A homokos talaj filoxéra rezisztens, ott biztonsággal dugványozhatók a szőlővesszők, nálunk az agyagos Zalában már nem biztonságos. Ha jó termést akarsz, akkor mindenképp jobb az oltás egy igénytelen rezisztens direktermő fajtába. Megmaradni megmarad a dugványozott tő, de a víz és tápanyag ellátása a jó gyökeresedő fajtáknak sokkal jobb. Ez fajtafüggő.
A hazai szőlészetek filoxéra utáni megújításában jelentős szerepet játszottak olyan világhírű mezőgazdasági tudósaink mint például Mathiász János, akinek egy régelfeledett nemesítésére fáj a fogam a Mathiász Jánosné muskotályra! A gyökeres alanyaim már várva várják a nemes csapokat.
A válasz egyszerű! Minden szőlő dugványozható, viszont nem mindegyik alkalmas megfelelő gyökérzet kialakítására. Erre az úgynevezett direkttermők alkalmasak. (Pl. Bianka) A gyökérképződés nem is lenne akkora baj, mint az, hogy a XIX. század elején Amerikából a korabeli gyűjtők erős növekedésük és tetszetős lombozatuk miatt számos direkttermőt hoztak be Európába. E szállítmányokkal érkezhetett a kontinensre a lisztharmat, a peronoszpóra és a gyökér ellensége a FILOXÉRA! Gyakorlatilag pusztulásnak indult az egész Európai értékes szőlőállomány! Ekkor jött kényszerűen "divatba" a filoxéra által nem fenyegetett alanyokba történő oltás. Az oltványok alanya, jó gyökérképző ellenálló fajta.
Ja, ja. A káliumhidrogénkarbonátot csak kis mennyiségű sav csökkentésre használjuk. Maximum egy g-ig. Mondják, hogy ez a finom beállítás. A kettős sós savtompítás lényege, hogy a kálcium-malát-tartarát kettős só a magasabb pH tartományban válik ki. Ha csak simán belekeverem a szénsavas meszet a borba, jórészt a kálcium-tartarát válik ki. Ezért az előre kiszámított mész mennyiséget a bor kb. tíz százalékához kell keverni, amivel meglúgosítom a bort, azaz előállítom a magas pH-jú közeget. Elválasztom az üledéket(szűrés, szeparálás), hogy ne tudjon visszaoldódni. Majd ehhez a borhoz fejtem hozzá a bor kezeletlen részét. Azután a csapadékot ismét elválasztom.
Ha olvasod, kérdezni szeretnék a kettős sós savtompításról; ugye ezt CaCO3-val javasolja a tudomány, de nekem a helyi borászboltban KHCO3-at adtak, mondván hogy az is jó. Utánanéztem a Borászok zsebkönyvében és a Kállay Borászsatban is, de nekem nem áll össze az a "kettős só" a kémiai folymatban ha a CaCO3-at KHCO3-val helyettesítem. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a Kalinát és társai (Kálium - hidrogénkarbonátok) csak szimplán borkősav bontására alkalmasak de az alma/borkősav kettősre nem.
A másik pedig a pH-val kapcsolatos lenne, szintén a fenti irodalom mondja, hogy több borkősavval és kevesebb almasavval bíró borok az átlagosnál kisebb pHval bírnak; a több almasavat tartalmazók pedig nagyobb (gondolom 3,4 feletti) pH-val. Ehhez képest nálam extrém alacsony a pH (2,7) mégi alig van borkősav (1,1) de alma meg bőven (5,1) és további, a részletes analitika által nem meghatározható savak 3,3 egységben. Szóval hogyan jön ki ez a pH érték ilyen savösszetétel ismeretében?
Hú, nagyon kedves vagy és nagyon szépen köszönöm előre is! De mindenképp szeretnék valamit küldeni cserébe, kérlek válassz valamit a listámról:
Szőlővesszők dugványozni (Mathiász Jánosné Muskotály, Othello, Concord, Bianka, Turán, Medina stb.), egyéb dugványozni/oltásra való vesszők (feketeribizli, pirosribizli, Szentesi Rózsa naspolya, körték, vérszilva, ringlók, meggyek, cseresznyék, szilvák, kajszik, vad őszibarack, óriás sárgászöld alma, nagyon finom nyári alma, mogyorók, aranyeső, bodza, magnolia, kaktuszok, lila és fehér orgona, csipkebogyó, lila akác, borostyán, piros virágú leander, telt virágú díszgránátalma, Ukrán óriásdió és egyéb dió oltóvesszők stb.), zöldségmagok és denevérlevelű passiógyümölcs magok, Japánbirs, Mahonia és Tiszafa palánták, narancssárga virágú liliom gumók, lila és bordó virágú Írisz gumók, kaukázusi kefírgomba és még sok minden más.
Köszönöm szépen,de én vesszőket keresek. Tudom, hogy az oltványok se olyan drágák, de nekem most minden fillér számít. Vesszőknél meg csak a p.k. kerül pénzbe, mert amiket küldök cserébe, azok a kertemből vannak, szóval nem kerülnek semmibe. De azért még egyszer köszönöm.
