Az állami anyakönyvezés kötelező bevezetését követően nincsenek egyházi anyakönyvek (vagy másolataik) az állami levéltárakban. Az egyházi anyakönyvek másolatait a püspöki levéltárak őrzik. (van, ahol az eredetieket is)
Újabb sokadik kérdés. :) Ha egy 1920-as évekbeli házassági anyakönyvi kivonatot kérek előkészítésre a Budapesti Levéltárban, akkor az egyházit, vagy az államit adják ki? Vagy azt is jeleznem kell, hogy melyiket?
Az egyházi anyakönyveket nem érinti. Szerencsére.Hiszen akkor akár 160 év sem lenne kutatható.(Nem mintha ez nekik szempont lett volna.) Az elmúlt nyolc év politikai irányítói örökösei azoknak akik szerint a családfakutatás retrográd (és ezért nemkívánatos) tudomány. Az állami anyakönyvi másodpéldányok csak fizikailag voltak a levéltárakban, soha nem képezték a levéltár anyagát. Egyetlen megoldás csak az lehet, hogy a törvényt visszavonják. Mert ha nem, az egyes levéltárigazgatók különféle módon, a saját szájuk íze szerint fogják értelmezni, s ebből jó nem sül ki. Nem látják át, a törvény nekik sem jó, a levéltárlátogatások csökkenését eredményezi, ami felveti a létszámleépítés kérdését is. Mert a kormány nem a saját hivatalnokain fog most sem spórolni, hanem a legkisebb közszolgákat fogja megritkítani, ha erre a legcsekélyebb indoka is lesz.
Jól értem, hogy a szigorítás az egyházi anyakönyveket nem érinti? Mert ha igen, akkor pl. egy 1830-as születési anyakönyv se lesz kutatható, mivel abban lehet 1925-ös halotti bejegyzés.
Az 1982. évi 17. tvr-ről van szó (lehet szó, mivel tartalmát nem ismerem). Annyi az alap, hogy az akkkori életünk szerint rendelkezett az aktuális anyakönyvezésről. Egy múltbéli, előző rendelkezés által megőrizni rendelt állomány elhelyezéséről nem rendelkezhetett. (az 1982 utáni események meg vastagon beleesnek a már kitárgyalt 90-60-30 éves szabályba)
Kétlem, hogy a levéltár, és az oda történő anyagok elhelyezése a tvr. személyi ill. tárgyi hatálya alá esne. Az a polgármesteri hivatalok (akkor tanácsok) szakigazgatására vonatkozóan rendelkezhetett csak. De konkrétan meg kell nézni. Mivel most zárva vannak a munkahelyek, akinek van itthon Jogtára, megnézhetné, s idetehetné (ha nem, majd a jövő héten megnézem én).
Egy rendelet, törvény sohasem lehet visszamenő hatályú, csak akkor, ha az, akikre vonatkozik, nem rendelkezik hátrányosabban (mintha így tanultam volna, de nem vagyok jogász, nem alkalmazom, lehet rosszul emlékszem)
Egy 1982.évi törvényerejű rendeletre hivatkoznak, amely szerint az állami anyakönyvek sohasem voltak levéltári anyagok, így rájuk nem a levéltári törvény vonatkozott (a 90-60-30 éves kutathatóság), hanem a XXXIII. fondfőcsoprt megnevezése szerint "megőrzésre levéltárba utalt iratok". E szerint eddig sem lett volna szabad kutatni őket. Akik megtették és akik kutatásra kiadták, kapaszkodjatok: 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető! törvénysértést követtek el. Nekem már össze van csomagolva a tisztasági csomagom, és épülnek az új börtönök! Ezt a régi tvr-t, tavaly vették elő még a vörös horda jog(?)utódjai, folyosói pletykák szerint valamelyik politikusnak szfifiliszben halt meg a nagypapája, ezért. Szóval a helyzet reménytelen de nem súlyos. Bízhatunk abban, hogy jelenlegi uralkodóink, hasonlóan más törvényekhez, azon vannak, hogy mindent megváltoztassanak, amit az elmúlt 8 évben hoztak. Ehhez azonban nekünk is hozzá kell járulnunk azzal, hogy aki jövőre is kutatni szeretne, és nem olyan felkészült, hogy ezt az állami anyakönyvek használata nélkül is meg tudja kezdeni, felkeresi a saját országgyűlési képviselőjét annak fogadónapján, és átnyújt neki egy törvénymódosításra vonatkozó kérelmet. Ezt jogászok megfogalmazták, és Sztrányai Ildiékkel kell felvenni a kapcsolatot, akik mindenkinek küldenek egy ilyen anyagot, amit saját képviselőtöknek kell megcímezve átadni. De minél gyorsabban, mert jövő január 1-gyel életbe lép a törvény. Az e-mail cím amire írni kell: sztranyai.ildiko@gmail.com. Én már voltam vele Lezsáknál (mert nekem ő a képviselőm, meg egy régi ügyfelemnél aki képviselő és polgármester is egyben, és régebben érintett volt a kérdésben, szőval igéretekkel már tapétázhatok) Saját érdekünkben lépjetek Ti is.Üdv.
