Szia! Ezen ne csodálkozz.Gondolom fekvőben méhészkedsz.A sok füst a háborgatás teszi.Vagyis a stressz.A keret rázás ,a méhek seprése. Nem jó de ez az egyik hibája fekvőknek. tulajdonság.
A rakodónál szöktetéskor észre sem veszik,hogy már nincs a fejük felett a méz.Természetesen,ha a méhész benyúl a rakodó fészkébe ,és rázással ,sepréssel távolítja el onnan a a mézet,akkor ott is hasonló a reakció.
Az már más kérdés,hogy szabad e a fészekbe nyúlni most már vagy nem.
Van, illetve lenne némi jétéktér a felvásárlási árak befolyásolására. De semmiképpen nem, apró helyi összefogás, az semmit nem ér. Voltak országos kiterjedésű próbálkozások, mind halva született projekt volt.
A probléma, elsősorban a méhészek felfogásával, és tőkehiányával van. Ezt a kereskedők is tudják, a felvásárlóik is többnyire gyakorló méhészek.
A mézüktöl gyorsan szabadulni akarás oka: kell a pénz, f.s minőségű méz, múltbéli rossz beidegződés.
Pedig manapság a jó akácméz, a hordóban többet ér, mint forint a bankszámlán. A szinte 0 kamatok, és a klímaváltozás miatt, következő évekre is valószínűsíthető gyenge akác termés okán is.
Ha úgy van, ahogy írtad korábban, és 35 kilós átlagod lett az akácból, emellett még másik 11-12 méhész van a faludban, meg a szomszéd településeken is akad pár, akkor elég tűrhető akácos méhlegelő lehet ez a falu... és csak a felvásárlóban bízhattok.
Egy naiv ötlet: nem lenne érdemes összefogni a helyi-környékbeli méhészeket valamiféle (csendes) egyesületbe, hogy közösen szabjátok meg a "nagyker" árat, ahelyett, hogy mindenki széthúz? A felvásárló bolond lenne nem kihasználni ezt a szétaprózottságot.
Szia 2-3 hordónyi mézet simán el ehet adni egy évben. Csak az e feletti mennyiséget add le. 1800-2500 Ft ig árulom őket. Az akác nálam egy éves korában megy kereskedőhöz. Akkor ,ha már az új a hordóban van.
A kereskedőknek is van ebben felelőssége, a víztartalom könnyen mérhető volna. Egyszerűen az ilyen löttyöt termelőket, eltudnák lehetetleníteni. Azért gondolom hogy a többség, az nem dzsuvát perget. Mi 16 éve termelünk a piacra, kereskedőnek csak a "felesleg" megy. MInden mézünk közvetlen a pergetéskor szűrt. Ha híg a méz, az rögtön az első adagnál kiderül, ilyenkor még egyszerű leállítani a pergetést. Az a néhány liter hígat, meg visszakapja a család az etetőtepsibe.
A fiasok pergetését, sajnos nem tudom kikerülni teljesen mert a jelenlegi technológiám ezt nem teszi lehetővé. NB15-ben termelek, léptűzdeléses mézeltetési módszerrel. Igazából csak a repce elvételénél probléma ez. Én nem közvetlen egészségügyi gondot látok ebben, hanem a családok népességére hat ki az akác utáni hetekben. Viszont a repcét, nem hagyhatom a kaptárban, különben nincs akácméz.
Fekvőben anyakorlátozás nélkül, nincs más lehetőség a tiszta akácméz termelésére.
Sajnos ma Magyarországon a legtöbben csak azt nézik, hogy ők, ill. mások mennyit pörgettek, nekik a pörgetés nem opció, hanem a lételemük. Nem érdekli őket, hogy a fiasítás kipörgetése a fertőzések terjesztését vonja maga után, hencegnek a pörgetett mézmennyiséggel, csodálkoznak, ha a felvásárlók alacsonyan tartják az árat, de mégis igyekeznek minél előbb megszabadulni a mézüktől, mert azzal azért tisztában vannak, hogy a híg "mézük" (mert a loccsanós valamit méznek nevezni szélhámosság) vagy meg fog erjedni, vagy -akác esetében- megcukrosodik, a repcéjük, napraforgójuk meg jórészt Kaposváron "termett" a tavaszi szirupozás, ill. a napraforgó alatti ráetetés miatt. Természetesen az árakat is lenyomják, hogy a háznál maradt készleteiket biztosan el tudják adni.
