Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Egy kicsit túlzás az a 3-4X-es fafogyasztás. Ugye ezzel azt állítod, hogy max. 25-33% a hatásfok.
Nálam egy 8kW salgótarjáni van, is kiválóan teszi a dolgát. 100nm-t fűt (kb 8kW a ház hőigénye -15 fokon) 0 fok alatt tudom azt megcsinálni vele, hogy reggel parázsról gyújtva egész nap elduruzsol mindennemű túlfűtés nélkül. Ilyenkor hetente egyszer gyújtok be. Ilyen üzemben a füstcsőtől kb 1,5méterre, a kéményben 90 fok alatt van füst hőmérséklete, tehát messze nem 25% a hatásfoka. Akkor lesz ilyen gyalázatos, ha cserépkályha üzemmódban, belerak valaki 15 kiló fát, és egyszerre elégeti, és amikor már 30 fok van a házban elkezdi fojtani a levegőt...
Amúgy messze tudnak ezek 8-10 kW felett is (egy ideig) csak sok fa kell hozzá és persze tényleg rossz lesz a hatásfok
"A vaskályhával hideg lakás fogad. Egyből tüzelhet. Amíg ég a tűz meleg van: néha még panaszkodnak is, pont amiatt, hogy túl meleget is csinál néha. Amint kihűl a kályha hideg van a lakásban is. (Hányan megkérdezték már itt, de a cserépkályhás topikban is, hogy téglával körbe pakolhatják-e a kandalló kályhájukat?) A hőérzet nincs olyan jó."
Hát, igen. Ezért érdemes magát a házat hőszigetelni, hogy az a pár 10 tonna tartsa a hőt. Ne 1-2.
Abból a pénzből, amit tömegkályhára fordítana az ember egy tisztességes hőszigetelés is kijön, annak számtalan előnyével együtt.
A cserépkályháknak van un. lábazata ami általában 2 cm kilóg a fölötte lévő síkból. Tehát ha itt csak 1cm-t hagyunk a hasznos hőleadó felületnél már eleve 3 cm lesz a hátsó síknál. De tegyük fel, hogy ott alul eleve hagy a mester 2 cm-t és akkor már semmi gond.
Pityút kellene erről is megkérdezni. Apropó mintha írta volna hogy 400 eft -ja van a projektre. Akkor csak a javasolt bontott cs. jöhet számításba.
A fölösleges vita elkerülése végett csak annyit akartam mondani, hogy a tömegkályha nagyon sok esetben a leggazdaságosabb megoldás, de adódnak olyan esetek amikor mégsem.
Képzeld el azt az esetet, amikor jellemzően napi 3 órát tartózkodnak egy viszonylag rosszul szigetelt könnyűszerkezetes ingatlanban. Ilyenkor a tömegkályha egyike a leggazdaságtalanabb megoldásoknak.
Valóban nem fűtöttem vele. Ettől függetlenül, amellett, hogy alapvetően egyetértek ez ügyben az általad mondottakkal (kb képben is vagyok az elmondottak elvi hátterével) amit írtam a leírt feltételekkel esetleg mégis előállhat, különösen, mivel itt nem lakásról, hanem valamiféle üzletről van szó, melynek sem a hőszigeteltségét, sem a használatának módját nem ismerjük. Az idézett mondatom feltételes módban fogalmazódott és elég erős feltételeket is tartalmaz, hogy ne lehessen a tömegkályha indokolatlan leszólásaként értelmezni.
Arra gondoltam, hogy ha pl napi 8 vagy kevesebb órát töltenek ott, hétvégenként esetleg semmit, akkor azért csak tömegkályhával fűtve fogós feladat lehet, hogy időjárástól függően szinte mindig megfelelő hőmérsékletet lehessen tartani, amikor ott van valaki, és egyben ne legyen indokolatlanul meleg, amikor nincs. A kályha hatásfoka lehet mondjuk másfélszeres, ha a hőmennyiségnek ezen nyereségi része olyankor hagyja el a kályhát és az épületet, amikor éppen senki nem érzékeli a melegét nem lesz feltétlenül gazdaságosabb...
Azt is figyelembe kell venni, hogy nálunk más az éghajlat, mint az idézett területek egy jelentős részén.
A tömegkályha akkor nem építhető meg, ha a padló nem elég teherbíró.
Azt meg lehet erősíteni, megoldani. :-))
A jó tömegkályha általánosságban gazdaságosabb, de pl kis hőtároló tömegű faháznál, ahol csak szakaszosan tartózkodnak szerintem akár még gazdaságtalanabb és kényelmetlenebb is lehet egy azonos árú kandallókályhánál, ha nem sikerül eltalálni vele a megfelelő fűtési ritmust.
Bocs, de szerintem tévedésben vagy! Lehet még nem fűtöttél ilyen kályhával. (A tömegkályhára gondolok).
Biztosan nem gazdaságtalanabb. Jó a hatásfoka, kevés fával fel lehet fűteni: egy jól megépített kályhára gondolok persze. :-) DE! Amiért szeretik a használói, hogy egyenletesen, lassan fűt. Nagyon komfortos. Ok, hogy akkor is, ha nincs otthon, de ha hazamegy is a meleg lakás fogadja.
