Nagyon fontos a zene. A gyerekek nagyon fogékonyak tudnak lennni. "csakúgy" hallgatják. Mi ezt, kevéssé tudjuk. Ez nagyon igaz. Munkaidö után korrepetálgatok ismerös gyerekeket, akik - látva fiatal koromat - csodálkoznak, hogy ilyen unalmas dolgokat hallgatok, mint az opera. Néhány hónapja meghallgattattam Tamással (életrevaló gyerek, egyáltalán nem érdeklik a szellemi dolgok) Verdi Otellójának elsö felvonásából Jago bordalát és az azt követö párbaj-jelenetet. Ö mindig könnyüzenét hallgatott, de ez úgy megragadta, hogy pont tegnap kérte, hogy játsszam le megint. Ennyit az unalomról.
Nagyon örülök, hogy ilyeneket írsz, megerősítesz. Nem akarlak kápráztatni a saját gyerekeimmel, dehogy, nem egyedi eset a megfigyelésem; annyira tiszta a hallásuk, hogy odamennek a tv-hez, zenedobozhoz, ha Mozart, Verdi stb. megszólal. A zene. A legnagyobb bűn, mint a Danubius rádiót bekapcsolni nekik. Olyan, mint az pesti baba a minap, kórházba szállították, mert verték a szülei. Sajnos a helytelenül alkalmazott zene, maradandó károsodást okoz a kicsiknek. Persze vigyázni kell, ne finomkodjuk el a dolgot. Nehéz.
Gyermekkoromban több meghatározó élményem volt. És van mi a tv-hez kötődik, igen erősen;
- Odüsszeia sorozat
- És rögtön után 11 órakor Leonard Brenstein a new-yorki filharmonikusokkal muzsikál és mesél a zenéről, szépen. A konyhában a rántott hús gőzölög, anyám veszekszik velem, de ezt a cirkuszt minden hét végén eljátsszuk.
Nagyon fontos a zene. A gyerekek nagyon fogékonyak tudnak lennni. "csakúgy" hallgatják. Mi ezt, kevéssé tudjuk.
Fehérlófiát valami nagy madár felhozza a történet végén a felső világba. Miután az étel elfogy, valamit dobnia kell a madár szájába. Levágja a kezét, a lábát, csakhogy fenn legyen. Gyönyörű, bátor tett. Szerettem volna mindig is olyan lenni, mint Ő.
Én Benedek Elek meséken nöttem fel, nagyon közel áll hozzám Jankovics müvészete. Emléxem, amikor elöször hallottam a Varázsfuvola sztoriját, hááát... nem voltam elragadtatva töle. Olyan mesterséges volt.
Fehérlófia
(Hogy maradjunk a szexnél, ez az odú azért eléggé vagina-szerü.)
Remélem tetszeni fog a gyerekeknek. Mozart nagyon aranyos tud lenni, ráadásul ezek a beavatások opera tekintetében nagyon fontosak szerintem. Gondolok arra, hogy ez nem detektívregény, nem baj, ha tudjuk mi a vége még azelött, hogy igazán leültünk volna meghallgatni. Szerintem a hatás nem a meglepetésböl származik (gondoljunk csak a görög drámákra - amit az opera korai mesterei feléleszteni akartak ebben a müfajban). Nagy élményt jelentett számomra Szophoklész Oidipus királya, noha már az elején tudtam, hogy milyen szomorú véget ér. Azt hiszem ez a dráma a legjobb, amit valaha írtak. Babits nagyon szerette (nemhiba fordította le), az Európai irodalom történetében nagyon elismeröen ír Szophoklészról.
Szóval száz szónak is egy a vége: az operához ez az ismerkedési mód szvsz ideális.
Apropó, Jankovics Marcell. Csodaszarvas filmre gondoltam már, hogy elviszem a gyerekeket. De még nem döntöttem. A Fehérlófiáról készült filmjét még én sem láttam, múltkor hallottam, valamly amerikai filmkritikusi csapat (több nem maradt meg), minden idők legjobb rajzfilmjének választotta.
Képzeld, hétvégén Szegeden, Mozart: Figaro házassága - gyermekeknek "beavató előadásnak" reklámozva. Kíváncsi vagyok, hogy fogadják? És milyen lesz az elődás. Meséltem, hogy a Halász Judit-féle Varázsfuvolának milyen nagy sikere volt. Akkor sajnálkoztam, hogy nincs több hasonló.
