A helyzet az, hogy a tulajdonos akarata hiányzik ahhoz, hogy ezen (és még több más) a vonalon vonatközlekedés legyen. Amúgy meg a teljes hálózat fenntartásához szükséges forrásokat sem biztosítja a tulajdonos.
Sajnos látható ahogy egyes pft-k feladják a vonalaik fenntartását. A 87-esnél először elkezdték eltakarítani a földcsuszamlást, de állítólag tovább csúszott a hegyoldal, és a további csúszás megállítására nem lett volna keret. Persze ez lehet inkább csak kifogás volt a PFT részéről: a fő probléma továbbra is az elöregedett betonaljas c sínes felépítmény ami a vonal utolsó éveiben is kezdte már megadni magát.
2008-ban több hónapon át hosszú 10-es lassújel volta királdi szakaszon, akkor is eléggé borítékolható volt a soron kívüli bezárás. Aztán kikalapálták... 20-asra.
Az újranyitás kapcsán is a fő kérdés nem a földcsuszamlás, hanem 10-20-30 km felépítmény további fenntartása lett volna (akár csak Mezőhídvégnél), csakhogy a vasút mindkét esetben a kényelmesebb utat választotta.
Az ilyenekért a MÁV-ot illene nyakon vágnia az államnak mivel a pálya tulajdonosa az államkincstár, a MÁV csak üzemben tartója, és ha MÁV ennek nem tesz eleget az szvsz minimum hanyag kezelésnek minősül a BTK-ban.
Persze ha tényleges akarat lett volna a vonal újranyitására, Csokvaományig(?) feljárhatna a vonat.
Nem túl jó kép a kabókapuszta utáni földcsuszamlásról, de még talán az első hozzászólásom volt ez, mikor bejártam Enying és Mezőhídvég között a 49-es vonalat: Itt.
Kabókapusztára önkéntesek mentek az ország több pontjáról akár saját lapáttal is, ha lett volna fél nap eltüntetik a földet, de nem hagyták nekik a MÁV mindenáron be akarta zárni ez nekik ürügy volt csak...
Mondjuk a Kabókapuszta utáni csuszamlás azért jóval kisebb volt, mint ez, de tény, hogy ez nem megoldhatatlan, főleg, mikor milliárdok mennek el máshová. Valószínűleg ide komolyabb dolog kellett volna, mint egy háló vagy ilyesmi, hogy megakadályozzák a további csúszást, de eltakarítani kb. 5-6 óra egy markolóval és 10 emberrel.
Amúgy teljesen jól járható ebben az időszakban, bár van néhány nagyobb száraz kóró, de elhanyagolható mértékben. Sok helyen égették kora tavasszal illetve most a töltés környékét, amikor bejártuk a 34 kilométert. Sajnos májustól már annyira el kezd nőni a növényzet, hogy pl. Csokvaomány megálló környékén pl. és a bevágásokban elburjánzik a növényzet. Királdon pl. éppen hétfőn égették a faluban több helyen, így a volt állomás környékén is a száraz gazt, így egészen tisztának tűnik a környék és felfedezhetőek a máskor a növényzet miatt nem látható átereszmaradványok, vízelvezetők, épületmaradványok, de ezt szerintem itt nem kell elmondanom.
Az albumban majd látható lesz, hogy minden űrszelvénybe jócskán benyúló kidőlt ágak, illetve kidőlt fákat lefényképeztem. Most így nehéz összeszámolni, de kb. 10-15 helyen van olyan rész, ahol fát vagy ágakat kell kerülni. A földcsuszamlásos rész a képen is látható 537-es szelvény után kezdődik és kb. 150 méterig ilyen a pálya abban az ívben, de könnyen kikerülhető.
Aki még szeretné látni kvázi épségben a 87b felső részét, az tegye meg a látogatást pár éven belül. Csodálatos élmény és egyben szomorú érzés is gyalogolni, de aki magyar vasútbarát, annak szerintem a Bakonyvasúton kívül ezt a vonalat is be kell járnia.
