Ki lehet úgy alakítani, hogy ne legyen toldás a falban, sőt így szokás csinálni. Egy központi elosztó van (falon kívüli), ott csatlakozik minden csővezeték a rendszerhez. Egy csővezeték 240 m hosszú, de ha nem elég, akkor a központi elosztóból indíthatsz új csővezetéket. Tehát a csővezetéknek kellene elszakadnia vagy eltörnie a szivárgáshoz. Elvileg bírja a cső a dilatációt.
Kőzetgyapot szigetelést kapott a ház, meg új fa nyílászárókat, most megy az elektromos hálózat és a fűtéskorszerűsítés. Utána falig leverünk belül mindent, hajópadlózás, vakolat, új fürdőszoba és konyha.
Szóval most ott tartok, hogy tájékozódok, milyen fűtésrendszerek jöhetnek szóba. Nem hiszem, hogy szárítaná amúgy a falat a falfűtés, és vésni sem igazán kell, a vakolat alá menne.
Falfűtést csak akkor ha van külső rendes hőszigetelésed. Egy teljesen lehűlt 60 centis falat amúgy nehéz lenne felfűteni, nem lenne az olyan jó dolog neked. Régi vertfalú háznál ezt megvalósítani.... inkább ne.
Ha ilyen dolgokat mint falfűtés akarsz akkor vegyél hozzá házat is szerintem, csak vályog ne legyen benne.
Ha olvastad MM könyvét akkor abban le is van írva hogy a vályog nem szereti ha túlságosan kiszárítják. Nos szerintem a falfűtés pont hogy szárítana rajta, nem tudom hogy bárki is kipróbálta volna-e a falfűtést vályogházban. Vagyis senki nem tudja milyen következményekkel járna.
Igaz én nem értek sem a falfűtéshez, és nem olvastam a könyvet sem, csak a weboldalt, de én ezt logikázom ki.
Meg amúgy is, minden ház más és más. De nagyon zsákbamacska dolog ez, szopóroller jut nekem erről eszembe.
Én a helyedben letennék a falfűtésről, ha beválna akkor is drágán üzemelne, nem vályogházra találták azt ki.
Tetess klímát, gázkonvektort, fűtőpanelt.., radiátort stb stb, de a falat ne bántsd.
Ha a falad jó és jó rajta a vakolat akkor azt semmiképp nem bántanám. Ha jó volt 100 évig utánna is jólesz.
De ha most szétvésed, bele a falfűtés cső, vagy falfűtés vezeték, utánna visszavakolod, az a vakolat már vagy jó lesz, vagy nemlesz és leválik, de ha extra hőingást és kitudja milyen nedvességháztartást eredményező fűtésrendszered üzemelteted, az jelentősen megdobja az esélyét annak hogy szétreped, potyog majd a vakolat stb. Aztán a falba befúró majd falfűtés vezetéked kettérágó egerekről nem is beszélve....
A falfűtés felárából inkább fesd le a tetőgerendákat szu és tűzálló festékkel, több örömöd lesz benne mint a falfűtésben. :-) De képek a házról esetleg? Előtte, utánna? Mindenesetre ha megvalósítod akkor várjuk a képeket meg a tapasztalatokat majd.
A cső lehet bírja 50 évig nade nemcsak cső hanem kötések, elágazások, fittingek is lesznek azon a csövön. Na az meg már közel sem biztos az 50 év.
Sőőőt a vályogházak mozognak, süllyednek, tömörödnek esetleg több centit mozdulnak repedés nélkül. Egy cső, pláne egy fitting nem valószínű hogy ezt kibírná üzembiztosan.
Nem akarsz szopni akkor nem csinálsz falfűtést.
A vízvezetékeket meg még most időben cseréld ki amíg nincs felújítva a ház, töredék árból kicseréled mint egy helyrehozhatatlan megsüllyedt falat...
A csőtörést ne úgy képzeld vályogházban mint máshol. Nem biztos hogy ömleni fog, lehet csak apró csöpögések... amit a vályog szépen be is nyel, aztán mire omlik a vakolat addigra már a fal is pár centivel kisebb lesz.