Szerintem ez vaklárma. Az emberek vagy 60%-át egyáltalán nem érdekli a dolog. Én már fél éve eldöntöttem, hogy nem fogok szavazni, az ismeröseim nagy része hasonló véleményen van. Ez az iszapbírkózás, ami most folyik nagyon kiábrándító.
Mindenesetre teljesen nem tudom kihúzni magam a szavazás alól - egy szavazókör jegyzökönyvvezetöje leszek. Ha történik vmi érdekes majd megírom.
Most megkérdeztem a legszélsöségesebb munkahelyi ismerösömet, ö sem tart valószínünek semmi rendkívülit.
Kiváló könyvből idézel kedves Canis. Remélem előbb-utóbb el tudom olvasni én is. Nagyon szépen köszönöm. Van min elgondolkozni.
A rémlátomásokkal a politikai hőzöngések jutottak el hozzám. Vannak kik úgy gondolják, hogy valami rossz vége lesz. Erre kérdeztem rá, Neked mi a véleményed. Én nemigen tudok eligazodni abban, hogy mi van itt. Most megint bánom, hogy nem a világ "nyugati szélén" születtem. - ennyi marhaságot!
A kereszténységben továbbél a kép, s a pálma elsösorban Mária és a Születés fája lett. Európában a Mária-kultuszt a szentföldi zarándokok terjesztették el; egyik jelvényük a pálmaág volt. A keresztény müvészetben a pálmafa a szeplötelen fogantatás jelképe, pálmafa óvja, táplálja az Egyiptomba menekülö Szent Családot, Jézust jeruzsálemi bevonulásakor köszöntik ágaival. Az esemény ünnepét, virágvasárnapot sok helyütt pálmák vasárnapjának, ill. ágak vasárnapjának nevezik. Európában, így nálunk is a hozzá hasonló füz helyettesíti. A két növény a zsidó hagyományban is összefonódik; az öszi sátoros ünnepkor a zsidók pálma, füz- és mirtuszágakból font, úgynevezett lulávot hordoztak. Eredetileg ez utóbbiak is istennök növény alakban: a füz a Hold, a mirtusz a Vénusz istennöjének attribútuma volt a Mediterráneumban. Máriának halála elött egy angyal hoz pálmaágat a paradicsomból, halálos ágyán viszont ö nyújt pálmaágat János evangélistának. Pálmaágat hordoznak az aprószentek (a betlehemi gyermekgyilkosság áldozatai), s általában mint a halál felett aratott gyözelem jelképe, a pálmaág a vértanúk attribútuma. A gyermek Jézust vállain hordozó óriás Szent Kristóf egy pálma-fatörzs botra támaszkodik (legendája voltaképpen csillagmonda, melyben Jézus a Napot, Kristóf az Orion csillagképet testesíti meg). Remete Szent Pál az egyiptomi sivatag remetéinek jellegzetes ruhadarabját, a pálmalevélböl font ágyékkötöt viseli. A világi szimbolikában a pálma a Gyözelem, Hírnév és Boldogság, a földrészek közül Ázsia attribútuma, a misztikusok és a kabalisták pedig a lélek, ill. a kozmosz (Isten) az égben gyökeredzö fájának tekintik. Mindig kedvelt motívuma volt az építömüvészetnek is: az ókori Egyiptomban az oszlop egyik típusa pálmafa alakú, a mór építészetben a csarnokokat alátámasztó oszloperdöket az oázisok datolyapálma-ligetei ihlették. /Jankovics Marcell/
Nincs miért aggódni, nagyszerü érzéked van a szimbólumokhoz.
Pálma (datolya): A Mediterráneum délkeleti felének hosszú idök óta egyik fö táplálója. Mint a fák királynöjét mélységes hódolat övezte, s a termékenység, anyaság és születés fájaként tisztelték. Asszír dombormüveken mint a világegyetem jelképe, a világfa jelenik meg, amelyet felsöbbrendü lények poroznak be. Fönícia neve a pálmáéval egy töröl fakad (phoinix), csakúgy, mint az örök megújulást jelképezö fönixmadáré, mely az égö fa tüzében születik újjá. Babiloni teremtésmítoszban az élet fája pálma, a zsidó szentírás-magyarázók egy része pálmának képzelte a paradicsomi fát. Dávid királyi házának "Pálma" (héberül Támár) az ösanyja (Ter 38), akiben a kánaáni termékenységistennö, Astrarta rejtezhet, éppúgy, mint Izrael egyetlen nöi bírájának, Debóra prófétanöjének alakjában, aki pálma alatt ülve közölte jósigéit (Bír 4,5). Egyiptomban a pálma az anyaistennö egyik földi alakja, a görögök Apollón szülöanyjával, Létó jósistennövel hozták összefüggésbe: a napisten pálma tövén született, s az is volt egyik attribútuma. Mohamed színre lépése elött az arabok is istennöként imádták, évenkénti ünnepén a fát nöi ruhába öltöztették.
