Felmerült bennem ez a jövő évi változtatás, hogy 90 évig nem lehet megtekinteni az utolsó bejegyzéstől számítva az adatokat. Ez hogy fog működni? Ki fogja átnézni azt a rettentő sok adatot, hogy kiadható-e az anyag, vagy nem? Mert a házasság utolsó rovatába sokszor feljegyezték, hogy mikor halt meg az illető. De ha az általam keresett személynél nincs ott, akkor...?
Én olyan kifejezéssel találkoztam, hogy "újmagyar muzsikus". Ha jól tudom, Mária Terézia korában kezdték újmagyarnak nevezni a cigányokat. A kisebbségek beolvasztása, ezáltal az etnikai problémák csökkentése céljából egy időben tiltották a cigányok egymás közötti házasságát. Olyat is hallottam, hogy két magyar család közé egy cigány családot költöztettek, hogy a magyarok tanítsák őket veteményezni. Ez kicsit OFF, csak eszembe jutott.
Többségében "új magyar"-ként hivatkoznak rájuk, de van ahol konkrétan leírják - rendszerint a családnév elé - hogy "cigány". A zsidókhoz az összeírásokban meg a nevük mögé odaírták hogy "Jud."
Ajaj! Lehet itt kéne megállnom. :) Már akkoriban is így megjelölték őket? Még jó, hogy pontosítanom kell ezt az adatot, mert a hófehér bőrömbe nem illik bele ez a dolog. :)))
Ma voltam először az Országos Levéltárban. Lehet csak velem kivételeztek, de csak 2 kérőlapon 5 tekercset kérhettem ki, így pont a számomra legfontosabb települést nem készítették elő. Majd legközelebb. Viszont mondhatjuk úgy is, hogy szinte semmit nem sikerült kiderítenem. Megtaláltam a dédszülőm összes testvérét, bezzeg őt nem. :( Gondolom másik településen született még... Azt hittem ez a dolog sokkal egyszerűbb.
Szóval újabb kérdéseim merültek fel: 1. A "Nemes" név takart valamit? Mert ha valaki nemes volt, annak csak volt rendes nemesi neve... 2. A gazdatiszt mit csinált? 3. Találtam az egyik születésnél egy érdekes bejegyzést, bár az eleje számomra olvashatatlan volt. Szóval .... "uj magyarok" Ez mit jelentett akkor? (1860-as évek)
Kedves Hbezy79! Nem néznél meg nekem valamit a BAZ Megyei levéltárban? Borsodnádasdról kellene konkrét adat.
Én is azt tapasztaltam, hogy ha az 1800-as évek első felében sok gyerek született egy családban, szinte kizárt, hogy mindnek ugyanúgy írták a vezetéknevét. :-)
Én községem Szirmabesenyő (Borsod-Abaúj-Zemplén) megye anyakönyveit dolgozom fel. eddig 1910-1929. dolgoztam fel teljesen. Még kihasználom a helyzetet és novemberben vagy decemberbe még megyek BAZ levéltárba (MEZŐCSÁT) kutatni.
Bocsi, az előzőben nem voltam teljesen egyértelmű. Szerintem is a vér szerinti apa kötelező, elvégre erről szólna a dolog, a másik meg a szabadon választható.
Nagyon hétköznapi családnév ükapáméké, szóval elírás ott nem valószínű. Egyébként az én vezetéknevem is ilyesminek az eredménye. :)
Egyébként az általad felsoroltakkal is sikerült már találkoznom pl.: Fátli-Feitl. Betűk felcserélése: Kondor-> Gondor, Goldfinger -> Koldfinger Ugyanúgy megvoltak a vezeték és keresztnév cserék az egyáltalán nem hasonlító nevekkel..
Pont a törvénytelen gyermeknél ( a problémás családomnál, náluk aztán minden előfordult..) nem is vettem elsőre észre a bejegyzést, mert egy teljesen más, még csak nem is hasonlító vezetéknév volt az anyához beírva és az volt utólagosan átjavítva a jóra. És ilyen esetekből sem egy volt.. És szintén ez a család amiben már államinál egy napon! házasodott két gyerek, az elsőnél még Szeli a vezetéknév (korábban így szerepelnek) a másodiknál már Zeli és ezentúl végig Zeli is marad.
Nagy rejtély volt még szépanyám neve. Aki született, mint Mariana Rosina, de első házasság kötésekor, az elsőszülöttnél, és egy családi iratban is egy elég érdekes néven (Simphorosa / Szinforóza ) szerepelt, amiről később kiderült, hogy annak a szentnek a neve, amelyiknek a napján született. Talán megtetszett nekik és azért használták.
Milyennincs:
A családnév a Mátay és Gutorfölde a település ahol nagy számban éltek (először 1696-ban tünnek fel, ottani földbirtokos család) Mivel a családfámon rajta kívül még két gutorföldei Mátay szerepel ezért volt egyértelmű számomra, hogy elsőként ott keressem. Persze azért más településen is találkoztam ilyen vezetéknévvel!
Igen, igen, tudom legyek egyértelmű, igyekszem majd ezentúl erre odafigyelni. Nem ez az eső alkalom, hogy figyelmeztetnek rá.
írod: "Egy másik ágon a feleség családneve alapján egyértelműen beazonosítható volt a település ahol születhetett, meg is találtam a házasságot, ahol szerepel az életkora és származási helynek megnevezve az adott település, ennek ellenére sem a megadott életkorból visszaszámolt évben, sem előtte-utána 5 évben nem találtam meg a születését."
Az ún. lakosnevek nem az adott toponíma helyszínén képződnek a toponímából. Azaz nem (Jász)árokszálláson lesz valaki Árokszállási, s nem a Mátrában Mátrai. Az ún. névváltás itt, eme általad kutatott helyen vagy ezt megelőzően, de az onnan történt elköltözés után történt.
A példát kérlek pontosítsd, mert nem egyértelmű számomra. "...meg is találtam a házasságot, ahol szerepel az életkora és származási helynek megnevezve az adott település..."
A házassági anyakönyvben a bejegyzés időpontjában az illetősége, azaz az akkori állandó lakhelye van feltűntetve. Mivel általában a lányos háznál tartják az esküvőket, esetünkben pedig - úgy néz ki mégsem - valamilyen (vagyoni)megállapodásnak kell a háttérben lennie. Kérlek írjál konkrétan adott településekről, névvel, nem szemérmes műfaj ez.
Benne van a pakliban, hogy esetleg nem került feljegyzésre a keresztelés. Egy-két településen a 18., de még a 20. század elején is előfordult, hogy a pap tintázott, aztán nagyívben leszarta az anyakönyv vezetését. Vagy máshol született, de abból az időszakból nincs már feljegyzés, vagy elírták az apa nevét, stb. Bemondásra történő lejegyzés utján keletkezhetett elég sok változata a családneveknek, néha egészen hajmeresztő dolgok is születnek, sokszor átköltik a vezeték- és keresztneveket is: Eulália -> Ilona, János -> Gábor, Pollák -> Bolland, Uitz -> Ujcz - ezekkel mind találkoztam!
Az email-re nem válaszolnak, hanem a kért filmeket kiírják a kérőlapra és gondolom a levelek érkezési (időrendi) sorrendjében viszik le őket a raktárba és készítik elő ezek alapján a filmeket. Ha valaki gyorsabb volt, és korábban kérte azt amit szerettél volna, akkor pech. Ha helyben van kiadva a film, azt a számítógépes rendszerben látja az ügyintéző, azonban ha vidékre van kiadva (aktás), akkor nem látja, vagyis azt hiheti hogy szabad, közben nem. Célszerű esetleg előtte odatelefonálni, hogy valójában mennyi filmet készítettek elő a nevedre. Akkor jeleznek csak vissza emailben, ha a kérést nem tudják már teljesíteni állományrevízió (aug. 1-23) vagy hosszabb szünetek (pl. karácsony-újév közti) idején. Ilyenkor rendszerint a szóbenforgó időszak előtti 3-4 munkanapban már nem lehet újabb filmeket kérni, ha jól emlékszem. Volt olyan mikrofilm, amire 4 hónapig vártam hogy megérkezzen vidékről (hosszabbították a kölcsönzést, gondolom), majd amikor megnéztem, kiderült, hogy nem is ott van feljegyezve a keresztelés.
Hát, igazából ő speciel nemesi származású, és így könnyű volt, mivel hozzáférhetőek a nemesi összeírások. Szóval megnéztem a férj településéhez legközelebb eső települést ahol olyan nevű nemest összeírtak. És ha ott nincs akkor a következőt stb.
Másik esetben tudom hogy az anyát Bókaynak hívták (sajnos plébános csúnyán írt lehet hogy begörbülő hasú D betű és akkor Dókay :S) akit keresek az Újlakon született, amiből nagyon sok van, de szerencsére az egyik pont Bókaháza mellett.. szóval ebben az esetben majd szerintem itt fogom kezdeni a keresést. persze nem biztos, hogy igazam lesz, de mivel semmi más támpontom nincs innen fogok indulni.
Én találkoztam olyan kutatóval aki a vér szerinti és a nevelő apa ágát is végig vezette. Szerintem nézőpont (és szabadidő) kérdése, hogy hogyan csinálod.
Én még a vezetéknév alapján nem is kerestem rá településre. Azt nem jóval korábban kezdték el alkalmazni? Mármint, hogy a településről kapta valaki a nevét. Pedig van jó pár ilyen nevű felmenőm.
Milyen galád papra találtál. :))) Ilyet tenni szegény apukával, miközben ő el akarta titkolni... :))
BORSOD MEGYEI Levéltárban nem keresgél valaki? Kellene nekem 1 adat. Sajnos én csak budapesti és országost tudok felajánlani cserébe.
Én is csak pár hónapja álltam neki az ősök kutatásának. Képes voltam (persze csak nagyjából) végignézni az összes eddigi hozzászólást, hát pár estém ráment :), sajnos nem találtam senkit aki arrafelé kutatna ahol én ,de hasznos információkat találtam amik segítettek.
Bocsi ha hosszú leszek, de megpróbálom összefoglalni a nemrég felmerült dolgokról a saját tapasztalataimat.
Ükapámat én sem találtam meg születési anyakönyvben, pedig a család 1757 óta biztosan azon a településen él. A bátyját (elsőszülött) ezen a településen és az anya születési helyén is bejegyezték, sajnos ükapámat és a húgát nem. Születési dátumukra is csak tippelni tudok, mivel szerencsére megérték az állami anyakönyvezetés bevezetését és ott szerepel az életkoruk illetve szülők neve.
Egy másik ágon a feleség családneve alapján egyértelműen beazonosítható volt a település ahol születhetett, meg is találtam a házasságot, ahol szerepel az életkora és származási helynek megnevezve az adott település, ennek ellenére sem a megadott életkorból visszaszámolt évben, sem előtte-utána 5 évben nem találtam meg a születését.
Megint másik ágon csak az 1887-ben született fiút találtam meg, pedig az anya hagyatéki papírjában felsorolt gyerekek alapján előtte is kellett születnie kettőnek. Illetve tudom hogy dédanyám 1893-ban született és őt sem találtam meg. Szerencsére a gyerekek itt is már az állami anyakönyvezetés alatt házasodtak és itt szerepelt hogy dédanyám mikor született és a település is, tehát helyileg is jó helyen voltam, egyszerűen csak nem jegyezték be. Korábbi gyerekekről utólag kiderül, hogy még a házasságkötés előtt születtek, talán ezért nem szerepelnek. Ők egyébként egy elég problémás ág! Szülők születési helye is onnan derült ki, hogy bizonyosan véletlenül :) anyakönyveztek pár gyereket az 1900-as években. A megadott településen megtaláltam, hogy az anya törvénytelen gyerek. Az apa születési helyén nem találtam több testvért sem azonos vezetéknevű másik családot tehát sejtettem, hogy gyakran költöző család lehet. Ami be is igazolódott mivel teljesen véletlenül jó pár kilométerrel odébb élő másik ág halálozási adatainak keresése közben előkerült. Ott meg volt adva származási helynek egy harmadik település ahol viszont nem találtam meg.
Jah törvénytelen gyerekek: volt szerencsém egy olyan településhez ahol néhány kivételtől eltekintve ahol apa helye üresen volt hagyva, a pap beírta valószínűleg anyuka állítása alapján az apát, majd pár vonallal áthúzta, de attól még teljesen olvasható maradt a név. És ez túl gyakran ismétlődött ahhoz, hogy véletlen legyen. :)
Na kezdek kétségbe esni, hogy nem is lesz ez olyan egyszerű. Én még mindig a férjem adatait kutatom, ami még így az 1700-as évek végén is csak egy település. Viszont az enyém.... olvasva téged, nem lesz egyszerű.
Én most valamelyik nap átutaztam fél Budapesten, hatalmas dugóban, és ca. 1 perc alatt megtaláltam, ami kellett nekem. Kicsit bosszantó volt, emiatt ennyit utazni.
Ha előre kikérek e-mail-en filmet, akkor azt jelzik, hogy nincs bent, nem? Akkor nem kell feleslegesen utaznom.
Ráadásul olyan rossz állandóan várni valamire. Hogy össze tudja az ember szervezni az időt egy-egy órára ehhez.
Szerencsém volt, mivel egy harmadunokatestvéremtől megkaptam az infót, hogy hol született, de ettől függetlenül ahol élt ott is megnéztem a halotti bejegyzéseket - egyik testvére és apjának testvére is vele együtt költözött - így egyiküknek, aki 1895-1906 között hunyt el, megvolt a születési helye, ezalapján is lehetett már következtetni hogy merrefelé kell keresgélni a többi rokont. Szóval az unokatestvérnek köszönhetően nem volt olyan nagy munka. De volt már olyan eset, hogy egy házasság kb. a 30-40. helyről került elő Pest megyén belül, most pedig egy születést keresek, amit eddig szintén legalább ennyi helyen megnéztem. Ezesetben is jobbra-balra költözgettek szinte évente, úgyhogy gyakorlatilag követhetetlen a dolog...
Én úgy szoktam "rulettezni", hogy két kérőlapra kérem ki az 5-5 filmet és úgy nézegetem, így csak kétszer kell fordulni. Érdemes úgy elosztani hogy ha mondjuk X településről több tekercs van, az lehetőleg egy lapon legyen, így egyben tudod őket használni visszaadási-ujrakikérési macera nélkül. Ha egy település ráfér egy filmre, akkor 10 ilyen kis települést is meg tudsz nézni egy alkalommal. Ha a gyorsan haladsz, mert kicsi a falu és kevés a bejegyzés, akkor bosszantó tud lenni hogy csak 10 filmet lehet egyszerre kiírni, hiszen többet is meg tudna az ember nézni egy alkalommal így célirányosan dátumra, időszakra keresve. Ilyen esetben ez az átka a dolognak, hogy többször kell csak egy-egy órára kiutazni a MOL-ba (arról nem is beszélve ha peched van és minden általad kért film már másnak ki van adva)
Az pedig mindegy hogy egy lapon milyen filmek szerepelnek, lehet akár A 1, A 456, B 123 és X 56789 együtt, nincs megkötve hogy települések szerint kelljen egyben kikérni, hanem simán felírod az érintett településnek és azon belül a megfelelő időszakot tartalmazó film[ek]nek a jelzetszámait, oszt' los geht's!
Elkezdtem a családfa kutatást,az ükapám törvénytelen gyermek 1867-ben született .Az anyja után kapta a vezetéknevét.Kilencen voltak testvérek ők szintén törvénytelenek.A szépanyámhoz az volt írva,hogy magánzó.Helyrajzi számot tudtam még kideríteni,ami az ükapám házassági papírjára volt írva az anyja neve mellett.
Ha a földhivatalba megyek talán tudnak valamit mondani,hogy kié volt az ingatlan.Jól sejtem?A magánzó csak nem "azt" jelenti?
Köszönöm, igen már írtad ezt, és aztán mikor keresgéltem rá is jöttem. Viszont ez új infó volt, hogy egyszerre mennyi lehet nálam, és azokat egybe is kell visszaadnom. De végül is, ha 4 lapon kérhetek ki, akkor ha kicsi a település, akkor 4-et is meg tudok nézni, valamint egyben visszaadni.
És azt a 150 km-re lévő felmenőt hogy találtad meg? Teljesen véletlenül? És eközben az összes települést végignézted??? Nálunk már eleve a szüleim között is 300 km volt a távolság. Ráadásul régen a munka után vándoroltak az emberek.
Nevezték többféleképpen is, "Kereszteltek lajstroma", "Szülöttek anyakönyve", stb, de nem is ez a lényeg, mivel ugyanazt hivatott dokumentálni. Mint írtam, 1853 előtt Mo-n többnyire csak a keresztelés dátumát írták fel, 1852/3-tól már külön a születését is. Tehát a 18 századból már csak arról lesz adatod, hogy őseid mikor keresztelték meg, a születés történhetett aznap is, vagy több nappal, egy-két héttel előtte, de ezt 1853 előtt ritkán jegyezték fel, magyarán 99%-ban nem fog kiderülni. Temetéseknél dettó ugyanez volt.
Ha nincs benne a születési/keresztelési bejegyzés, akkor a környező településeken kezdesz keresni és folytatod egyre nagyobb körben. (Én esetemben volt aki 150 km-rel arrébb került elő, szóval kitartás!)
Egy kérőlapon 5 tekercs kérhető, de összesen max. 4 kérőlapon 10 (5-5, 3-3-2-2, 4-2-1-3, stb.) egy alkalomra, szerintem írtam már vhol korábban is variációkat.
Bármelyik filmet ki lehet kérni külön, nincs megkötés. Ha mondjuk egy bizonyos időintervallumban keresel egy születést, tegyük fel 1810 és 1820 között, akkor nem kell a település összes filmjét kikérni, csak amelyiken a keresett időszak van. Mivel az on-line adatbázis nem írja, hogy melyik tekercsen mi van, így ezt vagy 1) helyben nézed meg előzőleg az "okoskönyvekben", vagy 2) megsaccolod hogy melyiken lehet ez az időszak. Utóbbi esetben ha pl. 4-5 tekercs jut egy-egy településre, melyen kutatnál és mondjuk 1750 körül kezdődnek az anyakönyvek, akkor X település A 1234-tól A 1238-ig tartó filmjei közül kikéred A 1234, A 1235 és A 1236-at, mivel ezeken a legvalószínűbb hogy az adott időszak -- 1810...1820 -- szerepel, az A 1238-ason valószínűleg már az 1895-ig bezáró időszak halálozásai lesznek. (a jelzetszámok csak példának szolgálnak) Tehát lesz 3 filmed X településről, emellé kérhetsz még 7 másik filmet, el tudod osztani a fent írt variációk alapján (egy kérőlapon szereplő filmeket csak együtt lehet visszaadni és egyszerre csak 5 film lehet nálad, ez alapján oszd el)
Találtam az anyakönyv kutatása között valami furcsát, amit nem igazán tudok hova tenni. A keresztelési anyakönyvben a megjegyzésbe oda van írva, hogy "az igazi neve X Erzsébet (az X teljesen más, mint amilyen vezetéknevet kapott) Lehetséges, hogy meghalt az anya szülés közben, és "örökbe fogadták"? És talán még az igazi apuka is meghalt a születés előtt? Sajnos akkor nem volt időm utána járni, de érdemes megnézni az akkori haláleseteket, hátha?
Ha esetleg örökbe fogadták, akkor melyik ágat kutassam tovább? Az igazi szülőkét, már ha megtalálom... (elméletileg az anya halál okához odaírták, hogy szülés közben, vagy valami hasonlót)
És lehet, hogy egy hülye kérdés, de máshol is csak keresztelési anyakönyv van születési helyett? Vagy csak ahol én kutatok?
A többiekhez képest még én is kezdő vagyok, így én csak a saját tapasztalatomat tudom elmondani. Rettentő sok segítséget tud adni az esetleges nagyszülő elmondása, esetleg még a szülőké is. Nem is az évszámok miatt, hanem inkább a helységnevekben. Én két embertől 7 települést is kaptam, ahol kutatnom kell, és ez nagyban megkönnyíti a helyzetet.
Kérdeznék viszont én is. Hogy mentek tovább olyan esetben, amikor már nincs benne a házassági anyakönyvben, hogy hol született az illető, de az adott település születési anyakönyvében nem szerepel? Ergo máshonnan származik.
Másik: nehezen tudom még értelmezni a Levéltár szakzsargonjait. Ha jól veszem ki, akkor egyszerre 5 tekercs mikrofilmet tudok kikérni. Ha egy település anyakönyvei 4 tekercsen vannak, akkor esélyem sincs egyszerre több helységet is átnézni? Vagy ki lehet kérni csak mondjuk a házasságit, ami mondjuk az x. tekercs?
Először is vezesd fel mindazt, amit tudsz. Szülők, nagyszülök, neve, születési helye, ideje, házasságkötés helye, ideje, esetleg elhalálozás helye, ideje, eltemetés helye. (Persze lehet, hogy nem áll rendelkezésedre valamennyi adat.) Mindenképpen tudni kell azt is, hogy az ősök milyen vallásúak voltak. 1895 október 1-e előtt ugyanis az egyházi anyakönyv volt a közhitelű okirat. Mindenképp egy olyan adattal kell elindulnod, amely még egészen biztos. Például: nagyapa, született X. helységben, Y év, hó, napján, - ha ez a dátum 1895. október 1. utánra esik, és Hajdú Bihar megye területén van, akkor fel kell keresned a Hajdú Bihar Megyei Levéltárat.Ennek az anyakönyveket őrző részlege Hajdúböszörményben a Dorogi u.5. sz.alatt van. Célszerű e-mailben bejelentkezni, megjelölve, hogy milyen helység anyakönyveit akarod kutatni. E-mail címük: fiokleveltar@fibermail.hu. Ha tehát 1895. utáni, állami anyakönyvvel kell kezdened a kutatást, jó ha sietsz, mert 2011. január 1. után ezek már nem lesznek kutathatók (legalábbis most van egy ilyen törvény) Egyébként az egyházi anyakönyvek is Hajdúböszörményben vannak, 1895 előttiek, ehhez kell tudnod, hogy milyen felekezet mely helységbeli anykönyveit keresed. Ezek másodpéldányai kb. 1828-30-tól 1895-ig vannak ott. Ez előtti anyakönyvek kutatásához Budapestre kell jönnöd, a MOL Lángliliom utcai kutatótermébe, ahol az egész országra vonatkozó egyházi anyag megvan mikrofilmen. Ide okvetlen e-mailben kell bejelentkezned, mert csak másnapra adnak különben anyagot. Ha megírod, hogy milyen adataid vannak, szívesen segítek, hogy hogyan kezdd el a kutatást. Akár priv. emailben is írhatsz. Üdv.
Már régóta szerettem volna utánanézni az őseimnek, de nem tudom, hogyan lenne érdemes nekikezdeni. Mivel hajdú-bihari vagyok így a debreceni levéltárban kellene próbálkoznom? Adnátok néhány tippet, hogyan fogjak neki.
Megvan nekem Lósy-Schmidt Ede könyve, egyszer nézegettem benne a professzorral kapcsolatos adatokat, és Rimaszombatra emlékeztem, amit aztán kutattam más felmenők miatt. Köszönöm a helyreigazítást.
MOL Bécsikapu téri részlegének Nagykutatójában kell a "P szekció" (kisebb családi és személyi fondok) fondjegyzékében és raktárjegyzékében utánanézni. A Khuen-Héderváry család levéltára 1514-1946 évek között 6,25 iratfolyómétert ( 63 doboz ) tesz ki de hát évszám szerint szűkíthető az átnézendő anyag. A P 427 fondban is van a családnak anyaga. Ha van MOL látogatójegyed (ami a Lángliliom utcában használatos) az jó a Bécsikapu téren is. Naponta 8,30-17.45 ig vannak nyitva, Pénteken 15.45-ig . Náluk nincs délutáni "hosszúnap" mint Óbudán. Különben meg ha megvan a doboz vagy dobozok, amit kutatni akarsz azt minimum 2-3 munkanap elteltével adják ki, azaz két megjelenés szükséges hozzá, egyszer amikor kiírod egyszer amikor megkapod.
Az 1825-1830-as házasságoknál már volt ahol szinte semmit nem találtam. Vagyis a házasulandók nevén és életkorán kívül. Nekik még a születési (keresztelési) anyakönyvüket nem tudtam megnézni. 1724-ig fogok tudni visszamenni, addig vannak anyakönyvek. Kíváncsi vagyok, azokban mennyi adat lesz.
1896-1900 közötti születések: Összesen: 175, ebből törvényes: 169, törvénytelen: 6 169 törvényesből 1 év alatt meghalt: 42, azaz 24,85 % 6 törvénytelenből 1 év alatt meghalt: 4, azaz 66,6 %
1901-1905 között született: Össz: 182, ebből törvényes: 177, törvénytelen: 5 A törvényesek közül 1 év alatt meghalt: 54, azaz 30,5 % Törvénytelenek közül: 1, azaz 20%
1906-1910 között: Összesen: 170, ebből törvényes: 165, törvénytelen: 5 1 év alatt meghalt törvényes: 38, azaz 23,03% Törvénytelen: 2, azaz 40%
Vidékenként és családonként is. Nyilván ha a családfő nem akarta, hogy akár elsőszülött akár bármelyik fia az ő keresztnevét kapja, akkor nem keresztelték az ő nevére. De ez elég ritka eset. Szülök nevei, nagyszülők nevei, "kedvenc" nagybácsik, nagynénik nevei stb., Keresztszülő meg minimum kettő volt, de találkoztam már paraszti családban is harminc (!) keresztszülővel is. Közte a keresztelést végző lelkész is keresztszülő volt.( Reformátusok lévén feleségével együtt.) Így ilyen alapon volt név választék. Vannak családok ahol ragaszkodtak a korán elhalt gyermek nevének újra való adásához (magamban ilyenkor azt gondoltam nem voltak babonásak, nem tekintették a nevet rossz omennek) szélsőséges esetben 5-6 gyermeket is kereszteltettek ugyanarra a névre. Másoknál nem adták újra az elhalt gyermek nevét. Egy egy népszerű szent ünnepe táján megszaporodnak az arra a névre keresztelt gyermekek. István, János, Péter, Pál, Mihály, Mária, Erzsébet, Katalin, Julianna, Borbála stb., de már egy-egy héttel előbb és még később is keresztelnek rá. Nyilvánvalóan bizonyítani nem lehet, de lehet igazság abban amit állítasz, miszerint a törvénytelen gyermekeket egyes esetekben a bába segítségével segítették a túlvilágra, esetleg elég volt kevésbé alaposan gondoskodni róla, s a nem kellően fejlett csecsemő szinte természetes halállal halt meg. Tény, hogy a törvénytelen gyermekek esetében lényegesen nagyobb volt a halandóság.
