Ha közzéteszel ilyen adatokat adatkezelővé válsz. Létrehozhatsz magánlevéltárat, de akkor is a Levéltári törvény érvényes. + adatkezelési szabályzat stb. Nem egyszerű.
A levéltári törvény szerint: "2.§ E törvény határa kiterjed [...] e. az a-d pontok hatálya alá nem tartozó szervek és természetes személyek tulajdonában lévő maradandó értékű iratra."
Nektek van mikrofilmről fotótok, másolatotok (akár csak néhány oldal?)
JÓ LENNE EGY ADATVÉDELMI BIZTOS IDE MOST:
ha van másolatom egy 1860-as anyakönyvi oldalról (mondjuk fotó), azt feltehetem az internetre? ÉN FOTÓZTAM, AZ ANYAG A 30-60-90 SZABÁLY SZERINT KUTATHATÓ?????????
szerintem feltehetném. SZERITETEK?
És ha mondjuk a MOL-ból kaptam egy fénymásolatot? Azt monták hogy azokat csak magáncélra használhatom... DE MIÉRT, A TÖRVÉNY SZERINT KORLÁTOZÁS NÉLKÜL KUTATHATÓ.....
Pont erre lenne jó, ha felismernék a levéltárak, hogy milyen előnye van a digitalizált adatoknak. Nem kellene minden levéltárnak külön vesződnie, ha lenne egy minden levélárból hozzáférhető központi digitalizált képanyag. Ez szerintem a mai világban nem egy megvalósíthatatlan álom. Most pedig a digitalizált, "állagvédett" anyaggal nem tudnak mit kezdeni. Legalább is jelen állás szerint.
Szerintem már az is óriási előrelépés lenne, ha az amatőr kutató leülhetne egy PC elé és nem filmeket tekergetne, hanem digitalizált képek között keresgetne. Ha minden település adata megvan akkor lehetne továbblépni a hypertext és egyéb nyalánkságok felé... nem?
Bocsánat, hogy nem írtam le pontosan, magam is az oldalági kutatásra gondoltam a 30.60.90-nél. (lásd: 7040 hsz. Dédnagyapám testvérét kerestem, végül megtudtam, a pontos időpontot, ráadásul telefonon mondták meg!! De percekig kellett magyaráznom...)
Sok, főleg oldalági keresésem akadt el miatta. Igaz az én hibám is, mivel elég későn kezdtem a kutatást. Sajnos már nincs kit kérdezni.
Furcsa dolog ez az "Adatvédelmi Törvény". A MOL-ban 1895-ig megvan valami, aztán csak Debrecenben van a folytatás. Németországból meg idehozzák nekem 1914-ig (ezt aztán bárki nézegetheti). Hát nem érdekes. Csak a debreceni 95 utáni anyakönyvek tekercsszáma 59. Én meg ha kettőt meg tudok nézni egy alkalommal.
A másik szopacs az az, hogy sem a MOL, sem pedig a területileg illetékes levéltárak nem fogják átvenni egymás anyagát (vagyis a MOL-ban soha nem lesznek 1895 utáni polgári anyakönyvek a jelenlegi álláspont szerint, vidéken pedig nem szerzik be a másodpéldány készítés kötelezővé telele előtti időszak /1828 előtt/ anyakönyveit.), így marad az oldd meg ahogy tudod. SZ-SZ-B levéltárban állítólag már digitalizálják nagyban a polgári anyakönyveket, de hogy mikor lesz elérhető online (vagy lesz-e egyáltalán ilyen opció) az kérdéses.
A legjobb az lenne, ha minden adatot elektronikusan feldolgoznának - inkább begépelnének, de rosszabb esetben a filmezett változat is megteszi -, és így a lelkes kutatók akár el is küldhetnék az általuk kikutatott adatokat a webmesternek/helyi anyakönyvezetőnek, aki leellenőrzi, majd bejegyzi őket, így az adott bejegyzés is frissülne (filmezett verzió esetén a kiegészített információval együtt újrascannelnék a lapot, hypertextes változat esetében a megfelelő szöveget odagépelnék), ezzel is megkönnyítve a későbbi kutatók munkáját.
