Aztan nagyobb akkut rakunk az autoba, hogy elbirja a plusz utanfutot a generatorral. Aztan nagyobb generatort teszunk az utanfutoba, hogy tolteni birja a nagyobb akkut. Aztan... :)
Akkor se sokat tudnák megvenni ha levegővel menne ha soha nem kellene tölteni bele se áramot se más egyebet.
Az persze, nyilván az is szempont, ha olyan használható lenne mint egy szénhidrogénnel működő jármű nyilván többet vennének, akkor már bele is ütközött volna az anyagok korlátjába.
Valami okosabb kellene...... mint pl a nátrium-kén akkumulátor, az nem probléma, az van. ......hát azzal meg fele-negyede a hatótáv. )-: De az se sima ügy, ha meg kell duplázni az alumínium termelést, maga a bauxit drágulna sokszorosára 10-20 év alatt ...vagy másból csinálni, minden alumínium, az utca pora is, csak éppen szilikát, abból meg költségesebb kinyerni.
A személyautó helyett kellene elterjeszteni valamit ami a szabadság illúzióját nyújtja az embereknek.
Hülyeséget mondok pl azzal, hogy akár 100KW-os generátor amit utánfutón utána lehet kötni egy elektromos autónak ha hosszabb útra indul? Minden nap több 100km-t nagyon kevesen mennek.
Tudom, abban tér el a hagyományos gépkocsitól és azért nem fog olyan tempóban terjedni mert problémásabb anyagokból van, nem a vas a domináns.
Nem ez a probléma, hanem a gépkocsival szemben fellépő alapvető igények kielégítésének hiánya.
Ennek legfontosabb pontja a minden időpontban rendelkezésre álló hatótáv, ami jelenleg nem korlátos, mert útközben percek alatt lehet tankolni.
A használónak nem szempont az átlagos utazási szokása, csak nagyon szélsőséges esetben vásárol valaki kifejezetten célzott útvonalakra használatos kocsit.
Tudom, abban tér el a hagyományos gépkocsitól és azért nem fog olyan tempóban terjedni mert problémásabb anyagokból van, nem a vas a domináns.
Valami okosabb dolog kellene vagy újragondolni, hogy van e értelme egyáltalán a tömeges autózásnak. Azt hiszem a személyautó csak a személyes szabadság szimbóluma, annak érzetét adja ezért ragaszkodunk hozzá.
gyanitom hogy nem ugyanugy szamoljak a kettot. Nem mindegy hogy mit veszel bele a koltsegekbe es mit nem. Amit A VW-nel es a Toyotanal latsz, az nem maganak az autogyartasnak a nyeresege hanem az egesz vallalatnak.
Pár hete volt egy cikk a szombati Magyar Nemzetben. Kaleidoszkóp szerűen Riportok különféle rendű-rangú görögökkel. Hogyan igyekeznek túlélni , mi a véleményük, stb. Elég jó volt !
Visszatérés az ősközösségbe, az űrállomások társadalma az ősközösség lesz ui. korlátlan természeti erőforrások állnak majd rendelkezésre.
Nyilván ironizálni akartam, máskor meg azt írogatom, hogy a szocializmus se más mint a kapitalizmus tetőpontja amikor is bekövetkezett a tőke tökéletes koncentrációja. Nagyjából egyszerre történt ez meg az usa-ban a FED megalapításával, az orosz birodalomban az államosításokkal, a németeknél megint másként de a lényege mindnek ugyan az.
Én két alap esetét vélem látni a társadalomnak és ez variálódik állandóan. Az egyik lényege a rabszolga, aminek a lényege nem is a rab nem is a szolga hanem az árútermelő jelleg, minden értéktöbblet elvonása, a képtelenség az önmagáról gondoskodásra. Ilyen 2 volt, az ó-kori rómában ami elérte a csúcsát és ez ami most kapitalizmus néven fut. A másik a kreatí, önmagáról gondoskodó jobbágy akinek erőforrásokat bocsátanak rendelkezésére aminek fejében viszont köteles önmagáról gondoskodni. Ellentétben a rabszolga társadalommal ebben a rendszerben egyik ember nem szerezheti meg az erőforrásokat közvetlenül a másik embertől csak valami központon keresztül lehetséges az újraosztása, tehát amit kommunizmusnak szoktunk kommunikálni az valójában a feudalizmus egy változata lesz, a leosztott erőforrás nem feltétlenül a föld kell legyen.
A rabszolga társadalom hatalmas erőket tud koncentrálni azon jellegéből adódóan, hogy ideológiája a liberalizmus és ahogy mondom, megengedi, sőt meg is követeli, hogy egyik ember megszerezze a másiktól de nem csak a javait hanem az erőforrásait, viszont képtelen a tényleges innovációra. Ahogy az ó-kori változat nem tudott megszabadulni az emberi izom energiától úgy ez a mostani sem tudhat megszabadulni a fosszilis energiahordozóktól, főleg az olajtól. Gondolom most pár 100 vagy 1000 év feudális, jobbágy társadalom következik, aminek jellegzetes ideológiája a katolikusság és annak a méhében születnek meg azok az innovációk amik lehetővé teszik az előrelépést az ősközösségbe.Érted? Nem érted. Nyugi! Én se. )-:
Elvileg (matematikailag) lehet de ez elég ritka, illetve bizonyos pénzügyi körökben nem fogadják el a negatív P/E értéket. Egyébként akkor fordulhat elő ha az EPS értke 0 vagy ez alatti. (Earning per share - Egy részvényre eső hozam) Ez pedig röviden akkor lehet ha egy adott negyedévben pénzt veszített a cég.