Vadházasság mindig is volt. A falvak, városok legszegényebb negyedeiben az embereknek kisebb dolguk is nagyobb volt annál, törődni azzal, hogy az együtt élők házasok-e vagy sem. És a nélkül, hogy etnikai megkülönböztetést tennék, de a vándoréletmódot folytató személyek gyakran éltek együtt bagóhiten. Ezek lehettek vándorkereskedők, mutatványosok, iparosok vagy akár zenészek is. - A kiszolgáltatottság tényleg szörnyű állapot. A földesurak, bárók, grófok cselédjei azonban ki voltak téve annak, hogy vagy a "nagytermészetű" gazda vagy annak felserdülő fia(i) velük szerezzék (első) szexuális tapasztalataikat. Ha ezt - viszonylag tisztességes elintézésként - egy jó kiházasítás követte, akkor következett be az, hogy ha nem is szerelmi házasságban, de jó esetben szeretetben élhetett a volt megesett cseléd és utólag törvényesíttetett korábban fogant gyermeke is. Még mindig jobb volt a "folyónak menésnél" vagy a "lúgivásnál". - A Khuen-Héderváry családnak van magánlevéltári anyaga, ennek gazdasági részében lehetséges hogy fennmaradt fizetési lista vagy hasonló.
Elnézést, hogy beleszólok a témába. Úgy gondolom, ezek a névadási szokások vidékenként különböztek. Én csak a Bakony vidéket ismerem. Nálunk nem elsősorban a szülők neve után kapták az első gyermekek a nevüket, hanem nagy részben a keresztszülők utónevéről, illetve a naptárilag legközelebb eső szent nevét kapták. Az én kutatásaim során többször is előfordult, hogy hiába volt 4-5-6 gyermek, egyik sem kapta az apja vagy az anyja nevét. Leányanyák, megesett nők mifelénk is voltak, igaz, ez csak kb. minden huszadik születésnél fordult elő. Ezeknek a gyermekeknek körében viszont tényleg nagyobb volt a halandóság, bár ezt nem tudom miért. Olvastam már olyat is, hogy sokszor megölték az újszülötteket a bábák, nem egyszer a szülők kérésére. Nem tudom ebből mi igaz. Üdvözlettel: Tremi
Régen vadházasság??? Na ez számomra új. Vagyis lehet, hogy volt, de az akkori erőteljes katolikus vallás mellett ez szerintem elképzelhetetlen. Nekem már az is felfoghatatlan volt, hogy azt a nőt, aki az 1900-as évek elején elvált a férjétől, kitagadták a családból, mert ezt tette. És nem másik pasi miatt.
Azért ahogy ezt írod, belegondoltam, hogy miket élhettek át régen a nők. Nem elég, hogy "törvénytelen" gyereket szült feltehetően egy olyan embertől, akit szeretett a maga módján, majd ez az ember hozzáadta egy vén fószerhez. Nem éltem volna abban a korban.
Arról esetleg tud valaki, hogy a hédervári kastélyban gróf Khuen-Héderváry Károly ideje alatt ott szolgált cselédekről van-e valami feljegyzés? Bármilyen összeírás vagy más.
Ha még "csak" az ükapádat kerested, akkor szerencsésebb voltál, mert ott több infót adtak meg mondjuk a házasságnál. Én már ott tartok, hogy 1800-as évek legeleje, és itt már se a szülő, se a születési dátum nincs megadva a házasságnál, max az életkor. Valószínűleg én is el fogok veszni az azonos keresztnevek, és az igen csekély vezetéknevek között. Fogalmam sincs miből fogom tudni, hogy tuti ő az-e, akit keresek.
Ami viszont nagy szerencse volt házassági anyakönyvekben, hogy szinte kivétel nélkül feltüntették a megjegyzésben a későbbi halál pontos dátumát. Így legalább azt nem kell keresgélnem. Azt ráérek később, mert abból meg kiderül hogy miben halt meg.
Tapasztalataim szerint a "törvénytelen" gyermekek nagy számban haltak meg gyermekkorukban. Akár csecsemőként, akár néhány éves korban. Persze nem úgy kell elképzelni, hogy minden törvénytelen születés mögött ténylegesen gyermekét egyedül nevelő anya állt. Mindenkor léteztek "vadházasságok", együttélések, amit ma élettársi kapcsolatnak mondanánk. Az esetek egy részében később házasságot kötöttek (ha tehették, mert mondjuk a férfi nem élt korábban házasságban) De mindenhol voltak "bagóhiten" együttélők is. Találkoztam 5-6 törvénytelenül született gyermekkel egy anyától, ahol mindhezt megjegyzésként odaírta az anyakönyvezést végző pap, hogy az anya X.Y-nal él együtt, így a vélelmezett apa ez a férfi. Természetesen jócskán akadtak valódi megesett nők is, cselédek stb., Volt példa ilyen esetben gazdag kiházasításra, (ez ritkán, de fellelhető más, nem anyakönyvi iratokban) Amikor például a szolgáló, gyermekét megszülvén, rövidesen férjhez megy egy esetleg nála lényegesen idősebb iparoshoz, vagy kisvárosban boltot nyit. Ha a szolgáló egykori gazdájának van családi levéltára nemritkán megtalálható benne az az irat, melyben a szokásosnál lényegesen nagyobb nászajándékot vagy móringot ad egykori cselédjének, vagy üzletét ő bérli részére. De ez az esetek csekély hányada.
A második gyerek keresztneve pedig gyakran valamelyik nagyszülő keresztneve. Ez is lehet zavaró, mert így sok azonos nevű unokatestvér születik, ráadásul gyakran közel egy időben. A családunk egyik ágában pl. ugyanazon évben három azonos nevű gyerek született, ráadásul kettő ugyanabban a hónapban, nem volt egyszerű megtalálni közöttük ükapámat :)
Úgy látom, te nagyon tudományos vonalon közelíted meg az egész családfa kutatás dolgot. Számomra ez csak egy hobbi, és mivel az időm is eléggé kötve van, azért annál többet, hogy kijegyzetelem a legfontosabbakat a továbbhaladáshoz nem is engedhetek meg magamnak (sajnos). Volt ahol néztem házasságnál, hogy ki a tanú, mert kíváncsi voltam családtag-e, de aztán rájöttem, hogy ez szerintem a katolikusoknál nem így működött. A református vonalon viszont testvért kért fel a felmenő.
Esetemben a törvénytelen gyermek az anyja nevét viseli. És csak kíváncsiságból érdekel, mert régen ez mégis csak kirívó eset volt. Függetlenül attól, hogy több ilyet is találtam a kutatás alatt. Engem a történelmi része izgat jobban mármint, hogy hogyan is éltek ezek az emberek, hogy nevelte fel apa nélkül (kereső családtag nélkül) a gyereket? Jobban érdekel, hogy mi volt a foglalkozásuk, mint az, hogy kik a keresztszülők.
A nevek ismétlődése egyébként tényleg sok mindenben segít. Arra már rájöttem, hogy szinte nagyon kevés kivételtől eltekintve az elsőszülött fiú mindig az apja nevét kapta. Volt olyan is, ahol korán meghalt az elsőszülött és a következő fiú is ugyan azt a nevet viselte. Mondjuk ez hirtelen meg is zavart, hiszen más volt az évszám. Persze aztán kiderült, hogy nem is élte meg a szülői kort.
Viszont a legtöbbet abban segít, hogy be lehet tájolni így a házasság időpontját. Mert ha nem ugyanaz a neve a fiúnak, akkor szinte biztos, hogy nem első gyerek, és korábbra kell tenni a születésétől a szülők házasságát.
... a nagyi "beküldése" kérdésében pedig arra hass, hogy Téged "szívlel-e" :)
S akkor megteszi. :) (persze készüljön fel, hogy igazolnia kell, hogy az ő apja volt, papírokkal, azaz az ő - nagyi - saját születési anyakönyvi kivonatával)
A polgári anyakönyvek amúgy megvannak a Polgármesteri Hivatalokban az Igazgatási osztály környékén (ahol az Anyakönyvezési és népesség-nyilvántartási ügyeket intézik- lásd. esküvők), de nekik nem feladatuk ezekből az adatszolgáltatás, úgyhogy csak 'bepróbálkozni' lehet :) Mély levegő, egy sansz...
1. Ne vedd úgy, hogy azok, amiket felsoroltál "nem feltétlenül kellenek a kutatáshoz". De kellenek, de más a kiegészítő, árnyaló, 'kutatás irányát jelző' információ, és más a megalapozott, geneológiát alátámasztó, a 'kutatás menetét továbbengedő' információ.
2. Nem azért írjuk, hogy "nehogy túlságosan beleéld magad", hanem, hogy ne alakuljanak ki benned alaptalan elképzelések a kutatás menetére vonatkozóan, s ezáltal tévútra ne menj, időt ne veszíts. Azaz, hogy vedd komolyan ezt az egészet, amire nem kis időt fogsz szánni.
3. A viszonylag kevés számú keresztnév ismétlődése egy családban (nemzetségben), sokszor nem hátrány, hanem - mivel jellemez egy közösséget - gyakori vezetéknevű egyének kutatása esetén előny. Emellett egy adottság, amely kiegészítő információkat jelent, ahogy a Henrik előfordulása is. (Érdemes pl. az adott keresztnevek ismétlődését, egy-egy generációban a rokonságon belül való felbukkanását is szemmel kisérni, lesz egyfajta ritmusa, annak is, ahogy ismétlődik, s annak is jelentősége, amikor esetleg egy-egy név elmarad).
4. Nincs törvénytelen gyerek. Ez tévedés (látod, megint egy). Az nem geneológiai fogalom. Társadalomszociológiában igen, de családfakutatásban nem. Ui. olyan helyzet van, ahol - anyakönyvezés szempontjából - nem ismert az apa. A törvénytelen, de elismert gyermek, azaz a bastard fogalma amúgy sem polgári fogalom (a nemes családok fiú leszármazottainak egyedi, jellemző jogállása (!!!!), ami címer-használatot, s bizonyos 'veleszületett' jogokat jelent). Ti. a "törvénytelen", azaz "jogtalan" kifejezésben épp a fosztóképző a lényeges, azaz, hogy csak olyan személy lehetett 'törvénytelen' (azaz bizonyos jogokban nem részesülő), aki önmaga is rendelkezett bizonyos (elő)jogokkal, magát a társadalom többi elemétől megkülönböztető, azok jogainál 'többet adó' jogokkal). Ez sem a paraszti, sem a polgári származásúakra (együttesen közrendűek) nem jellemző.
Nálunk, a mi szempontunkból kétféle esettel találkozol majd (mint "törvénytelen"):
i.). apátlan gyermek van, ahol a gyermek az anyja vezetéknevét kapja, az egyházi anyakönyvekből soha az életben :) nem fog kiderülni, hogy a gyermek apja ki. A keresztszülőket azért érdemes megfigyelni (ha nem az anya rokonsága, akkor lehet, hogy az apaé. Erre az ad gyanút, ha felnőttként is a keresztszülők rokonsága a házassági tanu. Azaz az apai rokonság 'kapcsolattartását' jelenheti). Persze olyan is, van, amikor tényleg nem derül ki semmi, még csak gyanús következmények sem az apáról, az apai rokonságról.
ii.) az apa által elismert, de jog szerint névre nem vehető, így névre nem vett gyermek van, ahol (ez inkább a polgári anyakönyvezés idejére jellemző) az apa megjelenik a kereszteléskor, s ezt fel is tűntetik. (olyan is van, hogy ez az apa később elveszi az anyát, csak akkor még nem tehette - ennek is számos oka lehetett, jogi akadályok ezek, nem akarati tényezők). Azaz a születéskor az apa jelen van, de a társadalmi (és a polgári jog) szabályok szerint nem vesz/vehet részt a gyermek nevelésében (legfeljebb figyelemmel kíséri), a társadalom (közigazgatás)számára az apa szerepe 'nem játszik', hiszen nem élnek együtt (s az apának van saját másik - tkp. az első - élete)
5. A levéltárak kutathatóságának szabályai, amiket mi mind figyelembe veszünk, az állami levéltárakra vonatkozik. Az anyakönyvezés elrendelése, az anyakönyv levéltárba helyezésének jogi kötelezettsége már 183?-tól fent áll (mint másodpéldány). Ezeket tudod 'szabadon' kutatni, a meghatározott törvényi feltételekkel. Az egyházközség tulajdonában lévő eredeti példány ilyentén felhasználásra bocsátása az egyházkerület, ill. felettes szerve hatáskörébe tartozik, mivel, hogy az ővé. Szuverén döntés, ha enged, az jó, ha nem enged, azt el kell fogadd (mert az ővé, s annak kiszolgáltatására semmi nem kötelezi)
Köszönöm, igazad lehet. Igaz ezzel a névvel egyáltalán nem is találkoztam más családnál. Hihetetlen, de a János, József, Anna, Mária és Terézia névváltozatokban szinte ki is merült az ötlettáruk. És mindezekhez csak ca. 10 féle családnév... Volt ahol eltévedtem rendesen.
A törvénytelen gyermeket egyébként érte valami hátrány? Vagy csak az anyát nem szívlelték?
Még valami. Sajnos a dédpapámat a "Nagy Kommunista Párt" temette el, és hiába katolikus temetőbe, sajnos nincs feljegyzés róla. Mindez 1960-ban. Ezt a polgári anyakönyvet én megtalálom a településen még, vagy csak a Pest Megyei Levéltárban? Egyáltalán ha beküldöm a nagyimat, neki megmondják az adatait (saját apja)? Sajnos nem szívlelték egymást, így nem is tud róla sokat mondani nekem. Viszont teljesen elakadtam ezen az ágon.
Ha bárkinek kell adat a Dunabogdányi anyakönyvekből...
Az igaz, hogy elméletileg csak engedéllyel lehet kutatni az egyházi anyakönyvekben? Legalábbis az egyik plébániáról ezt írták nekem.
Budapest Főváros Levéltára az illetékes, meg kell nézni a jegyzékükben (ott helyben). Az tuit hogy I. és II. kerület van együtt egyes időszakokban, XII. és I. esetében nem tudom.
Ez aranyos. :) De végül is nem volt messze az igazságtól.
Ha valaki 1930 körül halt meg a XII. kerületben, akkor pontosan hova kell mennem keresni? Olyat olvastam, hogy a 1919-1940 közötti XII. kerületii anyakönyvek az I. kerületben vannak. Ez igaz?
Az általam kutatott ősökről még Moldova is írt az "Őrség panasza " című könyvében. Elmentem a szombathelyi levéltárba és egy hétig kutattam a tényeket. Moldova szerint azért halt meg a felmenő, mert kártyázott és mivel feltette az egész vagyonát és vesztésre állt,megette a piros hetest. Vagyon megmaradt, de ő belehalt. Ez a mese. Valóság, hogy neki még nem voltak nagy birtokai , csak a fiának. Viszont mivel a keresztnevet nem említik a regék, csak találgatni tudok. Megtaláltam az említett felmenő halotti bejegyzését, miszerint egy egész más faluban halt meg tivornyázás és duhajkodás közben! Szóval lehet is rá adni,meg nem is.
Furcsa, amiket írtok. Ha nem a családi elbeszélésekből indul el az ember, akkor miből? Én pl. sok mindent megtudtam a nagyimtól. Mert ha nem a legidősebb ember meséli el, akkor ki? Így derült ki, hogy volt olyan ükszülőm, akik elváltak, pedig az akkoriban nem volt gyakori, a másik ágon egy grófi kastélyban dolgoztak, a harmadik pl. tanító volt. Tudom, hogy ezek nem feltétlenül kellenek a kutatáshoz, de azért jó tudni, hogy hogy is élhettek. És ezek szerintem nem is olyan adatok, amiket nagyon túl lehet magyarázni. Persze vezethetnek tévútra, de ha elakadok, akkor még mindig van esélyem az említett településeken keresgélni.
Igaz valószínűleg ti már sokkal tapasztaltabbak vagytok, és azért írjátok ezeket, nehogy túlságosan beleéljem magam...
Ettől függetlenül ezt a félágat leszámítva tudom, hogy nagy valószínűséggel nem fogok címert rajzoltatni a végén, mert nem lesz ilyen.
Ja, amúgy a Borsod megyei levéltárban kutat valaki mostanában? Polgári anyakönyvekből kellenének adatok, cserébe MOL-ban, BP Fővárosiban, és Pest Megyeiben tudok megnézni adatokat.
Ezt így nem lehet megmondani. Megnézed és vagy ott lesz vagy nem.
A családi legendáknak többnyire van valóságalapja (párról én is kiderítettem hogy igaz), csak a szájhagyomány útján terjedő történetek az idő elteltével sokszor már annyi ponton módosulva kerülnek a mai generációkhoz, hogy szinte teljesen átalakulnak az eredetihez képest. Pl. az eredetiben Pista bá' még két kézzel húzta ki traktort a trágyából, a legújabb változatban meg már egy ujjal felemelte - s így tovább. De akárhány embertől hallod akármelyik változatot, mindegyikben vannak közös pontok, ami arra utal, hogy az eset valóban megtörtént, csak legfeljebb nem úgy ahogy ma találjak. Tehát ezzel is számolni kell.
...a családi legendákon elindulni annyi,, mint, hogy visszafelé kutatva elindul az ember, hallk a dédszülőktől neveket, körülbelüli időpontokat, eljit ezzel az 1800-as évelk 60-as 70-es éveiig, de nem kezdi el a szisztematikus anyakönyvi kutatást, hanem névazonosság alapján próbál 1700-as évekbeli hasonló nevű személyekkel ugyanabban a lakóközösségben összehozni a családi kapcsolatokat. Kártyavár.
Bármennyire is mesébe illő időutazásokat tesz a családfakutató, ez egy elég konkrét (mi is ez, segédtudomány?, módszertan? mindegy) kutatási módszertannal rendelkező szabadidős tevékenység. A családi elbeszélésekre nem adnak pontot. Vannak ilyen történetek, de nem érdemes annak a nyomvonalán elindulni, ingovány. Még csak figyelni sem kell rá, inkább zavaró tud lenni, semmint segítő. Semmit nem támaszt alá.
Konkrét tényállás van, jogok, családi állapotok, lakókörnyezet, vagyoni/társadalmi helyzet, geneológia.
Ááááá, ott még nem tartok, hogy tuti nincs megjelölve. :) Sajnos. A család elbeszéléséből tudom, hogy apuka nemes volt, és a gyermek törvénytelen. Azért kérdezem, hogy az ilyen gyerekek anyakönyvébe gondolom nem írták be apuka nevét?
Az, hogy a gyermek törvénytelen, és az apa nincs megjelölve, nem jelenti automatikusan hogy az apa nemes volt, vagy előkelő családból származott. Egyszerűen nem ismerte el a gyermeket, vagy nem vette a nevére, vagy az asszony nem volt hajlandó nyilatkozni erről (arra már nem is merek gondolni hogy nem tudta megmondani ki az apa), stb. Ilyenkor rendre az anya családnevét kapta a gyermek. Gyakran előfordult, hogy ha később az apa feleségül vette az anyát, utólag feljegyezték a gyerek születési bejegyzéséhez hogy "XY-nal Z helyen W időpontban kötött házasság által törvényesítve". Ha nem írták oda, annak lehet egyszerű érdektelenség, hanyagság is az oka, vagy mondjuk a gyermek a házasság előtt elhunyt, így okafogyottá vált a törvényesítést utólag feljegyezni. (Nem tudom hogy több gyermek esetén mindhez odaírják-e a törvényesítést vagy csak az egyikhez.) De végső esetben még akár féltestvér is lehetett másik apától.
Már e-mail-eztem egy MOL-os hölggyel, aki megadta azt a mail címet, ahol ki lehet kérni a filmeket. Gondolom jelzik, ha az épp nincs bent.
Más jellegű kérdés. Ha egy gyermek (lány) törvénytelen volt, vagyis apuka nemesi származású, akkor ha jól sejtem ott el is akadok a családfában. Feltételezem nem is jegyezték fel a születési anyakönyvre. Ha találkoztatok már ilyennel, légyszi írjátok le, hogy az hogy is nézett ki. És olyankor kinek a vezetéknevét kapta a gyermek? A családfámban "Lakó" néven fut. Csak kitaláltak valamit, vagy az anya nevét kapta? Ez olyan ca. 1870-es évek.
Egyébként írtam az egyik Bp-i temető igazgatójának, hogy keresek valakit, és eléggé tág intervallumot 26 évet adtam meg a halála esetére. Nagyon kedves volt a hölgy, mert utánanézett nekem, és 1 napon belül válaszolt is. Bár sajnos nem ott temették el.
Ti vettétek fel olyan rokonnal a kapcsolatot, aki kicsit ismertebb (esetemben borászok), de csak mondjuk a szépszülők révén vagytok rokonok? Érdemes, vagy ezt inkább hanyagolni kell?
A MOL tudomásom szerint egyházi (felekezeti) anyakönyveket őriz többnyire 1895. sep. 30-cal bezárólag. Egyes esetekben talán vannak 1895 utániak is (polgáriak?) elvétve, főleg az elcsatolt területekről, de előfordul, hogy valamiért egy-egy község anyakönyveit tovább filmezték mint 1895, ilyen pl, Bálványos, ill volt még egy talán pest megyei falu, ahol 1918 környékéig voltak adatok, de a nevére nem emlékszem.
Első alkalommal ha mész, először nézd ki az on-line adatbázisból hogy mi kell és küldd el nekik emailben, másnap 10 órára előkészítik.
Adatbázis: http://www.natarch.hu/fondx/aker.html
Maximum 10 filmet lehet kiírni, egy kérőlapon max. 5 tekercs szerepelhet (és max 4 kérőlapra írhatsz ki összesen 10-et, amit el lehet osztani 5-5, 3-3-2-2, 4-1-3-2, stb. módon.) Érdemes többet kiírni, mert ha kutatónál van annak az egy településnek a filmje, akkor lehet hogy odamész potyára. Ilyen esetben érdemes a másodpéldány listát is elkérni - az ezeken szereplő filmek helyben nézhetőek, azonnal adják szabadpolcos rendszerben.
a válaszod nem igazán pontos. hatvany istván professzor apja hatvany gergely nagyecseden született, de rimaszombatban nősül. felesége mester mária viszont rimaszombatinak tekinthető. A nemességszerző ős hatvany mihály szikszón élt. 1634-ben kap kiváltságoslevelet. a professzor a családot önéletrajzi irásában érhatvanból származtatja
Ezek bíztató szavak. :)) Még szerencse, hogy nem szeretem a kávét, és kaja nélkül is megvagyok, ha valamibe belemerülök. Akkor már csak a géppel és a személyzettel kell ismerkednem. :) Szerencsémre még pesti is vagyok, tehát autóval meg tudom közelíteni a MOL-t. A jegyzeteléssel kapcsolatban: ha valamit nem tudok kiolvasni, akkor segítenek? Vagy ezeket hogy lehet kimásoltatni, kinyomtattatni?
Köszönöm a gyors választ! Az 1895 előtti anyakönyvek a MOL-ban nem kizárólag egyháziak? Bocs, de még kissé tudatlan vagyok. Azt hiszem első alkalommal csak egy települést kérek ki, aztán meglátom mennyire megy ez a dolog nekem.
A település történetének már nagyjából utána néztem, de ott azt írták, hogy nem jegyezték fel, hogy honnan telepítették be a svábokat. Azért reménykedek, hogy találok valamit. Igaz kicsi település, ráadásul csak helyben választottak maguknak párt az emberek, így szerintem a végére mindenkinek mindenki a rokona lesz.
Még annyit kérdeznék, hogy a Szabolcs megyei Borbély családok között nem keresgél valaki?
