Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Köszi az infót. A visszarakással az a gondom, hogy messze van tőlem a hely jelenleg, meg eléggé lakott, forgalmas terület. Szivesen nevelgetném, míg rendbe nem jön, csak gondolom repülni is meg kéne tanulnia, ebben meg nemigen tudok segíteni. Ahogy olvastam lentebb a leírást, rovarokat, növényeket adhatok neki, de meg tudjátok mondani, hogy mi az, amit egyáltalán NE adjak neki?
A kép alapján mennyi idős lehet? Tudnia kellene már neki repülni, de a sérülése miatt nem repül, vagy csak azért nem repül, mert egyszerűen még nem tanították, és lehet, hogy nem is sérült? Meg kérdés, hogy "gyalog" ment ki az útra (bár akkor szerintem csak az autók kerekével találkozhatott volna, és akkor már nem élne), vagy amit valószínűbbnek tartok, hogy repülés (tanulás) közben "meglegyintette" egy autó.
És ajánlom szíves figyelmedbe a 1250-es hozzászólás végét.
Ami pedig a hullámost illeti:
élettartam: az élő szervezet keletkezésétől a haláláig tartó időszak. Fajonként v. állatcsoportonként nagyon tág határok között változik.
Nem számítva az erőszakos v. balesetből bekövetkező halált, pl. a muslicák csupán pár napot élnek, a varjú több évtizeden át, a mamutfenyők pedig akár több évszázadon keresztül dacolnak az elmúlással.
Brehm szerint "Egyetlen más teremtmény sem él annyit, mint a madár; s egyetlen más teremtmény sem tud oly kitűnően gazdálkodni az idővel, mint ő".
A nagy természettudós itt arra utal, hogy a madarak rendkívül "gyorsan" élnek, szüntelen mozgásban vannak, az életműködésük meglepően szapora.
Az élettartam a madaraknál - nem számítva az embrionális, tehát a tojásban eltöltött időt - a keléstől a pusztulásig mért időszak. Pár órától akár évtizedekig terjedhet.
Érdekes, hogy tartja magát a hiedelem, miszerint a holló akár több évszázadot is élhet. Hasonlóan vélekednek a varjúról és a szarkákról is. A valóság egészen mást mutat.
Busse vizsgálatai szerint
Az első életévükben
</P>
A gyűrűzések szerint megélt
leghosszabb idő
a szarkák
69 %-a,
14 év 11 hónap
a hollók
63,5 %-a,
nincs adat
a dolmányos varjak
62,4 %-a,
14 év 8 hónap
a szajkók
60,7 %-a,
17 év 11 hónap
a vetési varjak
54 %-a,
19 év 11 hónap
a csókák
45,5 %-a.
14 év 3 hónap
Rydzewsi vizsgálatai szerint az 1 éves kort megért
szarkák 5 %-ának,
dolmányos varjak 40 %-ának,
szajkók 71 %-ának,
vetési varjak 79 %-ának,
csókák 53 %-ának van esélye rá, hogy megérik az 5 éves kort!
A madarak lehetséges élettartama években kifejezve:
agapornisok: 8-10 év,
amazon papagájok: 40 év,
albatrosz: 30 év,
arák 30-50 év,
aranyhomlokú aratinga 21 év (kalitban),
asztrildok (narancsarcú): 4 év,
beó (fotó Hans Stel): 8 év,
díszpintyek: 4-8 év,
éjszakai mada: 85 év,
énekes papagáj: 15 év,
fácánok: 12-15 év,
fényseregélyek: 10 év,
futópapagájok: 6 év,
fűpapagájok (vörösbegyű, ékes stb): 12 év,
galambok: 3-30 év,
házityúk: 12 év
házi veréb: 6-22 év,
hullámos papagáj: 7-17 év,
jákó papagáj: 50-80 év,
kacagó gerle: 18-25 év,
kacsák: 8 év,
kakaduk: 40 év,
kanárik: 10-18 év,
katalin-papagáj: 10 év,
kék cukormadár: 15 év,
kolibrik: 7 év,
libák: 14 év
lórik: 15-25 év,
mozambik csicsörke: 12 év,
nagypapagájok: több emberöltőnyi* idő,
nagy sándorpapagáj (kék mutáció): 25 év (Grahlnál),
nagy vázapapagáj: 54 év (londoni állatkertben),
napmadár: 10 év,
nimfa papagáj: 18 év,
papagájamandinák: 7 év (fotó: vörösfejű pa – H. Klucken),
pápapinty: 16 év (fogságban),
paradicsomvida: 10 év,
pennant papagáj: 25 év,
pintyfélék: 7-10 év,
pirosfülű bülbül: 8 év,
piroshasú-szürkeszemgyűrűs papagáj 26 év (fogságban)
rizspinty: 7 év,
rozella: 15 év, de egy 30 évig költő párról is vannak adatok,
rozsdásfejű papagáj: 30 év (fogságban),
sasok: száz évnél tovább kiállják a fogságot,
sarki csér: nem ritkák a 20-25 évnél idősebb gyűrűzött példányok,
sirályok(fotó pdp.org): 30 év körül,
strucc: 50 év,
szalonkafélék: a gyűrűzések 30 évnél idősebb példányokra is utalnak,
szenegáli papagáj: 30 év, de van adat 46 évről is (fogságban),
sziklapapagáj: 20 év,
szilvafejű papagáj: 25 év,
szövőpintyek: 7 év,
szürke kardinális: 10-12 év,
szürke koronáspinty: 10-12 év.
tangarák: 8 év,
timáliák: 7 év,
tukánok: 10 év,
turákók: 12 év,
varjú: 80 év,
verébpapagájok: 20 év,
virginiai fürj: 5 év (fogságban 9).
zöldszárnyú ara: 60-80 év.
