Ruszból 2, de egyik sem magyarorszgára költözött kernerből meg van 6 sak az egyik könyvben, ésmind magyarorszgára költözött.Azt hogy hova nem írják. Mit nézzek ? (sorban, anton, christof, jacob, johann, barbara, ludwig) 1720 és 1774 között jöttek.
Szerintem a myheritage a legjobb. Az igaz, hogy az internetre közzétenni csak 250 személyt lehet, de otthon a számítógépedre bármennyit felvihetsz.
Egyébként ezt a 250-es limitet is ki lehet kerülni úgy, ha több internetes oldalt hozol létre, pld. apai és anyai ágat, (vagy ha még több személyt szeretnél felvinni akkor a négy nagyszülői ágat, így máris 1000 embert feltölthetsz).
ti melyik családfaépítő programot ajánlanátok? A myheritage.com csak 250 emberig ingyenes, a MOL programja (családi emlékezet) meg még elég sok hibát tartalmaz... Jelenleg a familyecho.com -ot használom.
Ha már itt tartunk, tud valaki ajánlani olyan fordítót/szakértőt aki vállalja 18. sz . végi kézírásos iratok (történetesen a szóban forgó betelepítési iratok) magyarra fordítását? (főleg németről, de van benne latin is, ha jól silabizálom) Igazából nem sok a szöveg, van egy bevezető az első oldalon, majd vannak a betelepítettek adatai egy kisebb táblázatban, és még egy rövid szöveg a zárólapon a pecsétnél...de én nemhogy nem értem, de többségét ki sem tudom betűzni...
Őszintén megvallom, nem volt sok időm, s elég sok volt az anyag, így elsősorban a nevekre koncentráltam, az biztos, hogy nem települések szerint voltak a papírok, hanem egyrészt voltak különálló lapok, ahol általában 1-5 betelepülő volt felsorolva, de itt is különböztek a települések (itt mintha láttam volna pl. Perbált, de nem vagyok benne biztos) illetve voltak külön füzetecskék, ahol többszáz név volt felsorolva (no, itt nem néztem a településeket, főleg, mert nekem nagyon nehezen volt olvasható...) Egy biztos, az összes betelepítés Pest megyébe szólt (ez talán nem túl meglepő a helyszínt nézve..;)
A Pest Megyei Levéltár betelepítési iratai között (amiket átnéztél) nem találkoztál véletlenül pilisszántói, perbáli vagy piliscsévi listákkal ill. anyagokkal?
no, én is átfutottam a betelepítési papírokat 1786-89 közt a Pest megyei levéltárban.
Kb.a második megnézett lapon találtam is egy nekem nagyon ismerős nevet..;)))
persze annyira nem egyszerű a dolog, ugyanis az illető potenciális ős az irat értelmében Morvaország területéről ( a település neve is megvan, Borotitz, ma valószínűleg Borotice Csehországban) települt be a Pest megyei Györkre (először Hévízgyörkre gondoltam, de most inkább Galagagyörkre hajlok, a wikin olvasva, hogy ott a 18. században szlovákiai betelepítések kezdődtek voltak)
Ami eddig szép is, viszont valahogyan át kellett keveredni a családnak pár évtized alatt a Bakonyba...
Szóval most jön a böngészgetés, györki anyakönyvek, illetve visszafelé, a bakonyi falvaké..hátha össszeérnek a szálak..esetleg veszprém megyei levéltár, talán ott is lehetnek betelepítési iratok..
Az is kérdés..ha esetleg "hivatalosan települt át" egyik (Zichy?) birtokról a másikra, akkor annak leht valami írásos nyoma, (s ha igen, hol? )
(további kérdőjel, hogy sem Hévízgyörk, sem Galgagyörk esetében nem találtam kapcsolódást a Zichy-ekhez...)