Erre a kérdésre "úgy általában" nem lehet válaszolni. Lényeges, hogy konkrét adatot keresel-e, és az sem mindegy, mennyire "írástudók" vezették, milyen kézírással az anyakönyveket. Ásványráró római katolikus anyakönyvei 1681 - 1895-ig 4 db filmtekercsen vannak, összesen 2194 felvétel. (1 felvétel = 1 anyakönyvi oldal, ami lehet 25 vagy akár 50 adatsor is) Hédervár rk. 1673 - 1895 ugyancsak 4 tekercs filmen, 1651 felvétel. Amennyiben jegyzetelsz a filmekből, úgy a "találatok száma" is jelentősen lassítja a keresést. Szerintem fél nap talán arra elegendő, hogy megismerkedj a mikrofilm olvasókkal, a levéltári munkatársakkal, a kv automatával és talán 1-2 adat megkeresésére is marad időd. :) (A budapesti Lángliliom utca közelébe BKV-val eljutni se nem gyors, se nem egyszerű, de szép feladat. A közeli Gábor Dénes főiskola menzáján lehet olcsón ebédelni, vagy zacskóból, délre az automatából elfogynak a szendvicsek!) Biztatással tp
Hogy mennyi filmet tudsz átnézni, az attól függ, hogy a filmeken mennyi szalag van, illetve hogy a lefilmezett oldalakon mennyi adat van és milyen gyorsan tudsz olvasni. Példa: polgári házassági anyakönyveket akarsz átnézni a Budapest Főváros Levéltárában. A polgári filmek, ált. nem "teleorsósak", vagyis kevesebbet tekercseltek fel rá, mint rendszerint a MOL-beli filmekre. A polgári házasságoknál egy oldalon van négy adat, így ha mondjuk csak a férj nevét figyeled, egy tekerccsel kb. fél vagy háromnegyed óra alatt végzel. Ahol többet kell olvasni, mert egy oldalon van kb. 20-30 adat egyes felekezeti anyakönyvekben és még olvashatatlan is, ott akár másfél óra is lehet egy tekercs végigolvasás (természetesen csak a neveket nézve). Az én tempóm ált 3/4-1 óra mikrofilmenként, azaz egy 4 órás félnappal számolva 4-5 tekercset lehet durván, de mint mondtam egyéne válogatja.
A betelepítésekről: vannak egyes községek ahol feljegyezték az anyakönyvbe, hogy melyik telepes honnan származott el. Konkrét példám valahonnan Komárom-Esztergom megyéből van, de meg kell kérdeznem az ismerőst, aki ott kutatott. Nem mindenhol vannak ilyen feljegyzések, legalábbis pl. az adonyi r.k. anyakönyvekben nem találtam. Ennek a falu történetében után kell nézni, hogy honnan érkeztek betelepülők az adott helyre. A születési helyet leginkább a halálozási bejegyzés egyik rovatában adják meg, ez magyar területen 1853-tól általános gyakorlat, budapesten van ahol már 1852 februárjában elkezdték vezetni. Ezt megelőzően többnyire se lakcímet, se születési dátumot (csak a keresztelését), se születési helyet nem jegyeztek fel. Rendszerint 1853 előtt a halálozás dátuma helyett is a temetésé szerepel, de nyilván vannak itt-ott kivételek. 1952. dec. 31-ig pedig csak az években megadott életkor szerepel a polgári halálozásoknál, ami gyakran megnehezíti a munkát, arról nem is beszélve, hogy 1907. jan 1. és 1952. dec. 31. között a születési helyet sem jegyezték fel a polgári halotti anyakönyvekben. (1853-tól 1906. dec. 31-ig, illetve 1953. jan 1-től viszont igen). Van azonban pontos születési hely és dátum a polgári házasságoknál 1895. okt. 1-től kezdődően, tudomásom szerint a mai napig.
Sziasztok! Ismét egy lelkes amatőr. :) Azt szeretném kérdezni, hogy mondjuk egy bő fél nap alatt mennyi mikrofilmet lehet átnézni a MOL-ban? Ásványráró és/vagy Hédervár érdekelne. Dédnagyapám szüleit keresném. Nagymamám beszámolója szerint a hédervári kastélyban dolgoztak inas és konyhalányként (vagy szakácsként?). Viszont úgy tudom, hogy a cselédek a kastély épületeiben laktak, de dédapám (1896-1960) mégis ásvárnyrárói lakos volt. Lehetséges, hogy az ükszüleimnek mégis volt saját házuk a közeli településen? Mennyire lehetett ez gyakori? Igaz még a nevüket sem tudom (csak a ükpapám vezetéknevét, ami Dániel), de dédpapám olyan településen halt meg, aminek a templomi anyakönyveibe hamarosan belenézhetek. A másik kérdésem pedig, hogy a férjem ágát is kutatom, amit szintén ezekből a templomi anyakönyvekből szeretnék felderíteni. Vissza tud menni az ember a betelepítés előtti időkbe? Vagyis az első bejegyzésekben vajon fel van tüntetve, hogy hol született az első betelepült? Vagy itt teljesen vége szakad a családfának? A férjem sváb származású.
Köszi előre is. Úgy láttam itt eléggé felkészült emberek vannak. Nem is tudom, honnan veszitek azt a rengeteg adatot?
A házasult felek mindketten özvegyek voltak. Az alatta lévő rovatban nem a nyomtatás szerinti adat, azaz a szüleik neve szerepel, hanem előző házastársuk neve. Nem ritkán így töltötték ki az anyakönyvet, özvegyek esetében nem írták be a szülőket.
Én arra tippelek, hogy Horváth Anna apja (Horváth Ferenc) meghalt. Édesanyja ezután újra házasságot kötött, és férjhez ment Illés Andráshoz, aki szintén meghalt.
Köszönöm a segítséget, időközben meglett az első családbeli Pikó is.=)
Még egy kis segítségre lenne szükségem. Egy 1879-es házassági anyakönyvi kivonaton (pontosabban annak 1939-es másolatán) nem tudok kiigazodni.
Házasodó felek: Surinyi László kovács | Horváth Anna Szülőik: néhai Bayer Mária férje | néhai Illés András csizmadia neje
Kérdés: Illés András hogy kerülhet ide, amikor H.A. apja Horváth Ferencként van jegyezve egy másik adatlap alapján? Bayer Mária férjéről ugyan nem találtam még adatot, de ha már a fia Surinyiként lett anyakönyvezve, valószínű, hogy az apja is az volt, nemde? (Úgy tudom, törvénytelen gyerek esetén az anya nevén anyakönyveztek.)
Valamint a "származás" rovatnál nem tudom kibetűzni az első nevet a kötőjel előtt. Mlinaróczra tippelek, de nem vagyok benne biztos. Modern térképen nem találtam ilyen helységet.
Kattints a letöltésekre és ott pedig kattints az "ingyenes letöltés" gombra.
Mint ahogy qwycx írta a 7333 hozzászólásában, létezik itt a fórumon egy MyHeritage oldal. Érdemes lenne az ezzel kapcsolatos kérdéseket ott megtárgyalni.
Tisztelt Qwyc X ! Köszönöm a tanácsot, elolvasom...(kezdő vagyok)..még bele kell jönnöm...mindenesetre sok-sok érdekes történet kerül felszínre, ahogy kezdem vakargatni a múltat...
"Különben a 'Family Tree Builder' rész csak a saját gépen van, bármikor variálhatom, hozzáadhatok, törölhetek személyeket, dátumokat, stb, ha nem rakom ki a nettre nincs darabhatár."
Szeretném megkérdezni,mint kezdő,hogy a saját gépre hogy tudom kitenni,megkerülve a netet.
A 'Family Tree Builder', azaz My Heritage egy kissé bonyolult, de nagyon sokoldalú program. Az index.hu fórumon is van topikhely, ahol van számtalan jótanács. Végig kell olvasni.
Fórum ť Technika és használata ť Internet ť My heritage
Különben a 'Family Tree Builder' rész csak a saját gépen van, bármikor variálhatom, hozzáadhatok, törölhetek személyeket, dátumokat, stb, ha nem rakom ki a nettre nincs darabhatár.
A netten lévő 'Web'-oldalra meg minden kikapcsolásnál rákérdez a program a frissítésre. Ha nem látogatom, egy hónap után automatikusan törlődik (vagy ameddig tart az előfizetés). Persze a nett a lényeg. Volt már sikeres értesítésem, és találatom az USA-ból, Argentínából, az Egyesült királyságból, és persze Magyarországból is.
És persze a legjobb, hogy soknyelvű, és választható a magyar is.
Kérlek küldd el nekem a mail címedet, (domanits@gmail.com) a Domonics, Domanics családról szeretnék értekezni, megosztani Veled az én családkutatási anyagaimat...!
Időben visszafelé haladni sokkal egyszerűbb. A halálozási bejegyzéseknél magyar nyelvterületen 1853-tól már 99%-ban fel van tüntetve a születési hely, de a keresztelésiekhez nagyon ritkán jegyzik be hogy ki hol kötött házasságot vagy halt meg, így, ha az illető időközben elköltözött a szülőfaluból (akár az ország másik végébe is mehetett), és máshol is házasodott, akkor szinte lehetetlen az időben előrefelé haladva követni a sorsát. Istencsapása viszont az 1853 előtti és az 1907-tól 1952-ig terjedő időszak magyar halotti anyakönyvezési rendszere is, ahol csak életkor van megadva, de születési hely nincs (érdekes módon 1895-től 1906-ig szerepel a születési hely, aztán valamiért 1953-ig nem tartották lényegesnek feljegyezni), ilyen esetben meg kb. találgathatsz hogy a több ezer helységből vajon hol születhetett a keresett személy. Először ugyanazon a településen életkor alapján visszaszámolod a születést, ha nincs adat róla, akkor házasságot kell megkeresni, hátha ott találsz valamit hogy honnan származott el. Ha az sincs, akkor meg el lehet kezdeni egyre nagyobb körzetben "körbelőni" a falvakat, amire több emberélet sem elég......... (Esetmben előfordult, hogy kb. a 40-ik helyről került elő egy házasság, most pedig egy születést keresek, amit eddig már vagy 25 helyen néztem meg sikertelenül - baromi jó szórakozás...)
Belevágtam a családfakutatásba a MyHeritage segítségével...egész pofásra sikeredett eddig, de egyben izgalmassá is vált a dolog...mehetek a Bécsi úti MOL-ba...azt hallottam, hogy az az igazi szöszmötölős meló...
Tanácsot szeretnék kérni. Családi szájhagyomány, hogy apai ágról őseink közé tartozik a Pikó család. Valamilyen szinten ez igazolva is van, mivel a kincstárban (értsd: padlás =) ) van egy szépen megmunkált kerámia kulacs, ami a rajta lévő írás alapján az 1800-as években egy Pikó nevű férfié volt (pontosabb évszámot és nevet majd csak hétvégén tudok mondani, amikor haza látogatok).
Namost, a családfánkat apai ágról eddig otthon lévő anyakönyvek és egyebek alapján az 1800-as évekig, ill. az 1700-as évek legvégéig tudtuk visszavezetni, pontos évszám sajnos itt sincs. Eddig Pikóba még nem botlottunk. Radixos kalandozásaim során kiderült, hogy a Pikó fészek mégis a mi városunkban volt (Békés), szóval nem lehetetlen a rokoni kapcsolat. A legrégebbi konkrét név, amit eddig találtam, Pikó Tamás, egy 1640-ben kelt periratban található, mint a városi tanács ill. bírák vezetője.
Tehát a kérdés: érdemesebb-e ettől a Pikó Tamástól visszafele elindulni, információt felkutatni gyerekeiről/unokáiról és lefele haladni, amíg talán beleakadok bizonyítható rokonba, vagy inkább maradjak csak a saját igazolt családfámnál, és addig menjek visszafele az időben, amíg valamelyik ágon csak belebotlok egy Pikóba?
Én is a MyHeritage programot használom, és nagyon meg vagyok vele elégedve. Szerintem az egyik legjobb családfakészítő oldal. A 250-es limitet pedig ki lehet kerülni.
Van. Én is használom már régen. Folyamatosan újítják. Ügyes, jó program.
(Valóban nagy kár, hogy 250 személyt tud csak ingyenesen kezelni. Bár fotók nélkül lehet ügyeskedni nagyobb létszámmal is. Vagy megbontott limiten belüli családfákat kell létrehozni.)
Én használom a pc-re telepített családfa-programot sokrétű keresője van, sok találatot hozott, elsősorban az USA-ból. Az online családfájuk is jó, bár 250 név felett fizetős. Próbáld ki.
Egy 1761-es összeírásban a házhely tulajdonos (gazdák) mellett a "taxas" szó mit jelenthet? (az egyéb kategóriák: jobbágy, Inscriptiones, zsellér, szabad)
A ceglédi Takács nevűek engem is érdekelnek, illetve minden Cegléddel kapcsolatban. Szépnagyanyám Takács Judit 1828 Cegléd. Az Ő apját, anyját sajnos eddig nem találtam meg. Van Tóth ősöm is kb. 1750-1780 között született Tóth Anna apja Tóth János.
Rendelkezem rengeteg Tóth, Takács adattal is, az 1700-as évekből ha érdekel. Illetve az adó összeírásokból kigyűjtöttem még kb. 20 családot. Valamint meg van1755-1820 között ceglédi hagyatéki leltárak is, amiben szintén szerepel Tóth család.
Amennyiben konkrét kérdésed van, írj magánban. bhecegled@gmail.com
Köszöntök minden Fórumozót! Szeretném kérni azokat akik tudnak valamit a Szlovákiában lévő Brunóc (Brunovce) településről valami érdekességet az ott található Mednyánszky kastélyról történetet,hogy írja meg nekem levélben. duribundi@citromail.hu Köszönöm szépen! Péter
A szandzsák összeírással kapcsoltban lenne pár kérdésem:
1. Mi a dzsizje adó, mennyi volt körülbelül? 2. X.y személy (áthúzva) ez mit jelent? 3. Ezt hogyan értelmezzem létszámilag? - "A régi összeírtak száma 51, meghalt 32, jelen van 19, az újonnan összeírtak száma 12." = számomra 31 a létszám: 19+12
333.csizmadia - egyesületi tag = nyilván céhtagot értettek alatta egész évben dolgozik. Ti. voltak iparosok akik az ipar mellett más foglalkozást is űztek.
Ért itt valaki valamennyire latinul? Az 1828-as összeírásban ősapám sora után a megjegyzés részbe van beírva valami. Mellékelem a képet hátha tud valaki segíteni.
Ha pedig már felvetődött, a levéltárak adatszolgáltatásával kapcsolatosan eddig azt tapasztaltam, hogy Pest, Fejér, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun (talán még Győr-Moson-Sopron) megyei levéltárak ingyenesen, míg a Hajdú-Bihar megyei tudomásom szerint térítés ellenében szolgáltat adatot. Utóbbi esetében a közlés ingyenes, amennyiben pl. nem magáncélú életrajzhoz kell az adat.
Szívességet szeretnék kérni valamelyikőtöktől, aki érdekelt a Somogy Megyei Levéltárban és esetleg hajlandó lenne nekem megnézni egy Marcalihoz tartozó házassági anyakönyvet 1899-ből. Én Budapesten lakom, és mindössze erre az adatra lenne szükségem a további kutatásomhoz. (A pontos dátum 1899.02.11. (Horváth István & Nagy Mária) és a házasulandó felek pontos születési dátuma, foglalkozásuk, szülők neve érdekelne) Amennyiben valaki tud segíteni, Kérem írjon!
Melyik településen keresed az 1848-as katonákat? Ha Pest vármegyében, akkor lehet, hogy tudok segíteni. A Pest Megyei Levéltárban van ilyen összeírás. Majd megkeresem a pontos jelzetét.
szöveg formátumban tárolom a dátumokat. Az év és a hónap után teszek pontot, pl: 1895.07.12
Így minden cella, amely dátumot tartalmaz szöveg formátumban, 10 karakterből áll. Mivel minden karakter ugyanazt az adatot jelenti (pl. a 9. és a 10. a napot), ezért függvények (BAL, JOBB) segítségével számolni is lehet az adatokkal.
Makrókat is használok sok mindenhez.
Az ábrázolásról majd küldök képet, szerintem egész jó.
Ez jó hír. Eddig ugyanis nem tudtam sehogyem 1900. január 1.-e elötti dátumot 'felvinni' (dátum formátumban most sem lehet az Excell2000-ben). Tudsz rá megoldást? (makró vagy ilyesmi, bármi érdekel, segédoszlop, bármi)
Na ez érdekelne... Annak idején én is Excelben kezdtem (nem mintha nagyon gyakorlott és kiváló családfakutató lennék), de magam részéről arra jutottam, hogy nyilvántartani még csak-csak, de ábrázolni...
sok hozzászólást olvastam különféle családfa nyilvántartó és ábrázoló szoftverekről. Én a Microsoft Excel-re szavazok, abban bármit meg lehet csinálni.
Felmenőim között nem is egy olyan nő akadt a 19. század közepén, aki 44 ill. 45 évesen lett (sokadszorra) anyuka. A Te esetedben ha pl. 16-17 évesen házasodott az illető, akkor akár 28 évvel az esküvő után is születhetett gyermek.
- A Pest Megyei Levéltárban felekezeti (egyházi) anyakönyvi másodpéldányokat legfőképpen 1828-tól 1895-ig őriznek, ugyanis 1827/8 körül lett kötelező az anyakönyvek két példányban történő vezetése (visszamenőleg sajnos nem másolták le a korábbi adatokat) és évenkinti leadása. Azonban nem minden évben adták le a másodpéldányt, így azok eléggé hiányosak, ezeket érdemesebb a MOL-ban kutatni.
- Turcsik családot lehet keresni pl. az 1828-as összeírásban. Ha Mária 1903-ban 76 éves volt, akkor 1827 körül született (előfordult hogy pár évvel elírták az életkort, vagy akár a leszármazottak rosszul emlékeztek a születési helyre - saját tapasztalat). Célszerű megnézni Alsó- és f.pakonyt egyaránt.
Kezdő kutatóként szeretnék segítséget kérni Tőletek, saját őseimet kutatván! Ha túl szimplák lennének a kérdéseim, akkor előre is elnézést kérek. Elsősorban Pest megyében (Nagykőrös, Ócsa, Bugyi, Alsónémedi, Cegléd) kutatok (továbbá Kecskeméten és Jászkiséren, valamint Erdélyben), s mivel most láttam, hogy a levéltár augusztus végéig zárva van, így Hozzátok fordulok!
Az 1848/49-es szabadságharc nemzetőreit, egyszerű közkatonáit hol lehet megtalálni összeírva? Volt valamilyen bevonulási jegyzék (gondolom ez csak a nagyobb városoknál), vagy ilyesmi; esetleg egy központi összeírás? Igaz az, hogy a pest megyei levéltárban csak 1822-1895 között vannak meg az egyházi anyakönyvek? Egyik ősömnél (Turcsik Mária) elakadtam a kutatásban, aki 1903-ban halt meg Ócsán 76 éves korában, s ugyanott házasodott meg 1846-ban. A halotti és a házassági anyakönyv szerint Pakonyban született, ám születési évszám helyett csupán életkort adnak meg minden esetben (a polgári halotti anyakönyv születési helyszínt egyáltalán nem ad meg). Az sem tisztázott pontosan, hogy Alsó- vagy Felső-Pakonyban született-e. A szülei nem Ócsán haltak meg vagy házasodtak össze, az biztos. Mivel az apja neve Turcsik György volt, s ez a családnév gondolom elég ritka; milyen úton-módon lehetne utánakeresni a családnak? Milyen összeírásban lehetne keresnem a 19. század közepén akár Turcsik György, akár Turcsik Mária esetében, hogy hol találhatóak? Választási névjegyzék, vmilyen adózási névsor? Erdélyi anyakönyveket csak Romániában lehet kutatni? Engem konkrétan egy 1899-es születés érdekelne Maros-Torda vármegyében, valamint a további ősök. Egy családi legenda szerint a Viola-család Itáliából vándorolt be a 18. század első felében Magyarországra. Én egy 1774-es ócsai születésig jutottam csupán. Van arról valamilyen írásos feljegyzés, h mikor kik költöztek a falvakba, s esetleg honnan? Esetleg falvanként a polgármesteri hivatalban lehetnek ilyen iratok? Kerekes Judit és Seregély Ferenc egyik gyermeke az ősöm.
http://www.totosy.com/parteight.html
Az alábbi levezetésnél azonban nem tudom őt visszavezetni a címert 1715-ben kapó őshöz, Seregély Jánoshoz. Ebben szeretném kérni a segítségeteket!
Pélyi! A mai Ukrajna területére vonatkozó anyakönyvek után érdeklődni érdemes a Kárpátaljai Területi Állami Levéltárban. elérhetősége: - weboldal: Ukrajnai Állami Levéltári Bizottság: www.archives.gov.ua (Archives)
igazgatója: Delehan Mihajlo
Úgy tudom (talán még most is) van aki tud magyarul. De az orosz nyelv tudása szükséges!!!
A' halottak beírására nézve legjobb lessz azt a rendet követni, mely az 1826k esztendő végével ezen könyvbe béhozott. Úgy fok haszontalan írkálás elkerűlődik, 's az által nézése is a' jegyzéseknek tisztább, könyebb, akadály nélkűl valóbb. Ha a' hóltt asszony nemes lévén 14, férjfi nemes 18, esztendőn alól van, akkor Házassági állapotját senki se kérdi. Ha pedig azon felyűl vagynak, oda kell tenni a' neve után, annak sorában v. rubrikájába, hogy hajadon v. nőtelen, ha t. i. olyanok vóltak ...
Sziasztok! Nagymamám Myjavában született, annyit megtudtam, hogy valószínűleg Pozsonyban van az anyakönyvi kivonata. Valakinek van tapasztalata az ottani ügyintézésről?
2 ötletem van (beléptem magam is ránézni egyre, az 1900-as bevándorlás volt, s két személynél is volt hasonló, dátum szerkezetű bejegyzés, 1938. ill 1939. éveket tartalmazóan. Ezek esetében az 1938-as dátumú 1900-ban 25 , a másik, az 1939-es 15 éves volt. Azaz a bejegyzésre vonatkozó években 63 ill. 54 évesek voltak.
Ebből gondolom, hogy esetleg elhalálozáshoz köthető bejegyzés ...
A másik ötlet egy honosítási időpont, de annak idős korban nem tudom mennyire van alapja.
Szia.. nagyon köszönöm a válaszod,bocsánat ,hogy ilyen sokára válaszolok. Ezt a leírást én is ismerem, egy kicsit sántít a dolog,.: Lengyel Anna--Tarodházi Kiss Ignác leányuk Teréz, kinek a férje , Inkey Antal I / első / nem első férje, de volt egy másik, Tarodházi Kiss Iren ,1791 dec.23. Lengyeltóti---1840.febr. 1. Iharos. kinek a férje, Majtényi István 1788--1868,----és itt volt kettő leányzó Anna és Gabriella, Anna férje lett gr Forgách Antal ő Gombán született és halt meg. Így örökölte a szigligeti birtokokat, csak arra gondoltam, hogy valaki hátha tud még erről többet. Köszönöm a gyors válaszod,talán még találsz adatokat ebben a témában...... üdv.
Tavaly nyáron egy kedves ismerősöm ajánlására ŕ160arlota Drahoŕ161ová asszonyt kerestem meg levélben egy kérésemmel. Ő a nyitrai levéltár igazgatója. Választ a levelemre egy bizonyos Anna Untermajerovától kaptam, akinek e-mail címe: Anna.Untermajerova at sanr.vs.sk. Szerintem nyugodtan írj erre a címre (magyarul).
Ezt nem tudom biztosan, de szerintem igen, ott is 1895-ig vannak meg az anyakönyvek. Sajnos már kitöröltem az Anna Untermajerovával való levelezésemet, így nincs meg az email címe, pedig tőle meg lehetett volna kérdezni. Nagyon kedves volt, az én leveleimre mindig válaszolt.
Még egy kérdés. Az Ellis Island bevándoló listán több esetben találkoztama sorba láthatóan utólag beírt számsorral. Mi lehet ez? A mellékelt képe többször is látható.
Én tavaly voltam a nyitrai levéltárban. A levéltár (Statny archiv v Nitre) Nyitraivánkán található egy modern épületben. Az udvarban lehet parkolni. Volt ott egy hölgy, Anna Untermajerová, ő tud magyarul, és nagyon segítőkész, keresd őt, remélem még ott dolgozik. Először ki kellet tölteni egy űrlapot (ő majd segít a kitöltésben). A mikrofilmeket rögtön kihozzák, nem kell rá sokat várni, azonban fizetni kell érte. Sajnos már nem emlékszem pontosan, de kb. 1,5 euróba került, nem tudom azóta változott-e valamit. Az olvasótermük nagyon kicsi, és kevés benne a mikrofilmolvasó. Ami engem nagyon zavart, hogy csak negatívban lehetett a filmeket megnézni, tehát fekete alapon fehér betűk.
Abban az anyakönyvben még nem volt megjegyzés rész. A szóban forgó bejegyzést követően, 1850 körül kezdtek el Gyulaváriban több adatot feljegyezni kereszteléskor.
Ukrajnáról ez ügyben nem tudok semmit. Azt tudja esetleg valaki, hogy Romániában valóban minden egyházi anyakönyvet begyűjtött-e az állam? Semmi esély, hogy egy kis faluban megvannak az egyházi anyakönyvek?
köszönöm a segítséget. Egy gyulavári esketési anyakönyi bejegyzésből számoltam vissza a vőlegény születési dátumát. Átnéztem +- 2 évet, de csak egy fiúgyermek született ebben az időintervallumban azon a néven, az ő bejegyzése mellett szerepel a "+". Ezért nem hiszem, hogy meghalt, pedig én is találkoztam már más anyakönyvekben olyan "+" vagy "X" jelöléssel, ami egyértelműen a halálozásra utalt. De abban az esetben sem csak gyermekkori halálesetre utalt a jelölés, mivel pl. az üknagymamám 1870-es születési anyakönyvébe az 1955-ös halálozási dátumát is beleírták. Lehetséges, hogy egy jóval későbbi kutatás, vagy adatgyűjtés alkalmával jelöltek meg bizonyos bejegyzéseket?
Nem biztos, hogy azt jelenti, bár az esetek többségében valóban az illető elhunytát szokták így jelölni a papok. De jelentheti a bérmáláson való részvételt is vagy valamilyen egyéb eseményt. Ha a keresztelési anyakönyvben így megjelölt személyeket a halotti anyakönyvben is megtalálod néhány éven belül, akkor nagy valószínűséggel a halált jelölték ezzel a módszerrel minden egyes esetben.
Ha egy 1800-as évek eleji keresztelési anyakönyvbe a bejegyzés mellé (vagyis attól balra, tehát a sor elejére) "+" jelet írtak, az azt jelenti, hogy a keresztelt gyermek kiskorában meghalt?