Nagyon veszélyes játék a vályog meg a víz találkozása.
Vert falú házat vettünk, sokat olvastam róla, többek között Öntől is. :) Még ismerkedek vele. Nyilván sok kompromisszumot követel, és ha nincs más megoldás, akkor radiátor lesz. De megnyugtató, hogy a falfűtést Ön sem veti el. Az elektromos rendszeren még elgondolkodom. Azt mondta a mérnök, hogy a vizes rendszer is teljesen biztonságos, ezek a csövek elvileg elnyűhetetlenek, a garancia is 50 év. Lehet a ház hamarabb megadja magát. :( Ráadásul nem a falba hanem közvetlenül a mészhabarcs vakolat alá kerülnének a csövek, tehát észre kell vennünk, ha gond van. Ráadásul a vízvezetékek is a falba mennek. A korukból adódóan én ezektől jobban tartok.
Lehet falfűtés, de semmiképpen ne vizes rendszerű, hanem elektromos.
Nem szerencsés a vályogfalban vízvezetékeket vezetni méghozzá úgy, hogy nem is látod - azaz ha valami üzemzavar van, csal akkor veszed észre, ha már folyik ki a víz a falból...
Nem írtad le, hogy vályogházakról van-e szó, de ha igen, azért azt nem árt tudni, hogy bizonyos kompromisszumokkal jár az ilyen házban az élet. Ezt a " a radiátort pedig esztétikai okokból szeretném elkerülni" félmondatodra mondom csak, ne bántódj meg.
persze, lehet szigetelni a vályogfalat, de arra figyelni kell, hogy a falban lévő víz el tudjon távozni, plusz a vályogfal legjobb tulajdonsága, az, hogy a falak "szellőznek" (azaz a helyiségben keletkező levegőt, párát "átengedik" magukon) ne sérüljön.
Ezt kétféle módon tudod megoldani: hagyományos, páraáteresztő hőszigeteléssel (nádpalló+mészhabarcs) vagy pedig ha a szigetelést úgy teszed fel a falra, hogy alatta légrést alakítasz ki, hogy a keletkező pára azon keresztül eltávozzon.
Mindkét megoldásra vannak példák, és működnek is.
Jómagam a hungarocelltől vonakodom, jobbnak, természetesebbnek találom a kőzetgyapotot, ásványgyapotot.
A leírásod alapján a falak vizesek (hiába javítottad ki a lábazatot, a víz azért benne maradt a falban - tehát igen-igen át kell gondolni, mit csinálj.
"Ezért vagy leverjük a vakolatot és újravakoljuk (de ugye az is pénzbe kerül)" - a hőszigetelés is, ne feledd.
A fürdőszoba fűtésére tényleg jobb lenne már megoldás.
Az alábbi, fűtéssel kapcsolatos dilemmában kérném a segítségeteket.
Kondenzációs gázkazánt és házközponti fűtést alakítunk ki kicsi házunkban. Mivel a hajópadló alá tett padlófűtésről mindenki lebeszélt, ezért más megoldást kellene találnom. A konvektor és a kályha jelenleg kizárt, a radiátort pedig esztétikai okokból szeretném elkerülni.
A falfűtés szerintetek megoldás lehet? Összeegyeztethető ez a technológia a vert fallal?
Valaki istenkáromlással egyenértékűvé teszi a vályog szigetelését.
Én meg úgy gondoltam hogy komfortosan szeretnék élni.
Csak a saját példámat tudom felhozni, az én házam betonalapra épült nagymértékben vályogtéglából (van benne hagyományos tégla is).
Vízszigetelés van.
A falak szárazak.
Ezekből az adatokból kiindulva bele mertem vágni az EPS szigetelőanyaggal való szigetelésbe.
A 2016/2017-es kemény telet ki tudtam fűteni 60000 forintból úgy hogy 22 fok volt éjjel-nappal (70 nm)
Penészedés sehol.
Amire figyelni kell a normális szellőztetés (reggel-este 5 percre kitárni minden ablakot, ajtót hogy a teljes légcsere megtörténjen.)
Ne legyen hőhíd! Ott tud kicsapódni a levegő páratartalma.
