az út kiszabályozása azzal valósúlt meg, hogy a rendezési tervet elfogadták.
a "telket érintő" kitétel településmérnöki nyelven azt a területet jelenti, ami a tárgyi építési telek területébe beleér.
van ahol így van ahogy elmondták, de az nem törvényes, sok támadás érte önkorikat ezért, és manapság egyre kevésbé próbálkoznak ezzel. ugyanis az ingatlannal való szabad rendelkezés, építés és minden egyéb önkormányzati korlátozás kártérítésre ad alapot. (sokan nem tudják, hogy ha pl. a telkedet átminősítik és ezzel értéktelenebb lesz, akkor az értékkülönbözetre igényt tarthatsz) ha pl. építési engedély feltételeként azt írják elő, hogy az út területét fizikailag külön kell választani (telekosztás) és kiderül, hogy ez nem feltétlenül volt szükséges (és nem az) akkor ennek költségének megtérítésére lehet pert indítani.
az ingatlanrész önkétes leadása is hasonló jogi probléma. abban az esetben, ha feltételként tűzte önkori, akkor ő jogtalanul gazdagodott, ingatlantulajdonost pedig kár érte, hatalmával anyagi haszonszerzés céljából visszaélt. az ilyen szerződések - szerintem eredméyesen - bármikor megtámadhatóak.
keskeny és kijáratlan mezsgye ingatlanjogban ez, de ha egy önkori gondolkozik egy kicsit is, nem kockáztat. a ket bevezetése óta (néhány kérdésben az előtt is) tulajdonjogi kérdésekben az önkormányzat teljes mértékben olyan jogalanynak tekinthető mint te vagy, "csupán csak" annyi többletjoga van, hogy kivételes esetekben akkor is élhet a vásárlási szándékával, ha te nem akarod. de ennek pénzügyi vonzata alól feltétlenül nem mentesül.
érdekében sincs ez, mivel az útként elvett (kisajátított) területet neki ki kell fizetnie, de ezzel párhuzamosan az ingatlan tulajdonostól - az útrész értékéig - az ingatlan értékének növekedését visszakövetelheti. vagyis ha teljesen jogszerűen jár el, akkor sem valószínű, hogy fizetnie kell az útért. akkor meg minek kockáztasson ...
a lényeg ezekben az esetekben az, hogy kiszabályozza az út területét (terven berajzolja) és ettől kezdve te nem építhetsz úgy, hogy pl. az út területébe kerüljön épület vagy védőtávolság. ez nekik azért fontos, mert ha az út egy épületrészt érint, akkor nem elég a késöbbiekben elvett területet kifizetnie, hanem a teljes ingatlanodat meg kell vennie. (ha a kisajátítás során a fennmaradó ingatlan műszakilag nem használható - egy ház sarok vagy homlokzati fal nélkül nem az - akkor a teljes ingatlan értékének megtérítésre tarthat igényt tulajdonos)
a mérvadót úgyis csak az önkori tudja megmondani. azért mert jogilag van egy helyzet, nem biztos hogy azt be is tartja önkori :(
Akkor építheted be, ha önként átadtad az utat és átvezették ezt a földhivatalban. Logikailag azért nem kérhetsz érte kártérítést, mert az ingyen leadással teszed építési telekké a telked, ezáltal értéknövekmény jön létre.
Ahogy a kolléga is leirta az előbb, ez azt jelenti, hogy az önkormányzat majd ezt a szélességű utat szeretné létrehozni. De mivel neki nem sürgős, meghozta ezt a szabályozást, és neked már e szerint kell eljárni.
Magyarul minden költség téged terhel ezzel kapcsolatban, az önkormányzat csak kéri az útrészletet. Ha talál még pár ilyen embert, annyival kevesebbet kell majd kisajátitania, ha úgy dönt kiszélesiti az utat.
Anno mi is raktunk be az egyik nagyon hosszútelkes részre középre egy utat, azzal a cimszóval, hogy az önkormányzati út lesz egyszer. Eszünk ágában se volt kisajátitani belátható időn belül. Aztán a tulajdonosok rájöttek, hogy igy el lehet adni a kertek végét épitési teleknek, önként és dalolva, saját költségen mindegyik megcsinálta a telekmegosztást, és birtokba adta a maga kis útszeletét. Aztán alapitottak egy társulást, és a közmű-gerinceket is végigvitték az utcában.
Egyik kocsmai kerekasztal beszélgetésünk alkalmával mondta egyik kolléga, hogy mindent hozzájárulást már az önkormányzatoknak kell beszerezni. Persze lehet, hogy csak a bor okozta bódulatban ábrándozott ilyesmiről :)
kiszabályozás - a rendezési terven való megrajzolás és az övezeti módosítás.
ilyenkor a funkció határa és a tulajdon határa elválik egymástól.
a tulajdonba vétel az egy külön folyamat, akkor telekalakítással leválasztják a telkekről külön ingatlannak és tulajdonba veszik.
azért nem szokták az önkorik egyszerre csinálni, mert a lejegyzés (telekalakítás és kisajátítás) pénzbe kerül, ha meg csak ki van szabályozva akkor az ingyé van, de úgy lehet építésjogilag tekinteni, mintha út lenne.
ha semelyik tulaj nem ágál ellene, akkor évekig ellehet ez az állapot. ha valakinek nem tetszik, akkor kisajátítják azt a részt. ugyanis út céljára bármikor bármelyik terület kisajátítható, megfelelő kártalanítás mellett.
10. § (1) A szabályozási terven ábrázolt magánút kialakítása nem feltétele az érintett telkek beépítésének, de helye nem beépíthető. (2) A telkek beépítéséhez legalább 4 m, beépítésre szánt területen legalább 6 m szélességű út szükséges az 15. § (1) bekezdésének figyelembe vételével. (3) Tervezett közterületen, út távlati kialakítása céljára kijelölt területen és a telek be nem építhető részén kerítés és közműbecsatlakozási műtárgy nem helyezhető el.