Ez a szigligeti helytörténeti cikk (megfogalmazása alapján valahonnan átvéve) azt írja, hogy az 1490 körüli időktől a lengyeltóti Lengyel család birtoka volt, akik "Imrében és Gáspárban a fiágon kihalván, azoknak javaiban leányaik örökösödtek, Imrének Anna Kiss Ignáczné, Gáspárnak Julianna báró Pásztori Menyhértné és Krisztina báró Puteáni Venczelné maradván, néhai Annától Terézia, előbb Inkei Antalné, utóbb báró Majthényi Istvánné, ettől Inkey József somogy-csurgói volt követ, Zsigmond Somogynak 1848-ik előtti követe, Lajos és Iphigenia, Majthényi Anna gróf Forgács Antalné származtak. "
Esetünkben a Lengyel család családfáján a nevezett Imre az A6-B1-C2-D5-E1-F2-G1, Gáspár pedig egyel feljebb az -E1-F1-G1.
Imre lánya az az Anna (1768-1843), akitől (taródházi Kiss)"Terézia, előbb Inkei Antalné, utóbb báró Majthényi Istvánné"származott, akinek első házasságából 4 gyerek (Inkeiek: József, Zsigmond, Lajos és Iphigenia), második házasságából 1 leány Majthényi Anna - a kulcsszemély- aki később a kerested Forgách Antal felesége lett.
A Forgách család családfáján nevezett Majthényi Anna, az A1-B6-C3-D5-E4-F4 alatt található Forgách Antal feleségeként szerepel, mint Bss Anna Majthényi de Kesseleökeö (*Iharosberény 8.2.1831, +Heitzing bei Wien 2.10.1908).
Leányági öröklésről van szó, azaz Forgách Antal az 1850-es esküvő révén kerül kapcsolatban az akkor már leányok által is örökölhető birtok-résszel.
. .szeretném megkérdezni,hogy valaki foglalkozott-e Somogy megyében található Gomba település történetével., ha igen, érdekelne gróf Forgács Antal élete. Amit tudok .:1818 nov.16-án született ..1899.júl.20-án meghalt, felesége Majtényi Anna 1831--1908 . esküvő : 1850. ápr.9-én volt . Tulajdonképpen, Szigligethez kötődő kapcsolatára lennék kiváncsi .... ha, valaki tudna ebben segíteni.... köszönöm.
A5510-A5517 másodpéldányok tartalmazzák több budapesti r.k. plébánia anyakönyveinek egybegyűjtött névmutatóját, szabadpolcos rendszerben kérhető, érdemes első körben ezt átnézni. Szerepel rajta Felső- és Alsóvíziváros, Óbuda, Krisztinaváros, Tabán, Józsefváros, Ferencváros, Budavár. Újlakkal nem találkoztam.
Teréz- és Belvárosnak valamint Szt. Rókusnak a kötetek végén van a névmutatója, ezek az egyes kötetek végén olvashatóak a megfelelő tekercseken.
Ami biztos, hogy pl. Óbuda névmutatója 1822 és 1848 között hiányos, Felsővíziváros elázott köteteiről nincs névmutató, Józsefvárosi házasságok azt hiszem csak 1862-től vannak indexelve.
Józsefvárosi kereszteléseknél az 1853-as évben a mikrofilmen nem szerepel a 35. oldal, valószínűleg véletlenül kettőt lapoztak a filmezésnél. Ez a plébánián tekinthető meg, ha minden igaz.
A terézvárosi kereszteléseknél az 1875-ös évből kb. két hónap gyakorlatilag teljesen használhatatlan (a tekercs végén lévő felvételek), valószínűleg a pozitív készítésénél önálló életet élt a film.
Az okot én sem találtam meg, hogy miért van így, mert nem írja le benne, csak egész egyszerűen a meglévő törvényekre hivatkozik: halálozás utáni 30 év, születés utáni 90 év (ha elhunyt), illetve az irat keletkezésétől számított 60 év után lehet az adott anyagokat kutatni. (Nyilván utóbbi esetben a születési bejegyzések nem tartoznak ide, gondolom eleve így értendő)
"a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az érintett még a saját eredeti anyakönyvi adataiba sem tekinthet bele" -> ez azt jelenti, hogy pl. saját születési bejegyzésem sem nézhetem meg, majd csak ha már felfordultam?
"arra szeretne választ kapni, hogy milyen okból tagadja meg Öntől a [ ] Plébánia Hivatala az Ön anyai nagyapja testvérének férje anyakönyvi kivonatában szereplő utólagos bejegyzésbe való betekintést" -> mondjuk ha tudnánk hogy pontosan mit keres az illető (utólagosan bejegyzett házasságkötési dátum születési bejegyzésben, utólagosan bejegyzett halálozási dátum születési bejegyzésben, utólagosan bejegyzett halálozási dátum házassági bejegyzésben, stb.) és melyik időszakban, akkor egyszerűbb lenne rájönni hogy mi lehet a probléma.....
A rendcsinálás címén elkövetett gyilkosságokat minden győztes igyekszik először megfélemlítésre használni, majd később eltussolni.
Szegény bejegyző orvos nem mindig tudja a helyes utat.
Maléterről aztán meg nem innen lehet megtudni milyen ember volt. Különösen nem ildomos nevük mellett kommunistázni, hisz Ő is, meg mártírtársai is azok voltak.
Van hangfelvétel a tárgyalásáról, irat az ítéletéről. Kutatható, sok mással együtt.
Ami meg enyhén szólva nekem is bosszantó az nem ez, hanem inkább a túllihegő "M E G F E L E L N I" emberek hada. Akik miatt néhány szégyellenivalónkat megéltük. Talán ismerős a feljelentő házmesterek országa cím.
Úgy hogy ne izgulj, minden kiderül egyszer. Talán az anyakönyvek nem mennek az iratmegsemmisítőbe.
Keresgettem UNION TEMETŐ (USA) gyászjelentései közt, az interneten.
Ez egy Google fordítás. Nem igazán jó, de az ÉVSZÁMOK, és a NEVEK igaziak.
BECK PJ: 2002/04/22: Dewittville: Francis A. Beck, 18, a Centralia-Hartfield Road, meghalt Péntek 19 április 2001, Kansas City, Mo., miután egy autóbalesetben. Született október 19, 1983, Jamestown, a fia, Paul J. és Bonnie Bierman Beck. Ő volt diplomával a St. Joseph's Akadémia Armada Michigan, USA, ahol volt valedictorian az ő osztálya volt, és arra készül, hogy adja meg a katolikus papnevelde. Vett részt a Szűzanya a Rózsafüzér a Buffalo. Élvezte az ének és a már énekelt a templomi kórusban, ahol énekelt a gregorián, az ősi ének a katolikus egyház. Mellett az ő szülei Dewittville, ő túlélte 10 nővér: Lorene Hoitink a Mayville, nővér Jean Dominque (Regina), a Post Falls, Idaho, Larisa Beck Arcadia, Kalifornia, Marie nővér Germaine (Mary) a St. Mary's, Kan ., Marie nővér Theophane (Janet) Brüsszel, Belgium, Bernice Beck Browerville, Minnesota, Rachel és Gemma Beck, mind a Newton Falls, Ohio, és a Greta és Theresa Beck, mind a Dewittville, hat testvér: Paul Beck a Lawrenceville , NY, a Rev. Gerard Beck a Kansas City, Mo., Vincent Beck Wales Michigan, USA, Adam Beck a Newton-vízesés, valamint Marcel és Jeromos Beck, mind a Dewittville, és anyai nagyanyja, Lois Boush a Williamsport, Pa . volt előtte a halál az ő anyai nagyapja, Harold Bierman és apai nagyszülei. Lawrence és Bernice Beck. Temetés lesz a Centralia Unió temetőben.
BECK PJ: 4/22/2002: Dewittville Francis A. Beck, 18, of Centralia-Hartfield Road, died Friday, April 19, 2001, Kansas City, Mo., after a car accident. Born October 19, 1983, in Jamestown, a son, Paul J. Bierman and Bonnie Beck. He was a graduate of St. Joseph's Academy in Armada, Mich., where he was valedictorian of his class and was preparing to enter a Catholic seminary. He took part in the Our Lady of the Rosary in Buffalo. He enjoyed singing and have sung in the church choir where she sang the Gregorian chant, the ancient voice of the Catholic Church. Besides his parents Dewittville, he survived the 10 sisters: Lorena Hoitink of Mayville, a sister Jean Dominque (Regina), Post Falls, Idaho, Larisa Beck Arcadia, California, Sister Germaine Marie (Mary) of St. Mary's, Kan.., Marie Theophane sister (Janet) Brussels, Belgium, Bernice Beck Browerville, Minnesota, Rachel Beck, and Gemma, both of Newton Falls, Ohio, and the Greta and Theresa Beck, both of Dewittville, six brothers: Paul Beck, a Lawrenceville, NY, the Rev. . Gerard Beck of Kansas City, Mo., Vincent Beck, Wales, Michigan, USA, Adam Beck, Newton Falls, and Jerome Marcel and Beck, both of Dewittville, and maternal grandmother, Lois Boush in Williamsport, Pa.. was preceded by the death of his maternal grandfather, Harold Bierman and paternal grandparents. Lawrence and Bernice Beck. Burial will be in Union Cemetery in Centralia.
És még oldalakon keresztül, ezer név.
Itt hogy működik az adatvédelem? Az itt megnevezettek majd mindegyike él.
Szerény véleményem szerint ennek semmi köze a kommunistákhoz.
Inkább azokhoz, akik igen szeretnek rögtön M E D F E L E L N I. Aztán a tegnapot muszáj lenne letagadni.
Tele van-volt az ország hasonlókkal. Lásd partizánok, szabadságharcosok, ősmagyarok, az ötvenes években egyházi iskolába járók, stb.
Volt munkahelyem fotóalbumába képtelen vagyok képet szerezni a gyári volt "munkásőr szakasz" közel negyven tagjától egyet is, mind letagadja.
Nekik, és a hasonlóknak szörnyű, ha kiderül mára a nem valós foglalkozás, iskola, felekezet, életkor, kitüntetés, apuka, lakhely, stb. Pedig egyre több adat kerül elő. Egyre keservesebb védekezni.
(Különben orvosilag igaz, hogy az akasztott ember megfullad. A Dunába lőttek is.)
Szeretnék érdeklődni és információt gyűjteni az ILKO esetleg ILKÓ családnévről, valamint a mai Kárpátalja területén lévő ILKÓ nevű településről bővebb adatokat szerezni. Ha bárki bármit tud vagy hallott, esetleg javaslatokat tudna adni, hogyan járhatnék sikerrel a eme családnév felkutatásában azt szívesen megköszönném. Várom a hozzászólásokat esetleg e-maileket: zoltanus_3@azet.sk Továbbá a HEGYI illetve a KOHÚT családnevek is érdekelnének.
Amúgy meg az idő előrehaladtával valószínűleg érdekes és kényes dolgok derülnének ki egyes magasabb pozíciókban lévő egyénekről, lehet hogy ezért is eme szabályzás.
Bocs, pontosítva a dolgokat az 1982. évi. 17.sz. törvényerejű rendeletre illetve a 2010.évi 1. törvényre hivatkoznak. Szóban pedig arra, hogy (aki rendszeresen jár levéltárba az tudja hogy a XXXIII/1. a Megőrzésre illetve kezelésre levéltárba utalt iratok fondja) azaz nem is levéltári anyag, csak megőrzésre van náluk. Én a Veszprém megyei Levéltártól kaptam erről először értesítést, ahol a levéltáros dolgozók messzemenően nem értenek egyet vele, viszont igazgatójuk már augusztus 1-gyel bevezette. (eredetileg június 1-gyel akarta). Viszont - nem akarnék nagyon politizálni - de mindkét rendelet még a kommunisták bosszúja, akik szerint a családfakutatás retrográd tudomány (vagy tán nem is az), ezért látok esélyt arra, hogy a jelenlegi kormány elégséges tiltakozás hatására megváltoztassa. Különben folyosói pletykák szerint a halotti anyakönyvben szereplő halál oka rovat ill. bejegyzés adhat okot egyeseknek a félelemre (mondjuk ciki, ha nagypapa szifiliszben halt meg) Továbbgondolva a dolgot, még a mikrofilmkutatásra is kedvezőtlen hatást gyakorol ez a tiltás, mert aki nem tud elindulni a XX. századi adatokból az nem fog 1895 előtti mikrofilmet sem kutatni. Vissza fog esni az óbudai kutatóterem látogatottsága is.
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. tv. IV. fejezete az anyag használatáról, azon belül a közlevéltár anyagában történő kutatásról szól, azaz a törvényi megfogalmazás nem az anyakönyvek, hanem az ott fellelhető összes anyagot érinti. Azon belül a "személyes adatokat tartalmazó levéltári anyag"-ot érintően fogalmaz a 24. §. :
"
24. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.
(2) A védelmi idő lejárta előtt is kutatható az (1) bekezdésben meghatározott levéltári anyag, ha
a) a kutatás - a kérelmező költségére - anonimizált másolattal is megvalósítható, vagy
b) a kutatáshoz az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult, vagy
c) a kutatásra tudományos célból van szükség - feltéve, hogy a 22. §-a (1) bekezdésében meghatározott harminc, illetőleg tizenöt év már eltelt - és a kutató a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek eleget tesz.
(3) A közlevéltár a (2) bekezdés c) pontja szerinti tudományos célú kutatást akkor köteles engedélyezni, ha a kutató csatolja a tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szervnek - a kutató részletes kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását.
(4) A kutatónak írásos nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat az Avtv. 32. §-ában meghatározott módon kezeli és használja fel, továbbá az írásos nyilatkozatban meg kell jelölnie az adatkezelés helyét."
Azért emeltem be az egész szakaszt (ez a paragrafus magyar neve) valamennyi bekezdésével, hogy tényleg lássuk, a kutathatóság korlátja pusztán az adatvédelmet, az élők személyi adatainak védelmét érintően alakul így.
Ezért a legfontosabb megfogaémazás számunkra a 24.§ (1) azon része - ami az alap - , hogy "...Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év...."
Mi akkor ez a "legkésőbbi utólagos bejegyzés keltétől számított"-ság? Akár tegnap is beírhattak, ha tudom, hogy élt. Neki kutathatóvá kell tenni. Odamegyek, mondom ez és ez a tekercs, vagy könyv, X. Y miatt. Nézze meg, ha benne van, adja ide, hogy kutathassam. S nem csak akkor, ha eltaláltam, hogy 1915-ben született, hanem akkor is rosszul tudtam, és 1919, de megfelel a törvényi előírásnak, azaz eltelt a születéstől 90 év.
Ha valaki nem rendelkezik élőktől információval az 1890-es évek előtti bármely évre, hogy elindulhasson az egyháziak nyomvonalán, akkor nem tud polgáriban ilyet megismerni, csak ha bemutatja a halálozást igazoló halotti anyakönyvi kivonatot.
Fenti példa alapján, nagyanyám 1913-ban született s 1978-ban halt meg. A 30 évbe 2008-ban léphettem volna be, s 2003-ban sem adhattam volna a tudatlant, (hogy tudom, hogy akkor született, de nem tudom, mikor halt meg) mert megnézték volna, közölték volna velem a halál évét, s mondták volna várjak még 5 évet.
A 30-év ill. 90 év viszonyában a feszültséget ebben az aránytalanságban vélem. Sokallom a 30 évet. Decemberben halt meg a nagyapám öccse 96 évesen, ha nem szereztem volna tőle információkat eredeti saját példányú anyagaiból, akkor most nem mehetnék oda Szentesen, hogy szeretném a Feri bácsi állami születési anyakönyvi anyagát megtekinteni 1913-ból, hogy elindulhassak, mert azt mondják "tv-i rendelkezés, hogy 30 évet várjak)
Ha közszereplők kapcsán fogott ilyen vastagon a ceruza (30év), hogy ne lehessen az élő hozzátartozókat a levéltári anyag tartalmával (abból származó), akkor a holtaknak ugyan milyen személyes adatának kezelése sérülne?
Mi van most benne egy halotti anyakönyvi bejegyzésben? (s mi volt 1995-ben?), a születés helye, ideje, anyja neve, családi állapozta, elhalálozás helye (utca házszsám biztos nincs, max. kórház megnevezése -védjék meg a kórházak anyagát akkor -, de ha nem ott halt meg, akkor sztem csak település lehet) (oka?). Semmi olyan, ami az élőkről, hozzátartozókról tartalmazhatna bármit.
(Nem tudom a kórházak, mint közintézmények mit és hogy archiválnak, hány évre, az mennyire kutatható - pl. egy elhúnyt halálánalk oka), de ami az anyakönyvekben van, az pusztán a már elhúnytról, illetve annak felmenőiről tartalmaz anyagot, sem oldalági, sem leszármazott rokonságot nem érint.
Rodokman felveti, hogy 1982-ben hoztak tv-t, amit majd most januártól alkalmaznak. 1982-ben csak 2 tv-t hoztak (előző évi zásrszámadási és köv.évi ktsgvetési), ha Kormány rendelet, vagy miniszteri, akkor szerintem az "áldozatául esett" akár az 1990-es évek nagy deregulációs folyamtának, vagy most az EU csatlakozás után is volt egy ilyen jogszabályi harmonizáció, mikor 1-1 tv-nyel helyeztek hatályon kívül akár egész tv-eket)
Megkérdeztem valamelyik nap és az a helyzet, hogy a legkésőbbi utólagos bejegyzés keltétől számított 90 évig nem lehet kutatni [bármelyik] anyakönyvet .
Tehát, hogy mondjuk egy 1895-ben született emberhez bejegyzik 1980-ban, hogy elhunyt, akkor 2070-ig nem lehet kutatni az adott bejegyzést. (Képzeld el ezt egy későbbi születésnél) Viszont a vicc az, hogy így gyakorlatilag végig kell nézni minden egyes bejegyzést, és annak alapján kikalkulálni minden egyes kötetre hogy mely évig nem kutatható.
Sajnos igazatok van. Január elsejétől alkalmazni fogják azt a törvényt, amit tulajdonképpen még 1982-ben alkottak csak eddig senki nem tartotta be. (Illetve a levéltárak igazgatói értelmezték, s a Fővárosi Levéltár kivételével lényegében egyformán, úgy hogy kutathattunk) Most azonban - bár ismét hallottam eltérő értelmezéseket - de úgy tűnik, az állami anyakönyvek végképp elvesznek a családfakutatók számára. De ez nemcsak az amatöröket érinti, a "pénzért dolgozók" sem kaphatják majd meg az állami anyakönyveket. A kutatótermi dolgozók nem fogják az állásukat kockáztatni e miatt. Ez ellen csak egyet tehetünk: minél szélesebb körben, minél több fórumon tiltakozni ez ellen az idejétmúlt törvény ellen. Megkockáztatnám: érdemes lenne megkeresnünk fogadóóráikon parlamenti képviselőinket, kérni őket interpelláljanak ez ügyben. Még nincs (annyira) késő.Sőt ha megfelelően érvelünk, talán a volt állampárti embereken kívül mindenkit magunk mellé állíthatnánk. Sőt, megkereshetjük az egyes megyei levéltárak igazgatóit is (akár e-mailben) felhíva figyelmüket arra, hogy kutatóik jelentős hányadát a családfakutatók teszik ki. Ha ezek elmaradnak, valószínűleg levéltári státuszok is feleslegessé válnak. Ezt több levéltárban maguk a dolgozók is így látják. Valamelyest kiválthatók az állami anyakönyvek az egyházi anyakönyvekkel - csak sajnos az egyházak egy része is - nem tudni mire alapozva - óriási pénzeket lát a családfakutatásban, így van ahol már 2000 forintot kérnek adatonként(!). Az anyakönyvvezető esetleg némi baksisért ad adatokat az eredeti példányból, ez meg a korrupciót növeli. Szóljatok hozzá - terjesszétek. Talán még nem késő tenni valamit.
Most meg ahogy elnézem, végleg reménytelené válik a helyzete a szegény amatőr hobbista családfázóknak. Mehetnek ahova csak akarnak. Megtudni valamit csak a fényes csengőpengővel lehet.
Mert biztos vagyok benne, hogy ez a menedzser törekvés erősödött meg. Különben nem lehetne látni pénzértcsinált családfákat, teles-tele pontos adatokkal jegyzett tíz-húszéves gyerekekkel, az országban szétszóródott harminc-ötvenévesekkel, disszidált hatvan-hetvenévesekkel.
SZEMÉLYES adatvédelemre hivatkozva, cifrábbnál cifrább ÁLLÁSFOGLALÁS születik néhány főnöknek kinevezett tudós fejében.
Mert szerintem nem a törvény változik, csak az állásfoglalás.
Most EZ a lényeg!
...............HA A HIVATKOZOTT RENDELKEZÉSBEN FOGLALT 90 ÉV VÉDELMI IDŐ A BENNE SZEREPLŐ LEGKÉSŐBBI UTÓLAGOS BEJEGYZÉS KELETKEZÉSE ÓTA IS ELTELT..................
Az utólagos bejegyzés miatt ez akár százhúsz év is lehet.
A legrémesebb meg szerintem az, hogy meg sem említi azt, hogy a háromféle anyakönyvből melyikre is vonatkozik. Talán mindegyikre?
Az általad említett két név /Medvedócz és a mai szerbia területén lévő kis szigetecske neve Kupucina meg van/ sőt találtam Medvedócz melletti Patnakócon is egy Szkuszka Jánost is. Talán Ő is Kucska. A Kucska szó sőt névvel is találkoztam egy orosz csoport névben/ÖTÖK CSOPORTJA/ és egy helyen mint személy neve. Ezért vagyok bizonytalan a név jelentésében /magyarra fordítva/. Nem egy nagy terjedelmű család. Az iwiw-en is keresve zöme az általam kutatott családhoz tartoznak, és nincs semmi infójuk ami a számomra előrelépést jelentene. Nagy bajom, hogy mindent aprólékosan szeretnék tudni, számomra a felületes információ, tudás nem kielégítő.
Egy családnév és egy család között - a matematika (logika) nyelvén szólva - igen ritkán van ún egy-egyértelmű megfeleltetés- Ahhoz igen ritkának és egyedinek kell lennie, amit 1. vagy eredeti igen ritka jelentésében (ami nem minősítés) hordozhat végig az évszázadok során 2. vagy a történelem során úgy kell alakulnia, hogy az a név írott alakjának változásával (jelentésében hasonló, ill. azonos jelentésű névként), de immár önálló alakú névként semmi más családdal ne legyen 'összekeverhető'. A név egy marker. Egyedi azonosító funkciója elsősorban mikrokörnyezetre jellemző, fejlődése a közigazgatás fejlődésével párhuzamos, ill. annak kísérője.
Ilyen értelemben a jászsági Kucskák 1700-as évek első évtizedeiben történt beköltözésekor ezt a nevet valahonnan, korábbi lakhelyükről hozták magukkal, s beköltözésükkor sem változott (nem történt névcsere), ugyanakkor erősen valószínű, hogy közszói jelentése van (szlovák etnikai környezetből való eredetet feltételezek - ami még mindig nem jelent szlovák származást), így lényegében bárhonnan az adott nyelvterületről származhatott egymástól függetlenül ugyanezen a névadási gyakorlattal. Ahogy a magyarországi Dobosok, Kardosok, Feketék, stb. nem rokonok - de még a ritka nevek sem - úgy a Kucska is egy adott jelentéstartalommal 'rendelkezik', ami "bárhol keletkezhetett", ill. amennyiben a család származása visszakereshető eddig az etnikai környezetig és ott lokalizálható, akkor attól még máshol is élhettek Kucska nevű családok, akik nem álltak rokonságban.
A szónak, mint névadó közszónak jelentése iránt a "Nevek, családnevek magyarul" topikba érdemes benézned. (Az 1715-ös összeírásban Bereg vm-ben már van 1 szem Kucska (Fagyalos, azaz Medvedócz településen), de Kucska névvel tó is van Bellye mellett, az 1829-ben Szarvasnál említett Kucska praedium, már akár családnévből is származhat, mint toponima. A Jászság benépesítése egy folyamat volt, tehát más vm-ből, későbbről is származhatta be oda Kucskák - többes átköltözéssel, több generáción át)
A Family Tree Builder mindegyik szempontodat tudja teljesíteni. Én használom, és tetszik. Legszebb, hogy tud magyarul is.
Internet csak választható funkció. Letöltés után működik net nélkül is. RENGETEG sok lehetőség van rajta. Van ami ingyenes, van amiért fizetni kell. A gedcom fájlt kezeli, igaz kicsit bonyolultan, (a dátum, és névsorrend miatt) de megoldható. Minden nem magyarnyelvű program belebonyolódik ebbe. Itt a forum.index.hu n is van segítség, ha elakadnál benne.
Fórum -- Technika és használata Internet Myheritage http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9176007
Egy próbát mindenképp megér.
Ha ez nem tetszik, itt lehet válogatni. http://csaladfa-szoftver.lap.hu/
Az Újköztemetőben is tudnak évszám és azonbelül név szerint keresni, csak több év átnézését nem vállalják, mivel nagyon sok az anyag. Meg tudják mondani azt is, hogy egy adott parcellát mikor nyitottak. (Tehát elvileg mely időpontnál korábban nem temethettek oda valakit) /Aki pedig a 301-es parcellához szeretne elzarándokolni, az a főbejárattól indulva számítson egy félórás sétára kényelmes tempóban (4-5 km/h), mely végig aszfaltúton, de a külsőbb parcelláknál elég sokáig erdős részeken vezet keresztül./
Nagyon sok mindent tudok csak a név jelentését, eredetét szeretném tudni. Dorozsma történetét ismerem, mind a két könyvet, az eredeti Sztriha által írttat és a több szerző által jegyzett Kiskundorozsma történetét is. Itt találtam több ősöm redemptiós tevékenységét.