A szabad természetben ritkán találunk madárhullát, mert az idős, a beteg v. sérült példányok rendszerint ragadozók áldozatául esnek.
Az élettartam tekintetében - mint az embereknél - a madaraknál is előfordul, hogy a nemeket vizsgálva eltérő adatot találunk. Ez a helyzet például a sárgaszemű pingvineknél, amelyek esetében - valamely eddig tisztázatlan okból - sokkal több az idős hím, mint a koros tojó.
* egy emberöltő 30 esztendő. (→fajok élettartama )
Minekután azt kell mondanom, hogy az állatkereskedésben sem tévedtek, és a te adatod sem elképesztő. (Bár okvetlenül gratulálnom kell!)
Gondolj arra, hogy a Kaukázusban és Japánban nem ritka a matuzsálem, nálunk meg a férfiak átlag élettartama 63 év
MEPISZ már részben megválaszolt, de tudjátok meg, mi van a zöld horokályról a lexikonban:
zöld küllő (Picus viridis) v. külü, zsolna, sárküllő: a harkályfélék családjának egyik különös, mintegy 32-33 cm nagyságú faja, amely Európa ritkás erdeiben fordul elő. Fotó: Daniel Bastaja - http: //www.birdingfaqs.com/
Spanyolországban a törzsalakot az egyik alfaj
P. v. sharpei
Sharpe zöld küllője helyettesíti.
Fák odvaiban fészkel. Hosszú (10 cm), ragacsos nyelvét a hangyák járataiba dugva gyűjti táplálékát.
A hangja kellemes, kacagásszerű: glükk-klü, glü-klü, külü-klii, külü-glii.
Mihelyt felszárad a harmat, elhagyja az alvásra használt odút, s hangos szóval köszönti a reggelt, majd a területén szép sorjában átvizsgálja a fákat, mindig lentről fölfelé.
Felkeresi a közeli hangyabolyokat is. Nem rest a csemegéjéért megdolgozni sem.
Télen előfordul, hogy 30 cm mélyre ás le a hangyákért. Ha a szükség úgy hozza bogyókat is elkölt.
A hát zöld, a farcsík aranysárga. A test alul világos, fehéres szürke.
A fejtető élénkpiros. A szemkörnyék feketével díszített.
A fekete barkó közepe a hímeknél piros.
A tojó bajusza egyszínű fekete.
Mint a többi harkálynál, itt is a láb ujjai közül kettő előre, kettő hátrafelé irányul, ez teszi lehetővé a függőleges felületeken való biztos kapaszkodást. A támasztékként használt farok tovább növeli a stabilitást.
Ősszel elhagyja (az öregek csak a havazás beálltával) a költőhelyét, s tavaszig kóborol. Márciusban állnak párba. A kiszemelt területen nem tűr meg más küllőt. Hím és tojó együtt vájja ki a fészket, mely 15-20 cm átmérőjű és 25-50 cm mély.
Ez általában 14 napot vesz igénybe. Áprilisban költenek.
A 6-8 fényes fehér tojás kikeltésébe a hím is besegít. Ő ül délelőtt 10-től délután 3-ig.
A kicsik 3 hetes korukban már kikandikálnak a fészekből, s hamarosan előmásznak, aztán a szüleikkel egyre messzebb merészkednek. Végül a család vissza sem tér a régi fészekhez, új odút vesznek birtokba, aztán lassan ki-ki maga keresi meg a táplálékát.
A ragadozó madarak közül a héja és a karvaly próbálja elfogni. Előlük a fák törzsén próbál menedéket találni, ide-oda csúszkálva menekül.
A táplálékínséges tél sok áldozatot szed közülük.
Védett, az eszmei értéke: 50 000 Ft. (Sharpe-féle zöld küllő)
http: //www.birdingfaqs.com/A23.%20European%20Green%20Wpkr.JPGzöldlábú fütyülő sneff: a →szürke cankó (Tringa nebularia) egyik népi neve.
zöldlábú sneff: a →szürke cankó (Tringa nebularia) egyik népi neve.
És sajnos egyik-másikra nincs is egyértelmű válasz.
"Hogyan engedjem el őket?" - már itt előttem valaki figyelmeztetett rá, hogy lesz 4 kézzel nevelt, szelíd fecskéd, amelyeket az ördög tudja, hogy lehet megtanítani a fecske "mesterségre", a macskáktól, vásott gyerektől való félelemre...
Remélem lesz aki ehhez hozzáértő módon és segítőkészen hozzászól.
Én Inkább a másként lepkefogó-hálónak nevezett eszközről tenném ide be a lexikonban található részt:
rovarfogó-háló: a rovarász és a lágyevő madarakat tenyésztő úgyszólván nélkülözhetetlen eszköze, mely segítségével április közepétől októberig gyűjthetünk rovarokat. Az én hálóm 6-os acélvasból készült, 50 cm átmérőjű keretére egy régi függönyből varrtam mintegy 80 cm mély fogózsákot, s a berendezés fogantyújául egy kiszuperált seprű nyele szolgált. (De erre a célra a horgászok kiemelőzsákját is lehet használni, ha a hálót függönyanyagből készült zsákkal helyettesítjük.) A háló segítségével a növényzetről a talajhoz minél jobban közelítő elnyújtott nyolcasokat leírva gyűjthetünk rovarokat.