Nem szoktunk errefelé politizálni. Szétnézve viszont a politikában, kezdek rájönni, hogy igen kedélyesek az indexen olvasható hitviták. A politikai mocskolódáshoz képest. Sokan kezdenek félni (kocsmában is hallom, tehát adok rá, nem úgy mint a televizióra), hogy a végén még vér folyik. Fura. Persze, lehet, hogy tévedek (megint). Nem vagyok a politikai "Kocog és kidob" elnevezésű társasjátékban különösebb művelt.
A pálmaág jelentésének jobban utána kéne néznünk. Jelentheti az örök életet is, amellett, hogy azt is jelenti, amit Te írsz. Vannak, akik úgy fogják fel, hogy pl. Jézus virágvasárnapi bevonulásakor pálmaágakat is dobáltak Emmanuel elé.
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> > | MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET
> CSILLA-lista |
> > | http://www.mcse.hu/
> http://listserv.mcse.hu/ |
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> > | CSILLA LISTA #2683 2001. november 24.,
> 0:00 |
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> >
> >
> > *** Keszthelyi Sándor -- keszthelyi@gf.pte.hu
> > A csillagaszat vedoszentje
> >
> >
> >
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> > | Dátum: 2001. november 23., 14:30
> |
> > | Feladó: Keszthelyi Sándor -- keszthelyi@gf.pte.hu
> |
> > | Tárgy: A csillagaszat vedoszentje
> |
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> >
> > Kedves hagyomány évszázadok, évezredek
> > óta, hogy minden szakma, foglalkozás, céh
> > egy-egy védőszentet választott magának. Így
> > gyakorlatilag minden elképzelhető
> > mesterségnek lett védőszentje, amit
> > címerében, pecsétjén, képzőművészeti
> > alkotásán ábrázolt, amit megünnepelt, akinek
> > bajban a segítségét kérte.
> >
> > Régóta keresem a választ, hogy vajon a
> > csillagászoknak vagy a csillagászatnak van-e
> > védőszentje. És ha igen, kicsoda?
> >
> > A választ megtalálni nem sikerült. Hiszen
> > "csak" az összes szent, összes életrajzát
> > kellett volna végigolvasgatni, és mint tűt a
> > szénakazalban: talán egyszer megtalálhattam
> > volna. Vagy nem.
> >
> > Szerencsére véletlenül ráakadtam
> > védőszentünk nevére. Ez a felfedezés 2001.
> > aug. 22-én történt. Ekkor a Borsod-Abaúj-
> > Zemplén megyei Telkibányán jártam. A
> > gyönyörű alakú hegyek között fekvő falu ( a
> > középkorban aranyat bányászó Felső--
> > Magyarországi bányaváros) szépsége már egy
> > fiatal házaspárt is megigézett: vettek 1997-ben
> > egy telket az erdő szélén és Debrecenből ide
> > költöztek. A házépítésüknél falak romjaira
> > találtak. A régészek kiásták a középkori
> > oklevelekben említett Szent Katalin templom és
> > ispotály (kórház) falait. A község szépen
> > restaurálta a régészetileg feltárt
> > épületegyüttest. A templom hossztengelye
> > pontosan nyugat-keleti irányba néz. Táblákon
> > olvasható az építmény története 1369-től.
> > Ebben az ismertetőben olvashattam hogy ki volt
> > a névadó alexandriai Szent Katalin, és hogy ő
> > az ispotályosok, mérnökök, fikozófusok,
> > jogászok, és a CSILLAGÁSZOK védőszentje!
> >
> > Nagyon megörültem ennek az információnak.
> > Most már csak ennek az egy személynek
> > kellett utánanézni. Vajon Katalin életrajzai
> > adnak-e írásos bizonyítékot erre?