15. § (1) Beépítésre szánt területen lakó és kiszolgáló utak mellett fekvő telkek - a közterület szélességétől függetlenül - beépíthetők, amennyiben a telket érintő útszabályozás megvalósult, továbbá az ivóvíz és villamos energia szolgáltató, a tűzoltóság és az útkezelő a beépítéshez az építtető által előzetesen beszerzett nyilatkozatában hozzájárult.
Akkor -20 000 HUF. Az ajtó drágább lenne! Ennyi. Esetleg még lehetne tűzifatároló, vagy kertiszerszám tároló. Azok nem illetékkötelesek. Végülis az is lesz benne! ((-:
A 3 méterbe még lehet, hogy beleférnénk. A kéményseprői nyilatkozat lesz a döntő úgy látom!
És gondolom jól meg is adóztatják őket használatbavételi után :)
Én itt mindent átnéztem az önkorinál, aztán jött az arconbszás, amikor meglett a házunkra a használatbavételi. Kiküldték az adópapirt, kiderült hogy a garázs 20 m2 feletti része adóköteles. Ha ezt tudom berakok terven oda egy falat, és a másik felére ráirom hogy tároló.
Basszus, lassan már több jogszabályt kéne tudnunk, mint a jogászoknak...
sajna két külön rendeltetési egység :( ha lenne ajtó, akkor nem számítana annak, mert akkor nem teljesül a rendeletetési egységek területének elkülönülése, ami alapfeltétele, hogy önálló rendeltetési egységként beszéljünk róla.
itt van egy régebbi illetékhivatali állásfoglalás. 4. oldal. összegek még a régiek, az elv maradt.
logikailag pedig azért külön rendeltetési egység, mert sem a lakásnak nem kötelező tartozéka a garázs, sem a garázsnak a lakás.
a tetőre való kijutás kötelme nincs tisztázva építésjogban. valamelyik munkabiztonsági szabványban van benne, hogy 3 m-nél nagyobb szintkülönbség esetén mobil létra nem lehet és az induló és az érkező szinten is vízszintes fogadószint kell. ha kisebb 3 m-nél, akkor elvben lehet a létra, de sok önkori ezt nem fogadja el. de nálatok úgyis kellene tetőkibúvó a kéményhez, akkor nem egyszerűbb beépíteni?
2. Tetőkibúvó ablakot a kéményseprő szokott kérni a kémény ellenőrizhetősége végett. Általában addig nem is adja meg a hozzájárulást, amig ez nincs bekarcolva a homlokzatra.
Az alaprajzon nem látom viszont jelölve a PADLÁSFELJÁRÓ-t (szerintem inkább erről lesz szó). Ez lehet belül is, vagy akár a homlokzaton kivülről. Rajzon szerepeltetni, vagy műszaki leirásba feltüntetni.
Nem nagyon tudtam visszaolvasni, hogy volt-e téma, de sürgős lenne a dolog, ezért megkérdem, hogy kinek mi a véleménye, tapasztalata.
Szóval a képen látható családi ház ép. engedély eljárása során megjött a hiánypótlás (szokás szerint).
1. A garázs és a ház náluk nem egy rendeltetési egység, tehát kérnek még 20 000 Ft illetéket.
Szerintem mivel közös a tető és van egy közös fal is, így ezt csak egy épületként lehet megépíteni, tehát egy ép. engedélyt fogok rá kapni! A tervezőm azt mondja, hogy külön van a bejáratuk, nincs közös ajtó a garázs és a háztartási helység között, ezért mondják azt, hogy két rendeltetési egység. Csak azt nem értem, hogyha ott lenne ajtó akkor az úgy már egy rendeltetési egység??? Még annyi, hogyha lenne kazánházam, ami ugye a szabadba nyílik, akkor az egy harmadik rendeltetési egység lenne? Gondolom a lényeg, hogy fizessek, minél többet.
2. A tetőre való kijutást biztosítani kell!
Tervező szerint tetőkibúvó ablakot akarnak. Csak azt nem értem, hogy egy földszintes házra minek. Új házakon nem is láttam, csak a többszinteseken. Odatámasztok egy létrát, vagy bérelek egy kosarak kocsit. Sűrűn nem kell úgyse felmenni!
földhivatalban kikéred térképkivonatot. az 1:1000-es, arról vissza tudod mérni a méreteket. szomszéd telkek, épületek, kereszteződési pont stb. ha ez alapján nem stimmol, akkor földmérőt kell keresned mert a mérési pont koordinátákat neked nem adják ki.
Örömmel látom, hogy sok jószándékú hozzáértő forog a topcban.Ezt szeretném kihasználni,tisztelettel.
A XXII.ker.ben van egy (örökölt)telkem, ami a szomszédok által körbe van kerítve. Ez eddig nagy öröm. Az üröm az, hogy szeretném tudni a pontos méreteit, mert ami egy régi rajzon van, az a valósággal köszönő viszonyban sincs. Mondanom sem kell, hogy kevesebb. Azt szeretném megkérdezni, hogy én saját szeműleg hol sasolhatom meg a hivatalos méreteket? Mert valahol a földmérők is megnézik, igaz?
Annyit idősebb tulajoktól tudok, hogy azokat a bizonyos ki háromszögeket, öntöttvas dobozocskákat, "határköveket",meg miegymásokat, amik kellenek a pontos beméréshez, vagy mihez, a terület rendezésekor véletlenül kidózerolták.
Elég nekem a régen valamikor leírt méret, csak nem tudom hol keressem.
