Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Hát, erre a legegyszerűbb válasz, hogy felhívod a kéményseprőket, hogy fel akarnak-e valaha mászni a tetőre egy kondenzációs kazán égéstermék elvezetője miatt.
A hangjától kevésbé tartok ellenben a pénztárcánk indokolatlan kiürítésétől jobban! Az a 10-20e Ft amit éves szinten meg tudnánk spórolni valóban a soha meg nem térülő kategória a jelenlegi gáz-villany árakkal számolva.
Minden képen ki lesz alakítva a lehetőség egy jövőbeli cseréhez.
Ok, a lényeg hogy jobb körüljárni még előzetesen. Nálam csak saját kertre lehetett volna irányítani, de egyébként is hamar elvetettem mert a ház adottságai messze nem ideálisak. Az 50dB is jó addig míg papíron van leírva, de ha beüzemelés után kiderül hogy van egy magas sípoló komponens (miért ne lenne? :) ), akkor a fene megette hány dB papíron. :(
A megtérüléssel kapcsolatos kérdésre szerintem az a válasz egyébként, hogy jelenleg egy jól szigetelt háznál évtizedekben mérhető mire ledolgozza az árhátrányt, és addig vagy elmegy, vagy korábban vehetsz új gépet, talán akkor már kisebb felárral. A lényeg hogy könnyen soha meg nem térülő lehet ha hőszivattyú mellett döntesz. Aminek viszont lehet értelme, az az, hogy úgy tervez(tet)ed meg a fűtésrendszert, hogy később a gázkazán helyett hőszivattyúra válthass. Elektromos betáp, csövezés, miegymás. Kis felár most, később választási lehetőség.
Ha a gázcirkó lesz a befutó pontosan ez a terv amit írtál! Engem inkább a tetőkibúvó és társai zavarnak ami költség és jó esetben soha senki nem fogja használni.
Szerencsére a legközelebbi épület kb. 20-30 méterre van a hőszivattyú tervezett helyétől. A közvetlen közelében a szomszéd kertje van. Ezeknek a modern hőszivattyúknak a kültéri zajszintje papíron 48-50 db (A) ami azért nem nevezhető hangosnak pláne nem kültérben. Persze lehet a valóságban hangosabb de ez inkább télen fordulhat elő olvasmányaim alapján akkor meg csukva van mindenkinél az ablak jó esetben! :-)
Ezt forintosítsd kérlek, és írd meg, hogy mennyit spórolnak forintban egy olyan háznál, ahol az éves gázfogyasztás 700m3 fűtésre. Az egyszerűség kedvéért vegyünk egy köbméter gázt 10kW villamosárammal egyenértékűnek.
Mert ugye egy jó gázkazán éves hatásfoka olyan 85% a hőszivattyúé meg 400 %.
A gázkazán bekerülési költsége, mire üzemel, közel 1 milla, tehát egy új építésű háznál, én biztos nem gondolkodnék rajta, egyértelmű, hogy hőszivattyú.
Elég hosszú, átfutottam, de ez mintha egyáltalán nem cáfolná amit írtam: új építésnél kizárt, mert a " rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett" ingatlanokra vonatkozik csak pl. a 10m-es szabály is. "A gépészek az új építésű lakások esetében nem támogatnák az oldalfali égéstermék-elvezetőket, ott, és alapvetően mindenhol, ahol lehetséges, mindenképp a tetőkivezetéseket valósítanák meg továbbra is."
Új építésnél rég óta nem engedélyezett tudomásom szerint. Csak felfelé.
A zaj kapcsán gabo011-nek: ne csak magadra gondolj, ha határértéken belül is maradsz, télen a zaj és a hideg, nyáron a zaj és a forróság a szomszéd felé is terjed.
Igen ez mind jogos és meggondolandó kérdés. Talán a hangtól tartok legkevésbé arra ott a Silka és azon a falon ahová a hőszivattyú kerülne csak két lőrés méretű ablak van!
Nekem speciel mindegy is lenne, mert egy garázs méretű gépészeti helyiségem lesz, de azért egy kis lakásban nem várható el mindenkitől, hogy puffert tegyen.
