És gondolom jól meg is adóztatják őket használatbavételi után :)
Én itt mindent átnéztem az önkorinál, aztán jött az arconbszás, amikor meglett a házunkra a használatbavételi. Kiküldték az adópapirt, kiderült hogy a garázs 20 m2 feletti része adóköteles. Ha ezt tudom berakok terven oda egy falat, és a másik felére ráirom hogy tároló.
Basszus, lassan már több jogszabályt kéne tudnunk, mint a jogászoknak...
sajna két külön rendeltetési egység :( ha lenne ajtó, akkor nem számítana annak, mert akkor nem teljesül a rendeletetési egységek területének elkülönülése, ami alapfeltétele, hogy önálló rendeltetési egységként beszéljünk róla.
itt van egy régebbi illetékhivatali állásfoglalás. 4. oldal. összegek még a régiek, az elv maradt.
logikailag pedig azért külön rendeltetési egység, mert sem a lakásnak nem kötelező tartozéka a garázs, sem a garázsnak a lakás.
a tetőre való kijutás kötelme nincs tisztázva építésjogban. valamelyik munkabiztonsági szabványban van benne, hogy 3 m-nél nagyobb szintkülönbség esetén mobil létra nem lehet és az induló és az érkező szinten is vízszintes fogadószint kell. ha kisebb 3 m-nél, akkor elvben lehet a létra, de sok önkori ezt nem fogadja el. de nálatok úgyis kellene tetőkibúvó a kéményhez, akkor nem egyszerűbb beépíteni?
2. Tetőkibúvó ablakot a kéményseprő szokott kérni a kémény ellenőrizhetősége végett. Általában addig nem is adja meg a hozzájárulást, amig ez nincs bekarcolva a homlokzatra.
Az alaprajzon nem látom viszont jelölve a PADLÁSFELJÁRÓ-t (szerintem inkább erről lesz szó). Ez lehet belül is, vagy akár a homlokzaton kivülről. Rajzon szerepeltetni, vagy műszaki leirásba feltüntetni.
Nem nagyon tudtam visszaolvasni, hogy volt-e téma, de sürgős lenne a dolog, ezért megkérdem, hogy kinek mi a véleménye, tapasztalata.
Szóval a képen látható családi ház ép. engedély eljárása során megjött a hiánypótlás (szokás szerint).
1. A garázs és a ház náluk nem egy rendeltetési egység, tehát kérnek még 20 000 Ft illetéket.
Szerintem mivel közös a tető és van egy közös fal is, így ezt csak egy épületként lehet megépíteni, tehát egy ép. engedélyt fogok rá kapni! A tervezőm azt mondja, hogy külön van a bejáratuk, nincs közös ajtó a garázs és a háztartási helység között, ezért mondják azt, hogy két rendeltetési egység. Csak azt nem értem, hogyha ott lenne ajtó akkor az úgy már egy rendeltetési egység??? Még annyi, hogyha lenne kazánházam, ami ugye a szabadba nyílik, akkor az egy harmadik rendeltetési egység lenne? Gondolom a lényeg, hogy fizessek, minél többet.
2. A tetőre való kijutást biztosítani kell!
Tervező szerint tetőkibúvó ablakot akarnak. Csak azt nem értem, hogy egy földszintes házra minek. Új házakon nem is láttam, csak a többszinteseken. Odatámasztok egy létrát, vagy bérelek egy kosarak kocsit. Sűrűn nem kell úgyse felmenni!
földhivatalban kikéred térképkivonatot. az 1:1000-es, arról vissza tudod mérni a méreteket. szomszéd telkek, épületek, kereszteződési pont stb. ha ez alapján nem stimmol, akkor földmérőt kell keresned mert a mérési pont koordinátákat neked nem adják ki.
Örömmel látom, hogy sok jószándékú hozzáértő forog a topcban.Ezt szeretném kihasználni,tisztelettel.
A XXII.ker.ben van egy (örökölt)telkem, ami a szomszédok által körbe van kerítve. Ez eddig nagy öröm. Az üröm az, hogy szeretném tudni a pontos méreteit, mert ami egy régi rajzon van, az a valósággal köszönő viszonyban sincs. Mondanom sem kell, hogy kevesebb. Azt szeretném megkérdezni, hogy én saját szeműleg hol sasolhatom meg a hivatalos méreteket? Mert valahol a földmérők is megnézik, igaz?
Annyit idősebb tulajoktól tudok, hogy azokat a bizonyos ki háromszögeket, öntöttvas dobozocskákat, "határköveket",meg miegymásokat, amik kellenek a pontos beméréshez, vagy mihez, a terület rendezésekor véletlenül kidózerolták.
Elég nekem a régen valamikor leírt méret, csak nem tudom hol keressem.
Ha jól okoskodom, akkor ha mondjuk a földszinti teraszhoz az épület síjából kiálló "szélfogó falat" építek, vagy akár egy falazott 1m magas "korlátot" akkor azzal már jelentősen csökkentem a számított értéket. Főleg ha ez az 1m magas fal mondjuk 3m hosszú.
itt egy elég érthető "példatár" az építménymagasság számításhoz, hogy melyik homlokzat számít bele és melyik nem.
nálad az utolsó oldal első két- és harmadik példáját érdemes megnézni. persze a többi is hasznos, de nálad ez fog játszani.
pl. egy 1 m-nél magasabb terasz (beleszámít beépítettségbe) erősen le tudja venni épmagot. ugyan így egy sima fal, ami csatlakozik az épülethez. és még sok-sok mindennel lehet játszani...
Tehát ha a földszinti előtető "letalpal" akkor a homlokzati képben ez a rész alacsonyabb. Vagyis csökkenti az "átlagmagasságot" (nem biztos hogy ez így teljesen pontos megfogalmazás).
Jól értettem?
Egyébként most kockaház a gondolat, de ha ez így elképzelhető, akkor lesz letalpalt előtető :)
Hogy lapostetőt engednek-e? Nemtom. Pécel. Majd megnézem.
Hat sik terepen, sima laposteto eseten el nem tudom kepzelni, miert ne lenne az atlagos magassag az egyforma magassaggal egyenlo:) Inkabb az a baj a szamitasban, hogy ugyan a felso felen nalunk is a kulso terepszint a padloszint, de normalisabb labazatot hagyni.
Az egy tok mas kerdes, hogy a tervezok tudnak kreativak lenni az atlag manipulaciojaban:)
Van egy kigondolt családi ház, amihez telket keresünk. A kinézett telek maximális építménymagassága 6m. Jól gondolom, hogy ebbe nem fér bele egy lapostetős épület? 2x2,7m szintmagasság + 2x25cm födémvastagság + hőszigetelés min. 20cm + attika... az akárhogy is számolom 6m felett lesz 20-30 cm-el. De vajon az attika beleszámít-e az építménymagasságba?
Szóval 2 szintes lapostetős zöldtetős épület beleférhet-e 2,70-es belmagasságokkal a 6m-be szerintetek?
