Az azért elég húzós....
Na a kökényből sem tudom hogy gyártottak szeszt. Egyébként déli szomszédainknál már többször sikerült egész iható különlegességeket szereznem.
Valaki kóstolta már a manapság divatba jött paprikával és miergyébbel dúsított "tradícionális" pálinkákat?
Jó lenne összegyűjteni a remélhetőleg egyre szaporodó, kiváló és különleges pálinkákat készítő cégeket. Én múltkor a Kinizsi utcai MOnarchia borbolban láttam etyeki (Hernyák)törkölyöket, gyümölcspálinkákat meg valami dél-balatoni cég termékeit (kökény!, birs!). Nem vettem, mert sajnos aranyáron adják. 7-12000 Ft-0.5 l, ha jól emlékszem.
A fene tudja, a birsalma sem a cukortartalmáról híresült el mégis lehet erjeszteni. Bár azt mondják, hogy 10 adagból jó ha 3 lesz használható.
Az viszont mindent megér.
Aki Törökszentmiklós felé jár (a 4-es mellett) a várost T.püspökivel összekötő út mellett van a Kékszilva gmk !!! szeszfőzdéje, nekik bombasztikus birspálinkájuk szokott lenni.
(remélem ez társadalmi célú hirdetésnek minősül :)
Az más...
Egyébként nem tudsz valai irodalmat, ami rum ízesítéséről ír? Azt ugyanis tudom, hogy miből, miként készül, de hogy "tájjelleget" adjanak neki, azt tudtommal fűszerezéssel érik el. No, ezekre lenne szükségem...
Frimi
Na, akkor jó... Ha megengeded lenne még egy észrevételem. Nem egészen volt egyértelmű az, hogy "rézüstöm van" és "lepárláskor ezek az ízanyagok megmaradnak az üstben, a párlatba nem mennek át." Gondolom, hogy az un. rézelejét elöntöd...
Frimi (+mérnök)
Innen - távolról - nem jól látom, hogy mi van a fiókodban? Érettségi bizonyítvány, vagy vegyész diploma? :-)
Csak segíteni akartam, de felesleges a Dunába vizet hordanom... :-)
Frimi
Kedves kolléga :)
Kisérletezni kell! Bár magam a preparatív munkától egy ideje jócskán eltávolodva leginkább elméleti kémiával töltöm időmet, ezt az intelmedet lelkesen támogatom. Ezen a fórumon is folyamatosan hasonló szellemben buzdítom az útkeresőket, akik közé magamat is sorolom. Bizony, nem vagyunk az igazság birtokában és mivel ráadásul annyi ostoba hidelemmel, homályos tévtannal találkozik az ember, legjobban tesszük, ha a saját tapasztalatainkra hagyatkozunk.
Az üsttisztításról: a kozmás fémfelületet teljesen tisztára súroltam, de úgy emlékszem, hogy ezután csak hevenyészett öblítést végeztem, vagyis elképzelhetőnek tartom, hogy a henger alakú üst palástlemezének és a mellé belülről felhajtott és összeforrasztott alaplemeznek a találkozásánál, maradhatott egy kis illatosított súrolószer. És ennek fényében, hidd el, elég óvatos vagyok :)), hisz mint mondtam, nem kóstoltam a párlatot még meg. Inkább csak afféle referenciának tartottam meg.
A derítés valóban fermerül, de annyit nem ér az egész.
Két dologról beszélünk és ugyanazt mondjuk. Szóval.
1. Bodzapálinkát, ahogy te is írtad, bodzabogyóból csinálnak. Én is kétkedéssel vagy legalábbis csodálkozva fogadom, hogy a bogyó elég cukrot tartalmaz ahhoz, hogy abból normális mennyiségű szesz erjedjen. De lehet, hogy tévedek. Szóval ittam ilyen pálinkát (Várda-drink), ami finom volt, íze távolról a whisky-re emlékeztetett de köze sem volt a bodzaszörpnél megszokott légies, üdeséghez. Ami természetes, hiszen más a virág és más a bogyó.
2. Saját ötlet volt ezek után a virágzatból, cukorból, citromból, borkősavból készült bodzaszörp leerjesztése (kipróbáltam: nem volt gond az erjedéssel, de ez ahogy írod a cukor mennyiségén is múlik). Az eredmény gyanús, sőt a CIF-affér miatt olyan óvatos lettem, hogy meg se kóstoltam.
Idén két új kísérletet terveztem be. Újrapróbálom a virágos változatot és belevágok egy bogyós kalandba is.
A citrom illatra visszatérve. Ha az üstöt fémtisztára kisikáltad anno, és maradt benne citromillat, akkor elképzelhető, hogy semmi mérgezéstől nem kell tartanod, hiszen az illatanyagok hihetetlenül kis koncentrációban is képesek illatozni. Ha meg csak úgy tessék-lássék módjára tisztogattad meg az üstöt (esetleg lekozmált üledék is volt és azt nem jól távolítottad el), akkor én sokkal óvatosabb lennék. No, meg a nedű mennyisége is belejátszik, hogy érdemes-e kínlódni vele.
Megpróbálhatsz a nedű mennyiségétől függöen egy-két széntablettát durvára megtörve hozzákeverni, állni hagyni, többször felkeverni, megint állni hagyni és végül a tisztájával kezdve vattán keresztül leszűrni. Lehet, hogy ez az aroma egy részét is ki fogja vonni és az lehet, hogy a citromillat továbbra is marad. De egy esély, amit magam vegyészként is megpróbálnék.
Kisérletezni kell!
Frimi
Említettem, hogy - és most általánossabban fogalmazok - amiben cukor van, az mind kierjeszthető. Persze a sok cukor meg konzervál. De ezt nyilván eddig is tudtad. Ha úgy véled, hogy a bodzavirág adja az aromát, akkor kierjesztett bodzaitalt (nem szörpből, mert abban már nagyon sok a cukor és nem erejed ki!) próbálj lefőzni. Itthon néha-néha mi is csinálunk bodzaszörpöt bodza virágból és nagyon kedveljük is, de soha se tudtam eldönteni, hogy az üdítő ízben mekkora szerepe van a citromnak.
Én inkább a bogyóra "gyanakodom", hiszen az is gyíümölcs és nyilván van cukor tartalma is.
Frimi
Épp ez a dilemma lényege: a citromillat akár természetes is lehet. Lehet. Így most se a kiöntésre se a kóstolásra nem szántam még rá magam.
Legjobb lenne idén újra elvégezni a kísérletet. A célom a friss üde bodzaszörp jelleget valahogy átvinni a pálinkába - lehet, hogy hülyeség. De kellene egy bogyós erjesztést is csinálni. Ha belevágok, akkor szólok majd.
bikercat, aliszultan,
rézüstöm van és ha lekvárt főznék, ez esetleg gondot is jelenthetne a nemkívánatos ízek keletkezése miatt, azonban lepárláskor ezek az ízanyagok megmaradnak az üstben, a párlatba nem mennek át.
Bár nincs pontos receptem, de mint vegyész mondom neked, hogy elvileg a széklábából is lehet pálinkát főzni, ha van benne elég cukor, hogy kierjedjen... :-))
A viccet félretéve, semmi különös eltérés nem lehet szerintem más kommersz gyümölcspálinka készítéshez képest. Nagyon valószínűnek tartom, hogy érett bogyóból kell készíteni (én ezt tenném), már csak azért is, mert máshol ebben a növényben nem lehet sehol kierejedésre képes cukor. No, meg ízanyag is itt van a legtöbb. Ugyanolyan cefrét készítenék, mint mondjuk barackból - figyelembe véve azt is, hogy feltételezésem szerint a bogyóban azért kevesebb a cukor, mint az érett barackban. Ezért nem ártana egy kis kristálycukorral feljavítani a cefrét(ami egyébként a jogszabályok szerint tilos!). Kierjesztés, és jöhet a lefőzés...
Frimi
Ez érdekes. Most csak a bodza kezdi ki a rezet és ezért az befolyásolja az ízt, vagy általában tetted ezt a megállapítást? Csak azért kérdem, mert a hivatalos lefőzés mindig rézberendezésben történik.
Végignéztem a régi könyveimet és csak lekvárokat találtam bodzailag. Megjegyzésnél olvastam, hogy nem szabad sérült falú, vagy réz edényben főzni, mert az később befolyásolja az ízét.
No, ez érdekes.
Tavaly egy erős bodzaszörpöt csináltam (cukor, citrom, bodzavirág, víz), amit leerjesztetettem és lepároltam. Előtte azonban Cif-fel kisúroltam a kicsit kozmás üstöt :(((
Azóta nem tudom, hogy a párlatnak természetesen vagy a rendesen ki nem öblített CIF miatt van erősen citromos illata. Nem is mertem még megkóstolni...
Egyébként az igazi bodzpálinkát azt hiszem bodzabogyóból készítik. Egyszer ittam (Várda Drink), kifejezetten finom volt.
Hogy a zöld dió mikor jó likőrnek, pontosan nem tudom, de gondolom, nem áll messze attól az álllapottól, amikor befőttnek teszik el. Ekkor pedig már majdnem teljesen kifejlett nagyságú és tűvel át lehet szúrni, vagyis a héj még nem keményedett meg. De hogy pontos voltam-e, azt nézd meg egy szakácskönyvben.
Frimi
Aha.
Ezt nem tudom, hogy lehet korrekten meghatározni. Én egyszer csináltam, úgy érzésre. Próbáltam elkapni azt a pillanatot, amikor a héj még éppen nem keményedik. de vajon így helyes-e?
Ezt most nem egészen értem. Illetve amennyiben a dióbél-zöld dió közti választásról szólt a kérdés, akkor igazad van: a dióbelet ilyesmire nem használják.
Amennyire tudom az érett dió(bél) tartalmaz cukrot, de egyfelől nem túl sokat másfelől meg ismerve a pucolt dió árát igen drága lenne.
Sztem max. valamilyen semleges ízű szeszt lehet dióval (esetleg zöld dióval) ízesíteni. Igaz ekkor már nem beszélhetünk pálinkáról.
Szerintem először próbáld meg a 70 %-ost úgy, ahogy van. A fűszerekből bizonyos ízanyagok jobban oldódnak kimagasabb alkohol-koncentráció esetén, de ilyen szempontből a 70 meg a 96 % között nem lehet olyan egetverő nagy különbség. Mondom én hasraütve. De a legérdekesebb lenne egy kísérlet lenne - ne higgy a híreszteléseknek, a rengeteg tévhitnek: próbáld ki magad.
A diópálinkán valójában a diólékőrt értik az emberek. Magából a dióból szerintem nem lehet pálinkát főzni.
Kedves konyak, köszi, az otthoni recipére szívesen várok, de mondcsak, honnan szerezzek 96 százalékos szeszt? 70 %-osból (ami kapható) némi számolás után forraljak ki 96 %-ost?
A pálinka is a dióra vonatkozott... Vagy az nonszensz?
"DIÓLIKŐR
Hozzávalók: 50 dkg fiatal zöld dió, tiszta szesz, cukor szirup, fahéj, szegfűszeg, szegfűbors, gyömbér.