Érdeklődnék valaki tud e valami pontosat a Rajzik vezetéknévről? Sehol semmit nem találok. Kőtelken volt ős, de semmi többet nem találok. gothalexa@freemail.hu
Zách család: Ama szomorú történelmi emlékű család ez, melyből Zach (oklevelesen Turóczi kronikájában Zaach és Zaah.* Zah) Felicián esete átalánosan ismeretes. Horvát István e nemzetséget a 108 nemzetség közé helyezi. Horvát Ist. Magyar orsz. gyökeres r. nemz. 64. 65.*
Nevezett Felicián(Zah-nak fia, de genere Zah) a leányán Klárán Kázmér lengyel királyfi által elkövetett erőszakért dühre gyúlván, az ebédkező király családon állt boszút, Erzsébet királynénak négy úját vágta le, a királyfiakat megölni akarva, megvérezé. Ezen fölségsértésért kinos halálra itéltetett, javai elkoboztattak, fia hasonlóan lakolt, ifjabb leánya Klára borzasztó módon végeztetett ki, nagyobbik leánya Csebe vagy Czeba Turóczinál Sebe és Zeba.* már Kopay nevű nemesnek neje, lefejeztetett, nevezett férje örökös börtönre vettetett, ennek gyermekei deportáltattak, Turóczi Schwandtnernél Scriptores rerum Hung. I. 420.* szóval az ország nagyjaiból és nemeseiből állitott itélő törvényszék által a Zách nemzetségnek Felicián ágán három ízig álló minden tagja halálra itéltetett, hasonlóan nővéreinek, tehát sógorainak is gyermekei halálra kárhoztattak, minden egyéb rokonai a királyi udvarba léphetéstől örökre eltiltattak, három ízentúl találtató minden rokonsága pedig örök szolgaságba süllyesztetett. Lásd az itélet levelet Fejér Cod. dipl. tomo VIII. vol. 3. p. 419–427.*
Egy monographusunk Mocsáry Antal Neográd várm. esmért. I. 242–254.* Zaah Feliciánt Sághi-nak nevezi és pedig Karancs-Sághi birtokáról, mivel szerinte Nógrádban Karancs-Ságh, Piliny, Endréfalva, Felfalu és Poltár helységet birta. Hogy a Zaah nemzetség Nógrád megyében birtokos volt, és Poltár táján is birt, alább látni fogjuk, de hogy neve a Sághi névvel azonos lett volna, valószínűtlen, annál is inkább mivel Mocsáry szerint Karancs-Sághot még 1471-ben is Sághi nevezetü (Ladislaus de Ságh) birta, Mocsáry Antal Neográd várm. esmért. I. köt. 254.* holott a Zaah nemzetség 1330-ban a fölebbiek szerint már kiirtatott.
Bizonyos az, hogy a Zah genus már 1246-ban Nógrád megyében birtokos volt. Fejér Cod. dipl. tomo IV. vol. 1. p. 407.*
Nógrád megyében Hartyán helységet előbb Csuda név alatt még IV. László királytól a Zah nemzetségbeli Mihálynak fiai Máté, Ogh és Mihály és Noénak fia Noe kapták, de 1330-ban midőn az öszves Záh család itéletileg hűtlenségi bélyegen kiirtatott, ezen helységet is az akkori Záh nemzetségbeli birtokos Erazmus elveszté, és az Cseleni Sándor fiának Jánosnak adományoztatott. Fejér Cod. dipl. tomo VIII. vol. 4. p. 153. az oklevélben hibásan áll Harkian, Hartian (Hartyán) helyett.*
Csupán a név hasonlatosságnál fogva megemlitjük még, hogy I. András király korában 1055-ben egy Zache nevű nádor volt; azonban hogy a Zaah genusból eredt volna, tudva nincs.
Könyvtárban megpróbálhatnád megnézni Dr.Gerő József: Királyi könyvek (1867-1918) már ha a nemességadományozás ténylegesen nem korábban történt, Ha erre gyanakodnál akkor Illésy János-Pettkó Béla: Királyi könyvek. (1527-1867). De ha egyikben sincs az sem jelenti azt, hogy nem volt nemesember. Valóban legcélszerübb felkeresni a megyei levéltárat, ott a nemesi nyilvántartásokat (Acta Nobilitaria), de kissé hosszadalmasabb, de mindenképpen megnézném a helyedben az illető személy anyakönyvi adatait (azzal kezdve amit biztosan tudsz róla: mikor, hol született, házasodott, halt meg,) és még tudni kell hozzá, mely vallásfelekezethez tartozott, mert 1895 előtt csak az egyházak anyakönyveztek, viszont ha ott beírták hogy "nemes", rövidítve a név előtt, hogy Ns., vagy hogy tekintetes ..., akkor jó reményekkel lehet keresni. "Blindre" ugyanis ők nem írtak be ilyet az anyakönyvbe.Ezzel pontosabban behatárolható lenne a nemességszerzés ideje is.
A Veszprém Megyei Levéltárban (Veszprém, Török Ignác u.1. T.: 88/887-200, e-mail: leveltar@veml.hu, nyitva: hétfő-szerda 8-16, csütörtök 8-18, péntek zárva) lenne célszerű megnézni, A IV.1.e./aa Megvizsgált nemesek, és a IV.1.e./bb Kihirdetett nemesek, jelzetű anyagaiban. Mindkettőnek betűrendes cédulakatalógusai vannak. Ha megírod itt vagy priv. e-mailban a nevet itthoni anyagaimban megpróbálhatom megnézni van-e nekem róla valami.Üdv.
Tisztelt József! Érdekelnének a lengyelfalvi Erőss családdal kapcsolatos adatai, illetve a családfa vagy annak töredéke. Szeretném felvenni a kapcsolatot e-mailen, illetve telefonon, amenniyben ez lehetséges. Köszönettel, Erőss Csaba
Nemesi okleveleket hol lehet keresgélni? Most tudtam meg mamámtól, hogy a dédnagyapám báttyának volt kutyabőre. Valószínüleg ő szerezhette mert dédnagyapámnak nem volt, illetve a régebbi felmenőknek sem hinném. Ő az 1800-as évek végén szerezhette. Elég vagyonos ember volt és halála után mindenét a katolikus egyházra hagyta. Tehát valószínüleg ami neki volt oklevél az már nincs meg. De valami másolat csak van valamerre. Várpalotán lakott egyébként.