Tehát? Tehát a théta - zöldkomcsi olvasatban az, hogy a bankokat államadóssággal tömték ki az végül is a szocializmus győzelme Európában is (az usa-ban már régen, a FED, a pénzkibocsátás magánkézbe adásával megvolt), csak ebben a perverz változatban ért el végül oda is, nem állam államosította a tőkét hanem a tőke privatizálta az államot. Most értek el idáig, de valami azt súgja, hogy a bukására nem kell 40 évet várni, az is lehet, hogy 4 et se ...vagy 4 hónapot se...? ....? ...4 napot se? .... nem tudjuk.
"Még a felelősségnél maradva. A görögök lazasága nem menthető, de a válságukért végülis az amerikai toxikus ingatlankötvények a felelőssek. Amerika jogilag is bűncselekményt követett el, hogy csalárd módon átcsomagolta az értéktelen hiteleket, összejátszva a hitelminősítőkkel elsőosztályó besorolással szétterítette a világban, Európában is."
Azt mondják, hogy nem, a görög bankok ebben nem nagyon voltak érintettek. Igaz, azt, hogy pontosan mennyi állampapírral és miért lettek akkor kitömve a görög bankok azt nem írják ahol én olvasok. 100mrd euro körüli összeget emlegetnek aminek lehetett éppenséggel ennyi is a célja, hogy majd most elvegyék az ország politikai függetlenségét is. Csak úgy nem osztogathatták szét a nép közt mert azok elköltik, de az csak az árakat emeli meg, hát oda adatták a banknak ahol megsemmisítik valami furfanggal.
El vagytok tévedve, másról szólna ez. Az atomtámadásoknak se és a más terrorbombázásoknak se volt semmi értelme mert egyáltalán a japán kapituláció kikényszerítésének se volt semmi értelme. Németország megszállása is teljesen felesleges volt ui kellett volna lássák már akkor, hogy a gyarmatbirodalmak így is úgy is felbomlanak, tehát okafogyottá vált a háború, úgy se fognak ezek újat kezdeményezni mivel értelmetlen.
Igen, ez nagyjából előrevetíthető, azonban ez a korrekció mindenképp bekövetkezik, nincs jó megoldás már.
Az nem mindegy, hogy van-e értelme? Ekkora adósságtömeggel a nyakukon nincs felemelkedés, ha a kismajom nem ereszti el a kókuszdiót együtt mennek a lecsóba.
Még a felelősségnél maradva. A görögök lazasága nem menthető, de a válságukért végülis az amerikai toxikus ingatlankötvények a felelőssek. Amerika jogilag is bűncselekményt követett el, hogy csalárd módon átcsomagolta az értéktelen hiteleket, összejátszva a hitelminősítőkkel elsőosztályó besorolással szétterítette a világban, Európában is.
Gyakorlatilag loptak, csaltak, hazudtak, a btk. sok pontját merítették ki.
Ehhez képest felelőst gyakorlatilag nemigen kerestek, a görögöket is a szakadék széléről a bankmentés taszította le, a hitelválság nélkül minden bizonnyal nem lennének ennyire reménytelen helyzetben.
Kérdés: Az USA nem felelős-e az általa okozott kárért, nem kellene-e visszaszolgáltatnia a csalással szerzett ezer milliárdokat?
A gdp egy dolog, de az attól is lehet magasabb ha valahol pl természeti csapás pusztít, vagy egy járványos megbetegedés megpörgeti a gyógyszeripart. Szóval ez még nem jelenti azt, hogy "szenvedés" ami következik.
A szervezet szakértőinek várakozásai szerint a GDP három százalékkal zsugorodhat 2015-ben, majd további 2,3 százalékkal 2016-ban, és a recesszió még a jövő év második felében is tartani fog. Ennek eredményeként a GDP 2016 végén 30 százalékkal lesz kisebb 2007-ben elért csúcsánál, ráadásul még az euró bevezetésének évében, 2001-ben elért szintjét sem éri majd el.
Ettől hét százalékkal marad majd el. A kutató szerint 2023-ig kell várni arra, hogy a gazdaság teljesítménye visszatérhessen oda, ahol az ezredfordulón állt. Ilyen brutális mélyrepülésre még a múlt század nagy gazdasági világválsága idején sem volt példa - mondja Simon Kirby, a NIESR vezető kutatója. Nagy-Britanniát nagyon megviselte az 1929-ben kezdődött válság, de az semmi volt a görögök szenvedéseihez képest.
Na erre a gondolatsorra adott válasz engem is nagyon érdekelne.
Ugyanis ilyen és ehhez hasonló történetek sorban előfordulnak akár magyarországon is.
Tipikus példa a különféle kft-kbe bejelentett emberek akik eü, nyugdíj és egyéb állam által nyújtott szolgáltatásokat teljes joggal igénybe veszik, a kft adótartozással eltűnik, felszámolódik, cégtemetődik, stb. A járulékok, adók nem folynak be.
Ez csak egyszeri történet, nem dupla, de ez tömeges magyarországon.
Attól hogy a céglovagokat elkapják a kár nem térül meg, csak töredéke esetleg.