Elkészítése: A zöld diót megmossuk, felaprítjuk vagy összevagdaljuk és egy befőttesüveg aljára tesszük. Felöntjük annyi tiszta szesszel, amennyi éppen ellepi. Beledobunk pár szem szegfűborsot, 2--3 szem szegfűszeget, fahéjdarabkákat és durvára tördelt gyömbérgyökeret. Az üveget bekötjük és 2 hónapig állni hagyjuk. Ezután leszűrjük és ízlés szerint cukorsziruppal higítjuk, amit kanalanként keverünk a kivonathoz.
Újabb két hónap érlelés után palackozunk. Száraz, hűvös helyen tároljuk."
ezt most találtam. Tiszta szesz alatt a 96%-os érti a recept, a 100 %-ossal ne próbálkozz, mert az jó eséllyel benzolról van desztillálva, ezért rém egészségtelen. De még jobb, ha valami semlegesebb ízű, vagy a diós ízzel esetleg harmonizáló tömény pálinkából indulsz ki. Van otthon egy bonyolultabb receptem is, he nem felejtem el, akkor előszedem.
Ami a baromi jó pálinka előállítását illeti, a topikon bőven találsz útmutatást, de konkrét kérdésekre is szívesen válaszolunk.
Hagyd innem a politikát... Ez a topic adig működik, amíg ilyesmit nem írkálunk.
Lényeg: adjatok jó tanácsot, hogyan tehetnék szert igazi-baromijó-eredeti diólikörre és/vagy pálinkára?
Úgy hallottam, a szembenülő kollégától, hogy amikor megérkezett még 26 kilónyi volt, és nem Vilmos, hanem Kálmán.
Az íze viszont nagyon finom volt. Csak sajnos hamar elfogyott, mert pálinkaszagra gyűlt a sok szomjas ember. :)
Érdekességként említem, hogy nekem volt szerencsém a közelmúltban házilagosan készített banánpálinkát inni. Olyan banánból csinálták, amelyik már kezdett barna foltokat kapni, ugyanis ott (Ausztráliában) ezt a termelő már nem tudja eladni a piacon. Persze az erősebben barna még jobb, a magasabb cukortartalom és az aromák miatt. (Ott ugyanis csak az egyenletesen aranysárgára érett banánt veszik meg.) A csömöszölés itt viszonylag egyszerű művelet. Az illető emlékezetem szerint állandó hőmérsékleten főz (ma már nem emlékezem, hogy mennyi volt ez a hőfok, de úgy 75 fok körül - gőzhőmérséklet) addig, amig jön le valami.
Ezután mégegyszer desztillál és végül esővízzel állítja be a végső koncentrációt. Ő 45 fokra, én meg erősködtem, hogy 52-re hígitsa, mert ismereteim szerint ez a koncentráció az igazi! A különbség nem nagyon érződik..., de a 40 fok olykor opalizál.
Maga a pálinka nem túlságosan aromás - mint ahogy maga a gyümölcs sem. Ízjavítóként - mint minden más pálinkába - lehet(ne) aszalványt beletenni, de ezt az illető nem csinálja. (Magam hajdanán barackpálinkát ízesítettem imígyen és ezt mindenkinek erősen tudom ajánlani.)
U.i.: Nagyon örülnék RUM készítési tanácsoknak, főleg ami az aromásítást illeti!!!
Frimi
Félig tartozik csak ide, de szilveszterkor olyan házi pálinkát ittam, hogy csak na. Aszu törköly pálinka volt, ami hat éve állt a tölgyfa hordóban. Ilyen pálinkát nem szokás csinálni, főleg nem szokás hat évig érlelni. De megérte :)
"Jobb helyeken ezt már zárt rendszerű klóracél tartályokban készítik "
Hmmm...ez a klóracél... Van ilyen anyag? Vagy a korrózióálló acél rövidítéséből (korr.acél) bunkóék által használt kóracél tovább-bunkósodása?
Sch.
Kösz,
Érdekes, hogy eddigi legjobb törkölyömet valóban december közepén főztem ki. Csak azért kérdeztem az időpontot, mert mindig félek, hogy elszáll, elecetesedik a drága anyag. Meg aztán látszólag legkésőbb három hét alatt nekem be is fejezi a forrást, azután meg minek várjak. Ezen agyalok, de lehet, hogy megint inkább várok, lezárom légmentesen a hordókat és fohászkodom, hogy ennek inkább jó, mint rossz hatása legyen.
Na ja :)
Komolyabbra fordítva a szót, hordós tároláskor valóban egyrészt csökken a pálinka összmenyisége. Cognag környékén ahol akár 25 évig is érlelhetnek, az évi rendes veszteséget az "angyalok jussának" nevezik.
Másrészt a szeszfok is csökken, ezért is kell a visszahigítatlan párlatot érlelni majd palackozáskor a kívánt szintre higítani.
Kedves TTAMAS,
ha megnézed a topikcímet, akkor hamar rájössz, hogy itt olyan dolgok, mit főzetési jegy, meg fináncok egészen offtopicnak minősülnek :))).
Csak óvatosan a pálinkaeltevéssel, tudok olyan esetről, amikor valaki eltett fahordóban pálinkát a lánya esküvőjére. Előrelátó volt, eltette a főzetési jegyet is. A pálinka szeszfoka viszont a tárolás során csökkent és a fináncok jól agyonbirságolták a szerencsétlent, mert az alacsonyabb szeszfok miatt nem fogadták el a papírt a legális származásról. Meg persze a páleszt is elkobozták.
apa,
én most nyomulok 17 fokos furmint törköllyel. Barátomék a múlt heti esőn megijedve szombaton leszedték :(
Szerencsére elég kíméletesen van kipréselve, lédús az állaga. Elhatároztam, hogy most először megpróbálom csak így magában, cukor nélkül erjeszteni. Elvileg kevesebb, de minőségibb párlatot kell majd kapjak. Kérdéseim vannak a cserszegi törkölyöddel kapcsolatban:
1. tettél-e bele cukrot?
2. mennyi idő alatt forrt ki? (kiforrt-e már?)
Szai moga :)
Nagyobb vásárokon, mesterségek ünnepén, kézműves rendezvényeken lehet találkozni kádárokkal, akik megrendelésre készítenek ilyesmit. Az 5 literes hordó nem valami komoly, szerintem érdemesebb 10 literest venni, még ha nem is töltöd tele. Amúgy ha jó a hordó, csak beleöntöd és kész. Nem kell, hogy tele legyen, a tömény szesz eláll darabban is. Apropos, akik párlatokat érlelnek, tudomásom szerint a 70-80 fokos tömény szeszt tartják a hordóban és csak az érlelés befejeztével állítják be a ~45 körüli szeszfokot. Ha új hordót veszel, akkor esetleg "be kell avatni" de ennek mikéntjébe a mester majd "beavat". Ami még fontos, hogy a pálinkás hordót is célszerű hűvös, nem száraz helyen tartani, hogy a nedű belőle el ne illanjon. Ugyanezért nem árt ha a dugó jól zár - akár le is pecsételheted.
Szaisztok!
Eltennék pár liter páleszt, lehetöleg hordóban.
Hol tudok hordot venni? (ha már hordó, akkor tölgyfa ..., kb. 5 literest ?)
Hogy megy a pálinka eltevése?
Egyszerüen betöltöm a hordóba ?
Nem kell lepecsételni a dugót ?
Szia shepy,
az idézet az üstről szól és nem a hűtőről. Az üstben magas hőmérsékleten, órákig forr a bonyolult összetételű anyag, itt van idő esetleges reakciókra, katalizásálásra. A hűtőn meg 10-30 s alatt egyre hűlve átszalad egy sokkal homogénebb elegy.
Tehát az üst anyaga legyen réz, a hűtő meg mindegy.
Sziasztok Mesterek!! és Fogyasztók!!
Rábukkantam erre a témára hála istennek, örülök neki.
Sajnos az eddig említett irodalomhoz nem tudtam hozzájutni, pedig érdekel a dolog.
Már főztem itókát, még pedig tavaly a lakdoalmamra.
Alma és körte keveréke volt, de mivel az alma viszonylag semleges ízű, így a körte aromája érződött. Komolyan mondom isteni finom volt. Az öregek, akik nagy szakértői az minősítésnek, azt mondták hogy ebből tegyek el, mert igen fogyós lesz. Igazuk volt.
Idén sajna nem tudtam produkálni, mert nem volt jó a termés (legalább is felénk).
Az üveg-kontra-réz spirál témára én is azt hallottam, hogy az almához pl. kimondottan kell a réz spirálcső.
Idézem az olvasottakat:
Lepárlás (desztilláció) és finomítás
A kierjedt cefréből a lepárlás segítségével távolítják el az illó anyagokat, amelyek újra cseppfolyósodva alkotják a pálinkát. A lepárlás hagyományos rézből készült ún. kisüstön többlépcsős desztillációval történik (a vörösréz alkalmazása elengedhetetlen az aromaanyagok kialakításában játszott katalizátor-hatás miatt).
Stb.stb.
Forrás:
Magyar Élelmiszerkönyv
U.i.: ha esetleg tudna valaki segíteni az adott könyvek-ha csak ideiglenes- tanulmányozásában, hálás lennék.
Szia,
elolvastam, amit írtam és igazad van, összekertem. Így kellett volna:
legjobbak a vörös valamint a félig ringló (fosóka) felé hajló, lucskos-édes fajták A kettő ugyanis messze nem ugyanaz. Szerintem a vörös (veres) szilva is jó, ha jól megérik, de a fosóka talán még királyabb.
De bármelyik szilva jobb, mint az idei elfagyott semmi.
Jó hír: az őszibarack, amit már egyszer átpároltam, nagyon igéretes...
Szamosparti szülőfalumban a veres szilvát semmire se tartották pálinka-ügyileg. Azt csak mi, gyerekek élveztük, mert a fáramászás szempontjából jobb volt a többinél.
Pálinkát az ún. fosószilvából főznek arrafelé (Szatmár), ami apró, gömbölyű, nem magvaváló, és rengeteg van a fán belőle. Rendkívül igénytelen, az út szélén megterem, minden gondozás nélkül. Sajna, már az ország túlsó felében élek, ritkán jutok olyan finom csemegéhez, mint az ottani szilvórium...
Szija laja!
Nekem is az a tapasztalatom, hogy egy éves nem hordós érlelés/pihentetés után is klasszissal jobb a pálinka. Illatok és ízek jönnek elő a "semmiből" és általában valami balzsamos háttérérzet is megjelenik. Hosszabb távú érlelési tapasztalatom nem nagyon van - talán annyit tudok megállaptani, hogy a jelzett minőségjavulás két év utám megáll. Hanyatlást eddig még nem tapasztaltam.
Várom, hogy egyszer majd hordóim legyenek, no abban lehet majd konyakot csinálni...
Az említett sárgás színt nem tudom, mire vélni, árnyalatot az ágyaspálinkák és a hordós cuccok kapnak. Szerintem.
Szilavajtáknál szerintem a legjobbak a vörös, félig ringló (fosóka) felé hajló, lucskos-édes fajták. Ezek közvetlenül evésre nem is az igaziak, lekvárt se nagyon lehet főzni belőlük. Annál inkább szilvóriumot.