A pufferhez azért tartozik némi tárolási veszteség is. Ha tényleg annyira kicsi a hőigény, hogy ritkán csipeget a szivattyú a pufferból, gyakorlatilag a tartályban fog elhűlni a vized.
No meg van azért annak is beruházási költsége. Alsó hangon is a kazán árát még egyszer elköltöd. Tartály + tágulási + szivattyú, néhány szerelvény, esetleg keverőszelep...
Nálam remélhetőleg nem lesz kritikus a genus one 2.4 kW minimum teljesítménye, mert nem lesz radiátor. A becsövezett monolit födém nagyjából 170 tonna hőtároló tömeg, ezt nevezhetjük puffernak,
Egy hőszivattyú kb 20-30%-kal olcsóbban fűt, mint egy kondenzációs gázkazán. Ilyen kis hőigénynél akár évi 10 ezer forinttal kevesebből ki lehet vele fűteni az ingatlant. használati melegvíz készítésére viszont még kevésbé alkalmas, többe kerül vele a melegvíz, mint a gázzal. Az egyetlen előnye, hogy hűteni is lehet vele az épületet, feltéve, ha szükséges. Azt kell eldönteni, hogy hűteni is akarsz-e vele, vagy csak fűteni. Ha nincs tervben a hűtés, akkor a gázra szavaznék, és a klímát akár utólag is fel lehet tenni, ha szükség lesz rá.
Azt se felejtsd ki a számításból, hogy a későbbiekben mennyi egy kétmillás’ hőszivattyú karbantartása, javítása, meg hogy mennyien értenek hozzá, ezt hasonlítva egy ~300e-es kazánhoz.
Most tervezünk egy nettó 112nm-es egyszintes jól szigetelt családi házat Silka falazat+monolit födém. A maximális hőigénye 4,6 kW körül (talán kicsivel alatta) lesz.
Hőszivattyú-kondenzációs cirkó között megy a matekolás. A gáz esetében kb. milyen költséggel kell számolni összesen mire működőképes a cirkó?
Azt akarom kideríteni mennyi a tényleges különbség a 2M-Ft-os hőszivattyú és egy 12kW-os gázcirkó+tároló között?!
"a nagyobb gép sokkal hatékonyabban működik alacsony vagy más néven részterhelésen"
De ez csak egy pontig igaz lefele. Vannak fix fogyasztások, pl a vezérlés, vagy veszteségek (pl a gépházon távozó hő). És vannak nem lineárisan skálázódó fogyasztók, pl a venti fele fordulaton nem fele annyi áramot fogyaszt.
Bízom abban, hogy azok a mérnökök akik megálmodták a moduláló kazánokat, nem utó-piásak voltak amikor kipattant az agyukból a nagy ötlet.
Csakhát a mai világban kaftán-kapva az alkalmon, busás haszon bekerült a képbe így elferdítve a célt.
Neked nyilván a rendszered megfelelő komfortot ad ezért nincs igényed másra, mondjuk alacsony modulálásra. Nálam (és sok másnál) pont ez elégíti ki az igényeket.
Nincs ezzel baj. Remélhetőleg a jövőben is ilyen lesz a technika, így mindenki olyat(vagy megközelítőleg olyat) kap amire vágyik.
Kiváncsi volnék olyan -csak- radiátoros rendszerre ami átmeneti időszakban nem "kapcsolgat".
Ez olyan számomra mintha lenne egy 2400cm3 autó de csak 30-al mész vele városban ,míg van egy 1200 cm3 autó amivel szintén 30-al mész.Melyik az optimálisabb?
Az autós példa most nem a legjobb hasonlat, de ha a hőszivattyúkat veszem alapul, akkor a nagyobb gép sokkal hatékonyabban működik alacsony vagy más néven részterhelésen mint a kicentizett gép. Részterhelésen a hőcserélő felületek "túlméretezetté" válnak ezért hatékonyabb lesz a hő átadás-átvétel. Ez így működik a kazánoknál is. Szerintem.