A kaszáló mozgás sebességén és a háló keretnek a talajjal bezárt szögén nagyban múlik az eredményesség. Ami a talajjal bezárt szöget illeti, úgy kell tartanunk a keretet, hogy a növényekről lepotyogó rovarok a háló alsó peremén belől érjenek le (kb. 60 fok).
Kényelmes tempójú sétánk közben 10-20 csapás teszünk belepillantunk a zsákba, s ha kellő mennyiségű rovar (főként sáska) esett csapdába, akkor a zsák tartalmát borítsuk egy magunkkal vitt másik zsákba. Én erre a célra egy erős és hatalmas nylonzsákot alkalmaztam, melynek száját összefogve gátoltam meg a foglyok szökését, miközben a másik kezemben levő rovarfogó-hálóval csépeltem a rét növényzetét.
Az átlátszó nylonzsák anyagán keresztül megbecsülhetjük, hogy hány állatot fogtunk.
A beóimnak és a nagy álarcos szövőknek gyűjtéskor úgy napi 3-4 dl „anyag” költési időben rendszerint elégnek bizonyult. Tegyem hozzá, hogy ebben volt mindig félérett, érett növénymag és repülő rovarok sokassága is.
A magvakból szintén fogyasztottak, a repülő rovarokat pedig az odahaza keretre feszített nylonzsák szájánál nagy izgatottan kapdosták.
Ez az egyszerűbb (önkiszolgáló, viszont tán pocsékolósabb) megoldás. Sajnos, aki kézzel nevelve próbál megmenteni fészekből kipottyant fiókát, az ezt nem alkalmazhatja, hiszen a zsengébb madárkák a csőrbe etetést igénylik, vagyis minden egyes „falatot” meg kell fognunk és az éhesen tátogó fióka két kávája közé (csipesszel) behelyeznünk. Mielőtt további tanácsokkal szolgálnék, meg kell említenem, hogy a hazai madárfajok 98 százaléka védett, ami azt jelenti, hogy fogságban tartásuk tilos.
És aki ugyan teljesen jóindulatúan, természet és madárszeretet okán próbál segíteni védett fajok egyébként pusztulásra ítélt fiókáin, az is megszegi a törvényt.
Még mielőtt ezen bárki az első felindulásából felhördülne, az gondolja végig, hogy sajnos, ha a törvény rést hagyna, akkor volna is, aki a kiskapu résén keresztül „surranva” lopna ki fészekből piacképest fiókákat, nevelne kézzel kurrens fajok példányait – magam is úgy vélem (egyébként más indokok alapján is), kisebb a lehetséges kár, ha veszni hagyjuk a kiesett fiókát, mintha a törvény alkotói nem gondoltak volna a megengedőbb, a kiskapukat hagyó rendelkezés által keletkező veszélyekre.
Rovarok gyűjtéséhez elektromos beendezések is alklamazthatóak az olcsóbbak 8-14 ezer forint közöttiek, s egyúttal a szűkebb környezetünk szunyogtalanítását is lehetővé teszik. (http://www.trendmarketing.hu/feszultseg.htm)
Kellene nekem egy kis segítség. Ma találtam egy madarat. A forró aszfalton feküdt, szerintem elütötték. Hazahoztam, adtam neki vizet (próbáltam vizet csöpögtetni a csőrére, meg vízbe tenni a csőre végét, de nem nagyon tünt ivásnak, amit csinált, vagyis nem nagyon csinált semmit) Meg beraktam egy rozzant kalitkába, mert vannak macskáink. Repülni nem tud, csak ül a tenyeremben, vagy ahová leteszem. Felismeritek, milyen madár ez? Fióka, vagy felnőtt madár? Mit tudnék adni neki enni, mig felépül valamennyire, ami hirtelen megtalálható itthon? Ha felrakom pl egy faoszlop tetejére, akkor nem mindig az oszlop tetején áll meg, hanem lemászik az oldalára, és így ebben a pózban nekem harkálynak tünik. A faroktollaival támaszkodik, amik egyébként kicsit tépettnek tünnek. Viszont ha tényleg harkály, akkor ez még fióka. Mit kezdjek egy harkályfiókával?
Volt már, hogy szedtem fel az aszfaltról elütött madarat, de pár óra után rendbejött. Nem volt még nagyon stabil, 10-20 méterenként le-leszállt, de azért elrepült. De ez nem. Elég szomorúnak tünik.
Meg még megemlítenék valamit, ha már itt járok. Nekem eddig minden állatkereskedésben azt mondták, hogy 6-7, ritkán 8 évig él a hullámospapagáj. Namármost nem tudom, mennyi idős lehetett, amikor én megvettem az enyémet a kereskedésben, de 15 évig élt nálunk. (utolsó kép.) Ha tényleg helyes (helyes?) az a 6-7 év, akkor ez elég szép kor volt. :)
A tojáshéjpor nagyon jó ötlet! Köszönöm! A kalitkás megoldáshoz mit szólsz? Nem tudom, hogy -ha eljön az ideje- hogyan engedjem el őket.. Sok a szomszédmacska, akik átjárnak..
Ciki, de fogalmam sincs, mi az a rovarfogó háló.. Olyat hol kapok? Vagy nekem kell csinálnom? Teljesen analfabéta vagyok a madarakhoz..
Mert oké, hogy van emailed, de a szinte kötelező vendégkönyvet hiába kerestem (vagy csak én vagyok bugyuta?) - szóval nekem spéci hiányzik.
