Ha visszalapozol a keresőt használva, akkor találkozol azzal. hogy volt egy időben szó arról, hogy a hadköteles fiatal legényeknek (nem csak a már bevonultaknak, hanem az összeírtaknak, csak hadigazgatási engedéllyel lehetett házasodniuk. Ezek számát többnyire feltüntették a házassági anyakönyvekben (úgy, ahogy a 3-szori kihírdetést is akkurátusan felvezették).
Szerintem az a valószínű tényállás, hogy üknagyapád nem vehette el a dédnagyapád születésekor az ükanyádat, de mihelyst leszerelt, megtette. Ez egyébként gyakori. (ha nem lenne ilyen késő, jobban visszanéznék magam is, ha nem megy, nem találod, nappal segít bármelyikünk, csak kérdezz vissza)
Én is elkezdtem a családfámat felkutatni, de már is elakadtam. Megfelelő információkkal felszerelkezve, nekiindultam a levéltárnak. Dédnagyapám Borbély Gergely Várpalotai lakos, született 1866-ban, felesége Stellár Juliánna, mind a ketten római katolikusok. Elösször megtaláltam a házassági anyakönyveknél az egybekelésüket. Borbély Gergely szülei: Borbély István ágost. cu. földmíves és Somogyi Katakin római katolikus. A szülők biztos tudatában mondom visszakeresem a dédnagyapám születési bejegyzését, de ott jött a pofára esés. A dédnagyapám 1866-ban Somogyi Katalin törvénytelen gyermekeként látta meg a napvilágot, persze az apáról nincs említés. Somogyi Katalin csak 1868-ban ment hozzá Borbély Istvánhoz, de ekkor már a dédnagyapám 2 éves volt. Kérdésem tehát: szerintetek ez egyöntetűen azt jelenti, hogy Borbély István csak a nevére vette a dédnagyapámat és nem ő a vérszerinti apa? Vagy esetleg sorkatonaság szólt közbe a dologba (bár ekkor még nem igen volt). Nem hinném hogy ebbe a korszakba két éven kersztül együtt élhettek afféle vad házasságban. Vagy esetleg az esküvő azért késett mert nem egyforma a vallásuk. Szerintetek, hogy tudnék a dolog végére járni?
Előre is köszönöm válaszaitokat! További szép napot!
Örülök hogy a Bocskai hajdúkra vonatkozó kérdésem ilyen vszhangot váltott ki. Milyennincs okfejtését a nemesi kiváltságokra vonatkozóan mindenki figyelmé ajánlom. Tömör lényegre törő és érthető.
Én elsősorban a Hatvani, Micskei Miskolczy, piskárkosi Szilágyi, Magyar, Halmágyi, Sombori, Nadányi, Kazay Hlathky, csokaji Fényes, ippi és érkeserűi Fráter, ujabban Dobozy,Komáromi csipkés családokat kutatom. ezen családok egyes tagjai valamilyen szinten a rokonságomba tartoznak. Ezen családok mind Bihar, és a környező vm-ékben éltek.
Külön kutatom Hatvani István professzor őseit és rokoni kapcsolatait, Tudom hogy fiú ágon neki nem volt leszármazottja. csak .két lányának voltak utódai. A professzornak viszont volt fiú testvére Mihály akinek voltak gyermekei. Monostorpályiban tqaláltam oldalági rokonokat , és feltételezem a Szikszói népes Hatvani famíliák valahol rokonságban vannak velük.
A hajdú nemesekre pedig azért vagyok kiváncsi . Mert egy debreceni barátom aki szintén névrokonom úgy tudja hogy a család Bocskai tól kapott nemesi címet. Nekem erről más a véleményem, de szeretnék utánna járni ennek is.
Tehát tisztázni akarom vot e a Hajdú nemesek között Hatvani nevű személy.
Kiegészítésképpen annyit hagy fűzzek hozzá, hogy fontos, hogy ezeket a jogokat, jogszerzéseket, azok érvényesülését a maguk történelmi kereteiben tekintsük.