Javult. Nagyot. Most tavasszal az utosó főzet(2000es), észrevehetően kategóriát váltott, kicsit enyhe sárga színt vett fel(sötét helyen, üveg demizsonban van tárolva), ez miért van? Mikor lejött a főzőből már akkor látszott rajta, hogy jobb azoknál mint amiket az előző években főztek a közeli családban, persze akkor még egy kicsit kapart, de most annyira finom, hogy egy családi összeröffenésen elfogy 1 liter. Pedig csak ebéd előtt, étvágygerjesztőként van felszolgálva - laja napkor 4 rundot öntöttem, ki kellett menni a kamrába újratölteni az üveget. Persze elfogult is vagyok iránta.
Most azonban - 2 év termés nélkül - rájöttem hogy az öreg szilvafáink helyére kellene már fiatalítani is. Tök szárazak már a gallyak vége - monília és öregek is a fák. Kérdés: melyik fajta szilvából lehet a legjobb pálinkát főzni szerintetek? (lehetőleg olyat mondjatok, ami lerázható, mert a Bódi szilva fáról szedése elég "kényelmetlen".)
Fájdalom. Ilyenkor felértékelődnek az elmúlt évekből származó készletek :)
Egy kérdés jut eszembe erről: észreveszte-e valamilyen változást az évek múlásával a pálinkákon? Javulnak, romlanak?
Ja még egy dolog:
a közeljövőben lesz lehetőségem egy kis szőlőtelepítésre. A majdani ültetvény egy részének gyümölcséből mindenképpen pálinkát fogok főzni. Van valami tapasztalatod, hogy milyen fajták jobbak ebből a szempontból?
Kedves DirtyJoke,
a vicc lehet kicsit piszkos, de a pálinka legyen tiszta - hajrá neked is!
Mint ahogy az is tisztára formaság, hogy ki lenne itt a topik nyitója és gazdája. A dolog veleje az élénk tapasztalatcsere s én azért kotyogok aránylag sokat, hogy ez el ne haljon. Tapasztalt, öreg mesternek pedig akkor fogom érezni magam, amikor először csapraverem 15 éve érlelt pálinkámat rejtő kis tölgyfahordómat. Mivel hordóm még nincs, ez a titulus kicsit még várat magára :).
De annyit még: egy érdekes ötletet forgatok a fejemben, mely ha megérik, akkor elő fogok vele itt rukkolni...
jó nézni, ahogy szépen gyarapodik a topik, őszintén örülök neki.
nos, hosszabb távollét után épp most sebtében futom át a lemaradást. a helyzet az, hogy a topiknyitó DirtyJoke nickem csak egy amolyan gyorsban kreált dolog volt, egy ideje már nem nagyon frekventálom.
de sebaj, attól még a téma - egyelőre még inkább csak amatőr, ám lelkes - rajongójaként azon vagyok, hogy minél előbb saját tapasztalatokról számolhassak be ;-)
ja: és arra is gondoltam még, hogy ha már egyszer volt lehetőség topikösszevonásra, talán nincs akadálya annak sem, hogy a topiknyitó megtiszteltetést - ha beleegyeztek - átadjuk curvoisier mesternek, aki szvsz nálamnál jóval autentikusabb birtokosa lehetne e státusznak. vélemény?
Azannya!
Hadd kukacoskodjak :) Nem lehet, hogy most a kánikulában, akár 5-10 fokkal is melegebb a pálinkád és ezért oldódott fel az opálos kiválás? Mi lenne, ha egy adagot két órára hűtőbe raknál?
Nehogy zaklatásnak vedd különben, tényleg csak a "tudományos" kiváncsiság illetve a tapasztalatok összegyűjtésének vágya hajt :)
Kedves lajafix,
kösz az ajánlatot, mi tagadás, elég sokat mozgok 'Pesten', de még inkább Budán, ahol lakom. A nagylelkű felajánlás megmelengette a szívemet, komolyan. Hosszútávú álmom egy, mondjuk 'szakértői ankét' és kölcsönös kóstoló összehozása. Klassz lenne, hm? Majd ott beszélünk a barackról...
Amúgy a topik ügyét szívemen viselem, de azért túlzás, hogy az enyém lenne :)
P.s.
Itten topikösszevonás történt, így már több, mint száz hozzászólásnál tartunk :)
Szilva: Kunkarcagon csak immel-ámmal lesz, de jó hogy nem adtuk el a 2000est. Mer' tavaly se volt. 1 évig még talán kitart. Pedig készültem, hogy a topikban leírtakat alkalmazom. Majd csak jövőre.
Örömmel jelentem, hogy nemrég értesített az akvárium, hogy az én példányom is megvan. Örömömben felhívtam őket; holnap postázzák, mert én már a futárnak messze vagyok. Mégegyszer köszönöm neked, hogy megismertettél az online-antikváriummal, azóta már mást is rendeltem onnan.
Szesztestvéri üdvözlettel
Schlumberger
Köszi, akkor ezt a tapasztalatot is regisztráltuk az utókor számára.
Rossz hír: a sárgabarack a késői fagy miatt idén is kaputt s valamiért úgy látszik, hogy a szilva sem lesz fényes....
Hi!
Soha se minősítsed marhaságnak, ha valamit nem tudsz és megkérdezed! Ha az ember soha nem kérdezne semmit, akkor buta maradna!!!
A répacukorból nem kerül bele a szeszbe semmiféle ártalmas anyag. Csak abban az esetben, ha már eleve benne volt, de akkor az szennyezés lenne, meg maga a cukor is ártott volna. A cukor jelenléte szerintem azért nem kívánatos, nehogy egyszerre csak azután a párlatnak már semmi köze ne legyen a gyümölcshöz! Lásd cukorcefre, amiből bort készítenek, ha a fináncok nem eléggé éberek...
Frimi
Gondolom nem is az alkoholmolekulákkal lehet gond, hanem a répacukorból belekerülő egyéb anyagok esetleges származékaiból ami a gyümölcscukorból nem keletkezik. Persze Tőled mint hozzáértőtől kérdezem, hogy most mekkora marhaságot mondtam. :)
Hi!
Akkor nekem pechem volt a birsalma pálinkával...
Egy dolog a nyilatkozat, más dolog a tény...Szeretném látni azt a pálinkafőzdét, amely elkezdi elemzegetni, hogy melyik molekula etilalkohol ketkezett gyümölcscukorból és melyik répacukorból... Bár lehet, hogy túlságosan naiv vagyok és pl. Magyarországon mindenhol és mindig számlát adnak...
Frimi
Ezt csak alátámasztani tudom. (Mint ahogy éngemet a zasztal, Uraim) Egyszer ittam birspáleszt, és nem volt semmi baja. Olyan volt, mint egy hp-nek lennie kell.
"Birsalmából készített pedig ihatalan (kipróbáltam!).
Cáfolat: NAGYON FINOM birsalma pálinkát kaptunk, majd megkérdezem, hogyan csinálták. Sötét sárga-arany a színe, kellemes zamata van.
Ha lenne pálinka tali, vinnék egy kis kóstolót. :))
Mostanában pedig nyilatkozni kell, hogy az előírt minimális mennyiségnél nem tartalmaz több cukrot a kifőzendő cefre.
Hi!
Ha igaz kincsre bukkan az ember... Ekkor már szinte az sem baj, hogy nem iható, hogy csak beszélni lehet róla..:-))
Magam is vegyész(mérnök) vagyok és csináltam többször is cefrét ill. főzettem pálinkát.
A vegyészek szerint széklábából is lehet pálinkát főzni - ha van benne cukor! :-)), mert az alkohol abból keletkezik az erjedés során. A cefre kb. 15 % alkohol tartalomig tud kierjedni, mert a magasabb alkohol tartalom már megöli az élesztőgombákat!
Mint ahogy az egyszerű szőlész is felvilágosította halálos ágyán a fiát, hogy szőlőből is lehet bort csinálni, ugy ez igaz a pálinkára is: nem kell bele feltétlen cukrot tenni! Viszont nem árt, mert ez az aromát nem gyengíti (ha olyan az alapanyag), viszont a terméket szaporítja! Jellegtelen gyümölcsből nem nagyon érdemes csinálni, mert akkor inkább csak alkohol íze lesz a dolognak! S kevés cukorot tartalmazó gyümölcsből sem nagyon...Birsalmából készített pedig ihatalan (kipróbáltam!). A csonthéjasokat minidig magozni kell, mert a magból ártalmas anyagok kerülnek át a párlatba és az ízt is rontják!
Ha otthon főzöl - ami tilos és egészségtelen is a szennyeződési lehetőségek miatt -, akkor az un. rézelejét mindig el kell önteni: ez ugyanis mindenféle káros és rosszízű anyagot tartalmaz (pl. metilalkoholt, a túlerjedés miatt keletkezett ecetsav rézsóit, un. kozmaolajokat meg egyebeket.) A desztilláció, azaz a főzés során a párlat egyre higul, egyre kevesebb alkohol (és ízanyag) és egyre több víz jön le folyamatosan. Pálinkafőzdékben ezért csak bizonyos koncentrációig (azt hiszem, hogy 65 fok körül) főzik le (mert többe kerül a tüzelő, mint amennyit törvényesen felszámíthatnak a főzés költségeként), majd vízzel állítják be az 52 fokos végterméket. Egyébként pálinkafőzdékben kétszer főzik ki, azaz az első párlatot mégegyszer desztillálják, hogy a szennyező anyagokat eltávolítsák!
Sose főzz otthon, mert tilos és egyébként sem tudsz megfelelő minőséget előállítani! Viszont egy főzdében legalább 4-500 liter cefre szükséges egy üsthöz. Ha nincs ennyi, akkor összeöntik másokéval azt a cefrét, amit te nagy gonndal készítettél el és akkor meg bekerülhet akár János bácsi bennfelejtett cipőjének a leve is aromaként...:-)))
Proszit!
Frimi
A városban tanuló diák hazamegy. Édesanyja ezzel várja:
- Kisfiam, de jó, hogy itt vagy, levágtam egy tyúkot a kedvedért, mit főzzek belőle?
- Pálinkát, édesanyám!
Nagyonis. Két felvonás között a legjobb amit megtehet az ember az egy kóserfeles, lehet szuszogni a szomszéd székekre/színészkollégákra.
Eh, mikor lesz már vége a munkaidőnek, ungarograppára vágyódom. :-)
Cukornádpáleszest kérdeznék most:
Nem-e tudja-e valaki véletlenbőle, hol lehet Havana Club Gold-ot beszerezni?
Ezeddig csak a kasztróban ihatom, nem is sokkal drágább a sima fehér havannaklubnál, de sokkal mélyebb, markánsabb íze van, hordós érlelésű rendesen.
Sajna még sehol se nem láttam legszebb fővárosunkban sem, segítség.
Hulud
"La mia Fiordiligi
Tradirmi non sa:
Uguale in lei credo
Costanza e beltŕ."
/Mozart - Cosě fan tutte/
Volt valaki a gyulai Pálinka fesztiválon?
(lehet, hogy van a neten valami róla?)
Nekünk is őrségi pálinkánk van, saját, körte, lehet - elvileg - 67 fokos, de az tényleg nagyon ütős.