És mit mondjak, nagyon jól esik, ha valaki beír az enyémbe. Először is rögtön jelez a gép, hogy bejegyzés, aztán ott hónapok múlva is elolvashatom - persze nem vagyunk egyformák!
Lehet, hogy ezzel nem mondok semmi újat, de feltételezem, hogy azért nem mindenki tudhatja:
Gólyafészek élő adásban!
2008. június 08. 21:21
Az iskola tetőzetén van egy gólya fészek. Ezt a fészket 24 órán keresztül egy web-kamera figyeli, a képek nem folyamatosak, hanem frissítés beállításával álló képeket továbbít, a legrövidebb idő 5 másodperc.
Az iskola Magyarország déli határszélén, Darányban van. Somogy megyében található szép természeti környezetben: egy Ősborókás mellett, Barcshoz közel.
Az iskola épülete 1974-ben épült , viszonylag új épület, az átalakítás 2007. nyarán fejeződött be!
A kis gólyák kikeltek a tojásból, négyen voltak (2008.05.13), ma már csak hárman (2008.06.08)vannak, már tollasodnak.
A Web cím, ahol az élő közvetítés megnézhető: http://www.kki-darany.hu/wwwroot/golya/keretek.html
Fecskés barátunknak, tanácsként beteszem madarbarat ajánlása szerint, a lexikon ide vonatkozó darabját, mondta, a tojásos lágyeleséggel lehet próbálkozni az etetésnél.
lágyeleség: a magevő madaraknak is van állati fehérje igénye, ennek kielégítése különösen a fiókanevelés időszakában kritikus. A főként rovarokkal táplálkozó madarak pedig egyszerűen nem tarthatók életben állati fehérje-tartalmú tápanyag nélkül.
Az állati fehérjék pótlására találták fel a madarászok az úgynevezett →lepény eket. Hajdanában a magevők részére készített ún. TOJÁSKENYÉR 1/3-ad részben búzalisztből, 2/3-ad részben tojásból (mások szerint tojás és búzaliszt 1:10 arányú keverékéből) készült.
A tojást kevés tej v. víz felhasználásával eldolgozták a lisztben, majd a cipóvá formált tésztát kisütötték.
A jól átsütött cipót (sokan a tojáskenyeret helyettesítették kétszersülttel) daraszerűvé darálták, amihez forrázással felpuhított
Nyaranta friss hangyatojással, ősszel pedig leveses, húsos bogyókkal (berkenye, befőttek, szeder stb.) tették ezt a lepényt változatossá. Az igényesebb tenyésztők daráltak még hozzá
főtt szárnyashúst,
marhaszívet,
et.
A lágyeleség elnevezés az állagra utal: puha, lágy.
A ma használatosak tartalma:
darált főtt húsok (belsőségek, szárnyas aprólék akár csontostól, nagyobb madaraknak egybe darált kisrágcsálók),
szárított garnélarákok,
szitán átnyomott túró (aki több napra készíti a lágyeleséget, az általában megpergeli a túrót),
kutyatáp,
főtt tojás reszelt sárgája (a fehérjének nincs tápértéke),
reszelt sárgarépa,
alma és
sajt (félzsíros, nem füstölt!, pl. óvári sajt),
apróra vágott hagymaszár v. saláta továbbá más
→adalék anyagok,
mint morzsa, édeskeksz, ásványi kiegészítők (pl.: Zeovit max. 3 %-nyi v. Futor), ill.
főtt rizs,
zabpehely,
mák,
gyermektápszer,
búzacsíra és
vitamin-kiegészítőnek
például Polyvitaplex 10 v. bármely baromfi vitaminpremix, stb. A tenyésztők többsége a saját receptúrájára esküszik, s ezen nincs is mit vitatkozni, hiszen fajonként és fajokon belül egyedenként is lehetnek mások az ízlések. És akkor még az elhelyezés körülményeiről, az igénybevételről, az egészségi állapotról, a táplált madár életkoráról - azokról a tényezőkről, amelyek szintén jelentősen befolyásolják a tápanyagigényt - nem is beszéltünk.
A lényeg, hogy a lágyeleség az állati fehérjét hivatott biztosítani, és a legegyszerűbb módja az ásványi anyagok ill. a vitaminok, sőt, a gyógyszerek bevitelének is.
A lágyeleségre a madarakat rá kell szoktatni, ennek az a módja, hogy a mageleségre szórjuk, minek folytán akaratlanul is megízlelik, s előbb utóbb megkedvelik.
Általában az is segít, ha a lágyeleséggel ismerkedő madár olyan, már beszoktatott társat lát, amelyik szinte várja a lágyeleséget.
A "gyakornok" tőle el fogja megtanulni, hogy mi a tennivaló a lágyeleséggel. A lágyeleségféleségeken belül az egyik receptura alapja a főtt tojássárgája, amelyet alapvetően reszelt sárgarépával és sajttal kombinálnak (mészpótlás gyanánt üdvös rászórni a főtt tojás porrá tört héját), ami a legtöbb madárkedvencnek tartott díszpintyfajnak elegendő a fiókák felneveléséhez.
Dr. Vargha Béla díszpintyek részére ajánlott tojásos lágyeleség-receptúrája:
főtt, reszelt tojás 40 %,
reszelt, nyers sárgarépa 20 %,
Oriza (gyermektápszer) 15 %
zabpehely 5 %,
sovány tejpor 5 %,
reszelt (sovány) sajt 5 %,
salátalevél felvágva 5 %,
Phylasol-Combi 0,5 %,
ásványi premix 0,5 %,
Futor 1 %
Persze, aki egy pár zebrapintynek készít lágyeleséget, annak ezekkel a százalékokkal meggyűlik a baja, hiszen egy pár zebrapintynek alig kell 1/4-ed főtt tojás sárgájánál többet adni, s az így kialakuló eleség 0,5 %-át ugyancsak nehéz eltalálni.
