Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Ar ugó alapból erős, sőt, amikor a kezedbe veszed, egyre erősebb lesz, valószínűleg azért, mert a polírpaszta, és apró kis szennyeződések, amik a készítés során keletkeztek, bekerülnek a tálung és a platina közé. Tálung: a penge "feje", ahol a beütő is található.
Szóval a "kosz" kicsit bekeményíti a nyitást. Én egy kicsi -tényleg kicsi- WD40-et szoktam az új bicska forgáspontjához fújni, majd szárazra törlöm, nyitogatom egy párszor, és finom műszerolajjal beolajozom. Majd megint nyitogatom, és úgy 25-30 nyitás-csukás után a bicska nagyon szépen, határozottan fog járni. A rugó erős lesz ugyan, de a karcos érzet elmarad, valamint meggátolod, hogy a felhalmozódott kis mikroszemét belemaródjon a tálungba és a platinába. A WD-40-nel vigyázz, mert a híresztelésekkel ellentétben NEM kenőanyag! Kiszorítja a vizet, szennyeződést, mindent, majd miután eltűnik a kezelt felületről, nagyon száraz felületet hagy maga után. Ép ezért fontos a finom műszerolaj, ami egyébként a későbbiekben sem árt a bicskának. Amikor úgy érzed, hogy karcosan nyílik, jó egy kicsit odacseppenteni a forgásponthoz.
A rugó erejétől ne félj, a kezdeti hozzászokás maximum egy órát vesz el az életedből. ;)
Pakli, bakni: a kétbaknis megoldás talán tényleg jobb. Az alpakka kevésbé színeződik el, mint a réz, súlyban nem hiszem, hogy jelentős különbség lenne közöttük.
Azt írtad, maskarát szeretnél. Nagyon jó választás, erős, komoly, mindenre használható bicskafajta!
Révész pedig nagyon megbízható, csak ajánlani tudom, bár nincs tőle bicskám. Ez ügyben kérdezd theraphosát például.
Köszönöm szépen a válaszaitokat, és a hasznos infókat! :)
Már egyre határozottabban kezdek megfertőződni én is, :) de a rendelést leghamarabb jövő hónap eleje körül tervezem még, max ha minden jól jön ki e hónap vége talán de az még több dologtól függ. Addig viszont szeretnék informálódni, hogy már kész elképzelésem legyen mikor telefonálok majd (első körben Révész, ha tényleg készít szénacélból is) ne a telefonba kelljen kitalálnom hogy mit szeretnék. :)
A rugó erején nem szeretnék gyengíteni ha nem muszály, mert minél gyengébb a rugó annál kevésbé biztonságos a kés, erős rugóval sem egy kategória pl egy hátsó zárral, gondolom én.
Persze ezeket a késeket nem is favágásra tervezték, mindennapi kajáláshoz faragás meg ilyenek meg meg gondolom bőven elég.
Viszont azóta felvetődött még pár kéedésem :D
Első körben a rugóról szeretnék kérdezni még, írtátok hogy elég erős de hát ez a kés biztonságának záloga is. Engem az érdekelne, hogy az "elég erős" a gyakorlatban mennyire jelent gondot, kb mihez hasonlítható szóval egy Fekete Laci kell hozzá, vagy nem jelent problémát egy gyengébb kezű felnőtt férfi számára sem? Nekem a bal kezem a gyengébb (jobbkezes vagyok) és kissé tartok ettől, mert ha nehezen tudnám kinyitni összekopás után is, akkor menne a polcra, és ezt nem szeretném, és gondolom a mester sem. :)
A másik a paklik, mintha itt olvastam volna valahol, hogy elvileg a két pakli jobban merevíti a markolatot, és azt szeretném kérdezni, hogy ez tényleg így van, és mindenképp érdemes két paklival rendelni a kést, vagy csak dizájnelem?
Illetve hogy érdemes inkább alpakka paklival rendelni réz helyett? Láttam az kicsit dob rajta, de félek attól hogy réz paklival nagyon nehéz lesz, mert van egy réz-micarta markolatu Nieto bicskám, amit pont a súlya miatt váltott az Opinel, szóval hogy a két réz pakli nem teszi nagyon nehézzé a maskarát, vagy ha ez szempont mindenképp rendeljem csak egy, réz, vagy két alpakka paklivak, mi a véleményetek, tapasztalatotok?