Én a Stroh rumot sem bírom meginni, az 60-62, ha jól emlékszem.
Mostan meg kaptunk egy üveg birsalma páleszt.
Nagyon finomka.
A legdurvább egy gazda szerint 67 százalékos Vackor Pálinka volt. Őrségben. Ihaj. Nem tudom, hazudott-e az öreg, de talajt fogtam tőle. Nehezen bár, de még lehetett érezni, hogy mennyei íze van.
Szia pint,
úgy érted, hogy az aktívszénre szoruló bornak már úgyis annyi? Ha igen, van igazságod. Azt a bort a talán legjobb lepárolni:)
kedves apa,
én azt hittem, elég fél órát állni hagyni, de ebben egyáltalán nem vagyok biztos. Kiváncsi vagyok, mire jutsz a szűréssel.
Az biztos, hogy össze kell törni és a lébe beszórva tökfekete lesz minden. De erre van a szűrőpapír. Ha elég finom, akkor azon a szénpor sem megy át.
A borbolti szén is finom ám, szerintem ahhoz is jó papír kell!
Egy magyar apa,
gyors, általános leírás: kell 1 literhez késhegynyi aktív szén bele a páliba. Jól elkeverni, esetleg fél órát állni hagyni. Utána kell szűrőpapír+tölcsér, de félő, hogy ezzel elég lassan fog menni a dolog. Azért ki lehet kisebb menyiséggel próbálni. Ideális esetben kellene egy kis vákuum, szívólombik, Büchner tölcsér hozzá...
Sikeresen vettem az antikváriumi regisztrációt, és előjegyeztem a szakirodalmat. Sajnos, három előjegyzés már van előttem. Mások ügyesebbek voltak. De azért köszönöm, hogy elmagyaráztad - én késlekedtem a regisztrációval, nem volt időm rá eddig...
Sch.
ja, még valami:
bár szerényen elhallgattam, de szakvéleményem nekem is részben a szakirodalomban olvasottakra alapul :)
(persze sok mindent alátámasztott a személyes tapasztalat is)
Egy magyar apa,
gratulálok a sikeres főzetéshez. Az cucc szerintem meg fogja hálálni az érlelést idővel egyre jobb lesz. Ha nekem ilyen mennyiség állna rendelkezésre, nagyon megfontolnám egy ~20 l-es hordó beszerzését... :)
Lentebb valaki emlite, hogy a hazilagos, sajat fogyasztasra torteno palinkafozes is torvenybe utkozo cselekedet. Hol lehet ennek utanajarni? Mielott beszereznek egy desztillalo berendezest, szeretnem tudni, hogy mire szamithatok....
Sikerült megszereznem Keller Miklós Borpárlat és gyümölcspálinka 1977 Mezőgazdasági Kiadó művét.
(Külön fejezet tárgyalja a színhibákat, mi pontosan egybeesik curvoisier szakvéleményével.)
'http://server2.mhc.hu/istore/control/login'
Bookline - az online antikvárium keresztül szereztem be.
Kedves magyar apa!
felvilágítanál ennek részleteiről? Nem is hallottam még online akváriumról. Hátha jutna nekem is egy példány ebből a műből.
Szesztestvéri üdvözlettel: Schlumberger
Pálinkás jóreggelt!
Véletelen tévedten ide, de azt hiszem ebben isten ujja is benne lehetett. Néhány éve költöztünk falura és a kertünkben terem némi szilva. Tavaj főzettem először pálinkát, idén újra, de a mostanival azt hiszem átvert a főző. Gyanítom, hogy nem azt a végeredményt kaptam meg ami az én cefrémből jött le. Egész nyáron gyűjtögettem a lehullott szemeket, puttyogtattam a magját, minden szemnek neve volt, naponta kevergettem pátyolgattam, cukrot még véletlen sem tettem bele. A tavaji nagyon finom lett, de az idei gyanúsan karcos ízű. Mintha cukorcefréből készült volna.Én azt hittem ilyen a pálinka. Nagyképűen megkínáltam belőle erdélyi ismerőst /ilyen a hazai sugarfree/ diplomatikusan megdícsérte, majd elővette a széki kisüstit és be kellett látnom, hogy a különbséget zongorázni lehetne. A széki pálesz lóhosszal nyert. Ilyen tiszta gyümölcsaromát még soha nem éreztem! Ezek után eldöntöttem megpróbálom legközelebb magamnak kifőzni. Ha már erre jártam, el tudná valaki magyarázni, hogyan kell pálinkát főzni? Szakértelmem, felszerelésem nincs, értelmi képességeim átlagosnak mondhatók. Ha vállalkozó szellem olvassa levelem, küldjön egy mélt a következő címre: kaldi.nagy@enternet.hu
előre is köszönöm! Azért nem kell megijedni az idei 19 liter is el fog fogyni, legfeljebb dicsekvésre nem alkalmas. A felét úgy is eladom, hogy bejöjjön a főzetési költség.
Mindenkinek helló! csabika.
Éppen lett volna...De inkább nem voltam szomjas. Dugdosom még kicsit magam elől, hadd érjen még tovább; már a múlt század 90-es évei óta megvan, ami megmaradt az üvegben. Tartogattam valami rendkívüli eseményre, de aztán egy-egy kicsit mindig megkóstoltam belőle, mert nagyon finom... Így kopott szépen az évek alatt, aztán jó pár évig nem nyúltam hozzá. Most meg nem nyílott ki. Isten óvó ujját láttam mögötte, hátha lesz még valami rendkívüli, visszatettem. Lehet, szombat este elő kell vennem, hátha eltalálják mind az ötöt, amit beixeltem :-)))
Hát már mindenkinek elfogyott a pálinkája?
Nekem még van egy kevés, évek óta dugdosott szatmári szilvóriumom. Mostanávan elővettem, de szégyenszemre nem bírtam vele. Nem tudtam lecsavarni az átkozott kupakját, annyira rászorult...
Értem. Viszont az a puffasztott kivitelű akkor nem aktív szén, hanem valami hordozóra felvitt szenet is tartalmazó dolog. Majdnem biztos vagyok benne, de utána fogok nézni.
Egyébként érdekes a szag- és ízhibák ilyetén kettéválasztása. Az szaghiba is nyilván a borban _oldott_ aránylag illékony anyag jelenlétére utal, ezért ennek a ízre is hatással kell lennie. Fordítva persze nem biztos a dolog.
Amit a szűrésről írsz igaz, ámbár az aktívszenes derítés is szűréssel végződik, csak rásegítünk, hogy nagyobb pórusú szűrő is elég legyen.
Én kétfajtát ismerek, az egyik a sűrűséget méri, a másik pedig a forráspontot. Persze mindkét eszköznél alkoholfokra skáláznak. Az egyik egy horgászúszóra emlékeztető üvegcső, a másik egy kis lepárló berendezés, amelyik a lepárlás maximális mérhető hőmérsékletéből származtatja az alkoholtartalmat.
Pedig bizony kétfajta aktívszén van, ha egy borászati boltban akarsz vásárolni, akkor biztosan megkérdezik, hogy szag vagy ízhiba miatt akarod-e megvásárolni. Gondolom szerkezetileg lehet más a kettő, az egyik az ízhibára való teljesen por alakú, a szagra előállított pedig egyfajta puffasztott kivitelű.
Egyébként zavarosodásra nem árulnak aktívszenet, bár a próbálkozásról nem beszélek le senkit, szerintem mindenesetre a szűrés a tuti.
Be kell vallanom őszintén, elfogyott az egész üveggel... Utána már csak borókapálinka volt, meg száraz vörösbor. Meg persze sör, a kevésbé kényeseknek.
Bográcsban készült, természetesen, szabadtéren...
Sch
Értesülök itt az újév hajnalán, hogy mostantól bűncselekmény, ami eddig szabálysértés volt. Mármint az otthon, saját élvezetre... Van itt jogtudó is urak? Tudjátok pontosan?
Pedig én 29-én olyan finom törkölyt ittam a vörösboros vaddisznópörkölt előtt, hogy csak na!
Szia holló!
Én eddig úgy tudtam, hogy aktv szén egyféle van. Nem tudom elképzelni, hogy milyen lenne a kétféle. Hm?
Az ioncserélt víznél valóban jobb a (esetleg kétszer) desztillált víz. De az ioncseréltben szerintem éppen nem ásványi sók maradhatnak, hanem inkább valami kevésbé ionos, nagyobb molekulájú trutyik, talán éppen az elhasznált gyantából származók.
Az opálosodást a túl későn abbahagyott lepárlás során felgyűlt magas-forrsápontú komponenseknek a nem tiszta vízzel való higításkor hozzáadott sók hatására történő kolloidos kicsapódása okozza. Ezért tartom elképelhetőnek az aktívszenes derítést (Még nem próbáltam). A kolloidok miért ne adszorbeálódnának a szén felületén?
Az aktív szeneknek 2 féle csoportja van, az egyik az ízhibákat javítja, a másik a színhibákat. Szerintem itt egyik sem jó, hiszen nincs ízhiba, meg színhiba se.
Sajnos a hibát az ioncserélt víz okozta, hiszen a desztiláltvízzel ellentétben, ebben ott vannak az ásványi sók, legközelebb csak ilyent használjon a barátod :-)...
Szerintem a szűrés egy lehetőség, csak erre egy kis szerkezet is szükségeltetik, sőt nagy mennyiség esetén még nagyobb. Házilagosan kivitelezhető egy labor szűrő, amihez kell egy állvány, egy szűrőtölcsér ( mint a filteres kávéfőzőké) és aszbeszt pehely, ez utóbbi borászati boltokban kapható, kilós kiszerelésben, amivel többszáz litert megszűrhetsz ( a barátod...). A szűrés lényege, hogy a pálinkához kevered az aszbesztpelyhet ( vigyázat! a pálinkából kivonod a szűréssel a rákkeltő anyagot, csak beszippantani nem szabad ) s ezt addig töltöd át a szűrőn, amíg tükrös italt nem kapsz. Csak arra kell vigyázni, hogy a szűrő filter mindig tele legyen, mert így a kiszűrt azbesztréteg szűrőhatása állandó lesz.
A biztosabb megoldás, s talán kényelmesebb, egyszerűbb is az újra lepárlás. Finomítani kell a nedűt, s utána csakis desztilált vízzel beállítani az alkohol tartalmat.
Pálinka derítésről még nem hallottam, de gondolom meg lehet próbálni, mint a boroknál: csersav-zselatin derítésnél, először a csersavat keverjük az italhoz, majd az oldott zselatint. Sajnos a keverési arányt kisérletezéssel lehet meghatározni, majdnem laboratóriumi munka, mondjuk kis savtartalom esetén az 1:1 arányra tippelek... Szóval ez igen bonyolult, nem javaslom... ráadásul nem is garantált a siker, mert jó néhány zavarosodást okozót nem is hatástalanít...
70%-os? Az egész végtermék vagy csak az, ami először elkezd jönni? Az opálosság érdekes, nem is igazám tudok elsőre mit mondani. Akkor tud opálos lenni, ha túl sok utópárlatot hagyunk belemenni, de ha így lenne, akkor ez levinné az alkoholfokot. Másik fontos szempont a visszahigítás, itt a higító víz só és egyéb tartalma okozhat ilyet. Nem mindig. Volt, hogy barackpálinkát Visegrádi ásványvízzel higítva sem lett gond. Úgy általában a desztillált víz jobb, mint az ioncserélt, sőt utóbbit csak akkor használnék, ha biztos lenne az eredete.
