Szerény véleményem szerint ennek semmi köze a kommunistákhoz.
Inkább azokhoz, akik igen szeretnek rögtön M E D F E L E L N I. Aztán a tegnapot muszáj lenne letagadni.
Tele van-volt az ország hasonlókkal. Lásd partizánok, szabadságharcosok, ősmagyarok, az ötvenes években egyházi iskolába járók, stb.
Volt munkahelyem fotóalbumába képtelen vagyok képet szerezni a gyári volt "munkásőr szakasz" közel negyven tagjától egyet is, mind letagadja.
Nekik, és a hasonlóknak szörnyű, ha kiderül mára a nem valós foglalkozás, iskola, felekezet, életkor, kitüntetés, apuka, lakhely, stb. Pedig egyre több adat kerül elő. Egyre keservesebb védekezni.
(Különben orvosilag igaz, hogy az akasztott ember megfullad. A Dunába lőttek is.)
Szeretnék érdeklődni és információt gyűjteni az ILKO esetleg ILKÓ családnévről, valamint a mai Kárpátalja területén lévő ILKÓ nevű településről bővebb adatokat szerezni. Ha bárki bármit tud vagy hallott, esetleg javaslatokat tudna adni, hogyan járhatnék sikerrel a eme családnév felkutatásában azt szívesen megköszönném. Várom a hozzászólásokat esetleg e-maileket: zoltanus_3@azet.sk Továbbá a HEGYI illetve a KOHÚT családnevek is érdekelnének.
Amúgy meg az idő előrehaladtával valószínűleg érdekes és kényes dolgok derülnének ki egyes magasabb pozíciókban lévő egyénekről, lehet hogy ezért is eme szabályzás.
Bocs, pontosítva a dolgokat az 1982. évi. 17.sz. törvényerejű rendeletre illetve a 2010.évi 1. törvényre hivatkoznak. Szóban pedig arra, hogy (aki rendszeresen jár levéltárba az tudja hogy a XXXIII/1. a Megőrzésre illetve kezelésre levéltárba utalt iratok fondja) azaz nem is levéltári anyag, csak megőrzésre van náluk. Én a Veszprém megyei Levéltártól kaptam erről először értesítést, ahol a levéltáros dolgozók messzemenően nem értenek egyet vele, viszont igazgatójuk már augusztus 1-gyel bevezette. (eredetileg június 1-gyel akarta). Viszont - nem akarnék nagyon politizálni - de mindkét rendelet még a kommunisták bosszúja, akik szerint a családfakutatás retrográd tudomány (vagy tán nem is az), ezért látok esélyt arra, hogy a jelenlegi kormány elégséges tiltakozás hatására megváltoztassa. Különben folyosói pletykák szerint a halotti anyakönyvben szereplő halál oka rovat ill. bejegyzés adhat okot egyeseknek a félelemre (mondjuk ciki, ha nagypapa szifiliszben halt meg) Továbbgondolva a dolgot, még a mikrofilmkutatásra is kedvezőtlen hatást gyakorol ez a tiltás, mert aki nem tud elindulni a XX. századi adatokból az nem fog 1895 előtti mikrofilmet sem kutatni. Vissza fog esni az óbudai kutatóterem látogatottsága is.
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. tv. IV. fejezete az anyag használatáról, azon belül a közlevéltár anyagában történő kutatásról szól, azaz a törvényi megfogalmazás nem az anyakönyvek, hanem az ott fellelhető összes anyagot érinti. Azon belül a "személyes adatokat tartalmazó levéltári anyag"-ot érintően fogalmaz a 24. §. :
"
24. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.
(2) A védelmi idő lejárta előtt is kutatható az (1) bekezdésben meghatározott levéltári anyag, ha
a) a kutatás - a kérelmező költségére - anonimizált másolattal is megvalósítható, vagy
b) a kutatáshoz az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult, vagy
c) a kutatásra tudományos célból van szükség - feltéve, hogy a 22. §-a (1) bekezdésében meghatározott harminc, illetőleg tizenöt év már eltelt - és a kutató a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek eleget tesz.