Gázos (sziesztás) fűtést hanyagolnám, inkább valami villanyos ventilátoros fűtőtestet tennék a fürdőbe (persze úgy hogy víz lehetőség szerint ne érje).
Fürdés előtt 5 perccel bekapcsoljátok, mire levetkőzik a delikvens már meleg is van.
Ha a kőzetgyapot mellett döntesz kicsit vastagabb pénztárcával kell nekifutni ;)
Olvasgattam itt a fórumot és tanácsot szeretnék kérni.
Van egy nem igazán nagy vályogból épült házunk, elgondolkoztunk az esetleges külső hőszigetelésen (akár több ütemben is, hogy egy-egy falat csinálnánk egyszerre vagy maximum a fél házat egyik évben, a többit majd utána), de olvasva a fórumot megoszlanak a vélemények, hogy mennyire van értelme a dolognak.
Elsősorban nem is a hőszigetelés lenne a lényeg, persze attól függően, hogy mennyiből jönne ki a dolog, hanem a vakolat több helyen ki van javítva és szeretnénk ezt eltüntetni, de ugye ha kívülről átfestjük a falat, akkor ugyanúgy ott maradnak a javítások nyomai is.
Ezért vagy leverjük a vakolatot és újravakoljuk (de ugye az is pénzbe kerül) vagy szóba került valamilyen hőszigetelő anyag alkalmazása is és akkor maradna fent a jelenlegi vakolat.
A vízszigetelés meg van oldva és nem vizesek a vályogok sehol sem, illetve a lábazatnál ahol esetlegesen elvált a vakolat ott is ki lett javítva a lábazat.
Egyedül a fürdőszobában van egy kis penészedés az egyik felső sarokban, mivel az már később lett a házhoz hozzáépítve így csak PB gázpalackos sziesztás fűtést tudunk ott alkalmazni és ugye az még sem olyan, mintha begyújtanánk egy kályhába, mivel sajnos nincs központi fűtés, illetve a szomszéd helyiségből szoktunk még beengedni meleget.
Ezért merült fel, hogy ráférne valami szigetelés is a falra, legalább a fürdőszobára valami vastagabb, mivel az sajnos vékonyabb fallal épült, mint a ház többi része.
De ahogy olvasgatok a témában mindenütt megoszlanak a vélemények az EPS hőszigetelő anyag alkalmazásáról, hogy mennyire ajánlatos használni vagy sem ezért akár kőzetgyapotos megoldás is szóba került, persze egyelőre a pontos árak meghatározása nélkül.
Ti mit javasolnátok, van egyáltalán értelme vagy jobban járunk, ha leverjük a régi vakolatot és újravakoljuk az egészet?
Köszönöm. Még lenne egy kérdésem. Ha a drénezést úgy oldja meg valaki mint külső falon, de a felületszivárgó lemez a belső falra van hajtva a belső padlószint szintjéig,a réteg rend alól indulva. A dréncső körben a szoba kerületén végig fut középen egyik oldalt földszint kivezetve, szemközt másik oldalt falba bemarva padlás szintre kivezetve? Így keletkezik egy folyamatos "huzat" hatás a víz pedig nem jut a falhoz.
Láttam elvileg működik már két éve, Svájcból hozták az ötletet és ott is működik.
Remélem ki lehet rajta igazodni,vízszintes szigetelésem nincs a vályogfalban. Az érdekelne iagazából, hogy a talpára a bitumen lemezszigetlésig feljön és azt követve kiére a vendégfal mögötti 5-10 cm résben és onnan távozike a szellöző réseken vagy lecsapodik vagy így is a vályogfalba távozna?
Új aljzat rétegrendet csinálok benne vízszigeteléssel. A falak előtt vendégfal lesz sávalappal. Ha az aljzat vízszigetelését élvezetem a sávalapon a vendégfal mögé,mennyi talpára gyűlhet össze? A vendégfal alján és tetején lennének kb fél tégla méretű szellőző rések.
Nagy párás,dohos lenne benn a levegő vagy ez így kivitelezhető?
Ablakokat kell beraknom, de mivel olyan emberkét, aki értene is a vályogházhoz/rá is érne/el is vállalná/ na meg nem egy kisebb vagyonért nem találtam, így mi oldanánk meg a dolgot.
