Author: Segal, Charles, 1936- Title: Orpheus : the myth of the poet / Charles Segal. Publisher, Date: Baltimore : Johns Hopkins University Press, c1989. Description: xviii, 233 p. : ill. ; 24 cm. Subject: Literature, Modern -- Classical influences. Classical literature -- History and criticism. Orpheus (Greek mythology) in literature. Poets in literature. Classicism. Mythology in literature. Includes index. Bibliography: p. 221-225. LCCN: 88045411 ISBN: 0801837081 (alk. paper)
The mantis : shamanic images, neoshamanism, and the myth of the Messiah Shubert, Linda Marie. ... Jesus Christ. ... Orpheus (Greek mythology). ...
Publisher, Date: Carpinteria, Calif. : Pacifica Graduate Institute, 2005.
Description: viii, 239 leaves ; 28 cm.
Author: Shubert, Linda Marie. Title: The mantis : shamanic images, neoshamanism, and the myth of the Messiah / A dissertation submitted by Linda Marie Shubert. Publisher, Date: Carpinteria, Calif. : Pacifica Graduate Institute, 2005. Description: viii, 239 leaves ; 28 cm. Subject: Jesus Christ. Shamanism -- United States -- Psychology. Psychoanalysis and culture. Dionysus (Greek deity). Orpheus (Greek mythology). Mythology -- Psychological aspects. Thesis (Ph. D.) -- Pacifica Graduate Institute, 2005. Includes bibliography.
The songs of Orpheus and the new song of Christ / Eleanor Irwin --
Publisher, Date: Toronto ; Buffalo : University of Toronto Press, c1982.
Description: xiii, 238 p. : ill. ; 24 cm.
Call Number: BL820.O7 O76 1982
Librarian's View ISBN: 0802055184 Full Display Place Request Hide Details Full Display Record Format: Book Title: Orpheus, the metamorphoses of a myth / edited by John Warden. Publisher, Date: Toronto ; Buffalo : University of Toronto Press, c1982. Description: xiii, 238 p. : ill. ; 24 cm. Subject: Orphée -- Légendes -- Histoire et critique -- Discours, essais, conférences. Orpheus (Greek mythology) Orpheus. Other Author: Warden, John, 1936- Includes index. Bibliography: p. [231] Famous Orpheus / Emmet Robbins -- The Orpheus of Virgil and Ovid / W.S. Anderson -- The songs of Orpheus and the new song of Christ / Eleanor Irwin -- Sparagamos / Patricia Vicari -- Orpheus and Ficino / John Warden -- The myth of Orpheus in Italian Renaissance art, 1400-1600 / Giuseppe Scavizzi -- Orfeo and Euridice, the first two operas / Timothy J. McGee -- Orpheus and the Devil in Calderón's El Divino Orfeo c1634 / Pedro León. LCCN: 82189058 ISBN: 0802055184 9780802055187
Éva: Érdekes oldalakra jutsz el. Látom, vannak ott már ismerős képek is. Érdekes ennek az elefántcsontnak a perem törése... De lehet, hogy csak a kép miatt tűnik nem csont hatásúnak... De mit is okoskodok. :) Szívesen nézegetem, böngészgetem a kincseidet azon az oldalon. :) ... lentebb is van egy szarkofág relief, amin előfordul a dombormű helyett a teljesen kiemelkedő szoborszerű ábrázolás, bár csak a növénymotívumnál. (Ezt csak úgy megjegyeztem.)
εγώ: Idezhetlek, mint virtualis olvasot? :) Affele ''onigazolas'' az Index fele, mikor nemely betevedok azzal tamadnak, hogy ezek a temak a kutyat sem erdeklik. :) Annyiban igazuk van, hogy nem bulvaroldalra valok, rendezetlen adattomeg, es szuk kornek szolnak. De ha mar veletlen idatevedtunk, kitartunk mig meg nem unjak a laptulajdonosok. Kiserlet ez is...:)
Éva: Csak kérlek, nézd meg, ne legyen benne bögölynyi hiba. :)
Éva: Ha odalapozok, általában végignézem az utolsó látogatásom óta felkerült dolgokat. Jó, hogy felteszed a fellelhetőségi helyet is, hiszen ha csak képet illesztesz be, akkor néha a kíváncsiság megnézti: mi is van még ott, ami érdekes lehet.