(3) A közlevéltár a (2) bekezdés c) pontja szerinti tudományos célú kutatást akkor köteles engedélyezni, ha a kutató csatolja a tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szervnek - a kutató részletes kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását.
(4) A kutatónak írásos nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat az Avtv. 32. §-ában meghatározott módon kezeli és használja fel, továbbá az írásos nyilatkozatban meg kell jelölnie az adatkezelés helyét."
Azért emeltem be az egész szakaszt (ez a paragrafus magyar neve) valamennyi bekezdésével, hogy tényleg lássuk, a kutathatóság korlátja pusztán az adatvédelmet, az élők személyi adatainak védelmét érintően alakul így.
Ezért a legfontosabb megfogaémazás számunkra a 24.§ (1) azon része - ami az alap - , hogy "...Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év...."
Mi akkor ez a "legkésőbbi utólagos bejegyzés keltétől számított"-ság? Akár tegnap is beírhattak, ha tudom, hogy élt. Neki kutathatóvá kell tenni. Odamegyek, mondom ez és ez a tekercs, vagy könyv, X. Y miatt. Nézze meg, ha benne van, adja ide, hogy kutathassam. S nem csak akkor, ha eltaláltam, hogy 1915-ben született, hanem akkor is rosszul tudtam, és 1919, de megfelel a törvényi előírásnak, azaz eltelt a születéstől 90 év.
Ha valaki nem rendelkezik élőktől információval az 1890-es évek előtti bármely évre, hogy elindulhasson az egyháziak nyomvonalán, akkor nem tud polgáriban ilyet megismerni, csak ha bemutatja a halálozást igazoló halotti anyakönyvi kivonatot.
Fenti példa alapján, nagyanyám 1913-ban született s 1978-ban halt meg. A 30 évbe 2008-ban léphettem volna be, s 2003-ban sem adhattam volna a tudatlant, (hogy tudom, hogy akkor született, de nem tudom, mikor halt meg) mert megnézték volna, közölték volna velem a halál évét, s mondták volna várjak még 5 évet.
A 30-év ill. 90 év viszonyában a feszültséget ebben az aránytalanságban vélem. Sokallom a 30 évet. Decemberben halt meg a nagyapám öccse 96 évesen, ha nem szereztem volna tőle információkat eredeti saját példányú anyagaiból, akkor most nem mehetnék oda Szentesen, hogy szeretném a Feri bácsi állami születési anyakönyvi anyagát megtekinteni 1913-ból, hogy elindulhassak, mert azt mondják "tv-i rendelkezés, hogy 30 évet várjak)
Ha közszereplők kapcsán fogott ilyen vastagon a ceruza (30év), hogy ne lehessen az élő hozzátartozókat a levéltári anyag tartalmával (abból származó), akkor a holtaknak ugyan milyen személyes adatának kezelése sérülne?
Mi van most benne egy halotti anyakönyvi bejegyzésben? (s mi volt 1995-ben?), a születés helye, ideje, anyja neve, családi állapozta, elhalálozás helye (utca házszsám biztos nincs, max. kórház megnevezése -védjék meg a kórházak anyagát akkor -, de ha nem ott halt meg, akkor sztem csak település lehet) (oka?). Semmi olyan, ami az élőkről, hozzátartozókról tartalmazhatna bármit.
(Nem tudom a kórházak, mint közintézmények mit és hogy archiválnak, hány évre, az mennyire kutatható - pl. egy elhúnyt halálánalk oka), de ami az anyakönyvekben van, az pusztán a már elhúnytról, illetve annak felmenőiről tartalmaz anyagot, sem oldalági, sem leszármazott rokonságot nem érint.
Rodokman felveti, hogy 1982-ben hoztak tv-t, amit majd most januártól alkalmaznak. 1982-ben csak 2 tv-t hoztak (előző évi zásrszámadási és köv.évi ktsgvetési), ha Kormány rendelet, vagy miniszteri, akkor szerintem az "áldozatául esett" akár az 1990-es évek nagy deregulációs folyamtának, vagy most az EU csatlakozás után is volt egy ilyen jogszabályi harmonizáció, mikor 1-1 tv-nyel helyeztek hatályon kívül akár egész tv-eket)
Megkérdeztem valamelyik nap és az a helyzet, hogy a legkésőbbi utólagos bejegyzés keltétől számított 90 évig nem lehet kutatni [bármelyik] anyakönyvet .