Még annyit szeretnlk kérdezni, hogy nektek mi a tapasztalatotok pl a Révészékkel, illetve más mestereknél általánosságban új rendelés esetén (szénacél maskarát szerintem nem tart raktáron) körülbelül mennyi idő és kb milyen árszint?
Persze a pontos ár az majd úgyis a telefonba derül ki, csak szeretnék képbe lenni hogy mire számítsak kb. a honlapjukon max 10-14 e között láttam a maskarákat amik passzolnának nekem, ez szerintem korrekt, de ez a max is amit szánnék rá, + házhozszállítás. Bár a közép, nagy, grószi maskara az nem tudom milyen méretet takar, mert a kés teljes hossza oda van írva de a pengéé nem, nekem meg 8-9 cm körüli pengehossz kell se kisebb se nagyobb...
Amúgy a jelenlegi elképzelésem az egy 8-9 cm közötti pengéjű maskara szénacél pengével, wenge markolattal és 1 vagy 2 paklival (réz vagy alpakka) de semmi extra pl rugódiszítés, címer, gravírozás stb. remélem ez kijön a fentebb leírt keretből. :)
Bocs hogy olyen hosszú voltam, de most sok minden eszembe jutott, :) bármilyen infót, ezúttal is nagyon szépen köszönök!
Nem a középre záráson rágódtam most, hanem az ápolási szükségességen, illetve az általam való elhagyásán. És akár hiszed, akár nem, semmi bajom nincs nélküle.
És, ugyebár Te igencsak megsértődnél rajta, ha a gondos darabjaidra azt vágná rá egy nagyon elismert - akár külföldi - mestere a hivatásotoknak, hogy "szarunak kinéző műanyag a ... nyele". Úgy érezhetnéd, joggal, hogy kutyába sem vették a munkádat, leminősítették a portékádat.
Nos, az általam említett darab egy számomra ikonikus kés, Laguiole faluból, ahogy írtam is, a Calmels család jelenlegi, még meglévő késes műhelyének a terméke. Mint tudhatod, Ők sem most jöttek le a falvédőről, az enyémen is ott van a "Depuis 1829" beütés, merthogy: igen, anno épp az ő ősük hozta létre ezt a tájkést. Úgy véled, hogy "szarunak kinéző műanyag"-gal rombolnák a renoméjukat egy olyan helyen, ahol ez a kés tradícionálisan a marhatartók számára készült az elmúlt időkben? Na, neE!
Rólad sem feltételezem a gagyi anyagok alkalmazását és ezzel e véleményemmel én látatlanban megtisztelem a még régebbi tradíciókra épülő, apáról fiúra szálló, nemzetközi hírű mestereket, a Calmels családot is.
...vagy lehet, szarunak kinéző műanyag a bicskád nyele....
A bi-metál jelenséget nyilván ismered.
Nagyon hasonló történik, ha egy fémlapot összeszegecselsz egy pártartalom változásra érzékeny természetes anyaggal, és az a környezetből nedvességet vesz fel, vagy ad oda le.
A bicska nyele ugyan két félből áll, elméletileg ezek kiegyenlítik egymás hatását. Gyakorlatban azonban a két oldal nem mindig egyformán mozdul.
A nagyjából középre beállított bicska pengéje vagy a helyén marad, vagy jobbra megy el, vagy balra. Több lehetőség nincs.
Ezen a dolgon kár agyalnod.
(És a külső erőbehatásokból eredő nyél görbülésekről még nem is volt szó.)
Érdekes módon 15 évvel ezelőtt az emberek sokkal tárgyilagosabban közelítették meg ezt a témát.
Ha a penge bement a két platina közötti térbe és nem akadt fel egyik oldalon sem, senkinek nem jutott eszébe a hiszti.
Azt hiszem, egy-két interneten írogató önjelölt szakértőnek köszönhető a középre záródás túldimenzionálása.
Nekem vagy baromi nagy mákom volt, vagy külhonban kissé merevebb alaplemezzel (is) készülhetnek bicskák, mindenesetre az utóbbi jópár évben, amióta megvan a Calmels-em, nos és azóta egyszer sem kenegettem a szép fényes sárgás-barnás szaru markolatpaneleit. Semmivel.
És nem vetemedett eddig sem jobbra, sem balra. A pengéje meg ugyanolya szarul feltámaszkodik a rugóra (a Laguiole konstrukció hibájának köszönhetően) , de ugyanott, mint újkorában.