εγώ: Jo, bar nem szulettem korrektornak, es hiresen figyelmetlen helyesiro vagyok. De itt megengedett a csatolt javitas. Ha valamit nem vennek eszre, szolj, es hozzafuzzuk.
Éva: Megjött a válasz...
Ha van türelmed - nem tudom melyik nap tudok bemenni a könyvtárba -, akkor természetes átkérem.
''Köszönöm megtisztelő megkeresésed, örülök, ha úgy érzed, rám lehet számítani. Viszont sajnos azt kell, hogy mondjam, képanyagban nem tudok Neked segíteni. Itt kell, hogy újra belépjen a könyvtárközi kérés rendszere megint. (...) Idemásolom az Orpheus folyóiratra vonatkozó jelzeteket, amiket fel kell tüntetni a kéréskor. ( 82/89 FI O67; 56502 ) Úgy láttam, hogy így jelzi a rendszer: 1990:1-4 1991:5-7 tehát ha 1991-ből lesz szükség számokra, akkor amit megadtál 1991/2-3/94-112< az 5-6 valójában, de nem biztos, a folyóiratszámokat elég érdekesen és két külön címnél is akár eltérően képesek jelölni. Remélem sikerrel jársz és hamarosan látni fogod a kívánt képeket.''
Csehy Zoltán - Orpheusz teste (A mitológiai referencialitás szerepe Kovács András Ferenc kavafiszi versében)
''Charles Segal kitűnő Orpheusz-monográfiája Orpheusz mítoszának varázsát elsősorban abban látja, hogy egzisztenciális kérdéseket fogalmaz meg, miközben a művészet lényegét is feszegeti. Charles SEGAL, Orpheus. The Myth of the Poet, Baltimore–London, The Johns Hopkins University Press, 1989, 1–35.''
A lararium legkésőbbi darabja, a II. század közepéről való. .... Isis, a Múzsák, Bellerophon és a Pegasus, Paris ítélete, Orpheus az állatok között, Sol, ... arthist.elte.hu/Tanarok/FitzJeno/2006tavasz.htm
''Das Lararium (Plural: Lararien) war im römischen Haus der Kultschrein der lares familiares, der Schutzgötter des Hauses bzw. der Familie.
Das Lararium befand sich ursprünglich meist im Atrium. Mit der Verlegung des Herdes aus dem Atrium in eine separate Küche wurde auch das Lararium verlegt, häufig in Küche, Pistrinum oder das Schlafzimmer, manchmal auch in das Peristyl oder den Garten.
Die Befunde in Pompeji sprechen dafür, dass das Lararium oft nur gemalt war, es gibt auch zahlreiche Funde aufwendig ausgestatteter Lararien. Neben den Laren wurden auch Bildnisse anderer Schutzgötter aufgestellt werden. Die (als unzuverlässig geltende) Historia Augusta berichtet von Alexander Severus, er habe die Bildnisse von Apollonios von Tyana, Christus, Abraham und Orpheus aufgestellt. Außerdem wurden im Lararium auch häufig die Ahnenbilder aufgestellt.
Der Begriff ist erst aus der Kaiserzeit belegt. Vorher nannte man die Schreine sacrarium, sacellum oder aedicula.
Die an den Weg- und Straßenkreuzungen, den Compitalien, sich befindenden Larenschreine werden in der Archäologie nicht als Lararien bezeichnet.''
'In Late Antiquity they represented the "illustrious dead" of the city and empire of Rome, and the Emperor Alexander Severus venerated the Lares of such figures as Abraham, Orpheus, and Jesus Christ.''
''For other meanings, see Lares (disambiguation). Lares (sing. Lar, also called Genii loci or, more archaically, Lases) were ancient Roman deities protecting the house and the family, they were a form of household gods.
Lares were presumed sons of Mercury and Lara, and deeply venerated by ancient Romans through small statues, usually put in higher places of the house, far from the floor, or even on the roof (but some statues were also on some crossings of roads). Of the Lares proper, there are only two, and they had inferior power. Over time, their power was extended over houses, country, sea, cities, etc., as the Lares became conflated with other Roman deities and protective spirits. Household lararium in <a href="http://reference.findtarget.com/search/Pompeii/" class="wiki">Pompeii</a> Household lararium in Pompeii The Genius loci was presumed to take part in all that happened inside the house, and a statue was also put on the table during the meals.