Ez a kis hőtároló tömegű könnyűszerkezetes dolog pedig pont fordítva működik. Emiatt szeretik többek közöttt a finneknél, Usa-ban Kanadában a tömegkályhákat. A ház könnyűszerkezetes. Fal hőtárolása alig valami. Pont maga a kályha tárolja a hőt :-))
És működik a dolog. Nem fűtik túl, ilyen veszély nincs. Aki használt már ilyet tudja.
A vaskályhával hideg lakás fogad. Egyből tüzelhet. Amíg ég a tűz meleg van: néha még panaszkodnak is, pont amiatt, hogy túl meleget is csinál néha. Amint kihűl a kályha hideg van a lakásban is. (Hányan megkérdezték már itt, de a cserépkályhás topikban is, hogy téglával körbe pakolhatják-e a kandalló kályhájukat?) A hőérzet nincs olyan jó.
Ezt a kérdező úgy érti hogy közel a falhoz. Mondjuk 5 - 10 cm távolságra. Egy faházról lenne szó ahová egy tömegkályhának vélt' tömeggyártással' előállított kályhát kíván beállítani. A falhoz közel lehet tenni bármilyen kályhát - megfelelő hőszigeteléssel.
Én pedig a falra építésen a falra építést értettem. Konkrétan van ez a hülye cserépkályhás szokás, amikor a cserépkályhát ráépítik: =>értsd nekitolják a hátát a válaszfalnak!) a hátsó falra. Így 'megspórolják' a hátsó csempesort. A megrendelő örül, hogy olcsóbb, miközben szerintem ráfaragott. Mer csak 3 oldala fűt a kályhának. Kifizetett n-1 Ft-ot, de ebből csak 60-65%-a fűt, 35-40% meg 'csak úgy meg lett építve.
Szigetelés ide, vagy oda (persze kell a szigetelés a tűzvédelem miatt, de amúgy tök fölösleges lenne, ha úgy építenék meg: ahogy a józan paraszti ész is diktálná.
Ha ezt tömegkályhával is építik -nem tudom ki, bár láttunk már itt rengeteg furcsaságot- az ugyanez csak pepitában :-))
A tömegkályha akkor nem építhető meg, ha a padló nem elég teherbíró. A falazat szempontjából a kandallókályha inkább nagyobb és ingadozóbb hőterhelést jelent a faltól ugyanolyan távolságra. Nyilván ráépíteni a falra vagy közvetlenül odatenni faszerkezetnél egyiket sem lehet, levegő vagy más szigetelés kell mögé.
A jó tömegkályha általánosságban gazdaságosabb, de pl kis hőtároló tömegű faháznál, ahol csak szakaszosan tartózkodnak szerintem akár még gazdaságtalanabb és kényelmetlenebb is lehet egy azonos árú kandallókályhánál, ha nem sikerül eltalálni vele a megfelelő fűtési ritmust.
Nem tömegkályhának vélt kályhát szeretnék beállítani azt a kályhát amit képen be linkeltem azért linkeltem,ha nálam nm lehetséges a tömegkályha mert faházba kéne akkor alternatíva ként ilye3s sima kályha berakható e vagy egyáltalán gazdaságos lenne e mint a tömegkályha.
Itt valami félreértés van. Nem arról szólt a dolog, hogy bármit is szabálytalanul kellene szerelni, hanem, hogy a palackos (pl szieszta) olcsóbb bekerülési költség szempontjából. Ha nem így van indokold meg és elfogadom...
Ezt a kérdező úgy érti hogy közel a falhoz. Mondjuk 5 - 10 cm távolságra. Egy faházról lenne szó ahová egy tömegkályhának vélt' tömeggyártással' előállított kályhát kíván beállítani. A falhoz közel lehet tenni bármilyen kályhát - megfelelő hőszigeteléssel.
Figyelj ezek tények amiket írtam a klíma 297EFt utána is nézhetsz ez a gree klíma tudja a -30 fokot mert nem gagyi fajta és klíma szerelővel beszéltem aki kompletten 400EFt ért be is szerelné,és nem hülye tudatlan mondta,a gázos téma meg nem egész rendszer kéne mert a gáz bent van az épületben mindössze a turbóégős gázkonvektort kéne meg venni ami 197EFt na meg a szerelés.A hőtárolós kályhát is szerelő mondta meg is nézte az üzletet és azért ennyi az ára mart hőtárolós kályhát már nem gyártanak de ő tud felújítottat szerezni meg mondta az árát és a szerelési költséget,úgyhogy nem analfabétáktól tudom az árakat.Inkább te tűnsz okoskodónak.