Állítólag arra van kihegyezve a dolog, hogy nem akarják hogy a vallás kiderüljön, legalábbis egyesek valami ilyesmit rebesgettek. Mondjuk a mormonok-féle adatbázisból a budapesti házasságok adatait folyamatosan gépelik be, így egy részük már hypertext formában is kereshető, remélhetőleg idővel a többire is sor kerül majd. Ezután még azt kellene rekonstruálni kivonatok, másodlagos források alapján amit anno a vörös horda elpusztított.
Nem lehet valami jogi fórum, ahol ezt a hülye törvényt meg lehet támadni?
Tovább kérdés, hogy a halotti anyakönyvek 1920-ig kutathatók lesznek-e vagy sem. Hiszen abban nincs semmilyen utólagos bejegyzés.
Továbbá elég gázosnak tartom, hogy temetőket el lehet dózerolni akár a temető bezárása után 30 vagy kevesebb évvel, de az adatot azt 90-évig tilos kutatni? Tehát a személy adatát jobban védik, mint magát a személyt!! Az a baj, hogy ez nem másról szól, mint pénzről. Hiszen adatot, csak az anyakönyvvezetőtől tudsz szerezni, persze eléggé borsos áron.
Sajnos ezzel az abszurd törvénnyel ellehetetlenítik az egész családfakutatást.
Senki nem nézi át egyesével. Ez a gyakorlatban úgy fog működni hogy a polgári anyakönyvek egyáltalán nem lesznek kutathatóak, hacsak valaki(k) meg nem támadja(k) ezt az idióta rendeletet vagy micsodát.
Felmerült bennem ez a jövő évi változtatás, hogy 90 évig nem lehet megtekinteni az utolsó bejegyzéstől számítva az adatokat. Ez hogy fog működni? Ki fogja átnézni azt a rettentő sok adatot, hogy kiadható-e az anyag, vagy nem? Mert a házasság utolsó rovatába sokszor feljegyezték, hogy mikor halt meg az illető. De ha az általam keresett személynél nincs ott, akkor...?
Én olyan kifejezéssel találkoztam, hogy "újmagyar muzsikus". Ha jól tudom, Mária Terézia korában kezdték újmagyarnak nevezni a cigányokat. A kisebbségek beolvasztása, ezáltal az etnikai problémák csökkentése céljából egy időben tiltották a cigányok egymás közötti házasságát. Olyat is hallottam, hogy két magyar család közé egy cigány családot költöztettek, hogy a magyarok tanítsák őket veteményezni. Ez kicsit OFF, csak eszembe jutott.
Többségében "új magyar"-ként hivatkoznak rájuk, de van ahol konkrétan leírják - rendszerint a családnév elé - hogy "cigány". A zsidókhoz az összeírásokban meg a nevük mögé odaírták hogy "Jud."
Ajaj! Lehet itt kéne megállnom. :) Már akkoriban is így megjelölték őket? Még jó, hogy pontosítanom kell ezt az adatot, mert a hófehér bőrömbe nem illik bele ez a dolog. :)))
Ma voltam először az Országos Levéltárban. Lehet csak velem kivételeztek, de csak 2 kérőlapon 5 tekercset kérhettem ki, így pont a számomra legfontosabb települést nem készítették elő. Majd legközelebb. Viszont mondhatjuk úgy is, hogy szinte semmit nem sikerült kiderítenem. Megtaláltam a dédszülőm összes testvérét, bezzeg őt nem. :( Gondolom másik településen született még... Azt hittem ez a dolog sokkal egyszerűbb.
Szóval újabb kérdéseim merültek fel: 1. A "Nemes" név takart valamit? Mert ha valaki nemes volt, annak csak volt rendes nemesi neve... 2. A gazdatiszt mit csinált? 3. Találtam az egyik születésnél egy érdekes bejegyzést, bár az eleje számomra olvashatatlan volt. Szóval .... "uj magyarok" Ez mit jelentett akkor? (1860-as évek)
Kedves Hbezy79! Nem néznél meg nekem valamit a BAZ Megyei levéltárban? Borsodnádasdról kellene konkrét adat.
Én is azt tapasztaltam, hogy ha az 1800-as évek első felében sok gyerek született egy családban, szinte kizárt, hogy mindnek ugyanúgy írták a vezetéknevét. :-)
Én községem Szirmabesenyő (Borsod-Abaúj-Zemplén) megye anyakönyveit dolgozom fel. eddig 1910-1929. dolgoztam fel teljesen. Még kihasználom a helyzetet és novemberben vagy decemberbe még megyek BAZ levéltárba (MEZŐCSÁT) kutatni.