A kiskirály vezetőkkel kapcsolatban abban lehet reménykedni hogy előbb-utóbb eltávozik onnan / áthelyezik / kihal. Lelkészek között is van olyan aki semmiféle betekintést nem enged az adott egyházközség anyakönyveibe a saját "elvei" alapján.
Amúgy ha egy vagy két adat kell vidéki levéltárból és a személyzetnek nem szükséges ehhez iratköbmétereket átnézniük, akkor jó eséllyel megírják neked emailben, ha megkéred hogy nézzenek utána. Eddig mindig így kaptam adatot vidékről ha kellett valami info, de leutazni nem volt kapacitásom rá. írj nekik hogy nézzék meg a keresett születési adatot az említett két községben. Ha nincs egyikben sem, akkor majd írsz mondjuk fél év múlva újból, újabb két települést keresve, így gondolom nem veszik úgy, hogy nekik kellene felkutatni a családfádat :) Sok adat kérése esetén ugyanis nem teljesítik a kérést, azzal az indokkal hogy ilyen jellegű kutatást nem végezhetnek és ezt neked kell megcsinálnod, még akkor is ha az ország másik végén laksz.
gerard: "Az a probléma, hogy nem tartják be... Már önmagában az is jó lenne, ha működne. Gondolj bele a legtöbb mikrofilm 1895-ig van meg, akkor is ha a 30-as szabály alá tartozik."
Néha meg túl szigorúan veszik, miért kell magyarázni egy vidéki település illetékesének, - aki a kérdésemre csípőből válaszol, hogy ő nekem adatot nem adhat ki - hogy akit keresek, az 1950-ben halt meg.
felezném?, 20.45.60?, mindenképpen emberközelibbé lehetne igazítani, hogy lehessen kutatni is.
Természetesen ezeket a kérdéseket nem lehet a többitől elválasztva kezelni - visszautalok a 7036-os hsz-re - amíg ilyen alapvető kérdések felmerülnek addig nem a 30.60.90 a legnagyobb probléma.
Szerintem a 30-60-90-es szabállyal nincs gond. Az a probléma, hogy nem tartják be... Már önmagában az is jó lenne, ha működne. Gondolj bele a legtöbb mikrofilm 1895-ig van meg, akkor is ha a 30-as szabály alá tartozik.
60-90 évig mindenki vissza tudna menni, de ez a 115 év néha egy kicsit sok. Ma is élő Nagymamák- anyukák 1950-1900 között születtek, ha nem emlékszik egy 1880-as adatra pontosan, és mondjuk Szabónak hívják, az elég szívás, miközben pl. az ő adatait simán lehetne kutatni (nagymamám 1918-as, minden szabályon túl van, mégsem tudnám kutatni, csak ha odautaznék Polgárra, vagy Hajdúnánásra, ((merthogy az sem biztos hol anyakönyvezték, lévén ő a tanyavilágban született pont egyforma távolságra ettől a két helytől, de közel volt még Egyek, Pród is és Hajdúböszörmény is....))mert ugye 1895 utánról semmi nincs meg....
Az egy szerencsés véletlen, hogy ma is él, meg megvan minden kivonata (anyakönyvi, keresztelős stb.), de ha ez nem adottság,...
Nagypapámat Hajdúnak hívták, (képzeld el ezt a hajdúságban) a dédnagypapám ugye szintén a felesége meg Szabó.... Nem csoda, hogy ezen a vonalom ma is itt tartok, évente volt belőle 4-5 házasság, és mivel a nagypapám születési anyakönyvében nincsennek születési adatok a szüleiről, viszont az ő 1910-es születését meg nem tudom kutatni a MOL-ban... Hajdúnánásra meg nincs időm elmenni, (pláne egyeztetés nélkül, amikor Polgárra mentem meg volt beszélve, csak mint kiderült a templomszolgával beszéltem, aki nem volt aznap benn. Nagyon kicsin múlott, hogy nem feleslegesen mentem oda...)