Tehát, hogy mondjuk egy 1895-ben született emberhez bejegyzik 1980-ban, hogy elhunyt, akkor 2070-ig nem lehet kutatni az adott bejegyzést. (Képzeld el ezt egy későbbi születésnél) Viszont a vicc az, hogy így gyakorlatilag végig kell nézni minden egyes bejegyzést, és annak alapján kikalkulálni minden egyes kötetre hogy mely évig nem kutatható.
Sajnos igazatok van. Január elsejétől alkalmazni fogják azt a törvényt, amit tulajdonképpen még 1982-ben alkottak csak eddig senki nem tartotta be. (Illetve a levéltárak igazgatói értelmezték, s a Fővárosi Levéltár kivételével lényegében egyformán, úgy hogy kutathattunk) Most azonban - bár ismét hallottam eltérő értelmezéseket - de úgy tűnik, az állami anyakönyvek végképp elvesznek a családfakutatók számára. De ez nemcsak az amatöröket érinti, a "pénzért dolgozók" sem kaphatják majd meg az állami anyakönyveket. A kutatótermi dolgozók nem fogják az állásukat kockáztatni e miatt. Ez ellen csak egyet tehetünk: minél szélesebb körben, minél több fórumon tiltakozni ez ellen az idejétmúlt törvény ellen. Megkockáztatnám: érdemes lenne megkeresnünk fogadóóráikon parlamenti képviselőinket, kérni őket interpelláljanak ez ügyben. Még nincs (annyira) késő.Sőt ha megfelelően érvelünk, talán a volt állampárti embereken kívül mindenkit magunk mellé állíthatnánk. Sőt, megkereshetjük az egyes megyei levéltárak igazgatóit is (akár e-mailben) felhíva figyelmüket arra, hogy kutatóik jelentős hányadát a családfakutatók teszik ki. Ha ezek elmaradnak, valószínűleg levéltári státuszok is feleslegessé válnak. Ezt több levéltárban maguk a dolgozók is így látják. Valamelyest kiválthatók az állami anyakönyvek az egyházi anyakönyvekkel - csak sajnos az egyházak egy része is - nem tudni mire alapozva - óriási pénzeket lát a családfakutatásban, így van ahol már 2000 forintot kérnek adatonként(!). Az anyakönyvvezető esetleg némi baksisért ad adatokat az eredeti példányból, ez meg a korrupciót növeli. Szóljatok hozzá - terjesszétek. Talán még nem késő tenni valamit.
Most meg ahogy elnézem, végleg reménytelené válik a helyzete a szegény amatőr hobbista családfázóknak. Mehetnek ahova csak akarnak. Megtudni valamit csak a fényes csengőpengővel lehet.
Mert biztos vagyok benne, hogy ez a menedzser törekvés erősödött meg. Különben nem lehetne látni pénzértcsinált családfákat, teles-tele pontos adatokkal jegyzett tíz-húszéves gyerekekkel, az országban szétszóródott harminc-ötvenévesekkel, disszidált hatvan-hetvenévesekkel.
SZEMÉLYES adatvédelemre hivatkozva, cifrábbnál cifrább ÁLLÁSFOGLALÁS születik néhány főnöknek kinevezett tudós fejében.
Mert szerintem nem a törvény változik, csak az állásfoglalás.
Most EZ a lényeg!
...............HA A HIVATKOZOTT RENDELKEZÉSBEN FOGLALT 90 ÉV VÉDELMI IDŐ A BENNE SZEREPLŐ LEGKÉSŐBBI UTÓLAGOS BEJEGYZÉS KELETKEZÉSE ÓTA IS ELTELT..................
Az utólagos bejegyzés miatt ez akár százhúsz év is lehet.
A legrémesebb meg szerintem az, hogy meg sem említi azt, hogy a háromféle anyakönyvből melyikre is vonatkozik. Talán mindegyikre?