Megkockáztathatjuk, hogy ásványi premix helyett éppenséggel megteszi a főtt tojás porrá tört héja, mi több, például ebből adhatunk - természetesen külön tálban - ad libitum is.
Egészséges madár nem fog több ásványi anyagot felvenni, mint amennyit a szervezete megkíván.
Dr. Pásztor Lajos Szobamadarak, díszmadarak c. könyvében (Mezőgazdasági kiadó Bp. 1959) az alábbi lágyeleséget ajánlja rovarevőknek:
35% főtt szív v. darált hús,
8% hangyatojás v. giliszta,
4% főtt rizs v. kukorica,
10% főtt krumpli,
5% reszelt sárgarépa,
3% morzsa,
3% túró,
2% hagyma,
5% búzakorpa,
6% zöld növény,
5% darált hal,
2% főtt tojás,
3% apróra vágott kenyér,
2% lisztkukac,
5% reszelt gyümölcs
2% konyhasó, mészsó.
Figyelemre méltó az is, hogy a tojásos lágyeleség megvonásával, ill. etetésével az érett díszpinty-, ill. papagáj- és kanáripárok - az egyéb feltételek megléte esetében költésre bírhatók v. leállíthatók.
Erre a kanárisok jöttek rá elsőnek és kitűnően alkalmazzák a madarak "beindításához".
Végezetül fel kell hívni a figyelmet, hogy a lágyeleség (állati fehérje) túlzott etetésének vannak hátrányai is.
Az egyik káros következménye lehet az ún. hiperszexualitás kialakulása, ami abban áll, hogy a madár még nem fejezte be az egyik fészekalj költését, felnevelését, de már újra fészkelne. Nem üli ki a tojásokat, kidobálja a fiókákat, új fészek építésébe kezd, ami a kicsinyek elpusztulásával jár. Ha ezt tapasztaljuk, akkor egyebek mellett a lágyeleség visszafogásával, csökkentésével próbáljuk megelőzni a bajt.
Egyébként magevőknek a fiókanevelés idejét leszámítva (amikor ad libitum kaphatnak lágyeleséget) hetente 3-4-szer elegendő lágyeleséget adni. A lágyeleséget pótolja a →tojásos köles A másik veszély a fehérje túladagolás következtében beálló relatív A-vitaminhiány, és a vese, ill. a máj túlterhelése. Utóbbi ellen szokták ajánlani a →Methionin tabl adagolást.
A magevők agyonetetése lágyeleséggel a gyomor káros kitágulásához, a zúza petyhüdtségéhez, elégtelen fejlődéséhez vezethet. Ezen túl a fehérje túltengés miatt felrémlik a →köszvény (veseköszvény) veszélye, ami hirtelen elhulláshoz vezethet. A lassúbb lefolyású veseköszvény stresszhatásra okozhat hirtelen halált.
A galambok számára is adnak megnedvesített, lágy eleséget, de ez nem azonos a díszmadarak számára készülő lágyeleséggel. Régebben volt bevett gyakorlat, hogy a sertések számára főzött burgonyához kevertek abrakot, amelyet a galambok szívesen elfogadtak.
Ma már csak akkor tartjuk indokoltnak az ilyen keverék adagolását a galamboknak, ha azzal klf. gyógyszereket szeretnénk juttatni az állománynak.
A lágyeleség összetevői gazdag táptalajul szolgálnak a legkülönfélébb, a madarak egészségét veszélyeztető baktériumoknak. Ezért főleg nyári nagy melegben (amikor a baktériumok szaporodása a legintenzívebb) nagyon ügyeljünk az adagolásra! Eloy Parra a híres spanyol kanáritenyésztő a kalitrács két pálcája közt bedugható, olcsó, fröccsöntött lágyeleségtartót használja, ebben nem fér egésznapi adag, gyorsan cserélhető és fertőtleníthető
Az elsőt túlitattam és megfulladt.:( Pedig az volt a legéletrevalóbb..
A "maradékot" 2 óránként etetem, tegnap éjjel 6 órán keresztül nem kaptak enni, ma 8.. Képtelen voltam felkelni reggel. Kalitkánk még nincs, egy kis tálban vannak, de tegnap az egyik ki is esett.. Éjszakára radiátorra teszem a kistálat.:) Ez a 3. napunk, remélem mind túléli a szeretetemet!:)
Köszönöm a segítséget! Holnap veszek légycsapót.:) Képet lehet itt feltenni?
Igen itattam is szemcseppentővel, napi 2X, 3X minimum. kb 10 napig, már teljesen tollasak voltak és repkedtek a kalitban, azután kiakasztottam a kalitot egy árnyékos helyre. kinyitotttam az ajtaját elöször nem akartak kiszállni de végül is az erősebb után kiszállt a második is. Ja a kalitkát nappalra mindig arra a helyre akasztottam ki, csak etetésre vettem le. Elöször megilyedtem , higy soha nem látom őket, de sokáig visszaszálltak, de megfogni már nem engedték magukat. a következő évben már nem láttam őket.