Arról már nem is beszélve, hogy ott meg fogalmuk sincs arról melyik témában meddig kereshetsz...
Ezek szerintem sokkal nagyobb problémák, mint a 30.60.90.
Úgy emlékszem nemrég panaszkodott valaki, hogy vidéki levéltárakban sem tudják, illetve a kiskirály levéltár-vezető dönti el mit és hogyan alkalmaz.
Az általad leírtakhoz csak annyit, - azon kívül, hogy nagyon támogatom a felvetésedet - hogy egy vidéki levéltár honlapján olvastam, hogy bizonyos 1895 utáni anyagot (anyakönyvet) "állagvédelmi célból" - nem véletlen az idézőjel - digitalizálnak. Nosza, fel is hívtam gyorsan őket, hogy mikor lehet hozzáférni a anyaghoz, esetleg, netalán egy másik településen levő levéltárból is; erre a válasz a következő volt: "Mi erre még nem is gondoltunk, nekünk csak az állagvédelem volt fontos!"
Hát... kicsit övön aluli ütésként ért.
Szerintem ehhez az is kellene, hogy ne egy megtűrt konc legyen a levéltár az állam nyakán. Illetve kellenének olyan projektek, mint annak idején a Hadifogoly adatbázis elkészítése. Nem mellesleg a 30-60-90-es szabály újragondolása. Erre is tudnék mondani egy példát, de gondolom más is..
Jó példák az általad említett ötletre a nagy nemzetközi családfakutató weboldalak. Még a mi pénztárcánkhoz viszonyítva sem megfizethetetlen a tagsági díj.
Az se lenne utolso ha elkezdenek begepelni legalabb az olvashato kezirassal keszult anyakonyvi bejegyzeseket (kb. XIX. szazad masodik feletol kezdodoen napjainkig) es konkret nevekre ra lehetne keresni. Hat meg ez mennyire meggyorsitana a kutatast, foleg Budapest esetben! Tobb honap vagy ev helyett lenne egy-ket perc ritkabb nevek eseten, es nem kene tobb tucat emberolto mig egy adatot elokeritunk.
… hasonlóval igen elégedett lennék hazai viszonylatban:
http://www.archives.cz/zao/matriky/index.htmlKönyv szkennerek - Újabb igény – újabb megoldás. Az igény az volt, hogy könyveket (igazából egész könyvtárakat) kellene digitalizálni, de úgy, hogy a könyv ne sérüljön! Egy több száz éves könyvet nem lehet laponként erősen széthajtani, és rányomni az üveglapra, mert szétesik! A mérnökök természetesen ezt is megoldották. Általában 45 vagy 60 fokban kell lefektetni a könyvet, a gép automatikusan lapoz és szkennel. Egyetlen óra alatt egy 2500 oldalas könyvet is beolvas!
Segítséget kérnék tőletek! Szeretném őseim adatait felkutatni, hogy végre legyen egy családfánk, és ebben nem titkoltan benne van az is, hogy a házi legendáriumunkban szereplő Batthyány ősről is megbizonyosodjak. Hogy kell ennek nekiállni? Hol tudom felkutatni? Gondolom anyakönyveket kell átnézni, de el kell mennem minden egyes településre ahol lakott valaki rokonom?
Egyébként az a vicc, hogy a mikrofilmek szélei elég "Olvashatatlanok" esetenként.
Egy mai közeopes technikával (mondjuk canon d500 jó optikával) sokkal jobb képeket lehetne csinálni. Úgy számoltam eddigi parókiás kutatásaim alapján, hogy 1 ember 1 nap alatt kb 5-10.000 mai lakosnak megfelelő anyagot tud fotózni, azaz 5.000-el számolva és 200 munkanappal 1 millió ember 1 fő, 5 fő 2 év alatt az egészet újra tudná digitalizálni (10-15 megapixeles képekkel...),
ez technikával, utazással, bérkötlséggel együtt sincs 50 M ft!