Az áthidalókat megvettem, és itt jönne a kérdésem tárgya.
Nagyon elvetemült ötlet, hogy:
- a gerendákat amik fölötte vannak, azokat aládúcolnánk kívül és belül is persze.
- ezután az alatta lévő falat úgy ahogy van kivágnánk (több mint 2 méter hosszan)
- betonból alapot csinálnánk (25-30 cm vastagon)
- két téglából lévő pillért felfalaznánk a kellő magasságig teljes falszélességben
- az áthidalókat betennénk ami 3 darabot jelent ablakonként (majdnem a fal teljes szélessége, alátámasztva és erre a szükséges beton nyomott öv (15-20 cm elég?))
- ezután az áthidaló tetejére visszafalaznánk a gerendákig. (vályogból, vagy téglából?)
Azért gondoltam a teljes fal kivágásra, mivel elég nagy ablakról van szó(170cm szélesség és 150cm magasság), alig 40-50 cm a fölötte lévő falazott rész.
Annak az alátámasztása, macerás lenne, így kibontva viszont szabadon lehetne dolgozni.
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat, én is rövidre fogom zárni a kérdést, és legalább azzal is alá fogom tudni támasztani az érveimet, hogy én legalább tájékozódtam :)
Én nem vagyok a legtapasztaltabb de én is most csinálok mindent újra a vályogházunkban. Az elképzelésed szerint lesz nálunk is a padló. Én semmiképpen nem engednék a betonos dolognak. Nálunk is szeretne beleszólni sokmindenki a mit hogyan csináljunk kérdésbe de én azt szoktam mondani hogy 1szer meghallgatom utána többet nem akarok hallani róla ha jónak tűnik megfontolom egyébként pedig én lakok majd benne és én fizetek. Ettől lenyugszik mindenki.
Családi vitába nem kéne belefolyni, de sztem ez a betondarabos dolog kicsit sántít :)
Tekintve hogy fene tudja mekkorák a beton darabok, de még ha kicsik is akkor is azt simára ledöngölni hogy stabil egyenes alapot adjon a párnafáknak és mindezt kézzel (géppel házon belül úgy tudom veszélyes)..... hát még após se lenne boldog :)
Szerintem ha nem családi botrány lesz akkor ragaszkodj a saját elképzelésedhez :) de ez csak egy vélemény, jön majd biztos más jobban hozzá értő is :)
Sziasztok! Lehet, hogy volt már róla szó, ha igen akkor elnézést. Problémám a következő. Adott egy vegyes falazatú, de javában vályog parasztházikó. Falak lepucolva, padló felbontva. Egy szobában még a (sajnos) lerakott beton aljzat feltörésre vár. Két szobában hajópadló aljzatot szeretnék, döngölt föld, kavics, geotextil, homok/párnafa és padló rétegsorrenddel. Apóssal a minap összekülönböztünk. Ő a felszedett betontörmeléket tenne a talajra, azt döngölné le, és tenné rá az előbb említett rétegeket, sőt, azt is latolgatja, hogy a talajt nem döngölné, rá tenné a betontörmeléket a kavics helyett, majd homokot és a párnafákat. Én nem értek vele egyet, ragaszkodnék a saját elképzelésemhez. Kíváncsi lennék, hogy tapasztaltabb vályogos vagy hajópadlós emberekként mit javasolnátok? Ha tudtok, segítsetek kérlek.
100 négyzetméteres vályogház felújítása előtt állok, először csak a tetőt és a födémet szeretném kicserélni. Valaki esetleg tudna írni hozzávetőleges árat, hogy mégis körül belül mennyibe kerül és milyen megoldással érdemes megcsináltatni a födémet?
Remélem ki lehet rajta igazodni,vízszintes szigetelésem nincs a vályogfalban. Az érdekelne iagazából, hogy a talpára a bitumen lemezszigetlésig feljön és azt követve kiére a vendégfal mögötti 5-10 cm résben és onnan távozike a szellöző réseken vagy lecsapodik vagy így is a vályogfalba távozna?