Egyszer rég nekem is hoztak fecske fiókát, kb-1 hetesek lehettek. Én fogdostam nekik legyeket és csipesszel adtam a csőrükbe. mind a kettő felnőtt. De nagyon sok gond van addig velük. Kalitkába kis fészek (Pinty fészek) éjszakára melegebb hely.Nagyon sok légy kell. Igaz nagyon aranyossak voltak mert hetekig visszajártak a kiakasztott kalitkába.
Nagyon köszönöm a segítséget! Már voltak díszmadaraim, igaz mind magevő volt. Sok fajat Pinty, törpe fürj, papagályok, stb. Csak helyhiány miatt akkor be kellett fejeznem a tartásukat és maradtak a galambok. Azért akartam( gondoltam) valami szépen daloló madár, 1-2 pár jó lett volna. De azt hiszem maradoka galamboknál. Igaz ők nem dalolnak,de nekem a fiatalok csipogása is "zene".
mezei pacsirta (Alauda arvensis - Feldlerche - Sky Lark), népiesen dalos pacsirta v. szántóka, szántópityer: a →PACSIRTAFÉLÉK családjának névadó, nálunk a szántóföldek és a rétek leggyakoribb faja. 16-18 cm nagyságú. Fotó: Annette Cutts - http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm
Izlandtól egészen Japánig fellelhető. Sőt, betelepítések folytán ma már hallani a kellemes dalait Új-Zélandon is.
Az erdőirtások révén terjeszkedésének lehetünk tanúi.
Március elején érkezik vissza hazánkba, de előfordulnak áttelelő példányok.
Verőfényes napokon élményszámba megy a trillázásuk, amely perceken át szól. Ha felfedezzük a kis dalost, akkor azt is láthatjuk, hogy lélegzetvétel nélkül fújja, s csapkodó szárnyaival közben csaknem függőlegesen emelkedik felfelé a levegőben.
Előfordul, hogy az énekébe más madarak futamait is beleszövi. A hívóhangja trit v. tie.
A tollazata barnásszürkével díszített homokszínű.
A földre, száraz fűből épített fészkében évente kétszer költ, áprilisban és júniusban, egyenként 5-6 fiókát.
A kicsik a szürkésbarna, fehérpettyes tojásból a 14. napon kelnek.
Alfaja, az
Alauda a. gulgula, vagyis indiai mezei pacsirta
másutt önálló fajként szerepel, amikor keleti pacsirtának nevezik.
Észak-portugáliai és spanyolországi élőhelyekkel Weigold írta le az
A. a. sierrae alfajt, mely mellett ismeretes még az
A. a. harterti, Észak-Marokkóban és Tunéziában, továbbá az
A. a. cantarella olaszországi, dél-francia, balkáni és ukrajnai elterjedéssel.
Hume írta le a délkelet-európai elterjedésű, de Izraelben is fellelhető
A. a. dulcivox alfajt.
Az Altáj hegységben, Közép-Szibériában és Észak-Mongoliában otthonos alfaj az
A. a. kiborti.
Az Amur folyása és az Usszuri mentén lelhető fel az
A. a. intermedia.
Északkelet-Szibériában, a Szahalinon és egészen Koreáig költ az
A. a. pekinensis.
A Szahalintól Japánig ismeretes az
A. a. lönnbergi.
És végezetül Temminck, ill. Schlegel írta le a Japánban otthonos
A. a. japonica alfajt.
Régen, amikor még nem állt védelem alatt, sokan tartották. S már 80x25x30 cm-es kalitban sikerült költésre bírni.
Franz Robiller szerint nagy kultusza volt a tenyésztésének.
Ma már szigorúan védett, az eszmei értéke: 10 000 Ft.
mezei pacsirták (Alauda): a pacsirtafélék névadó nemzetsége.
Az első evezőtolluk v. hiányzik v. csenevész; a csőr közepesen fejlett; a 2-3-4. evezőjük a leghosszabb v. a 3-4.
Alauda
arvensis
: →mezei pacsirta,
bimaculata*: örvös pacsirta,
brachydactyla***: rövidujjú pacsirta,
b. dukhunensis*: turkesztáni, indiai alfaj,
... és akkor ellent kell mondjak. Ugyanakkor ... mégse!!! Már, ha érted!
Tudniillik azt kell mondjam, hogy aki nem ért el sikert domesztikált magevők szaporításával, annak eszébe se szabad jusson lágyevővel kísérletezni, mert a kísérletezési terepét madártetemek fogják jelezni!
Kérlek, ne vegyél napmadarat se! Nagyon-nagyon sok elpusztult már Magyarországon és érdemes volna összeírni, hogy hányan hány fiókát fogtak...
Én is sok mindent megtanultam, esetenként a saját káromon is, míg eljutottam a beók meg - hogy ne eresszem hosszú lére - a nagy álarcos szövők tenyésztéséig.
És tiszta szívvel javaslom, hogy mielőtt áttérsz a házigalambról a díszmadarakra: szerezz be egy Madárbarát-lexikont!
Egyébiránt ma már a munka 416 megabájt nagyságú és messze több, mint 5000 oldal. Képek dolgában is fel lett combosítva - meg még dolgozunk is rajta.
Volt egyszer egy beszélgetésem Hegedüs Zsolttal, aki azt mondta: "a net elszívja a lexikon elől a levegőt".
Akkor már majdnem meggyőzött.
Ma már tudom, mégsincs így, mert a lexikon egy helyen tágabb lehetőséget kínál, s olyan ismereketek is tálcán nyújt, amelyeket a neten mégha fent is van, nagyon nehéz megtalálni.
Ma már meggyőződésem, hogy a lexikon a net révén válik igazán a madárbarát hasznára.
Kedves Pirosvillám! Megírod a címedet és már küldöm is!
