Tibor papa kösz a segítséget Petneháza ügyében Még nem értem oda hogy kipróbáljam.
Voltam Debrecenbe Húsvét előtt. A megyei levéltárba eléggé elrontották a hangulatomat. Azt ajánlom ha oda akar menni valaki kutatni előtte jó alapoan tájékozódjon mert sok kellemetlensége lehet ha csak úgy oda cseppen.
Mindamellett Átnéztem az Ozsváth hagyatékot nagyon alapos munka. Én is találtam több igen fontos utalást a Hatvany Családokra. Sajnos a forrásokat már nem tudták ide adni különböző okokra hivatkozva . A fénymásolójuk is rosz volt éppen. Több utalás is említi az Acta Emer-t mint forrást de nem tudták megmondani mi lehet az. Utólag rájöttem hogy valószínűleg a Közgyűlési jegyzőkönyvek évkönyveiről van szó. Ha így van akkor ezt nem ártott volna tudni a levéltáros uraknak. Annál is inkáb mert Ozsváth Bihar megye főlevéltárosaként készítette a feldolgozását a saját anyagaikról.
Volna egy kérdésem még. A nagyváradi levéltár fond jegyzéke elérhető e valahol? Kiváncsi lennék mi maradt odaát Trianon után a pl- a régi bihar vármegye és a Váradi káptalan anyagából.
A MOL mikrofilmtárban az "A sorozat" az anyakönyvek mikrofilmjeit jelenti, a filmeket a számuk alapján lehet (szükséges) előre kikérni, és amikor személyesen oda látogatsz, rögtön böngészheted őket. Az anyakönyvi mikrofilmekről (és sok egyébről) letölthető anyagok vannak.
Ezek a hozzászólásodban szereplő A 2511-2512 számok arra használhatók, hogy ha valaki elmegy a levéltárba, akkor előre megkeresi, hogy mely iratokat akarja megnézni?
Ismét kérni ill. kérdezni szeretnék: a kutatásai során nem találkozott valaki a következő családnevekkel az Őrségben (pontosabban Kisrákos, Őrimagyarósd, Pankasz,Viszág): Dávid, Milosics (vagy ch vagy ts) Imrek, Szakály?? Köszönöm szépen.
Lehet, kénytelen leszel "körülkeríteni" Laskod A 2511-2512 (1772-től) Nyírkarász-Nyírjákó A 2535-2536 (1774, 1771-től) Rohod A 2552 (1827-től) Nyírmada A 2537-2538 (1780- tól)
Azt szeretném kérdezni, hogy valakinek nincs véletlenül lefényképezve a Jásdi állami születési anyakönyvek 1895-1920 között? Ha van valaki, kérem jelezze.
kedves Kolibri Egy Pusztakovácsi települést ismerek. Ma Bakonszegnek hívják és Biharmegyében van. Én már átnéztem a filmjét mert érdekelt vagyok ott a Magyar, Molnár, Miskolczy, Nadányi Családok folytán. A másik tlepülésről nem hallottam csak egy hasonló helynevet ismerek. Szent kozmapuszta. Berettyóújfalutól 6-7 km található. ez a település ma már nem létezik. Gyerekkoromban még egy vasúti megálló hely volt.
Széphalom Kazinczy Ferenc szóalkotása, arra a részre, ahol az ő udvarháza állt (kastélynak nem nevezném). Később terjesztették ki az egész falura, ill. arra a lakott részre, ami akkor némileg távolabb esőnek számított a Kazinczy-háztól (bár akkor is ott állt, ahol ma). Ha emlékszel még a település szerkezetre, elég ligetes ott a Kazinczy-emlékhely környéke.
Akkoriban Hosszúláz és Kisbányácska két település-rész volt, előbb létezett Kisbányácska, mely Rudabányácskával együtt ugyan valamikor bánya-település volt, a 18. sz. elejétől lakossága erősen kicserélődött. (R.bányácska erősen elszlovákosodott.)
Rudabányácska görög katólikus anyakönyvében előfordulnak kisbányácskai ill. ritkábban hosszúlázi illetőségűekre vonatkozó bejegyzések, vszeg azért mert míg R.bányácska görög volt, addig a nevezett hosszúláz ill. kisbányácska római, ott nem lehetett önálló gör.kat.egyházkerület (bár ez feltételezés részemről, ill. már nem emlékszem jól).
Az tény, hogy Kazinczy Thália többszöt szerepel keresztanyaként ill. esküvői tanuként Rudabányácska g.kat. anyakönyveiben. A http://duna.natarch.hu/cgi-bin/fondx/aker alatt, vagy a www.mol.gov.hu alatt Hosszúlázat találod meg.
Ha 'átnyúlsz/átérsz' Rudabányácskára, esetleg tudok helytörténetről is beszélgetni veled. (R. bányácska beljebb van egy völgyben, ill. két magaslat között (azt hiszem a Sátor-hegy, meg a Száva) egy viszonylag magasabb, elzárt területen (hegyhát?)
Erdemes esetleg korulnezni a kornyezo telepulesek anyakonyveiben. Jo multkoriban ugyanis talaltam egy olyan keresztelest valami Nyir----- nevu faluban (mar nem emlekszem melyik volt), azt hiszem 1760-ban, ami arrol szamolt be hogy Apagyon keresztelt valakit a lelkesz. Ez amiatt is erdekes, hogy Apagyon csak 1764-tol kezdtek vezetni a feljegyzeseket - bar a keresztelesek egy reszet valaki kitepte 1780-ig - tehat ez lehet akar a legkorabbi szuletesi adat a telepulesrol. Egyik osom pl. Pecelen szuletett, de a rakospalotai akv-ban jegyeztek fel a szuleteset.
Az adatbázis szerint igen, de a valóságban megvan a mikrofilmen az 1714-es évtől. Sajnos, mint már írtam, hiányosan vezették. Pl: 1714-ben csak 1 bejegyzés van, van hogy évek maradnak ki. Erre gondolok: Szabolcs megyei Vaja község, Nyíregyháza és Vásárosnamény között félúton.
Az adatbazis szerint csak 1801-tol vannak adatok. (A2585-A2586) Biztos hogy egyre gondolunk?
A 18. szazadban kisebb telepuleseknel gyakran elofordult hogy evekig nem volt lelkesz vagy csak nem volt aki feljegyezze az esemenyeket (pl. Pecel, Satoraljaujhely), igy ez nem meglepo.
Ez a kötet elérhető a MOL-ban ( a2585-ös tekercs). Magam 2006-ban kértem róla másolatot. Bár a filmezés minősége nem mindenhol jó, de olvasható a nagy része. Csak egy gondom volt vele, hogy nem minden évben vezették az anyakönyvet. Voltak évek amik kimaradtak. Gyakorlatilag nem követhető folyamatosan.
Nyírbéltek, Piricse és Encsencs településekkel kapcsolatban. Meg kell nézni a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Schematismus-át. Minden egyházmegye adott ki, bizonyos években ilyen schematismust. Abból lehet megtudni, hogy ezen három település melyik római katolikus plébániához tartozott, vagy mely plébánia fíliája volt és ott kell megnézni az anyakönyveket (mikrofilmen). Kérdés, hol laksz. De szerintem a HBM Levéltárban (Debrecen), vagy a SzSzBM Levéltárban (Nyíregyháza) tudnak ebben segíteni. Vagy a Hozzád legközelebbi plébánián is érdemes érdeklődni a meglévő Schematismusokról.