> >
> > Alexandriai Szent Katalin életéről több
> > könyvben (1, 2, 3, 4, 5) olvashatunk:
> > Az egyiptomi Alexandriában élt 292 és 310
> > között, jómódú család művelt, és a
> > kereszténységben hívő leányaként. Maxentius
> > római császár (305-312) idején a
> > kereszténység még büntetendő és üldözendő
> > volt. Alexandria az új hitnek fellegvára volt, a
> > császár 310-ben ideutazott egy kis
> > leszámolásra. Akkor fogták el a tudós, művelt,
> > kiváló szónok Katalint, hogy hite
> > megtagadására kényszerítsék. Bár a császár
> > elámult a 18 éves leány okosságán,
> > szépségén, sem ő, sem 50 tudósa nem tudta
> > Katalint eltéríteni hitétől. Miután meggyőzése
> > nem sikerült, a vén kujon felajánlotta a csodás
> > szépségű szűznek, hogy feleségül veszi (hogy
> > komolyan gondolta: az ott tartozkodó feleségét
> > ennek érdekében gyorsan kivégeztette), de
> > Katalin ellenállt a császár buja szerelmének.
> > Igy a császár kénytelen volt előbb az 50 bölcs
> > tudóst máglyán megégetni, majd magát
> > Katalint is kivégeztetni, kerékbe töretni. Egy
> > különleges "vastüskékkel kivert négy kerékből
> > álló kinzóeszközbe" tették, ami persze csodás
> > módon szétpattant. Így a császár kénytelen
> > volt lefejezetni Katalint. Hamvait aztán jóval
> > később a Sinai-félszigeten épített Szent Katalin
> > kolostorba vitték.
> >
> > Szent Katalint szép fiatal leányként így is
> > ábrázolják: a vértanúságának eszközével a
> > többabroncsú kerékkel. Egyes ábrázolások
> > kifejezetten a régi csillagászok eszközét: az
> > armilláris szférát adják Katalin kezébe. Ez a
> > geocentrikus világ ábrázolása (bemutató és
> > mérőeszköze): a megfigyelő szempontjából
> > érdekes négy körrel: horizontkör, meridiánkör,
> > égi egyenlítő, ekliptika köre. A tudósokra
> > jellemző attributumai (jellemző eszközei): a
> > könyv, az asztrolábium, a mérnöki eszközök
> > igazolják, hogy a csillagászok is
> > védőszentjükként tisztelhetik a szép és okos
> > fiatal leányzót (4).
> >
> > Forrásaim szerint alexandriai Szent Katalin a
> > védőszentje: ispotályosoknak, kórházaknak,
> > betegeknek, középkori főiskoláknak (pl. a
> > párizsi Sorbonne), egyetemeknek,
> > könyvtárosoknak, könyvtáraknak, tanulásnak,
> > tanároknak, diákoknak, nyomdászoknak,
> > börtönben sinylődőknek, dajkáknak,
> > fuvarosoknak, kerékgyártóknak, késgyártó
> > iparosoknak, bognároknak, molnároknak,
> > fazekasoknak, pékeknek, kötélverőknek,
> > hajósoknak, takácsoknak, cipészeknek,
> > borbélyoknak, a férjhezmenni vágyó fiatal
> > leányoknak, mérnököknek, ügyvédeknek,
> > jogászoknak, jegyzőknek, szónokoknak,
> > teológusoknak, filozófusoknak, filozófiának,
> > tudósoknak, és legvégül, de nem utolsósorban
> > a csillagászatnak és a csillagászoknak!
> >
> > Szent Katalin ünnepnapja minden év november
> > 25-dikére esik.
> >
> > Irodalom:
> > 1./ Nagykéri Scitovszky János: Szentek élete,
> > melly a kersztény hiveknek kedveskedik. Pécs,
> > 1844. 317-318.old.
> > 2./ Putnokiné Ruzsonyi Piroska szerk.: A
> > szentek élete. Bp. 1988. 598-599.old.
> > 3./ White, Kristin: Szentek kislexikona. Bp.
> > 1993. 144.old.
> > 4./ Grabner Mária: Szentek, boldogok. Bp.
> > 1993. 80-81.old.
> > 5./ Szentek lexikona. Bp. 1994. 194-196.old.
> > 6./ Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika:
> > Jeles napok, ünnepi szokások. Bp. 1997.
> > 158.old.