Néhány kivételtől eltekintve a hazai fauna valamennyi madara, közöttük a pacsirta is védett.
Ha felcsapod a lexikont az is kiderül, hogy a tisztességes neve..., de rákattintva röpülhatsz a megfelelő szócikkhez:
pacifik gém: →fehérnyakú gém (Ardea pacifica).
pacsirta: 1. →mezei pacsirta (Alauda arvensis); 2. (átv.) teniszben balkezes, a labdát ügyetlenül a magasba röpítő ütés.
PACSIRTAFÉLÉK (ALAUDIDAE - Larks): a verébalakúak rendjének egyik családja 18 nemzetség 80 (86) fajával. Brehm még 110 fajt említ.
Jó énekesek, rendszerint magasan a levegőben lebegve hallatják fordulatokban gazdag dalaikat. A legjobb énekeseknek tartják az ide tartozó fajokat.
Egyik-másik faj hímjei még éjszaka is szólnak.
Többnyire a füves pusztákat kedvelik. Nyáron főleg rovarokat és azok álcáit, télen magvakat, tavasszal friss növényi hajtásokat fogyasztanak. Eleven, változatos röptű madarak. Vonulók, de a legfrissebbekkel érkeznek és a legtovább maradókkal távoznak.
Sajnos a vonulási útvonalon nem mindenütt élveznek védelmet. Luxemburgi adatok szerint a franciák még a 90-es évek közepén is mintegy 600 000 pacsirtát ejtettek el lépes vesszőkkel, hálókkal, lőfegyverekkel - étkezési célokra.
Verébszerű, barnás tollazatú, nagy fejű, erőteljes testalakú madarak. "Veréb" mivoltukat cáfolja, hogy ragyogóan futnak, a földön otthonosan érzik magukat. Gyorsan tipegve közlekednek.
agapornisok: 8-10 év,
amazon papagájok: 40 év,
albatrosz: 30 év,
arák 30-50 év,
aranyhomlokú aratinga 21 év (kalitban),
asztrildok (narancsarcú): 4 év, 
beó (fotó Hans Stel): 8 év,
díszpintyek: 4-8 év,
éjszakai mada: 85 év,
énekes papagáj: 15 év,
fácánok: 12-15 év,
fényseregélyek: 10 év,
futópapagájok: 6 év,
fűpapagájok (vörösbegyű, ékes stb): 12 év,
galambok: 3-30 év,
házityúk: 12 év
házi veréb: 6-22 év,
hullámos papagáj: 7-17 év,
jákó papagáj: 50-80 év,
kacagó gerle: 18-25 év,
kacsák: 8 év,
kakaduk: 40 év,
kanárik: 10-18 év,
katalin-papagáj: 10 év,
kék cukormadár: 15 év,
kolibrik: 7 év,
libák: 14 év
lórik: 15-25 év,
mozambik csicsörke: 12 év,
nagypapagájok: több emberöltőnyi* idő,
nagy sándorpapagáj (kék mutáció): 25 év (Grahlnál),
nagy vázapapagáj: 54 év (londoni állatkertben),
napmadár: 10 év,
nimfa papagáj: 18 év, 
papagájamandinák: 7 év (fotó: vörösfejű pa – H. Klucken),
pápapinty: 16 év (fogságban),
paradicsomvida: 10 év,
pennant papagáj: 25 év,
pintyfélék: 7-10 év,
pirosfülű bülbül: 8 év,
piroshasú-szürkeszemgyűrűs papagáj 26 év (fogságban)
rizspinty: 7 év,
rozella: 15 év, de egy 30 évig költő párról is vannak adatok,
rozsdásfejű papagáj: 30 év (fogságban),
sasok: száz évnél tovább kiállják a fogságot,
sarki csér: nem ritkák a 20-25 évnél idősebb gyűrűzött példányok, 
sirályok(fotó pdp.org): 30 év körül,
strucc: 50 év,
szalonkafélék: a gyűrűzések 30 évnél idősebb példányokra is utalnak,
szenegáli papagáj: 30 év, de van adat 46 évről is (fogságban),
sziklapapagáj: 20 év,
szilvafejű papagáj: 25 év,
szövőpintyek: 7 év,
szürke kardinális: 10-12 év,
szürke koronáspinty: 10-12 év.
tangarák: 8 év,
timáliák: 7 év,
tukánok: 10 év,
turákók: 12 év,
varjú: 80 év,
verébpapagájok: 20 év,
virginiai fürj: 5 év (fogságban 9).
zöldszárnyú ara: 60-80 év.
A szabad természetben ritkán találunk madárhullát, mert az idős, a beteg v. sérült példányok rendszerint ragadozók áldozatául esnek.
Az élettartam tekintetében - mint az embereknél - a madaraknál is előfordul, hogy a nemeket vizsgálva eltérő adatot találunk. Ez a helyzet például a sárgaszemű pingvineknél, amelyek esetében - valamely eddig tisztázatlan okból - sokkal több az idős hím, mint a koros tojó.
Spanyolországban a törzsalakot az egyik alfaj
P. v. sharpei
Sharpe zöld küllője helyettesíti.
Fák odvaiban fészkel. Hosszú (10 cm), ragacsos nyelvét a hangyák járataiba dugva gyűjti táplálékát.
A hangja kellemes, kacagásszerű: glükk-klü, glü-klü, külü-klii, külü-glii.
Mihelyt felszárad a harmat, elhagyja az alvásra használt odút, s hangos szóval köszönti a reggelt, majd a területén szép sorjában átvizsgálja a fákat, mindig lentről fölfelé.