Egy-egy szerzett jog kizárólag a joghatósági területen érvényesült. Egy Bocskai által adományozott jog csak - és kizárólag - az általa birtokolt, s jogérvényesíthetősége alá tartozó területen érvényesült. Ahogy a Habsburgok (magyar király) által adományozottak sem érvényesültek Erdélyben.
Volt tehát egy erős területi korlátja e jogoknak. Maga a területi hatály. Ez ma is létezik, látványosan érvényesül az adózás szabályaiban, az itt élő külföldiek itteni, s a külföldön élő magyarok kinti adózásának államközi megállapodásokon alapuló, bevezetett gyakorlatában)
Egy hajdú, letelepítve Bocskai-birtokon széles jogokat élvezett, de mihelyst áttelepült volna akár csak a Dunántúlra, bagy Szeged környékére, már nem élvezhette volna ezeket (adómentesség, stb.). Nem is lehetett "csak úgy" átköltözni (de ez más téma).
Az viszont ide kapcsolódik, hogy ha egy armális nemes beköltözött egy városba, de nem lett annak polgára, akkor jogai érvényesültek ugyan, de új kötelezettségeket vett magára, amik mellé nem szerzett új (helyi) jogokat, s a király által adományozott jog a helyi kötelezettséggel együtt leginkább nem érte el egy helyi városi polgár lehetőségeit.
Azaz mentes volt mondjuk a kilenced alól (ha gazdálkodott jobbágytelken), de nem szerezhetett részt (lehetőséget) abból, amit a város nyújtott egy-egy polgárának (földbérlet, malomjog, italmérés joga, mészárszék állításának lehetősége, stb.) Ha kereskedett ugyanúgy vonatkoztak rá a kereskedés szabályai. (alább majd a nagybócsai Sárközyk kapcsán linkelt blog 2 részében kiderül, hogy az, hogy Kecskemétre beköltöztek, s polgárai lettek a városnak, milyen távlatokat nyitott előttük, épp a városi jogok miatt
A személyi jog a polgári állam óta gyakorlat. Az, hogy én magyar állampolgár vagyok, s ebből erednek bizonyos jogaim, ez a nemesítések időszakában nem érvényesült (voltak a kiegyezés után is persze nemesítések, de az már elsősorban rang volt, nem jog)
Ezek a jogaim ma sem érvényesülnek (vagy korlátozottan) külföldön, ahol pedig úgy érzem magam (EU) mintha itthon lennék, az azért van, mert egy nagyobb közösség joga alá tartozom ezzel. Itthon magyarként, kint magyarként, s ott ahol élek az ott élő helybeli is, helyi állampolgárként)
Volt emellett egy időbeni korlátja is. Nem kimondottan, de a gyakorlatban igen. (az adományozó elrendelte, hogy ő elrendeli, s azt aztán tartsa be mindenki, mindig onnantól kezdve)
De minden uralkodó szuverénnek tekintette magát, s ebben az is benne volt, hogy nem tekintette magára nézve kötelezőnek az elődje által adott jogokat, adományokat, kiváltságokat (egyedül a birtokadományok voltak 'békén' e tekintetben). Ezért az ilyen menleveleket, adományleveleket a 'jogalkotó' személyének megváltozásakor (új király) a jogban részesülők igyekeztek megerősíttetni (és újakat szerezni). Ezért van, hogy egy-egy város múzeumában sorra megtekinthetjük a különbözőbb megerősítéseket, új kiváltságleveleket. Amik koránt sem voltak egységesek (egy-egy város máskor tarthatott vásárt, más volt az adója, stb.) Emlékeztek a lőcsei bíró ügyére Görgei alispánnal. A bíró vére által szerzett föld nem arra vonatkozott, hogy körbecsurgatják a megkőtt bírót, mégis a megfogalmazás olyan volt (ahol vére hulluk, vagy valami iylesmi, ami elsősorban katonai erényeket feltételezett volna. (De kellett a föld borsóföldnek)
A köznemesítésről:
Kezdetben nem voltak külön nevezve ún. nemesi jogok. A királyi adománybirtokot szerzett személyek a birtok révén nyertek jogokat, amelyek később a gyakorlatban egységesültek. S azért volt joga a birtokkal, mert feladata is volt amihez jövedelem fedezetül kapta a birtokokat, az azon élők szolgálataival.