Az általad említett két név /Medvedócz és a mai szerbia területén lévő kis szigetecske neve Kupucina meg van/ sőt találtam Medvedócz melletti Patnakócon is egy Szkuszka Jánost is. Talán Ő is Kucska. A Kucska szó sőt névvel is találkoztam egy orosz csoport névben/ÖTÖK CSOPORTJA/ és egy helyen mint személy neve. Ezért vagyok bizonytalan a név jelentésében /magyarra fordítva/. Nem egy nagy terjedelmű család. Az iwiw-en is keresve zöme az általam kutatott családhoz tartoznak, és nincs semmi infójuk ami a számomra előrelépést jelentene. Nagy bajom, hogy mindent aprólékosan szeretnék tudni, számomra a felületes információ, tudás nem kielégítő.
Egy családnév és egy család között - a matematika (logika) nyelvén szólva - igen ritkán van ún egy-egyértelmű megfeleltetés- Ahhoz igen ritkának és egyedinek kell lennie, amit 1. vagy eredeti igen ritka jelentésében (ami nem minősítés) hordozhat végig az évszázadok során 2. vagy a történelem során úgy kell alakulnia, hogy az a név írott alakjának változásával (jelentésében hasonló, ill. azonos jelentésű névként), de immár önálló alakú névként semmi más családdal ne legyen 'összekeverhető'. A név egy marker. Egyedi azonosító funkciója elsősorban mikrokörnyezetre jellemző, fejlődése a közigazgatás fejlődésével párhuzamos, ill. annak kísérője.
Ilyen értelemben a jászsági Kucskák 1700-as évek első évtizedeiben történt beköltözésekor ezt a nevet valahonnan, korábbi lakhelyükről hozták magukkal, s beköltözésükkor sem változott (nem történt névcsere), ugyanakkor erősen valószínű, hogy közszói jelentése van (szlovák etnikai környezetből való eredetet feltételezek - ami még mindig nem jelent szlovák származást), így lényegében bárhonnan az adott nyelvterületről származhatott egymástól függetlenül ugyanezen a névadási gyakorlattal. Ahogy a magyarországi Dobosok, Kardosok, Feketék, stb. nem rokonok - de még a ritka nevek sem - úgy a Kucska is egy adott jelentéstartalommal 'rendelkezik', ami "bárhol keletkezhetett", ill. amennyiben a család származása visszakereshető eddig az etnikai környezetig és ott lokalizálható, akkor attól még máshol is élhettek Kucska nevű családok, akik nem álltak rokonságban.
A szónak, mint névadó közszónak jelentése iránt a "Nevek, családnevek magyarul" topikba érdemes benézned. (Az 1715-ös összeírásban Bereg vm-ben már van 1 szem Kucska (Fagyalos, azaz Medvedócz településen), de Kucska névvel tó is van Bellye mellett, az 1829-ben Szarvasnál említett Kucska praedium, már akár családnévből is származhat, mint toponima. A Jászság benépesítése egy folyamat volt, tehát más vm-ből, későbbről is származhatta be oda Kucskák - többes átköltözéssel, több generáción át)
A Family Tree Builder mindegyik szempontodat tudja teljesíteni. Én használom, és tetszik. Legszebb, hogy tud magyarul is.
Internet csak választható funkció. Letöltés után működik net nélkül is. RENGETEG sok lehetőség van rajta. Van ami ingyenes, van amiért fizetni kell. A gedcom fájlt kezeli, igaz kicsit bonyolultan, (a dátum, és névsorrend miatt) de megoldható. Minden nem magyarnyelvű program belebonyolódik ebbe. Itt a forum.index.hu – n is van segítség, ha elakadnál benne.
Fórum -- Technika és használata – Internet – Myheritage http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9176007
Egy próbát mindenképp megér.