In the early Roman times, in every house there was at least one little statue. Later, a sort of confusion connected their figure with those of Manes, deities of Hades (and the most virtuous dead persons of the family). Finally the confusion included the Penates (other minor deities) as well. In Late Antiquity they represented the "illustrious dead" of the city and empire of Rome, and the Emperor Alexander Severus venerated the Lares of such figures as Abraham, Orpheus, and Jesus Christ.
In his book Phases in the Religion of Ancient Rome, historian Cyril Bailey presents some interesting information regarding the Lares. The festival of the Lares was known as the Compitalia, which refers to the crossroads. The crossroads were the traditional setting for the veneration of the Lares. Crossroads have also been associated with witchcraft since ancient times.
Scholar Georges Dumezil, in his book Archaic Roman Religion, mentions that the worship of the Lares included setting little towers with an altar placed before them. Archaeologists Lesley and Roy Adkins note (in their book Dictionary of Roman Religion) that the Lare shrine at the crossroads was “open in all four directions to allow passage for the Lar”.
The ancient writer Ovid, in his work titled Fasti, refers to the Lares as the “night watchmen”. Lararia Lararia are small domestic altars to the Lares and other household Gods, most visible in the remains of Pompeii. Often in small niches in very public areas within a house, such as looking down corridors and onto peristyle gardens, they represent a very personal and very important part of Roman domestic religion. The House of Menander has one such lararium within room XXV that had very rustic statuary associated with it, revealing the active use of such altars in the mid-first century AD when Pompeii was destroyed.
Other examples of Lararia at Pompeii include the House of the Vettii, the House of the Golden Cupids and the House of the Ephebus
Non-structural forms of Lararia can be seen through decorative art. The example from the House of the Vettii is perhaps the best known of these. Measuring 1.3m x 2.25m, this alternative forms of expression is in a very visible area within a courtyard of the house; perhaps revealing of its purpose in showing status. Even the stonework surrounding this painting is used to help generate a religious experience as it is styled like a classical temple complete with a detailed pediment. Interestingly, this pediment contains a patera; a bowl used during religious activity, and undoubtedly a very recognisable icon.''
ΜΟΥΣΙΚΟΣ ANHP. Étude sur les scènes de la vie intellectuelle figurant sur les monuments funéraires romains, Grenoble, Didier & Richard, 1938 (thèse secondaire) ;
Titre du document / Document title La mosaïque d'Adam dans l'église syrienne de Huarte (V s.) Auteur(s) / Author(s) CANIVET M.-T. ; CANIVET P. ; Résumé / Abstract Au nord d'Apamée. Eglise supérieure A, vers 472. Adam-Orphée, avec animaux et plantes symboliques. 7fig. Rappel des autres résultats des fouilles, dont la première mention de l'évêque Photios d'Apamée, 483. Revue / Journal Title Cahiers Archéologiques Source / Source 1975, vol. 24, pp. 49-69 Langue / Language Français Mots-clés français / French Keywords Huarte ; Syrie ; Mosaïque ; Adam ; Orphée ; Photios d'Apamée ; Christianisme ;
... faragott elefántcsont római köpenycsat, továbbá a római korból, a II-III. századból származó dombormű, mely Orpheuszt ábrázolja hárfával a kezében, ... www.vendegvaro.hu/Arpad-Muzeum-Rackeve
Művészettörténet - 8.hét - Ókeresztény és bizánci művészet
- Az ókeresztény kézművesség legszebb alkotásai az elefántcsont faragványok. ..... témáival (Léda és a hattyú, Orpheusz mítosza, Vénusz születése stb). ... www.sulinet.hu/tovabbtan/.../muvtori8.html
EARLY CHRISTIAN IVORIES, by Joseph Natanson. Pp. 34, pls. 51. .... Orpheus pyxis in Bobbio (Fig. 26) and the large pyxis in Berlin (Fig. ... www.jstor.org/stable/500104
''The Abbey Museum [... ] the Orpheus ivory shrine and the wrought silver Saint Colunbanus bust. In the picture gallery a polyptyc by Luini representing the Assumption.''