Valószínüleg egyébként a fele is elég, ehhez kell tárolástechnika (figyelembe véve a jelenlegi 500 gigabájt/20.000 ft/50.000 oldal... Azaz kb 0,4 ft. egy oldal, ami a 3*szoros adattárolást figyelembe véve és a nagy mennyiségű vásárlás melletti kedvezményeket: kb 1 Ft-ra jön ki, kb 4.000.000 képkockájuk van most, ami ugye 4.000.000 ft tárolási költség (persze komoly szerverben számolva lehet hogy akár 8 M Ft. is lenne)
A teljes mikrofilmes anyagot kb 150 M ft-ból számítógépen digitalizálva, nagy monitoron, kb 50 ülőhelyen (nem tekergetve, nem kigúvadt szemekkel, nem kell mikrofilmeket hozni-vinni, stb.) a jelenlegi ezzel foglalkozó létszám töredékével megoldhatóan lehetne kutatni....
1db munkaállomás ára kb 100.000 ft. (számítógép, monitor, billenytyűzet, egér)
50 db kb 5.000.000 ft.!!!
szerver (mondjuk 2 párhuzamos, + 1 a mindenkori backup) 25.000.000 ft.
Újrafotózni a teljes állományt kb 50.000.000 ft, egyszerűbb megoldással (scannelni a mikrofilmeket) akár 5 M ft-ra is lemehet ennek a költsége, de mondjuk számoljunk az 50-nel.
Programok windows (már ha kell) stb 10.000.000 Ft.
Anyag pontos rendszerezése 10.000.000 Ft.
EZ 100 M FT. A 150-BEN 50%-OS HIBÁVAL SZÁMOLTAM. ideális esetben kijöhetne az egész 50 M ft-ból is.
A kutatási idő kb harmadolódna.
Elég lenne egyetlen komoly szerver... (munkaállomásokkal számolva pláne)
Párhuzamosan akár 5-10 kutató is nézhetné ugyanazt az anyagot. stb...
És akkor még nem számoltam, hogy
MENNYI IS MOST A MOL KÖLTSÉGVETÉSE (nem az olajtársaságra gondoltam... :-)
Azt hiszem, amit én elképzelzem, az sok pontban különbözne a mormonoktól is:
1., kutatói anyagokat is gyüjtene
2., extrém nyitvatartással
3., foglalható mikrofilmolvasókkal (a felesleges odamászkálás helyett)
4., magángyüjtemények "összeszedésével"
5., teljes mértékben a csaláfakutatásra hangolna... (sok olyan anyag van, ami nem kifejezetten ennek a témája, mégis sokat segíthet a kutatásban pl. ipari almanachok, címjegyzékek, stb.
6., olyan könyv-nyilvántartás amely az összes témába vágó könyvet nyilvántartja és a könyvtár ezeket keresi.
7., nem csak az eredeti kiadványok, hanem fénymásolatokat is tudna gyüjteni, mivel a kutathatósága és nem az eredetisége lenne fontos.
8., 7. pont alapján nem kutatható anyagokat is kutathatóvá tudna tenni...
A LÉNYEG, AMIRE VÉGÜL IS NEM KAPTAM VÁLASZT, HOGY NEKTEK VAN-E OLYAN MENNYISÉGŰ ANYAGOTOK, AMIT AZ ENYÉMMEL KIEGÉSZÍTVE MÁR EGY "ÉRTELMES" MENNYISÉGET ALKOTNA, AMIRE LEHETNE ÉPÍTENI AZ ÖTLETET. (MEG HOGY EGYÁLTALÁN SZÍVESEN ADNÁTOK-E ODA KÖNYVTÁRNAK AZOKAT... stb.)