Felkeresi a közeli hangyabolyokat is. Nem rest a csemegéjéért megdolgozni sem.
Télen előfordul, hogy 30 cm mélyre ás le a hangyákért. Ha a szükség úgy hozza bogyókat is elkölt.
A hát zöld, a farcsík aranysárga. A test alul világos, fehéres szürke.
A fejtető élénkpiros. A szemkörnyék feketével díszített.
A fekete barkó közepe a hímeknél piros.
A tojó bajusza egyszínű fekete.
Mint a többi harkálynál, itt is a láb ujjai közül kettő előre, kettő hátrafelé irányul, ez teszi lehetővé a függőleges felületeken való biztos kapaszkodást. A támasztékként használt farok tovább növeli a stabilitást.
Ősszel elhagyja (az öregek csak a havazás beálltával) a költőhelyét, s tavaszig kóborol. Márciusban állnak párba. A kiszemelt területen nem tűr meg más küllőt. Hím és tojó együtt vájja ki a fészket, mely 15-20 cm átmérőjű és 25-50 cm mély.
Ez általában 14 napot vesz igénybe. Áprilisban költenek.
A 6-8 fényes fehér tojás kikeltésébe a hím is besegít. Ő ül délelőtt 10-től délután 3-ig.
A kicsik 3 hetes korukban már kikandikálnak a fészekből, s hamarosan előmásznak, aztán a szüleikkel egyre messzebb merészkednek. Végül a család vissza sem tér a régi fészekhez, új odút vesznek birtokba, aztán lassan ki-ki maga keresi meg a táplálékát.
A ragadozó madarak közül a héja és a karvaly próbálja elfogni. Előlük a fák törzsén próbál menedéket találni, ide-oda csúszkálva menekül.
A táplálékínséges tél sok áldozatot szed közülük.
Védett, az eszmei értéke: 50 000 Ft. (Sharpe-féle zöld küllő)
Elektromos rovarfogó
Március elején érkezik vissza hazánkba, de előfordulnak áttelelő példányok.
Verőfényes napokon élményszámba megy a trillázásuk, amely perceken át szól. Ha felfedezzük a kis dalost, akkor azt is láthatjuk, hogy lélegzetvétel nélkül fújja, s csapkodó szárnyaival közben csaknem függőlegesen emelkedik felfelé a levegőben.
Előfordul, hogy az énekébe más madarak futamait is beleszövi. A hívóhangja trit v. tie.
A tollazata barnásszürkével díszített homokszínű.
A földre, száraz fűből épített fészkében évente kétszer költ, áprilisban és júniusban, egyenként 5-6 fiókát.
A kicsik a szürkésbarna, fehérpettyes tojásból a 14. napon kelnek.
Alfaja, az
Alauda a. gulgula, vagyis indiai mezei pacsirta
másutt önálló fajként szerepel, amikor keleti pacsirtának nevezik.
Észak-portugáliai és spanyolországi élőhelyekkel Weigold írta le az
A. a. sierrae alfajt, mely mellett ismeretes még az
A. a. harterti, Észak-Marokkóban és Tunéziában, továbbá az
A. a. cantarella olaszországi, dél-francia, balkáni és ukrajnai elterjedéssel.
Hume írta le a délkelet-európai elterjedésű, de Izraelben is fellelhető
A. a. dulcivox alfajt.
Az Altáj hegységben, Közép-Szibériában és Észak-Mongoliában otthonos alfaj az
A. a. kiborti.
Az Amur folyása és az Usszuri mentén lelhető fel az
A. a. intermedia.
Északkelet-Szibériában, a Szahalinon és egészen Koreáig költ az
A. a. pekinensis.
A Szahalintól Japánig ismeretes az
A. a. lönnbergi.
És végezetül Temminck, ill. Schlegel írta le a Japánban otthonos
A. a. japonica alfajt.
Régen, amikor még nem állt védelem alatt, sokan tartották. S már 80x25x30 cm-es kalitban sikerült költésre bírni.
Franz Robiller szerint nagy kultusza volt a tenyésztésének.
Ma már szigorúan védett, az eszmei értéke: 10 000 Ft.
mezei pacsirták (Alauda): a pacsirtafélék névadó nemzetsége.
Az első evezőtolluk v. hiányzik v. csenevész; a csőr közepesen fejlett; a 2-3-4. evezőjük a leghosszabb v. a 3-4.
Alauda
Jó énekesek, rendszerint magasan a levegőben lebegve hallatják fordulatokban gazdag dalaikat. A legjobb énekeseknek tartják az ide tartozó fajokat.
Egyik-másik faj hímjei még éjszaka is szólnak.
Többnyire a füves pusztákat kedvelik. Nyáron főleg rovarokat és azok álcáit, télen magvakat, tavasszal friss növényi hajtásokat fogyasztanak. Eleven, változatos röptű madarak. Vonulók, de a legfrissebbekkel érkeznek és a legtovább maradókkal távoznak.
Sajnos a vonulási útvonalon nem mindenütt élveznek védelmet. Luxemburgi adatok szerint a franciák még a 90-es évek közepén is mintegy 600 000 pacsirtát ejtettek el lépes vesszőkkel, hálókkal, lőfegyverekkel - étkezési célokra.
Verébszerű, barnás tollazatú, nagy fejű, erőteljes testalakú madarak. "Veréb" mivoltukat cáfolja, hogy ragyogóan futnak, a földön otthonosan érzik magukat. Gyorsan tipegve közlekednek.