Igen ott, és ezek nagyméretű (talán A2-es?) könyvek. Az 1861-67 (?) egyben van, aztán a következő kötet 3-4 évet ölel át, majd tovább haladva egy-két évet ill egy évet tartalmazó kötetek vannak, amiket súlyuk miatt szinte külön-külön lehet leemelni a polcról. Az év mindig a gerincen van feltüntetve. A főkönyv viszont nincs az irodában, azok egy külön raktárban vannak és rendszerint egy héten egyszer vagy kétszer amikor arra járnak, akkor tudják megnézni hogy mit írnak ad adott személyről. Egyébként nagyon rendesek és segítőkészek az iroda dolgozói.
Egy jó tanács azoknak, akik a 19. század második felében (vagy természetesen akár később is) Budapesten, de főként Pesten elhunyt felmenőt, rokont keresnek és nem tudják a halálozás időpontját:
Első körben célszerű a Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) 1861-től vezetett névmutatóiban keresgélni, mivel ez jócskán leegyszerűsíti a dolgot és leszűkíti a kört - kb. olyan mintha több városrész anyakönyveihez lenne egy nagy, közös névmutató, így nem kell egyesével átböngészni az anyakönyvekben többezer oldalt ha nincs index és legrosszabb esetben is kiderül minimum a halálozás éve. A névmutatóban a nevek mellett áll egy szám, ami az adott év főkönyvének oldalszámára mutat.
Újabban nem tudom miket jegyeznek fel, de a 19. század végén (pl. 1886-ban és 1890-ben) a főkönyvben az elhunyt néven túl a halálozás és temetés dátuma, az illető években megadott életkora, foglalkozása és a pontos sírhely (parcella-sor-sír) deríthető ki.
Megpróbálok utánajárni, hogy az Újköztemetőben is van-e ilyen lehetőség. Az óbudaiban biztos, ott évszám és azon belül név szerint tudják megnézni.
Fontos: ha valaki parcella-sor-sírhely alapján akar keresni, akkor sajnos csak az aktuális állapotot tudják megnézni, visszamenőleg azt nem tudják megmondani hogy azon a helyen korábban kik voltak eltemetve (legalábbis a Fiumei úti és az Újköztemetőben így van), maximum hogy mikor temették oda a jelenleg ottnyugvó elhunytat.
"A törökök kiűzése után 1719-ben Orczy István, a Német Lovagrend adminisztrátora ujra telepítette Dorozsmát Jászapáti és Jászfényszaru helységekből. Ezen helyekről 23 jász család költözött Dorozsmára. Ezek voltak az első települők. Későbba Mátra vidékéről és a Bükk hegység palóc falvaiból is több család költözött Dorozsmára. "
Az, hogy konkrétan honnan, Szegeden a levéltárban a fondjegyzék alapján (V. 1. a.) deríthető ki, vagy - ha szerencséd van - Kiskundorozsma vegyes anyakönyvéből (1725-1745) A5121-A5129 közötti tekercs állomány, vszeg az elsőn az A5121-esen (ezt lehet pesten is kutatni a Filmtárban). De inkább a település "feudáliskori iratok" alatt őrzött iratanyagában (attól fógg, hogy hova könnyebb eljussál, s mennyire érdekel). Ha Szegedet választod, ott az anyakönyvnek is van másolati példánya (kell legyen).
A Family Tree Builder mindegyik szempontodat tudja teljesíteni. Amit az utolsó bekezdésedben írsz, az az un. gedcom fájl. Az FTB ezt is meg tudja csinálni. A GenPro-t nem nagyon ismerem.
A kérdésem az lenne, hogy melyik családfaépítő programot érdemes használni? Melyik a legjobb?
Olvastam párat Family Tree Builder, GenPro.
Szempontjaim:
- Fűzhetek egyes emberekhez kommentet ill adhatok meg hozzá infókat, képeket
- Otthoni használatra (tehát NEM AKAROM feltölteni internetre)
- Hordozható (tehát másik gépen is megtudom nézne, ha megvan hozzá a progi)
- Amennyiben lehetséges kezelje a magyar neveket (értsd: nem Béla Kiss, hanem Kiss Béla) -> Ez a szempont nem fontos amennyiben teljesülnek a korábbiak.
Olvastam hogy el lehet menteni a családfákat egy un "univerzális" adatbázisba, és így több különböző programmal is be tudom olvastatni. Mi erről a tapasztalat?
KUCSKA őseim nevének jelentését /talán kis - kicsiny a magyar jelentése --- orosz -vagy- szláv eredetű. 1730-as években került Dorozsmára, de honnan???
Ha valakinek Pest környéki (Taksony, Dunaharaszti, Újhartyán, Soroksár, Vecsés, Ceglédbercel), Buda környéki (Pilisvörösvár), pesti (Józsefváros, Ferencváros) német ősei vannak, szívesen segítek ha tudok az elődök felkutatásában, mert ezek német családkönyvei a birtokomban vannak.
szívesen segítek, ha valaki gyulai /római katolikus/ halotti, vagy házassági anyakönyvi bejegyzéseket szeretne keresni az anyakönyvek ABC szerint rendezett kivonatos összesítőjében. (Aminek, ha jól tudom, többek között mutatókönyv a neve.)
Ha tudna valaki segíteni adai, vagy feketegyarmati anyakönyvek kutatásában, szívesen venném. A MOL-ban állítólag vannak adai anyakönyvek, de én gyulai vagyok, ritkán járok Pesten.
Ha az időpontot nagyjából tudod és a helyszín is megvan akkor szerintem írj nekik hogy nézzék meg. Két adatot szerintem csak kikeresnek gond nélkül. (Én már többször kértem egy-egy adatot így mailben)
Kedves gerard! Segítséget kérnék a családfakutatásom folytatásához!Úgy tudom,hogy az 1700-as évek elején és közepén volt felvidéki szlovákok betelepítése Pilismarótra és Pilisszentlélekre.Érdekelne,hogy a Kochna,Kochnya, Kochnyak név szerepel-e a listán.Ha igen,akkor honnan telepítették be őket? Üdv: István
Kis olvasási segítséget szeretnék kérni. Az alábbi keresztelési anyakönyvben (középen) nem tudom kitalálni az anya nevét, az apa ugyebár Budai János. Ill. érdekelne még, hogy milyen foglalkozást/státuszt írtak hozzájuk a lap szélén?
Nem tudja, hogy valaki, hogy a mikrofilm.extra.hu adatbázisából egyes budapesti anyakönyvek (konkrétan pl. VI és VIII. ker, 1890-es évek halotti) felvételei, melyek korábban megtekinthetőek voltak, most miért nem elérhetőek? Múltkor még csak "not available at the moment", most meg már "no longer available". Valami átalakítás van? A másik meg. hogy ugyanitt hogy kerül Abaúj-Torna megyéhez Székesfehérvár?
Ruszból 2, de egyik sem magyarorszgára költözött kernerből meg van 6 sak az egyik könyvben, ésmind magyarorszgára költözött.Azt hogy hova nem írják. Mit nézzek ? (sorban, anton, christof, jacob, johann, barbara, ludwig) 1720 és 1774 között jöttek.
Szerintem a myheritage a legjobb. Az igaz, hogy az internetre közzétenni csak 250 személyt lehet, de otthon a számítógépedre bármennyit felvihetsz.
Egyébként ezt a 250-es limitet is ki lehet kerülni úgy, ha több internetes oldalt hozol létre, pld. apai és anyai ágat, (vagy ha még több személyt szeretnél felvinni akkor a négy nagyszülői ágat, így máris 1000 embert feltölthetsz).
ti melyik családfaépítő programot ajánlanátok? A myheritage.com csak 250 emberig ingyenes, a MOL programja (családi emlékezet) meg még elég sok hibát tartalmaz... Jelenleg a familyecho.com -ot használom.
Ha már itt tartunk, tud valaki ajánlani olyan fordítót/szakértőt aki vállalja 18. sz . végi kézírásos iratok (történetesen a szóban forgó betelepítési iratok) magyarra fordítását? (főleg németről, de van benne latin is, ha jól silabizálom) Igazából nem sok a szöveg, van egy bevezető az első oldalon, majd vannak a betelepítettek adatai egy kisebb táblázatban, és még egy rövid szöveg a zárólapon a pecsétnél...de én nemhogy nem értem, de többségét ki sem tudom betűzni...
Őszintén megvallom, nem volt sok időm, s elég sok volt az anyag, így elsősorban a nevekre koncentráltam, az biztos, hogy nem települések szerint voltak a papírok, hanem egyrészt voltak különálló lapok, ahol általában 1-5 betelepülő volt felsorolva, de itt is különböztek a települések (itt mintha láttam volna pl. Perbált, de nem vagyok benne biztos) illetve voltak külön füzetecskék, ahol többszáz név volt felsorolva (no, itt nem néztem a településeket, főleg, mert nekem nagyon nehezen volt olvasható...) Egy biztos, az összes betelepítés Pest megyébe szólt (ez talán nem túl meglepő a helyszínt nézve..;)
A Pest Megyei Levéltár betelepítési iratai között (amiket átnéztél) nem találkoztál véletlenül pilisszántói, perbáli vagy piliscsévi listákkal ill. anyagokkal?
no, én is átfutottam a betelepítési papírokat 1786-89 közt a Pest megyei levéltárban.
Kb.a második megnézett lapon találtam is egy nekem nagyon ismerős nevet..;)))
persze annyira nem egyszerű a dolog, ugyanis az illető potenciális ős az irat értelmében Morvaország területéről ( a település neve is megvan, Borotitz, ma valószínűleg Borotice Csehországban) települt be a Pest megyei Györkre (először Hévízgyörkre gondoltam, de most inkább Galagagyörkre hajlok, a wikin olvasva, hogy ott a 18. században szlovákiai betelepítések kezdődtek voltak)
Ami eddig szép is, viszont valahogyan át kellett keveredni a családnak pár évtized alatt a Bakonyba...
Szóval most jön a böngészgetés, györki anyakönyvek, illetve visszafelé, a bakonyi falvaké..hátha össszeérnek a szálak..esetleg veszprém megyei levéltár, talán ott is lehetnek betelepítési iratok..
Az is kérdés..ha esetleg "hivatalosan települt át" egyik (Zichy?) birtokról a másikra, akkor annak leht valami írásos nyoma, (s ha igen, hol? )
(további kérdőjel, hogy sem Hévízgyörk, sem Galgagyörk esetében nem találtam kapcsolódást a Zichy-ekhez...)
Érdeklődnék valaki tud e valami pontosat a Rajzik vezetéknévről? Sehol semmit nem találok. Kőtelken volt ős, de semmi többet nem találok. gothalexa@freemail.hu
Zách család: Ama szomorú történelmi emlékű család ez, melyből Zach (oklevelesen Turóczi kronikájában Zaach és Zaah.* Zah) Felicián esete átalánosan ismeretes. Horvát István e nemzetséget a 108 nemzetség közé helyezi. Horvát Ist. Magyar orsz. gyökeres r. nemz. 64. 65.*
Nevezett Felicián(Zah-nak fia, de genere Zah) a leányán Klárán Kázmér lengyel királyfi által elkövetett erőszakért dühre gyúlván, az ebédkező király családon állt boszút, Erzsébet királynénak négy úját vágta le, a királyfiakat megölni akarva, megvérezé. Ezen fölségsértésért kinos halálra itéltetett, javai elkoboztattak, fia hasonlóan lakolt, ifjabb leánya Klára borzasztó módon végeztetett ki, nagyobbik leánya Csebe vagy Czeba Turóczinál Sebe és Zeba.* már Kopay nevű nemesnek neje, lefejeztetett, nevezett férje örökös börtönre vettetett, ennek gyermekei deportáltattak, Turóczi Schwandtnernél Scriptores rerum Hung. I. 420.* szóval az ország nagyjaiból és nemeseiből állitott itélő törvényszék által a Zách nemzetségnek Felicián ágán három ízig álló minden tagja halálra itéltetett, hasonlóan nővéreinek, tehát sógorainak is gyermekei halálra kárhoztattak, minden egyéb rokonai a királyi udvarba léphetéstől örökre eltiltattak, három ízentúl találtató minden rokonsága pedig örök szolgaságba süllyesztetett. Lásd az itélet levelet Fejér Cod. dipl. tomo VIII. vol. 3. p. 419427.*
Egy monographusunk Mocsáry Antal Neográd várm. esmért. I. 242254.* Zaah Feliciánt Sághi-nak nevezi és pedig Karancs-Sághi birtokáról, mivel szerinte Nógrádban Karancs-Ságh, Piliny, Endréfalva, Felfalu és Poltár helységet birta. Hogy a Zaah nemzetség Nógrád megyében birtokos volt, és Poltár táján is birt, alább látni fogjuk, de hogy neve a Sághi névvel azonos lett volna, valószínűtlen, annál is inkább mivel Mocsáry szerint Karancs-Sághot még 1471-ben is Sághi nevezetü (Ladislaus de Ságh) birta, Mocsáry Antal Neográd várm. esmért. I. köt. 254.* holott a Zaah nemzetség 1330-ban a fölebbiek szerint már kiirtatott.
Bizonyos az, hogy a Zah genus már 1246-ban Nógrád megyében birtokos volt. Fejér Cod. dipl. tomo IV. vol. 1. p. 407.*
Nógrád megyében Hartyán helységet előbb Csuda név alatt még IV. László királytól a Zah nemzetségbeli Mihálynak fiai Máté, Ogh és Mihály és Noénak fia Noe kapták, de 1330-ban midőn az öszves Záh család itéletileg hűtlenségi bélyegen kiirtatott, ezen helységet is az akkori Záh nemzetségbeli birtokos Erazmus elveszté, és az Cseleni Sándor fiának Jánosnak adományoztatott. Fejér Cod. dipl. tomo VIII. vol. 4. p. 153. az oklevélben hibásan áll Harkian, Hartian (Hartyán) helyett.*
Csupán a név hasonlatosságnál fogva megemlitjük még, hogy I. András király korában 1055-ben egy Zache nevű nádor volt; azonban hogy a Zaah genusból eredt volna, tudva nincs.
Könyvtárban megpróbálhatnád megnézni Dr.Gerő József: Királyi könyvek (1867-1918) már ha a nemességadományozás ténylegesen nem korábban történt, Ha erre gyanakodnál akkor Illésy János-Pettkó Béla: Királyi könyvek. (1527-1867). De ha egyikben sincs az sem jelenti azt, hogy nem volt nemesember. Valóban legcélszerübb felkeresni a megyei levéltárat, ott a nemesi nyilvántartásokat (Acta Nobilitaria), de kissé hosszadalmasabb, de mindenképpen megnézném a helyedben az illető személy anyakönyvi adatait (azzal kezdve amit biztosan tudsz róla: mikor, hol született, házasodott, halt meg,) és még tudni kell hozzá, mely vallásfelekezethez tartozott, mert 1895 előtt csak az egyházak anyakönyveztek, viszont ha ott beírták hogy "nemes", rövidítve a név előtt, hogy Ns., vagy hogy tekintetes ..., akkor jó reményekkel lehet keresni. "Blindre" ugyanis ők nem írtak be ilyet az anyakönyvbe.Ezzel pontosabban behatárolható lenne a nemességszerzés ideje is.
A Veszprém Megyei Levéltárban (Veszprém, Török Ignác u.1. T.: 88/887-200, e-mail: leveltar@veml.hu, nyitva: hétfő-szerda 8-16, csütörtök 8-18, péntek zárva) lenne célszerű megnézni, A IV.1.e./aa Megvizsgált nemesek, és a IV.1.e./bb Kihirdetett nemesek, jelzetű anyagaiban. Mindkettőnek betűrendes cédulakatalógusai vannak. Ha megírod itt vagy priv. e-mailban a nevet itthoni anyagaimban megpróbálhatom megnézni van-e nekem róla valami.Üdv.
Tisztelt József! Érdekelnének a lengyelfalvi Erőss családdal kapcsolatos adatai, illetve a családfa vagy annak töredéke. Szeretném felvenni a kapcsolatot e-mailen, illetve telefonon, amenniyben ez lehetséges. Köszönettel, Erőss Csaba
Nemesi okleveleket hol lehet keresgélni? Most tudtam meg mamámtól, hogy a dédnagyapám báttyának volt kutyabőre. Valószínüleg ő szerezhette mert dédnagyapámnak nem volt, illetve a régebbi felmenőknek sem hinném. Ő az 1800-as évek végén szerezhette. Elég vagyonos ember volt és halála után mindenét a katolikus egyházra hagyta. Tehát valószínüleg ami neki volt oklevél az már nincs meg. De valami másolat csak van valamerre. Várpalotán lakott egyébként.
Közben elolvastam, amit a másik topikban írtál. Szerintem ne ugorj akkorát a legutolsó általad ismert adatoktól. Próbáld meg Előszállás történetét a település honlapján olvasható történeti munkák alapján visszafelé követni.
http://eloszallas.atw.hu/index2.html Az uradalom története pl. A zirci apátság szerepe, az, hogy ők kezelték 1810-ig ténylegesen is, s csak a jövedelmet adták át a henrichaui apátságnak. Ha történt telepítés, akkor az az ő levéltári anyagaikban van, Veszprémben.
Vagy próbálj kapcsolatba lépni az előszállási hagyományörző civil szervezetekkel, ha nem találsz, akkor a polgármesteri hivatalnál a civil referenssel felvenni a kapcsolatot, s majd ő ajánl személyt, aki a település történetével képben van, arról, hogy mikor történtek oda betelepítések.
Január 26-én Balázs(?) István feleségül vette Kiss Mihály Barbara nevű lányát... szerintem. Persze a Balázs erősen kérdőjeles.... de a "B" a legelején elég valószínű, lásd felette Bakó János "B" betűjét.
valamilyen év (az biztosan feljebb van) februárjában, talán 2.-án, stephanus ?? talán tompa csinált valamit, ha az alatta lévő név alá lenne húzva, akkor házassági bejegyzésre gyanakodnék, így lehet hogy csak simán meghalt, vagy megszületett.... :-)
HA három négy ilyen szöveget kiraksz, akkor könnyebb betűhasonlóságokat találni, és talán értelmes latin szavakat is elő lehet bányászni....
Ha más ilyen névnél az alatta lévő női név is alá van húzva, akkor házasság, és általában még szerepelnek a tanúk aláhúzás nélkül
Ha nem, akkor ugye vagy születés vagy halál (ami ez esetben ugye vagy keresztelés, vagy temetés) Ennek ki kellene derülnie az egész ilyen jellegű bejegyzések elejéből....
Se mortu se asentis szót nem tudok felfedezni, de a születést se latinul, úgyhogy bármi lehet.
Hogy mire gondol, nem tudhatom. De: Fegyverneken a katolikus anyakönyvezés kezdődött 1862-ben. Ezt megelőzően az itteni (kevés) katolikust anyakönyvezték Tiszabőn. (Forrás: Magyar Katolikus Almanach és Kálniczky László: A MOL filmtárában őrzött anyakönyvi mikrofilmek katalógusa. (segédlet 4/1.) Tiszabőn valóban nincs református gyülekezet, a fegyverneki a Tiszantúli Egyházkerülethez tartozik (mert az erre vonatkozó mondatot nem értettem).
Szerintem ő a reformátusokra gondol. Annak az egyházkerületének az alapítása volt 1882-ben egy Baldácsy-alapítványi ingatlanra 'támaszkodva' (br. Baldácsy Antal 80 holdnyi belső telki birtokából 10 holdnyit ajánlott fel, előbb volt iskola, templom csak 1928-ban lett).
egy db tremer-t találtam... (tremer, heinrich, dichelbach, mit fr., 2 ki, "fort", - 77/6743:93) cj, pr 1763.04.03 de ő sem magyarországra jött..... (preussische lande)
Djurika, great thanks for your answer. My email was in hungary language - I had the email to translate from colleague. I will try to contact the Nógrád County Archive.
If you think that the children of Jan Snopek and Juliana Skotnyar were born in Nagylóc, then you have to contact the Nógrád County Archive (Nógrád Megyei Levéltár). This is their website:
http://www.nogradarchiv.hu/
And here are the accessibilities: (under "Kapcsolat velünk" -> "Elérhetőségek")
They can only give you data about births that happened more than 90 years ago (1919 or earlier), and only those marriages and deaths can be searched for, which happened before 1949 and 1979, respectively. As of 2010, 1920 births, 1950 marriages and 1980 deaths are not available to the public, because these entries are considered as private information. (This is the so-called 90-60-30 rule) If you need data after the aformentioned dates, you have to contact the local goverment / mayor's office of Nagylóc, that's the only formal way:
Did you mean your mail was unanswered? Maybe no-one around there speaks English and, in this case someone has to translate the letter for you into Hungarian.
I want to find a descendant of one of my great-grandfather's brother. He was Jan (János - lat. Joannes Nepomucennus) Snopek (hung. Sznopek) and he was born 16th May 1885 in Cuklasovce. In a birth record there is that he got married with Juliana Skotnyar 17th January 1909 in Nagylóc. I couldn't find more information in his parish neither in offices. Janos Sznopek probably owned a mine, let us say miner concession of one of mines of late district Modry Kamen (in Hungary it is "Kékkő"). After the end of World war II. he wanted to transfer the proprietary to his nephew, but then the communist system came so it wasn't done. I dont't want the renovation of ownership of course, this is just about the research. I tried to contact some of Sznopeks following the Hungary telephone directory especially from the near area of Nagylóc (according to he map Nagylóc is near to Modry Kamen). Unfortunately, all attempts were unsuccesful or if someone of them answered they weren't descendants of this Janos Sznopek. I don't speak Hungary, so it is a problem for me to search in Hungary institutions. Even though I am send email for mayor of Nagylóc - unacknowledged. I'll be very grateful if you find something.
Ugyanez volt a dabasi r.k. filmekkel is, valamikor dec.-jan. fordulóján leküldték vidékre és május közepén jöttek vissza. Gondolom két hónapig lehet "aktás" míg a kutató matat, utána meg egy másiknak is kellett ugyanott ugyanazok a filmek, és az is max. két hónapig szöszmötöl vele, meg a postázás is eltart egy ideig (nem is értem hogy merik rábízni a m. kir. postára :-o ...) Tehát legközelebb én már eleve úgy számolok hogy ha valami "aktás", akkor legrosszabb esetben fél évet kell rá várni. Jó eset meg ritkán van. De azt sem értem, hogy a nagyobb városok esetén, ahol mondjuk van 21 tekercs film az adott plébániából (pl. Kecskemét r.k.) és valószínű hogy többen is akarják kutatni, ott miért nincs másodpéldány?
Próba szerencse...azért nagyon meglepődnék, hogyha találnék valamit...nagy mázli lenne, mert jelenleg a Bakonyig tudtam visszafejteni a nyomokat, ahol a szépszüleim születtek úgy 1810 körül...de kis szerencsével akár az ő szüleiket be is telepíthették valamikor a 18. sz vége felé...
Igen, ez sajnos másik család. Engem konkrétan ama Zách (Záh)-nemzetség érdekelne, amelynek egyik ága (főág?) Zách Feliciánban, ill. két lányában végződött.
Az ő merénylete 1330-ban volt (ott helyben 'levágták'), de a Zách-ok már a XIII. században jelentős birtokokkal rendelkeztek Nógrádban, ill. későbbi birtokszerzésekkel a környező vm-ékben. (Z.F is barsi birtokos volt).
A Benyovszkykról tudtam, hogy ők egy korábbi elágazásból származtatják magukat, kiváncsi voltam említ-e a két tudós genealógus bármely más családot, aki így ennyi idő után azé' büszke az ő eredeti nemzetségükre.
Zach család. Zach József kir. Curiai (igy) orvos 1765-ben Mária-Teréziától kapta czímeres nemes levelét. * Czímere a paizs felső részének közepéről két felé húzott vonal által három udvarra oszlik, a középső (alsó) kék udvarban zöld téren daru áll, jobb lábával buzogányt tartva, melyre kigyó tekerődzik, a baloldali arany udvar baloldalából kétfejű fekete sasnak fele része látszik, a jobb oldali ezüst udvarban egymás fölött vizirányosan két vörös pólya és azok fölött egy vörös csillag szemlélhető; a paizs fölötti sisak koronáján daru áll, fölemelt jobb lábával kövecset, csőrében pedig kigyót tartva, két elefántormány között, melyekből a jobb oldali arany, a baloldali fekete szinű. Foszladék jobbról aranyfekete, balról ezüstkék. * A nemesség szerző utóbb a pesti invalidusok hazának orvosa és protomedicus volt. Ennek fiai Antal és Ferencz. Amaz született Pesten 1747. jun. 14-én. Mint a bécsi mérnök kari katonai akademia növendéke katonai pályára lépvén, a franczia háború alatt mutatott vitézsége és katonai érdemei által már 1798-ban tábornokságra emelkedett. Ezen évben a novii ütközet után Mária Terézia rendét és élete hosszára külön dijt nyert. Marengónál fogságba esett. 1801-ben Ferencz testvérével együtt magyar báróságra emeltetett. * 1805-ben altábornagy lett. 1810-ben Olmuczvár al-, 1813-ban főparancsnokavá 1825-ben pedig katonai szolgálata 50. évében főhadszertármesterré neveztetett. * Meghalt Gréczben 1826. nov. 22-én. A bárói czímer csak a bárói korona által, és e fölé még két koronás sisak helyezése által különbözik az előbb leirt nemesi czímertől, a jobb oldali sisak koronáján egyfejű fekete sas áll szét terjesztett szárnyakkal, a középsőn ugyan az, ami a nemesi czímeren, a baloldalin pánczélos kar kivont kardot tart. Foszladék jobbról aranyfekete, 290középről ezüstkék, baloldalról ezüstvörös. A paizst két oldalról telamonok gyanánt két sisakos pánczélos vitéz tartja. *
Hello. Ha mész a könyvtárba akkor van egy könyvecske amiben megtalálod az iratok felsorolását, és abból a IV. K2 10 kútfő telepítési űgyek 1786-1789 ig Inpopulationala . Ezt kérd ki. Ebben találsz latin és német nyelvű toborzási felhívásokat, sőt szerb és más nyelveken is. 1787 nov.27-i dátummal. később pedig találsz 3 füzetszerü lapokat 20oldalas oldalanként 13 névvel, a bejővő telepesek név szerinti felsorolása.
