Igen, csukaimádó vagyok. Fogni is szeretem, enni meg pláne. A szaga se zavar, ha már megfőtt, megsült akkor nincs neki.
Cimborám nyúzza mert finnyás orrú de ez legyen az Ő baja... :-)
Egyszer vágta ki a biztosítékot a csuka. Szintén bográcsban főztem és valami hirtelen(rossz) ötlettől vezérelve vörösbort öntöttem hozzá. Nem kellett volna, az az étel valóban büdös lett. Valamiért nem szeretik egymást.
Ő IS csukaimádó. A csuka az egyik kedvenc halam. A szag nem a tenyésztéstől van (tápos csuka nincs), hanem a bőrétől. Akit zavar, húzza le. Fehér, kemény, ízletes húsa van.
Bárhogy lesz, úgy lesz:)) Ami a holnapot illeti, majd meglátjuk. Pulykanyakból leves házi májgaluskával, vagy akármi, csirkemell fokhagymásan, vagy spenót tükörtojással. Vagy nem eszem semmit se:))
A csukának- szerintem- rossz szaga volt. Bár egyesek azt mondták, hogy a tenyésztett csuka ilyen. De nem nekem! ELterjedt a szag a lakásban, és úgy gondoltam, hogy távoznia kell!
A szagok, vagy egy rossz íz nekem akár mindentől is elveszi a kedvemet. Volt már olyan, hogy kidobtam drága kaját, mert szerintem nem volt jó, volt valami baja. Pl. egy egész csukát.
Mással is volt már úgy, hogy utálta a saját főztjét?:))
Volt.
Íjászversenyen főztem szarvaspörköltet, olyan bikából amit szeptemberben(párosodási időszak) lőttek. Szagolgattam nyersen de nem volt az a tipikus "bőgő bika" szaga, hát belevágtam. Amikor főni kezdett, már volt egy kis bukéja aztán az az első kóstolásnál kifordult a számból a falat, visszaköszönt ízben az a szag amit nagyon nem szeretek.
Ettől függetlenül megfőztem a pörköltet de bánatomban tisztességesen bepálinkáztam, mondván én ebből akkor sem eszek ha éhen kell halni...
Másnap kijózanodva kerestem a bográcsot, hát csillogó tisztára tunkolták a népek. Többen gratuláltak, milyen finom lett. Aztán egy barátom elmesélte, hogy bepálinkázva mindenáron be akartam borítani a tóba a pörköltet, még szerencse, hogy nem volt tó... :-)
Azóta mesélte egy cimbora, hogy a bőgő bikából is jó a kaja csak az első órában ne szagold, ne kóstold meg, utána elmegy a brunftszag.
Ez a pörkölt szabad tűzön, több órát főtt, volt ideje kiszellőzni. Csak mire jó lett, én már nem éreztem ízeket a pálinkától meg a pipafüsttől... :-)
Az én siemens tűzhelyem már több mint 20 éves. Lényem már kétszer megmentette. Amig lehet hozzá kapni alkatrészt, addig nem lesz csere. Rozsa nincs rajta és ugyanezt a tipust árulják most is. Kb. 2 éve, mikor alkatrészért mentünk, megnéztem ugyanezt újban, több mint félmillióba került. Azért szeretem, mert a sütő rész olyan mint egy fiók, ki lehet húzni. Nem kell a forró sütőbe nyúlkálni.
Sajnos a vele egykoru mosogatógéphez már nem volt alkatrészt. Az új közel se olyan jó, mint a régi volt.:-(
Nagyon ritkán szűrtem le az olajat, mert ha 4-5 személyre sütök valamit a fritőzben( mint most karácsonykor), akkor azzal az olajjal már nem kezdek semmit se. Ráadásul az én fritőzöm 2 és fél literes, szóval messze van a gazdaságostól. Hál Isten nagyon ritkán használjuk, mert nyáron már a szabadban sütünk, télen meg előnyben részesítem az isteni villany sütőmet. Indesit, legalább 10 éves a tűzhelyem. Már csupa rozsda(?) az alja. Mégsem merem lecserélni egyelőre, mert félek, hogy a következő nem lesz ilyen jó.
Na pont a veszélyessége miatt nincs nálam kukta. Szabályosan félek tőle. Fritözt szeretem, csak két személyre nincs értelme. Rengeteg olaj kell, aztán leszürni eltenni és hónapokig nem jut megint eszembe. Szóval kizárólag gazdaságossági okból nem használom a fritőzt.
Nálam fő a leves, lábszár és borda van benne, ez a mai ebéd. Holnap jön a kacsacomb aztán meg majd a zuza.
Persze lehet, hogy túlzok, és a mindenféle utálatomban benne van ez a szürkeség is. Ilyenkor az ember sokkal borúsabban látja a világot.
Mindenesetre mára lesz a marhacsontos leves, oldalas( nincs sok hús rajta, mert ez a vasalt fajta), krumplipüré.
Tudom, hogy nem szereted se a fritőzt, se a kuktát. Nekem egy szinte vadiúj kínai kuktám van. Kevés helyet foglal el. A régi kukták elég veszélyesek voltak. Emlékszem egyszer eldugult a mostoha nővéremnél. Felrobbant, és kivitte az ajtót kerettel együtt.
Ha már ki van találva a mi legyen, akkor a főzés nekem nem akkora nagy eset. Persze én nem faksznizom semmivel. Oldalas nálam 2 órát párolódott alacsony hőfokon, akkor már vajpuha volt. Ugy ahogy volt még kicsit pirítottam. Krumpli is szépen megpirult mellette. Az egész előkészítés kb 10 perc volt, aztán elvolt magában. Zuza nálam normál lábasban fog készülni, mert a kukta nálam no go.
néha átmegyek a munkahelyi menzára ebédelni, és ott dafke sültkrumplit eszek, mert azt otthon elég ritkán vagyok hajlandó megsütni
(szegény munkahelyi menza, valaki terveztetett/építtetett egy új egyetemi központot a SOTE-n (Tűzoltó utca), és nem gondolta, hogy ide egy jókora étterem/menza is kellene - olyan zsúfoltság van az étteremben, hogy csak ritkán szánom rá magam, hogy ott egyek, sokszor csak elviszem, és a szobámban eszem meg)
Ja. Ebben az állapotban vagyok. 10 éve vagyunk nyugdíjban, azóta főzök minden napra, de mondjuk a gondot a kitalálás is okozza. A hét három napján férj miatt nem mindegy, hogy mit főzök, mert nem lehet leves, hüvelyes, vagy zöld, mert nem lehet. A fantáziám is határt szab, na meg egyébként is totál elegem van:)) HA másvalaki nekem csak egy rántott levest csinálna, annak is örülnék. Szóval besokalltam, de persze előbb-utóbb túlteszem magamat rajta:))
Én meg megcsináltam egy oldalas receptet. Na majd holnap kiderül, hogy hogyan sikerült. Mindenesetre 3 órán keresztül pároltam 100 fokon. Tényleg omlós lett. Most meg bekentem az adott szósszal, holnap meg majd rápirtítok.
Mással is volt már úgy, hogy utálta a saját főztjét?:)) Na most velem lassan már ez lesz. Bármit megeszek, csak ne nekem kelljen csinálni:)) Persze egy egyhónapos kihagyás sokat fog segíteni a dolgon.
Jól teszed. Nálunk holnap zöldborsos-tejszínes szűz lesz kész tócsniszerűséggel. (Utóbbit nagyon szeretjuk, mélyhűtős Farm Frittes márkájú, magyarul krumplilángos, angolul krumplipalacsinta, németül tócsni.)