A 12 métert kicsit több helyen alá kéne támasztani, mint középen, főleg ha 40 tonnás terhelést raksz rá. Bár épithetsz egy Csernobil-szerű szarkofágot is, ha van egy betongyárad...
Kedvem telne abban, ha a kertemben lehetne egy 12 M átmérőjű kerek betonfelület, mely alatt egy "pince" volna, azaz egy kb. 250 belmagasságú, középen megtámasztott monolitfödémű, bevasalt betonból készült oldalú és lemezalap aljú betonpinyó, valami oldalsó bejárattal akár kocsinak. (NEM garázs:) Ennek az egésznek később megoszlóban el kéne vinni 40 tonnát akár...:)
Zártkert, szőlő/gyümölcsös, rendes ház (présház, bejelentkezve) már van a telken.
Erre miféle engedély/bejelentés kellhet? A 40 tonna későbbi dolog, hab a tortán.
Valaki közületek megnyugtatóan (zsíros javadalmazásért) kiszámítaná nekem, miféle méretek/anyagok kellenek?
A 2m-es irányban nem lehetne egy mestergerendát betenni? Lehajlásra is egészségesebb lenne a szerkezet, mert 5,7m-en már elég izmos faszerkezet kell, hogy lehajlásra is megfeleljen.
(nem nagy macera, egy ellenőrző számitás kell csak a statikustól)
Én nem ezt hallottam, vagyis lehet, hogy a feladat pitiánér, de 50-100 ezer körül van egy statikusi szakvélemény. Vagy lehet csak külön egy részre kérni a számítást és egy "tizesből" megúszom??
Van egy olyan szabály, hogy 5.4m fesztáv felett statikai terv is kellene az építési engedélyhez. Adott egy egyszintes, fafödémes átlag családi ház terve, ahol szinte mindenhol 5m alatt a fesztáv, de egy kis kiugró részen 2m szélességben 5.7m. Mennyire kell szerintetek ezt a szabályt ilyen apró eltérésnél komolyan venni?
Nem találtam más a témához illő topikot , hát felteszem ide !!
Egy kis aktualítás !!
A budapesti volt bérházak, ma már majd minden társasház régen amikor még ismerték a szabályokat 2, azaz kettő lépcsőházzal épültek. Legalább is az én érdekeltségi körömben és ismertségemben( kb.10 -12 ház, ez így van kialakítva )
Átalában van a főlépcsőház - jó széles lépcsővel és díszes kialakítással. Aztán a hátsó, az un. cselédlépcső, vagy hátsó/mellék lépcső ház.
A rosszmájuak, a nem gondolkodók még azt is átallották mondani ez azért volt, hogy szegény cselédek ezen járjanak.
Le degradálták ezeket a lépcsőházakat.
Pedig nem ezért épültek.
Hanem a biztonság miatt.
És most a konkrét eset : egy főúti kb. 70 lakásos, körfolyósós 4 emeletes zárt téglány alaku házban vagy 15 éve az udvart befedték - müa. közelebbről ezzel a plexi/polikarbonát anyaggal. Így a hátsó lépcsőházból a kijutás csak a pincén keresztül lett lehetséges.
Ki is írták nagy betükkel, hogy vészkijárat.
Ez müködött kb. az elmúlt májusig. Ekkor a gondnok lezárta nagy vasráccsak a lejáratot, mondván " cselédek már nincsenek " Többször szóltunk neki. Mindig elkente a választ, csak mosolygott hogy mit akadékoskodunk.
Na de most elemeztük a helyzetett : lehet tűz, lehet gázrobbanás stb. Leszakadhat a körfolyósó - nincs menekülő útvonal.
Mit lehet tenni ??
Nagyon egyszerű - kell szólni a tűzóltóságnak, a jegyzőnek és a rendőrségnek.
Majd nem lesz annyira nagy mellénye a gondnoknak.
Vagy várjunk a hétvégi eseményekhez hasónlóra ??
Vélemények ??
ja hogy miért ide atervezéshez tettem ,
Mert ezek a lépcsőházak tágasak, nem olyan nyomoroncak mint a mostani modern házakban - még a hátsó is szélesebb !!
ez jó :) és ha ezt lehetne kikövetkeztetni belőle akkor a jogszabály logikus és értelmezhető lenne.
összvissz két bibi van benne:
1. nyelvileg nem helyes
2. tudtommal az országban nincs olyan hivatalos szerv ami ezt az értelmet adta volna neki eddig, vagy akár csak érintette volna eme értelmezés lehetőségét
és még az is lehet, hogy ez az értelmezés volt a jogalkotó szándéka, csak "elgépelték".
én csak a jogszabály szövegét próbálom értelmezni, a szerint meg épület :D
de ha ez nem épület, mert nem 6 oldalról zárt, akkor miért számítana egy lábon álló tető vagy egy 3 oldalról fallal határolt garázs épületnek? vagy akár teljesen zárt, de meghagyott termett talajú (füves) garázs?
A másik ahol megfogható a szomszéd a zöldfelület. Ha az építmények lefedik a terepfelületet, akkor csökkentik a zöldfelületet is. Nem lehet még az engedély nélkül építhető létesítményekkel együtt sem kevesebb a zöldfelület az előírt minimumnál.
jelen helyzetben igaz, feltéve ha nem oldalhatáros az építés, mert akkor elvben lehet.
de ha már épület:
Építési Törvény:
"10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából."
hogy lehet értelmezni a részben körülzárás fogalmát? vagy körülzár valamit teljesen vagy részben határolja. ha én a kerítésem előtt (szél vagy napárnyékolás céljábol) szoktam üldögélni, akkor a kerítés épület? sőt, tovább megyek: a kerítés a telek körül (és a telekkel együtt) épület? hisz jellemzően emberi tartózkodás céljából részben teret zár körül.
36. § (1) Szomszédos telkeken a meglévő épületektől a megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb:
a) sem a (2) és (3) bekezdés szerinti telepítési távolságnál,
b) sem a (4) bekezdés szerinti tűztávolságnál.
1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez
23. Építési hely (telek beépíthető része): az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k).
45. Kerti építmény: az építési telken belül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás céljára szolgáló műtárgy [pl. hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő].
Mivel az említett építmény emberi tartózkodásra szólgáló "épület", nem lehet az oldalkertben. Ugyan nincs meghatározva az épület fogalma a jogszabályban, de a közighivatalnál szerintem nem fogják kerti építménynek titulálni az épületet.