Kíváncsivá tettél: ki tesz fel, milyen kérdést, hol, kinek?
Az interneten (az internetről) soha nem lesz családfád, nincs mitől félned. A kapcsolataidat valóban ne tett közzé a hálón, azok magánügyek. Addig is, míg megjön a merszed, használd nyugodtan az én családfámat. www.csalfa.extra.hu Nem félek, hogy visszaélsz vele! :))
Verebély (verebélyi). Ősrégi család, mely a XII. században ágazott ki a Zách-nemzetségből. Ez a Vereb, később Verebi, majd Verebély néven szereplő birtokos nemes család nevét eredetileg a Nógrád-vármegyei Fóth és Egyházas Vereb birtokairól nyerte. Később Heves-, Bars-, Nyitra-, Zemplén-, Szabolcs-, Bereg-, Szatmár-, Hont-, Pestvármegyékben, majd a Dunántúl is Győr-, Vas-, Veszprém-, Baranya-, Zala- és Somogyvármegyékben találkozunk vele. Birtokaiknak közös törzsből való származását bizonyítja az a körülmény, hogy Vereb 80Györgyöt, Pált és Simont sűrűn találjuk együtt és külön is Nógrád-, Bars-, Trencsén-, Baranyavármegyékben birtokadományokkal, zálogbaadással, vétellel kapcsolatban, másrészt verebélyi előnévvel szerepelnek a különböző megyékben szereplő birtokosok, 1478-ban a nógrádmegyei György mint Trencsén-vármegyei birtokos a nyitrai káptalan előtt, 1563-ban Mihály Baranya-megyei birtokos a zalavári convent előtt, 1564-ben Péter a leleszi convent előtt, 1604-ben István és János a Nyitra (ma Bars) megyei Verebély birtokkal a Vasvár-szombathelyi székeskáptalan előtt, ugyancsak Verebély de eadem-re szól a család birtokában levő László és fiai János, Ferenc, Mihály nevére kiállított armalis levél, melyet 1581-ben II. Rudolf adott ki. Címer: kék mezőben zöld halmon ugró szarvas; lába előtt fehér tinófej; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. A családnak 1227-ben a legrégibb okmányokban (Dl. 134.) szereplő tagjai Henche comes Zakariás de Vereb fia a Zách-nemzetséggel kapcsolatban
Zách, báró. Címereslevelet 1765. okt. 8. Z. József és gyermekei kaptak. (LR. XLVII/345.) A bárói rangot 1801. febr. 4. Z. Antal Ferenc és gyermekei nyerik. (LR. LX/498.) A családnak az 1826. okt. 22. elhalt Ferencben magvaszakadt. Vö. NI. XII/259260.; Siebm. 7278.; Kősz. 439.; Szerencs 634.
Ez pont jó nekem, mert én kb. a 19. sz elejére saccolom a betelepülést a Bakony vidékére, s a családi legendák valamiféle tót gyökereket emlegettek...azaz egy látogatást mindenképpen megér a dolog.
Csak még egy kérdés: nem vagyok túl tapasztalt levéltárlátogató, szóval ha a Pest megyei levéltárban (ez a Vágóhíd utcában van, igaz?) a Zichy-féle Veszprém megyei betelepítéseket kérem, akkor tudni fogják, hogy mit is szeretnék? :)
ha jók az emlékeim/ a jegyzeteimet nem néztem meg/ 1770-80-as évektől kezdődtek az iratok, de szerintem a könyvtár fondjegyzékében talán pontosabb infó található.Az biztos, hogy 1820 után már nem sok irat van. Az egész irat kb 20cm magas dosszié. pontosabban 0,2 iratfm lehet.Egy nap alatt bőven átnézhető, és fényképezhető.
auswanderungen aus dem südöstlischen Schwarzwald...
zwischen hochrhein, Baar und Kinzig insbesondere nach südosteuropa im 17. und 18. jahrhundert
Azaz az innen való kivándorlások. (szerintem)
Pl.
Flesch Anna Maria, verhairatet Josef Guth Möhringen 5 ki. (kinder) - FFA, HwB (ez könyveket, és adatállományokat jelöl, ahonnan az adatot vette) nach Ungarn 1757.12.16
van amelyik 1 sor, van aelyik 8 sor (extra adatok, hogy mennyi pénzzel, milyen városon keresztül, milyen vallásúak, vagy egy-két mondat a körülményekről, de ez a ritkább, inkább csak adatsorok.
Akkor van ebben értelme kereskedni, ha tudsz mondjuk 4 infót (milyen néven, kb honnan, kb mikor, jöttek és esetleg férj, feleség, vagy gyerekadat is van. vagy nagyon ritka név Pl. Kellerből van 29 ebben a könyvben, a többiben is kb ennyi, az több száz lehetőség, de köchből csak 1 van....
ABC-ben van, ha valakit nagyon érdekel egy este megnézhetem az őt érdeklő nevet, de az fontos, hogy vagy ritka legyen a név, vagy egyéb infók is legyenek....
Tegnap meg akartam nézni... És nem találtam a könyveket. Most vagy nem tudom kinek adtam kölcsön, vagy csak hülye vagyok hozzá, hogy 2-300 könyv közül 4 kötetet megtaláljak...
A Pest Megyei levéltárban tavaly nyár végén a betelepítési iratok között komplett betelepítési listákat névsorokat találtam, miután nem vagyok ott érdekelt én csak átlapoztam , de emlékeim szerint 3-4 A3-as nagyságú többlapos kettéhajtott füzetszerű névsorok voltak /több száz név/ ami a Zichy birtokokra betelepülőket tartalmazta. Hátha segít valakinek. üdv pistur
Mivel a környékbeli tót falvakat (Bakonycsernye, Súr,Szápár) is a Zichy család telepítette be, így gondolom, hogy egy helyről hozhatták őket. Bakonycsernye történetében olvastam, hogy Nyitra és Trencsén vármegyékből jöttek az első telepesek.
Esetleg még a Zichy család levéltárában lehetne utalásokat találni erre.
Javaslom, kezd adtagyűjtéssel; az élők (idősek) kifaggatásával és minden (jelentéktelennek tűnő) részletet leírni! Tapasztalataink szerint az idős felmenők (akár a közeli, vagy a távolabbi rokonok is) fejében sokkal több van elraktározva, mint amennyit maguktól elmondanak. Célirányosan kell kérdezni, kérdezni, kérdezni! Igyekezz olyan (megbízható, pontos) adatokhoz jutni, amelyek 1895 előttiek (eddig vannak mikrofilmen az egyházi anyakönyvek, amelyek korlátozás nélkül kutathatók). A nevek, helységek, dátumok mellett fontos még felmenők vallási hovatartozásának tisztázása. Amennyiben az élők bizonytalanok pl. halálozási dátumok terén, tanácsos utána nézni a temetőkben. Vidéken kellemes meglepetés lehet több nemzedék síremlékeinek feltalálása. Olvasgass itt: http://mol.gov.hu/bal_menusor/hasznalat/oktatas/mindenkinek/csaladfakutatas.html
nagyjából tudom mi fán teremnek az említett könyvek, de azt nem nagyon hogy milyen szisztéma szerint vannak csoportosítva a könyvek... kitelepülés helyei, gyűjtőpontok?
werner hacker könyvek fellelhetőségét frissítettem volna...
nem sikerült, mivel atáblázatot rosszul kezeli...
Szóval a lényeg, hogy a pécsi püspöki hittudományi főiskola könyvtárában mind megvan,
ha Budapesten keresed, akkor a speyer, és a bodensee kivételévelmind megvan már az OSZK-ban, speyer megvan az országos idegennyelvű könyvtárban. Bodensee sajnos csak pécsett található.
werner hacker
werner hacker
PTE (társad. Tud. Szakkönyvt.)
ELTE
SZTE
Mo-i németek háza
Osz. Idegennyelvű könyvtár
Bp. Főv. Levélt.
Főszékesegyházi K.ár kalocsa
Pécsi püspöki hittudományi főiskola könyvtára
OSZK
1
baden, breisgau
x?
x
x
2
oberschwaben
x
x
x?
x
x
x
3
rheinpfalz saarland
x
x?
x
x
4
südöstliche schwarzwald
x
x
x
x
x
5
oberen neckar
x
x
x
x
x
6
speyer, süd- osteuropa *
x
x
x
7
bodensee
x
x
8
unteren neckar
x
x
9
Ulm (elégséges lehet helyette az oberschwaben is)
10
raum
x
NEM HACKER DE AUSWANDERUNG
11
hessen
x
kb. egy hónap múlva lesz aktuális, terveik szerint akkortól üzemel majd internetes szolgáltatásuk, melynek részeként a Kalocsai Sárköz forrásainak képfelvételei, anyakönyvi mutatói és egyéb fontos forrásai otthonról is böngészhetők lesznek. Kényelmesebb otthonról kutatni, és digitális képeik is jobb minőségűek, mint a mikrofilmek. A használathoz regisztrálni kell majd, ennek térítési díja is lesz (kb. egy átlagos könyv ára) .
1. Elég általános nevek voltak ezek (István, András, Mihály, stb.), extrémebb nem szerepel. Rendszerint minden adatot kijegyzetelek oldalági rokonokról, lehetséges testvérekről, unokatestvérekről, leszármazottakról is hogy tudjak következtetéseket levonni.
2. Az unokatestvériséget gyanítom, tudomásom szerint azok voltak, így a nagyapa személye biztos, de a két "alsóbb láncszem" bizonytalan.
3. Ilyet nem találtam.
4. Mivel a halálozások az 1840-es években vagy azelőtt történtek, így házszám még nincs, a rovatok kb. a következők (nem pontosan, de nagyjából erre emlékszem): halál és temetés napja, életkor, temetés módja és a temető lelkész neve. A házszámot megoldást máshol sikeresen alkalmaztam már, ráadásul pont azalapján tudtam csak eldönteni a kérdést.
5. Egy másik esetben valószínűleg ezzel jutnék dűlőre, de nem merem kizárásos alapon bizton kijelenteni hogy a három azonos nevű asszony és a két azonos nevű lehetséges férj közül megtaláltam a megfelelő kettőt. Amúgy ezt a budapesti anyakönyveknél tudnám értékelni nagyon, ha lenne online-hypertextes változat és így a keresztszülőkre meg a menyasszonyra is rálehetne keresni. Különösen ilyen ügyekben, illetve férjük halála újraházasodott nők esetében segítene, több hónapnyi keresést megspórólva.
6. Na ezt meg fejből nem tudom, de foglalkozás fejegyezve nem volt, csak tippelni lehet az események alapján.
Mindenesetre megpróbálok minden lehetőséget alaposan átrágni mégegyszer, hátha.
1., a gyerekek nevéből lehet következtetni (sokszor fordul elő, hogy a gyerekek az apa után a nagyszülők neveit kapják. Ha azok kölünböztek, és a gyermeki névadás szignifikáns adatokat mutat a nagyszülők neveivel....., esetleg ha valamelyik nagyszülő keresztneve érdekesebb...
2., a két férfi két külön rokoni körrel rendelkezett esetleg (mondjuk nem unokatestvérek voltak), akkor az esküvői tanúk neveinél előfordulhatnak házaspárok, mondjuk ez csak próbálkozásos alapon működhet...
3., egyéb helyi anyagokból, pl. valamelyik tanúskodott egy perben (ott sokszor szerepel azonosító adat), tett valamit, vagy intézkedtek ellene, akkor esetleg.
4., nem mindenhol, de néhol szerepel a lakhely szűkebb elnevezése ebben az időszakban (pl. tanyanév, vagy házhelyszám, stb. ha az fárfiági szülőkhöz költöztek, vagy közel hozzájuk...), sokszor telekosztással. Ennek egyébként nyoma van egyéb helyi iratokban is, amit lehet kutatni...
5., Keresztszülőként a férj testvéreinek gyermmekeinél érdemes keresni, mert ebben is lehet szerencse...
6., előfordulhat, hogy valamilyen speciális szakmát üztek, és ebből fakadóan a férj szüleinek csak egyes hónapok feleltek meg esküvői időpontnak. Azt figyeltem meg, hogy egészen furcsa egyezőségek vannak. Van olyan felmenőm, ahol csak december-januári esküvők voltak.... A családi emlékezet szerint kereskedők voltak. Ezek szerint a tavasztól ősz végéig tartó időszak nem felelt meg, miközben a földműveseknek a nyár is jó, de volt olyan (feleségem oldalán) németországi családfavonalon, ahol csak májust találtam. Mondjuk ez utóbbi okát nem tudom.....
Természetesen megint más a leányzó fekvése, ha a keresett személyek rendelkezésre bocsátják személyes adataikat, az önkormányzati dolgozók is hajlandóak segíteni, sikerrel járunk a temetői sírok megtalálását illetően, van gyászjelentés az OSZK-ban, rokonoktól is megtudhatunk adatokat, stb. De sokszor nem vagyunk ilyen szerencsések.
De feladok mégegy leckét, biztos más is találkozott már ilyennel (én hárommal is!): A 18. század második felétől a 19. század első feléig pl. két XY nevű ember élt a faluban, néhány év különbséggel születtek, a házasságnál, halálozásnál egyikük esetében sem volt odaírva sem a szülők neve (életkor csak halálozásnál szerepelt, de a házasságnál egyiknél sem. Ezalapján is csak azt tudjuk beazonosítani hogy melyiknek mikorra esett a születése, de hogy ki kinek volt a férje, azt nem, mivel az asszonyok halálozásánál sincs ilyen adat!), a gyermekek születése nagyjából egy időszakra esett, mindkét férj már volt legalább 19-20 éves mikor házasodott ill. az első gyermeke született, mindkét férj még élt amikor utolsó gyermeke született, az asszonyok is viszonylag szép kort értek meg (vagyis a kizárásos alapon történő megállapítás sajnos semmilyen módon nem működik!), a sír/sírkő már rég nincs sehol, amin legalább a halálozás éve szerepelne, illetve a mellé temetett asszony adatai megerősítenék a házastársi kapcsolatot; a családi emlékezet pedig nem nyúlik vissza ilyen régre, avagy: semmiféle feljegyzés nincs..... Ilyenkor mit lehet tenni?
Ezek mind kézenfekvő megoldások és tisztában is vagyok velük, no de hogy ne legyen ilyen könnyű az élet, kössük az ebet a karóhoz továbbrais és tartsuk szem előtt, hogy üzleti célból kutatunk valaki számára ma 50...70 éves élő oldalági rokonokat, akikről jóformán nem tudunk semmit. Szóval igyekszem mindenbe jól belekötni :-)
Fentieket figyelembe véve kapásból leírtál kettő olyan lehetőséget amit a példában kikötöttem, hogy nem alkalmazhatunk:
1) "falusiak nem tudnak semmit" (értem ezalatt hogy kihaltak már a mindenkit ismerő öregek, a család ismeretlen helyre költözött, újabb lakók / önkorm. dolgozók, stb. már nem tudnak semmit, mivel nem ismerhették a családot), tehát erre nem támaszkodhatunk, pedig valóban ez lenne a legegyszerűbb megoldás.
2) "önkormányzat nem adhat ki adatot" Ezt nem tudom hogyan kezelik, főleg abban az esetben ha valaki üzletszerűen csinálja és nem a saját rokonait kutatja, de tegyük fel hogy szigorúan veszik.
3. esetben lazán visszaéltél a kutatási lehetőséggel.
4) Jó kapcsolatok: hát ez sem éppen a legális út, mert ugye bennfentes ismerősök kellenek a jogszabály által védett információk megszerzéséhez, ha jól értettem.
Magyarán: ha a jogi oldalát nézzük, valahol mindenképpen jog/törvénysértést kell elkövetni hogy a kívánt adatokhoz hozzáférjünk, nemde?
Egyrészt ha beengednek egy parókiára, akkor már ritkán kezdik el nézni melletted a könyveket, hogy vajon fellapozod-e a tiltottat is, vagy megállsz a születésinél 1920-nál (és simán tudtam nézegetni a 1980-as adatokat is...)
Másrészt ugyanez előfordulhat, ha nem MOL-ban kutatsz Pl. helyi önkormányzatnál, megyei levéltárban.
Harmadrészt ha jók a kapcsolataid, akkor mindent kutathatsz, ami csak jólesik..., sőt lehet hogy még többet...
Van egy negyedik verzió is, ez főként vidéken működik: nagyanyám kb 1930-1940-ig visszamenően elég ha egy nevet hall (ha több ilyen is van, akkor még egy azonosító adat pl. a Terka lánya...) és simán lediktálja a teljes családját az illetőnek a faluban.... Mondjuk ez igaz a teljes falu lakosságánakminden 50 év feletti tagjára, inkluzíve a polgármesteri hivatalban dolgózókra is.
Igen, de ma élő, mondjuk 40-50 éves leszármazottakat - pl. távoli oldalági rokonokat - hogy kutatnak fel, ha mondjuk a család gyakori nevű, elköltözött az adott településről, a falusiak nem tudnak róluk semmit, iwiwen nincsenek fenn, újsághirdetés hatástalan, őseik már elhunytak (esetleg az ő adataik közül valamelyik még nem kutatható, sírhelyük ismeretlen, OSZK-ban gyászjelentés nincs, etc.), az önkormányzat nem adhat ki adatot, stb., stb.?
Nem az én tisztem eldönteni mi lenne a jó. Emberközelibbé lehetne hozni.
A törvény írja ezt a 3-as korlátot, magam sem tudom mi alapján; de az tévedés hogy a házassági korlát a 60. A 60 év arra vonatkozik, hogy ha nem ismert az illető születési ÉS halálozási éve, akkor az irat keletkezésétől számított 60 évig korlátozott. Nézd meg a 7047-hszben lévő linket. 24.§.
A hivatásos családfakutatók szerintem ezért tudnak hozzáférni: 24.§ 2. " (2) A védelmi idő lejárta előtt is kutatható az (1) bekezdésben meghatározott levéltári anyag, ha (b) a kutatáshoz az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult." ha megbízod, az egyben hozzájárulás is.
De mi lenne az ésszerű? A 60-90 szerintem rendben van, de a 30-at nem lenne érdemes csökkenteni?
A másik pedig hogy nem tudja valaki hogy dolgoznak azon (hivatásos) családfakutatók akik vállalják hogy ma élő távolabbi oldalági rokonokat kutatnak fel? Az ő esetükben feloldják a 30-60-90 tilalmát? Ugyanis: 1) nem hinném hogy az élők közül csak a 90 évnél idősebbeket és 60 évnél régebben esküdt még élő házaspárokat keresik meg, 2) ráadásul gyakori név esetében nem működik az sem, hogy egyszerűen rákeresnek a telefonkönyvben és próba-cseresznye alapon felhívnak egy-két illetőt aki szóba jöhet.
Naja, de a MOL-ban pl. már az is korlátokba ütközik, hogy a számítógépes on-line adatbázisban pl. a vajai filmek kezdőévét átjavítsák 1801-ről 1714-re.
Az ilyenekről mindig az Hofinak a mondása jut eszembe hogy "Kaptam egy Kossuth-díat. Az egész országra érvényes, arra a megyére nem." Na, hát épp így van ez nálunk is. Ami külföldön gond nélkül megvalósulhat, az egyhamar és egykönnyen itt sohsem fog - márha egyáltalán valamikor megvalósul.
Bp polgári anykönyveinek egy részét már most is lehet nézni PC-n, egész faszántos sebességgel megy a lapozás is.
Ha közzéteszel ilyen adatokat adatkezelővé válsz. Létrehozhatsz magánlevéltárat, de akkor is a Levéltári törvény érvényes. + adatkezelési szabályzat stb. Nem egyszerű.
A levéltári törvény szerint: "2.§ E törvény határa kiterjed [...] e. az a-d pontok hatálya alá nem tartozó szervek és természetes személyek tulajdonában lévő maradandó értékű iratra."
Nektek van mikrofilmről fotótok, másolatotok (akár csak néhány oldal?)
JÓ LENNE EGY ADATVÉDELMI BIZTOS IDE MOST:
ha van másolatom egy 1860-as anyakönyvi oldalról (mondjuk fotó), azt feltehetem az internetre? ÉN FOTÓZTAM, AZ ANYAG A 30-60-90 SZABÁLY SZERINT KUTATHATÓ?????????
szerintem feltehetném. SZERITETEK?
És ha mondjuk a MOL-ból kaptam egy fénymásolatot? Azt monták hogy azokat csak magáncélra használhatom... DE MIÉRT, A TÖRVÉNY SZERINT KORLÁTOZÁS NÉLKÜL KUTATHATÓ.....
Pont erre lenne jó, ha felismernék a levéltárak, hogy milyen előnye van a digitalizált adatoknak. Nem kellene minden levéltárnak külön vesződnie, ha lenne egy minden levélárból hozzáférhető központi digitalizált képanyag. Ez szerintem a mai világban nem egy megvalósíthatatlan álom. Most pedig a digitalizált, "állagvédett" anyaggal nem tudnak mit kezdeni. Legalább is jelen állás szerint.
Szerintem már az is óriási előrelépés lenne, ha az amatőr kutató leülhetne egy PC elé és nem filmeket tekergetne, hanem digitalizált képek között keresgetne. Ha minden település adata megvan akkor lehetne továbblépni a hypertext és egyéb nyalánkságok felé... nem?
Bocsánat, hogy nem írtam le pontosan, magam is az oldalági kutatásra gondoltam a 30.60.90-nél. (lásd: 7040 hsz. Dédnagyapám testvérét kerestem, végül megtudtam, a pontos időpontot, ráadásul telefonon mondták meg!! De percekig kellett magyaráznom...)
De bizony van gond a 30-60-90-el. Velem a Budapesti Levéltárban esett meg.
Olvasd el az 2008.07.30 13:53:28 Š (6079) írásomat.
Kérdéseimre azóta sincs semmiféle válasz.
Sok, főleg oldalági keresésem akadt el miatta. Igaz az én hibám is, mivel elég későn kezdtem a kutatást. Sajnos már nincs kit kérdezni.
Furcsa dolog ez az "Adatvédelmi Törvény". A MOL-ban 1895-ig megvan valami, aztán csak Debrecenben van a folytatás. Németországból meg idehozzák nekem 1914-ig (ezt aztán bárki nézegetheti). Hát nem érdekes. Csak a debreceni 95 utáni anyakönyvek tekercsszáma 59. Én meg ha kettőt meg tudok nézni egy alkalommal.
A másik szopacs az az, hogy sem a MOL, sem pedig a területileg illetékes levéltárak nem fogják átvenni egymás anyagát (vagyis a MOL-ban soha nem lesznek 1895 utáni polgári anyakönyvek a jelenlegi álláspont szerint, vidéken pedig nem szerzik be a másodpéldány készítés kötelezővé telele előtti időszak /1828 előtt/ anyakönyveit.), így marad az oldd meg ahogy tudod. SZ-SZ-B levéltárban állítólag már digitalizálják nagyban a polgári anyakönyveket, de hogy mikor lesz elérhető online (vagy lesz-e egyáltalán ilyen opció) az kérdéses.
A legjobb az lenne, ha minden adatot elektronikusan feldolgoznának - inkább begépelnének, de rosszabb esetben a filmezett változat is megteszi -, és így a lelkes kutatók akár el is küldhetnék az általuk kikutatott adatokat a webmesternek/helyi anyakönyvezetőnek, aki leellenőrzi, majd bejegyzi őket, így az adott bejegyzés is frissülne (filmezett verzió esetén a kiegészített információval együtt újrascannelnék a lapot, hypertextes változat esetében a megfelelő szöveget odagépelnék), ezzel is megkönnyítve a későbbi kutatók munkáját.
A kiskirály vezetőkkel kapcsolatban abban lehet reménykedni hogy előbb-utóbb eltávozik onnan / áthelyezik / kihal. Lelkészek között is van olyan aki semmiféle betekintést nem enged az adott egyházközség anyakönyveibe a saját "elvei" alapján.
Amúgy ha egy vagy két adat kell vidéki levéltárból és a személyzetnek nem szükséges ehhez iratköbmétereket átnézniük, akkor jó eséllyel megírják neked emailben, ha megkéred hogy nézzenek utána. Eddig mindig így kaptam adatot vidékről ha kellett valami info, de leutazni nem volt kapacitásom rá. írj nekik hogy nézzék meg a keresett születési adatot az említett két községben. Ha nincs egyikben sem, akkor majd írsz mondjuk fél év múlva újból, újabb két települést keresve, így gondolom nem veszik úgy, hogy nekik kellene felkutatni a családfádat :) Sok adat kérése esetén ugyanis nem teljesítik a kérést, azzal az indokkal hogy ilyen jellegű kutatást nem végezhetnek és ezt neked kell megcsinálnod, még akkor is ha az ország másik végén laksz.
gerard: "Az a probléma, hogy nem tartják be... Már önmagában az is jó lenne, ha működne. Gondolj bele a legtöbb mikrofilm 1895-ig van meg, akkor is ha a 30-as szabály alá tartozik."