A XVI-XVII. században a nagy volumenű nemesítések során birtokot nem adományoztak, hanem csak nemesítő levelet (lényegében mentességlevelet, cserébe a múltbéli szolgálatokért, vagy előretekintően egy-egy feladathoz kapcsolódva, elvárva bizonyos - elsősorban - katonai szolgálatokat.)
Példádban a 9254-ed magában szerzett nemesség nem oszlott meg, hanem egy közösség kapott bizonyos jogokat (mentességeket, gazdasági előnyöket, kocsmatartás jogát st,.olyanokat, amik a fölf birtokosát illették), akinek tagjai élvezhették azokat a jogokat, akár merre változott is a közösség létszáma (9200-ra vagy 9400-ra). Nem úgy kell szemlélni, mint egy tagosított földbirtokot. A jog tehát nem volt megosztható. Az más kérdés, hogy településenként volt a Liber Fundi (amolyan telekkönyv féle), amely tartalmazza, hogy a településhez tartozó földeket miként osztották fel, s ki mit művelt. Annak anyagi előnyeiből is meghatározott szabályok szerint lehetett részesülni.
Ahogy a kötelezettségek is egyetemlegesen terhelték a közösséget. pl. katonaállítási kontingens. Nem az volt, hogy X-nek, meg Z-nek kell menni katonának, mindig, hanem az, hogy ennyi meg ennyi katonát kell kiállítania a közösségnek, ha "el kell menni katonának" S a város leosztotta, hogy milyen cenzushoz kötötte a családoknál a katonaállítási kötelezettséget. A kinek 'kellett', meg kinek 'lehetett' szabályait, s akinek 'lehetett', az mit kapott érte). A birtokot nem, de nemeslevelet kapott egyéneknek mind el kellett menni katonának, ha elrendelték.
Évekkel ezelőtt voltam a Prímási levéltárban Esztergomban. A levéltár költöztetését, akkor kezdték meg. Gondolom azóta végeztek vele. Az elérhetőségük: Phone: 00 36 33 510-124 Fax: 00 36 33 411-085 E-mail:info@primarch.hu
Nem tudom manapság, hogy megy, de javaslom a telefont, mert az e-mailre akkoriban elég lassan reagáltak.
Névhordozóim Debreceniek. Az első konkrét nevet 1568-ban találtam.
Keresgélés közben akadtam egy Ősömre akitől 1702-ben megvonták az 1605-ben kapott kiváltságot. Utánanéztem. 9254-ed magával, igen kilencezerkettőszázötvennegyed magával kapott nemességet 'kutyabőrrel', kis birtokkal, adómentességgel, pajzsos címerrel a hét Hajdúváros egyikében (Hajdúhatház). A most Debrecenhez tartozó föld még 1947-ben jegyezve volt mint bellegelő. Ez a köznemesítés elnyerése nem jelentett jobb életkörülményeket viszonylagos megbecsülés ellenére sem. Számtalan saját portán gazdálkodó nemes élt továbbra is ugyanabban a közösségben, gazdálkodni alig tudott - mondjuk nem fizetett adót-, de nagyon nem is tudott volna. Belőlük lett a nagyszámú úgynevezett 'hétszilvafás', vagy 'bocskoros' nemes. Némelyik gazdálkodó jobbágycsalád, az adózás ellenére is többszörösen jobban élt náluk, igaz 'röghözkötött' volt.
A kutatható hajdúknak igen gazdag az irodalma.
Kisebbségkutatás - 2004. 3. szám Orosz István Bocskai István és a hajdúk.
A cikk végén van sok jegyzet könyvekkel, forráshellyel. Küldtem volna, de valamiért visszautasít a kiszolgáló E-Mail cím. Üdv Bajdó.
