Kis kiegészítés: ezeknek a fajtáknak a nemesítésénél már nem csak az ellenállóság volt a fő cél, hanem a belőlük készült borok jobb minősége is. Ugyanis az amerikai és az eurázsiai fajták hibridjeinek* a bora nem a legjobb, ezért szükség volt ezeknek a hibrideknek újabb eurázsiai fajtákkal való keresztezésére
*a legismertebb ilyen hibrid a Seyve-villard, közismertebb nevén Eger2, ez volt az egyik alanyfajtája az alföldön a két legnépszerűbb új fajtának: Bianka(Eger2-Bouvier), Aletta(Eger2-Ottonel muskotály)
A korábban érő szőlőfajtáknál fordul elő gyakrabban az, hogy a bor lágy lesz, mert a meleg "kiégeti" belőle a savakat.
A csemegeszőlők nem azért tűnnek édesebbnek, mert magasabb a cukorfokuk, hanem mert alacsonyabb a savtartalmuk. A muskotályos szőlők is ritkán érnek 16 cukorfokosnál magasabbra. Az Ottonel ugyan borszőlőként van nyilvántartva, de nála is ez a helyzet.
A Hamburgi muskotály viszonylag kései érésű, így több savat tartalmaz.
A Muscat ottonelre jellemző, hogy forró nyár után a bor lelágyul, és szappanos íze lesz. A Sárga Muskotályra ez nem jellemző. Tudod esetleg, hogy a Hamburgi Muskotály hogyan reagál erre a dologra?
A direkttermőket elég könnyű megkülönböztetni a viniferáktól.
Levél, vessző és termés képek kellenének a biztos meghatározáshoz.
Legjobb metszési mód a szálvesszőzés.
Permetezni teljesen felesleges.
A Szőlőskertek királynője nagyon jó csemegeszőlő, bornak kevésbé alkalmas.
Egy bizonyos érettség után viszont már az enni sem igazán jó kb. augusztus véén a legfinomabb. Szintén szálvesszőzni érdemes.
A Hamburgi muskotály az egyik legfinomabb kék csemegeszőlő és a bora is finom. Egyedüli baja, hogy a vörösboroknál nem megszokott a muskotályos íz.
Ez a szőlő tényleg igényli a szálvesszőzést, mert csak a 3-4. rügy fölött tartalmaznak a rügyei virágkezdeményeket.Ezt a két szőlőfajtát permetezni időjárástól függően 7-10 naponta érdemes peronoszpóra és lisztharmat ellen. Érés előtt minimum 30 nappal legyen az utolsó permetezés.
amatőr szőlészkedőként én metszem a haverom szőlőjét, ami 4 tőke, kétkarnyi vastagságú, 50-60 éves, lugasművelésű, valószínűleg (fehér) delavári a dél-alföldön
* van-e valakinek tapasztalata ezzel a fajtával?
* honnan lehetne megbizonyosodni 100%-osan arról, hogy tényleg ez a fajta? (kép vagy vessző / levél alapján)
Úgy gondolom a régi szakkönyveket hozzáértő emberek írták: Prohászka Ferenc, Kriszten György, Horváth Sándor, stb.
Ők mind nagy nevek a szakmában, szerintem mindannyian tőlük tanultunk.
A szakkönyveket el kell olvasni és a nekünk megfelelő dolgokat alkalmazni belőle (pl. többféle metszésmód is le van írva bennük, mégsem mindet alkalmazzuk egy tőkén).
A technológiák, persze változhatnak. Ettől még működik a bakművelés és a GDC függöny is csak mindegyiket a helyén kell kezelni.
"Ha nem "termőképes" az alanyod, a ráoltott nemes is úgy érzi magát, mint a szűzlány a kuplerájban!
Szépen fejlődik, csak termést nem akar hozni!!!"
Az alany termése nem határozza meg a nemes termését. Annak növekedését és tápanyagellátását biztosítja.
Néhány csetelő, offoló írástól eltekintve erről szólnak a kertészkedő topicok.
Vegyél benne te is tevékenyen részt! Mutasd be, hogy Te mivel foglalkozol, adj ötleteket s kérdezz, ha úgy gondolod! :)
Ami a szakkönyveket illeti: belépőnek jók, de semmit sem kell szentírásnak venni ha a gyakorlatban más válik be. Az ember végülis magának átírhatja. Saját tapasztalatait megoszthatja, vitára bocsájthatja.
"nyulica(8942.hozzászólás) most írtad le az évezredek tapasztalatát, alanyt szedni így kell!
Ha megtapasztalod, látod, kerülgeted, figyelgeted - és nem fagy meg, nem betegszik meg a "permetezetlenség" is fennáll, alanyt szedni így érdemes! De, ho-hó! Ez még nem elég!!!
Nézd meg terem-e az alanyod!?! Hídd el ez a legfontosabb! Ezt nem írja meg egy "valamirevaló" szakkönyv sem! Ha nem "termőképes" az alanyod, a ráoltott nemes is úgy érzi magát, mint a szűzlány a kuplerájban!
Szépen fejlődik, csak termést nem akar hozni!!!
Ez 45 év tapasztalata!!!
A "régi" szakkönyvek olyanok, mint a mélytengeri kagylók. Vannak benne igazgyöngyök, talán 5 évente 1. A többi silány "OLLÓVÁGTA"!!! " Egy-más" könyvéből ollózták ki!
Ha valamelyikőtök írt már szakdolgozatot, érti, miről írok!
Szerintem nincs 10-nél több NORMÁLIS SZAKKÖNYV! Létre kellene hozni egy TÉNYLEG TERMELŐKBŐL álló csapatot, a régi "szakkönyveket át kellene "frissíteni"!!!
Olvasom a fórumokat, elkeserít, hogy milyen tudatlanok vagyunk!!!
Jó lenne egymáson segíteni!!! De TÉNYLEG!
(Jópár éve gombatermesztésbe fogtunk a családi ház alatti pincében, csiperke!
Megtapasztaltam, hogy a "gombaszakkönyvek" egy kalap szamócát sem értek!
A "TÉSZ" meg a "felépített-agyondícsért-falugazdász" szervezet is csak egy papíron létező álom, nem létezik, csak a pénzt vették fel rá!!!)
No, de ne mérgelődjünk azon, amin nem tudunk változtatni!
"Minden hosszú út lépések sokasága."
Tegyük meg mi az első lépéseket, segítsük egymást!
A szegény "Lugánói tanulmány" kiötlői essenek hasra, ne jöjjenek be a jóslataik!
Ha valaki tényleg termelő, van tapasztalata, és szívesen megossza velünk, jelezze.
Ne legyünk "permetlézabálók", ne ültessünk génmanipulált növényt, stb.
Köszi a Csabát ismerem . Nekem van félhektár ebből a E CS BÖL ,de ebből van három fajta a 28, 30 és32 es azegyikfajta az rothad hamar érésnél .de amásik az nem majdnem hasonlít csemegeszőlőhöz. A bora az elégjó
A rothados az potláskor kerültbele de nemvészes.
Tavaly 3 szor permeteztem és egésséges volt .
Jobban arravoltam kívácsi hogy milyen fajtábol szaporították de így akkor megvanazis mégegyszer köszi.