Lassan kihajt a szőlő és véget ér a metszési szezon, de nekem még szükségem lenne (lehetőleg nem kihajtott) vesszőkre a következő csemegeszőlő fajtákból:
Hamburgi muskotály, Szőlőskertek királynője muskotály, Esther, Japán Izabella (rózsaszínű), Attila, Afuz Ali, Rizomat, Helikon Szépe, Kósa, Bírókék, Kossuth szőlő, Horthy Miklósné, Vaniliai muskotály, Melinda, Guzal kara, Muscat adda + bármelyik magnélküli fajta.
Fajtánként néhány vessző elég lenne. Cserébe sok mindent tudok küldeni.
Tudod mi bírja még jól a vizet? A kerti zsázsa (lepidium sativum). Tavaly nyáron ültettem hátra. Végig kapta azt a rengeteg esőt, állt a vízben hetekig, de bírta a sarat. Egészen október végéig szedtem rendszeresen. Aztán jött a fagy és el is feledkeztem róla. Majd a tél közepén egy enyhébb időszakban, amikor elolvadt a hó, előbukkant a zsázsa. Meglepődtem, hogy mit keres ez itt. Azt hittem már rég kifagyott. Csináltam is belőle salátát. Az íze nem volt olyan jó, mint nyáron, a levelek kicsit vastagabbak voltak, de ehető volt.
Most meg elkezdett új leveleket hozni és ismét gyönyörű zsázsaerdőm van. Pedig most is áll a vízben.
Imádom, mert sokkal finomabb és ízesebb, mint a fejes saláta. Olyan enyhén csípős, tormás ízű.
SZŐLŐ: Kaptam olyan vesszőket, amiken sok apró fekete pont van. Ez betegség jele?
A szőlő nem igazán szereti a vizenyős területeket. Ilyen helyen sokkal, fogékonyabb a gombabetegségekre és a téli fagyokra is. Szárazabb területeket jobban szereti, itt a termés minősége is jobb lesz.
A szőlő eredetileg kúszónövény, tehát fákra felfutva hozta a termését.
Húsos somot legfőképp dombos területeken találtam ott díszlett a legjobban. Nekem is van a kertben, de az én kertem inkább száraz területnek számít. Itt locsolás nélkül képtelenség gyümölcsféléken kívül mást termeszteni.
A kökényt eddig csak erdőszéleken találtam, azt is inkább száraz területeken. Tavaly ősszel ültettem is a homoki szőlőmbe két csemetét, hogy megpróbáljam termesztésbe vonni.
Igazán ez nem sok jóval kecsegtet. A dió talán ami még jobban megél a területeden.
Édesanyámék telke ilyen vizenyős területen fekszik. Szinte csak a dió, mogyoró, málna, ribiszke, néhány szilvafa és a meggy bírja csak az ottani klímát.
Szőlőből a Piros szlankamenka fejlődött és termett rendesen, de az nem sok mindenre való.
Értem. Sajnálattal hallom, de jobban belegondolva igazad van. Kár lenne ilyen betegségeket behurcolni a kertembe, főleg, hogy eddig egészséges volt az a pár tőkém, ami van. Nagyon kedves tőled, Jani71, de azt hiszem inkább akkor nem kérem őket.
Még valami: a szőlő, kökény és húsos som mennyire bírják az időnként belvizes területeket? Szeretnék a kert végi mélyebb területekre is ültetni valamit. Itt gyakran vannak több napos-hetes belvizek. Van már pár ringló és szilva is, azok jól bírják. Szőlő, kökény és som mehetne oda? A kökény a szilva rokona, szóval elvileg ez is bírja a vizet. A som vadnövény, az se hiszem, hogy annyira válogatna. A szőlő meg... Passz.
Ezek ellen a betegségek (kórokozók) ellen zöldleveles állapotban kell védekezni! Ha tavaly ezek megtámadták és súlyosan károsították a vesszőt akkor valószínűleg ki sem fog hajtani. A vesszőket azért szokták gombaölőszeres vízbe áztatni, hogy tárolás során ne penészedjenek be.
A lisztharmat jellegzetes foltosodást okoz a vesszőn, az ilyen vesszők csökkent értékűek. Telepítésre, ha lehet ne használjuk!
A peronoszpóra csak fiatal zöld növényi felületeken tud támadni és a sejtek belsejébe jutni.
Az eliskolázott vesszőket kihajtás után ugyanolyan növényvédelemben célszrű részesíteni, mint a termő szőlőt!
Én is remélem, hogy egy hozzáértő tud tanácsot adni:) Van itthon Dithane és Othocid, azokból készült oldatokba be tudnám áztatni a vesszőket dugványozás előtt.
Lehet, hogy most engem itt megköveznek, de az az igazság, hogy jómagam egy ilyen fertőzöttségű vesszőt nyugodtan el mernék iskolázni. Előtte max. gombaölős vízbe áztatnám egy-két napig, a kihajtás után pedig tisztességes növényvédelemmel látnám el.
Természetesen az a legjobb, ha egészséges az ültetési alapanyag, ehhez nem fér kétség!
De mindenképpen javaslom a tudorok meghallgatását, mert Náluk van a valódi ismeret! Remélem, hozzászólnak a témához!
Az eső miatt gombás nyavalyákkal (már nem emlékszem pontosan, de szerintem zömmel peronoszpórával, és azt hiszem, volt némi lisztharmat is; szóval ilyenre gondolj!).