Két téma érdekel, az egyik a könyvek-kiadványok db. száma (ami érdekes lehet), a másik az anyakönyvi anyagokból mi van meg (oldalszám) akár elektronikus formában, akár papíron...
Kérlek írjátok meg (gerard1999@hotmail.com) akár magánban is, hogy kiderüljön érdemes-e a kérdéssel foglalkozni..
Én is gondolkoztam az ötleten, csak én virtuális könyvtárra gondoltam, és főleg a mikrofilmekre.
De szerintem reménytelen.
Az egész ott kezdődött, hogy elmentem a MOL-ba, és keresgéltem a mikrofilmeken.
Keresgélésem célja Debrecen. Ez több mint száz filmet jelentett a környékkel együtt 1895-ig. Ráadásul az 1895 utáni filmekért utazni kéne Debrecenbe, és környékére, ami megint több mint száz.
Mivel szerény nyugdíjas létemre nem tudnák sokszor utazgatni, már szinte lemondtam a kutatásról. Ekkor ajánlották a Mormon egyház könyvtárát, ahol igaz lassan, de legtöbb mikrofilmhez hozzá lehet jutni. Ráadásul a határon kívüli tekercsek is hozzáférhetőek. Meg aztán fényképezni is lehet, ami igen-igen jó. Úgy hogy folytattam.
Ekkor kezdtem gondolkozni, hogy a mai technika mellett miért kell filmeken nézelődni. Egy átlagos digitális fényképezőgépen egy kártyára ráfér egy egész tekercs film (közel ezer kép).
Nem beszélve egy mikrofilmszkenner 600 kép percenkénti teljesítményéről.
Egy dvd lemezre, vagy pendrivre több tucat tekercs fér, nem kell hozzá többszázezres mikrofilmolvasó. Nincs nagy helyigénye Ezt már egy mezei laptop is olvassa, bárhova vihető. Nagyítható, nyomtatható, elküldhető bárhová. Az egyre jobb, és mégjobb (tanítható) kézírást felismerő programok, még segítenek is.
Aztán A netten nemrég olvastam, hogy a Soros alapítvány egy-két éve komoly anyagi, és gépi segítséget ajánlott a levéltári mikrofilmek digitalizálására. Azt a hirtelen támadt jajveszékelést, amit kutatóink rendeztek a fórumban félelmetes volt. Mint a sötét középkorban. Hogy micsoda veszély az, hogy ilyen tudatlan amatőrök elmélkednek össze-vissza, megzavarva a kutatásukat. Ezerrel ellene vannak.
Pedig a nett erre lenne való. Milyen jó lenne otthon bármikor nézelődni. Miért zavarja őket, ha véletlen kicsit félreértjük (akarva-akaratlanul) saját pereputtyunk levezetését. Ha hibádzik úgy is kiderül. Ha meg nem az se nagy baj.
Pedig hiába akadályoznak, már sok országban készül, és előbb-utóbb a Magyar is meg lesz a digitalizálás (ha igaz, megint a Mormon egyház jóvoltából). Én is szívesen járok hozzájuk. Nem vagyok egyháztag, mégis segítenek, kapok filmet a német központjuktól, fotózhatok. (Kár hogy kevés mikrofilm-olvasójuk van.). Nem úgy állnak hozzá mint a MOL bécsi úti telephelyén ahol a bizonytalan közlekedés miatt kicsit korábban érkezetteket nyitásig kinn az udvaron várakoztatják, tűző napon, esőben, szélviharban, és hóban , fagyban. A levéltáros kedves Hölgyek kivételével kutató még nem állt szóba velem.
Aztán itt van akadálynak a Arcanum dvd-k. Ez vállalkozás. Ára van. Nem is kevés.
Aztán itt van akadálynak a radix fórum. Ez is vállalkozás. Ára van. Nem is kevés.