Eszembe jutottál a hét közepén. Sajnos újabb méterekkel rövidült a felsőtárkányi kisvasút, a barát réti ág meglévő picurka szakaszát is felszámolták a napokban. :(
egy ilyen mezei vasútnak "saját" épületei nem voltak, az érintett birtokok/gazdaságok/majorok épületeit természetesen felfűzte/felfűzhette a vonal.
a háború utáni zűrzavaros időszakban az üzemen kívüli kisvasút vonalának első szakaszát az erdészet felbontotta, középső szakaszát pedig a helyi földműves szövetkezet állította helyre.
Pont a tető volt az elsődleges ami mikor én arra bóklásztam kritikus állapotban volt. Sajnos a beszakadó födémek nem kímélték a belteret sem, de az új tetőzet bizalomra ad okot. Bár őszinténszólva szerintem sokkal egyszerűbb egy ilyen épületet felhúzni, mint megmenteni, de talán vasútmániás gazdára lelt.
Én sem találok konkrét utalást, de két épület is erőteljesen vasúti jellegü a falu végi úton.
Egyrészt mikor én láttam a nagyobbat, akkor még sokkal inkább lásztott az okádékzöld… izé vasútzöld nyílászáró festêk, másrészt az út túlsó felén a tejgyűjtő épülete pont olyan lapostetős, ami a MÁV előszeretettel pakolt minden melléképületre.
Ezt már csak az tetézi, hogy az itteni út nagyából pont olyan széles, mint egy normál nyomtávú vasúti töltés. Mivel semmi digitalizált infó nincs online, én is betudtam ezeket véletlenek összecsengésének. Az út olyan egyenes, hogy minden nagyobb erőfeszítés nélkül a helyére lehet képzelni egy kavicságyat.
64-es: van egy olyan felvétel is a fentrol.hu-n, mikor bent áll a gőzös Gyárváros állomáson. Ha gép elé kerülök, megpróbálom megkeresni.
Heténybánya kitérőről találtam pont tegnap Uhi fényképalbumában képeket, legalábbis nekem annak tűntek, bár pont mire végig akartam volna járni, már hűlt helye volt. Feltűnően tiszta az alátöltés viszont, szóval kétségeim vannak…
a képen épp építés alatt áll a hosszúhetényi iparvágány. 1958-ban a gvi kapott utasítást, hogy a tervezett nyomvonalon a hirdi 760 mm-es homokvasútból kiágazva munkapályát építsen, és a normál nyomközű vonal építési anyagait a kisvasúton szállítsa a helyszínre.
a kép felső részén, kicsit jobbra látható a gv szerelvénye.
Enyit én is megtudtam némi keresés után, de nyomvonal térképet nem találok róla, így seohgy se tudom helyretenni merre is volt ez a bizonyos déli vasút.
Vajszló nevét olvasva eszembe jutott egy korai emlékem... Elsős koromban Vejti falúcska iskolájában tanultam és gyakran kiszöktünk a falú végére a tejgazdaság felé. Mint hogy a 64-es mellett beidegződott számtalan forma és színvilág, így akkoriban mertem volna esküdni, hogy a falú végén az a pár rommá lakott putri valamikor jobb napokat látott, nem mindig volt cigánytanya… (Bocsánat, nem rasszizmus, ne értsétek félre…) Később kerestem hátha nem tévedés és mégis vasúti munka, de sem bizonyítékot, sem cáfolatot nem találtam a feltevésemre. Azt tudom, hogy erre Zaláta elérhető és volt vasútja, de nem tudom itt futott-e az egykori pálya…
Közel 10 évvel ezelőtt lettek kiszedve a sínek az átjárókból (Verebnél, Vértesacsán és Alcsútdobozon is) az akkori Közelekedési Felügyeleti engedéllyel, ha jól emlékszem
