Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Köszönöm a dicsérő szavakat.Míg nem voltam családos dobermannunk volt .Azt hittem ez a 'tüszi"vadász a nyomába sem érhet de hatalmas akaratával és szívével mindig meglep.Mára már feleségemmel is nagy haverok pedig az udvart és a kerítést harctérré változtatta. ... Mindenkitől elnézést hogy elkanyarodtam a bicskáktól !Üdv .
De szép jószág. Nekem is terrierem van, csak a még földszintesebb fajtából. Aki nem ismeri a WHWT-t, sosem gondolná, mennyire karakán kiskutya, mennyire igazi terrier lelke van. Persze nem vadászunk vele, de hihetetlen önálló, ugyanakkor fegyelmezett és szófogadó az erdőben, ha túrázunk néha.
Emellett családi kedvencként is kitűnően szerepel, ahogy - gondolom - a tiéd is.
Én vagy 30 évig jártam túrázni a kutyáimmal,-igaz,-azok betanított őrző-védő kutyák voltak! Németjuhász és Rotweiller! Vadat nem űztek,-de pár meleg helyzetben megvédtek!!:))))..... Már az égi mezőkön futnak-loholnak , várva a gazdit,'aki majd követi őket egyszersmajd!!!!.......
Elnézést ,nem jól fogalmaztam meg nem így akartam megfogalmazni csak kapkodtam, abba is igazad van hogy elmegy a vad után de ő a sokadik elmenés után (tudom lelőhették volna és nagy fájdalom lett volna)már visszahívható.
Rajta a kullancsnyakörv hazaérve át van nézve,bármilyen szituációban visszahívható ,hat éve járja velünk az erdőt , amikor otthon hagyjuk mintha tudná hogy túrázni megyünk fájdalmasan 'tutol"Ha tudom mindig viszem, vadászkutya az erdőbe való . Szeresd a kutyát...
Vadászkutyával nem nagyon túráznék néha olyan szépen felhajtja a vadakat illetve kutyával se szeretek túrázni, kullancsok, tömegközlekdni stb. Szeretmem a kutyákat és kutyám is van.
Kezdő túrázók figyelem!Két bevált , nagyon fontos kellék a túrára. A fox Terrier elriassza a váratlanul ránk támadható macskákat ,a Mora kés pedig mindig jól jöhet és ha a haverokkal esetleg több sör fogyna és elvesztenénk a Morát, másnap csak a másnaposság miatt fájna a fejünk.(de még mindig van egy esélyünk hogy a foxi megtalálja)
Egyetértek!!!... Mindenki találhat a C.S. kínálatából megfelelő kést magának ki ki a pénztárcája szerint!
Az a varázsa nincs meg,-mint egy kis műhelyben készült késnek,-de a használhatóság szempontjából nincs mit szégyenkeznie annak,-aki egy túrán azzal kezd el tollas ágat faragni!!!!:-))))))
Véleményem szerint a Cold Steel egy óriási termék palettával rendelkező cég amely megpróbál minél nagyobb területet lefedni .Mindenki megtalálja a magának megfelelőt(már ha akarja)a pár ezrestől a pár százezres tételig.Ebbe beletartozik az agresszív katonai? vonal is. kemény tesztekkel.Amikor pld.megvettem az Ultimete vagy Pendleton hunteremet az agresszió,brutalitás nem jutott eszembe( mivel távol áll tőlem) sokkal inkább a használhatóság,megbízhatóság ,funkcionalítás ...