Ha a fát elég jó áron tudod beszerezni, ha megfelelően szárazon tüzeled el megfelelő technikával megrakva, begyújtva és elégetve, ha kandallókályhából olyat választasz, amelyiknél a levegőszabályzást megfelelően tudod állítani, netán előmelegített szekunder levegő bevezetéssel rendelkezik, ha a teljesítménye optimálisan illeszkedik a fűtendő helyiségek igényéhez, ha a kéménynek és huzatának megfelelően a lehető leghosszabb és legnagyobb átmérőjű füstcsövet használod (optimális esetben egy váltható rövidített áramlási ellenállású füstúttal a begyújtási szakaszra/melegebb külső hőmérsékletek esetére) és nem okoz hatalmas gondot a fa kezelése és tárolása a tüzeléssel járó idő és energiabefektetést is figyelembe véve, akkor lényegesen kedvezőbben jöhetsz ki, mint a gázzal. Ezekből és ami esetleg nem jutott eszembe minél kevesebbet és kevésbé sikerül az elméletileg ideálishoz közelíteni annál jobban közelíted a gázos tüzelés üzemeltetési költségeit, vagy akár meg is haladhatod. A bekerülési költség mindemellett feltehetőleg jóval alacsonyabb a gázosnál az utóbbira vonatkozó szigorú szabályozások és vele járó járulékos költségek miatt (kivéve a palackos megoldásokat persze, ami egy más tészta).
Hát nekem az a gáz,hogy az üzlet helyiség ahova kéne a külső teremben nincs fűtés de a külső terem az faház így falhoz nem tudnék ilyet éppatettni de van egy kémény az épület egyik széle felé,amire mondjuk kandallót ilyet rakhatnék
Csak kérdés ezzel milyen hatékonyságot érhetnék el és így is olcsóbban jönnék e ki mint a gát és a villany.
A fűtésmódok költségeit nem állnék neki vitatni, de jelzem, hogy amennyire láttam nem családi ház minden kényelmi igényt kielégítő fűtési rendszeréről van szó, hanem valamiféle üzleti, ipari ingatlan.... Nekem a kérdező által megadott számok is reálisnak tűnnek afféle "innen indul" értékeknek.
Hőtárolós kályha és fafűtés esetén, ha nem feltétlenül szükséges új (számlás) készülék első körben még a megadott összegeknél lényegesen kevesebből is ki lehet hozni a bekerülési költséget.
A gáz nyilván kicsit összetettebb lehet....
Persze különösen, ha már van megfelelő bekötés/kémény.
Természetesen ha a kitűnő hatásfok és minél gazdaságosabb üzemeltetés is kellő súlyú szempont (és belefér a büdzsébe), akkor sokkal többet is el lehet költeni bármiféle módozatra.
Feltehetőleg a tömegkályha is megfelelő és kifizetődő megoldás a feladatra, ha az építő kellő szinten van szakmailag és nem fog túl vastagon a ceruzája.
Régen jártam erre, de ahogy látom itt is energiában jártas emberek vannak, mint az én bizonyos bérlőim, aki kérdezik néha nagy vehemenciával, hogy mennyi a fűtési költség. Aztán amikor beszélgetünk tovább, kiderül, hogy fogalmuk sincs mennyi egy kWó elektromos energia ára vagy mennyi egy köbméter gáz ára.
Nos itt is olvasgatok ilyeneket :
190 eft a gázos fűtési rendszer - az inkább 1 millió,
297 az inverteres klima + a szerelés - na ezt nem tudom, de inkább a duplája, azért a minusz 30 fokos üzemre nem tennék esküt.
hőtározós kályha szereléssel együtt 150 eft ? az is a duplájatriplája vagy még több is. A viszont igaz, hogy nagyon drága. Az üzemelés.
400 eft ból mit lehet megoldani ?
Kettő db. kandalló kályha max. Az elég úgy 100 m2 lakó vagy műhely felületre.
Ha van kémény , amit már csak bélelni kell, de a fát azért tárolni is kell.
Felmerült még hogy falra vagy ne a falra rakjuk a fűtő aparátot.
Hát az én kis 'atom tömegkályhámat' most a faltól 10 cm-re tettem.
Aki segített az 56 kg-os készülék behozatalánál, megjegyezte, hogy távolabb kell tenni, mert megég a fal.
Hát majd meglátjuk, ha már eljönnek a hideg napok.
Már majdnem kettő, de inkább 3 éve a legdrágább áram is 37 ft/kWó.
Ennek ellenére még mindig nem érdemes villannyal fűteni. Mert olyan 3 x kerül többe mint a gázzal való fűtés.
Mint írtam, a jövő héten helyezem üzembe a kis 'atom' máglyámat.
Az egyik keleti szomszédunk már annyira ' fejlett', hogy ilyen készülékeket gyárt.
Annó régen amikor lakás ügynökösködtem, egy Bosnyák tér környéki kis lakást árultam. 35 m2, egy szociálista kocsi ára lett volna a lakás ára, mint ma mondjuk 2,5milla.
Az egyik szépreményű asszonyka csak felteszi többször is a kérdést : a fűtés mivel van ? Rávágtam atom máglya .
A valóságban egy 2 lapú rezsóval ment, kb. 2- 2,4 kW -tal. Az elhalt tulaj villanyszerelő volt, ráadásul áramszolgáltatónál, így valamivel olcsóbban kapta az áramot mint a plebsz többi tagja.
