"A skizofrénia az, amikor az individuális én az előző életeiben felvett maszkot, maszkokat valami oknál fogva nem vetette le, így előző életének árnyképei még énként vele vannak, kísérik...."
A skizofrénia súlyos gyógyíthatatlan betegség.
Nem tudok azonosulni a lélekvándorlási elveiddel.
Ezzel az erővel minden betegséget ki lehetne kúrálni egy ördögűzővel vagy javasasszonnyal mert csak annyi lenne a baj, hogy a rossz szellemeket el kell űzni.
Nem mondom, hogy lelki vigaszt nem nyújthat egy ilyen szeánsz, de egy alapjaiban rossz szervi működést nem lehet ezzel kikúrálni.
Ez nem skizofrénia, hanem anamnészisz. A skizofrénia az nem ilyen.
A skizofrénia az, amikor az individuális én az előző életeiben felvett maszkot, maszkokat valami oknál fogva nem vetette le, így előző életének árnyképei még énként vele vannak, kísérik....
Nem olyan nagy ügy egyébként ez se, hogy betegségnek kelljen tekinteni (....) a legtöbb skizofrén ezzel együtt tud élni és lábon kihordható az ilyesmi.
De mint mondottuk, amit te itt és most skizofréniának nevezel, az nem skizofrénia, hanem.... lásd. fent.
Az "Özönvíz" mellé, miféle tényeket képes felsorakoztatni, lehetséges-e a megtörténte, és hol és mikor?"
Ezek az emberiség emlékezetben megőrződött események allegórikus képei.
Olyan, mint az emberiség aranykorának emlegetése ami sem nem egy bizonyos időpont sem nem egy adott hely, hanem egy elhagyott életmód és eszmeiség felidézése az ősmúltból.
"Az a hit, melyet a Biblia tanításait megismerve fejleszthetünk ki, nem mond ellent a józan észnek. (?????)
Neked milyen hited van? Sokan „örökölték” a hitnézeteiket, és soha nem vizsgálták meg komolyan, hogy helytállóak-e.
Pedig az nem a tiszteletlenség jele, ha vizsgálódsz, és ’próbatétellel megállapítod’, hogy az, amiben hiszel, összhangban van-e Isten Szavával (Róma 12:2). A Biblia arra buzdít minket, hogy ’tegyünk próbát az ihletett kijelentésekkel, hogy lássuk, vajon az Istentől származnak-e’ (1János 4:1). Ha ezt megteszed, képes leszel ’megvédeni a benned levő reménységet’, ha valaki kíváncsi arra, hogy miért hiszel abban, amiben hiszel, vagy megkérdőjelezi a hitnézeteidet (1Péter 3:15)."
"A hithez az egyik alapvető követelmény ’az igazság pontos ismerete’ (1Timóteusz 2:4). Csakis ’az igazság fog szabaddá tenni’, ahogyan a Biblia fogalmaz, vagyis megszabadítani a téves elképzelésektől, legyenek azok akár tudományos, akár vallási jellegűek (János 8:32). A Biblia arra figyelmeztet, hogy ne higgy „minden szónak” (Példabeszédek 14:15). Azt tanácsolja, hogy ’bizonyosodj meg mindenről’, azaz ha hallasz valamit, előbb győződj meg róla, hogy valóban igaz-e, és csak azután hidd el (1Tesszalonika 5:21). Miért kell utánajárnod és megvizsgálnod, hogy mindaz, amiben hiszel, csakugyan megállja-e a helyét? Mert az olyan hit, amely valótlan információn alapul, pusztán illúzió."
Nos?
Melyik hívő hiszi a "teremtést" és miféle érveket gyűjtött mellette?
Az ember, az állatok, a növények annyi idő alatt, olya módon, és sorrendben keletkeztek? Mikor is pontosan?
Az "Éden" léte miként lehet igaz, ahogy leírták?
Az "Özönvíz" mellé, miféle tényeket képes felsorakoztatni, lehetséges-e a megtörténte, és hol és mikor?
stb...
Bárki számára aki elhiszi, bővíthető a kérdések száma!
"Ugyanígy: ha Istenre nem emlékszik a lélek, akkor Isten létét képtelenségnek fogja érezni/gondolni, mivel nincs róla képe, emléke, egyszóval: emlékképe. "
Az őskép valójában hajlam valamire.
Olyan mint a nyelvi képesség esete.
A nyelvi készség adott, de az, hogy milyen lesz az a nyelv az nem.
Ez a helyzet az istenképzetekkel is, a tudományos igazságkereséssel is, meg a lélekvándorlással is.
Különböző válaszok, válasz típusok egy azonos témára, egy azonos kérdéscsoportra.
Miért van a világ, miért vagyok én itt?
A kérdések és a válaszlehetőségek is belénk vannak kódolva, a természetünkből fakadnak.
Nem unalom az, hanem túlságosan szokatlan még az elméd számára.
Tudod, ami az elme számára szokatlan és úgymond az újdonság erejével hat, arra így reagál az ember.
Vagy úgy hogy
1. belefásul és megunja hamar
vagy
2. eleinte izgalmasnak találja, nevetgél rajta, ám az izgalomfaktor múltával megint csak apatikussá válik
Ezért az elmét szoktatni kell, idomítani, akárcsak egy pajkos, játékos kiskutyát a szófogadásra.
Így értheti meg az ember az igazságot, aminek megismerési ideje az érdeklődő hozzáállásától, kondicionáltságától függően változó: valakinél belátható időn belül mutatkoznak eredmények, de olyan is van, akinél egy hosszabb, akár életeken át tartó procedúrát is igénybevehet, ami nem túl kellemes <....> de az igazságért küzdeni kell, azért meg kell szenvedni keményen és hát idő mint a tenger
De előbb vagy utóbb el kell kezdeni a felzárkózást, nem lehet az ember örökké apatikus.
Jaj, hát nem megént "elfelejtettél" lapos sumák mód' válaszolni ama kérdésre, hogy lennél olyan hölye, híg, hogy istenhitedet egy ellentmondásokkal teli, toldozott-foldozott többezeréves könyvre alapozod..?
Minden igazi kereszténynek egy ellentmondásokkal teli, toldozott-foldozott többezeréves könyvön alapul a hite,
Nade ez egy tömény mellébeszélés, hisz' azt mindenki tudja, hogy nektek, evolúcióhívő "keresztélyeknek" egy ellentmondásokkal teli, toldozott-foldozott többezeréves könyvön alapul a hitetek. Ugyanakkor viszont sumákolva kerülöd az egyenes választ arra, miért is alapozod istenhitedet egy ellentmondásokkal teli, toldozott-foldozott többezeréves könyvre evolucionista létedre, híg...?
Mi több, mi több, a régi, hagyományos kereszténység bizonyos tekinterben még inkább a Bibliára alapul, mint ez a modern, "fundamentalizmus" nevű alternatív verzió, ugyanis kevésbé követeli meg a valóság hazudozós letagadását, és a Biblia nem tanácsolja a hazudozást, még azt a fajtát sem, amit a fundamentalisták művelnek.
