Tudod, én a fénnyel csak azért foglalkozom, mert egy ponton kapcsolódik valamely "kozmológiai" elképzeléseimhez. Így érdekes, hogy van e tömege, gravitációja stb. De a mélylélektanát nem igen értem. Főképpen nem ismerem a kapcsolódó jelenségeket, tehát ... Várom a döntéseteket. (4/5-dös többség a nyerő)
Nem a billentyűzeted a rossz. Velem is így van. Én minden betűt leütök, tudom, (mint egy szorgalmas kocsmai verekedő a cimboráit) de rendszerint éppen a magánhangzók hiányoznak? Miért pont ők? Ha elmulasztom az ellenőrzést, annyira hibás, hogy csak akkor értenek meg...:-)
Értem a kétséged. Hogyan lehet valami hullám, és korpuszkula egyszerre? És úgy próbáltam volna megoldani, hogy az egy olyan korpuszkula, amelyben önmagában vannak hullámjelenségek, amelyek útközben belül játszódnak le, mondjuk a hullámhosszán belül, de zavarásra kiterjednek. És a hullámjelenséget az EM-GI átmenet okozza benne. Mert GI nélkül nem hullámozhatna, csak hullám alakú lenne, de akkor fucs a hullámnak. Ezt a fonalat se veszik fel. Sebaj. A problémánk többszáz éva ugyanaz, a megoldáson bíbelődünk.
Gézoo Csak kérdem Lehet valahogy csak egy fotont kibocsátani? És megnézni, van e interferenciája? .... Egyébként én a pontszerű valami hatását mégis az egész térre kiterjedőnek tartom, egyfajta "mezőként" fogva fel.
Például kivetithető így egy adott pont tömege is, térbeli sűrűségi átlagot képezve. Vagyis hogy a pont hatása kiterjed a térre, sőt az egész univerzumra is. Bármely parányi pont- tömegnek az egész univerzumra vetített átlagsűrűsége lehet . Pontosítva, ha megadsz egy bármely másik pontot az univerzumban, akkor a köztük lévő távolsággal, mint sugárral, tér képezhető V=4(PI)/3r^3. Ami a másik pontra érvényes "vonatkoztatási tér" a tömegpont körül. És az első piciny pont tömegét ezzel a térrel osztva adódik az ő vonatkoztatási térsűrűsége a másik pontnál. Amiből az alábbi képlet szerint a másik pontnál okozott gravitációs gyorsulása is.
a(g)= G*(ró)*r
Vagyis bármely pont hatása bármeddig kiterjed.
És az összes tértbeli pont által okozott hatások összegezve okozzák az univerzumunk eredő gravitációs mezőjét. Ami korántsem nulla, hanem hepehupás, gödrökkel, és halmokkal, valamint kiugró csúcsokkal.
Valaki segítsen ki, mert nem bírtam követni a topicot ( lehet, h az egy másik topic volt )...
A fotólemezzel elvégzett egy réses kísérletben, alacsony fényerősségnél mondjuk 1 szemcse színeződik el / sec., akkor az azt jelenti, hogy a fény kvantumos, vagy a kvantumosság és az, h vmi részecskékből áll, az mást jelent?
Ilyet nem mondtam, hogy foton energia nélkül lenne.
De ha elmegy valameddig és ott nem adja le az energiáját, hanem visszajön, akkor nem haladt az energia sehova.
Én nem tudom van-e foton vagy nincs, de ha két elektront köt csak össze, akkor csak egy közvetítő csatorna, és emiatt lehet úgy a folyamatról beszélni, MINTHA nem lenne köztük foton.
De a másik amit meg akarok érteni, éppen a foton terjede. Hogy jut el egyik helyről a másikig, és hogy lehetséges az interferencia HA egyetlen pont.
Nem azt mondom, hogy a foton egy pont, hanem hogy mi lenne ha....
Ezért nem is értem miért nem meri senki felvenni a fonalat. Annyira követhetetlen?
Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a mező nem létezik...
Csupán a nagy tömegben kisugárzott fotonok kölcsönhatásai által ekvipotenciális felületeknek érzékeljük...
Ez olyan, mint egy vízmolekulának nincs vízszintje... Nagyon sok együtt már igen, képez vízszintet...
A mező is ilyen. Nagyon sok foton együttes hatása... Így mivel nem fotonoktól mentesen, önállóan létező, így értelmetlen töltés vagy tömeg keltő tulajdonságáról beszélni!
Szerintem valami hordozza. Vagy valamely töltés, vagy a tömeg. Hiszen azért mondom, hogy a fénynek is van töltés és tömegsűrűség hordozója. Amely a mezőt kelti. De mondható fordítva is. A mező, ami a töltést és a tömeget kelti. Mindegy, mert elválaszthatatlanokbnak gondolom őket. Szinted elválaszthatók?
Megváltozik a mondás: - Ne játsz a tűzzel- mert megégeted jaj magad! a következőképpen: - Játsz inkább a tűzzel, de a fényt hagy békén, mert nélküle nappal is az éjjelibe botlunk...!
A kétréses kísérlethez talán nem is kell ekrán? Mert ha kell, akkor tegyük a kezeinket inkább a zsebünkbe, azzal ott lehet jól vizsgálódni.
Az egész független attól, hogy a foton 'zéró idejű', vagyis időtlen vagy nem. Azt csak ahhoz használtam fel, hogy elektron-elektron ütközésnek vehessem a fotonátadást.
Az alternatív foton akkor megy vissza az időben, ha nem tudta leadni az energiát. Ezt nem tiltja semmi, hiszen energia nem ment visszafele. Nem változtatott meg a jövőben semmit.
Sajnos, az én ujjaim között nem láttam interferencia csikot., még mindig könnyezem. És különben is, nem a távolságot, hanem a szöget vettem alapul. Valamiért ? Vagy nem Te irod, hogy a fény "megkostolja" az anyagot, és ott megy bele, ahol kell? A virtuális fény.... Én itt alátámasztom, Te meg magad alatt vágod a fát. Ferde ekrán, vagy görbe!
"Mindenestre kiváncsi lennék olyan kétréses kísérletek eredményeire is: - ahol az ekrán nem merőleges, hanem gorbe, vagy ferde - ahol valahogy mérték az ekrán hőmérsékleteloszlását is.
Az elsőt viszonylag könnyű lenne megcsinálni. Várakozásom szerint az ekrántól alakjától függő "interferencia kép alakulna, sőt elérhető lenne interferencia nélküli kép is. Nem tud valaki közületek ilyen kísérletet tsinálni? Én biztos nem..."
Mindenki könnyen végezhet interferenciakisérletet. Emeld a kezed kb 5-10 centire a szemed elé, és a mutató-hüvelyk ujjadat közelitsd egymáshoz (fehér hattér kell). Ha elég közel kerültek, de még nem érnek össze fekete csíkok fognak a résben megjelenni.
Namost mindegy milyen messziről nézed, sose lesz olyan távolság, ahol ne lennének csíkkok.
Tehát a kisérlet eredménye a várakozásoddal ellentétes eredményt adott.
off. A hegymászást, a csúcsokat mindenki élvezi, aki megmássza, nemcsak a legelső. A legelsőé - a dicsőség! A későbbieké az élvezet... És mégvalami! Aki eleget gyakorol, az elsőként is megmászhat majd egy ismeretlen csúcsot. Van elég belőlük. Kívánom mindenkinek, hogy sikerüljön.