Ötleteim:
1. még egyszer átpárolni, az utópárlat egy részét eldobni, desztillált vízzel higítani.
2. Deríteni. Mondjuk aktív szénnel. Erre a porrá tört gyógyertári anyag is megfelel. Nem kell sok elsőre (kb, egy tabletta/liter), viszont a szűréshez nem túl finom szűrőpapír kellhet.
3. A derítés előtt lehetne a hidegstabilitást növelni. Nem tudom, mennyi anyagról van szó. A higított opálos pálinkát ugyanis fél-egy napra be lehetne tenni a fagyasztóba, ott a hideg miatt még több kolloid kicsapódna, ezt meg lehetne próbálni hidegen (!) gyorsan (!) finom szűrőpapíron (!) leszűrni. Ez macerás mert magától lassan szűrődik, közben felmelegszik, szóval csak kis részletekben lehet csinálni. Ha az ember elszánt, akkor vehet szívólombikot, Büchner tölcsért és vízsugárszivattyút és hipp-hopp szűr is.
Ha a hideg páliba teszed a szenet, akkor nem gond, ha szűrés közben felmelegszik. De jobb, ha a szénre nincs szükség, mert ez a kívántos aromákat is csökkentheti.
4. Faforgács. A pálinkába előzőleg kimosott, kiforralt, esetleg pörkölt eper- vagy cseresznyefa forgácsot szórsz. Ettől enyhén konyakos, barna színű lesz a lé, de a forgácsnak derítő hatása is van. A pálinka íze is gazdagabb lesz így.
1. Szerintem próbáld meg. A kozmálás a cefre sűrűségétől is függ. Egy szinte teljesen lére erjedt sárgabarackcefre esetében nem lehet gond, egy szívósabb körténél inkább. Az én rézüstömben is néha vagy egy kis kozma, nem tudom, hogy a rozsdamentes jobb-e vagy rosszabb ilyen szempontból. De egy próbát mindenféleképpen megér, az általad írt vízfürdős megoldás tényleg nagyon lassú lehet. Nagyon érdekelnek tapasztalataid!
2. Nekem az üst tetején van de jobb az üsttől a hűtőhöz vezető páracső hűtöhöz közelebbi végére applikálni (vö: szegedi pipa). Minél közelebb a hűtőhöz!
Ha Pesten mozogsz, hőmérő-beszerzésre ajánlom a Lombik Kft.-t
3.Hát utólag nem nagyon. De ha van hőmérőd és figyelsz (l. a korábbiakat) nem lesz vele gond.
Én is kérdezek: az általad említett Mester vállal esetleg másnak is ilyen jellegű munkát vagy inkább haveri/családi a kapcsolat? Én is gondolkozom egy acél üstön...
Szevusz DJ,
ezúton is kösz a topicot. Amint látod igyekszünk-igyekszünk komótosan összegyűjteni tapasztalatainkat. De jó ez így, a pálinkafőzés nem a hirtelen emberek sportja...
Pörgetjük a topicot, mi ?! :)
Szóval szent meggyőződésem, hogy desztillációval csak a illó alkotók párolognak el, a szolvatált rézionok nem. Az atomi réz pedig eleve nem oldódik vízben, sem alkoholban.
Az a tapasztalatom, hogy lepárlás után egy-két napig várni kell, hogy megtudjuk, mit is kaptunk. Meg most még nem is higítottam vissza a cuccot, tehát az alkohol elég sok még benne.
Aztán nekem úgy tűnik, hogy a kifőzés után még fél-egy évbe telik, hogy elmélyüljenek az ízek.
Majd híradással leszek.
1. én írtam:
A réz persze sokkal jobban vezeti a hőt, mint az üveg, de érdekes módon az ilyen típusú hőcserélőnél ennek nincs különösebb jelentősége ezt árnyalni kell azért. Legújabb véleményem szerint a réz jó hővezető-képessége igen is szót érdemel az üvegé mellett. A rézzel sokkal kevesebb vízzel, kisebb hűtővel érjük el ugyanazt a hűtőhatást. Ez azért mégis jelentős dolog.
2. Claude Léon írta:
a kapcsolat nem annyira erős, hogy a kék szín átérjen Biztos, hogy nem ér át,a rézionok nem fognak elpárologni.
Egyébként mi lenne, ha lenne három grümspannos rézdarabunk és azt beáztatnánk tiszta vízbe, metanolba ill. etanolba? Ha mindhárom elkékül, akkor a metanol indikáció nem működik.
3. Tegnap kiföztem a málna-ribizli-kevés földieper cefrémet. Az eredményt nem nevezem pálinkának, mert a cefrét kis cukorral tuningoltam. Még szerencse, mert alig jött valami a cuccból. Közvetetten tehát megállapítom, hogy a fenti gyümölcsöknek nagyon kicsi a cukortartalma :(
A dolog ízéről egy hét múlva lehet valamit sejteni, addig megnyugszik valamennyire. Majd beszámolok.
Hmmm...!
Rulez kísérlet lesz, végre 10-tába is lehetnénk a dolog természete felől.
De ez is több problémát felvet:
1.: ugyebár 3 párlatot kell 1-lőször levenni:
- rézeleje, lehetőleg annyi, hogy még1ccer párol6tó legyen, lát6tóan kék színnel
- a közvetlen azt követő párlatból ugyanannyi, láthatóan színtelen
- a cefre végéről is valami újrapárol6tó mennyiség
2.: a rézelejét átpártolni üveghűtőn, hogy láccon, hogy a rézzel való kapcsolat mekkora, de gyanítom, hogy a kapcsolat nem annyira erős, hogy a kék szín átérjen
3.: rézhűtőre pártolni mind3rom párlatot, külön-külön, a legutolsó párlattal kezdve, hogy senki se mond6ssa, hogy a kéket(zöldet?) má' megin' a rézeleje mosta ki, azér' nem jut a többinek ;c)
4.: persze közben bőszen címkézni a pártolásokat, nehogy valaki összekeverje.
5.: EZ A LEGFONTOSABB: a kísérleti anyag lehetőség szerinti védelmében nagyobb mennyiségű, igen jóminőségű korábbi házi szerkezeteket bekészíteni
persze annyit még meg kell jegyezzek, hogy kisebb mennyiségű metanol nem ártalmas, amennyiben megfelelő mértékben támogatjuk közben a szervezetünket ártalmatlanabb szesszel!
Ugyan!
Is 1 felől nem a metanol van az idegek ártalmára, hanem a lebontására tett erőfeszítések 1-gyik erdménye, a hangyasav (érdekességképpen a tapasztalat szerint a látóideg tud vele lekkevésbé békülni), de ha már a mérgezési tünetek megjelentek, arra már nincs terápija (legalábbis 10 éve még nem volt), tisztára minta gyilkosgalóca, pedig ott más természtű a dolog (annak még tünet előtt sem nagyon van ellenszere, utána esetleg a májtranszplantácijó :c(((()
Másfelől, ha valószínűsíthetőleg felszívódást okoztunk némi metanolnak, akkor minél sürgősebb etanolfelszívással (kismértékben orvosság, nagymértékben gyóccer) higít. Hattyuk fel.
Az arányokat sajnos nem ismerem, de régebbi finomszesszabvány még fél százaléknyi metanolt megengedett az etanolhoz viszonyítva (talán valamikor a 70-venes években módosítottak a szabványon, 0% metanolra). Ebből következőleg 1 kupica metanolra 1 lityó gyóccer? Hmmmmmmmmm....
Szia!
nem a réz maga oldódik a metanolban, hanem a réznek különböző sói, oxidok, szulfát és karbonát, egy olyan keverék, mely a rézcső belsejében a nedvesség és a levegő hatására kilakul (ez az un. grünspan). Ezek a főzés elején az érkező metanolos-etanolos-vizes-egyebes elegy hatására felodódnak és kimosódnak. Maga a víz is szép kéken oldja a réz-szulfátot. Ezt az oldatot régebben hánytatóként alkalmazták...
Szóval az egyszerű desztillálás nem tökéletes elválasztási módszer, itt mindig mindenből jön egy kicsi, tehát az általad írt indikáció sem olyan egyszerű. De ki kéne próbálni: tiszta etanol/víz elegyet forralni és jó kis állott rézhűtőn lekondenzálni. Én azt jósolom, hogy a párlat eleje itt is zöldes lenne. Nincs rézhűtőm, tehát nem tudom eldönteni a kérdést.
A metanollal persze nem jó viccelni, ezért:
- bőven el kell önteni az előpárlatot, hogy meddig, azt a hőmérő megmondja.
- a metanolosan erjedő gyümölcsök (alma vagy direkttermő szőlőfajták) kifőzésétől tartózkodni kell.
Most jut eszembe, hogy a szomszéd tisztán rezes szerkóval dolgozik, lehet, hogy ráveszem a fent kigondolt kísérlet elvégzésére.
Szeretném belyelenteni, miszerint eddigi ismereteim szerint a rézczöves hűtés a kívánatos.
A réz eleje miatt, ugyanis az a találgatásokkal szemben nem elsősorban az összegyűlt oxidréteg távozása, hanem a párlat metanolos elejének az indikálása. Merthogy a réz a metanollal hajlandó valamennyire vegyülni, ezáltal a jellemző színét is kölcsönözni.
Ha valaki rézhűtősnek van lehetősége, vegye külön a rézelejét, és elemeztesse a metanoltartalmat, ami a további, színtelen párlatokban erősem közelíti a 0-llát.
Egyébiránt sziasztok!
Ha lesz kertem valószínűleg belépek a társaságba.
P.S.:kinek büdös a szilvapálinkálya? annak is van ugyanis orvossága, csak az nem rézeleje eccerűségű.
n0ri
Izgalmas lehet a meggypálinka, egyszer én is próbálkozom majd vele.
A réz persze sokkal jobban vezeti a hőt, mint az üveg, de érdekes módon az ilyen típusú hőcserélőnél ennek nincs különösebb jelentősége. A leszálló és fokozatosan kicsapódó gőz olyan hosszú utat tesz meg az üvegspirálban, hogy bőven le tud hűlni. A rezet gyanúm szerint azért használták inkább, mert sokkal könnyebb hozzájutni és az alakítása-tekerése sem gond, ráadásul nem törik. Hátránya, hogy vigyázni kell a belsejében képződő réz-oxidra (rézeleje). Ami a rézüst használatát illeti ajánlom figyelmedbe rajony sixtus (40) sz. hozzászólását e topikban.
böröndödön,
szívesen. Cserébe esetleg megírhatnád ide a tapasztlatataidat főleg a törköllyel kapcsolatban.
párom lefőzte, de hogy milyen lett nem tudom, mert én nem tudom meginni
a meggy szörnyű nagy gond, mostanában szörpöt gyártok, mert annyi befőttet nem lehet megenni, párom azt is lefőzi, de lehet, hogy ad hozzá cukrot is, majd mmegkérdezem
a rézcsőről meg az jut eszembe, nem azért használják, mert jó a hőátadása?