Az ilyen méhészek miatt van az pl. hogy a Sághegy Kft. jelenleg nem vesz át mézet, mert "gondok voltak a[z exportált] méz minőségével"
A pergetés többnyire csak opció, főleg a napraforgó esetén. Problémásabb, a pergetés ideális idejét eltalálni. A méz érlelése család erősség függő, egy újjab tábla beindulása is okozhat gondot. De a hordástalanság is, igaz ez már nem a minőséget, hanem a pergetést nehezíti.
A saját fiók gyártással kapcsolatban a minőségi szárított faanyag. Én ennek a hiányában adtam fel, a rakodó kaptáras terveim. Hiába tudtam már precízen elkészíteni, ha utólag csavarodott, vályúsodott, száradt a deszka. Vándorláskor, rengeteget kellett a réseket szivacsolni.
Akkoriban, főleg építőipari, és nem asztalosminőségű fűrészárút lehetett kapni, de abból is inkább a hulladékot, selejteset. Szárazról meg álmodni sem lehetett, volt hogy vizet fröcskölt a fűrésztárcsa. Szerencsére okkor nem kaptárhoz daraboltam.
Csak olyan kereteket vettem ki, amelyikről nem hullott a nektár, vagy erős rázásra is csak pár csepp (először a kerettartóhoz ütögettem a kereteket, aztán méhek nélkül ráztam meg, amelyikről jött némi nektár). Eddig ez a módszer jónak tűnt.
A friss valószínűleg már a napraforgóról van, ezért is kellett kipörgetnem, amit tudok, mert még mindig nincs elég fiókom a csereberéhez :( Keretlécem még akadna, műlépem is, de jövőre lehet, hogy jobban járok, ha magamnak csinálom a fiókokat...
Lehetséges mert volt vagy 36 fok, de legyél óvatos mert eredhet a délutáni ráhordásból is. napraforgón főleg jellemző. Szóval azért ha löttyen a vederben, az nem csak a melegtől van.
Volt pár hete szó arról, hogy hogyan lehet mérés nélkül megállapítani, hogy érett-e a méz, ami a keretekben van (ha nem, vagy alig fröccsen koccantásra, illetve fölemelve, vízszintesen megrázva sem), illetve amit pörget az ember (a pörgetőből kifolyó méz tornyot emel, nem krátert).
Ha a délután 2-3 óra körül elvett keretekből nem fröccsent a nektár, viszont egy órával később a pörgetőből félig tornyosan, félig-meddig kráteresen folyt ki a méz, az lehet a melegtől, ami most van?
Szia! Ebben igazad van,de sajnos a "haladó" méhészek közt is sok a nem közénk való.A jó mester választás is fontos. Picit visszatérve erre a könyvre én sokadik méhészkönyvként olvastam pár év gyakorlat után.Igaz,hogy új,de sokkal többet vártam tőle. .Ez csak az én véleményem.Minden méhészeti könyvet és írást el kell olvasni amit csak lehet,aztán a fontosat kiszedve használni belőle.
Pedig egy kezdőnek igenis kell valaki, akihez szaladhat, különben olyan dolgokat csinál, amivel súlyosan veszélyeztetheti a környékbeli méhészek megélhetését:
Pl. petés keretre rakja a befogott (idegen vagy saját, egyre megy nála) rajt, hogy pár hét múlva pörgethessen tőlük, kiváló táptalajt biztosítva a nyúlósnak.
Ha máshogy nem, a családok bejelentésénél meg lehet kérdezni, hogy hol vannak a közelben méhészek. A tapasztaltabb méhészeknek is az az érdekük, hogy tudják, van a közelben kezdő, aki nem akar hülyeséget csinálni.
Engem tanított Ruff János, a könyve nyilván nem tudományos alapossággal írja le a dolgokat, de kifejezetten érthető és aktuálisabb, mint a "régi öregek" könyvei.