Kedves Szentivany! Nagyon érdekelne a dunaszentmiklosi lista, ugyanis volt egy társunk (BONNIE fedőnévvel), aki a keresett vezetéknévvel éli világát. Sajnos a kérdésemre nem válaszolt. Stegmayer, Stegmaier, Stegmájer, Stigmar és hasonlók jelentkezzenek. Vagy azok a szerencsések, akik ilyen vezetéknévvel már találkoztak. Az anyakönyvekben szépen Stégmár - rá alakult. Úgyhogy ezt a nevet Szőgyén szülöttjének nevezhetjük. Van valakinek tippje, hogyan lehetne az Esztergomi érsekség gazdasági levéltárába bejutni? A megyeiben (Vörösmarty u.7) már próbálkoztam sajnos kevés sikerrel. Minden segítséget előre is megköszönök. Üdvözlettel Klára
Üdvözlök mindenkit! Közhirré tétetem, hogy Érsekújvárban is éltek Talliánok. Ha van akit érdekel a Szent Józsefben a sirokról leírhatom a neveket. Klára
Javaslom, hogy vagy a WinFamily-vel készíttess egy html oldalt, amit aztán ott publikálsz, ahol akarsz (ill. tudsz). Vagy egy másik ilyen képességekkel rendelkező és gedcom-ot kezelő programmal. Én a GenoPro-t javaslom. Olcsó és kiváló! Itt viszont sok ingyenes is van: http://csaladfa-szoftver.lap.hu/weblap_keszites_csaladfa_adatbazisbol/18797117
A kérdésem nem arra vonatkozott, hogy a Win-Family-t lecserélném-e? Azt gondolom nem mert hát, már benne van 600 fő ebből 300 teljes körű adataival. Nincs nagy kedvem átgépelni. :-)
Sajátban gondolkozom igen, fontos, hogy csak azok lássák egyelőre akiknek én adok meg jogosultságot, ha később a fennlévők nem csapnak balhét akár public is lehet.
Megnézem a javasoltakat.
A GED és a ge6 átmenetet még nem próbáltam mert nincs hol kipróbálni.
sajátban gondolkozom igen, fontos, hogy cska azok lássák egyelőre akiknek én adok med jogosultságot, ha később a fennlévők nem csapnak balhét akár public is lehet.
Megnézem a javasoltakat.
A GED és a ge6 átmenetet még nem próbáltam mert nicns hol kipróbálni.
első kérdés: passz. .ged-ben nem enged menteni? Esteleg update frissebb verzióra, és úgy?
második kérdés: szerintem a saját honlap :) - amúgy melyiket nézted ki magadnak? családfalu? myheritage? ittvoltam? egyéb? első kettőnél talán lehet, ha nem is direktben - felviszed, mintha kapcsolat lenne, aztán törlöd a kapcsolatot... ha lehet - ehhez mélyebben meg kéne nézni a progikat, de erre most nincs sajna időm.
Újra elővettem a családfa dolgait, két éven keresztül gyakorlatilag hanyagoltam a témát.
Kérdéseim vannak. Ha a Win-Family-ben dolgozom és rajzolom meg a családfát akkor az ő ge6 al végződő fájljai feltölthetőek-e a családfás web oldalakra?
Ti mit ajánlotok melyik oldal a leglátogatottabb, ha az ember dönt egy családfa oldal létrehozása kapcsán?
Lehet-e ilyen oldalakon több párhuzamos családfát futtatni mindaddig amíg nincs bizonyított kapcsolat az ágak között?
Ismered a mondást, "az apám is király volt, a fiam is király lesz, cska én vagyok lovászlegény" :)
Hol 'terem' a jó uradalmi vadász? Uradalmi vadász apja lehet, hogy uradalmi vadász volt? (nem lepődnél meg). Majd ha odaéesz, írd meg ide a megoldást (hogy az volt-e), rendben?
kérnéém a segítségeteket hogy a mellékelt képen a származása és a Hont vármegye között milyen település szerepel? vagyis hogy honnan származik az egyik ősöm. gondoltam vadkertre de az nem hont megye köszi ági