Köszönettel olvastam válaszát, hamarosan nekifogok a megvalósításnak.
Közben antikváriumban (Bp. VI. Jókai u.) sikerült rábukkannom a "Gyümölcspálinkafőzés" c. '77-es könyvre, ahogy elsőre néztem, minden benne van, ami kell. Profi kiadvány.
A segítséget mégegyszer köszönöm, üdvözlettel: "Börönd Ödön"
A cseresznyével próbálkoztatok anno? Én egyszer próbáltam, de amolyan semmilyen, íztelen, jellegtelen pálinkát kaptam.
Valakinek vannak jobb tapasztalatai?
És mi újság a meggyel? Ahhoz még nem volt szerencsém, de izgat a dolog. Vagy nálatok is elfogy frissen meg befőttnek?
Bocs, jobban tettem volna, ha egy kézikönyvben ellenőrzöm az adatokat. A vödör nekünk pont jó, mert kicsi a kertünk, csak egy-egy gyümölcsfánk van (körte, barack, meggy, a cseresznyét, sajnos ki kellett vágni)
A vödör tényleg nem rossz, csak kicsit kicsi :)
A hőmérő pedig igen hasznos tuning. (Nekem van...)
Ami az eldobást illeti az elején a metanolon kívül egyéb, szúrós szagú vackok, rézhűtő esetén pedig a rézeleje is jön - ez mind nemkívánatos. A kozmaolajok az etanolnál magasabb szénatomszámű alkoholok régies elnevezése, de az utópárlat ezen kívül különböző észtereket és persze vízet is tartalmaz.
_Fontos_, hogy az általad írt hőmérséklet adatok pontatlanok. A metilalkohol forráspontja
65 C az etilalkoholé pedig 78 C. Szóval én úgy kb. 70-75 C ig szedem az eldobandó előpárlatot (itt elég gyorsan megy fel a hőmérséklet, figyelni kell). Az első átpárolásnál kb. 95 C-nál allok meg a másodiknál pedig 88-90 C kor-l.
cefrekészítéshez nagyon jó a fedeles, 16 l-es festékes vödör, persze, jól ki kell mosni. Az elejét a metilalkohol, a végét a kozmaolajak miatt kell eldobni. Ha a gőztérbe hőmérőt tudsz tenni, az a legjobb, mert a forráspont emelkedését lehet vele követni, a metilalkohol valahol 80fok körül megy el, az etil azt hiszem 95 fokon megy, tehát ezt a ftrakciót kell leszedni, amikor megemelkedik a hőmérséklet, akkor le kell állni. Egyébként meg látod is, mert a metil után leáll egy kis időre a csepegés, akkor kell alátenni az edényt és az etil után is van egy kis szünet, amikor elveszed.
Kifejezetten a törkölypálinka-készítéssel foglalkozó szakirodalomnak én is híján vagyok, de tapasztalataim alapján a következőket tudom tanácsolni:
-mennyi ideig kell érlelni
Gondolom erjesztésről van szó, érlelni a kész pálinkát lehet. Itt az általános erjesztési gyakorlatot kell követni: csak addig kell erjeszteni, amíg erjed. Ez mondjuk max egy négy hét. Ha leállt a forrás, akkor ki lehet főzni. Jó ha légmentesen zárható az erjesztőhordó és a kotyogón figyelhetjük, hogy buborékol-e még.
-mikor megfelelő
L. fent.
- mennyi a cukoradagolás
Ez kínos kérdés. Cefrébe elvileg nem való cukor és a cukrosított cefréből főzött szezes ital hamarosan már nem viselheti a pálinka nevet. A törköly annyiból speciális, hogy itt a természesetes létartalom (vagyis a kipréselt szőlőszemekben megmaradt must) igen csekély mennyiségű a cefre tömegéhez viszonyítva. Ezért szigorúan otthoni kísérletezés esetén némi cukros-vizes lédúsítás talán elnézhető. MOndjuk 2 kg cukor/50 kg anyag. De ha tovább akarunk lépni és még finomabb törkölyt szeretnénk, akkor ez nem járható út.
Először tehát minél levesebb, kevésbé préselt törkölyre van szükség. (Ha nem préselik agyon a szőlőt, akkor az a bornak is jót tesz - a Champagne-ban pezsgőnek szánt szőlőt vagy a tokaji natúresszenciát elvileg nem is préselik) Ha ez megvan nem kell különösebben vizezni sem. Másodszor lehet valami borélesztőt is adni a cefréhez, ami visszaszorítja a számunkra káros élesztők működését. Ha a must/bor savtartalma kicsi, ezt is célszerű citromsavval, borkösavval fokozni.
Ha kiforrt a cefre, ki kell főzni. Mivel még mindig óriási tömegű haszontalan szőlőhéj és -mag között van az erjedt lé, felvetődik ezeknek a szétválasztása. Erre még nincs kiforrott megoldásom, de tavaly azt csináltam, hogy egy régifajta centrifugába egy kiszuperalt trikobol szűrőzsákot tettem és ennek segítségével néhány részletben kicentrifugáltam a levet. A visszamaradt szilárd részeket egy kis plusz vízzel még érdemes alaposan átöblíteni és újra centrifúgázni. Ezt jó novemberben, hidegben csinálni, hogy a párolgási veszteség ne legyen nagy. Jól ilyenkor a belső szervek átmosása a valamelyik korábbi évjarat termesevel, mivel igen hideg tud lenni:)
-Kapható könyvcímeket is szívesen vennék.
Antikvariumban le lehet vadaszni a Palinkafozesi kislexikon c. konyvet
Sajnos a szakirodalomból nem tudtam megfelelően tájékozódni törkölyfőzéssel kapcsolatban, ezért kérném a segítségüket. Próbálkozási szinten már készítettünk (elég finom lett), de jól jönne egy kis szaktanácsadás arról, hogy mennyi ideig kell érlelni, mikor megfelelő, mennyi a cukoradagolás, satöbbi. Kapható könyvcímeket is szívesen vennék.
Előre is köszönöm: Ödön
rajony sixtus,
kösz, meghajtom a fejem, ezek szerint tényleg kémiai előnye is van a rézüst alkalmazásának. Ha egyszer nagyon ráérek majd, akkor megpróbálom kinyomozni a részleteket is. Örülök, mert ezek szerint az én rézüst+üveghűtő konfigurációm ideális.
Nem tudom, hogy mi az igazság, de nem az ujjamból szoptam:
„A borpárlat- és gyümölcspálinkafőző üstök és a hozzájuk tartozó berendezések szerkezeti anyaga már nagyon régi idők óta a réz (...). Újabb időben magyarázatot is kerestek rá, hogy miért vált be ilyen jól erre a célra a réz – azonkívül, hogy könnyen alakítható, és megmunkálása egyszerű (...). A forralás magas hőmérsékletén a (...) keletkező gőzelegyben fontos kémiai átalakulások mennek végbe, és ezt nagymértékben előmozdítja a réz katalizáló hatása. Történtek kísérletek arra (...), hogy pl. vassal helyettesítsék a rezet. Kitűnt azonban, hogy a vasüstökben főzött párlat minősége lényegesen gyengébb, s amellett egyes esetekben még kellemetlen ízű vegyületek is képződtek.” (Kmetty Gyula szerk.: Gyümölcsszeszipari kézikönyv. Műszaki K., Bp., 1965. 126. p.)
ha valahol meglátom a könyvet, nem fogok tétovázni, gyűjtöm az ilyesmit. Sajnos mostanában kevés időm van arra, hogy az antikváriumokat járjam. Addig is, én maradok kételkedésben az rézszerelvények katalitikus hatását illetően:) Az üstöm nekem is réz, de ennek más praktikus/tradicionális okai vannak.
Üdv az Úrban! Kérdéseidre válaszolva: amit a rézről meg alumíniumról mondtam, azt innen-onnan olvastam, pontos hivatkozás nélkül valóban nem vagy köteles elhinni, meglehet, tévedek. (Azért nézd meg azt a Gyümölcsszeszipari kézikönyvet, szerintem a rézről ott olvastam, de évekkel ezelőtt, tehát megcsalhat az emlékezetem.)
Régen olvashattam a szeszadóról is, így kicsit alulbecsültem Állam Bá éhségét, most viszont megnéztem (kérésed parancs). Az 1997. évi CIII. tv. 43. § (4) bek. szerint a szeszadó (az első ötven literig adott kedvezményes mérték) idén 594 Ft/ hektoliterfok, jövőre 653 Ft/hektoliterfok. Egy hektoliterfok az 2 liter 50 fokos pálinkát jelent. 10 liter tehát idén közel 3000 Ft (plusz a főzetés, plusz a szállítás,meg az idegeskedés, hogy a főző csal-e, az én cefrémből adja-e a pálinkát stb.). Legyünk inkább antialkoholisták!
rajony sixtus,
az említett kézikönyv nincs meg sajnos. Van viszont a Pálinkafőzési kézikönyv (tényleg van ilyen!). Ebben nincs szó arról, hogy a rézhűtő jobb lenne az üvegnél. Nem kötekedésből, csak érdekel, hogy pontosítanád, milyen réz-katalízisre gondolsz? Ami az aluüstöt illeti, szerintem az se gond, mivel az alumínium-sók úgysem mennek át a desztillátumba, hm?
Tényleg mi a főzetés tarifája mostan? A 2000 forint gondolom a 10 l összes adója, ugye?
A cukoradagolással kapcsolatban teljesen igazat adok. Én jövőre ki fogom próbálni, hogy ha lesz teljesen érett gyümi, akkor semmi cukrot nem teszek hozzá.
Néhány észrevétel é javaslat a témához:
Szakirodalomnak jó pl. a Gyümölcsszeszipari kézikönyv, mindent elmond a cefrekészítésről és a főzésről is. De főzetni legjobb a községi szeszfőzdénél, mert ha mondjuk nem iszol többet egy évben 10 liternél (minek több?), annak az adója kb. 2000 Ft, kibőrhatod. Mert ha megfog a finánc, belefeketedel a büntetésbe.
A rézcső jobb az üvegnél, mert katalizáló hatása van, jobb lesz a pálinka. Az alumínium (pl. kukta fazék) viszont aggályos, abból tényleg oldódnak ki nem kívánatos dolgok. Ételt se főzz benne, legfeljebb a kutyádnak.
Élesztőnek ne pékélesztőt használjatok, hanem a mezőgazdasági boltban kapható gyümölcscefre élesztőt. Az nem csak elősegíti az erjedést, hanem védi is a cefrét az ecetesedéstől és rothadástól.
A jó cefre nem büdös, de ha már kifőtt, szúrós szaga lesz, arra jönnek a fináncok.
Cukrot keveset tégy bele, mert szaporítja ugyan a pálinkát, de rontja az aromáját (vagyis a mennyiség és minőség egyensúlyát kell megtalálni).
A legfontosabb: ha se tapasztalt ismerősöd, se szakirodalmad, se megfelelő készüléked nincs, akkor ne fogj bele, mert meghalhatsz.
Világhódító kisüsti?
A magyar pálinka újabb sikerei
Káposztás János
Szerző
Felküldve: 2001. február 05.
