Több mint két éve sütöm már otthon a kenyeret napi rendszerességgel. Sajnos a kenyérsütő gép nem nagyon bírja a gyűrődést. Először vettem egy Delonhi BDM750 -et. Pár hónap múlva levált a dagsztó lapát bevonata, vettem rá nagy nehezen újat. Rá egy hónapra áteresztette az üst a vizet, azt még tudtam barkácsolni szilikon gyűrvel, de tegnap végleg megadta magát.
Nem tudja valaki hol lehet hozzá üsött venni?
Most elkeseredésembe vettem egy kétlapátos ORION sütőt (ez volt a boltban csakés kenyeret kellett sütni), gondolván, hogy ehhez biztosan lesz itthon alkatrész. Hát semmit sem találok a neten! Ehhez esetleg tudtok címet, hogy hol lehet alkatrészt venni?
Van valakinek olyan kenyérsütője, amit naponta nyúz és már sok-sok éve működik?
Elkeserítő, hogy ilyen vacak minőségű árut sóznak az emberre. Én már vásároltam búzát, amit magam őrlök. Így jóval olcsóbban tudok kenyeret sütni mint a bolti, de mindenn árelőny elszáll ha évente új gépet kell vásárolni!
A saját sütésű kenyér ugye egészségesebb? Lenne, ha nem ennénk hozzá levállt teflon bevonatot!
Szóval ha valaki tud, akát saját gyártású, akár gyári megbízható üstöt, sütő gépet kérem jelezze.
én házitejet veszek, bele zuty egy élőflorás kefir és pár nap alatt megvan (sűrűszövésű ruhán/pelenkán/stb leszűröm és a túrón kivül ami visszamarad a savó)
Miután a hideg víz az élesztő aktivitását csökkenti,...
Igen, vannak akik a bekevert kenyértésztát este hűtőbe teszik, majd reggel a megkelt anyagot hideg sütőbe téve kisütik, így időt spórolnak. Persze ez már nem gépi sütés de jól szemlélteti, hogy lehet "játszani" a hideggel.
...ez elvileg az élesztő mennyiségének csökkentésével egyenértékű.
Ez már nem biztos, bcs szgab hideg vizes kenyereinek esetében én ikább az időfaktort látom megoldásként.
Egy példa: tegyük fel, hogy az általa használt program hagyományos langyos vízzel 80 perc alatt keleszti meg a tésztáját, majd elkezdi sütni. Szerintem ezen a programon a felhasznált agyagokkal túl sokáig keleszti, vagyis túlkel a tészta majd visszaesik. Namármost, ha hideg vízzel csinálja akkor igaz, hogy szintén 80 perc lesz a kelsztési idő viszont mivel a hideg vízben az élesztőgombák lassabban tevékenykednek, így az üstöt( benne a hideg vizet és a lehűlt adalékokat) lassabban fogja felmelegíteni, később fog megkelni, mondjuk 20 perccel.
Szóval ha lenne 60 perces kelesztési programja(80 helyett), akkor ugyanazt az eredményt érné el langyos vízzel, kevesebb ideig kelesztené, nem kelne túl.
Még az is lehet, hogy ugyanarról beszélünk, csak más szemszögből:).
Olyan esetem nekem is volt már, hogy kelesztés közben el kellett mennem, ilyenkor betettem a hűtőbe vagy télen kivittem az erkélyre, majd dolgom végeztével ott folytattam ahol abbahagytam...igaz kicsit megnőtt az elkészítési idő mire újra konyhai hőmérsékletre melegedett de nem ment pocsékba sem a tészta sem a munka.
Sül a mai kenyér, kicsit átestem a ló túloldalára ezzel a hideg vizes módszerrel: 10 perc van hátra a sütésből és most nem beesett a teteje hanem felragadt az üvegre :)
Ezt így én sem tudom, régóta digitális mérleget használok, amivel még a 11 grammos instant élesztő tartalmát is aránylag jól meg tudom felezni. Korábban ugyanis engem már erősen zavart a mennyiségekkel való "tökölés", a bizonytalanság, ezáltal a végtermék kiszámíthatatlansága.
Így meg nagyon egyszerű, mert a sütőformát ráteszem a mérlegre, nullázom, 300 g víz, nullázás, 500 g liszt, nullázás, 10 g só, 5-6 g szárított élesztő, alapesetben ennyi. Esetleg még cukor is. Műszaki emberként nyilván nem akarok a konyhában sokat tökölni, plusz mérőedényeket mosogatni stb.
Ezen lehet még finomítani, több vagy kevesebb vizet adni hozzá, amit persze az is befolyásol, hogy az 500 g liszt pontosan miből áll össze, mert ez is lehet változó arányban, ettől függ a vízfelszívó képesség.
A sütőpor egyszerű sókeverék, életfontosságú elemekkel, mint például a nátrium és foszfor. Aki sütőporra allergiás, az már elég sajnálatos, szerintem nem is jellemző. Működése azon alapul, hogy lúgos (szódabikarbóna és ammónium-bikarbonát) valamint savas (foszfát) sók a vízközegben keveredve reagálnak, széndioxid fejlődik, ez lazítja fel a süteményt.