Ha ez nem tetszik, itt lehet válogatni. http://csaladfa-szoftver.lap.hu/
Az Újköztemetőben is tudnak évszám és azonbelül név szerint keresni, csak több év átnézését nem vállalják, mivel nagyon sok az anyag. Meg tudják mondani azt is, hogy egy adott parcellát mikor nyitottak. (Tehát elvileg mely időpontnál korábban nem temethettek oda valakit) /Aki pedig a 301-es parcellához szeretne elzarándokolni, az a főbejárattól indulva számítson egy félórás sétára kényelmes tempóban (4-5 km/h), mely végig aszfaltúton, de a külsőbb parcelláknál elég sokáig erdős részeken vezet keresztül./
Nagyon sok mindent tudok csak a név jelentését, eredetét szeretném tudni. Dorozsma történetét ismerem, mind a két könyvet, az eredeti Sztriha által írttat és a több szerző által jegyzett Kiskundorozsma történetét is. Itt találtam több ősöm redemptiós tevékenységét.
Igen ott, és ezek nagyméretű (talán A2-es?) könyvek. Az 1861-67 (?) egyben van, aztán a következő kötet 3-4 évet ölel át, majd tovább haladva egy-két évet ill egy évet tartalmazó kötetek vannak, amiket súlyuk miatt szinte külön-külön lehet leemelni a polcról. Az év mindig a gerincen van feltüntetve. A főkönyv viszont nincs az irodában, azok egy külön raktárban vannak és rendszerint egy héten egyszer vagy kétszer amikor arra járnak, akkor tudják megnézni hogy mit írnak ad adott személyről. Egyébként nagyon rendesek és segítőkészek az iroda dolgozói.
Egy jó tanács azoknak, akik a 19. század második felében (vagy természetesen akár később is) Budapesten, de főként Pesten elhunyt felmenőt, rokont keresnek és nem tudják a halálozás időpontját:
Első körben célszerű a Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) 1861-től vezetett névmutatóiban keresgélni, mivel ez jócskán leegyszerűsíti a dolgot és leszűkíti a kört - kb. olyan mintha több városrész anyakönyveihez lenne egy nagy, közös névmutató, így nem kell egyesével átböngészni az anyakönyvekben többezer oldalt ha nincs index és legrosszabb esetben is kiderül minimum a halálozás éve. A névmutatóban a nevek mellett áll egy szám, ami az adott év főkönyvének oldalszámára mutat.
Újabban nem tudom miket jegyeznek fel, de a 19. század végén (pl. 1886-ban és 1890-ben) a főkönyvben az elhunyt néven túl a halálozás és temetés dátuma, az illető években megadott életkora, foglalkozása és a pontos sírhely (parcella-sor-sír) deríthető ki.
Megpróbálok utánajárni, hogy az Újköztemetőben is van-e ilyen lehetőség. Az óbudaiban biztos, ott évszám és azon belül név szerint tudják megnézni.
Fontos: ha valaki parcella-sor-sírhely alapján akar keresni, akkor sajnos csak az aktuális állapotot tudják megnézni, visszamenőleg azt nem tudják megmondani hogy azon a helyen korábban kik voltak eltemetve (legalábbis a Fiumei úti és az Újköztemetőben így van), maximum hogy mikor temették oda a jelenleg ottnyugvó elhunytat.
"A törökök kiűzése után 1719-ben Orczy István, a Német Lovagrend adminisztrátora ujra telepítette Dorozsmát Jászapáti és Jászfényszaru helységekből. Ezen helyekről 23 jász család költözött Dorozsmára. Ezek voltak az első települők. Későbba Mátra vidékéről és a Bükk hegység palóc falvaiból is több család költözött Dorozsmára. "
Az, hogy konkrétan honnan, Szegeden a levéltárban a fondjegyzék alapján (V. 1. a.) deríthető ki, vagy - ha szerencséd van - Kiskundorozsma vegyes anyakönyvéből (1725-1745) A5121-A5129 közötti tekercs állomány, vszeg az elsőn az A5121-esen (ezt lehet pesten is kutatni a Filmtárban). De inkább a település "feudáliskori iratok" alatt őrzött iratanyagában (attól fógg, hogy hova könnyebb eljussál, s mennyire érdekel). Ha Szegedet választod, ott az anyakönyvnek is van másolati példánya (kell legyen).