11 . oldal
Ugyan gondolná-e bárki, hogy mostanság, amikor a biotermékek csillaga egyre magasabbra emelkedik, némelyek harcot indítanak a gyümölcsből készült kisüsti pálinkák ellen, ráadásul a nagyüzemileg előállított, kevert szeszek térnyerése érdekében? Márpedig az utóbbi években ez történt, és csupán a kis szeszfőzdék összefogásának, illetve az érvelésüket végre elfogadó kormányzati döntéseknek köszönhető, hogy a nemzetközi piacokon is nagy érdeklődést kiváltó magyar kisüsti gyümölcspálinka nem tűnt el, sőt újabb sikerekkel növelte a magyar termékek hírét-rangját – állította Császár Antal elnök, a Pálinkafőzők Társadalmi Szervezetének évnyitó közgyűlésén, amelyet a hét végén tartottak Tokajban.
Úgy négy-öt esztendővel ezelőtt indult a megszorító intézkedések sora, a szeszadók növelésével, majd folytatódott a gyümölcstermelők által kedvezményesen kifőzhető pálinka mennyiségének egyre drasztikusabb méretű leszorításával. Az első korlátokat 1998 januárjától léptették életbe, miszerint a gyümölcstermelők évente legföljebb 200 liter 50 fokos pálinka szesztartalmának megfelelő mennyiséget főzethetnek. Egy évvel később ezt a mennyiséget a felére mérsékelték.
Mindez a főként nagyüzemi érdekeket megjelenítő Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács nyomására történt, amelyek a költségvetés érdekeire hivatkozva hangoztatták: a kormány többmilliárdos bevételhez juthatna, ha a bérfőzetők által jórészt adózatlanul forgalomba hozott gyümölcspálinkát kiszorítaná a hazai piacról. A kis szeszfőzdéket üzemeltetők ennek éppen az ellenkezőjét állították: a kormány jelentős adóbevételektől fosztaná meg magát, amennyiben a lehullott vagy másként nem értékesíthető gyümölcsöket hagyná veszendőbe menni, hiszen a belőlük főzött pálinka minden literje után jelenleg is 297 forint adót fizetnek a főzetők. A bérfőzés útján kinyert, évi 5-6 millió liter pálinka esetében ez így is sok-sok milliárdra rúg, az öszszeget azonban jelentősen növelné, ha engedélyeznék a szeszadó természetben, azaz pálinkával való törlesztését, amelyet aztán a kis szeszfőzdék palackozva hozhatnának forgalomba.
A hazai kisvállalkozóknak esélyt adó elképzelést Font Sándor MDF-es és Mádi László fideszes képviselő karolta föl, és az általuk benyújtott törvénymódosítást nemrégiben a kormány is elfogadta.
Bár mindez csupán néhány héttel ezelőtt történt, a hatás máris figyelemre méltó. A bezárás gondolatával foglalkozó pálinkafőzők új beruházásokba kezdtek, és tervezik a külföldi piacokon való megjelenést. Hogy nem légvárakról van szó, azt egyebek mellett Császár Antal tarcali szeszfőzdés példája is bizonyítja: az ő aszútörkölyből főzött, különleges zamatú pálinkája máris keresett.
S ami különösképpen ígéretes: a tarcali szeszmesternek egy máris aláírt szerződés lehetőséget ad arra, hogy Kínában – magyar technológiával működő – szeszfőzdéket építsen. A néhány évvel ezelőtt halálra ítélt magyar kisüsti pálinka világhódító útjának első lépései ezek – állítják a magánvállalkozású kis szeszfőzdék működtetői.
A szifon elsősorban azért volt része az eszköznek, mert univerzális cucc volt. A törkölice esetén nincs is nagy jelentősége, bár a szőlőmag is tartalmaz valamelyes arzénvegyületeket. Főképp a barackmag okozta szörnyűségek kiszűrését célozza. A metilalkoholt is szépen megfogja az elején, még hideg korában. Így hogy elég azt egyszer kiüríteni, míg nem melegszik át.
A hűtő pedig úgy működött, hogy az az edény, amiben a csőkígyó ült, az volt a beltérben, a hűtő hűtője pedig a kültérben. Két cső kötötte össze őket, + tartozott hozzá egy kiegyenlítőtartály is (vagy 2..3 literes). Nagyon profi cucc volt, sokfélét főztek benne anno.
Csak amit kóstolni volt módom belőle: körte, alma, bor, kajszi, cseresznye+meggy, szilva+őszibarack, meg a fennemlített boros-seprős-törkölice.
Sajnos valaki rátette a mancsát, mikor a szőlő eladása után költözködés közben rövid ideig őrizetlenül volt. Poén: az illető pártíz méterrel odébb össze is törte (nyilván nem szándékosan...).
A főző valaha a sógorom dédapjának a rendelésére készült még a múlt században.
Laczy,
érdekes a beszámoló, az biztos. Megfontolandó ötlet a seprő törkölyre öntése. Én seprővel eddig egyszer próbálkoztam, most ott áll másfél liter egyelőre ~78 fokos párlat, amit még nem higítottam vissza, mert valami félelmet keltő vadságot éreztem illatában. Nem a primer illatban, hanem valahol egész mélyen. Szóval ha törköllyel keverjük, akkot lehet, hogy valamelyest megszelidül. Ámbár a jó kis törkölyt meg elronthatja. De ha te mondod, hogy fenséges volt, hát nincs okunk kételkedni ebben.
A lepárlókészség hűtőjének leírását nem egészen értettem. Pl. mi az a derítőszifon? És ha jól értem, ez egy zárt hűtőrendszer (ha egyszer hűt, aztán vissza kell hűljön...)? És hogyhogy spontán keringés? Ha van időd, részletezd kérlek ezt egy nehéz felfogásúnak...
Sajna nekem szemelyes elmenyem nincs.
Viszont iden, szatmari szilvabol (Gulacs, igen kozel Tarpahoz) fozettunk Gulacson palinkat.
Hat, ne tudjatok meg!
Szerencsere valami ismeros csinalta, ugyhogy amikor odavittuk, meg is varhattuk, hogy kifozze, igy tenyleg a sajat szilvankat kaptuk vissza! (csak kicsit csabitobb allapotban :) ).
A Szatmari Szilva meg azert na!
Szoval nem semmi!
Sok évvel ezelőtt egy alkalommal segédkeztem egy főzésnél, ami nagyon mély benyomást gyakorolt rám (igen, úgy is ;-) ).
Az alapanyag készültét majdnem csak elmondásból ismerem, bár olykor-olykor egyes mozzanatokat láttam is.
A gazda az év során a félbeli és így kissé tört borát nem újraderítette (sem nem kénnel sem nem érleléssel), hanem külön hordóba gyűjtötte. Ott az persze "derült" magának, de ez részletkérdés. A seprőt meg egy másikba. Aztán, midőn a szüret lezajla, a törkölyt egy alkalmas érlelőedénybe rakta, majd ráborította a seprőt, és a pince előtti fedett, de nem zárt részen pátyolgatta néhány hétig. Amikor jónak találta a matériát, akkor a spontán újra10tult régi bortlefejtette, a jobbik felét - manuálisan! - palackozta, a rosszabbik felét meg a cefrébe rakta az első friss seprővel együtt.
A készüllékről: Az üst vastagfalú öntöttvas, belülről vastagon zománcozva igazi üvegbázisú zománccal. Cca 50 literes, talán 60. A desztillátor üveg, kábé másfélliteres derítőszifonnal. A hűtőfolyadék természetesen víz, spontán keringéssel két edényes rendszerben (egyikben hűt, másikban hűl).
A termés pedig valami egészen speciális aromájú, sima íz- és illatkarakterű nem tolakodó tüzes nedű, mérés szerint (ősrégi fokoló, kicsit akár tévedhet is) 65%-os. Ennek kisebb része a hegyoldali forrás vizével beállítva 45%-ra, nagyobbik része ősöreg tölgyhordóba elrakva pihenni. Mind a friss, mind az érlelt változat fenséges. ... volt.
A gazda azóta már nem szőlőzik, nem pálinkázik, és még csak nem is alkoholista. Rokkant :-( .
Szerény javaslatom szerint egyesítsük erőinket a Pálinkafőzés(otthon) c. téma látogatóival. Ha nem sértő, kérem a topicgazdát, hogy a moderátorknál kérje a két téma összeragasztását. Vagy gyertek át esetleg oda. CSak azért ti, mert az a topic, kicsit fiatalabb és rovidebb. Itt a pálinkafőzés technológiai oldala domborít inkább, ott a Palinka találjuk meg. Gyertek, vagy egyesüljünk vagy amit akartok.
A zamatok legyenek velünk!
KISUSTI,
A helyesen vezetett erjesztés lényege, hogy azok es csak azok az élesztők dolgozzanak, akik a cukorból alkoholt csinálnak.
Tehát először is semmiféle rohadt gyümölcs nem kerülhet a cefrébe, csakis egészséges. Lehet persze túlérett, hullott (földes nem), kicsit aluérett (bár ez kis cukorfoka miatt nem sokat hoz a konyhára), de legjobb az ép.
Másodszor kerülni kell, hogy az erjedő cefre levegővel érintkezzen. Azok az élesztők ugyanis, melyek a mi barátaink, anaerob körülmények között dolgoznak. Legjobb tehát gyorsan bedobaálni a gyümölcsöt a fermentorba (hordó) és azonnal kotyogóval lezárni. A kotyogó fontos, mert különben a keletkező és eltávozni nem tudó szén-dioxid legkésőbb a hordó kinyitásakor moslékesőt szór szana. Az erjesztés eltart mondjuk négy, de legkésőbb hat hétig, utána viszont le kell főzni mihamarabb. Szóval a jó cefrének finom a illata. Az íze viszont vacak, keserű.
Ugy tudom, a "rezelejebol" - amit meginni nem tanacsos - takarekos nepunk reuma ellenni bedorzsoloszert szokott kesziteni. (Es annak, aki soka uldogel egy huvos zugban, sufniban* palinkafozven, elobb-utobb szuksege lesz ra.)
Reges-regen nagymamim keszitett cefret a kerti gyumolcsokbol, es a fogyasztok szerint a vegtermek akkor sikerult a legjobban, mikor par birsalma is volt benne. (Nem volt karcos.)
Szaktanacsado vegyeszek szerint pedig arra kell vigyazni, hogy a cefre ne legyen tul suru, vagy, ha az volt, fozes elott vizezni kell, hogy ne legyen a "termek" egett-kozmas izu.
Fogyasszatok mertekkel (kis mertekre gondoltam), es mindig dugjatok el belole, mert par ev mulva jobb lesz, mint uj koraban.
Egeszseg! (Wagner Urnak is!)
*Mashol meg ne fozzetek, mert illetekes szemelyek kiszagoljak!
Felhozom, vegtere is a telen esik legjobban a palinka.
A rezeleje pontosan ket dolog miatt razos. Valoban, leparlaskor a metil-alkohol elobb indul el, mint az etanol. Az alma-korte-felek erjedesekor keletkezik a legtobb metanol. De nem egyedul jon, hanem mindenfele szuros, acetonos szagu cuccal, igy az eloparlatnak elvezeti erteke se nagyon van (a metanol onmagaban nem volna kulonosebben rossz izu).
