Fontos szabály, hogy mielőtt a javaslatainkra hallgatnál, nézz körül a környéken ahová a szőlőt fogod telepíteni. Kérdezd ki a gazdákat, milyen szőlőt művelnek és azokkal milyen tapasztalataik vannak és csak ezután döntsél. Egy újabb fajta szőlő telepítése, mégha máshol csodákra is képes, mindig hordoz valamennyi termőhelyi kockázatot.
Igen! Kékfrankost nagyban termesztenek is errefelé...most azzal vagyok még gondban,hogy honnan lehet gyökeres töveket vásárolnom...kb 200 szögölt vagy max 400 at akarok beültetni...majd az aprókat,hírdetéseket figyelem...
Most csicsóka van azon a részen...bekerítem villanypásztorral és rábízom azt a csüngőhasúakra...trágyázva lesz,a gyomtalanítást,növényírtást is megúszom és még a pocák is híznak...
Helló! Nekem is van élményem ottelóval...egy régi vakdüllő akácfa sorára futott fel...régen ott tanya volt...több zsákkal is szedtem lovaskocsira állva.A nagymamámnál a sárgabarack fára is hasonló szöllő volt felfutva és azt a mama nekem adta,ha felmászok érte...a másik nagyszülőknél a tatámnak volt egy régi repedt hordója...hazavittem és faggyúval bekentem a repedéseket...némi cukor szirupot öntöttem a musthoz...végülis a hordóba kerülés előtt háromszor átfejtettem...nagyon komoly "cucc" lett...érdekes módon a cimboráim,amíg tartott a jóbol,addig minden hétvégén jöttek discóba hívni...finoman érdeklődtek,hogy van e még...azon a télen el is fogyott...ez 10 éve történt...azóta csak tervezem és álmodozom egy saját ültetvényecske félén...
Amennyiben hallgatsz rám a következő fajtákat tudom ajánlani neked homokra.
Minőségi vörösnek a Kékfrankos mellé asztali vörösnek a Kadarkát, amely néhány évben kimagaslót is tud alkotni.
Minőségi fehérbornak nagyobb a választék itt a Chardonay-t tudom ajánlani, asztali fehérbornak pedig a Mézes fehért vagy a Kövidinkát.
De, ha nem átallsz csemegeszőlőt is ültetni akkor a Saszla nagyon jó választás lehet, mert kiváló fagytűrése mellé egész jó bort is lehet csinálni belőle és enni is finom.
Ez az én véleményem de ettől lehetnek eltérő igények és ajánlások is.
Ami a védekezést illeti: gubacsatka esetén atkaölő szer javallott, de csak akkor, ha nagyon elhatalmasodott a kártevevése. Filoxéra esetén nehezebb a védekezés, mert ha a gyökéren is van, a helyzet lényegében reménytelen. A levéllakó alakja ellen május második felében ajánlott védekezni rovarölő szerrel.
Az azért érdekelne, hogy mi ad aktualitást a kérdésnek a tél közepén.
A filoxéráról egyébként bővebben olvashatsz a Kertészet és szőlészet 2004/19. számában, ha az archívban esetleg megtalálod.
Helló! Én is hasonló cipőben járok,de én nem tudom még,hogy milyen fajtákat válasszak...kettő fehér és kettő vörösbornak valót szeretnék...mindből egy-egy minőségit és egy -egy asztalinak...azt mondta egy borász féle,hogy amikor a minőséginek nem volt megfelelő az időjárás lehet az asztalinak való jobban produkál...és olyanokat válasszak,amelyeket esetleg össze is keverhetek,ha szükség van rá...Szeged és Kiskunhalas között lakom...homoktalajba akarok telepíteni,csak saját célra ...
A filoxéra levéllakó alakjának gubacsa rücskös és zárt. A takácsatka inkább kidudorodásokat hoz létre és a fonákon nemezes bevonat van tudtommal. Látni kéne a bizonyossághoz.
Érdeklődöm, hogy konkrét, vidékről is elérhető beszerzési forrást kálium hidrogén bijodátra ( KH(IO3)2) néhány grammos mennyiségben tudna-e javasolni ?
