDD
Vissza ugrottam picit a projekt leírásodhoz. Miért kátránygyár ez a vízteres kandalló? Milyen gyártmány/típus? Nem lehet esetleg azt samottal bélelni? Az már sokat javítana az égés feltételein.
A három kátrány elkerülő alapfeltétel megvan nálad?
1. száraz fa (MÉRVE! 20% alatt)
2. elegendő égési levegő (nem fojtogatva)
3. alulról korlátozott visszatérő (ne legyen hideg, min. 50-55oC pl. ESBE VTC szeleppel)
Félre ne érts, én nem vagyok barkácsolás ellenes, de előbb járjuk körbe a témát, főképp, hogy tavaszig nem tudod szétbombázni. Ami van, abból kellene kihozni a maxot.
Ha kiderülne, hogy tud a jelenlegi is szépen égetni, akkor max. egy plusz hőcserélő kellhet. Ha a samottozással felvihető a tűztér hőfoka, akkor lehet, hogy nem tudja az összes hőt leadni.
Na ide lenne építve a tűztér a betét helyére. Belül van elég hely hogy samotból vastagot tudjak befalazni. Amúgy milyen vastag falazat kell? Az jutott még eszembe, hogy a fagázok égetése hogyan megy végbe? Mikor begyujtok és már rendesen ég a tűz akkor a primert elzárom a secundert kinyitom de a primert mennyire kell zárni? Nullára? Vagy azért ott is kell valamennyi levegő? Valamint az elképzelésem, hogy a fagázokat égetem és közben a kémény zárásával visszaveszem a teljesítményt annyira hogy a kilépő füst 180-200 legyen és 6-8 óra alatt felfűtöm a rendszert mennyire működőképes és hatékony?vagy ezek a berendezések csak úgy működnek jól ha 100% megy ameddig fel nincs fűtve és a hőcserélőterre kell méretezni?
kémény beton köpenyes samott belsejű elemes kémény amit még az előző tulaj csinált. Sajna ezt nem tudom átvatiálni. képet majd később mert nem vagyok otthon. A tűztér tetejére is szánok samotot utánégetővel, hogy a gázok is elégjenek és a hőcserélőbe csak a füst Menjen. Úgy jött ki, hogy 60*40*30 szé*mé*ma ebbe 80*80as zártszelvények bele függőlegesen. Körbe ez is samottal, hogy csak az alja és a szelvények belseje legyen fűtve. Ebből jött ki a kb10-11kw és a térfogata adja a kb 40 liter víztartalmat. Csak a magasság ami kicsit kevés de ez van. A rendszer most is nyitott és marad is az. Az ajtón már gondolkoztam lehet 13 arányban az alja fém lesz belül samottal így csökken a levegőoldali teljesítmény. A begyujtós füstjáratot oldalt vagy Hátul gondoltam elvezetni ezen még álmodok mert most a fűtési szezon már azért elkezdődött így építeni csak tavasszal fogok.
Csatlakozva az olvtárs javaslataihoz és egyben kiegészítve azokat, javasolnám, hogy a mostani kémény bekötést szüntesd meg és lejjebb, valamint feljebb nyiss egy újabbat. Miért? A tartály alatt legyen az egyik, ez lesz a "begyújtásos" rövid utú bekötés. A tartály felett meg mehet a normál. Mindkét kijáratba tennék egy-egy pillangót, amit a szerkezeten kívülről kell tudni állítgatnod.
A tartályt te csinálod? A 30cm/40l/10kW hogyan jött ki? Javaslom a nyitott rendszert, tágulásival, biztonsági kütyükkel, ahogy a topikban már többször le is írtam, olvass vissza lszi!
A tapasztalatom alapján a nagy ajtó miatt a kályha helysége jó eséllyel túlfűtött lesz a 6 órás üzem alatt, de kellemesen temperált üzemen kívül is a téglás építmény miatt. Ha az első gond neked, akkor olyan ajtót kellene készíts (amennyiben megoldható), ami nem csak jól zár, hanem jól is szigetel. Erre kerestünk már megoldást (itt is), egyelőre a fémgőzölt (low-E?) üvegkerámia tűnik egy ígéretes megoldásnak, de nem tudok olyat, aki kipróbálta volna. Lehetnél te az első.:D
Az első ami eszembe jut, hogy nem árt, ha van a begyújtási szakaszra meg nem hideg idők esetére egy szeleppel nyitható zárható kis áramlási ellenállású alternatív füstjárat, ami kikerüli a vízteret. Ez hideg víznél különösen hasznos lehet, mert ha nagyon meghűti a kezdetben harmatos füstgázt, akkor nem indul be a kéményhuzat és ilyenkor jön az égéstér tele füsttel a tűz meg befullad esete, a víztér lekormozódásáról nem is beszélve.
Az égésteret úgy alakítsd ki, hogy a láng ne érjen bele a víztér csöveibe. Valami okos megoldással tereld úgy, hogy a fagáz el tudjon égni, mielőtt meghűti a víz. Itt a 3T szabályra tekintettel érdemes ügyeskedni.
Akkor leírom a terveimet is hátha ahhoz is van jobbító javaslat. Jelenleg a nappaliban van egy vízteres kandallónak nevezett kátránygyár bontott téglával körbeépítve. Ez fűt egy 600 literes pufit az meg a házat. Ha a betétet kidobom marad a téglaépítményben akkora helyem, hogy samottal belülről kibélelve lesz egy 60*40*55szé*mé*ma méretű tűzterem alatta hamuzófiókkal felette pedig egy hőcserélő ami sajnos a kémény alacsony bekötése miatt csak 30 cm magas lehet, hogy a tűztér ne kerüljön lentre és még fent a füst is összegyüljön egy gyűjtőben. Szóval 30 cm magas vasdoboz amin csövekben áthalad a füst ez kb 40 liter vizet tartalmazna és 10 kW teljesítményű lenne. A ház 65nm hasznos 2.5 belmagasság vályog fal ami kap még 10 centi gyapotot így a teljesítmény mindenkor elég. Olyan kályhát akarok amiben 6-8 órát lehet szabályozottan tüzelni jó hatásfokkal. A kályha csak külső levegőt használna és felső utánégető levegő bevezetés is lenne. A füstcsőben pillangó így Elvileg tudnám szabályozni az égést a kilépő füst hőjét és délután szépen befűtenék vele majd a hátra lévő időre ott lenne a puffer a nappali fűtésre pedig a tűztér körüli samot és téglahalom. Javaslat észrevétel tippel trükök mindent szivesen veszek a tapasztaltabbaktól.