Ezen tulmenoen, ha rezcsoves hutessel uzzuk az ipart, akkor a csovon megindulo es lekondenzalo gozok lemossak a belso falon lerakodott rez-oxidot, ami szinten az eloparlatba kerul. Ez a jelenseg uvegcsoves hutesnel elmarad.
Valaki irta, hogy a cefre budos. Ez tevedes. Helyesett vezetett erjesztesnel a cefrenek kifejezetten kellemes, hivogato illata van.
Moganak igaza van (szerintem). A lepárláskor a metil-alkohol a legalacsonyabb forráspontú, így az csöpög ki először. Rettentően veszélyes, ízre (állítólag) megegyezik a rendes alkohollal, ezért nehéz megkülönböztetni őket egymástól. Kis mennyiségben vaksághoz, de úgy fél deci tiszta metil-alkohol már biztos temetőhöz vezet!!! Minden évben megtörténik, hogy néhányan az ipari metil-alkoholos tartálykocsit megcsapolják a pályaudvaron, majd ki-ki torkosságának megfelelően korházba vagy a temetőbe végzi.
Hölgyeim, uraim, a pálinka úgy készül, mint a vizeletminta: "Az elejét hagyni kell elfolyni!"
Pedig ha jo palinkat akarsz, akkor nem szabad minden vackot megtartani. Legyen szived elereszteni az elejet is es a veget is. Egy palinka akkor jo, ha gyakorlatilag etilbol es persze a sajat aromaibol all, minden mas alkohol pedig megy a selejtbe. Nem attol lesz jo, hogy karcol, meg ut. Az igazan finom szesz 53 fokosan is barsonyosan csuszik le, es lent kezd el kellemesen melegiteni, es egy kis kajaert rimankodni. Na akkor johet ra egy kis szalonnas kenyer, vagy egy jo teli tura. :-)
Hali: Csokis
Már meg is rendeltem! Yó olvasmány lesz hideg téli estéken.
Nekem az alapanyag beszerzése is gond, nem terem semmilyen gyümölcs kereskedelmi mennyiiségben a telken. Milyen könnyen föllelhető vadnövényből lehet pályinkát főzni? Pl. a boróka biztos jó, de nem tudom, hogy nálunk van-e és hol.
A, mint abszint Francia recept: végy 3000 g fehér ürmöt, 3000 g édesköménymagot, 4500 g ánizsmagot, 800 g koriandert, 400 g angelikagyökeret. Ezeket egyenletesen igen apróra (de nem porrá!) darabolva maceráld (=áztasd) 2 napig 80 liter 96*-os szesz és 70 lieter víz keverékében, majd sesztillálj le belöle 100 litert.
Svájci recept: végy 2500 g ürömfüvet, 3000 g ánizsmagot, 3000 g csillagánizst, 2500 g édesköményt, 750 g melissát, 400 g izsópot, 250 g angelikagyökeret, 250 g kálmosgyökeret, maceráld ugyancsak 2 napig 80 lityi tiszta szeszben és 70 liter vízben, s desztíllálj le belöle 100 litert.
A szeszfok 70-75%, vízzel kell higítani. Örömünkbe itt mindenképpen üröm (Artemisia absynthium) vegyül, amely nemcsak keserü, de egyik illó alkotórésze addig macerálja agyvelönket, mígnem súlyos és maradandó károsodást okoz, magyarán meghülyülünk. Ezért az abszint gyártását világszerte törvény tiltja. (Már akkor is sok helyütt tiltotta, mikor az a receptkönyv megjelent, ahonnan a fentieket kimásoltam) Ezt a mennyiséget tehát oszd vagy be, egy rövid életre, vagy szét, titkos ellenségeid között - ha nem, úgy jársz, mint szegény Verlaine (azzal a különbséggel, hogy ö tudott verset írni).
A magyar írok és költök Párizsban kóstolták meg, a szimbolisták tiszteletére, s ezért lehetett kapni jobb pesti kávéházakban is. Egy barátom pár éve Martinique-ban ivott, persze házi fözésüt: a hatást drámainak mondotta. Legutóbb pedig Pozsonyban sikerült beszerezni egy üveggel...
A legősibb módszer: nagy edényben melegítik a cefrét, a cefrére tálat tesznek, amibe a pálinka visszacsepeg. A nagy edényt lavórral fedik résmentesen, a lavórba hideg víz kerül, még jobb a hó. Kicsit macerás lepárlási módszer ...
De hol marad Wágner Úr? Talán nincs kedve a jófajta házipálinkánkkal koccintani?
Van a témának kiadott szakirodalma, bármely komolyabb könyvkereskedésben érdeklődsz, esélyed van rá, hogy kapsz belőle. A címére sajna pontosan nem emlékszem, de ha nagyon érdekel, utánanézek.
Ez egy komoly szakma, észnél légy, mert megpusztulsz te is meg a szittyóra invitált is !
Hát pont ezért nem szabad rezet használni, hogy nehogy ki kelljen önteni akár egy csepp nedűt is! Tejóatyaúristen, ennyi felelőtlen pazarlót: két nap alatt a második!! ;-)
A kenyérsütés és a disznóvágás után (előtt) fontos esemény a pálinkafőzés. Kenyér, hús, "mög a szentölt víz." Mindhárom gondos előkészületet igényel.
Az igényes gazda árgus szemekkel figyeli a gyümölcstermést. Van, aki még mielőtt lehull a gyümölcs, egyenként szedi le fáról, hogy még véletlenül se sérüljön meg. Külön edényben gyűjtögeti az érett almát, körtét, szilvát, barackot. Ebből lesz a kitűnő zamatú, tiszta pálinka. A legtöbb helyen azonban a szilva mellett a vegyes gyümölcsből főzetnek. Sokan úgy vélik, ha vegyes, akkor nem igényel különösebb gondozást. Nagyot tévednek -- mondja Petrecz Sándor, a vásárhelyi szentesi úton lévő pálinkafőzde kisegítője. Az előkészítés, de különösen az érlelés határozza majd meg a pálinka milyenségét. Fontos a folyamatos érés. Az újraindított erjedés már nem adja meg a várt eredményt. A mennyiséget is nagyban befolyásolja. Mert nem utolsó szempont az sem, hogy mennyit ad az anyag. Azt mondják a hozzáértők, hogy a leves, tiszta illatú cefre az ígéretes. Ne legyen se savanyú, se büdös, se túlzottan émelyítő.
Amikor elérkezik a főzés ideje, a gazda megszervezi a szállítást. Amolyan szertartásszerű ez is. Körbeállják a hordókat, gusztálják az anyagot, latolgatják a mennyiséget. Valamikor, bár még sok helyen így van, a művelethez hozzátartozott a főzéshez szükséges fa előkészítése is. A szőlőmetszéskor, fanyeséskor méretre vágott rőzseköteget készítettek. Ez kellett az előfűtéshez, majd vastagabb ágak, hasábok következtek. A főzőmester irányításával rakosgatták szorgosan a gazdák. Egyébként meg üldögéltek a kispadon és megvitatták a világ folyását. Manapság már sok helyütt gázzal, gázolajjal főznek. Így van ez a szentesi úton is.
Felföldi Andreával, a főzőmesterrel a gázolaj lefejtésekor váltottunk néhány szót. A fiatal hölgy e nőknek ritka foglalatosságot egy tanfolyamon sajátította el. Hamar beletanult a dologba, mint mondta. Az idén jó közepes mennyiségre számítanak, általában szilva és vegyes pálinkára. A legkevesebb, amit egy főzésre felöntenek, 300 liter. Általában 50, 50,2 fokosra hagyják a pálinkát.
Időközben újabb szállítmány érkezett. Kis János először főzet. Háromszáz liter vegyes cefréből várja az áldást.
Akinek lecsöpögött a "szentölt vize", megosztja örömét a többiekkel. Egy-egy kupica kijár mindenkinek.
<OFF>
Purusa,
az úgy megy, hogy ha már elég ideje tartózkodik az ember a kocsmában, akkor már kevés újdonságot lát, ami újabb véleménynyilvánításra ösztönözné. Így az öreg alkoholisták csak szép csendben röfögnek a sarokban egy-egy laza fröccsel az arcuk közelében, de ez nem zugivászat, hanem a mikrovilág ismeretének bölcsessége. :-)
</OFF>
A kukta kicsi, legalabb 20 l-es edeny kell (pl uzemi konyhai aluminium fazek, tetovel, hazilag barkacsolt leszorito aparattal)
Az aljara egy kis labakon allo racs kell, hogy ne egjen oda az anyag.
Altalaban a cefrebol egytized mennyisegu palinka lesz, ha jo az anyag, akkor persze tobb.
Ami elso korben lejon, az meg nem jo (pl zavaros) igy meg egyszer kell finomitani (gyk. ujra atengedni a rencceren).
A rezcsoves desztillalo nem ojjan gazos, ha az elejen kicsopogo palinkat engeded elfolyni.
Szerintem a profi fozoben, hivatalosan aze' jobb a minoseg, ezert ma' nem nyomjuk hazilag a temat a nagyfaterral.
(De jó, irokéz, hogy nem vesztél el! Meg soltika - mi az, behúzódtatok a sarokba, zugivók? : ))
Sajna a témához nem értek, összes élményem ezen a téren annyi, hogy mikor apámék házilag fôztek pálinkát, a hivatásos fôzôember a cefre - nedű arányt hallva kiröhögte ôket. Par excellence.
A rézcső nem az igazi, mert mindenféle káros dolgokat oldhat ki belőle a gőz. Lehet kapni üvegspirált is a mezőgazdasági boltokban. A kuktafazék rulez, a sípolós részére kell ráhúzni a gumicsövet, végére a spirált, és kész a lepárló. A cefrét lehetőleg ne otthon tartsd, mert olyan iszonyat büdös, hogy a verebek lehullanak tőle, mintha falnak repültek volna, ráadásul mindenbe beleissza magát sokáig megmarad a szaga. Az érlelést lehet segíteni élesztővel is, de attól büdösebb lesz a szittyó.
Ha a cefrét cukorral robbantod akkor a pálinkád is hasoonló lessz.
Ha kukta fazekot megpróbálod alulról fűteni , és hogyha rézcsöved is van a háztályiban(vagy ha tudsz lopni) akkor tekerd meg minnél több spirálformára a kuktafazekból (ha szétnem robban)
előbb utóbb gőzök jönnek ki, mondjuk ha még a rézspirált hideg viz alá teszed , akkor kis bögrédet odatarthaod és és némi nedüt
koryolhatsz is , mondjuk fejbevág.
tudatlan soltika üdv :
Finci kutya ki büdösnek találja
Először is végy kb 5-6 fm 10-12 mm átmérújű rézcsövet, tekerd fel spirál alakban, szereld be egy bádogvödörbe: kész a legfontosabb a desztilláló. Egy melegítendő, lezárt fazékban főljön a cefre, annak gőzét kell éátvezetni a réz-spirálon, mikozben a a vödörben hideg víz van, vagy áramlik.
Legjobb a valódi gyümölcscefre, de szokták cukorból is pancsolni.