A gyökeres európai vesszők maguktól is jól teremnek homoktalajon. Az amerikai alanyvesszők oltását el lehet végezni gyökereztetés előtt angolnyelves párosítással. Ebben az esetben az alanyvessző összes termőrügyét ki kell vakítani, hogy csak a ráoltott nemes hajtson ki. Ilyenkor a nemesnek a föld felett kell lennie, mert könnyen "lemászik" az alanyról. Az oltvány felső részét ezért paraffinozni kell, hogy ne száradjon ki.
Az alanyvesszők gyökereztetés és állandó helyre ültetés után is beolthatók. Legjobb a zöldre fásoltás vagy zöldoltás. ilyenkor nem vakítjuk ki az alany felső rügyét.
Az európai gyökeres vesszők készítésénél attól függően, hogy van-e lehetőség öntözésre bakhátas vagy bakhát nélküli iskoláztatást végzünk. Bakhát nélkülinél nem árt itt sem paraffinozni.
A gyökeres vesszők legegyszerűbb és legbiztosabb előállítási módja a porbujtások készítése. Ezzel a módszerrel öntözés nélkül lehet jó minőségű szaporítóanyaghoz jutni.
KOszonom a tanacsodat. Hany rugyet tegyek a foldbe es hanyat hagyjak talajszint felet?Es nem tudom jol ertelmeztem -e a hozaszolasod de ha ezek a veszok meggyokeresednek akkor ez alanynak lesz e jo atoltashoz vagy idovel atoltas nelkul teremni fog e?
Európai gyökeres dugványt, csak homoktalajra érdemes telepíteni. Kötött talajon könnyen a filoxéra áldozatává válhat. Egy kis ügyességgel magad is könnyen csinálhatsz oltványokat, ha van alanyvessződ hozzá. Ezek homoktalajon is is jók feltéve, ha nem túl magas a talaj mésztartalma. Az amerikai alanyfajták mésztűrése sajnos nem túl jó.
A vesszőket most már ráérsz a tél elmúltával megszedni. Kb 40-45 cm-es darabokra szoktuk vágni a vesszőket
Az alsó rügy alatt 3-5mm- rel kell elvágni a vesszőt a talpgyökerek képződése miatt, közvetlen gyökereztetés előtt, A felső rügy felett 3-4 cm csonkot kell hagyni. hogy ne száradjon be a felső rügy.
Levagot nemes veszo gyokerezteteset ertem ez alatt.Olvastam neten hogy, lehet ugy csinalni hogy vizben elsonek kigyokereztetem majd aztan teszem foldbe. Ezel kapcsolatban kernek segitseget mikor szegyem meg a veszoket ? Hany rugyes legyen ?
Oltvany telepiteset is tervezem tavaszal de nincsen anyagi keretem az oszesre ezert gondoltam hogy a maradek helyre csinalok dugvanyt.
Segitseget szeretnek kerni szolo dugvanyozasaval kapcsolatban. Megeri -e vele szorakozni? Ha sikerul menyire elenalo lesz a toke ? Tapasztalatokat kernek ti hogy csinaljatok ? Minden kis praktika erdekel :)
Szerintem ugyanott, ahol egy normál tőkénél, a talajfelszín fölött 10-15 cm-re. Itt egy hosszú szálvessző van/lehet felfuttatva a kordon tetején lévő kordonkartartó huzalra.
Kedves Ferig, köszönöm én is az információkat. Az alanyra hol van itt a nemes ráoltva? Már a nemesé a fölfutó tőke, vagy fönt, a felső szál közelében történik meg az oltás?
"Nono. Az okos ember azért is kivágta az erdőt, ha búzát akart vetni. Meg ha faszenet akart égetni. Meg még ezer másért. Lehet, hogy a parton úgy volt, de nem harapnám meg az ujjam érte."
Valószínűleg így van. Igazából az okos emberről, a homo sapiensről alkotott véleménye tetszett. De aki teheti, érdemes végigolvasni a könyvet. Kötelező olvasmánnyá kéne nyilvánítani legalább a Balatonpartiaknak
Íme a kordon kialakítása és a metszés. A szőlő csúcsdominanciára való törekvése nyilvánvalóan itt is érvényesülni fog, .... ha hagyják..., de itt a második évtől már nem hagyják.