Néha meg túl szigorúan veszik, miért kell magyarázni egy vidéki település illetékesének, - aki a kérdésemre csípőből válaszol, hogy ő nekem adatot nem adhat ki - hogy akit keresek, az 1950-ben halt meg.
felezném?, 20.45.60?, mindenképpen emberközelibbé lehetne igazítani, hogy lehessen kutatni is.
Természetesen ezeket a kérdéseket nem lehet a többitől elválasztva kezelni - visszautalok a 7036-os hsz-re - amíg ilyen alapvető kérdések felmerülnek addig nem a 30.60.90 a legnagyobb probléma.
Szerintem a 30-60-90-es szabállyal nincs gond. Az a probléma, hogy nem tartják be... Már önmagában az is jó lenne, ha működne. Gondolj bele a legtöbb mikrofilm 1895-ig van meg, akkor is ha a 30-as szabály alá tartozik.
60-90 évig mindenki vissza tudna menni, de ez a 115 év néha egy kicsit sok. Ma is élő Nagymamák- anyukák 1950-1900 között születtek, ha nem emlékszik egy 1880-as adatra pontosan, és mondjuk Szabónak hívják, az elég szívás, miközben pl. az ő adatait simán lehetne kutatni (nagymamám 1918-as, minden szabályon túl van, mégsem tudnám kutatni, csak ha odautaznék Polgárra, vagy Hajdúnánásra, ((merthogy az sem biztos hol anyakönyvezték, lévén ő a tanyavilágban született pont egyforma távolságra ettől a két helytől, de közel volt még Egyek, Pród is és Hajdúböszörmény is....))mert ugye 1895 utánról semmi nincs meg....
Az egy szerencsés véletlen, hogy ma is él, meg megvan minden kivonata (anyakönyvi, keresztelős stb.), de ha ez nem adottság,...
Nagypapámat Hajdúnak hívták, (képzeld el ezt a hajdúságban) a dédnagypapám ugye szintén a felesége meg Szabó.... Nem csoda, hogy ezen a vonalom ma is itt tartok, évente volt belőle 4-5 házasság, és mivel a nagypapám születési anyakönyvében nincsennek születési adatok a szüleiről, viszont az ő 1910-es születését meg nem tudom kutatni a MOL-ban... Hajdúnánásra meg nincs időm elmenni, (pláne egyeztetés nélkül, amikor Polgárra mentem meg volt beszélve, csak mint kiderült a templomszolgával beszéltem, aki nem volt aznap benn. Nagyon kicsin múlott, hogy nem feleslegesen mentem oda...)
Arról már nem is beszélve, hogy ott meg fogalmuk sincs arról melyik témában meddig kereshetsz...
Ezek szerintem sokkal nagyobb problémák, mint a 30.60.90.
Úgy emlékszem nemrég panaszkodott valaki, hogy vidéki levéltárakban sem tudják, illetve a kiskirály levéltár-vezető dönti el mit és hogyan alkalmaz.
Az általad leírtakhoz csak annyit, - azon kívül, hogy nagyon támogatom a felvetésedet - hogy egy vidéki levéltár honlapján olvastam, hogy bizonyos 1895 utáni anyagot (anyakönyvet) "állagvédelmi célból" - nem véletlen az idézőjel - digitalizálnak. Nosza, fel is hívtam gyorsan őket, hogy mikor lehet hozzáférni a anyaghoz, esetleg, netalán egy másik településen levő levéltárból is; erre a válasz a következő volt: "Mi erre még nem is gondoltunk, nekünk csak az állagvédelem volt fontos!"
Hát... kicsit övön aluli ütésként ért.
Szerintem ehhez az is kellene, hogy ne egy megtűrt konc legyen a levéltár az állam nyakán. Illetve kellenének olyan projektek, mint annak idején a Hadifogoly adatbázis elkészítése. Nem mellesleg a 30-60-90-es szabály újragondolása. Erre is tudnék mondani egy példát, de gondolom más is..
Jó példák az általad említett ötletre a nagy nemzetközi családfakutató weboldalak. Még a mi pénztárcánkhoz viszonyítva sem megfizethetetlen a tagsági díj.
Az se lenne utolso ha elkezdenek begepelni legalabb az olvashato kezirassal keszult anyakonyvi bejegyzeseket (kb. XIX. szazad masodik feletol kezdodoen napjainkig) es konkret nevekre ra lehetne keresni. Hat meg ez mennyire meggyorsitana a kutatast, foleg Budapest esetben! Tobb honap vagy ev helyett lenne egy-ket perc ritkabb nevek eseten, es nem kene tobb tucat emberolto mig egy adatot elokeritunk.
hasonlóval igen elégedett lennék hazai viszonylatban:
http://www.archives.cz/zao/matriky/index.htmlKönyv szkennerek - Újabb igény újabb megoldás. Az igény az volt, hogy könyveket (igazából egész könyvtárakat) kellene digitalizálni, de úgy, hogy a könyv ne sérüljön! Egy több száz éves könyvet nem lehet laponként erősen széthajtani, és rányomni az üveglapra, mert szétesik! A mérnökök természetesen ezt is megoldották. Általában 45 vagy 60 fokban kell lefektetni a könyvet, a gép automatikusan lapoz és szkennel. Egyetlen óra alatt egy 2500 oldalas könyvet is beolvas!
Segítséget kérnék tőletek! Szeretném őseim adatait felkutatni, hogy végre legyen egy családfánk, és ebben nem titkoltan benne van az is, hogy a házi legendáriumunkban szereplő Batthyány ősről is megbizonyosodjak. Hogy kell ennek nekiállni? Hol tudom felkutatni? Gondolom anyakönyveket kell átnézni, de el kell mennem minden egyes településre ahol lakott valaki rokonom?
Egyébként az a vicc, hogy a mikrofilmek szélei elég "Olvashatatlanok" esetenként.
Egy mai közeopes technikával (mondjuk canon d500 jó optikával) sokkal jobb képeket lehetne csinálni. Úgy számoltam eddigi parókiás kutatásaim alapján, hogy 1 ember 1 nap alatt kb 5-10.000 mai lakosnak megfelelő anyagot tud fotózni, azaz 5.000-el számolva és 200 munkanappal 1 millió ember 1 fő, 5 fő 2 év alatt az egészet újra tudná digitalizálni (10-15 megapixeles képekkel...),
ez technikával, utazással, bérkötlséggel együtt sincs 50 M ft!
Valószínüleg egyébként a fele is elég, ehhez kell tárolástechnika (figyelembe véve a jelenlegi 500 gigabájt/20.000 ft/50.000 oldal... Azaz kb 0,4 ft. egy oldal, ami a 3*szoros adattárolást figyelembe véve és a nagy mennyiségű vásárlás melletti kedvezményeket: kb 1 Ft-ra jön ki, kb 4.000.000 képkockájuk van most, ami ugye 4.000.000 ft tárolási költség (persze komoly szerverben számolva lehet hogy akár 8 M Ft. is lenne)
A teljes mikrofilmes anyagot kb 150 M ft-ból számítógépen digitalizálva, nagy monitoron, kb 50 ülőhelyen (nem tekergetve, nem kigúvadt szemekkel, nem kell mikrofilmeket hozni-vinni, stb.) a jelenlegi ezzel foglalkozó létszám töredékével megoldhatóan lehetne kutatni....
1db munkaállomás ára kb 100.000 ft. (számítógép, monitor, billenytyűzet, egér)
50 db kb 5.000.000 ft.!!!
szerver (mondjuk 2 párhuzamos, + 1 a mindenkori backup) 25.000.000 ft.
Újrafotózni a teljes állományt kb 50.000.000 ft, egyszerűbb megoldással (scannelni a mikrofilmeket) akár 5 M ft-ra is lemehet ennek a költsége, de mondjuk számoljunk az 50-nel.
Programok windows (már ha kell) stb 10.000.000 Ft.
Anyag pontos rendszerezése 10.000.000 Ft.
EZ 100 M FT. A 150-BEN 50%-OS HIBÁVAL SZÁMOLTAM. ideális esetben kijöhetne az egész 50 M ft-ból is.
A kutatási idő kb harmadolódna.
Elég lenne egyetlen komoly szerver... (munkaállomásokkal számolva pláne)
Párhuzamosan akár 5-10 kutató is nézhetné ugyanazt az anyagot. stb...
És akkor még nem számoltam, hogy
MENNYI IS MOST A MOL KÖLTSÉGVETÉSE (nem az olajtársaságra gondoltam... :-)
Azt hiszem, amit én elképzelzem, az sok pontban különbözne a mormonoktól is:
1., kutatói anyagokat is gyüjtene
2., extrém nyitvatartással
3., foglalható mikrofilmolvasókkal (a felesleges odamászkálás helyett)
4., magángyüjtemények "összeszedésével"
5., teljes mértékben a csaláfakutatásra hangolna... (sok olyan anyag van, ami nem kifejezetten ennek a témája, mégis sokat segíthet a kutatásban pl. ipari almanachok, címjegyzékek, stb.
6., olyan könyv-nyilvántartás amely az összes témába vágó könyvet nyilvántartja és a könyvtár ezeket keresi.
7., nem csak az eredeti kiadványok, hanem fénymásolatokat is tudna gyüjteni, mivel a kutathatósága és nem az eredetisége lenne fontos.
8., 7. pont alapján nem kutatható anyagokat is kutathatóvá tudna tenni...
A LÉNYEG, AMIRE VÉGÜL IS NEM KAPTAM VÁLASZT, HOGY NEKTEK VAN-E OLYAN MENNYISÉGŰ ANYAGOTOK, AMIT AZ ENYÉMMEL KIEGÉSZÍTVE MÁR EGY "ÉRTELMES" MENNYISÉGET ALKOTNA, AMIRE LEHETNE ÉPÍTENI AZ ÖTLETET. (MEG HOGY EGYÁLTALÁN SZÍVESEN ADNÁTOK-E ODA KÖNYVTÁRNAK AZOKAT... stb.)
Két téma érdekel, az egyik a könyvek-kiadványok db. száma (ami érdekes lehet), a másik az anyakönyvi anyagokból mi van meg (oldalszám) akár elektronikus formában, akár papíron...
Kérlek írjátok meg (gerard1999@hotmail.com) akár magánban is, hogy kiderüljön érdemes-e a kérdéssel foglalkozni..
Én is gondolkoztam az ötleten, csak én virtuális könyvtárra gondoltam, és főleg a mikrofilmekre.
De szerintem reménytelen.
Az egész ott kezdődött, hogy elmentem a MOL-ba, és keresgéltem a mikrofilmeken.
Keresgélésem célja Debrecen. Ez több mint száz filmet jelentett a környékkel együtt 1895-ig. Ráadásul az 1895 utáni filmekért utazni kéne Debrecenbe, és környékére, ami megint több mint száz.
Mivel szerény nyugdíjas létemre nem tudnák sokszor utazgatni, már szinte lemondtam a kutatásról. Ekkor ajánlották a Mormon egyház könyvtárát, ahol igaz lassan, de legtöbb mikrofilmhez hozzá lehet jutni. Ráadásul a határon kívüli tekercsek is hozzáférhetőek. Meg aztán fényképezni is lehet, ami igen-igen jó. Úgy hogy folytattam.
Ekkor kezdtem gondolkozni, hogy a mai technika mellett miért kell filmeken nézelődni. Egy átlagos digitális fényképezőgépen egy kártyára ráfér egy egész tekercs film (közel ezer kép).
Nem beszélve egy mikrofilmszkenner 600 kép percenkénti teljesítményéről.
Egy dvd lemezre, vagy pendrivre több tucat tekercs fér, nem kell hozzá többszázezres mikrofilmolvasó. Nincs nagy helyigénye Ezt már egy mezei laptop is olvassa, bárhova vihető. Nagyítható, nyomtatható, elküldhető bárhová. Az egyre jobb, és mégjobb (tanítható) kézírást felismerő programok, még segítenek is.
Aztán A netten nemrég olvastam, hogy a Soros alapítvány egy-két éve komoly anyagi, és gépi segítséget ajánlott a levéltári mikrofilmek digitalizálására. Azt a hirtelen támadt jajveszékelést, amit kutatóink rendeztek a fórumban félelmetes volt. Mint a sötét középkorban. Hogy micsoda veszély az, hogy ilyen tudatlan amatőrök elmélkednek össze-vissza, megzavarva a kutatásukat. Ezerrel ellene vannak.
Pedig a nett erre lenne való. Milyen jó lenne otthon bármikor nézelődni. Miért zavarja őket, ha véletlen kicsit félreértjük (akarva-akaratlanul) saját pereputtyunk levezetését. Ha hibádzik úgy is kiderül. Ha meg nem az se nagy baj.
Pedig hiába akadályoznak, már sok országban készül, és előbb-utóbb a Magyar is meg lesz a digitalizálás (ha igaz, megint a Mormon egyház jóvoltából). Én is szívesen járok hozzájuk. Nem vagyok egyháztag, mégis segítenek, kapok filmet a német központjuktól, fotózhatok. (Kár hogy kevés mikrofilm-olvasójuk van.). Nem úgy állnak hozzá mint a MOL bécsi úti telephelyén ahol a bizonytalan közlekedés miatt kicsit korábban érkezetteket nyitásig kinn az udvaron várakoztatják, tűző napon, esőben, szélviharban, és hóban , fagyban. A levéltáros kedves Hölgyek kivételével kutató még nem állt szóba velem.
Aztán itt van akadálynak a Arcanum dvd-k. Ez vállalkozás. Ára van. Nem is kevés.
Aztán itt van akadálynak a radix fórum. Ez is vállalkozás. Ára van. Nem is kevés.
Aztán itt van akadálynak a MOL, igaz ez állami, de egy tekercs mikrofilm másolása 7-8-ezer forint, és még nincs digitalizálva.
A könyvtár ötlet persze kiváló, bár működne. És az lenne a legszebb, ha az állam a hozzáférést nem csak engedné (ami törvényes kötelessége), hanem támogatná is.
De ettől még messze vagyunk.
Azért írjál ha valami alakul, sok tapasztalt van itt, hátha összejön.
Sziasztok!
Az 1969. I. Zala Megyei Levéltári szemlében a 214 oldalon olvastam Degré Alajostól Zalaszántóról:
Legrégibb írásos adat róla 1235-ből való. Tátika vár tartozéka volt, vele együtt cserélt gazdát.1341-ben 73 mansio-t /család?/ számlált, 1423 óta mezőváros címet viselt. 1341-ben már gótikus temploma volt, amely ma is fennáll. A XV. század végéről, vagy a XVI. század elejéről 50 lakosának nevét is tudjuk.
Az említett adatokat megtalálhatók a Zala Megyei Levéltár/Megyei Levéltári Kiadványok között az alábbi helyen:
Levéltári Szemle, 19. (1969)
18852.
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ Degré Alajos: A zalaszántói községi munkás-, katona- és földmíves tanács iratai / 214221. o. (10_214. oldal)
Elérhetősége az interneten a http://nfo.arcanum.hu/mltk/opt/a100111.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28zala%29&s=SORT&m=18851&a=rec oldalon.
A vonatkozó lábjegyzete szerint a hivatkozott adatok forrása a Zala Megyei Levéltárban található, Holub József által a XX. század 30-as éveiben összeállított kézzel írt cédulagyűjtemény, ami sehol nem került publikálásra.
Én a Zala Megyei Levéltárban kutattam a múlt héten. Végig néztem Holub József a Családok Gersei Pethő család (1265-1703) címet viselő cédulagyűjteményét és a vonatkozó Holub József Zala megyei helyiségei a középkorban című művét. A cédulagyűjteményben a már említett 50 szántói lakosnak a nevét nem találtam. Az említett utóbbi könyvben nincs sem Zalaszántó, sem Szántó helység. Tátika és Vátka elnevezésű helységben pedig nincs az említett 50 lakosnak a neve, amelyet a Zala Megyei Levéltártól Őriné dr. Bilkei Irén is konstatált.
Kérem, amennyiben valaki találkozott kutatásai során ezzel az 50 névvel vagy tud konkrét helyet, ahol megtalálnám, tájékoztasson erről. Valamint amennyiben kutatásai során Zalaszántó(Szántó) vonzáskörzetében találkozott Szekér nevezetűvel az 1700-as évek előtt, kérem adja meg a forrását.
(Szatlócki Gábor A Tátika vár históriája A Gersei Pethő Család és tátikai váruradalmuk története című 2009. évben kiadott könyvét olvastam. Sajnos sem a fenti sem a Szekér családra vonatkozó adatot nem találtam benne.)
A segítséget előre is köszönöm.
A zuglói Tihany téren "Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza" (népszerű rövid nevén: Mormon) kutatóhely van, ahová időpontot kell előzetesen foglalni, valamint meghozathatod az olyan mikrofilmeket is, amelyek a MOL-ban még nincsenek, illetve nem is lesznek (pl. Szlavónia) Önkéntesek (egyháztagok) látják el társadalmi munkában a "nyitvatartási" teendőket.
Egyes pontjaid (ha részlegesen is) de már régóta működnek pl. Zuglóban, a Tihany téren, ahol mikrofilm olvasók és némi "családfakutató könyvtár" is van. Remélem, nem olvassa "hivatalos ember" hogy kihoznál egy bizonyos helyről filmeket, mert ha mégis, akkor ott ezentúl motozás is lesz. :( Szerintem a jövőben csak a 24 órás "nyitvatarásnak" van létjogosultsága, erre kitűnően megfelel az internet.
FÉLIG OFF a téma, és ráadásul gyerekciőben jár, de leírnám itt néhány gondolatomat tervemet, és várnék építő, meg mindenféle kritikát, meg minden egyebet.
SZERETNÉK LÉTREHOZNI EGY KIFEJEZETTEN CSALÁDFAKUTATÓ KÖNYVTÁRAT!
az alábbi problémákkal szembesültem az almúlt időszakban:
1., anyakönyvi kutatás a MOL-ban elég korlátozott időbeosztású, és ott mást nem lehet megtalálni (könyvtár)
2., ha könyveket keresek, akkor 6-8 könyvtárat is meg kell egyes esetekben látogatni.
3., nincsennek az Arcanum néhány dvd-jén kívül olyan ingyenes online, vagy csak helyi számítógépeken kereshető névjegyzékek, amelyek segítenének egyes könyvek "átnézésében".
4., családfakutatóknak nincs szükségük az eredeti könyvekre, csak a tartalmukra...
Szerencsés lenne ha sok könyvnek lenne 5-10 pld. fénymásolata, amelyben lehet párhuzamosan több embernek keresni, és csak "találat" esetén megnézni az eredetit is...
Pl. Werner Hacker kitelepítéses könyvei:
ha mindre kíváncsi vagyok, akkor a következő könyvtárakat kellene meglátogatni:
- Pécsi tud. egy. (bodenseeraum és unteren Neckar csak itrt van meg)
- oszk (baden miatt, mert ezen kívül csak a németek házában fellelhető)
- ELTE (südötlische schwarzwald nincs meg az OSZK-ban)
- Főv levéltár: (Hessen csak itt van meg)
Fél éve még ez volt a helyzet!
CÉL A KÖVETKEZŐ LENNE:
EGY OLYAN HELY LÉTREHOZÁSA, AMELY KIFEJEZETTEN A CSALÁDFAKUTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ANYAGOKAT GYŰJT EGY HELYEN, kifejezetten határon túli anyagokkal együtt, amellyel elérhető lenne, hogy valaki az őskutatás során a lehető legnagyobb területi anyagot tudja egy helyben kutatni....
ELKÉPZELÉSEK:
1., REGGEL 6 TÓL ÉJFÉLIG TARTÓ NYITVATRTÁS, HÉTVÉGÉN IS!!!
2., KB 3-4. MIKORFILMOLVASÓ, HOGY A MOLTÓL KIKÉRT ANYAGOKAT LEHESSEN ITT IS KUTATNI.
3., AZ OLVASÓK LEFOGLALÁSA ON-LINE RENDSZEREN KERESZTÜL (ÍGY BIZTOSAN TUDOD, HOGY AZ ADOTT IDŐSZAKBAN RENDELKEZÉSEDRE ÁLL)
4., OLYAN TUDÁSBÁZIS FELÉPÍTÉSE, AMELY A KUTATÓK ANYAGAIN IS ALAPSZIK (PL. NEKED VAN EGY CSALÁDI KÖNYVED A FELMENŐIDRŐL, AMELY NEM TITKOS, DE AZ EREDETIT MEG AKAROD TARTANI, AKKOR FÉNYMÁSOLATOK KÉSZÍTÉSÉVEL KUTATHATÓVÁ LEHET TENNI....)
5., ALAPVETŐEN SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZISOK FEJLESZTÉSE (PL VAN EGY KÖNYVNEK NÉVJEGYZÉKE, AKKOR AZT SCANNELNI, ÉS AZ INTERNETEN ELÉRHETŐVÉ TENNI, HA LEHETSÉGES KERESŐMODULLAL)
6., LÉTREHOZNI EGY OLYAN LISTÁT, AMELY AZ ÖSSZES OLYAN KIADVÁNYT, KÖNYVET, ADATBÁZIS CD-T, STB. TARTALMAZZA, AMELY A CSALÁDGFAKUTATÁSSAL CSAK EGY KICSIT IS KAPCSOLATBA HOZHATÓ. (borovszkit, gerőt, nagyot mindenki ismeri, ott vannak a könyvtárakban, de sok könyvben azért nem kutatnak, mert messze van, kiesik a látókörből, vagy pl. csak könyvárveréseken tünik fel, néhány magánszemélynek van csak meg Magyaroerszágon, esetleg könyvritkaság és nem kutatható stb.)
7., Sok magánszemély a saját családfájához felkutat olyan anyagokat, amelyekről csak ő tud, ezeket hasznosítani kellene, pl. a MOL-ban én is bescanneltem kb 50 oldal anyakönyvi anyagot, meg eredeti parókián lefotóztam kb 500 oldalt, amelyre szükségem volt otthoni kutatáshoz. Bár ez pénzbe került, de ha már digitálisan megvan, bárki megnézhetné számítógépen. Ha évente 20 ember hasonló nagyságrendben tudna átadni anyagokat (scannelve, fotózva), a könyvtárnak, akkor évente 5-10.000 oldallal gazdagodna a "nem csak mikrofilmolvasón" kutatható anyag....
Nekem jelenleg 250-300 könyvem, kiadványom van eredetiben és másolatban, (van olyan amelyik tudtommal nincs könyvtárban Magyarországon)ha nektek ehhez összesen volna kb szintén 200-250 anyagotok, akkor már létre lehetne egy helyet hozni.
Ehhez mi kell:
1., egy db. önkormányzat, aki adna helyet (már dolgozom az ügyön)
2., olyan CÉG, pl canon, amelyik piaci ár alatt, vagy csak használatra adna néhány technikai eszközt, cserébe a könyvtár honlapján és helyben teljes körü reklámot kapna (ezen is dolgozom)
3., mikrofilmolvasók, és kapcsolatkiépítés minimum a következő helyekkel: MOL, OSZK, Egyetemi könvtárak, Megyei könyvtárak.
4., saját honlap ( ez a legkönnyebb része )
5., meg még ezer apró dolog...
Kicsit futurisztikus az egész, de végül kellenek ilyen célok is.
Apropó egy tény: olyan még nem nagyon fordult elő, hogy kitűzök magam elé egy cél, és azt ne érjem el.... Az előfordult, hogy sokkal tovább tartott, mint gondoltam!
VÉLEMÉNYEK??? mármint azon kívül, hogy hülye vagyok meg őrült... :-)
Kedves Fórumozók! Segítséget keresek egy 1859-es házassági anyakönyv fordításához (... Osztrák Szilézia, Liebenthal - német nyelvű) - és igencsak kusza kézírású. Előre is köszönöm ha tud valaki segíteni. ( firmin kukac freemail.hu )
Tibor papa kösz a segítséget Petneháza ügyében Még nem értem oda hogy kipróbáljam.
Voltam Debrecenbe Húsvét előtt. A megyei levéltárba eléggé elrontották a hangulatomat. Azt ajánlom ha oda akar menni valaki kutatni előtte jó alapoan tájékozódjon mert sok kellemetlensége lehet ha csak úgy oda cseppen.
Mindamellett Átnéztem az Ozsváth hagyatékot nagyon alapos munka. Én is találtam több igen fontos utalást a Hatvany Családokra. Sajnos a forrásokat már nem tudták ide adni különböző okokra hivatkozva . A fénymásolójuk is rosz volt éppen. Több utalás is említi az Acta Emer-t mint forrást de nem tudták megmondani mi lehet az. Utólag rájöttem hogy valószínűleg a Közgyűlési jegyzőkönyvek évkönyveiről van szó. Ha így van akkor ezt nem ártott volna tudni a levéltáros uraknak. Annál is inkáb mert Ozsváth Bihar megye főlevéltárosaként készítette a feldolgozását a saját anyagaikról.
Volna egy kérdésem még. A nagyváradi levéltár fond jegyzéke elérhető e valahol? Kiváncsi lennék mi maradt odaát Trianon után a pl- a régi bihar vármegye és a Váradi káptalan anyagából.
A MOL mikrofilmtárban az "A sorozat" az anyakönyvek mikrofilmjeit jelenti, a filmeket a számuk alapján lehet (szükséges) előre kikérni, és amikor személyesen oda látogatsz, rögtön böngészheted őket. Az anyakönyvi mikrofilmekről (és sok egyébről) letölthető anyagok vannak.
Ezek a hozzászólásodban szereplő A 2511-2512 számok arra használhatók, hogy ha valaki elmegy a levéltárba, akkor előre megkeresi, hogy mely iratokat akarja megnézni?
Ismét kérni ill. kérdezni szeretnék: a kutatásai során nem találkozott valaki a következő családnevekkel az Őrségben (pontosabban Kisrákos, Őrimagyarósd, Pankasz,Viszág): Dávid, Milosics (vagy ch vagy ts) Imrek, Szakály?? Köszönöm szépen.