Aztán itt van akadálynak a MOL, igaz ez állami, de egy tekercs mikrofilm másolása 7-8-ezer forint, és még nincs digitalizálva.
A könyvtár ötlet persze kiváló, bár működne. És az lenne a legszebb, ha az állam a hozzáférést nem csak engedné (ami törvényes kötelessége), hanem támogatná is.
De ettől még messze vagyunk.
Azért írjál ha valami alakul, sok tapasztalt van itt, hátha összejön.
Sziasztok!
Az 1969. I. Zala Megyei Levéltári szemlében a 214 oldalon olvastam Degré Alajostól Zalaszántóról:
Legrégibb írásos adat róla 1235-ből való. Tátika vár tartozéka volt, vele együtt cserélt gazdát.1341-ben 73 mansio-t /család?/ számlált, 1423 óta mezőváros címet viselt. 1341-ben már gótikus temploma volt, amely ma is fennáll. A XV. század végéről, vagy a XVI. század elejéről 50 lakosának nevét is tudjuk.
Az említett adatokat megtalálhatók a Zala Megyei Levéltár/Megyei Levéltári Kiadványok között az alábbi helyen:
Levéltári Szemle, 19. (1969)
18852.
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám • FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ • Degré Alajos: A zalaszántói községi munkás-, katona- és földmíves tanács iratai / 214–221. o. (10_214. oldal)
Elérhetősége az interneten a http://nfo.arcanum.hu/mltk/opt/a100111.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28zala%29&s=SORT&m=18851&a=rec oldalon.
A vonatkozó lábjegyzete szerint a hivatkozott adatok forrása a Zala Megyei Levéltárban található, Holub József által a XX. század 30-as éveiben összeállított kézzel írt cédulagyűjtemény, ami sehol nem került publikálásra.
Én a Zala Megyei Levéltárban kutattam a múlt héten. Végig néztem Holub József a Családok Gersei Pethő család (1265-1703) címet viselő cédulagyűjteményét és a vonatkozó Holub József Zala megyei helyiségei a középkorban című művét. A cédulagyűjteményben a már említett 50 szántói lakosnak a nevét nem találtam. Az említett utóbbi könyvben nincs sem Zalaszántó, sem Szántó helység. Tátika és Vátka elnevezésű helységben pedig nincs az említett 50 lakosnak a neve, amelyet a Zala Megyei Levéltártól Őriné dr. Bilkei Irén is konstatált.
Kérem, amennyiben valaki találkozott kutatásai során ezzel az 50 névvel vagy tud konkrét helyet, ahol megtalálnám, tájékoztasson erről. Valamint amennyiben kutatásai során Zalaszántó(Szántó) vonzáskörzetében találkozott Szekér nevezetűvel az 1700-as évek előtt, kérem adja meg a forrását.
(Szatlócki Gábor A Tátika vár históriája A Gersei Pethő Család és tátikai váruradalmuk története című 2009. évben kiadott könyvét olvastam. Sajnos sem a fenti sem a Szekér családra vonatkozó adatot nem találtam benne.)
A segítséget előre is köszönöm.
A zuglói Tihany téren "Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza" (népszerű rövid nevén: Mormon) kutatóhely van, ahová időpontot kell előzetesen foglalni, valamint meghozathatod az olyan mikrofilmeket is, amelyek a MOL-ban még nincsenek, illetve nem is lesznek (pl. Szlavónia) Önkéntesek (egyháztagok) látják el társadalmi munkában a "nyitvatartási" teendőket.
Egyes pontjaid (ha részlegesen is) de már régóta működnek pl. Zuglóban, a Tihany téren, ahol mikrofilm olvasók és némi "családfakutató könyvtár" is van. Remélem, nem olvassa "hivatalos ember" hogy kihoznál egy bizonyos helyről filmeket, mert ha mégis, akkor ott ezentúl motozás is lesz. :( Szerintem a jövőben csak a 24 órás "nyitvatarásnak" van létjogosultsága, erre kitűnően megfelel az internet.