Kösz, nekem nem esedékes megrendelés mostanában. Vannak bicskáim és késeim, amiket használok. Mindegyik kiválóan működő tömegtermék és könnyen pótolható. Vagy ha nem, akkor a szekrényben van elzárva. Az igazi, személyes bicska egy olyan elköteleződés, amire most több okból sem állok készen. Gondolj bele, apai felmenőim több emberöltőn át, gyakorlatilag egész életükben ragaszkodtak a bicskájukhoz, az életük elválaszthatatlan része volt. És persze a bicska csak akkor működött rendesen, ha ragaszkodtak hozzá, mindig, minden nap velük volt, soha nem tették tönkre és nem vesztették el. Vitrindíszt nem akarok, ilyen elkötelezettséget meg most nem veszek magamra. Remélem, minél többen adnak megrendelést, kenyeret és megélhetést a késes mestereknek, és bízom benne, hogy egyszer majd én is köztük leszek. Ha eljön az ideje. Addig rajtatok a sor :-)
Elsősorban nem ezért utálják! A harcias, mindenáron katonaias, "plázanindzsa" stílus propagálásáért a valóban praktikus, hagyományosabb formák helyett. (Lásd tantó kertészkedésre...) Meg a pimasz designlopásokért.
Sokan idegenkednek a CS-től,néha joggal, mert az utóbbi évtizedekben ők is nyitottak az olcsó szegmens felé,-mint oly sok gyártó! Ott bele lehet futni néha igénytelenebb anyagból összerakott termékekbe!
A CarbonV anyaguk nagyon strapabíró abból van egy Trail Masterem.Nagyon meggyőző teszteket láttam róla!:))))
Benchmade, Spyderco,-amiket még gyűjtök, -de a régebbi prémium modelleket!!!...
raktam fel egy képet a Master-ról cserébe ha van kedved tehetnél fel egyet a Mini Pendleton-ról. Az első öt-éves tervbe benn van, kiváló nyak-kés lenne belőle,kisebb túrákhoz.
Gratula hozzá! Mindkét darab kurrens áru. ' Bocsi de amikor kacc kacc meg ugyanilyet láttam a Lidliben 600Ft ért csak nem tudom kinyitni vagy mi a baja??!de azért elvárnám hogy jobb minőségű legyen ha már kifizettem ezt a sok pénzt, ilyen válaszok jönnek majdnem az idegosztályra kerültem s két hónapig szanatóriumba utókezelésre'
Sajnos meg kell erősítenem. Hódmezővásárhelyen a feleségével beszélgettem az Állattenyésztési Napokon, 1-2 hónapig az van most náluk, ami raktáron van.
(Én se kaptam, ami szerettem volna, a meglévő, még leginkább tavaly készült készlet volt.)
Rossz kérdés volt,ezen a topicon rajtam kívül senki nem szereti a Cold Steel-t. Az EDC kés és lámpatopic -on már kedvezőbb válaszokat kapsz.Erről a modellről nincs személyes tapasztalatom,a félig fogazott pengét jól gondold meg,csak akkor válaszd ha relatíve vigyázol a pengeélre:nem húzod bele szegbe, drótba -nehéz helyreállítani a fogazást.Általában minden modelljük pontosan kidolgozott erős zárszerkezettel rendelkező megbízható termék.
Köszi szépen, :) akkor nem gondolkozok tovább, jövő héten megrendelem Révészéktől a maskarámat, 12c27-es pengével 2 baknival és barkás agancs markolattal. :)
Tervez valamelyikőtök rendelni a Révész műhelytől bicskát mostanság?
Csak azért kérdezem, mert én jövő hét elején úgyis hívom őket, és szívesen megkérdezem hogy a mostani szériába miket készítenek ha gondoljátok. :)
Igazából nem vagyok egy "késes" típus, de ez a "tanto" stílus nagyon tetszik. Első gondolatom egy Cold Steel Gunsite volt (első látásra szerelem:) ), de az ára kijózanított. Erről a késről valakinek tapasztalata? Az ára tükrözi a minőségét?
A törést más forrásból nem hallottam. Akkoriban még nem találkoztam élőben tanto késsel, ráadásul 5mm vastag pengével! Jojózott a szemem a spanyol késes boltban - az árubőség és az árak miatt is. Ezt vettem és egy "elegáns" Nieto szalonnázót, hogy valami hispán jellegű is legyen. Érdekes módon annak meg a rugója tört el...