Lehet, kénytelen leszel "körülkeríteni" Laskod A 2511-2512 (1772-től) Nyírkarász-Nyírjákó A 2535-2536 (1774, 1771-től) Rohod A 2552 (1827-től) Nyírmada A 2537-2538 (1780- tól)
Azt szeretném kérdezni, hogy valakinek nincs véletlenül lefényképezve a Jásdi állami születési anyakönyvek 1895-1920 között? Ha van valaki, kérem jelezze.
kedves Kolibri Egy Pusztakovácsi települést ismerek. Ma Bakonszegnek hívják és Biharmegyében van. Én már átnéztem a filmjét mert érdekelt vagyok ott a Magyar, Molnár, Miskolczy, Nadányi Családok folytán. A másik tlepülésről nem hallottam csak egy hasonló helynevet ismerek. Szent kozmapuszta. Berettyóújfalutól 6-7 km található. ez a település ma már nem létezik. Gyerekkoromban még egy vasúti megálló hely volt.
Széphalom Kazinczy Ferenc szóalkotása, arra a részre, ahol az ő udvarháza állt (kastélynak nem nevezném). Később terjesztették ki az egész falura, ill. arra a lakott részre, ami akkor némileg távolabb esőnek számított a Kazinczy-háztól (bár akkor is ott állt, ahol ma). Ha emlékszel még a település szerkezetre, elég ligetes ott a Kazinczy-emlékhely környéke.
Akkoriban Hosszúláz és Kisbányácska két település-rész volt, előbb létezett Kisbányácska, mely Rudabányácskával együtt ugyan valamikor bánya-település volt, a 18. sz. elejétől lakossága erősen kicserélődött. (R.bányácska erősen elszlovákosodott.)
Rudabányácska görög katólikus anyakönyvében előfordulnak kisbányácskai ill. ritkábban hosszúlázi illetőségűekre vonatkozó bejegyzések, vszeg azért mert míg R.bányácska görög volt, addig a nevezett hosszúláz ill. kisbányácska római, ott nem lehetett önálló gör.kat.egyházkerület (bár ez feltételezés részemről, ill. már nem emlékszem jól).
Az tény, hogy Kazinczy Thália többszöt szerepel keresztanyaként ill. esküvői tanuként Rudabányácska g.kat. anyakönyveiben. A http://duna.natarch.hu/cgi-bin/fondx/aker alatt, vagy a www.mol.gov.hu alatt Hosszúlázat találod meg.
Ha 'átnyúlsz/átérsz' Rudabányácskára, esetleg tudok helytörténetről is beszélgetni veled. (R. bányácska beljebb van egy völgyben, ill. két magaslat között (azt hiszem a Sátor-hegy, meg a Száva) egy viszonylag magasabb, elzárt területen (hegyhát?)
Erdemes esetleg korulnezni a kornyezo telepulesek anyakonyveiben. Jo multkoriban ugyanis talaltam egy olyan keresztelest valami Nyir----- nevu faluban (mar nem emlekszem melyik volt), azt hiszem 1760-ban, ami arrol szamolt be hogy Apagyon keresztelt valakit a lelkesz. Ez amiatt is erdekes, hogy Apagyon csak 1764-tol kezdtek vezetni a feljegyzeseket - bar a keresztelesek egy reszet valaki kitepte 1780-ig - tehat ez lehet akar a legkorabbi szuletesi adat a telepulesrol. Egyik osom pl. Pecelen szuletett, de a rakospalotai akv-ban jegyeztek fel a szuleteset.
Az adatbázis szerint igen, de a valóságban megvan a mikrofilmen az 1714-es évtől. Sajnos, mint már írtam, hiányosan vezették. Pl: 1714-ben csak 1 bejegyzés van, van hogy évek maradnak ki. Erre gondolok: Szabolcs megyei Vaja község, Nyíregyháza és Vásárosnamény között félúton.
Az adatbazis szerint csak 1801-tol vannak adatok. (A2585-A2586) Biztos hogy egyre gondolunk?
A 18. szazadban kisebb telepuleseknel gyakran elofordult hogy evekig nem volt lelkesz vagy csak nem volt aki feljegyezze az esemenyeket (pl. Pecel, Satoraljaujhely), igy ez nem meglepo.
Ez a kötet elérhető a MOL-ban ( a2585-ös tekercs). Magam 2006-ban kértem róla másolatot. Bár a filmezés minősége nem mindenhol jó, de olvasható a nagy része. Csak egy gondom volt vele, hogy nem minden évben vezették az anyakönyvet. Voltak évek amik kimaradtak. Gyakorlatilag nem követhető folyamatosan.
Nyírbéltek, Piricse és Encsencs településekkel kapcsolatban. Meg kell nézni a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Schematismus-át. Minden egyházmegye adott ki, bizonyos években ilyen schematismust. Abból lehet megtudni, hogy ezen három település melyik római katolikus plébániához tartozott, vagy mely plébánia fíliája volt és ott kell megnézni az anyakönyveket (mikrofilmen). Kérdés, hol laksz. De szerintem a HBM Levéltárban (Debrecen), vagy a SzSzBM Levéltárban (Nyíregyháza) tudnak ebben segíteni. Vagy a Hozzád legközelebbi plébánián is érdemes érdeklődni a meglévő Schematismusokról.
Tisztelt fórumózok, azt szeretném megtudni, hogy nem tudja-e valamelyikőtök, hogy a piricsei és nyírbélteki római katolikus egyház anyakönyveit melyik mikrofilmen lehetne megnézni, mert én csak görög-katolikus anyakönyveket találtam mindkét településnél. Igazából az illetők akiket kutatok encsencsiek voltak, csak Encsencsen nem lévén római katolikus templom ezért a pap átjárt valamelyik településről. Így kénytelen vagyok mindkét településhez kapcsolódó anyakönyveket átnézni. Ha valaki esetleg megtudná mondani akkor írjon! Köszönöm előre is a segítséget.
Én is azt használom. A 'Family Tree Builder' van a gépemen. (lejebb 6965)
Ad.1. A névtelent is használom, de két élő testvére, egy fia, meg három unokája miatt persze hogy azonosítható. Az apa halála miatt meg nyilvánvaló a vallott születése éve. Azt hiszem ez a problémája. Ad.2. A második nej problémáját nem igazán értem. Egy retusált esküvői képen persze hogy sokkal szebbek vagyunk, mint negyven év után, nyugdijasan. Ad.3. Az unokatestvérem régi képproblémáját meg végképp.
Mai technikával, egy Photoshop-al sokmindent lehet csinálni. (tömegbehelyezés, arcfiatalítás, plasztikai sebészet, stb). Mindez olyan fokon működik, hogy már a bíróságon sem bizonyító erejű minden fotó.
Különben csak például szemeztem gondjaim között. Biztos néhányunknak vannak hasonlók.
Őt "ismerem". Kétszer is írtam már neki (emailben is és papíron is), hogy nekem is van egy csomó Zsembery nevű rokonom és hogy szívesen megnézném a családfát amit készített, hátha van valami kapcsolódás, de egyszer sem válaszolt a megkeresésre. Én Zsembery rokonom a a Sándor nevű egykori gödöllői egyetem rovartan professzora és a dorogi kórház volt főorvosa (Dezső).
Nem tudom milyen családfaépítő programot használsz, de például a MyHeritage-en lehetőség van az élő személyek névtelenül való közlésére. A képen való kitakarást pedig jó ötletnek tartom. Amúgy engem is érdekelne, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak erre.
Szerintem szerepeltesd nyugodtan őket névtelenül és csupa kisbetűvel (mint a nemecsekernőt), valamint a képeken takard ki őket, ahogyan a bűnügyi hirekben szokták :))
(magam nem is küzdenék, hogy ilyen rokonságnak családfája legyen)
Azt hiszem, itt sokan használnak olyan családfaépítő programot, amit ki lehet tenni az internetre. A személyiséghez kötődő 30/60/90 éves elévülés tudott dolog.
De mi van a többivel.
Hetvenvalahány éves sógornőm tiltakozik a megjelenése ellen. Ha törlöm, négy felmenő nemzedéke eltűnik. Hiába írom a neve helyett a Névtelen-t, szerinte akkor is lehet tudni ki Ő.
Hatvanvalahány éves sógornőm első, negyven éve elvált már tíz éve elhunyt férjének élő, második felesége tiltakozik az Úr jelenlétén, valamint az első esküvői fényképe ellen. Ő maga már Névtelen-nek szerepel.
Hatvanvalahány éves kuzinom tiltakozik a családi, sok képes fotóalbumban lévő gyerekkori (ötvenöt) éves fotójára. A mostanit már be sem mertem tenni.
Az adatbázisban nincs benne, de a MOL-ban már elvileg elérhető Alsóvárad anyakönyve. Az adatbázist már egy jó ideje nem frissítik. Az 53784. és 53785. tekercseken vannak a római kat. és a ref. anyakönyvek.
grandpaa! Abban az adatbázisban nem is találhatsz ilyet. A MOL anyakönyvi mikrofilmjei a mai Magyarországra vonatkozóan találhatóak. Tehát Tőre, ma Szlovákia, tehát a szlovák levéltárakban kell keresned az adott anyakönyvet. Sajna, ebben nem tudok segíteni.
Abban reménykedem, hogy találkozok egy ággal, ami előbbre vinné a kutatást. A saját Izsold ágamat visszavittem 1800-as évekig, ahol még Izsol néven voltak ismertek, de ezen a ponton elakadtam. Szolnok megyében meg nem sikerült még találnom Izsoldokat. Az említett Orosz Ernőt, hogy lehet elérni?
Tőre Az 1913. évi Helységnévtár alapján: Tőre kisközség. Bars vármegye. Lévai járás-hoz tartozott. Állami anyakönyvezése Alsóvárad -on történt.
Az 1943. évi Esztergom egyházmegyei schematizmus alapján. Tőre Alsóvárad fíliája volt. (A Barsi Főesperesség, Lévai esperesi kerületéhez tartozott). Ha jól olvastam, akkor Alsóváradnak 1761-től van rk. anyakönyve.
Tisztelt topictársak. Kérem adjatok tippet, hogy egy kisebb felvidéki település, konkrétan Tőre, esetében hol vezethették az anyakönyveket. Van erre elérhető forrás a neten?
Nem tudom végbe ment-e [z]-[zs] hangváltás az utóbbi 300 évben, mindenestre az Online telefonkönyvben 28 Izsold találat van, míg Izold egy sem. Ugyanakkor
Orosz Ernőnél van egy Izold család tiszaabádi ill. tiszalóki illetőséggel. Az 1715-ösben pedig megtalálod a nevezettek rokonait Garamszőlősön Isold alakban.
De én visszakérdeznék. Mit kívánsz a kérdéseddel elérni? Az viszonylag hamar megfogható, hogy merre érdemes 'visszanézni', ha van egy mai Izsold neved a megyéből. De mi a célod? Szembe akarasz menni, hogy hátha szembejön egy ág?(lerövidíteni a kutatást?) A Találkozási pontig úgyis vissza kell tekerni, magadnak, s akkor ott vannak az addig bejövő anyai ágak felmenői, azokat is ki kell kutatni, vszeg ugyanazon a vidéken...
Az lenne a kérdésem, hogy vannak itt olyanok, akik Veszprém megyében kutattak már és ismerős nekik a Szmulai és a Rusz vezeték név, továbbá Szolnok megyéből az Izsold név.
A 'Family Tree Builder' egy kissé bonyolult, de nagyon sokoldalú program.
Itt az index.hu fórumon is van topikhely, ahol van jótanács. Végig kell olvasni.
Fórum Technika és használata Internet Myheritage
Különben a 'Family Tree Builder' csak a saját gépen van, bármikor variálhatom, hozzáadhatok, törölhetek személyeket, dátumokat, stb.
A netten lévő 'Web'-oldalra meg minden kikapcsolásnál rákérdez a program a frissítésre. Ha nem látogatom, egy hónap után automatikusan törlődik (vagy ameddig tart az előfizetés).
Felső sor Közzététel Közzététel most. (Esetleg csak meglátogatom az oldalamat)
Lenne egy kérdésem a 'Family Tree Builder' program használatával kapcsolatban. Hogyan lehet törölni egy közzétett családfát? A helyzet az, hogy az édesapám készítgeti a családfáját, de egy tévedés folytán az én nevemben tette közzé a sajátja helyett ezt szeretném helyre hozni. Hogy lehet ezt helyre tenni?
Úgy tapasztaltam, hogy kisebb településeken, olykor nagyobbakon is "divat volt" folyamatos sorszámmal ellátni a portákat. A nagyobb helyiségeket (nagyközségek, városok) a mai fogalmunkhoz hasonló kerületekre, un. tizedekre tagolták, és ezeken belül házszámoztak.
Van olyan, a XIX. század elején készített település térképem (Hidegkút) amelyen a számozás mellett a porta tulajdonosának családi és keresztneve is szerepel.
(Amikor a hatvanas években Prágában laktam, ott még létezett a kerületen belüli folyamatos számozás, ilyen volt a posta címünk is)
Lehet, hogy erről is volt már 1000 szó. Akkor 1000 bocsánat...
A mikrofilmeken található a születési de a házasságkötési bejegyzésekben is a személyek nevei mellett egy helységnév és egy szám. (pld Vindornyaszőlős 36.)
A helységnév, a születési helyet vagy az akkori tartózkodási helyet takarja, és a szám a helység un. házszámát, az akkori helyrajziszámát vagy a helyi plébánia egy különleges adatbázisában szereplő hívők családjának a beazonosítható számát mutatja-e?
Egyáltalán ki lajstromozta ezeket?
Kérem segítsetek, a számok alapán hol és kinél lehet érdeklődni a mostani pontos beazonosítás végett ?
Ha még aktuális a Gasparecz név utáni kutatásod,akkor szívesen segítenék Neked nagyon szívesen,mert hát az én család nevem is az,hát ha tudnánk egymásnak segíteni!Ha még aktuális a kutatásod várom válaszod!
Az 1857-1880 közötti házasságok az A4649-es tekercs legvégén vannak. Az 1881-1895 közöttiek pedig az A4650-es tekercs elején.
Az 1857 előttiek pedig a kereszteltek és halottak anyakönyvével együtt az A4649-es tekercs elején. Valamint a legkorábbi részek az A4648-as végén találhatók.
Meg kellene nézni a mikrofilmjegyzékben, hogy a házasságoknál jelöli-e annak az időszaknak a hiányát. Van, hogy figyelmetlenségből felcserélték a kötetek sorrendjét és emiatt kicsit odébb került a tekercsen, vagy másik (szomszédos) tekercs tartalmazza.
A távoli jövőben várható az, hogy a MOL-ban minden mikrofilmes anyakönyvi anyag számítógépre lesz átvéve, és azon lehet majd kutatni, sőt, majd egyből nyomtatni is lehet őket.
(A fényképek lesznek digitalizálva, nem pedig az adatok begépelve, mielőtt valaki ebben reménykedne, ez túlságosan megkönnyítené a munkáját a kutatóknak, de nem is emiatt nem lesz, hanem mert nincs rá kapacitás/energia)
Ma voltam először mikrofilmezni a Bécsi úton, és bizony gyakorlati tanácsra lenne szükségem.
Nyíracsádi görög katolikusokat néztem, ott kerestem József Jánost (szül. 1878-ban), de csak a születési bejegyzést találtam meg. Vagy hiányzott 1854-1880-ig az összes házassági kivonat, vagy cirill betűk között kellett keresnem, amit olvasni tudok még hellyel-közzel, de sötét volt a film. Ilyenkor mit lehet tenni? Semmit, ugye? Amúgy jól kerestem a cirill szakaszban Ionnis Iosefit? Ugyanis az apja a magyar írásban még Jósef János volt, de a cirill betűkkel írt időkben születhetett valószínűleg.
Egyébként szerintetek várható az a közeljövőben, hogy nem csak a budapesti anyagokat lehessen elérni ilyen mikrofilmes formában? Erről nincs valami ütemterv, vagy csak úgy találomra készítették el eddig ezeket vagy volt erre valamilyen rendelet?
Kösz az érdeklődést, és a reagálást. További információk: A professzor nagyon ügyesen gyarapította vagyonát, Debrecenbe malmai, szőlői, házai voltak. Valóban Monostorpályiban először bérelt birtokot majd meg is vásárolta a bérleményt. Ezt örökölte Pál fia, de ő nem nősült meg soha. Ismert személyesen írt részletes végrendelete. A gazdatiszt Hatvany Imre ~1740-1799. aug. 29. (születés dátuma a halotti bejegyzés alapján), felesége: Török Borbála ~1758-1822. jún 2. gyermekeik: Imre ~1776-1786 ( Borbálanak első gyermeke lehetett) Júlia 1787.szept.24-1788. Márc.27. József 1793. márc27 Borbáláról csak házassági bejegyzését találtam Juhász Istvánnal 1795. jan.28. majd gyermekük Mihály születését 1795 végén., és lányuk Sára született 1797-ben.
József vitte továb a nevet az alábbiak szerint:
Hatvany József szül. 1793. márc. 27 Monostorpályi felesége Kiss Zsuzsa (Kis Mihály kurátor lánya) házasság: 1816.jan.28. Gyermekek: -István 1817.ápr..10.-1817.ápr.13. -Imre 1818. júl. 19. - 1856. márc.16. (Abrudbánya) -Lajos 1823. szept. 28. (haláláról nincs adat) -Mihály 1822.szept. 2. - 1822.szept. 15 -Rozália 1821. - 1825.febr.25. -József (házasági bejegyzés alapján) Hatvani Imre egyes források szerint eltünt, de Más források szerint viszont az általam közöltek történtek. Ez nem mond ellent egymásnak mert Imre vissza jövetele titokban történt és nagyon hamar letartóztatták. Egyébként Berettyóújfaluban születtem, de 35 éve már elkerültem onnan. Mostanában évente kétszer háromszor tudok lemenni Debrecenbe kutatni. Márciusba kszülök újra. István Ha érdekel a professzor élete ajánlok egy könyvet. Lósy-Shidht ede Hatvani István professzor élete és művei Üdvözlettel István
Hatvani István (1718-1786) a híres debreceni professzor, amikor nagy pere volt, féltett családját Monostorpályiba küldte. A mostani Petőfi téren laktak. A községben szőlőt, telket vásárolt a professzor és lányát egy itteni földbirtokoshoz adta feleségül. 1771-ben egy ónból való keresztelő tálat és kancsót ajándékozott a református egyháznak a község védelmet nyújtó segítségéért.
Bázelben sajátította el tudományát, debreceni tanár, lelkész, orvos és természetbúvár. Fizikai-kémiai kísérletei tették különlegessé, ilyesmihez nem szokott kortársai szemében s hozták kapcsolatba az ördöggel cimboráló vándordiákok, garabonciások s még inkább a bölcsek kövét kereső, aranycsinálással alkimisták, tudósok, doktorok reneszánsz kori típusával.
Hát fogalmam sincs, honnan lehetne beszerezni. Esetleg ha környékbeli vagy, akkor talán megoldható.
De kicsit elvesztettem a fonalat ott, hogy akiről én írtam Hatvani Imréről, ő született 1818-ban és halt meg 56-ban? Mert akkor valami nem stimmel vagy a könyvvel, vagy a többivel, mert a könyv szerint meghalt ahogy írtam, de közben az írtad, hogy Budán halt meg.
Akkor pedig a kérdésed a nagyapjára vonatkozik, ha jól értem, akit szintén Imrének hívtak.
Nagyon részletes Hatvany Imréről (Abrudbány) amit írtál. Kiegészítem még néhány adattal
Ő az unokája Hatvani Imre Jószágigazgatónak.
Hatvany Imre (1818.júl 19 Monostorpály- 1856. márc 16 Buda) szülei Hatvani József és Kiss Zsuzsa.. Debrecenben volt ügyvéd. 48 végén megszervezi az említett többszáz fős csapatot. Majd az Erdélyi hadműveletekben vesznek részt. Semmijen katonai képzettsége vagy tapasztalata nem volt, ezért folyamatos konfliktusai voltak a csapat hivatásos tisztjeivel. A többi amit írtál pontos.
A Szabadságharc leverése után külföldre menekül, majd 1852-ben Kossuth megbízásából visszatér . Megpróbálja felmérni egy újabb felkelés lehetőségét az országban. Hamarosan azonban elfogják és börtönbe zárják Budán. Vallatják de nem sikerül kisedni belőle kapcolatait. 1856 márc 16-án börtönben hal meg Budán.
Személyiségében sorsában jól érzékelhető a Kossuth- Görgey féle konfliktus azaz a Realitás és az érzelmek ütközése a Szabadságharc döntéseiben.
István.
Kérdésem továbbra is ugyanaz: a jószágigazgató Hatvani Imre honnan kerül Monostorpályiba?
A Paksy vagy Paxy András Felesége Hatvani Mária A professzor egyik lánya volt, és Monostorpályiban éltek. A Paksy család régi nemes család, tagjai ma is élnek Azt nem tudom hogy az említett kastély melyik családé volt előzőleg. A professzornak 10 gyereke született, de csak négy élte meg a felnőtt kort. Mária (Paksyné), Júlia (Milesz Józsefné), István aki teológus volt és áttért a katolikus hitre ő nem nősült meg, és Pál sem aki ről az előző üzenetben említést tettem.
Az említett forrást nem ismerem, utánna fogok nézni. Hol szerezhető meg?
Nagyon jó lenne valamit megtudni Hatvany Imre (Török borbála) szüleiről és születési adatairól. Valószínűleg nem Monostorpályiban született.
Hatvani Imréről ilyen utalást találtam az 1848-49-es forradalommal kapcsolatban, hogy az egyik szabad csapatnak volt a vezetője, Kokadon és Álmosdon szervezte szabad csapatát. Rangját tekintve lovas volt.
De önkényeskedései miatt a vármegye bizottmányi ülése azzal az utasítással küldte ki Csanádi Sándor főszolgabírót, hogy ellenszegülés esetén fogassa el és kísértesse be Hatvanit.
Azonban a szabad csapatokat az erdélyi határra utasították, hogy a nemzetőröket felváltsák. Hatvani Zarándba ment, ahol csapatvezetőként nevezték ki. Közben Drágos János fegyverszünetet akart kötni a románokkal és több helység letette a fegyvert. Ekkor érkezett a hír, hogy Hatvani Abrudbánya ellen vonul és fölmondta a fegyverszünetet. Hatvani még aznap este bevonult Abrudbányára és vége lett a békealkudozásnak és ismét harcok törtek ki.
2-3 napi csata után Hatvani csapata visszavonult Brád felé, de visszavonulás közben egy részüket lemészárolták. Ez lett a sorsa Drágosnak is. A vereséget szenvedett Hatvani május 16-án Abrudbányára támadt. Súlyos vereséget szenvedve Zalatna felé vonult vissza. Egy szűk völgyszorosban a menekülő sereg legnagyobb részét felkoncolták. Hatvani még megmenekült, de egy mocsárban maga is eltűnt. Csaknem ötezer ember pusztult el Hatvani Imre önkényeskedése miatt.
Viszont az érdekes, hogy a könyv azt említi, hogy eltűnt és valószínűleg meghalt, de a wikipeida mást tud. De hogy melyik lehet az igaz? A könyvnek kicsit jobban hiszek, mert a szerző sokat kutatott Erdélyben is a levéltárakban, de lehet azóta újabb dolgok derülhettek ki.
Elnézést kérek, de nem Hatvani kastély volt a neve, hanem az egyiknek Paksy, a másiknak Klobusiczky kastély. Nem tudom, hogy miért arra emlékeztem.
Viszont nem tudom találkoztál-e azzal a könyvvel, amit Dr Bodnár László írt a településről (aki a településen született) A 275 éve újjátelepült Monostorpályi címmel még a 80-as évek vége felé, mert lehet hogy talált olyan adatokat és le is írta, amikre esetleg kíváncsi lehetsz.
Kösz az infót a Monostorpályiban lévő Hatvani kastélyról. Erről semmit nem tudtam. A kastély Hatvany Pál földbirtokosé lehetett az 1700 as években élt ott. Agglegény volt Szülei Hatvani István és Csatári Mária. Hatvani István azonos a híres debreceni professzorral. A Hatvany birtok Jószágigazgatója Hatvany Imre volt , akinek leszármazottjai az 1800-as évek közepéig követhetőek az anyakönyvekben. Hatvani Imre valószínűleg első vagy másod unoka testvére lehetett Hatvany Istvánnak. Erről eddig nem találtam adatokat . Ez a feltételezett kapcsolat ami után már egy éve nyomozok Mihály unokája Hatvany Mihály 1848-as szabadcsapat vezér aki az Abrudbányányai akciójával akaratlanul meghiúsította a románokkal való szerződés kötést. A következmények ismertek. Minden információ nagyon érdekel. Párhónapja még Monostorpályi honlapján is próbáltam informálódni (senki nem olvasta az üzenetemet) Nagyon örülnék ha valaki a Helyszinről segíteni tudna a kutatásban. Üdvözlettel István
Csak egy gyors kérdésem lenne: véletlenül nem találkozott valaki Gasparecz (tz) nevűekkel? Előfordulási helyük: Fejér megye, Sárszentmihály, Úrhida, Ság és környéke. 1876-os esküvőt megtaláltam a katolikus AK.-ben, de sem a születésüket sem szülőket, testvéreket nem leltem. (egészen az 1850-es évekig visszanéztem, semmi)
A jövő héten szerzek még a Molban hozájuk adatokat aztán összerázom az egészet valami rendszerbe. Ha kész leszek megkldöm neked is. 1704-1790 között a 3 csanády sámuel követte egymást a Főkapitány poszton