> >
> >
> >
> > Keszthelyi Sándor (Köszö)
> >
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> > | CSILLA-lista archívum: http://listserv.mcse.hu/
> |
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> > | Hozzászólás: csilla@mcse.hu címre írt levélben, Subject: a cikked
> témája |
> > | ~~~~~~~~~~~~~~
> |
> > | Lista-kezelő utasítások a listadmin@mcse.hu címre írt leveled
> törzsébe: |
> > | ~~~~~~~~~~~~~~~~~
> |
> > | Feliratkozás: subscribe csilla {non|win}
> |
> > | Lemondás: unsubscribe csilla
> |
> > | Segítség: help csilla {non|win}
> |
> > |
> |
> > | A CSILLA naponta 12:00-kor és 00:00-kor jelenik meg -- ha van
> hozzászólás. |
> > | Technikai információk, egyéb segítségkérés: nyozo@mcse.hu (Nagy Zoltán
> A.) |
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
> > | CSILLA LISTA #2683 2001. november 24.,
> 0:00 |
> >
>
+---------------------------------------------------------------------------
> -+
>
...Két jóbarát sokat vitázik arról, milyen lehet a túlvilág.
Megegyeznek, amelyikük elöbb meghal, értesiti a másikat az igazságról.
Az egyik csakugyan meghal, a másik várja a tájékoztatást.
Egyik éjjel megszólal a telefon, siri hangon jelentkezik az elhunyt barát.
-Na itt vagyok..
-Mesélj, mi van veled ?
-Tudod, nincs okom panaszra, rengeteg ennivalót kapok, és sok-sok szexben van részem, váltott partnerhölgyekkel...
-Barátom, ez nagyszerü, akkor te bizonyosan a Paradicsomba kerültél..
-Áh, dehogy..BAKNYÚL vagyok a sasadi téeszben !!
Vendégjáték Bolzanóban. Bevallom, csak ezt olvastam töle. Ezt is Casanova miatt. Szerb A. írta, hogy a Casanovák titka nem az, hogy minden nönek tetszenek, hanem, hogy minden nö tetszik nekik. :-)
Hát én még nem nyúltam még WASS úrhoz. Ha Amerika, akkor inkább Márait olvass. (Nem a londoni kampány miatt mondom, bár az ügyes, nagyon ügyes.)
Márai amúgy '89-ben főbe lőtte magát. Egyetlen lehetséges megoldás volt részéről. Mint a viccben. Tudod? A szocializmus után csak egyvalami rosszabb, ami utána jön. Nézz szét, és próbáld megérteni Márait. A kritika elintézte azzal, hogy rákos volt. Bizonyára, rákos volt.
Szombaton olvastam Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet c. könyvét. II. vh. után, szökött katonák, törvényenkívüliek, a kommunisták által üldözöttek bujdosnak a hegyekben. Valaki hozza a hírt, hogy Amerikában vannak apostolok, akik azon vannak, hogy visszahozzák az igazságot.
Olyan kedves volt.
Ady. Komolytalan dekadencia, megmaradt annak ami, nagyváradi kávéházi böcselőnek. Komolyatalannak tartom. Kitartotta egy Nő, akihez még csak fel sem tudott nőni. Szánalmas figura.
Sajnos nem ismerem.
Vajon az olaszokon kívül volt a reneszánsznak igazi szépsége? Nekem már a francia reneszánsszal is fenntartásaim vannak. A francia reneszánsz 2 ember volt: a szalamander-király I. Ferenc, és a testvére, Navarrai Margit.
Nagyon ellentmondásos dolog a magyar-lét. Ady szidja a magyar ugart, miközben visszatekintve azóta sem volt olyan nagyszerü a magyar kultúrális élet. Vajon mit mondana ma?
Mi az, amitöl magyarok vagyunk? Azt hiszem, hogy a sírás. Senki sem tud olyan szépen sírni, mint mi.
Mi az a PPEK? Eckhardtól megjelent ez-az. Meg vagyok lepve, hogy nem tudsz róla!!!!!!!!!!!!! Megpróbálom hétfőre megnézni, hogy mi.
Tegnap gondoltam ám rád! Van egy könyvem otthon, Reneszánsz etikai antológia a címe (Gondolat, 1984), azt olvasgattam. Petrarcával kezdik, az Ész és a Boldogság beszélget, melyikük a fontosabb... :-))
De van benne még egy-két csemege, ismered?
Tudod Canis, ismét csak azon gondolkoztam, hogy mi magyarok azt, ami a reneszánszban történt még mindig nem fogtuk fel, jóllehet ennek 600 éve! Kár, hogy ide kellett születnünk, nem lehettünk olaszok, franciák, görögök... Kegyetlenül nagy sötétségben élünk, nem tudom, mi lelkesítő van abban sokaknak, hogy magyarnak vallják magukat? No, mindegy, tán értesz. Szoktál így érezni, kedves Canis?