Nagyon szép történet, igazán jó volt olvasni! Úgy emlékszem, erről a kis, kétpengés bicskáról már tettél fel valamikor képet, de lehet, felfrissítenéd a memóriám? ;)
Meg persze a fejesre is kíváncsi vagyok.
Az utolsó gondolathoz: szerintem nyugodtan válassz magadnak egy bicskát. Megérdemled.
A nagypapám valamikor 1920 körül készített egy gyöngyház nyelű, parányi kétpengés bicskát akkor még csak leendő nagymamámnak, udvarlási ajándékként. Ez a bicska végigdolgozta a következő, cirka hatvanvalahány évet, na nem kemény munkát végzett, hanem főleg fonalat vágott fantasztikus kézügyességű nagymamám kezében, aki végig legféltettebb kincseként vigyázott erre a szerszámra. Édesanyám, aki nagyon nem magyar volt (feléjük inkább a bőr tokos, puhafa markolatos tőrök ismertek), de egy magyar halasbicska kapcsán ismerkedett, majd házasodott egy nagybajuszú magyar emberrel, nem megörökölte, hanem még nagymamám életében megkapta ezt a kis bicskát, hogy vigyázzon rá most már ő. Végül édesanyám is még életében rám bízta ezt a parányi csodát. Nem sok hiányzik hozzá, hogy száz éves legyen a bicska, de a réz baknijával nincs semmi baj.
Apám halálát nem sikerült feldolgozni, hagyatékát sem sikerült úgy gondozni, ahogy illett volna. Nem tudom megmondani, hogy történt, hogy az agancs nyelű, szénacél pengéjű fejesgörbéje szennyezetten került egy fiókba, ő mindig gondosan eltörölte, és mindig a jobb nadrágzsebében hordta. Igazából azt sem tudom, hogy mi lehetett a bicskán, ételmaradék-e, vagy csak a két évtized párás levegőjétől került olyan szomorú állapotba. Amikor halála után vagy húsz évvel elkezdtem feldolgozni legalább a tárgyi emlékeket, a penge teljesen rozsdás volt, és ki sem nyílt. Hónapokig dolgoztam rajta aprólékos munkával, mert nem akartam változtatni az állapotán, csak szerettem volna megtisztítani és működésre bírni. Végül a fogselyem volt az az eszköz, amivel ki tudtam szabadítani a rugót, és a résekből a mozgást fékező rozsdát el tudtam távolítani. A legdurvább eszköz, amit használtam, egy kevés CIF volt, a pengét víz alatt ezzel mostam, ujjal és textillel símogatva. Amikor a réseket kitisztítottam, az volt a legmegdöbbentőbb pillanat, ugyanis kiszabadultak azok az illatok - főleg a pipadohányé -, amiket már két évtizede nem éreztem, amik egyébként apámra jellemzőek voltak. A bicska akkor éledt fel igazán, amikor elkezdtem zsebben hordani, és használni. A penge úgy vált fényessé, hogy benne vannak a húsz év pihenés rozsdafoltjai, mint fekete pöttyők, de a réz baknival gyakorlatilag semmit nem kellett csinálnom, az a farmernadrág indigós vásznától visszafényesedett. Egyébként ez a bicska hibátlanul működik, csak nem merem használni, gyakorlatilag múzeumi tárgy lett.
Nem akartalak meggyőzni, de remélem, tapasztalataim segítenek a döntésben. Mivel én bicskás rokonaimnál csak réz baknis magyar bicskákat láttam, nyilván azt választanám. Választanám, de nem teszem, mert késkészítő rokonaimnak már az emléke is elszállt, én pedig nem igazán érzem méltónak magam arra, hogy egy olyan rendes bicskám legyen, mint amilyeneket ők készítettek. Pedig csábító a lehetőség, hogy még ma is vannak, akik készítenek ilyet, illő tisztelettel is tekintek rájuk.