Szia! Azért ezt nem szabad kijelenteni.Nemrég olvastam ezt a könyvet.nem dobtam magam hanyatt az olvasása közben.Nagyjából minden benne van,csak a lényeg néhol hiányzik.
Úgy gondolom Egy nagyon kezdőnek Dr Vicze Ernő Mit,Hogyan ,Miért a Méhészetben a legjobb, de Faluba is elég szájbarágós. Szóval a régi nagymestererek igyekeztek érthetően írni.
Egy kezdőnek jó ha lépésenként tanulja meg a dolgokat.Annak idején minden méhészkönyvemben az aktuális teendőknél volt a kis jelző. Akkor még nem volt akihez szaladjak,ha nem stimmelt valami.Jó is volt ez meg nem is.
Ezt ajánlom mindenkinek függetlenül attól van e aki a szakmába be vezeti vagy sem.
ha oda, ahol a "search" van írva, beírod, hogy "Őrösi méhek", akkor több lehetőség közül választhatsz.
Ugyan sokminden tényleg benne van, de pl. kezdő méhésznek (bocs, ha nem vagy az, valamint mások is olvashatják) sokkal jobb pl. Ruff János: A méhészmester könyve c. munkája, az is fent van, azt írd be, hogy "Ruff méhészmester".
A méhészkedést, érdemes először az elmélettel kezdeni. Nem kell előre "mindent" tudni, csak a legalapvetőbb dolgokat. Hogy végzetes mellényúlások ne történjenek.
Rendben, köszönöm már minden elrendeződött, Őrősi Pál könyvét imádom minden benne van amit a méhekről és a méhészetről tudni kell. Szerencsére ma már az interneten minden elérhető így az ő könyve is. Köszi a segítségeteket mégegyszer még csak nemrég kezdtem el méhészkedni, de igyekszem "életben tartani" őket. Próbálok ezzel az egy családdal minél eredményesebben mézet gyűjteni. Szerencse, hogy nem 150 családdal követtem el ekkora hibát.
Szia! Meg ne tedd!!!! Keres inkább egy távolabbi helyet nekik.Olyan 8-10 Km re a mostani helytől. Kora reggel,inkább pirkadatkor vidd a családot az előkészített helyre,na és azt is amibe vissza szálltak. Mielőtt ki engeded őket várj egy kicsit. Pár percet.Este felé,ha nem ment át a kis anyátlan nép az eredeti kaptárjába akkor rázd eléjük.
Valamennyi mindenképp vissza fog szállni a családi házatok udvarába.,de ők hamar el oszlanak. Ők ugyanis kint aludtak.
A röpkörzeten belüli költözésre sok tanácsot kapsz Őrősitől olvas utána.
Egyébként pincézni,hűvös sötét helyre csak a kis anyapároztatókat jó tenni.
Ne feledd ehhez vándorlási engedély kell !! Keresd meg a méh egészségügyi felelősödet. ő mindenben segíteni fog.
Önkormányzat,vagy az OMME szaktanácsadója is útba tud igazítani.
Ezért kell valami hüvös helyre zárni öket, ahova nem juthat be semmi (szó szerint semmi) fény. (Élelemmel el kell öket látni, ha nincs nekik, de természetesen nem sziruppal közvetlenül mozgatás elött. Lehetöleg mézes keret legyen)
Milyen kaptárad van? Van rajta szellözö? Ha nincs, rossz a kaptárad. Pláne, ha vándorolni akarsz, kell alulra rács, felülre szellözö (akár szellözökeretként, vagy a menekülötér részeként), hogy lezárva és mozgatva öket a stressztöl ne fulladjanak le. Minél erösebb (népesebb) a család, annál nagyobb eséllyel fog lefulladni.
(Ahogy mondtam, 1 km-re semmi értelme vándorolni, mert visszajönnek, és mindenhol a helyüket keresik. A mindenhol kb. szó szerint értendö)
Már csak egy kérdésem lenne, ha bezárom őket ilyen 30fokos melegbe nem fognak kinyulni a hőségtől mert a kaptárba melegebb van és 60fokon már a lép is megolvad.