Szénhidrátok lebontása útján több széndioxidot termel, ezáltal hatékonyabb az élesztő, de itt már élő gombasejtekről beszélünk, "akik" vitaminokat és más vegyületeket, allergén anyagokat is előállíthatnak, továbbá maga az élesztőállomány természeténél fogva sem állhat 100 %-ban csak az előírt Saccharomyces Cerevisiae gombasejtekből, vagyis óhatalanul egyéb életformák is társulnak hozzá, egyfajta szimbiózis keretén belül.
Utóbbira már "könnyebb" allergiásnak lenni, de alapvetően azok lehetnek bajban az élesztőtől, akiknek bélrendszeréből antibiotikumos kezelés kiirtotta a természetes baktériumflórát, közvetlenül legyengítve ezáltal az immunrendszert.
A kenyér behorpadását okozhatja egyrészt az élesztő túlzott aránya a liszthez képest. Miután a hideg víz az élesztő aktivitását csökkenti, ez elvileg az élesztő mennyiségének csökkentésével egyenértékű. Valószínűnek tartom, hogy kevesebb élesztővel (vagy több liszttel) ugyanaz a hatás elérhető, tehát ilyenkor az arányokkal kell játszani, beleértve a vizet is.
Kemény, vízköves, vagyis ásványokban dús (ezáltal lúgos kémhatású) víz szintén jobban visszafogja az élesztőt, mint az ionszegény, savas lágyvíz, vagyis beleértve a reverz-ozmózis háztartási víztisztítóval előállított vizet is, ami könnyíti az élesztő működését
Másik kellemetlenség lehet, amikor az élesztőtől a kenyér szépen felfújódik, majd fent, a plexi betekintő ablaknál kisugárzó hőveszteség miatt összébb esik. A hőkisugárzás csökkenthető alufólia felrakásával, a plexi külső vagy belső oldalán. Vagyis kezdetben én csak ráraktaktam a készülék tetejére, később egy karbantartás során belül beszereltem a lemez alá egy darab alufóliát. Értelemszerűen a fényesebb oldalával befelé, hogy jobban tükrözze visszafelé a hőt. Igaz, hogy így nem követhető a kelés folyamata, de az inkább csak eleinte érdekes, amíg belejön az ember, később már nem olyan fontos látni.
Kb. 3 hete találtam erre a topicra, amikor elkezdtem utánanézegetni itt a neten hogy mitől esik be a kenyér teteje, a belseje sötét és ragacsos. De mielőtt kérdezhettem volna rájöttem az okára, gondoltam megosztom veletek hátha más is jár hasonló cipőben: Pár éve sütök már kenyeret, volt pár jó példány de sosem volt tökéletes. Eddig sima csapvízzel csináltam de rájöttem hogy hűtőbe kell tenni a vizet pár órára és abból sütni. Amit most pár hét alatt sütöttem, olyan szép kenyereket még sosem sikerült sütnöm. Lehet hogy más már rég így csinálja, de nekem ez új volt. Gondoltam közzéteszem :)
A gép egy kb. 7-8 éves Tescos gép, egy lapátos. Jó kis szerkezet, semmi komoly gondja nem volt eddig ,csak a lapát tengelye kopott ki de megtuningoltam, úgyhogy ha az elektronika nem adja fel akkor örök élete lesz :)
egyiket már kipróbáltam csak kukorica lisztel így finom omlós málé lett belőle
egyik francia ismerősöm kérdezte amikor az ottani kenyerekről fagattam hogy darált kekszel és pépesre főtt rizzsel probálkoztam-e amikor kalácsféléket csinálok? mondtam neki nem)) de persze egyből elkapott a kiváncsiság, így kifogom próbálni ezeket is csökkentve a liszt mennyiségett
itt a málé - joghurt is van benne és kizárólag kukoricaliszt nem főtt dara))
Rendben, de nem ez volt a kérdés. Hanem az, hogy ez a 7 g(1,5 kismérő) porélesztő mennyi kockaélesztőnek felelhet meg és, hogy ezt az élesztő mennyiséget ki tudod-e váltani kovásszal? Már csak azt kéne tudni, hogy mi van a porélesztős zacsira írva, hogy mennyi kockaélesztőnek felel meg a bontatlan tasak és ennek a 7 g((1,5 kismérő) elvételének kb. hányad részét vetted el azacsiból...vagy kb. hány százalékát?
Az én esetemben ez pl. így néz ki:
56 dkg liszt
28 dkg kovász (öregtészta!)
1,1 dkg élesztő
(plusz még ezmegaz)
Egy kilos kenyér lesz belőle.
A 28 dkg öregtészta a következőkből áll: 17,3 dkg liszt
0,35 dkg élesztő
1 dl víz
Szóval az egy kilos kenyérhez cakpak1,45 g élesztőt használok fel és szépen megkel.
Nem tudok csak Budafoki élesztőben gondolkodni, ezért kéne a porélesztőt valahogy átváltani.
